Szabad Nógrád. 1953. április (9. évfolyam. 26-34. szám)

1953-04-29 / 34. szám

4 SZABAD VÓr, RÁD 1953 »rpiRs SB. tanulmányi színvonal emelésével a választás sikeréért Induljunk harcba a forgóeszközök csökkentéséért A szécsényi járás iskolaigaz­gatói a járás székhelyén érte- _ kézieken beszélték meg az or- . szággt/íUési. választások eUShé- . Sütésével kapcsolatos feladato­kat. Az előadás, de saját tapasz­talataik a!apján is meggyőződ­itek arról, hogy az elmúlt rend­szer idején járásunk nevelői a munkásakkal és az értelmiség- gél együtt állás nélkül voltak. 4 felszabadulás változást ho­nolt nevelőink életében is. Mcg- ...szűnt az állásnélküliség s most már ott tartunk, hogy sok isko- tánk nevelőhiánnyal küzd. A szocialista társadalomban meg- - becsült ember a pedagógus, amit bizonyít az a tény is. hogy járásunk nevelői közül iöbben kaptak pénzjutalmat és részei aültek üdülésben. Iskoláink felszerelése is nap­ról napra bővül, új tantermek létesülnek. Mindezek csak úgy valósulhattak meg. hagy álla­munk vezetői olyan emberek, ki­ket pártunk nevelt acélossá, s népünk választott vezetőivé. Ép­pen ezért járásunk nevelői egy­ségesen felsorakoznak a Függet- li’íénségi Népfront zászlaja, alá s megfogadják, hagy a tiagylóci 'általános iskola versenyfelhívá­sához csatlakoznak, s a válasz­tás napján elsőnek adják le sza­vazatukat a Függetlenségi Nép­frontra. , Vállaljuk: Különös gonddal foglalkozunk a munkás-, paraszt- származása tanulókkal, hogy azok tanulmányi eredménye fel­javuljon. A szemléltető oktatás megva­lósítása érdekében vállaljuk, hogy a különféle foglalkozáso­kon a házilag elkészíthető szem­léltető eszközöket elkészítjük. Növény-, rovar- és maggyüjie- ményilnket tovább bővítjük. Elkészítjük a község monográ­fiáját, hogy az agitációs munka végzésében adatokat szolgáltat­hassunk a helyi pártszerveze­teinknek. A község dolgozói között vég­zendő agitációs munkát úgy vé­gezzük el, hogy az emelője le­gyen iskolánk tanulmányi szín­vonalának. Járásunk minden nevelője be­kapcsolódik pártszervezeteink irányításával, a választások elő­készítésébe és annak ünnepélye­sebbé tételébe. Fodor Dezső, pedag. szakszerv. j. elnöke. Radics Aladár. pedag. szakszerű, isk. fel. A pásztói úttörők példát mutattak a fémgyüjtési héten MS-án a Gárdonyi Géza út­törőcsapatnak faliújságjára a következő kis felirat került: mElóre úttörők a vasbrigáddal, gyújtsunk ma közösen a hazá­nak. Vasárnap találkozó reggel 1 órakor a. MEH-nél.“ E kis fölhívásnak meg is lett &z eredménye, mert kilenc 15 tagú és öt 10 tagú vasgyüjtő- briigád indult írtnak vidám ka­cagással. Nagy derültséget oko­zott a kis harmadikos Laci paj­tás, aki potyogó könnyekkel ro­hant a már eJindult brigádja níán, mert édesanyja nem kel­tette fel idejében. Később meg- yígasztalódva láttam egy nagy fazék vassal ballagni a begyűj­tőkéi y felé. Délután 2 órakor került sor a gyűjtés eredményének kiérté­kelésére. A 92 mázsás vasgyüj- iést hatalmas hurrá-kiáltással fogadták a pajtások. A nyolca­dikosok büszkén húzták ki ma­gukat, hiszen ai legjobb brigád címért indultak versenyre és ez a verseny meg is hozta az ered­ményt A. kiértékelés után poro­sán, kissé fáradtan, de a közös munka örömével szemükben az­zal indultak haza, hagy a leg­közelebbi gyűjtésüknél meg fog­ják kétszerezni a mai ered­ményt. Begai Vilmos«® Pásztó. Úttörő járási titkár h. Időszerű növényvédelmi feladataink a mezőgazdaságban A kitavaszodás óta uralkodó tarlós száraz időjárás módfelett ■kedvez a szántóföldi és gyü- ínölesbeni kártevők megjelenésé­nek. Elsőrendű feladatunk, hogy ezen kártevők ellen , minden ren­delkezésünkre álló es-zközzel erőművi vagy vegyi védekezés­sel felvegyük a harcot, s idejé­ben megakadályozzuk kártéte­lüket s elszaporodásukat. Sem növénytermelés, sem gyümölcstermelés nem képzel­hető el okszerű és szakszerű nö­vényvédelem nélkül. Szocialista átalakulás alatt álló mezőgazda­ságunk s ötéves tervünk sikeres befejezése megkövetelj dolgozó parasztságunktól és szocialista szektorainktól, hogy felszámol­juk a kártevőket, meid csak így tudjuk biztosítani a mezőgazda­ság vonalán az állandó jó ter­méseredményeket. ’ Szántóföl di ku! túrnövényein­ket ma már minden kártevő el­len meg tudjuk védeni részben a“ modern agrotechnika alkal­mazásával, részben pedig a kü­lönféle növény védőszerek alkal­mazásával. Az őszi vetéseink­ben elsősorban figyelnünk kell a vetési 'bagolypille hernyójának a mocskospajornak kártételét, amelynek áttelelt hernyója elő­ször az őszi, majd a tavaszi ve­téseket pusztítja. Erőművi úton szedetéssel, vagy vegyi úton Hungária Matador porozással, a nagyobb hernyók ellen pedig mesterséges csalétekkel védekez­zünk. Ezen kártevő később meg­támadja a kapásnövényeket és előszeretettel pusztítja cukor­éi, takarmányrépa vetésünket is. Ugyancsak az őszi és tavaszi vetéseinket pusztítja a gabona- furínka lárvája, a csócsároló, mely a gabonatövek mellé ak­nát fúrva lehúzza a gabona leve­leit és összerágdossai, majd fel­engedni, s tőről tőre haladva, ha idejében észre nem vesszük, fol­tonként fokozódó mértékben tel­jesen elpusztíthatja vetéseinket Agriíox nevű porzószerrel véde­kezünk ellene. A földibolha a további kártevő, mely len és répa vetéseinket tá­madja meg már kikelésükkor és ha Hungária Matador porzó- Vzefréi azonnal nem védeke­zünk, úgy 1—2 nap alatt telje­sen elpusztítja ezen növényein­ket. Ugyancsak répa vetéseinken most már figyelni kell a répa­barkó megjelenését, amely az elmúlt évi Pépavetések felől in­dítja meg támadását az új ré­pavetés eilen. Ezért kell a tava­lyi répavetés területet bo­gárfogó árokkal körülvenni, s ezenkívül az új vetésterületeket is tanácsos körülárkolni. Ezen árkokban azután erőművi, vagy pedig vegyi úton megsemisíthe- tő. Ha a barkó már a vetésün­kön pusztít répalevelek lerágá­sával, úgy permetezésre van szükség, hogy a nagyobb káro­kat megakadályozzuk. E célból 0.5 százalékos arzénos védekező szerre] kell permetezni. Úgy a répabarkó, va1 amint a később megjelenő tevéltetű megjelené­sét jelentsük a termelési fele­lősnek és a helyi növényvédelmi felelősnek, akik kötelesek azon­nal intézkedni és a termelők ré­szére rendelkezésre bocsátani a szükséges védő szert. Lucernásainknál figyelni kell a lucernabőde ég lucernabogát- kártételét, amely a levéizetet rágja és a levél lemezét hántoz- gatja. Amennyiben súlyos a fer­tőzés, az első kaszálás után a második kaszálás sarjadzásáí teszi tönkre úgy annyira, hogy egy kaszáiásun-k telejsen elvesz­het. Ha tehát erős fertőzést ész­lelünk és a lekaszáit lucerna a bogarak és lárvák rágása miatt nem tud kihajtani, használjunk idegmérgeket por vagy permedé alakjában. Ezen idegmérgek 1 százalékos. Hungária Matador, vagy 1 százalékos hígításban al­kalmazott Agritox (100 liter víz­be 1 kg). SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmeqyei Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal- Salgótarján, Rákóczl-u. 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdasági és kultürrovat 52, kiadóhivatal 436 Szikra fcapnyomda Budapest. József-körűt 5 r. Kulcsár Mihály A forgóeszközök megtakarítá­sának rendkívüli népgazdasági jelentőségére pártunk Központi Vezetősége és kormányunk új­ból felhívta figyelmünket. Az 1953. tervévben hazánk vállas latainak 2.5 milliárd forint értékű forgóeszközt ke]] meg­takarítani. E hatalmas fel­adat mielőbbi sikeres megoldá­sa szükségessé teszi a terme­lés és forgalom terén a ren­delkezésre álló eszközök össz­pontosítását. Ezért jelölte meg pártunk és kormányunk, a leg­közelebbi idők nagy feladatául a forgóeszközök körforgásának meggyorsítását és a forgó­eszközök csökkentését. A „Szabad Nép” 1953 április 6-i számában közölt „A forgó­eszközök megtakarításáért” cí­mű cikk utat mutat a feladatok megoldására. A felhívás egy tömegmozgalom' elindítójává vált, mert azóta számos üzem dolgozói megfogadták, hogy a forgási sebességet növelik. A forgási sebesség növelésé­nek népgazdasági jelentősége, hogy a forgóeszközök egyik ré­sze a termelésben, mint anyag, befejezetlen termék, a másik részé a forgalomban van le­kötve, mint értékesítendő áru, még be nem' folyt követelés. Lassítja a népgazdaság fejlődé­sét az, hai a termeléshez és a forgalomhoz szükséges eszkö­zök nem kerülnek kellőképpen felhasználásra, mert a bővített újratermelés növekvő szükségle­tei csupán a nemzeti jövede­lem beruházási és fogyasztási hányadának fokozottabb igény- bevételével fedezhetők. A feladat tehát az, hogy az eszközöknek a termelésben és forgalomban lekötött hányadát a lehető legkisebb mértékre csökkentsük, mert a forgási se­besség- növekedése révén fel­szabadított eszközök a több- lettermé'k termelésével egyen­értékű. így több fordítható nép- gazdasági beruházásokra és a fogyasztási igényeket még job­ban ki lehet elégíteni. Ez min­den dolgozónak az ügye. A forgóeszközök forgási se­bességének növelése csak úgy valósítható meg, ha a párt- és tömegszervezetek támogatják a műszaki, pénzügyi, számviteli, beszerzési és értékesítési dol­gozókat. De ezeknek a dolgo­zóknak csak úgy lesz eredmé­nyes a munkájuk, ha a iegma- gasatobfokú öntudattal, kezde- ményezően és fegyelmezetten teljesítik kötelezettségüket. A pártszervezet és a vállalatve­zetőségnek közös feladata, hogy ismertessék a dolgozók előtt a feladat fontosságát és jelen­tőségét. A forgási sebesség növelése, a forgóeszköz csökkentése nép­gazdaságunknak azért is egyik legfontosabb feladata, mert egy egységben foglalja' össze ai ter­melékenység fokozását: az ön­költség csökkentését, az egyéni versenyt, a munkabrigádok, sztahanovisták által elért ered­mények növelését. A szovjet emberek felismerték a forgási sebesség növelésének alapvető fontosságát, a fejlődés szem­pontjából, A moszkvai ipar- vállalatok dolgozói kezdemé­nyezőként léptek fel 1949 ja­nuárjában. Sztálin elvtárshoz intézett levelükben megfogad­ták, hogy vállalataikon belül meggyorsítják az eszközök kör­forgását, mellyel sokszázmilliö rubelt szabadítanak fel. Kötelességünk, hogy mi is minden üzemnél, vállalatnál, boltnál és raktárnál felülvizs­gáljuk a készletet. A vezetők­nek pedig ezt a munkálatokat ellenőrizni kell. Ne engedjék meg az anyaghaiimozást, mert ezáltal súlyos kárt okoznak népgazdaságunknak. A forga­lomban lévő eszközök csökken­tése érdekében meg keli gyor­sítani a csomagolást és a szál­lítást. Szűkíteni keli a kiszám­lálást és a leggyorsabb elszá­molási formát kell végezni. A forgási sebesség növelése érdekében ipari üzemeknél fon­tos, hogy ai gyártási időt rövi­dítsék, az üzemek szűk kereszt- metszetét megszüntessék, a fe­lesleges állási időket csökkent­sék és nem utolsó sorban a munkahelyeket jó anyaggal el­lássák. Kereskedelmi vállalatok­nál, a raktári készletek imobili- zálódásának meggátolása, a fo­gyasztási statisztika közvé- leménykutatása. A vásárlók igé­nyei alapján a termelés irányí­tásai, a piac kereskedelmi esz­közökkel való szervezése mind elősegíti feladatunk megvalósí­tását. Mezőgazdasági vállala­toknál fontos, hogy folyó ter­melés szükségleteit saját részé­re előállítsa, a munkaerőket he­lyesen irányítsák és a termelési időszakot lerövidítsék. A párt- és tömegszervezetek, a vállalatok vezetői a jövőben azzal igazolhatják, hogy megér­tették és támogatják ezt a tö- megmozgalmat, ha konkrét fel­ajánlásokat tesznek a forgási sebesség növelésére, ha a dol­gozók élére állnak és irányítá­sukkal egyre nagyobb összeg­ben szabadítanak fel forgóesz­közöket tervfeladataink, to­vábbi feladataink megvalósítása érdekében. Nagy Imre Magyar Nemzeti Bank dolgozója A Nógrádi Szénbányák Anyagellátó Vállalata harcba indult a forgóeszközök csökkentéséért A Nógrádi Szénbányák Anyagellátó Vállalata Gerő Ernő elvtárs, a Központi Veze­tőség legutóbbi ülésén elmon­dott beszéde nyomán megvizs­gálta munkáját. Elhatározta, hogy a kőbányai 9. üzem kez­deményezéséhez csatlakozva a választási békeverseny tisztele­tére versenyre hívja a szénbá­nyászati ipar anyagellátó vál­lalatait a forgóeszközök csök­kentése érdekében. A nógrádi anyagellátó vállalat dolgozói ver sen y f el hív ásukb an í gér ete t tettek arrai, hogy 1953-ban 4 millió forint értékkel csök­kentik forgóeszközeiket. Ver­senyvállalásukban a többi kö­zött így írnak: „Munkánkat « legapróbb részleteiben is megjavítjuk. Különösen harcolni fogunk anya­gunk normafeletti készletének csökkentéséért, a pénz for­gási sebességének meggyorsítá­sáért, anyagbeszerzésünk szi­gorú tervszerűségéért, az anyag- normák pontos kidolgozásáért és ellenőrzéséért. Jó munkánk kézzelfogható bi­zonyságára — írják a továb­biakban —• vállaljuk, hogy folyó évben forgóeszközeinket 4 mil­lió forint összeggel csökkent­jük.” RÁDIÓ MŰSORÁBÓL ÁPRILIS 29. SZERDA: Kossuth-rádió: 11.45: Keringők. HßL — 12.30: Dalok a békéről. — 13.30: Vidám katonadalok. — 14.50; Szív küldi szívnek..." — 17.00: Üzemek közötti együttmű­ködés. — 18.00: A Magyar' Rádió népizenekara játszik. — 20.10; Egy falu — egy nóta. — 20.38: Hazám. Zenés irodalmi műsor. —- 21.30: Hogy volt? Vidám zenés áprilisi esemény. Petöf i-radio: 9.20; Hegyen-völ­gyön szép hazánkban. — 10.30: Kinyílott a rózsa. — iS.OO: A Magyar Rádió kisegyüttese ját­szik. — 16.30: Május 1 az elnyo­más éveiben Magyarországon. —- 17.10: Dalok és hangszerszólók — 17.40: Könnyűzene, — 19.20: Tánczene. — 19.45: Az Elbától a Csendes-óceánig. ÁPRILIS 30, CSÜTÖRTÖK: Kossuth rádió: 7.45: Miről ír­nak az üzemi lapok? — 12.10: Vidám harmonikaszólók. — 12.30: A Magyar Rádió népizenekara Játszik. — 14.15: A Rádió Gyer- mekujság műsora. — 14.50: Szov­jet népi együttesek műsora. — 15.30: Tartós boldogság. — 17.15: Az Ifjúság Hangja. — 17.35: Jó munkáért szép muzsikát. — 20.10; Zeng az erdő. Daljáték. — 22.25: Tjínczene Petöfi-rádió; 8.20: Orosz és szovjet dalok. Hgl. — 9.20: Híres világjárók kalandjai. A Gyermek- rádió műsora. — 10.45; Ifj. Ko­vács Imre és zenekara játszik. — 15.00: Úttörő-mikrofonnal az or­szágban. — 15.20: Szív küldi szívnek ... — 17.30: Üzemek kö­zötti együttműködés. — 17.40: A Falurádió előadása. — 19.30; Tánczene. MÁJUS t, PÉNTEK: Kossuth-rádió: 5.00—15 15-ig; Éljen május 11 — 15.30; Keringek. Hgl. — 16.10* Erős bástya és re­ménye a világnak. — 16.40: Du- najevszkij operettjeiből. — 17.00; Népdalok. — 17.40: Diadalmas ünnep. — 19.00: Az egész ég vö­rös a naptól. — 20.00: Hangké­pek az ünneplő országból. — 21.00: Vidám zenés május elseje. Petőfi-rádió: 15.15: A nemzet­közi munkásmozgalom dalai. — 15.45: Harcok tüzében. — 16.15: Jó munkáért szép muzsikát. — 17.00; Napjötti kovácslegény. — 18.40; Tánczene. — 19.00 Felejt­hetetlen élményeink. — 19.45: Balakirev; Oroszország » szim­fonikus költemény. A választás előkészítése komoly feladatot jelent a sportolókra is I DOLGOZÓ NÉPÜNK I a fejsze- * I badulas után, május I7-én negyedszer já­rul a szavazóurnák elé, hogy megválassza képviselőit. Hazánk, népünk életében e nagyjelentősé­gű eseményt a sportolóknak is teljes erejükből támogatniok kell. Sportolóinknak is be kell bizonyí­tani. hogy hazánkban az imperia­listák ügynökeinek nincs semmi keresnivalójuk. Bizonyítaniok kell népünk egységét, a szocializmus építésében és hazánk megvédésé­ben. A sportolók széles táborába tartozóknak ki kell fejezni a Szovjetunióhoz való elszakíthatat­lan barátságukat. Az elmult választásokon hatal­mas mértékben megerősödött pártunk, kiszélesedett tömegbefo­lyása, a munkásosztály és a pa- rasztság szövetsége megszilárdult. |a mostani Választásokkal! kapcsolatban sem lehet megtűrni az elbizakodottságot és teljes erő­vel kell folytatni a harcot, a vá­lasztás sikeréért. Ebből a harc­ból teljes mértékben ki kell venni részüket a sportolóknak is. A vá­lasztási munkát nem szabad elvá­lasztani a folyó feladatok elvégzé­sétől. Ellenkezőleg, ezeken ke­resztül fokozottabb mértékben kell mozgósítani a sportolók tö- megeit. 1 MEGYÉNK SPORTKÖREI | szakosztályi és játékosértekezle­teket. Az értekezleteken foglal­kozzanak a választások jelentősé­gével és bátran mondják el, hogy a sportkör milyen nagy támoga­tást kap dolgozó népünk államá­tól. Mondják el, hogy milyen volt a sportolók helyzete a felszí badulás előtt, hogy kik lehettek akkor sportolók és kik sportol­hatnak most, milyen volt a fiatal­ság akkori helyzete és milyen ma. A különböző versenyekre, bajnokságokra tegyenek felaján­lást a sportolók, s jobb eredmé­nyek elérésével segítsék a vá­lasztási munkát. Igen helyes, ha az üzemekben a meglévő sport­brigádok mellé újabbakat szer­veznek be, melyek magasabb termelési eredtményekikel bizo­nyítják a szocialista sportolóknak a. munokához való viszonyát. | A VÁLASZTÁSI GYŰLÉSEK | és a választás napján sorrake- rülő sportbemutatók alkalmával sportolóink mutassák meg felké­szültségüket és tudásukat. A kü­lönböző tömegversenyeket, MHH- próbákat, szpártákiád versenye­ket kapcsolják össze a választási munkával, s használják fel ezeket új sportköri tagok beszervezé­sére. A választási előkészület, sike­res megoldása komoly feladatokat ró a sportolókra is. Ezeket a fel­adatokat sportolóink csak úgy tudják teljes mértékben sikeresen megoldani, ha a sport területén is mindenkor szem előtt tartják pártunk tanítását és követik a szocialista Szovjetunió sportolói­nak példáját. A SZOVJET SPORT HÍREI: Az elmult vasárnap a Szovjet­unió öt városában megkezdőd­tök. a labdarúgóhajnoki tUénv küzdelmet. Az idény megnyitásá­val kapcsolatban a Komszomol- szkája Pravda vezércikkben fog­lalkozott a szovjet labdarúgás kérdéseivel. A vezércikk meg­állapítja. hogy a labdarúgás a szovjet ifjúság legkedvesebb sportja. A Szovjetunióban több, mint másfélmillió ember rend­szeresen kiveszi részét e sport­ágból. Minden évben újaibb és újabb ezrek kapcsolódnak be a labdarúgásba. Cssk a szovjet kupáért folyó küzdelmekben ta­valy több, mint 17.000 csapat vett részt. A Komszomolszkaja Pravda nagy jelentőséget tulajdo­nít a gyermek és az ifjúsági 'abdarúgás fejlődésének. „Az ifjúsági csapatokban nőnek az éljátékosok tartalékai — írja a lap —, amilyen irányban hala­dunk a gyermek labdarúgásban, ahogyan az ifjúsági játékosok felkészülésénél gondoskodunk, ettől függ, hogy milyen lesz a szovjet labdarúgás néhány év múlva. Ebbe a munkába kell bekapcsolni a legjobb edzőket és éljátékosokat. Az első forduló meglepetése az újonc Vilniusi Sportok győzelme a Moszkvai Torpedó, a tavalyi kupa győztese fölött. LABDA Tbiliszibeai befejeződtek a Szovjetunió 1953. évi szabad­fogású birkózóbajnokságai, ame­lyen 160 versenyző indult. Csa­patversenyben e ső Grúzia^ má­sodik Mosizkva csapata lett. * Magnyrtogorszkban lassan be­fejeződéshez közeledik a 10 város röplabdatornaja. A leg­utóbbi fordulóban a férfiak cso­portjában 3 veretlen csapat (Moszkva, Leningrád1 és Riga) találkozott. Moszkva hatalmas küzdelemben 3;2-re gyöz-te le Leningrád csapatát. A leningrá- diak viszont ugyanilyen arány­ban győzték le Rigát. Moszkva könnye.n 3:0 arányban győzte le a rigaiakat. A nők csoportjában a 8. forduló után Moszkva vezet veretlenül Leningrád előtt. * A Moszkva bajnokságáért folyó 16 résztvevős sakkversenyen Bronstein nagymester vezet 5 ponttal és egy függő játszmával. Az Észt Köztársaság sakkbaj­noka címért Tartungban meg­rendezett verseny befejeződött. A bajnok Kérész nagymester lett 18 ponttal. Távbeszélőn lebonyolított csa­patverseny folyik 32 város csa­pata között. Az érdekes verseny bírói bizottságának vezetője M. Botvinik világbajnok. RÚGÁS Magyar Népköztársaság— Ausztria 1:1 (1:1). Budapesten a Dózsa stadion­ban mintegy 44.000 néző előtt az angol Evans játékvezető sípjelé­re a következő csapattal áll fel a magyar együttes; Grosics — BuzántSiZki, Borzsei, Lantos — Bozsik. Zakariás — Budai II, Kocsis. Hidegkúti, Puskás, Czibor. Az első főidőben lendületeisen játszott a magyar csapat, egy váratlan támadás után mégis az osztrákok szerezték meg a veze­tést. A magyar csapat a félidő közepén tudott csak ki egyen Il­leni Czibor révén. A második félidőben állandóan támadott a knagyar csatársor, de a kitűnően védő osztrák Zcman a lehetetlennek látszó labdákat is ártalmatlanná tette s ezzel biztosította ajz osztrákok részéről sikernek számító döntetlen ered­ményt. A magyar együttesből] Bozsik, Puskás. Czibor és Bu- zánszki játéka emelkedett ki. A mezőny legjobbja az osztrák kapu védő Zeman volt. Magyarország ifj. válogatott— Ausztria ifj. válogatott 1:1. Ugyancsak Budapesten. le­játszott mérkőzés ugyanúgy, mint a nagyoké, eldöntetlen eredménnyel végződött. A ma­gyar ifjúsági válogatottban játszott a Salg. Bányász fiatal balösszekötője. Lahos is. aki megállta a helyét a csapat bein. Magyar bányászválogatott— Feiső-Ausztria 5:2 (1:1) Tatabányán a Salg. Bányász, a Tatabányai Bányász és a Dorogi Bányász játékosaiból összeállított együttes jó mérkőzésen, szép játékkal érte el ezt a nagy­arányú győzelmét. Az együttes összeállítása a következő volt: Oláh — Farsang, Kónya II. Bako­nyi — Szojka, Dávid — Bablena. Villányi, Opova, Csuberda, Mol­nár. Az első félidőben kissé megilletődve játszott a magyar együttes. azoinlKin a második fél­időben ez az elfogultság feloldó­dott és Csuberda 3. Opova és Molnár góljával biztosan szerez­ték meg az 5:2-es győzelmet. NB IT.; Megszerezte első pont­ját a Nbátonyi Bányász. Sajószentpéteri Bányász—Nagy bátonyi Bányász 2:2 (1:0). Sajőszentpéteren az igen lelke­sen játszó nagybátonyi együttes sokkal közelebb állt a győzelem­hez, mint a hazaiak. A nagy* bátonyiak közül jók voltak; Farkas, Szalontai és Porzsik. Nyíregyházi Építők—Salg. Vasas 1:0 (0:0). Nyíregyházán az első félidőben a salgótarjáni csapat egyen­rangú ellenfele volt a hazaiak­nak, azonban a második félidőben a kapu előtti helyzeteiket a ha­zaiak jobban ki tudták használ­ni, s így, ha szerencsével is, de mégis megnyerték a mérkőzést. A \rasas a vereséget jelentő gólt védelmi hibából kapta. A tarjá- niak közül jók voltak Válóczi, Rigó és Kiadni. Megyei bajnokság állása: 1. Tűzhelygyár! Vasas 9 pont. tál, 10:5 gólaránnyal. 2. Kisterenyei Bányász 8 pont­tal, 10:4 gólaránnyal. 3. Pásztói VM 8 ponttal, 14:9 gólaránnyal. 4. Salgótarjáni Építők 8 ponttal, 16:12 gólaránnyal. 5. Mátranováki Bányász 7 pont­tal, 7:4 gólaránnyal. 6—8. Zp. Építők 7 ponttal, 7:7 gólár ánnyal. Forgácsi Bányász 7 ponttal, 11:11 gólaránnyal. Jobbágyi Vasas 7 ponttal, 9:9 gólaránnyal. 9. Salgótarjáni Vasas H. 8 ponttal, 13:11 gólaránnyal. 10. Baglyasi Bányász 6 ponttal. 7:6 gólaránnyal. 11. Salgótarjáni Bányász II. 5 ponttal, 13:9 gólaránnyal. 12. Salgótarjáni Üveggyár 5 ponttal, 11:13 gólaránnyal. 13. Salgótarjáni Dózsa 4 pont­tal, 7:6 gólaránnyal. 14. Bgy. Lokomotív 4 ponttal, 15:13 gólaránnyal. 15. Bagy. Építők 3 ponttal, 6:14 góiaránnyal. 16. Ab. Bányász II. — ponttal, 10:33 gólaránnyal. Röplabda eredmények Férfi; Balassagyarmati Postás—5t Üveggyár 3:2, Nagy küzdelem­ben nyert a balassagyarmati csapat. St. Tűzhelygyár—Jobbágyi Va­sas 3:0. A tűzhelygyári fiúk na­gyobb rutinja ellen nem volt mit tenni a jobbágyi fiúknak. St. Bányász—Mátranovák 3:2. Nehéz mérkőzésen harcolták ki a győzelmet a salgótarjániak. Bgyarmati Postás—St. Epitök 3;0. Meglepő jól játszottak a gyarmatiak. Női: St Üveggyár—St. Dózsa 3:1. Szép mérkőzés. Baglyasi Bányász—Salqóbánya 3:0. Biztos győzelem. St. Tűzhelygyár—Jobbágyi 3:0. Sokkal jobbak vo.tak a tarján! lányok. Mátranovák—St. Bányász 3:8. föl ment a mátranováki lányékr nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom