Szabad Nógrád. 1953. március (9. évfolyam. 18-25. szám)

1953-03-07 / 19. szám

2 SZABAD IVO GRAD 1953 már eras, 1. BÄRGYIN ELVTÁRS ÚTMUTATÁSA Dolgozó népünk a felszabadulás napjától élvezi a szovjet nép nagyszerű segítségét. A legjobb sztahanovistákatp kiváló dolgozóikat küldték hozzánk, hogy tapasztalataikat munka- módszerüket átadva segítséget nyújtsanak a terv túlteljesíté­séért folyó harchoz. Megyénk ipari üzemeibe is már több eset­ben látogattak el a szovjet emberek és átadták módszerüket, tu­dásukat, melynek alkalmazásával a gépek kihasználása fokozó­dott s megkönnyebbült a munka. Most a magyar-szovjet barát­sági hónap alkalmával a szovjet nép a többi között elküldte hoz­zánk Iván Pavlovics Bargyin, Sztálin-díjas akadémikust1 hogy tanácsaival az üzem dolgozóinak, de a műszaki vezetőknek is könnyebbé tegye munkáját. Március 4-én a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozóit’érte az a nagy megtiszteltetés, hogy kö­rükben ír. gjelent I. P. Bargyin elvtárs. A dolgozók melegen üdvözölték a kedves vendéget, a’ki legelsősorban az üzemekbe látogatott eh Beszélt a dolgo­zókkal, megfigyelte az .egyes munKafolyamatokat. A gyár lá­togatása után a vállalat mű­szaki vezetőinek elmondotta, hogy ,;a Szovjetunióban az ilyen típusú üzemek a kiinduló anya­got félkész gyártmány formájá­ban kapják meg más üzemek­től és az itt látott szalag gyártást minél nagyobb szúrásokkal, minél kevesebb áteresztés- sel, s nagyobb sebességgel végzik. Azelőtt erre a célra az angol Dewis-padokat használták, most azonban már saját gyártmányú gépekkel végzik ezeket a mun­kafolyamatokat. A pácolás, zsír­talanítasz folyamatokat egyenle­tesen végzik,'ugyanígy egy fo­lyamatos ciklusban megfelelő légkör kialakítása, a légkör sza­bályozásában, a feltekercselést és az anyag megeresztését is így végzik. Az igen vékony szalagú rugók gyártása külön üzemré­szekben történik. Hasonlóan a laboratóriumi vizsgálatok, így a mechanikai próbák is. A legvé­konyabb szalagrugókat a Szov­jetunióban már saját gépekkel, berendezésekkel végzik olyan hatalmas mennyiségben, hogy a közszükségleti cikkek és az ipar oéüjait ki tudják elégíteni. A dróthúzás nálunk nagyobb se­bességgel történik. Egészen 600 méter perc sebességig fo­kozzák. Többszörös áthúzással hasonló típusú padokon folyik a dróthúzás, azonban a patentiro- zást nem ólommal, hanem sók­kal végzik. így nagymennyiségű ólmot takarítunk meg. Bargyin elvtárs ezután közölte áz észrevételeit, hogy az acél­öntődé régi örökségnek tekint­hető, amikor még az a nézet volt, hogy mindent magunknak kell csinálni. Például a kokilla- gyártás, mely elvonja ® vezető­ség figyelmét a finomabb gyár­tásról. Ezekre tehát itt nincs szükség. Egy ilyen drót-, le­mez-, szeggyártóüzemnek hen­gerdei félgyártmányt kellene kapni más üzemektől, Lemezek, drótok formájában, szigorúan megállapított technológiai elő­írásokkal. így csak a saját pro­blémáival -és hiányosságaival kellene az üzemnek törődnie. A mi ilyen üzemeinkben vannak jó hőkezelő részlegek, elektro­mos kemencék, de azok saját szükségleteikre dolgoznak, ellát­ják magukat saját termékeikkel. A hideghengerléshez szolgáló hengereket is teljesen kész álla­potban más üzemektől kapjuk. Az ilyen gyárainkban csak egy jó csiszolóüreg és magas frek­venciájú edzőberendezés van, mellyel a feiújííási munkákat tudjuk végezni, A durvább gyártmányúakat készítő részlegeket a pon­tos, s drága értéket gyártó részlegektől külön kell vá­lás tani és a drága értéket készítő rész­legekre nagyobb gondot kell for­dítani. Az egyes speciális termé­kek, drótok húzása, hőálló heví­tése, vagy a mágneses beren­dezésedet külön helyiségekben gyárt iák nálunk. Ezt az üzemet én vezetem. A legfinomabb sza­lagokat is saját berendezéssel gyártjuk, de külön helyiségben. Mi nagy súlyt helyezünk dolgo­zóink szakmai továbbképzésére, mert szakképzett dolgozó eset­leg rosszabb gépeken is ió minőségi árut tud gyártani. Az a véleményem, hogy egy meg­határozott irányban kell fejlesz­teni a termelést, itt a Salgó­tarjáni Acélárugyárban is. A legíinomialbb, legértékesebb ter­mékeket keli gyártani, ahol in­kább a dolgozók szakképzettsé­gén múlik, hogy az elkészített áru megfelelő minőségű legyen. Ezt kell elsősorban tekintetbe venni az üzem továbbfejleszté­sénél is. Ezenkívül Bargyin elv- társ még számos tanácsot adott a vállalat műszaki veze­tőinek. Felhívta a figyelmüket, hogy jó minőségű anyagot duplex-eljárással, bázibus ke­mencékben lehet kapni. Az acélgyártásban a fő irány a savas kemence alkalmazá­sa. mert a savas acélban ugyanolyan hőfok mellett kevesebb lesz a salakzár­vány. mint a bázikus acél­nál. A salakzárvány olvadáspontja magasabb és kevésbbé híg fo­lyós. Ha puhább acélt akarunk nyerni, akkor folytonos hen­gersornál tiell végighengerelni. Keményebb acélnál közben is kell lágyítani. A Szovjetunióban az állványok közé magasfrek­venciájú indukciós kemencéket helyeznek el, így nem kel! kivin­ni. az anyagot, hanem a folyto­nos hengerlés közben kapjai meg a megmunkálást. Ezt a módszert rúdhúzásnál és cső­gyártásnál is alkalmazzák, itt azonban a sebességnek legki­sebbnek kell, hogy legyen. A sok és hasznos tanács, mdvet Bargyin elvtárs adott az Acélárugyár műszaki vezetői- neie, nagy segítséget fog nyúj­tani, hogy a tervüket és a vál­lalt kötelezettségüket teljesí­teni tudják. A tanácsokat Bérces Henrik eivárs, a gyár igazgató­ja köszönte meg Bargyin elv- társnak és megfogadta, hogy tanácsait • üzemeikben minél előbb megvalósítják. Bérces elvtárs kifejezte, hogy 1951- őszén PasKov elvtárs tanácsai is nagy segítséget nyújtottak a munkájukban s Bargyin elvtárs útmutatásai ugyanolyan segítsé­get nyújtanak a feladataik meg­oldás álban. A vasötvözef gyári dolgozók találkozása Bargyin szovjet professzor elvtárssal A magyar-szovjet barátsági hónap keretében üzemünket az a megtiszteltetés érte, hogy már­cius 4-én szeretettel foldhat­tuk Bärgyin elvtárs szovjet professzor baráti látogatását Bargyin elvtárs kíséretében .megjelentek üzemünkben Sei­me ci Bála, a kohász-alti minisz­ter első helyettese, Nagy elv- társ, a nógrádi-negyei .pártbizott­ság titkára, valamint főbb poli­tikai és gazdasági testület veize- tői. ^ Bargvin etvtárs látogatását üzemüník ferrosziiieiumot gyártó egységeinél kezdte és már me­net közben megtette észrevéte­leit, üzemünk műszaki vezetősé­gének felhívta figyelmét a kvarc! kő szemnagyságára, melyeket méreteiben kohósí- iás szempont iából nagynak talált. A továbbiakban megtekintette az etektrolkemencék jelenlegi Elek­tróda rendszerét és felhívta fi­gyelmünket a Sőderberg-massza használatára, mely általánosan elterjedt a Szovjetunió hasonló üzemeinél. A ferroszillcium-gyár- tás megtekintése után a- metalló- termiíkus üzemrészt nézte meg, a-hoi éppen ferromamgána-fíinét gyártottunk. Az ovasztási fo­lyamat megindulása alkalmával Bargvin professzor elvtárs azon­nal hasznos tanácsot adott az iniciálé por szódás alkalmazá­siéra. A gyárlátogatás után Bárgyút professzor elvtárs konzíliumot tartott, ahol 'megjelentek üze­münk vezetőségi tagjai, műve­zetők, sztahanovistáik, újítók és műszaki dolgozók, ezen aiz ér­tekezleten üzemünk számára Inét new jelentőségű döntés született. Bargyin professzor elvitárs beszámolt a Szovjetunióban a FeSi-gvártásnál alkalmazott és jól bevált ívnélküli olvasztásról, melyet a kemencék transzfor­mátorainak átalakítása előzött meg és aminek alkalmazása mellett mintegy 10 százalékos áram megtakarítást értek el a szovjet kohászok. Javaslatot tett Bárgyin elvtárs a magas minőségű 98 százalékos FeSi-gyári ásnál a gondos nyers- anyagélőkészítósre, a -kvarc sa­vas átmosása útján. Ezek bevezetésére felhívta fi­gyelmünkéit és javasolja a ta­pasztalatcserét a Szovjetunióval. Ezután áttért általános tele­pítési kérdésekre. Szerinte egy új FeSi-gyár telepítésénél nem az anyaglelőhely és a szállítási útvonalak döntő jelentőségűek, hanem az üzem természetéből kifolyólag közvetlenül valamely energiaforrásra épüljön rá gaz­daságosság szempontjából. A továbbiakban Bár-gyin pro­fesszor elvtárs tanáccsá] látta el üzemünket a -közeljövőben beinduló hazai ferrókróm gyár­tása érdekében. Nagy vonalak­ban vázolta a ferrókrómgyártás technológiáját, különösen ki­hangsúlyozva a nyers króm érc megfelelő előkészítését. Beszélgetésünk után az érte­kezlet végén Bargyin profesz- szornak megköszöntük hasznos tanácsait és útmutatásait.. A Szovjetunió — mint már ezt a felszabadulás óta több­eseiben bebizonyította minden segítséget megad, hogy a ma­gyar dolgozó nép újabb és újabb eredményeket érjen el a többtermelésért folytatott harc­ban. Most, hogy Bargyin elv­társat elküldte hozzánk, váltala. tunk olyan szaktanácsokkal gaz­dagodott, amely föltétlenül hoz­zájárul majd munkánk további sikeréhez. Kovács Sándor vállalati főmérnök A KISTERENYEI BANYAÜZEMEK HARC0§ KOMMUNISTÁI kemény kiállásukkal és példa- mutatásukkal magukkal vontá-k az üzemek többi becsületes bá­nyászait is a terv teljesítéséért és az adott szó vaióraváltásáért folyó harcban. így érték el, hogy februári tervüket 104.3 szá­zalékra teljesítették és ter­ven felüt több, mint 1100 tonna szenet termeltek. Az üzemek közül a legjobb eredményt a tordas-vizslás üzem 108 százalékkal érte el. Az új­laki üzem bányászai is 103.9 százalékra teljesítették a feb­ruári tervetNÁvállalások telje­sítéséért folyó^üzdelemben példát mutatott az újlaki üzemnél Godó Béla csapa­ta, amely a vállalt 100 csille tervenfelüli szenet a hónap végére 240-re teljesítette. Jó eredményt ért el még ezenkívül a vizslás! üzem­nél Sándor István Pál csa­pata, mely 50 csillét vál­lalt es 138-at teljesített. Ugyanígy ifj. Kakuik Pál csa­pata, mely 92 csille szén kiter­melésével teljesítette túl válla­lását, Mizser József csapata pe­dig a 30 csille helyett 110 csil­lét termelt terven felül. A tor- dasi üzemnél Kurizs István csa­pata mutatott jó példát. Tervét 116.8 százalékra teljesítette és a vállalt 50 csille tervenfelüli szén helyett 120 csillét termelt ki. A műszaki vezetők közül a legjobb munkát a vizslást üzem­nél Vince Márkus Gyula revir- aknász végezte, amely tervét 116 százalékra teljesítette. Ha­sonlóan az újlaki üzemnél Fe­kete István reviraknász, mely a tervteljesítésben 112 százalékos eredményt ért él. A kisterenyei bányászok még nagyobb eredményeket értek volna el a februári hónapban, ha harcukat nem akadályozzák az olyan dolgozók, mint a fővölgyi üzemnél Makkó Pál csapata, ahol rosszul szervezik meg a munkát. A csapatvezető gyenge szakképzettsége következté­ben a havi tervüket mind­ig szívóian harcollak, hogy hozzájárulhassanak a bányász- tanácskozásokon tett ígéret beváltásához. A vállalat a ter­vét 99 százalékra teljesítette. A becsületes bányászok között példát mutattak a szorospataki üzemnél Nagy Ferenc csapata, mely a terv túlteljesítésére tett vállalást. Adott szavának eleget tett, mert februárban 142.6 szá­zalékos eredményt ért el. Ha­össze 67 százalékra teljesí­tették. Ugyanennél az üzemnél Ku­rizs István csapata, mely állan­dóan lemarad a tervteljesítésben s a termelés helyett inkább pa­naszkodnak, nem használják ki a 480 percet és rosszul szervezik meg a munkát. Ennek kö­vetkeztében a februári ter­vünkéit csak 35 százalékra teljesítették. A harmadik ilyen lemaradó csapat Kaszás Im­réé, mely a tervtel jeattéeben nagyobb eredményt nem tud el­érni, mint 60—70 százalék. Ezek a tervteljesítésben lemaradó csa­patok még szocialista kötelezett­séget sem mertek vállalni, s ebből látható, hogy nem is na­gyon igyekszenek a tervüket teljesíteni. sonló eredményt ért el Szabó Gyula sztahanovista csapatával együtt 122.8 százalékra teljesí­tette februári tervét. Kossuth- tárón Zsidai Isitván csapata 133 százalékra teljesítette a ter­vét. A vállalathoz tartozó három üzem közül Szorospatak 103.6, Kossuth-táró pedig ,103.7 száza­lékra teljesítette február havi tervét. A tervteljesitésben súlyo­san lemaradt Szoros II. üzem, mely mindössze 76.3 százalékot ért el. A vállalat dolgozói maradék' nélkül teljesítették volna a ter­vet, ha minden bányász elvé­gezte volna a reáháruló felada­tot. De a vállalatnál több bá­nyász 100 százalékon alul ter­melt, s ezek akadályozták a vállalatot és a többi becsületes bányásztársuk törekvését, hogy a havi tervet 100 százalékra teljesítsék. A NÓGRÁDI SZÉNSZÁLLÍTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT dotgozói közül már 1047 fő tel­jesítette az április 4-re tett fo­gadalmát. A vállalás teljesítésé­ben a zagyvapálfalvi vontatás­nál Andó gyurka József moz­donyvezető jár az élen, aki 147.6 százalékot ér el átlagosan. Hiba mutatkozik azonban a kistere­nyei javítóműhelynél, ahol Sirkó Vilmos lakatos és Rákos Zoltán kovács átlagosan mindössze 94.6 százalékot teljesítenek és ezzel nemcsak vállalt kötelezettségü­ket nem teljesítik, hanem a széntermelés fokozódásának gát­lóivá is váltak, A NAGYBÁTONYI BECSÜLETES BÁNYÁSZOK A nők munkája eleng cáetetieniil szükséges tervünk teljesítéséhez A begyűjtési terv maradéktar lan teljesítéséhez nem kis közük van az asszonyoknak, akik fér­jeiket meg tudják győzni ennek fontosságáról, segíteni tudnak nekik. De ahhoz, hogy asszo­nyaink ilyen öntudatosak 'lehes­senek, szervezetten -kell élniök, állandóan tanulni kell, hogy tisztán lássák, mit jelent a szo­cializmus felépítése szeretett gyermekeik, férjük és saját ma­guk számára. Népi államunk egyenlő jo­gokat biztosít minden ember számára, akár férfi, akár nő. Az MNDSZ-szervezetekben, az olvasókörökön, nőnapokon, 'tag­gyűléseken igen sokat tanulnak asszonytársaink egyre tevékenyebben vészük ki részüket a munkából. A berke­nyéi MNDSZ-szervezet segített abban, hogy elnyerje a megyei ván-dorz’ászlót a -tej-, -tojás- és baromi Ibegyüjtés időben való teljesítéséért. Ez a-z eredmény nagyrészt az MNpsZ-asszonyok jó munkájának köszönhető. Ber­kenyén az asszonyok közösen vi­tatják meg a párt- és kormány­határozatokat a tanáccsal. A VB-ülésen résztvesz az MNDSZ- szervezet titkárnője is. így válik tehetővé az, hogy munkájuk szorosan össze van kapcsolva és kölcsönösen segítik egymást. Nem kis részük volt a-z MNDSZ nevelőinek abban is, hogy Ber­kenye község 1953 első negyed­évi adófizetési tervét 106 száza­lékra teljesítette már eddig. A tanács és az MNDSZ-szervezet közti jó -kapcsolat bebizonyoso­dott a február 20-án megtartott nőnapon. Annak dacára, hogy a nőnap hétköznap délután volt megtartva, a gyűlésen megjelent a tanácselnök, Pálinkás elvtárs és a VB-ti-tkár Ruszti elvtárs is. Segítettek az asszonytársaknak a nőnap megszervezésénél, nem hivatkoztak arra, hogy erre nincs idejük, mert tudják azt, hogy a 36 aktív MNDSZ-tag so­kat segít a tanács munkájában. Ez a példa intés lehet az olyan tanácsok és VB-elnökök szám-á­ra, mint például Bo-r-sosberény, Diósjenő és’’még igen sok köz­ség, ahol még, ma sem ismerik fel, hogy, ha a nőkkel kellően foglalkoznak, segítik -ai munká­jukat, -akkor azok nagy erőt kép­viselnek tervünk teljesítése szem­pontjából. Sok helyen előfordul még, hogy a nőket nem tekin­tik egyenlő félnek lebecsülik az MNDSZ munkáját, nem vonják be a határozatok megvitatásába és végrehajtásába. Nem érzik az ilyen VB-elnökök a tömegk-ap- csolat szükségességét, és a nö-k segítségének fontosságát, pedig a nő munkája elengedhetetlenül szükséges, nemcsak a begyűjtés és az adófizetés terén, hanem i termelő munkánál is csak ott tudnak a nők jól dolgozni, ahol segítik, figyelemmel kísérik a munkájukat a vezető szervek-­Falun különösen nőst a mező-* gazdasági munkák sikeres és idő­ben való elvégzése érdekében minden dolgozó nőre nagy szük­ség van és ezt asszonytársaink meg is értik, ha helyesen foglal­kozunk velük és nem adunk terei az ellenségnek, amely arra tö­rekszik, hogy a nőket távoitnrtsa a békeharctól. Többek között ilyen hamtggal: „nem dolgoztok ti így is eleget, kell még nektek munkaverseny és felajánlások?” Ahol az asszony-dolgozóknál a jó szervezeti élet kialakításával nem törődik a párt és a tanács, ott az asszonyok reagálnak az ilyen hangra és úgy gondolják, hogy ők dolgoznak felajánlás nélkül is, nem ismerik fel, hogy a felajánlások teljesítése, a mun­kaverseny mennyire segíti a munkához való helyes viszony .kialakítását, minden munka idő­ben való elvégzését. Felkelti a közömbösebb, lassúbb dolgozók­ban is az érdeklődést a többiek lelkes munkaversenye. Ennek pe­dig az lesz az eredménye, hogy sem a tszcs-kben, sem az egyé­nileg dolgozó parasztoknál egyetlen egy talpalatnyi föld sem marad meg művelet lenül minden mezőgazdasági munkát időben végeznek el, nagyobb lesz a termés, erősödik orszá­gunk. De a-ho! ezt nem teszik meg, ahol maguk a párt titkár elvtársak sem foglal koznak meg­felelően ezzel a kérdéssel, lebe­csülik az MNDSZ-szervezetek munkáját, nem mennek el az ülé­seikre, akkor sem, ha meghívják őket, ott pang a munkaverseny, ott rossz m tömegszervezetek munkája. A pártszervezet Berkenye köz­ségben sem foglalkozik eléggé az MNDSZ-szel. Bár számos terü­leten jó munkát végeznek az asz- szonyok, a nőnapon sok vállalás hangzott el a tagszervezésre, a március 8. nemzetközi nőnap elő­készítésére, de a mezőgazdasági munkában való aktívabb részvé­telre mindössze egy asszony, Berták Istvánná, négygvermekes anya tett vállalást. Elmondta, hogy annak ellenére, hogy négy gyermeke van, 80 munkaegysé­get fog elérni a tszcs-ben. Gon­doljon ez a párttitkár elvtárs ar­ra, hogy milyen szégyen ez, hogy ugyanakkor, amikor a ta­nács vezetői mindenben segítik a nők m-udfaájált, a pártt-iitkár elv­társnak „nem volt ideje” eljönni a nőnapra, és lelkesíteni az asz- szonvokat, hogv azok mint ter­melőszövetkezeti község dolgozó asszonyaihoz illik, bekapcsolód­janak a nemes munkaversenybe. Lánszky Pálné járási MNDSZ-titkár. Rétság. „legyen a pártoktatás minden részvevője a tervteljesítés élharcosa“ A salgótarjáni külső pályaud­var forgalom, kereskedelem, vontatás és pályafenntartás po­litikai iskola hallgatói és propa­gandistái versenyt indítottak „Legyen a pártoktatás minden részvevője a tervteljesítés élhar­cosa” jelszóval. A vasút jó munkája a nép­gazdaságunk előtt álló felada­tok megoldásában döntő szere­pet játszik. Nagymértékben be­folyásolja a salgótarjáni üze­mek, valamint a szénmedence bányáinak tervteljesítését. Az üzemek zökkenőmentes kiszolgá­lása, bányák részére szükséges üreskocsik biztosítása, valamint az üzemek részére feladott szén­nel rakott'' kocsi-k továbbítása, népgazdasági tervünk teljesíté­sének egyik döntő feltétele. Munkánkban vannak eredmé­nyek, de vannak hibák is, ame­lyek az üzemek tervteljesííésé- ben jelentkeznek gátló ténye­zőként. Felajánlásainkat az üze­mek kiszolgálásának figyelem- bevételével tettük meg és páros- versenyre hívjuk ki a sátoralja­újhelyi pártszervezet propagan­distáit és politikai iskola hallga­tóit. Április 4. tiszteletére tett vál­lalások terén mutatkozó lemara­Tóth József propagandista • Kocka Sándor hallgató Mackó Ilona DISZ pol. kör hallgató dásokat behozzuk, a forgalom, vontatás, kereskedelem, pálya- fenntartás politikai iskola hall­gatói és propagandistáinak példa- mutatásán keresztül. Pártoktatásban részvevő dol­gozók elsősorban forgalmi szol­gálattevők. mozdonyvezetők, váltókezelők, kocsirendezők és kereskedelmi dolgozók mozgósí­tásával biztosítjuk a munkás- és tehervonatok menetrendsze­rinti közlekedését, meggyorsít­juk a kocsik kiállítását', azok­nak ki- és berakását és ezzel hozzájárulunk az 500 kilométe­res mozgalom továbbfejleszté­séhez. DISZ-fiatalok nevelésének megjavítása érdekében vállai- u-(, hogy a meglévő DISZ po- ■tékái köröknél a látogatottsá­got a jelenlegi 60 százalékról 100 százalékra nőve'jük. Keményen és szilárdan har­colni fogunk a balesetmentes szolgálatért, a politikai iskola hallgatói nem lesznek a bal­eseteknek előidézői. Felajánlásaink teljesítését ál­landóan értékeljük, s az ered­ményt a politikai iskolák veze­tőivel és hallgatóival közöljük, akik az oktatásban részt nem vevőkkel tudatosítják. Pál Sándor propagandista Tóth Mária hallgató Póczos Sándor DISZ pol. kör hallgató Orosz István progandista

Next

/
Oldalképek
Tartalom