Szabad Nógrád. 1953. április (9. évfolyam. 26-34. szám)

1953-04-01 / 26. szám

SZABAD IVO GRAD 1953 április 1. HATÁRJÁRÁS A SZÜGYI TANGAZDASÁGBAN Még csak most kell a nap, pedig már jó nagy utat 'megtettünk. Lábunk alatt ütemesen serceg a kavics, vidám nótánk messze szállt az ébredő határ fölött. „Víg a nótánk, víg sereggel, botdog ez az aratás”. A hajnali köd még ott úszik a hegyek kö­zött, de már áttöri magát rajta a napsugár. — Vidámabban azt az éneket — biztat Tihanyi tanár elvtárs, s nótánk egybefolyik a madarak énekével. Az út kétoldalún végeláthatatlan szántóföldek terülnek el. A mi tangazdaságunké ez. Még nincs zöldelő fű a sáncok oldalán, de az őszi vetések itt-ott zöldéinek már. A kis magocskák meg­érezték a tavaszt s életjelt adnak magukról, megindulnak csírázni. Nőnek, növekednek, hogy bő termést, gazdag aratást hozzanak. Lehetőségük van erre. Jó az idő, vizük, tápanyaguk is van. Gazda­ságunk minden növény számára biztosítja a megfelelő tápanya­got, műtrágyát és istállótrágyát. Azonban a tápanyag, a víz, a meleg idő hiába lenne, ha a gazdaság dolgozói lelkiismeretlenül teljesítenék feladataikat és nem végeznék el kellő időben ponto­san és jól a talajmunkákat. A jó talaj, a morzsás szerkezet a kis mag bölcsője, olyan, mint a kisgyermek puha párnája. Ha nincs jól betakarva, megfagy, ha nem jut levegőhöz, nem kap tápanyagot, elpusztul. A dolgozók azonban megértik, hogy ennek nem szabad bekövet­keznie. Hazánknak szüksége van kenyérre, megértik azt, hogy a rossz munka, a lelkiismeretlenség az imperialisták támogatója. Tangazdaságunk nem is marad le soha a tervével. A tavaszi szántási tervet időre befejezte. A növényeket határidőre elvetet­ték. Ma már nem okoz gondot a munka. Traktorok, kombájnok, váltják fel az emberi erőt, A mi gazdaságunk sok ilyen géppel rendelkezik. íme most itt megyünk el a ZETOR-traktor mellett. Ezt most kaptuk. Ilyet azelőtt nem láttunk. Ez a gép 25 lónak az erejével ér fel. Könnyen, gyorsan mozog. Minden növényápolásra alkal­mas, mert állítható a kereke megjelelő sortávolságokra. Milyen jő is hallani vidám pöfögését s a visszhangot, amit a dudáska öreg hegyoldala visszaver. Szinte kikergeti emlékezetünkből a múltat, azt, amit mi is láttunk és gyermekésszel bár, de megértettünk. Amikor anyáink kapáltak a tűző nap hevében, amikor nagyon sokszor vérgyöngyöt izzadott homlokuk. Miért? Hogy a földbir­tokos még fényűzőbben éljen, s nézze azt, hogy nekünk alig jut a keserves munka jutalmául egy betevő falat. S ma, napfényes mezőkön Zetorf traktor szánt, vet, arat: nekünk. Államunk és dolgozó népünk minden lehetősé­get megad arra, hogy tanuljunk, s képezzük magunkat. Lehetővé teszi azt, hogy amit az elméletben tanulunk, a gyakorlatban be­igazolva lássuk. Egy 20 holdas kísérleti telepet kaptunk. Ezen növény nemesítésekkel, különböző idegen növények meghonosítá­sával foglalkozunk. Tanáraink és a gazdaságvezető szívesen telje­sítik és magyarázzák a kéréseinket és kérdéseinket. Még itt vagyunk a ZETOR-traktor mellett, amely jelenleg szuperfoszfát műtrágyát szór. A gyakorlatvezető tanárunk magya­rázza a működését és mi büszkén, boldogan vesszük tulajdonunkba a korszerű, modern készítményt. Távolabb mentünk, ahol éppen fogasoltak. A megülepedett talajréteget megmozdítják, hogy job­ban ki tudjon bújni a növény, mert a cserepes talaj akadályozza a fejlődését. Közelebb mentünk és megnéztük a boronát. Rendben volt annak minden porcikája. Miért? Azért, mert a gazdaság dol­gozói a téli napokat felhasználták a gépek javítására. Nincs olyan gép, traktor, eke, tárcsa, amelyről hiányozna a legkisebb alkat­rész is. A boldog nyugalom és a jólteljesitett munka öröme tölti el azt. aki idő előtt befejezte a tervét. Az büszkén állhat hazánk és dolgozó népünk szigorú szeme elé, s mondhatja, „becsülettel tel­jesítettem az adott szót". A gazdaság dolgozói is erre töreksze­nek. Példa erre az üzemi értekezlet, amelyen felajánlást tettek április 4 tiszteletére. Felajánlották, hogy tervüket 150—160 száza­lékra teljesítik, hogy nagyobb gonddal és szeretettel kezelik a gazdaság vagyonúi. Mindezekkel a soha el nem múló hálát és mérhetetlen szeretetet tolmácsolják a szovjet nép felé, amelynek köszönhetjük gondtalan, békés ifjú életünket. Sokan még most is azt a hírt terjesztik, hogy iskolánk­ban a gyakorlat kapálásból és ehhez hasonló nehéz testi munkából áll. Ez nem igaz. Végzünk ugyan testi munkát, de azért, hogy megismerjük a munkafogásokat, de főleg azért, hogy mint későbbi vezetők irányítani és becsülni tudjuk a reánkbízott dolgozókat. A fizikai munkán kívül résztveszünk tangazdaságunk vezetésében, s megismerjük a szocialista mezőgazdasági üzemek vezetési, szer­vezési és irányítása feladatait is. De az iskola elvégzése után nemcsak mezőgazdasági üzemekhez kerülhetünk, mint techniku­sok, agronómusok, hanem tovább tanulhatunk és lehetünk növény- nemesítők, gazdasági tanárok is. Az én célom is az, hogy tanít­sak olyan tantárgyakat, amelyek a természettel, a növények éle­tével kapcsolatosak. Nincs is szebb munka az én számomra, mint a természet átalakításával foglalkozni. Azt, hogy mennyire szép ez, csak az tudja, aki benne él, és vele foglalkozik. Már egészen besötétedett, mire hazaértünk. Sötét árnyékot vetnek a fák a hegy mögül előbujó holdsugárban. Tábor­tüzünk vígan lobog, énekelünk... Hangunk messzire száll, s érzi az, aki hallja, hogy ez a dal botdog gyermektorkokból fakad: „Mi békésen dolgozunk, de helytállunk, bárki támad”. SZABÓ JOLÁN Balassagyarmat, Mezőgazdasági Technikum növénytermesztési tagozat II. osztálya. A burgonya ültetésének agrotechnikája Á burgonya ültetését a mi­nisztertanácsi határozat szerint április 30-ig be kell fejezni. Ül­tetésének megkezdése akkor tör­ténjék, amikor a talaj már nem tapad és a hőmérséklete leg­alább a 6—8 Celsius fokot el­érte. Nálunk ez már bekövet­kezett. A burgonya termesztésére legmegfelelőbb a jó légjárható- ságú talaj. Kötött, erősen me­szes talaj burgonya termeszté­sére alkalmatlan. Ilyen talaj­ban állandó vetőgumó cserélése esetén is csak féltermést érünk el, a gumók pedig legtöbb esetben betegek, tovább: erme- lésre alkalmatlanok lesznek. Burgonyát önmaga után ter­meszteni nem szabad. Ugyan­azon talajban csak 3—4 éven­ként kerüljön sor a burgonya termesztésére. A burgonya a jó elővete- ményt meghálálja, elsősorban pillangósvirágú növények (csil­lagfürt, borsó, bíborhere, bük­köny) vagy kalászosok után ajánlatos ültetni. A pillangós virágú növények ugyanis a ta­lajban nitrogéntartalmú táp­anyagot hagynak vissza és így a talajt javítják. A kalászosok, főként a rozs, a talajt lazává és légjárha-tóságúvá teszik. Az ősszel mélyszántott talaj­ban adja a legnagyobb termést a burgonya, amelyet tavasszal simítózás után meg kell porba- nvítani. Ezt fogasolással, kulti- vátorral, rugós extirpátorral, vagy gruberrel végezhetjük. Ugyanis a burgonyának laza, porhanyós talajra van szüksé­ge. A burgonya trágyaigényes növény. Az istállótrágyát jól meghálálja, amelyet ősszel kell kihordani és leszántani. Kát. holdanként 150—200 mázsa érett istállótrágya szükséges. Igen nagy jelentősége van a burgo­nya alá történő közvetlen istálló- trágyázásnak, de amellett a ter­més fokozásában a műtrágya használatának is. Ajánlatos ősz­szel kát. holdanként 120 kg szu­perfoszfát, koraí'Javasszal 80 kg káli műtrágya kiszórása. Ott, ahol nem volt istáltótrágvázás, a fenti műfrágyamennyiség he­lyett 200 kg szuperfoszfát, 120 k<r káli és 80 kg pétisó adago­lása indokolt. Pétiisó egymagá­ban való használata nem kívá­natos, mert az egyoldalú nitro- góníelvétel a lombozat buja fejlődését segíti elő. Ezzel az érést késlelteti. Szárazságra hajló éghajlatunk alatt indo­kolt a burgonya fészkenként: műtrágyzása. A fészekbe szórt műtrágyát a burgonya gyökér­zete jobban megtalálja', így könnyebben K érvényesíti. Fész­kenként egy csapott kávéskanál, tehát kb. 0.5 dkg műtrágyát használjunk. A burgonya káli igényes növény. A fabamú jelen­tős mennyiségben tartalma? ká­liumot. így ajánlatos a fészek- trágyzásnál fahamut használni. A vetőgumó minősége az egész burgonyatermesztésre kihatás­sal van, ezért ültetési célra csak ép, egészséges, jó csiraképes­ségű, legalább tyúktojásnagy­ságú 5—7 dkg vetőgumót hasz­náljunk. Nagyobb vetőgumó használata azért szükséges, mért az apró gumók túlnyomó része olyan romlott, silány, vagy beteg bokrok alól kerülnek ki, amelyeknek utódai is gyenge termést adnak. A korai és középkorai érésű burgonyafajtákat 70x35 cm, a középkései és kései fajtákat 70x40 cm sor- és bokortávol­ságra ültessük középkötött tala­jon 10—12 cm, kötött talajon 8 cm mélyre. Gondot kell fordíta­nunk arra, hogy a vetőgumó la­za talajrétegbe kerüljön. Ha a beültetendő terület dom­bos, hiba lenne a burgonyaso­rokat az emelkedés irányába ültetni. Az ültetési munkát min­den esetben a lejtő, illetve az emelkedés legalacsonyabb pont­ján célszerű megkezdeni. Ily- módon mindig a domb oldalán haladva, az emelkedés alig ve­hető észre és minden munka sokkal könnyebben végezhető, mint az emelkedés irányában: PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A begyűjtési minisztérium pá­lyázatot hirdet, amelyben arra kéri a tejbeadásban élenjáró dolgozó parasztasszonyokat, ír­ják meg tejtermelési módszerei­ket a Szabad Nógrádnak, vagy a Szabad Földnek. Ezzel a pá­lyázattal szeretnénk hozzájárul­ni az élenjárók módszereinek elterjesztéséhez. Egyszerű levél­ben írják meg, hogyan gondoz­zák, takarmánvozzák tehenüket, hogyan teljesítik túl tejbeadá­sukat, mit tesznek azért, hogy községük élenjárjon a tejbegyüj- tés versenyében. írják meg pályázatukban azt is, hogyan leplezik le köz­ségükben a beadást szabotáló kulákokat, a tejbeadást nem teljesítő spekulánsokat, akik a falusi és a városi kisgyermekek­től akarják elvonni a tápláló egészségei adó tejet. Az öt leg­jobb pályázót szerkesztőségünk könyvjutalomban részesíti. A 1953 március 24-én teljesítette első negyedévi tervét Az üzem dolgozói az év ele­jén megbeszélték a vezetőség­gel, hogy az 1953. évi felemelt tervüket mi kép lehetne eredmé­nyesebben teljesíteni. A meg­beszélés eredménye az lett; hogy két műszakot vezettek be. így termelékenyebbé vált a vállalat. De a munkaversenyt sem ha­nyagolták el. A vállalat I. szá­mú telephelyével, a balassa­gyarmati nyomdával lépett ver­senybe, mely versenyben a ba­lassagyarmatiak vezetnek. De elfogadták az ózdi nyomda ver­senyfelhívását is. Ez .a verseny- lendület és a munka jó meg­szervezése eredményezte, hogy az üzemi a felemelt 1953. évi tervének I. negyedéit, jóval a ha- tár’dő előtt teljesíteni tudta. Jó munkájukkal különösen ki­tűntek Molnár Ferenc gépmes­ter, aki sztahanovistajelölt lett, Iványi László a balassagyar­mati nyomda szedője és Hárai Károly, a salgótarjáni nyomda szedője, akiket az „üzem legjobb dolgozója’1 címre terjesztettek fel, Igen jó eredmények születtek az április 4-re tett felajánlás teljesítéséért folyó versenyben is. így az iíj. Fekete Ilona, aki alig nyolc hónapja van az üzem­nél; de már normáját 138—140 százalékra teljesiti. Gregor Já­nos gépmester pedig 150—160 százalék között teljesíti ‘érvét. De vannak még hibák is a szép eredmények mellett. Lég­ül oyobb hiba, hogy nincs meg­alakítva az üzemi pártcsoport, s így igen kevés politikai okta­tást kapnak a dolgozók. A szak. szervedet sem működik kifogás­talanul. Az üzemi szakszervezet és az üzem vezetősége közötti kapcsolat igen laza. így nem tudja betölteni hivatását a szakszervezet. Ha ezeket a hibákat a közel­jövőben kiküszöbölik a Nógrád- megyei Nyomdaipari Vállalat­nál. akkor még nagyobb ered­ményekről számolhatunk be. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL Állandó műsorszámok; Kossuth-rádió: 5.00: Falurádió. 5.30: Lapszemle. 5.49— 8.30: Reggeli zenés műsor, közben 6.45—7.00: A Szabad Nép vezércikkének ismertetése. 7.4U; Naptár. 14.00: Időjárás és víz­állásjelentés. 17.00; Hírek. 20,00: Hangos újság. Petöfi-rádió; 6.00: Hanglemezek. 6.35: Termelési hírek. 6.45; Jóreggelt gyerekek. 7.35: Hanglemezeit. 10.00; Hírek. 17.30: Hírek. 19.15: Sportnegyedóra. nelí,., — 19.30: Tánczene. A magyar rádió tánczenekara ját­szik. ÁPRILIS 3. PÉNTEK Kossuth-rádió; 12.10: Tavaszi álmok. — 13.00: A magyar rá­dió népi zenekara játszik. — 16.20: Ifjúmunkásmozgalmunk története. — 17.10: A párt ok­tatás anyagához. — 18.10: Tánc­zene a baráti rádiók műsorából. 23.27: Erős a népek barátsága. Petőfi-rádió: 9.15: Reggeli hangverseny. — 10.30: Kisdobos. 15.00: Szines népi muzsika. — 16.00: Huszonnégy párttagsági könyv. — 16.20: Könnyű zene. — 16.50: Szív küldi. — 18.00: Egy falu — egy nóta. — 19.00: Részle­letek Bródi Tamás Tavaszi szél című filmzenéjéből. ÁPRILIS 1. SZERDA Kossuth-rádió; 11.30: A híd. Elbeszélés. — 12.10; Vidám déli muzsijca. — 13.30; A szabadság dalai — 15.30: Kispajtások éne­kelnek. — 16.20: Felettünk a csil­lagok. — 17.45; Szív küldi... — 20.10; Egy falu — egy nóta. — 3.0.45; Tömegdalok. — 22.25: Toki Horvát Gyula és zenekara ját­szik Petőfi-rádió: 7.35; Az Oszipov- egyúttes játszik. — 9.20: He­gyen-völgyön szép hazánkban. — 11.00: Elnyomott népek dalai. — 15.30; A szovjet irodakén a béke harcosa. — 17.30: Csehszlovák népzene. — 18.45: A béke kato­nái ÁPRILIS 2. CSÜTÖRTÖK Kossuth-rádió: 12.10: Részleteik Székely Aranycsillag c. operett­jéből. — 13.00: Déli hangverseny. — 14.50: Szovjet rokonnépek dalai — 16.45: Vidám hangle­mezek. — 17.15: Ifjúság hangja. — 17.35: Jó munkáért szép muzsikát. — 20.10; Megtanultunk szabadon dalolni. Petőfi-rádió: 7.35: Magyar dalok és hangszerezólók. — 10.50: ifj. Babos Gyula és zenekara játszik. — 15.45; A fővárosi népi zen-ejkar játszik. — 16.10: jMagyar rádió kisegyüttese ját­szik — 17.40: Falurádió elő­adása. — 18.45; Szív küldi szív­SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmeqyel Párt­bizottságának lapja Felelős kiadó; Naqy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salqótarlán. Rákóczl-u. 92. Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdasági és kultur rovat 52, kiadóhivatal 436 Szikra Lapnyomda Budapest, József-körút 5 f, V.; Kulcsár Mihály Falu sportjának seregszemléje Március 29-től május 31-ig Az Orszáqos Testnevelési Sport Bizottság az idén másodízben rendezi meg a falusi dolgozók szpártákiádját, sportseregszemlé­jét. Az 1951-ben lebonyolított versenysorozat tapasztalatainak felhasználásával még szélesebb keretek között és még nagyobb célkitűzésekkel kerülnek sorra az ezévi falusi szpártákiádok. Ezeknek a versenyeknek a műsorán atlétika, torna, kerék­pár és röplabda szerepel. Erre a négy fontos és értékes tulaj­donságokat fejlesztő sportágra irányuljon tehát a falusi dolgo­zók érdeklődése. Különösen a palotás!, dejtári és a szécsényi sportkörtől várunk jó eredmé­nyeket és nagyszámú részvevőt a szpártákiádokon. De megyénk valamennyi falusi sportköre kell hogy képviseltesse magát a fa­lusi sportolók seregszemléjén, a szpártákiádokon. Ezek során a legnagyobb gondot a falusi sport­körök az atlétikára fordítsanak. A vezetőségek törekedjenek arra, hogy ebben a számban minél több dolgozó paraszt induljon. A felkészülés alapja ezekre a sportversenyekre az MHK test- nevelési rendszer: ezeket a ver­senyeket egybe kell kapcsolni az MHK-próbázásokkal. A szpártá­kiádok tehát a falusi MHK-mun- kát is elősegítik, lehetőséget nyújtanak a próbák versenyszerű letételére. Mint minden tömegversenyso­rozat, így a falusi szpártákiádok sikerét is az alsófokú versenyek döntik el. A sportkörök, községek válogató versenyeit kell tehát 4 leggondosabban előkészítenünk. Ez a többhónapos verseny min­den bizonnyal nagy számban hoz felszínre új Szűcs Márikákat és más új tehetségeket, akik a válo­gató versenyek után a járási és megyei szpártákiádokon keresz­tül eljutnak az orszáqos döntő­kig. A falusi sportversenyek során új sporttehetségek válnak ki, akik a jövőben is értékes munkát végezhetnek a falusi testnevelési és sportmozgalom irányításában s erősíthetik a sportszövetsége­ket. Lehetőséget nyújt ez a ver­seny arra is, hogy azokon a he­lyeken. ahol még nem működik sportkör, meginduljon a rendsze­res sportélet s mielőbb sor ke rüljön a sportköri szakosztályok megalakítására. A versenyek március 29 és május 31 között zajlanak le. A két hónap elegendő lehetőséget nyújt arra, hogy a részvevők rendszeres edzésekkel megfele­lően felkészüljenek, A verseny sikere tehát nem­csak a sportkör vagy a rendező- bizottság, hanem az egész falu ügye. A községi tanács, a hely­beli DISZ-bizottsáq is felelős a sikerért és jelentősen közre kell működnie abban, hogy a válo­gató verseny minél nagyobb tö­megeket mozgasson meg. így lesz a falusi szpártákiád valójá­ban minden helyen a község ün­nepi eseménye és a sport iránt érdeklődő dolqozók naqy sereg­szemléje. Salgótarjáni Bányász—Szombathelyi Lokomotív 4:1 Mintegy 4000 néző előtt mér­kőzött meg a két csapat. A sal­gótarjániak: Oláh, Kiss, Hegyi, Gáspár — Szojka, Dávid — Bab- lena, Csuberda, Opova, Lahos, Szabó összeállításban futottak ki a pályára. A tarjániak kezdték a játékot és szép támadásokat vezettek. Egy ilyen gyors támadás után csak szögletre tudnak menteni a szombathelyi védők, melyet. Bab- lena ivei be s ezt Szabó szép fe­jessel a kapufa mellett juttatja a hálóba. 1:0. Ezután feljönnek a vendégek és a félidő közepén ki is egyenlítenek. 1:1. A félidő vé- ge felé Opova szerzi meg a tar- jániaknak a vezetést 2:1. A második félidő elején szinte kapujához szögezik a szombat- helyieket s újból Opova ér el gólt. így már 3:1-re vezetnek a Bányászok. Feltűnően jól játsza­nak a tarjáni védők. Különösen Kiss és Heqyi tűnik ki. A fedeze­tek egymást múlják felül s küld­ték támadásba a csatárokat. Szojka sokszor még a kapura is Ökölvívás: tört és szép lövésekkel veszélyez­tetett. A csatársorban meglepő jó volt Lahos, és Szabó is kezdi már levetkőzni a kapkodó játék­modorát. A mérkős vége felé Dávid előresodródva, váratlan iövést ereszt meg mintegy 20 méterre a szombathelyi kaputól. A jól elta­lált labda védhetetlenül hullt a hálóba. 4:1. Csúnya jelenet ját­szódik le a vendégek 16-osán, Opova egy beadásra vár, amikor már nincs nála a labda. Tölgyesi fejjel beleszalad a csatár' arcá­ba. Ezért a sportszerűtlenségért kiállítás járt volna. A Bányász ezen a mérkőzésen már sokkal jobban játszott mint a legutóbbi itthoni mérkőzésén. A csatárok is jobban ki tudták használni a helyzeteket. Ez arra mutat, hogy a fiatalok kezdik megszokni az NB I. légkörét s egyre jobban beilleszkednek a csapatba. Minden jel arra mutat, hogy ezek a fiatalok még sok kellemes órával és eredménnyel fogják megörvendeztetni a tar­jáni közönségek Salgótarjáni Bányász-Budapesti Vasas Aluminium 16:8 A salgótarjáni acélgyári. isko­lában megtartott barátságos mér­kőzésen a bányászfiúk biztosan vívták ki a győzelmet a pesti fiúk ellen. Különösen Garas és Balca volt kitűnő, de a többiek is tu­dásuk javát nyújtották. Ezek a fiatalok igen szépen fejlődnek s az egymásután elért szép ered­ményeik azt mutatják, hogy a Salgótarjáni Bányásznál jó ke­zekre van bízva az ökölvívó fia­talok nevelése. Pintér edző és Tihanyi szakosztályvezető min­dent megtésznek a fiatalok ér­dekében* Ez azután meg is lát­szik az eddig elért eredményei­ken. A mérkőzés folyamán Csonka; Andó, Balogh III, Szerémi, Garas, Vanó, Verbovszki és Balca értek el győzelmet, míg Balogh II. Ba­logh I, Garábi és Kuloványi vesz­tettek. A találkozókból különösen kitűnt Garas jó formája, aki há­rom meneten keresztül is hatal­mas erővel küzdött a győzelem kiharcolásáért. Ugyanígy har­colt a győzelemért Balca Is. aki minden erejét és tudását bele­adva tudta kiharcolni a győzel­met, mely után mindkét verseny­zőt nagy ünneplésben részesítette a közönség. Mezei verseny A salgótarjáni járási TSB már­cius 22-én Kisterenyén rendezte meg az év első mezei futóverse­nyét. melyen Ménkes, Nagybáto- nyi MTH, Kisterenyei Lokomotív, Matranováki BSK. Karancsaljai BSK. Nagybátonyi BSK sportolói vettek részt. Az eredmények a következők: 500 m női serdülő: 1. Fekete Ilona 1.59, 2. Takács Mária 2.14 perces idővel. 500 m ifi női: Bódi Lajosné 2.13 p. 1000 m serdülő férfi: 1. Du­dora Bernát 3.54 perc. 2. Lad- nyánozki István 3.54 perc. 2000 m ifjúsáqi: 1. Kiss József 7.14. 2. Sulyok István 7.21 perc. 3000 férfi felnőtt: 1. Dénes Ist­ván 11.07, 2. Szűcs József 11.26 perc. Csapatversenyben 1000 m férfi serdülőben 1. Nagybátonyi MTH lett. 2000 m ifiben is a Nagybátonyi MTH lett az első. 3000 m-en szintén a Nagybáto­nyi MTH csapat lett a győztes. A nagybátonyi MTH-ban igen jó kezekben van a sport, így nem meglepetés a fiatalok szép győ­zelme s a szép eredmény elérése. A salgótarjáni járás sok sport­köre példát vehetne a nagybáto- nyiaktól. A verseny jó megrendezése a Kisterenyei Lokomotív Slí-t di­cséri. A verseny hiányossága, hogy több nagyobb sportkör távoltar­totta versenyzőit. így a Zagyva- pálfalvi Gépgyár, a Zagyvapál- falvi Építők, a Kisterenyei Bá­nyász, a Nagybátonyi Bányász és még több sportkör. Pedig ezek­nek a sportköröknek is tudni kell, hogy az atlétika fontos sportág. Hogyan fogják a tervü­ket teljesíteni ügy az atlétika, mint a . minősítés vonalán, ha versenyen nem szerepeltetik sportolóikat? Az új vezetőségek tartsák szem előtt és adjanak le­hetőséget a sportolóknak arra, hogy a versenyekre felkészülhes­senek és azokon résztvehesse- nek, mert ezáltal a sportkörök fejlesztési tervüket is mielőbb megvalósíthatják. Néhány hír a Salgótarjáni Bányászról Zsédely Sándor már elkezdte az edzéseit, mert sérülése rend­bejött. Az elmúlt vasárnap már játszott a tartalékcsapatban. Min­den remény megvan, hogy rövi­desen elfoglalhatja helyét az első csapatban. VILEZSÁL és PARA rövid időn belül harcképes állapotban lesz. Mindkét játékosnak az orvosi vizsgálat után megengedték, hogy az edzéseket elkezdjék. Salgótarjáni Bányász legutóbbi fővárosi két mérkőzésén — a Bp. Honvéd és a Bp. Vasas — a közönségnek nagyon tetszett a bányászfiúk-játéka. A Bp. Vasas elleni mérkőzés után olyan ün­neplésben részesítették a salgó­tarjáni játékosokat, hogy az öltö­zőben Csuberda így szólt: „Sze­retném, ha egyszer már a mi kö­zönségünk is ennyire mellénk álina, akkor láthatnák, tudunk mi futballozni. Amikor azonban at­tól kell félnünk, hogy szidalmaz­nak, nem tudunk igazán jól ját­szani.’* OLÁH GÉZA talán még soha nem védett olyan jól, mint a Bp. Vasas elleni mérkőzésen DÁVID pedig mind a Bp. Honvéd, mind a Bp. Vasas elleni összecsapáson a csapat legjobbja volt. Az elmúlt héten Budapesten lejátszott két mérkőzésen a kö­zönség kedvence Bablena volt. Nagyon tetszett nekik a szélső bátor és csupaszív játéka. Rajta kívül Hegyi és Lahos játéka volt meglepetés a fővárosi közönség számára. HUSVÉTKOR NEM LESZ NB l-forduló. A Salgótarjáni Bányász ellenfele a megyeválogatott lesz, a mérkőzést a Bányász-pályán játsszák.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom