Szabad Nógrád. 1953. március (9. évfolyam. 18-25. szám)
1953-03-28 / 25. szám
2 SZABAD NOi.HAD 1953 március 28. A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK SZTÁLINI PROGRAMM JA Lenin és Sztálin világtörténelmi jelentőségű érdeme, hogy létrehozták a Szovjetunió nagy Kommunista Pártját, amely ti* táni munkát végzett a munkás- osztály és parasztság marxista- leninista nevelésében és önfeláldozó harcba vitte a néptömegeket a társadalom forradalmi átalakításáért. A történelem sosem ismert olyan politikai pártot, mint a mi pártunk, amelynek eszmei befolyása ilyen hatalmas néptömegei re terjed ki és amely képes volt arra, hogy a néptömegeket politikailag iskolázott hadsereggé alakítsa. Olyan hadsereggé, amely ismeri harca célkitűzéseit és aktívan harcol a cél eléréséért. A történelemben nincs példa arra, hogy egy politikai tömegpárt eszmeileg olyan felfegyverzett és szervezetileg olyan egységes lett volna, mint a Szovjetunió Kommunista Pártja, amelyet Lenin és Sztálin alapított meg. Sztálin elvtárs továbbfejlesztette a marxista-leninista elméletet példátlan magasra érne!te eszmei színvonalát a pártnak, amely bátran építi a történelem új útjait. J. V. Sztálin azáltal, hóéval* talánosította a szocializmus építésének tapasztalatait a Szovjetunióban, megteremtette a szocialista társadalomról 6zó'.ó egységes tanítást. Tovább gazdagította a proletariátus diktatúrájáról szóló marxista-leninista elméletet. Továbbfejlesztette Len:n tanításait a proletariátus vezette munkás-paraszt szövetség döntő szerepéről a szocializmusért folyó harcban. Sztálin elvtárs tovább fejlesztette a proletárdiktatúra gazdasági politikájára vonatkozó lenini tanítást. Kidolgozta az ország iparosításának tételeit. Megteremtette a mezőgazdasági kol- lekt'vizálásának elméletét. Sztálin elv-társ megmutatta a kizsákmányoló osztályok felszámolásának útjait. A szovjet néo a kommunista párt vezetésével gyökerestől kiirtotta a kapitalista elemeket városban és falon, megszüntette az emberinek ember íflta! való kizsákmányolását, s a történelemben először felépítette a szocialista társadalmat. A szocializmus, amelyről az emberiség élenjáró elméi évszázadokon át álmodoztak. egv 200 milliós lakosságú országban valósággá lett. A Szocializmus győzelme a Szovjetunióban a szocializmusról szóló lenini-sztálini tanításnak, a sztálini vezetésnek a diadala. A marx'zmus-leninizimus azt tan:tia, hogy a kommunizmus fejlődése folyamán két szakaszra oszlik az első szakasz — a szocializmus, a második, a magasabb fok — a kommunizmus- A marxizmus leninizmus továbbá azt tanítja, hogy a szocializ- nr s fokozatosan átnő a kommunizmusba. Sztálin elvtárs zseniál'san megalapozta a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet útiad és konkrétan rrmo-hatávozta a kommunista társadalom legfontosabb vonásait. Sztálin elv- társ tanítása a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenetről úi fejezetet nvit a marxista-Iemnista tudományban. J. V. Sztálin bebizonyította, hogy a szocializmus átnövése a komnr-nizmusba ob jelet'v természetes történelmi fojvamat. Sztálin elvfárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” cónű klasszikus munkáiéban választ adott azokra a kérdésekre, amelve'-"* a szoc aíizmvs történelmi fe:l"dé se vet fel. Sztálin elvfárs behatóan és minden o'dalról tanulmányozta a szoc'a'izmus köz. gazdagéi felté'e'eit, « fe’fedezte a szoc’alizmushól a kommunizmusba való átmenet objektív pard-sán! törvényeit. J. V. Szfáhn miután felWez* f° és mecrtiefárnzfa a «zocialz- miis gazdasági alantörvénve-t, rámutatott, hogv e törvény ér- vénvesülése meghatározza a szocialista társadalom fejlődé* ÍRTA: P. JUGYIN sének összes fő vonásait, fő folyamatait. E törvény érvényesülése alapját képezi a kommunizmus feltétlen történelmi győzelmének. A szocializmus fokozatosan átnő a kommunizmusba. A szocializmus gazdasági törvényei egyben a kommunizmus építésének is gazdasági törvényei. J. V. Sztálin zseniálisan felfedezte a szocializmus gazdasági fejlődésének dialektikus törvényszerűségeit. Megmutatta, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvénye meghatározza a többi gazdasági törvény hatását, köztük a népgazdaság tervszerű fejlődése törvényének hatását. J. V. Sztálin rámutat: „A népgazdaság tervszerű fejlődésének törvénye csak abban az esetben járhat a kellő eredménynyel,t ha van feladat, amelynek végrehajtása érdekében a népgazdaság tervszerű fejlődése megvalósul. Ezt a feladatot maga a népgazdaság tervszerű fejlődésének törvénye nem adhatja meg. Még kevésbbé adhatja meg a néogazdaság tervezése. Ezt a feladatot a szocializmus gazdasági aloatörvcnye tartalmazza fenntebb kifejtett követelményei formájában". Sztálin elvtárs tudományosan megalapozta a kommunista párt politkáját a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet folyamatában. Rámutatott, hogy e politika alapját a szocializmus gazdasági törvényei képezik, amelv objektiven, az ember akaratától függetlenül hatnak. J. V. Sztálin összezúzta a vulgáris szubjektivista nézeteket, amelyek szerint az emberek maguk teremthetik, megváltoztathatják és kialakíthatják a gazdasági törvényeket. Sztálin elvtárs szétzúzta azokat a nem kevésbbé veszélyes nézeteket is, amelyek szerint az emberek állítólag tehetetlenek a társadalom objektív törvényese! szemben. Míg a szubjektivista nézetek ka- landorságra vezetnek a gazdasági tevékenységben, addig az objektív törvények fetisilázása passzivitásra, a perspektíváik elvesztésére vezet. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy «z emberek nem tehetetlenek a társadalmi törvényekkel szemben. Az emberek felismerhetik ezeket a törvényeket támaszkodhatnak rájuk, megnyergelhe- tik őket és kellő, e törvényeknek megfelelő hozzáértéssel fejleszthetik a népgazdaságot. Az embereknek a fel smert objektív törvények alapján kifejtett tevékenysége megmutatja a társadalom gazdasági fejlődését tudatosan irányító ember igazi erejét. A gazdasági fejlődés tudatos irányításának erejét ragyogóan bebizonyította a kommunista párt. amikor Sztálin elvtárs vezetésével megvalósította azokat a nagyszabású gazdasági átalakulásokat, amelvek eredményeként a Szovjetunió gazdaságilag elmaradt országból erős szocialistái nagyha‘a!om lett. amelv most sikeresen építi a kommunizmust. A szocializmus gazdasági törvényei nem mechanikusan, nem ösztönösen valósulnak meg, hanem azáltal, hogv a kommunizmus építői tudatosan felhasználták ezeket a törvényeket. Sztálin elvtárs e törvények objektív jellegéből kiindulva megmutatta, hogvan kell irányítani a gazdaság fejlődését, hogv előkészítsék a kommuniznr sba való átmenet anvagi. termelési báz'sát, és kulturált feltételeit. Sztálin elvtárs azt tanítia: ahhoz, hogv valóban lehetségessé vá'jon a kommunizmusba való átmenet először is tartósan b’zfosítani kell az egész társa- da'mi termelés szakadatlan növekedését — e'sősorban növelve a termelési eszközök termelését. A termelési eszközök termelésének elsősorban történő növelése elengedhetef'en feltétele a bővítet 'znc!al:c*a úiraterme'pc- nek. Ez b:ztosítja a magasabb fokú gazdaság — a kommunizmus gazdaságának létrehozását. Az egész társadalmi termelés szakadatlan növekedésének tartós biztosítása az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére irányul. A kommunizmusba való átmenet előkészítéséneik egyik alapvető feltétele, hogy a kolhozok számára és következesképpen az egész társadalom számára előnyösen végrehajtott, fokozatos átmenetek útján a koHioztulaj- dont az össznépi tulajdon színvonalára emeljük és az áruforgalmat a termékcsere rendszerével váltsuk fel. A szocialista tulajdon két formájától az egységes kommunista tulajdonhoz vezető út kérdése teljesen új a marxista tudományban. J. V. Sztálin lángesze megmutatta az átmenet konkrét útjait. Megmutatta, hogy a szocialista tulajdon lét formájának fennállása feltételezi azt. hogv meg kell maradnia az áru és pénz gazdaságnak. Az áruforgalom azonban összeegyeztethetetlen a kommunizmusba való átmenet perspektívájával. Ezért a kommunizmusba való átmenet egyik alapvető feltétele, hogv az áruforgalmat a termékcsere rendszere váltsa fel. Sztálin elvtárs megmutatta azt a láncszemet, amelyet meg kell ragadnunk, hogy ezen a vonalon is előkészítsük a kommunizmusba való átmenetet. A mai körülményeink között ez a döntő láncszem az ipar és a mezőgazdaság közötti termékcsere fejlesztése, amelynek csírái már megvannak gazdaságunk gyakorlatában a mezőgazdasági termékek „áru- raváltása“ formájában. Sztálin elvtárs marxista módön oldotta meg a kolhoztulajdon össznépi tulajdon színvonalára emelésének problémáját a munkásosztály és a parasztság közötti különbség végleges megszüntetésének a város és a falu közötti lényeges különbség megszüntetésének kérdését az osz- tálvnélküli kommunista társadalomba való átmenet problémáját. J. V. Sztál'n a kommunizmusba való átmenet előkészítése feltételeinek kérdését nemcsak a termelőerők és a termelési viszonyok szempontjából szemléli, hanem a kulturális feltételek létrehozásának szemszögéből is. Minél magasabb a társadalom kulturális színvonala, annál termékenyebb az emberi munka, arrnál eredményesebben fejlődnek a termelőerők. Sztálin e'.vtárs rámutat, hogv a kommunizmusban minden ember ki lturált és művelt lesz. Bebizonyította. hogv az egész társadalom kulturáls felemelkedése a kommunizmusba való átmenet előkészítésének egvik fontos feltétele. Sztálin elvtárs azt tanítia: el kell érni a társadalom kultúrájának olyan növekedését. „amely a társadalom minden tagja számára biztosit- ia fizikai és szellemi kéoességei- nek mindenoldalú fejlesztését, boga a társadalom tagfai olyan képzettséget szerezhesenek, amely elegendő ahhoz, hogy társadalmi fejlődés aktiv tényezőivé váljanak, hogv szabadon választhassanak fcwrlalkozást és ne legvenek a fennálló munkamegosztás folytán e»ész életükre eov bizonyos foglalkozásihoz láncolva.” Ezek a tételek a társadalom kuí-1 turál’s átnevelésének Programm ját allofiák. Ahhoz, hogy az emberek minden irányban műveltekké vájjanak. hogy az egész társadalom hatalmas kulturális növekedést érien el, komoly változásokat kelt végrehajtani a munka mai helyzetében. Ennek érdekében mindenekelőtt legalább is hat. majd öt órára kell csökkenteni a munkanapot. Be kell vezetni továbbá az általános és kötelező politechnikai oktatást, gyökeresen meg kell javítani a lakásviszonyokat és a munkások és alkalmazottak reálbérét legalább kétszeresére. va.gv még nagyobb arányban kell emelni. Mindez a szellemi és Firkái munka közötti jénveges különbség megszüntetését eredményeA Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége köszöneté a J. V. Sztálin elhunyta alkalmából küldött részvétnyi'vánitásokcrt Moszkva, 1953. március 26. (TASZSZ) Azzal a súlyos veszteséggel kapcsolatban, amely a szovjet népet a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárának, Joszif Visszárionovics Sztálinnak elhűnytá- val érte, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének címére több mint kétszázezer részvétnyilvánítás érkezett külföldi áflamfőktől és kormányoktól, szovjet és külföldi állami, párt- és társadalmi szervezetektől, a dolgozók kollektíváitól és gyűléseitől, valamint magánszemélyektől. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége mélységes köszönetét fejezi ki a szovjet nép nagy vezérének, Joszif Visszárionovics Sztálinnak elhunyta alkalmából küldött és továbbra is érkező részvétnyilvánításokért. A Szovjetunió kormányának köszöneté a J. V. Sztálin elhunytéval kapcsolatban küldött reszvétnyilvánításokért Moszkva, 1953. március 26. (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsától. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya mélységes köszönetét fejezi ki mindazoknak a kormányoknak, szervezeteknek, állami és társadalmi vezető személyiségeknek, akik a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének, Joszif Visszárionovics Sztálin generalisszimusznak elhunytával a szovjet államot ért súlyos veszteséggel kapcsolatban együttérzésüket fejezték ki. A magyar kormány újabb tiltakozása titáista határprovokációk ellen A Külügyminisztérium Tájékoztatási Főosztálya közli: A magyar külügyminisztérium március 26-án az alábbi jegyzéket juttatta el a budapesti jugoszláv követséghez: „1953 március 24-én 20.45 h-kor a rédicsi körzetben a közvetlenül a határvonal mellett fekvő jugoszláv karolából rakétát lőttek át magyar területre, melytől a száraz gaz meggyulladt. Mikor az ott szolgálatot teljesítő magyar határőrizeti szervek a tűz eloltására siettek, a jugoszláv karolából a tűzoltó magyar járőrre három lövést adtak le, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a tűz eloltását lehetetlenné tegyék s ezzel magyar területen jelentős károkat okozzanak és ugyanakkor súlyosan veszélyeztessék a magyar járőrök életét. A magyar járőr a támadás visszaverésére kénytelen volt tüzelőállásba helyezkedni. Közben hat fegyveres jugoszláv határőr avatkozott be az akcióba, akik magyar területre behatolva, tüzet indítottak a magyar járőr ellen és így 25 percig tartó tűzharcot provokáltak ki. A tűzharc során a támadókhoz jugoszláv részről nagyobb létszámú katonai egység csatlakozott. Ugyanaznap, 1953 március 24-én 18.45 h-kor Madaras körzetben a szolgálatot teljesítő magyar lovasjárőrre a jugoszláv határőrizeti szervek két lövést adtak le. Az egyik lövés a járőrparancsnok mellett süvített el, a másik lövés a járőr egyik tagja lovának nyakát sebesítette meg, súlyosan veszélyeztetve a szol gálatot teljesítő magyar járőr életét is. A Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy a jugoszláv részről hosszú idő óta rendszeresen elkövetett határprovokációk az utóbbi időben egyre gyakrabban fordulnak elő, annak ellenére, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya ezek beszüntetésére már több ízben nyomatékosan felhívta a jugoszláv kormány figyelmét. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma kormánya megbízásából a leghatározottabban tiltakozik a fent Az elmúlt években négy olyan könyv és brosúra jeleni meg a Szikra kiadásában, amelv Pal- miro Togliatti elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkára cikkeit, illetve beszédeit tartalmazza. 1952-ben adták ki magyar nyelven Palmiro Togliattinak, az 1944 június és^ 1952 júniusa közötti időszakból származó fontosabb beszédeit és cikkeit. Ezenkívül három brosúra jelent meg a Nemzetközi Kérdések-sorozatban, amelyek közül „Az emberiség Dolgozó népünk mélységes felháborodással fogadta a hírt, hogy ai francia kormányhatóságok letartóztatták Andre Stilt, a „l’Humanité” főszerkesztőjét, s a CGT több vezetőjét. Az Országos Béketanácshoz tömegesen érkeznek a tiltakozó táviratok, melyekben a magyar dolgozók erélyesen követelik a francia békeharcosok azonnali szabaidlábra helyezését. „Az emberiség és a béke nevéA Csehszlovák Köztársaság budapesti követsége őszinte köszönetét fejezi ki mindazoknak az üzemeknek, szervezeteknek és személyeknek, akik tisztelettel adóztak Klement Gottwald, a Csehszlovák Köztársaság elnöke emlékéleírt két súlyos jugoszláv határprovokáció ellen; követeli, hogy a jugoszláv kormány haladéktalanul tegyen intézkedéseket az egyre gyakoribbakká és súlyosabbakká váló támadások és provokációk beszüntetésére és újból leszögezi, hogy az ezekből származó minden következményért a felelősség kizárólag a jugoszláv kormányt terheli.” (MTI) egyetlen helyes útja” című Togliatti elvtárs cikkét, „A bé. kéért és a szabadságért” című pedig az Olasz Kommunista Pánt Központi Bizottsága 1952 júniusi ülésén elmondott beszámolóját tartalmazza. A Togliatti- Scoccimarro „Az Olasz Kommunista Párt új harci feladatai” című brosúra Togliatti elvtársnak az Olasz Kommunista Párt Központi Vezetősége 1950 áprilisi ülésén elhangzott beszédét, valamint Scoccimarro elviére ben követeljük a letartóztatottak azonnali szabadonbocsátását” — írják a soproni Zárgyár dolgozói. „A francia kormány népellenes intézkedésére még fokozottabb és jobb munkával válaszolunk” — ígérik a szentesi II. számú Téglagyár dolgozói. A Magyar írók Szövetsége a francia kormányhoz küldött táviratában köve'elte a francia békeharcosok azonnali szabadonbocsátását. nek és részvétüket fejezték ki a Csehszlovák Köztársaság kormányát és népét ért súlyos veszteség, Klement Gottwald elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság elnöke halálának alkalmából. Palmiro Togliatti beszédei, cikkei magyar nyelven előadói beszédét közli. Frarcia ttketacsok szabaMocsálásáért Csehszlovákia magyarországi követségének köszöneté zi. A marxista tudomány még sohasem vetette fel olyan nagy- szabásúan a társadalom kulturális átnevelésének feladatait, mint ahogy Sztálin elvtárs vetette fel. „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című munka J. V. Sztálin lángelméjének kimagasló alkotása, a kommunizmus programmjá- nak okmánya. Ez a mű röviden és végtelenül pontosan általánosítja a szocialista építés sikereit a Szovjetunióban. Megmutatja, milyen utakon érhető el a nagy cél, a kommunizmusba való átmenet. A kommunizmus ma a szovjet emberek millióinak gyakorlati ügye lett. A szovjet nép mindeohapi munkájával a kommunista társadalom fenséges épületét alkotja meg. Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban*' című munkájában megmutiaitja azt a világos utat, amelyen haladnunk kell, hogy valóra váltsuk a lenini- sztálini nagy eszméket. J. V. Sztálin, a kommunizmus lángeszű építője örökségül hagyta népűnkre a kommunizmus építésének tudományát. örökül hagyta az általa nevelt pártot. Országunk párt- és állami vezetése a nagy Sztálin harcostársainak erős kezében nyugszik, azoknak a harcosoknak a kezében, akik Sztálinnal együtt a szocializmus építésének élén haladtak. Ezért a szovjet nép, amikor elbúcsúzott nagv tanítójától és vezérétől, Sztálin elvtárstól, biztosan tekint előre, mert tudja, hogy a lenini zászlót kipróbált leninisták-sztálinisták viszik tovább. A párt és a kormány vezetői, Sztálin tanítványai. Sztálin végakaratát megvalósítják, a biztos és legrövidebb történelmi úton vezetik 1 szovjet népet a nagy cél — i kommunizmus felé.
