Szabad Nógrád. 1953. március (9. évfolyam. 18-25. szám)

1953-03-28 / 25. szám

szabad \őr.n'ín OROSZ NYELVTANFOLYAM CSERHÁTSURÁNYBAN 1953 március 28. Itt a tavasz, a földeken mindenfelé lázas munka folyik, min­ijén becsületes dolgozónak az. a célja, hogy a tavaszi munkát idő­ben végezze el, hisz minden napi késés csökkentené a termést. Mit mondanak ilyenkor az oktatásról a kényelmes, a nehezebb íeladaiok elől meghátráló vezetők? — Hiába, nem jönnek már ilyenkor a hallgatók semilyen tan­kötél lei sem lehet behúzni őket a földekről! Az biztos, hogy kötéllel nem, de meggyőző, felvilágosító szó­val igen. Bizonyítja ezt az a tény, hogy nagyon sok politikai isko­lán, olvasókörön, aktívaképző tanfolyamon és orosz nyelvtanfolya­mon most is ugyanannyi hallgató jelenik meg, mint amennyi a té­léit megjelent. folyamra Cserhátsurányban egyáltalán nincs lemorzsolódás az orosz nyelvtanfolyamon. Az elmúlt hé­ten is 28 hallgató jelent meg, pedig ezeknek a hallgatóknak legnagyobb része ugyanúgy kint dolgozik a földeken napközben, mint azokban a községekben, ahol a tavaszi munkára hivat­kozva abbahagyták, az oktatást. Molnár István elvtárs, az MSZT-szervezet titkára azonban nem bízza a véletlenre azt a fontos körülményt, hogy a hall­gatók hétről hétre pontosan résztvegyenek az előadásokon. Nincs olyan hét, hogy két elő­adás között el ne beszélgetne a hallgatókkal a tanulás fontos­ságáról. Egyenként kikéri véle­ményüket a tanfólyamvezetést illetően, megkérdezi, hopyan le­hetne azt még érthetőbbé, az anyagot könnyebben elsajátít­hatóvá tenni. így, a dolgozókkal rendszeresen foglalkozva, beszél­getve elérte, hogy mindannyian fontosnak tartják a tanfolyamon való rendszeres részvételt. Szombaton este 6 órakor már egymás után gyülekeznek a hallgatók az iskolában. A titkár elvtárs — aki egyben a tanfo­lyam előadója — most is olyan izgatott, mint a tanfolyamon megindulása óta minden okta­tási napon. — Iái, ugyan eljön-e minden hallgató? — tűnődik félig han­gosan. A következő percben sza­lad az ablakhoz. — Elvtársnő, de ne soká öl­tözködjön. Jó? — kiált ki az egyik hallgatónak, aki éppen ak­kor jön hazafelé a földről. Ezt megismétli még egy pár­szor. — Csak mégegyszer emlékez­tetem őket — magyarázza — azért, hogy véletlenül el ne fe­lejtsék, hogy ma van az oktatás napja, különben igazán mindig pontosan megjelennek. A hallgatók hozzászólásai, a telkes jelentkezések azt mutat­ják, hogi/ gondosán tanulnak, nagt/on szeretik a szovjet népet, örömmel sajátítják el nyelvét. Bátran jelentkeznek nemcsak egyes szavak, de egész monda­tok lefordítására is. Különösen Katalin Ilona, Hucskó Gizella. Uiszászi Georgina, Kerekes Ka­talin és még többen mások. — Ki vállalkozik arra, hogy írásgyakorlatot végezzen a táb­lánál? — kérdezi az előadó. A fiatal Tóth Ilonka jelentke­zik és űgv fut a kréta e táblán, mintha csak magyarul írna. Az előadó magyarul diktált szavait szépen lefordítja oroszra és lé is írja', egészen jól, csak éppen az egvik szóhoz elfelejtette az erősítőt odaírni; Ezután az elő adó ír le egy hosszú mondatot és Katulin elvtársnő rögtön le fordítja. A fiatalabbaknál a kiejtéssel sincs sok baj, ők könnyebben elsajátítják azt is. Olyan idő­sebb hallgatóknak azonban, mint Géczi István ez már nehe­zebb. Többször meg is kérdezi az előadót, hogyan ejtik ki he­lyesen az egyes szavakat. Bog­dán Ferenc elvtárs azzal nem volt még eléggé tisztában, ho­gyan ejtik ki egyes szavak töh- besszámát, bátran megkérdezi Többször hozzászól még Mikié Menyhért is. Számokat is gya­korolnak, Tóth Ilonka pedig egv verset mond el oroszul, utána lefordítja magyarra. Amikor aziránt érdeklődünk, nagyon nehéz-e a tanulás, töb­ben elmondják, hogy a kezdeti nehézségeken átsegítette őket a Szovjetunió iránti szeretet. — Ezzel iq ki akarjuk mutat­ni szereiét linket, ragaszkodásun­kat a szovjet nép iránt — mond ía Holes István tszcs-tag, a tan folvam egvik idősebb hallgatója. A fiatal Kerekes Katalin pedig hozzáfűzi: — lövőre középiskolában sze­retnék tanulni, ezt is a Szovjet­unió felszabadításának köszön­hetjük. A középiskolában orosz nyelvet is fogunk tanulni, de ne­kem már sokkal könnyebb lesz, mert az idén sokat tanultam. Igen. A Szovjetunió iránti szeretet úgy a munka, mint a tanulás terén, jó munkára ser­kenti dolgozóinkat. SPOR T Labdarúgás A megyei bajnokság során az elmúlt vasárnapi fordulóban is akadtak meglepetések. Meglepe­tésnek számit a Pásztói Vörös Meteor győzelme a Balassagyar­mati Lokomotív ellen, a Mátra- nováki Bányász győzelme a Sal­gótarjáni Bányász II ellen. Meg­lepő biztosan győztek a Forgácsi Bányászok Is Nagybátonyban. Az eredmények a következők voltak: matranováki Bányász—Salqó­tarjáni Bányász 1 rO; Jobbágyi Vasas—Balassagyar­mati Építők 2:0; Salqótorjáni Építők—St. Üveg­gyár 5:1; Kisterenyei Bányász—Zagyva­pálfalvi Építők 0:0; St. Vasas II—St. Dózsa 2:1; Forgácsi Bányász—Nagybátony II 5:1; Pásztói Vörös Meteor—Balassa­gyarmati Lokcpiotív 2;1; Szakérettségis tanfolyamok várják a tanulnivágyó fiatalokat Taouínivágyó fiatalságunk szá­mára, felszabadulásunk óta, pár­tunk és kormányunk minden le­hetőséget megadott és ad a ta­nulásra. Sokan élnek is ezek­kel a lehetőségekkel Mind több és több aeoknak a száma, akik aikülönböző tanfolyamokon, esti iskolákon jó eredménnyel foly­tatják taniuhnányaiíkat és vál­lfáik kiváló dolgozókká, . szocia­lizmust építő társadalmunk ki­váló szakembereivé. A komoly tanulás és felkészülés egyik leg­fontosabb alapkövetelménye, a nyugodt tanulási lehetősé?. En­nek biztosítására szervezte meg a közoktatásügyi minisztérium a bentlakásos szakérettségis tan­folyamokat. Eddig el lehetett vé­gezni a tanfolyamat esti tagoza­ton is, azonban már a múlt is­kolai évben bentlakásossá szer­vezte át a minisztérium. Az idei (1953—54-es) tanévben a kétéves szakérettségis tanfolya- möt már csakis egésznapos bentlakásos foglalkozássál lehet elvégezni (az egyéves meg­szűnt). A szakérettségis tanfolyamok feladata, hogy előkészítse a hallgatókat egyetemi, főiskolai tanulmányokra. Képesítést a szakérettségis tanfolyam nem ad. A tanulás akkor fejező­dik be; ha a hallgató a főiskolát vagy az egyetemet si­keresen elvégezte. Pártunk és kormányunk biztosítja a hallga­tók számára a kollégiumi el­helyezést, teljes ellátást, tan­könyveket, felszerelést, valamint havonként ösztöndíjat. A szakérettségis tanfolyamra minden becsületes dolgozó je­lentkezhet 18—30 éves borig, aki a termelő munkában bebi­zonyította, hogy a szocializmus építésének hű harcosa. A jelent­kező keresse fel mnnkahelyón a pártszervezetet, ahol jelentkezési lappal látják el. A kitöltött je­lentkezési lapot önéletrajzzal valamint orvosi bizonyítvánnyal ellátva, ugyancsak a munkahely pártszervezetéhez kell benyújta­ni. A pártszervezet és a DISZ- szervezet javaslattal látja el a jelentkezési lapöt és az illeté­kes szervekhez továbbítja. Az egyénileg dolgozó parasztfiatalok a falusi pártszervezetnél jelent­kezzenek. Népi demokráciánk a nők ré­szére is ugyanolyan jogokat biz­tosít. mint a férfiaíki részére. Fejlődésünkben ma már a nők is elfogja liják az őket. megillető helyet a termelőmunkában. Ugyanilyen komoly helyet kell, hogy elfoglaljanak a tanulás frontján- is. Előttük is nyitva áll a szakérettségié tanfolyam, ahonnan kikerülve a főiskolán, vagy az egyetemen ők is jól képzett tanárrá, orvossá, mér­nökké, vegyésszé, közgazdásszá, gyógyszerésszé ®lb. válhatnak. Megyénk jelenlegi szakérettségis nőhallgatói ugyan úgy megáll­ják helyüket a tanfolyamon, mint a férfi hallgatók. Vladár Klára Ipolyíavnócról ■ például fe­les, Kovács Lászlóné Salgótar­jánból jő, Varga Imréné Bates sagyarmatról ugyancsak jó eredménnyel vizsgáztak a félévi köllotviumok során. Munkájú kait javítják és még magasabb eredményekre törekszenek, mint levelükben írják. Dolgoizó fiata­lok! Kövessétek ti 4s a példát. Tanuljatok szakérettségis tan folyamon. MIKOR VESSÜK A CUKORRÉPÁT? A cukorrépa vetésénél régi tapasztalat, hogy minden nap késés kát. holdanként legalább 1 mázsa terméscsökkenést je­lent. Hiba lenne azonban a má­sik végletbe esni, azaz túlkorán elvetni a cukorrépát. Ha hideg ■talajba ikerül a répamag, a kez­deti fejlődés erőtlen, lesz és jó termést nem várhatunk. A® ilyen répavetésen a gyom hamar el­uralkodik. elnyomja a fiatal re- palpal álltákat, emellett a gyö- kérfakély és a répaboiba, vala­mint a répabarkó kártevése is nagyobb arányú lehet, mint az erőteljes kelő és fejlődő répá­ban. Miikor vessük a répát? A vetést nem szabad túíkorán kezdeni, mert a répamag osak 8 Celsius fok hőmérséklet felett csírázik éspedig annál erőtelje­sebben, minél melegebb a talaj. A hideg , tál a j ban soká elfetezik, megduzzad, sőt jaroyízálódik is a répamag. A jarovizálódás kö­vetkezménye, hogy a cukorré­pánk első évben felmagzik. A felmagzó répa tevesebb gvö- kértermést ad és a minősége sem olyan jó. A cukorrépát március 20 előtt csak akkor vessük el, ha a talaj hőmérséklete tartósan 10 Celsius foki fölé emelkedik. A meleg tavaszi idő beköszöntése után azonban — ami nálunk rendszerint március 20 után jön. minél hamarabb, lehetőleg két-három napon belül végezzük el a vetést, mert a késlekedés a termés rovására megy. A vetés gvors befejezésének fontos feltétele a gondos talaj­előkészítés. Első tavaszi teendő a mélyszántás stmítózása és a A RADIO MŰSORÁBÓL Állandó műsorszámok: Kossuth-rádió: 5.00: Falurádió. 5.30: Lapszemle. 5.48— 8.30: Reggeli zenés műsor. közben 6.45—7.00: A Szabad NéD vezércikkének Ismertetése. 7.40: Naptár. 14.00- Időjárás és víz­állásjelentés. 17.00; Hírek. 20.00: Hangos újság. Petőfl-rádiő; 6.00: Hanglemezek. 6.35: Termelési hírek. 6.45; Jóreggelt gyerekek. 7.35: Hanglemezek. 10.00; Hírek. 17.30: Hír»k. 19.15: Sportnegyedóra. MÁRCIUS 29, VASÁRNAP. Kossuth-rádió: 9.00: Egy falu — egy nóta. — 15.30: Jacobi és Kálmán operettíeiből. — 16.30: Dalok a szovjet haza szépségei­ről. — 19.00: A Moszkvai Rádió MÁRCIUS 28, SZOMBAT. Kossuth-rádió: 12.30: Lakatos Vince és zenekara játszik. — 13.00: Könyv, muzsika, színház. 14.15: Operettkettősök. — 15.50: Vidám hangszerszólók. — 17.10: Magyar írók a mikrofon előtt. — — 18.30: Szív küldi... — 20.10: A munka győzelem. Petőfi-rádió: 8.40: Színes mu­zsika. Hanglemez. — 15.25: Ma­gyarországi emlék. — 16.50: Szív küldi... — 17.10: Tanuljunk énekszóra oroszul. — 18.00: De­mokratikus Német Rádió műsorá­ból. — 18.45; Csárdások. Hangi. műtrágyázás. A simítót, vagy ha s-imítónk nincs, a hátára fordított nehéz' fogast a baráz­dák irányára ferdén járassuk, mert így egyengeti él legjobban a balkhátakat, s így von egyen­letes, porhanyós réteket a szán­tás fölé. A cukorrépa jól meghálálja a műtrágyázást. Simítózás után 100 'kg szuperfoszfátot és 30— 50ikg pótisót szórjunk ki a répa- táblára és azt fogasoljuk be a talajba, 8 Celsius föle fölötti talajhő­mérséklet azonban még nem elég a répamag erélyes csírázá­sához és keléséhez. A répago- molyban lévő apró magvaoskák a gomoly kőkemény házikóiban helyezkednek el. Ezeket a fede­les kis házikókat a gomolya pa- rafás szövete veszi körül. I;gy a répamagot nem éri közvetlenül a pára, vagy a harmat, tehát több nedvességre van szüksége a csírázáshoz, mint egyéb nö­vényeknek. Éppen ezért vessük a répa­magot kát-három centi mélyen, hogy apró kis magvacskák csí­rái könnyen felszínre törhesse­nek. Sekély vetést azonban csak nagy gonddal előkészített tala­jon lehet jó! elvégezni. A répa­földet tömjük le hengerrel, hogy a mag elég nedvességhez jus­son. így a gomoly szoros an a földhöz tapadva felveszi a talaj­ból a csírázáshoz szükséges víz- mennyiséget. Laza, üreges ta­lajban. vagy száraz rögök kö­zött nem loej ki egyenletesen és elég gyorsan a répa. De nem jó a poros földben készített magágy sem. Ahhoz, hogy a répa vetését idejében és helyesen elvégezzük, ismernünk teli a répamoly és a csírázó répa élettanát. Tudnunk kell, hogy az elvetett répamag külső burkolata először mint a szivacs, magába szívja a föld nedvességét és azt csalt akkor adja tovább, ha a külső burcik kellően megduzzadt. Ilyenkor a magházacsika fedele kinyílik és a mag-csírázáshoz szükséges ned­vesség beszivárog. A gomolyba lévő gátló és serkentő anyagok pedig szabályozzák a mag esi- rázását. Először visszatartják a gyors fejlődéstől később pedig erélyesen serkentik. Azt is jó t-udni, hogy egy gomolyból egyszerre nem egy, hanem több csíranövény kel ki. A vetéshez a cukorgyártól ka pott magot használjuk fel és servefőgéppe! vessünk. A vetés sortávolsága a talaj minőségé hez lépest 38—42 centiméter íegyen. Kataszter; holdanként 16 kiló magot használjunk1. Ha egészséges és megfelelő mennyiségű . répaállománnyal rendelkezünk s a sarabolást, egyelést, kapálást, idejében vé­gezzük, répánk gyorsan kinő a bolha és a barkó foga alól .s a későbbi helyes növényápolással biztosítani tudjuk a jó termést. Sedlmayrt Kurt Kossuíh-díjas akadémikus \ „Széttört bilincsek“ című színes, magyarul beszelő szovjet film Z8-E9-én Nagylócon Tíz. és százezrek gyönyörköd­tek tavaly az „Aranycslílag lo­vagja" című színes, magyarul be­szélő filmben Tíz- és százezrek zárták szívükbe a film főhősét, Szergej Tutarinovot, az arany­csillag tulajdonosát, akit Szergej Bondaresuk fiata’ színész alakí­tott. Az idei szovjet film ünnepén, amely az év egyik legnagyobb kulturális eseménye, újból vi­szontlátja a közönség Szergej Bondarcsukot a bemutatásra ke­rülő „Széttört bilincsek" című színes, magyarul beszélő filmben. Nagy esemény a Széttört bilin­csek bemutatása, elénkvetíti a legnagyobb ukrán költő. Tárász Szevcsenkó küzdelmes és nyug­hatatlan életét. A film cselekménye érdekesen rajzolja meg a nagy költő korát, a XIX. századközepi Szentpéter- vár és Kiev mozgalmas életét, a ■ gyűlöletes cárt, a földesúri paloták esztrád-zenekara játszik. — 20.20: Idegen árnyék. — 22.10: A Ma­gyar Rádió tánczenekara játszik. Petőfi-rádió: 9.00: Erkel ope­ráiból. — 11.50; Dallal, tánccal. — 14.00:Dunajevszkij műveiből.— 15.20: Uj életünk dalai. Hangi. 16.40: Szív küldi szívnek. — 18.40: Épül a kommunizmus — épül a szocializmus. Irodalmi ri- I káprázatosságát, az elnyomott port. — 19.00: Hangverseny I ukrán parasztok forrongását sa.z operakedvelőknek. I őket támogató művészek. írók forradalmi mozgalmát. Ahogyan mi legnagyobb költőnkért, Petőfi Sándorért rajongunk, úgy szereti az ukrán nép is Tárász Sevcsen- kót. Versei éppen úgy, mint 1848-ban Petőfi költeményei, bá* torttást. segítséget jelentettek a szabadságért vívott harcban. Tá­rász versei lelkesítették a jobbá­gyokat, akik fejszét, kaszát, ka­pát ragadtak s lángbaborították a földesúri palotákat. De a nagy költő érezte, hogy csupán ver­sekkel harcolni nem elég. Belé­pett maga is a titkos társaságba. A provokátor jelentése nyomain a cári kormány száműzte Tá­rászt. Egy távoli félsziget katonai erődjébe hurcolták. Előtte a vég­telen tenger, mögötte a végelát­hatatlan. sivár pusztaság. De még ilyen körülmények kö­zött sem szűnt meg írni. A szov­jet nép nem feledkezett meg nagy fiáról. A szovjet filmművé­szek méltó emléket állítottak a „Széttört bilincsek" című film megalkotásával Tárász Szevcsen- kónak, a nagy ukrán költőnek. Baqlyasaljai Bányász—St. Tűz* helygyár 0:9. Március 29-én a következő mérkőzések kerülnek lejátszásra: Balassagyarmati Lokomotív— Nagybátony II. Forgácsi Bányász —St. Vasas II, Salgótarjáni Dózsa —Kisterenye, Zagyvapálfalvi Épí­tők—St. üveggyár, St. Építők— Balassagyarmati Építők, Jobbágyi Vasas—Mátranováki Bányász, S. Bányász II—Tűzhelygyár, Bag- lyasaljai Bányász—Pásztó. (Előlál- lók a pályaválasztók.) Salgótarjáni Bányász—Szombat- helyi Lokomotív. NB I. bajnoki mérkőzés lesz március 29-én a Salgótarjáni Bányász-pályán. Salgótarjániak javuló formát mutatnak, s ha lel­kesen játsszák végig a mérkő­zést, megszerezhetik a 2 bajnoki pontot. Milyen hiányosságok nehezítik a rajtengedély kéréseket? Több mint hárem hete lépett életbe az új egységes sport- minősítési rendszer Azóta alka­lom volt lemérni a sportkörök ezirányú munkáját. A {különböző sportágak bajnokságain február 15-től csak rajt-, illetve Játéken­gedéllyel lehet játszani Nézzük meg tehát, az eltelt idő alatt, hogyan tették magukévá a mó­dosított minősítési szabályzatot a sportkörök? Első és legdön­tőbb hiba az volt, hogy a salgó­tarjáni Nyomtatványellátó Válla­lat 34. sz. üzlete nem biztosí­totta a nyilvántartási lakokat a sportkörök részére. Ez károsan befolyásolta a rajtengedély ké­réseket. így csak a rendelke­zésre álló 500 darabot tudta .ki­adni, s ez még a minimális szük­ségletet sen elégítette ki. Ezen túlmenően á beadott nyilvántartási lapok nem voltait kitöltve az előírásnak megfelelő­en. Legtöbb hiba az volt, hogy a járási-városi TSB székhelyét, va­lamint a megyei TSB székhelyét nem írták be. Alcadt olyan is, amelyet ceruzával töltöttek ki, olvashatatlan írással, s nem a munkahelyének megfelelő sport­körbe kérte a rajtengedélyt. A salgótarjáni Tűzhelygyári Vasas pl. 1943-ban, az Acélárugyári Va­sas 1939-ben születettek részére kért rajtengedélyt ökölvívásban, illetve birkózásban. Tetézte a Tűzhelygyár helytelen eljárását az ökölvívó szakosztály intézője azzal, hogy még azt kérte a TSB-től, hogy terjessze fel, mert vasárnap indítani szeretné a me­gyei ifjúsági bajnokságon. A rendelet világosan leszögezi, hogy csak a 15 életévüket betöl­tött sportolók részére kérhető rajtengedély. Ilyen hiányosságok azt eredményezik, hogy a nyil­vántartási lapokat visszaküldik a TSB-Sv s ezzel késedelmet szen­ved a sportolók rajtengedélye. A hiányosságok mellett akad­nak ezen a téren jó munkát ki­fejtő sportkörök, illetve szak­osztályok. Ilyen pl. a salgótar jani Vasas vivőszakosztálya. Ha­sonlóképpen helyésen járt el az MTH 211. számú iskola is. Ezek­nek Is ugyanazon lehetőség állt fenn, mint a többinek, csak ezek áttanulmányozták a rendeletet és annak szellemében jártak el. A falusi sportköröknél is akad jól dolgozó sportkör, de ezeknek száma igen kevés. Ezeknél is a fenti hiányosságok fordulnak elő. A patronáló sportkörök nem látják el feladatukat kellőkép­pen. Többnyire csak az őket ér­deklő sportolók részére kérik a rajtengedélyeket, s nem törőd­nek az iskola többi tanulóival. A rendelet szerint az iskolai sportolók részére a patronáló sportköröknek kell kérni a rajt- engedélyt. Minden esetben az is­kolai sportkör nevére kell kiállí­tani á nyilvántartási lapot, s nem a patronáló sportkör részére. Nem így járt el a Salgótarjáni Dózsa, amely a saját sportköré­be kérte az általános gimnáziumi tanulók rajtengedélyét. A feladat ezen a téren az, bogé- a nyom­tatványokat pontosan állítsák ki s minden esetben vegyék figye- leinbe az új egységes sportminő. sítési rendszer szabályzatait. A sportkört elnökök ismertes. sék a kiállítás helyes módját s hívják fel a szakosztályvezetők, intézők figyelmét a rendeletben foglaltakra. A nyilvántartási la­pokat ezentúl közvetlen a járási TSB-né! lehet beszerezni. Igen fontos, hogy' a játék-, illetve rajt. engedély kéréseket ne a ver­senyt megelőző napokban adják be, hanem legalább két héttel szerepeltetés előtt. Voltak olyan kérések is. amelyek a járási-vá. rosi, sőt megyei TSB-től kérték az igazolását annak, hogy felter­jesztették. A rendelet szerint csak akkor szerepelhet egy sportoló bajnokságokon, versenyeken, ha az igazolvánnyal rendelkezik. Igen fontos, hogy a rajtengedé­lyek kiadása előtt a sportköri tagsági igazolányt bemutassák a TSB-nek, mert csak így kaphat­ják meg az engedélyeket. A Salgótarjáni Bányásznak nem sikerült a bajnokság első mérkőzésén el­lenfelét, a Győri Vasast legyőzni, Hiába támadott többet, hiába volt a nagy mezőnyfölénye, egyet­len gólt sem sikerült az ellenfél hálójába elhelyezni. így aztán az egyik értéke® pont elveszett. Ennek több oka van: Vilezsál és Zsédely hiányzott a tarjáni támadó sorból. Valószínű, hogy ezzel a két kitűnő csatárral a bányászcsapat meg tudta volna szerezni győzelmet, hiszen a gólhelyzetek megvoltak, csak nem volt góllövő csatár. Opova, Lahos és Szabó jó me­zőnycsatárok de kemény véde­lemmel szemben nem tudnak megfelelő erélyt, átütőerőt szem­beállítani. Ennek a három fiatal csatárnak erőben, testsúlyban még fejlődnie és gyarapodnia kell, hiszen láthattuk, hogy a ke mény győri védelemmel szemben nem sok vizet zavartak. Van még ok: megérti mindenki, hogy a jó tarjáni szurkolók min­den körülmények között győzni szeretnék látni kedvenceiket. Ép­pen ezért érthetetlen az, hogy mennyire ellenszenvvel viseltet­nek mégis egyik-másik tarjáni játékossal szemben. Már a pá- lyáralépésükkor hallani lehetett: ,,Hát ezt miért tették be a csa­patba? Miért nem a másikat.“* Érthetetlen ez. Még el sem kez­dődött a játik, máris kedvét- szegik a játékosoknak. Ha aztán valamelyik játékos hibázik, hang­zik a becsmérlő bekiabálás s hallani lehet sértő megjegyzése­ket is. A győriek elleni mérkőzés második percében a következő bekiabálást hallottam: — Ki kell cserélni az egész csa­patot Nem érdemes kijönni a mérkőzésre. A második percben ez volt a ,,szakértő és jóindulatú“ meg­jegyzés. Salgótarjánban a közön­ség annyira közel van a játszó­térhez, hogy a félhangosan tett megjegyzéseket is meghallják a játékosok. Elképzelhető a játéko­sok lelkiállapota, ha ilyen meg­jegyzéseket hallanak. Nincs vita, a közönségnek joga van bírálni. Elmondhatja a véle­ményét, ezt senki nem tilthatja meg. A véleményét azonban ne olyankor mondja el, amikor a Szállodai és éttermi szakács­teendőkben jártas húsipari mun­kás elhelyezkedne konyhára. Szabó, Salqótarján, Zalka Máté utca 21. A salgótarjáni acélgyári iskola rodakezelőt keres. Gépírásban él könyvelésben jártasság szüksé­ges. játékos a pályán minden erejéből küzd a város színeiért. Ilyenkor a közönség helyesebben tenné, ha biztatná játékosait, mert ezzel jobban segítené a győzelemre őket. A hangos sértegetés, a játé­kos szidása, az ellenfél malmára hajtja a vizet. Emlékezzünk csak vissza a győriek elleni mérkőzésre. Azok­ra a percekre amikor biztatták a salgótarjáni játékosokot, milyen fergeteges támadások gördültek a győri kapu felé. így kell segíteni a játékosokat, így kell lelkesíteni őket, akkor az eredmény majd nem is marad el. Gondolkozott-e már a salgótar­jáni szurkolótábor azon, miért kell minden évben új edzőt sze­reznie a Salgótarjáni Bányász elnökségének. Nem helyes arra hivatkozni, hogy máshol Is így van. Ne a rossz példa után ha­ladjunk. — Nem magamat akarom bizto­sítani a bírálat ellen, amikor ezt a pályát választottam, tudtam, hogy működésemért bírálat ér majd, mégis jobb lenne szá­momra, ha a közönséget magam mellett és nem ellenem érezném. Minden edző így gondolkozik. Szívesen jöttem vissza Salgótar­jánba, szívesen maradok is, de csak akkor, ha azt látóm, hogy a közönség jóindulatú a saját játékosai iránt, ha a bírálata építő, nem pedig romboló ha­tású. Mit akarhat a salgótarjáni kö­zönség? Jó játékot, gyakori győzelmet és hogy ne legyen gondja, fej­fájása a kiesés miatt. Mit akar a salgótarjáni labda­rúgógárda? Jó játékot nyújtani, sok győ­zelmet és elkerülni a kiesést. Sikerül-e jószándékú kis cik­kem annatc érdekében, hogy a mi közönségünk a játékosok mellé álljon, nem tudom. Ha igen. akkor a legközelebbi mérkőzése­ken tartózkodjanak a játékosok sértegetésétől és inkább buz­dítsák a csapatot. Kiéber Gábor edző. SZABAD NÖGRAD Az MDP Nógrádmeqyei Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó: Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salgótarján. Rákóczi-u. 92. Telefon: felelős szerkesztő 30 ipari, mezőgazdaság; és kultur rovat 52, kiadóhivatal 436 Szikra fjapnyomda Budapest József-körút 5 F. v.; Kulcsár Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom