Szabad Nógrád. 1953. március (9. évfolyam. 18-25. szám)

1953-03-28 / 25. szám

2 SZABAD NOi.HAD 1953 március 28. A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK SZTÁLINI PROGRAMM JA Lenin és Sztálin világtörténelmi jelentőségű érdeme, hogy létre­hozták a Szovjetunió nagy Kommunista Pártját, amely ti* táni munkát végzett a munkás- osztály és parasztság marxista- leninista nevelésében és önfel­áldozó harcba vitte a néptöme­geket a társadalom forradalmi átalakításáért. A történelem sosem ismert olyan politikai pártot, mint a mi pártunk, amelynek eszmei befo­lyása ilyen hatalmas néptöme­gei re terjed ki és amely képes volt arra, hogy a néptömegeket politikailag iskolázott hadsereg­gé alakítsa. Olyan hadsereggé, amely ismeri harca célkitűzéseit és aktívan harcol a cél elérésé­ért. A történelemben nincs példa arra, hogy egy politikai tömeg­párt eszmeileg olyan felfegyver­zett és szervezetileg olyan egy­séges lett volna, mint a Szov­jetunió Kommunista Pártja, amelyet Lenin és Sztálin alapí­tott meg. Sztálin elvtárs továbbfejlesz­tette a marxista-leninista elmé­letet példátlan magasra érne!te eszmei színvonalát a pártnak, amely bátran építi a történelem új útjait. J. V. Sztálin azáltal, hóéval* talánosította a szocializmus épí­tésének tapasztalatait a Szov­jetunióban, megteremtette a szo­cialista társadalomról 6zó'.ó egy­séges tanítást. Tovább gazdagí­totta a proletariátus diktatúrájá­ról szóló marxista-leninista el­méletet. Továbbfejlesztette Len:n tanításait a proletariátus vezet­te munkás-paraszt szövetség döntő szerepéről a szocializmu­sért folyó harcban. Sztálin elvtárs tovább fejlesztette a proletárdiktatúra gazdasági politikájára vonatkozó lenini ta­nítást. Kidolgozta az ország iparosításának tételeit. Megte­remtette a mezőgazdasági kol- lekt'vizálásának elméletét. Sztá­lin elv-társ megmutatta a kizsák­mányoló osztályok felszámo­lásának útjait. A szovjet néo a kommunista párt vezetésé­vel gyökerestől kiirtotta a ka­pitalista elemeket városban és falon, megszüntette az ember­inek ember íflta! való kizsákmá­nyolását, s a történelemben elő­ször felépítette a szocialista tár­sadalmat. A szocializmus, amelyről az emberiség élenjáró elméi évszázadokon át álmo­doztak. egv 200 milliós lakossá­gú országban valósággá lett. A Szocializmus győzelme a Szov­jetunióban a szocializmusról szóló lenini-sztálini tanításnak, a sztálini vezetésnek a dia­dala. A marx'zmus-leninizimus azt tan:tia, hogy a kommunizmus fejlődése folyamán két szakasz­ra oszlik az első szakasz — a szocializmus, a második, a ma­gasabb fok — a kommunizmus- A marxizmus leninizmus továb­bá azt tanítja, hogy a szocializ- nr s fokozatosan átnő a kom­munizmusba. Sztálin elvtárs zseniál'san megalapozta a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet útiad és konkrétan rrmo-hatávoz­ta a kommunista társadalom leg­fontosabb vonásait. Sztálin elv- társ tanítása a szocializmusból a kommunizmusba való fokoza­tos átmenetről úi fejezetet nvit a marxista-Iemnista tudomány­ban. J. V. Sztálin bebizonyította, hogy a szocializmus átnövése a komnr-nizmusba ob jelet'v ter­mészetes történelmi fojvamat. Sztálin elvfárs „A szocializ­mus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” cónű klas­szikus munkáiéban választ adott azokra a kérdésekre, amelve'-"* a szoc aíizmvs történelmi fe:l"dé se vet fel. Sztálin elvfárs beha­tóan és minden o'dalról tanul­mányozta a szoc'a'izmus köz. gazdagéi felté'e'eit, « fe’fedezte a szoc’alizmushól a kommuniz­musba való átmenet objektív pard-sán! törvényeit. J. V. Szfáhn miután felWez* f° és mecrtiefárnzfa a «zocialz- miis gazdasági alantörvénve-t, rámutatott, hogv e törvény ér- vénvesülése meghatározza a szocialista társadalom fejlődé* ÍRTA: P. JUGYIN sének összes fő vonásait, fő fo­lyamatait. E törvény érvényesü­lése alapját képezi a kommuniz­mus feltétlen történelmi győzel­mének. A szocializmus fokozatosan át­nő a kommunizmusba. A szoci­alizmus gazdasági törvényei egyben a kommunizmus épí­tésének is gazdasági törvé­nyei. J. V. Sztálin zseniálisan fel­fedezte a szocializmus gazda­sági fejlődésének dialektikus törvényszerűségeit. Megmutatta, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvénye meghatározza a többi gazdasági törvény hatását, köztük a népgazdaság tervszerű fejlődése törvényének hatását. J. V. Sztálin rámutat: „A nép­gazdaság tervszerű fejlődésé­nek törvénye csak abban az esetben járhat a kellő eredmény­nyel,t ha van feladat, amelynek végrehajtása érdekében a nép­gazdaság tervszerű fejlődése megvalósul. Ezt a feladatot maga a népgazdaság tervszerű fejlődésének törvénye nem ad­hatja meg. Még kevésbbé ad­hatja meg a néogazdaság terve­zése. Ezt a feladatot a szoci­alizmus gazdasági aloatörvcnye tartalmazza fenntebb kifejtett követelményei formájában". Sztálin elvtárs tudományosan megalapozta a kommunista párt politkáját a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet folyamatában. Rámutatott, hogy e politika alapját a szocializmus gazdasági törvényei képezik, amelv objektiven, az ember akaratától függetlenül hatnak. J. V. Sztálin összezúzta a vulgáris szubjektivista nézete­ket, amelyek szerint az emberek maguk teremthetik, megváltoz­tathatják és kialakíthatják a gazdasági törvényeket. Sztálin elvtárs szétzúzta azokat a nem kevésbbé veszélyes nézeteket is, amelyek szerint az emberek ál­lítólag tehetetlenek a társadalom objektív törvényese! szemben. Míg a szubjektivista nézetek ka- landorságra vezetnek a gazdasá­gi tevékenységben, addig az objektív törvények fetisilázása passzivitásra, a perspektíváik el­vesztésére vezet. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy «z emberek nem tehetetle­nek a társadalmi törvényekkel szemben. Az emberek felismerhe­tik ezeket a törvényeket támasz­kodhatnak rájuk, megnyergelhe- tik őket és kellő, e törvényeknek megfelelő hozzáértéssel fejleszt­hetik a népgazdaságot. Az em­bereknek a fel smert objektív törvények alapján kifejtett tevé­kenysége megmutatja a társada­lom gazdasági fejlődését tudato­san irányító ember igazi ere­jét. A gazdasági fejlődés tudatos irányításának erejét ragyo­góan bebizonyította a kommu­nista párt. amikor Sztálin elv­társ vezetésével megvalósította azokat a nagyszabású gazdasági átalakulásokat, amelvek ered­ményeként a Szovjetunió gazda­ságilag elmaradt országból erős szocialistái nagyha‘a!om lett. amelv most sikeresen építi a kommunizmust. A szocializmus gazdasági törvényei nem mechanikusan, nem ösztö­nösen valósulnak meg, hanem azáltal, hogv a kommunizmus építői tudatosan felhasználták ezeket a törvényeket. Sztálin elvtárs e törvények objektív jel­legéből kiindulva megmutatta, hogvan kell irányítani a gazda­ság fejlődését, hogv előkészítsék a kommuniznr sba való átmenet anvagi. termelési báz'sát, és kulturált feltételeit. Sztálin elvtárs azt tanítia: ahhoz, hogv valóban lehetsé­gessé vá'jon a kommunizmusba való átmenet először is tartósan b’zfosítani kell az egész társa- da'mi termelés szakadatlan nö­vekedését — e'sősorban növel­ve a termelési eszközök terme­lését. A termelési eszközök termelé­sének elsősorban történő növe­lése elengedhetef'en feltétele a bővítet 'znc!al:c*a úiraterme'pc- nek. Ez b:ztosítja a magasabb fokú gazdaság — a kommuniz­mus gazdaságának létrehozását. Az egész társadalmi termelés szakadatlan növekedésének tar­tós biztosítása az egész társada­lom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek ki­elégítésére irányul. A kommunizmusba való átme­net előkészítéséneik egyik alap­vető feltétele, hogy a kolhozok számára és következesképpen az egész társadalom számára elő­nyösen végrehajtott, fokozatos átmenetek útján a koHioztulaj- dont az össznépi tulajdon szín­vonalára emeljük és az árufor­galmat a termékcsere rendszeré­vel váltsuk fel. A szocialista tulajdon két for­májától az egységes kommunis­ta tulajdonhoz vezető út kérdése teljesen új a marxista tu­dományban. J. V. Sztálin láng­esze megmutatta az átmenet konkrét útjait. Megmutatta, hogy a szocialis­ta tulajdon lét formájának fenn­állása feltételezi azt. hogv meg kell maradnia az áru és pénz gazdaságnak. Az áruforgalom azonban összeegyeztethetetlen a kommunizmusba való átmenet perspektívájával. Ezért a kom­munizmusba való átmenet egyik alapvető feltétele, hogv az áru­forgalmat a termékcsere rend­szere váltsa fel. Sztálin elvtárs megmutatta azt a láncszemet, amelyet meg kell ragadnunk, hogy ezen a vonalon is előké­szítsük a kommunizmusba való átmenetet. A mai körülményeink között ez a döntő láncszem az ipar és a mezőgazdaság közötti termékcsere fejlesztése, amely­nek csírái már megvannak gazdaságunk gyakorlatában a mezőgazdasági termékek „áru- raváltása“ formájában. Sztálin elvtárs marxista módön oldotta meg a kolhoztulajdon össznépi tulajdon színvonalára emelésének problémáját a mun­kásosztály és a parasztság kö­zötti különbség végleges meg­szüntetésének a város és a falu közötti lényeges különbség meg­szüntetésének kérdését az osz- tálvnélküli kommunista társada­lomba való átmenet problémá­ját. J. V. Sztál'n a kommu­nizmusba való átmenet elő­készítése feltételeinek kérdését nemcsak a termelőerők és a ter­melési viszonyok szempontjából szemléli, hanem a kulturális feltételek létrehozásának szem­szögéből is. Minél magasabb a társadalom kulturális színvona­la, annál termékenyebb az em­beri munka, arrnál eredménye­sebben fejlődnek a termelőerők. Sztálin e'.vtárs rámutat, hogv a kommunizmusban minden ember ki lturált és művelt lesz. Be­bizonyította. hogv az egész tár­sadalom kulturáls felemelkedé­se a kommunizmusba való át­menet előkészítésének egvik fon­tos feltétele. Sztálin elvtárs azt tanítia: el kell érni a társada­lom kultúrájának olyan növeke­dését. „amely a társadalom minden tagja számára biztosit- ia fizikai és szellemi kéoességei- nek mindenoldalú fejlesztését, boga a társadalom tagfai olyan képzettséget szerezhesenek, amely elegendő ahhoz, hogy tár­sadalmi fejlődés aktiv tényezői­vé váljanak, hogv szabadon vá­laszthassanak fcwrlalkozást és ne legvenek a fennálló munkameg­osztás folytán e»ész életükre eov bizonyos foglalkozásihoz láncolva.” Ezek a tételek a társadalom kuí-1 turál’s átnevelésének Programm ját allofiák. Ahhoz, hogy az emberek min­den irányban műveltekké váj­janak. hogy az egész társada­lom hatalmas kulturális növeke­dést érien el, komoly változáso­kat kelt végrehajtani a munka mai helyzetében. Ennek érdeké­ben mindenekelőtt legalább is hat. majd öt órára kell csökken­teni a munkanapot. Be kell ve­zetni továbbá az általános és kötelező politechnikai oktatást, gyökeresen meg kell javítani a lakásviszonyokat és a munká­sok és alkalmazottak reálbérét legalább kétszeresére. va.gv még nagyobb arányban kell emelni. Mindez a szellemi és Firkái munka közötti jénveges különb­ség megszüntetését eredménye­A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége köszöneté a J. V. Sztálin elhunyta alkalmából küldött részvétnyi'vánitásokcrt Moszkva, 1953. március 26. (TASZSZ) Azzal a súlyos veszteséggel kapcsolatban, amely a szovjet népet a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága titkárának, Joszif Visszárionovics Sztálinnak elhűnytá- val érte, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének címére több mint kétszázezer részvétnyilvánítás érkezett kül­földi áflamfőktől és kormányoktól, szovjet és külföldi állami, párt- és társadalmi szerveze­tektől, a dolgozók kollektíváitól és gyűlései­től, valamint magánszemélyektől. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége mélységes köszönetét fejezi ki a szovjet nép nagy vezérének, Joszif Visszá­rionovics Sztálinnak elhunyta alkalmából kül­dött és továbbra is érkező részvétnyilvánítá­sokért. A Szovjetunió kormányának köszöneté a J. V. Sztálin elhunytéval kapcsolatban küldött reszvétnyilvánításokért Moszkva, 1953. március 26. (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsától. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének kormánya mélységes köszönetét fejezi ki mindazoknak a kormányoknak, szer­vezeteknek, állami és társadalmi vezető sze­mélyiségeknek, akik a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének, Joszif Visszárionovics Sztálin generalisszimusznak elhunytával a szovjet államot ért súlyos veszteséggel kap­csolatban együttérzésüket fejezték ki. A magyar kormány újabb tiltakozása titáista határprovokációk ellen A Külügyminisztérium Tá­jékoztatási Főosztálya közli: A magyar külügyminiszté­rium március 26-án az alábbi jegyzéket juttatta el a buda­pesti jugoszláv követséghez: „1953 március 24-én 20.45 h-kor a rédicsi körzetben a közvetlenül a határvonal mel­lett fekvő jugoszláv karolából rakétát lőttek át magyar terü­letre, melytől a száraz gaz meggyulladt. Mikor az ott szolgálatot teljesítő magyar határőrizeti szervek a tűz el­oltására siettek, a jugoszláv karolából a tűzoltó magyar járőrre három lövést adtak le, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a tűz eloltását lehetet­lenné tegyék s ezzel magyar területen jelentős károkat okozzanak és ugyanakkor sú­lyosan veszélyeztessék a ma­gyar járőrök életét. A magyar járőr a támadás visszaveré­sére kénytelen volt tüzelőállás­ba helyezkedni. Közben hat fegyveres jugoszláv határőr avatkozott be az akcióba, akik magyar területre behatolva, tüzet indítottak a magyar jár­őr ellen és így 25 percig tartó tűzharcot provokáltak ki. A tűzharc során a támadókhoz jugoszláv részről nagyobb lét­számú katonai egység csatla­kozott. Ugyanaznap, 1953 március 24-én 18.45 h-kor Madaras körzetben a szolgálatot telje­sítő magyar lovasjárőrre a jugoszláv határőrizeti szer­vek két lövést adtak le. Az egyik lövés a járőrparancsnok mellett süvített el, a másik lö­vés a járőr egyik tagja lová­nak nyakát sebesítette meg, súlyosan veszélyeztetve a szol gálatot teljesítő magyar járőr életét is. A Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy a jugoszláv részről hosszú idő óta rendszeresen elkövetett határprovokációk az utóbbi időben egyre gyakrabban for­dulnak elő, annak ellenére, hogy a Magyar Népköztársa­ság kormánya ezek beszünte­tésére már több ízben nyoma­tékosan felhívta a jugoszláv kormány figyelmét. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma kormá­nya megbízásából a leghatá­rozottabban tiltakozik a fent Az elmúlt években négy olyan könyv és brosúra jeleni meg a Szikra kiadásában, amelv Pal- miro Togliatti elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtit­kára cikkeit, illetve beszédeit tartalmazza. 1952-ben adták ki magyar nyelven Palmiro Tog­liattinak, az 1944 június és^ 1952 júniusa közötti időszak­ból származó fontosabb beszé­deit és cikkeit. Ezenkívül három brosúra jelent meg a Nem­zetközi Kérdések-sorozatban, amelyek közül „Az emberiség Dolgozó népünk mélységes felháborodással fogadta a hírt, hogy ai francia kormányhatósá­gok letartóztatták Andre Stilt, a „l’Humanité” főszerkesztőjét, s a CGT több vezetőjét. Az Orszá­gos Béketanácshoz tömegesen ér­keznek a tiltakozó táviratok, me­lyekben a magyar dolgozók eré­lyesen követelik a francia béke­harcosok azonnali szabaidlábra helyezését. „Az emberiség és a béke nevé­A Csehszlovák Köztársaság budapesti követsége őszinte köszönetét fejezi ki mindazok­nak az üzemeknek, szerveze­teknek és személyeknek, akik tisztelettel adóztak Klement Gottwald, a Csehszlovák Köztársaság elnöke emléké­leírt két súlyos jugoszláv ha­tárprovokáció ellen; követeli, hogy a jugoszláv kormány ha­ladéktalanul tegyen intézkedé­seket az egyre gyakoribbakká és súlyosabbakká váló táma­dások és provokációk beszün­tetésére és újból leszögezi, hogy az ezekből származó minden következményért a felelősség kizárólag a jugo­szláv kormányt terheli.” (MTI) egyetlen helyes útja” című Togliatti elvtárs cikkét, „A bé. kéért és a szabadságért” című pedig az Olasz Kommunista Pánt Központi Bizottsága 1952 júniusi ülésén elmondott beszá­molóját tartalmazza. A Togliatti- Scoccimarro „Az Olasz Kommu­nista Párt új harci feladatai” című brosúra Togliatti elvtárs­nak az Olasz Kommunista Párt Központi Vezetősége 1950 áp­rilisi ülésén elhangzott beszédét, valamint Scoccimarro elviére ben követeljük a letartóztatottak azonnali szabadonbocsátását” — írják a soproni Zárgyár dolgo­zói. „A francia kormány népel­lenes intézkedésére még foko­zottabb és jobb munkával vála­szolunk” — ígérik a szentesi II. számú Téglagyár dolgozói. A Magyar írók Szövetsége a fran­cia kormányhoz küldött távira­tában köve'elte a francia béke­harcosok azonnali szabadonbo­csátását. nek és részvétüket fejezték ki a Csehszlovák Köztársaság kormányát és népét ért súlyos veszteség, Klement Gottwald elvtárs, a Csehszlovák Köz­társaság elnöke halálának al­kalmából. Palmiro Togliatti beszédei, cikkei magyar nyelven előadói beszédét közli. Frarcia ttketacsok szabaMocsálásáért Csehszlovákia magyarországi követségének köszöneté zi. A marxista tudomány még sohasem vetette fel olyan nagy- szabásúan a társadalom kultu­rális átnevelésének feladatait, mint ahogy Sztálin elvtárs ve­tette fel. „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" cí­mű munka J. V. Sztálin láng­elméjének kimagasló alkotása, a kommunizmus programmjá- nak okmánya. Ez a mű röviden és végtelenül pontosan általá­nosítja a szocialista építés sike­reit a Szovjetunióban. Megmu­tatja, milyen utakon érhető el a nagy cél, a kommunizmusba való átmenet. A kommunizmus ma a szov­jet emberek millióinak gyakor­lati ügye lett. A szovjet nép mindeohapi munkájával a kom­munista társadalom fenséges épületét alkotja meg. Sztálin elvtárs „A szocializ­mus közgazdasági problémái a Szovjetunióban*' című munkájá­ban megmutiaitja azt a világos utat, amelyen haladnunk kell, hogy valóra váltsuk a lenini- sztálini nagy eszméket. J. V. Sztálin, a kommunizmus lángeszű építője örökségül hagy­ta népűnkre a kommunizmus épí­tésének tudományát. örökül hagyta az általa nevelt pártot. Országunk párt- és állami ve­zetése a nagy Sztálin harcos­társainak erős kezében nyug­szik, azoknak a harcosoknak a kezében, akik Sztálinnal együtt a szocializmus építésének élén haladtak. Ezért a szovjet nép, amikor elbúcsúzott nagv tanító­jától és vezérétől, Sztálin elv­társtól, biztosan tekint előre, mert tudja, hogy a lenini zászlót kipróbált leninisták-sztálinisták viszik tovább. A párt és a kor­mány vezetői, Sztálin tanítvá­nyai. Sztálin végakaratát meg­valósítják, a biztos és legrövi­debb történelmi úton vezetik 1 szovjet népet a nagy cél — i kommunizmus felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom