Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)

1953-02-25 / 16. szám

1933 FEBRUAR 23. SZABAD \4M. H AD Az országos bányásztanácskozáson tett ígéretük megvalósításáért harcolnak a Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetői A Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetői, vállalatok, üze- ihek, valamint körletek vezetői 1952-ben nem gondoskodtak a széntermelési terv zökkenőmen­tes biztosításáról, nem hajtották végre pártunk és kormániyunk novemberi, decemberi határoza­tait. 1952 év utolsó negyedévé­ben munkánkban számtalan hiá­nyosság, lazaság mutatkozott.' A mizserfai és a mátranováki vállalat üzemeiben beépített szovjet bányagépeket hiá­nyosan állítottuk a tömeg­termelés szolgálatába. Nem használtuk ki a bennük rejlő összes termelékenységet növelő lehetőségeket. Ugyan­ilyen hiányosságok jellemzik a medencék területén lévő összes üzemekben a gépi, munkahelyi szállítóberendezéseket. A ne­gyedévre tervezett fronthomlok- hosszaknak, csak az 56 száza­lékát értük el. Munkafegyelem terén is igen sok lazaság volt. A melegcsá- kám'yváltási mozgalom a többi mozgalmakkal együtt az év vé­gére ellaposodott. A termelésből kiesp létszámot a negyedik ne­gyedévben nem tudtuk csökken­teni, sőt a harmadik negyedévi­vel szemben emelkedett, amely nagyrészt az igazolatlanul tá­volmaradók és betegek létszá­mából adódik. Ezenkívül még sok hiányosságot lehet felsorol­ni amely akadályozta, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt évi tervét maradéktalanul tel­jesítse. A hiányosságok felszá­molása január hónapban sem történt meg. Bár voltak próbál­kozások, erőfeszítések, de ko­rántsem olyanok, amilyennek kellett volna lenni. 1953 február 7-én a szénbá­nyászat vezetői és kiváló dol­gozói — köztük a nógrádi szén- medence vezetői is — tanácsko­zásra jöttek össze, hogy meg­beszéljék a helyzet súlyosságát, 6 az ezzel járó felelősséget, a további lemaradások meg­szüntetésének gyors lehetőségét és az 1953 évi tervünk túltelje­sítését. A nógrádi szénbányá­szati tröszt átérezte a lemara-. dásokért való' felelősséget és ennek behozása érdekében, de évi tervünk túlteljesítéséért is a következő terveket fogja kö­vetkezetesen végrehajtani: . Az egyenletes termelés bizto­sítása érdekében el kell érnünk, hogy termelésünk 35 százalékát korszerű fejtési módokból kell biztosítani a multévi 16.6 szláziaTéki'-al szemben. Ezért az eddig elért fronthom- lokhosszat az év végére meg keil kétszerezni. A munkaerő helyes felhasználásával a szak­mai tervekben foglalt, beüteme­zett front és gépi kamara fejté­sekben minden körülmények kö­zött biztosítani keil a megfele­lő szenelő műszakszámokat. A jelenleg beépített munkahelyi szállítógépeket felül kell vizs­gálni és tömegtermelő munkahe­lyekre kel) azokat átcsoportosí­tani. Ezáltal megteremtjük a meglévő gépek jobb 'kihasználá­sát. Különösen vonatkozik ez Kossuth-táró, Békeákn®, Katalin és Csipkés üzemekre. Csipkés üzemiben a Szovjet nép nagysze­rű alkotása részére, a Donba ész­kombájn részére 130 méter hosz- szú frontfejtést készítünk elő. A fajlagos front előrehaladási sebességét 24 százalékkal növel­jük. A tervszerű megelőző kar­bantartási programm előkészí­tésével és következetes végre­hajtásával igyekszünk biztosí­tani a gépek zavartalan műkö­dését. A bányászat munkájának a szervezettebbé tétele érdiekében 184 tömegtermelő munka­helyen vezetjük be a ciklu­sos grafikon szerinti mun- kát, a múl tévi 120-sz'al szem- bem Az 1953 évi szakmai tervekben éeütemeztük a végrehajtások időpontjait és harcolunk annak túlteljesítéséért. A munkafegyelem megszilár­dítása mellett a technológiai fegyelem bevezetésére és 'meg­szilárdítására is megtesszük az intézkedést. Szívós harcot foly­tatunk a 480 perc teljes kihasz­nálásáért. Érvényt szerzünk az erre vonatkozó multévi határo­zatoknak. Meg kell valósítani a melegcsákányváltást, hogy az továbbra is ne csak szólam le­gyen, hanem megvalósítására is sor kerüljön. A munkaidő teljes kihasználásával, a rendelkezé­sünkre álló erőkkel teljesítmé­nyeinket megjavítjuk. Az jgazo; latlanul távolmaradó és álbete­gek számának csökkentésére a vállalati igazgatóknak minden rendelkezésükre álló erőt és jo­got fel kell használni. A biztonság fokozása a mun­kavédelem betartása nem egye­dül szociálpolitika, hanem a ter­melés érdeke is. Ezért a szak­mai tervben beépített fenntar­tási tervet maradék nélkül kell végrehajtani, hogy ezzel bizto­sítsuk üzemekben a munkahe­lyek jó szellőztetését, a szállí­tás folyamatosságát és a bánya­járás zavartalanságát. A vezetés színvonalának eme­lése céljából az egyszemélyi fe­lelősség elvét még következete­sebben fogjuk végrehajtani. A bánya és külszín; üzem­vezetőknek körletvezetők­nek még nagyobb hatás­kört biztosítunk, de ezzel szemben megköveteljük. hogy az 1953 évben előírt szakmai terveket az összes üzemekben maradék nélkül teljesítsék. A napokban készült el és nyert jóváhagyást minden üzem, min­den vállalat részletes szakmai terve. Ezeket a terveket üzem- (vezetőinknek, köriélvézetőiuk-. nek kivétel nélkül ismernie kell, hogy a, havi tényadatok rögzí­tésével a munkánk terén múlt- évben tapasztalt hiányosságokat ki tudjuk küszöbölni. 1953 évben a (sztahanovista dolgozók kezdeményezésére a vállalat igazgatóinak és a mű­szaki vezetőknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. A mun- kaverseny-m-ozgatmat olyan erő­forrásnak kell hogy tekintsék, mely a szén többtermelését dön­tő mértékben elősegíti. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt február 1-én versenyt in­dított el a vállalatok és azokon beiül az üzemek, csapatok kö­zött. Az értékelés a szakmai ter­vek alapján történik, ahol fi­gyelembe vesszük a minőségi terveket is. Erre a célra a Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt vándordíját, vándorzászlót és 10.000 forint jutalmat tűzött ki. Az értékelés minden, hó 5-én történik. Ezzel a havi versennyel akarjuk megteremteni a lehető­ségét annak, hogy a nógrádi* szénmedence műszaki és fizikai dolgozói minél nagyobb szám­ban kapcsolódjanak a szocia­lista mozgalomba. Az 1953. évi tervet a Nógrádi Szénbányászati Tröszt maradék­talanul akarja teljesíteni. Ezek után keményebben_____harco’unk, hogy kijelentésünk, igére­tünk, ne csak puszta szó maradjon, hanem azt wlóra is Váltsuk. Tudjuk, hogy a nógrádi szén- medence bányászaitól, műszaki vezetőitől mit vár . pártunki szeretett vezérünk, Rákosi elv­társ. Ezért minden igyekeze­tünkkel azon leszünk, hogy népgazdaságunk résziére terve­zett szénmennyiségből a ránk háruló részt maradéktalanul ki­termeljük. Kusnyér Zoltán a tröszt főmérnöke Vörös Lajos a termelési osztály vezetője 3 A berceli Vörös Csillag tsz-ben lebecsülik az agrotechnikai módszereket m Sürgősen gondoskodjunk a tavaszi vetőmagszükségletről Megyénk területén is megin­A minisztertanácsi határozat előírja, hogy a «tavaszi mező- gazdasági munkákat a fejlett agrotechnikai módszerek széles­körű alkalmazásával kell végre­hajtaniMegyei viszonylatban ez annyit jelent, hogy 4500 hofd- nyi földterületen kelj alkalmaz­ni a fejlett agrotechnikai eljárá­sokat, hogy mezőgazdaságunk dolgozói feltétlenül elérjék, sőt túlszárnyalják az 1953. évi terv­ben előirányzott termésátlago­kat. A minisztertanács határozatát termel ős zövetkez e te tok tags ága örömmel fogadta. A nagyke­resztúri. «Petőfi» termelőszövet­kezet tagjai mezőgazdasági szaktanfolyamon tanulták meg, milyen nagyszerű eredményeket hozhat a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazása. Ezért, bátran elhatározták, hogy 10 hold tavaszi búzát fognak jaro- vizáltan elvetni, 34 holdnyi te­rületen négyzetesen vetik a ku­koricát, 45 holdnyi kukorica és napraforgó vetésterületen el fog­ják végezni a pótbeporzást, s mindezen kívül 55 hold hibrid kukoricát fognak vetni. Az eredmények mellett van­nak még hibák is. Egyes ter­melőszövetkezeket a maradiság elvét tartva szem előtt, idegen­kednek az új növénytermesztési módszerek bevezetésétől. Igv van ez a sósihartyáoi Virágzó Élet termelőszövetkezetben, ahol az ősszel á keresztsorú vetés helyett régimódian, kézzel vetet- ték el a gabonát. Ezért a mu­lasztásért nem kis felelősség terheli a salgótarjáni járási ta­nács mezőgazdasági osztályát, melynek dolgozói nem végeztek felvilágosító munkát az új mód­szerek alkalmazásának jelentő­ségéről. Ugyanezt el lehet mon­dani a berceli „Vörös Csillag” termelőszövetkezetről is, ahol a tagság között még igen eleve­nen él a maradiság, a régi mód­szerekhez való görcsös ragasz­kodás. Nándori István, a szövet­A minisztertanácsi határozat kimondja, hogy „az I. és II. típusú termelő­szövetkezeti csoportokban a Tagok részesedésük arányá­ban adják át a vetőmagot a termelőszövetkezeti csoport által kijelölt felelősnek és vetésig központilag tárolják tisztított állapotban.*’ A nógrádszakáli f. típusú tszcs elnöke nem sokat ad e ha­tározat .végrehajtására. Pedig már rohamosan közeledik feb­ruár 28-a, amikorra be kelj íe- jezmiök a vetőmagbiztosítást. Husznyica Ferenc csoportéi­kezet növénytermesztési brigád­vezetője például úgy vélekedik az új módszerek alkalmazásáról, hogy «ki tudja, sikerül-e, vagy sem. Jó ez nekünk úgy is, ahogy azt régen tanultuk.» Az ilvén nyilatkozat után képzeljük magunk elé, hogyan vélekedik az új módszer alkalmazásáról maga a tagság? Ez nem jelent mást, mint azt, hogy több mázsa gabonával rövidül meg a ter­melőszövetkezet terméshozama, s ezen keresztül a tagság ter­mészetbeni jövedelme is. De azért, hogy a tagság így vélekedik az új módszerek beve­zetéséről, annak tudható be, hogy a balassagyarmati járási tanács mezőgazdasági psztálya sem tulajdonit a minisztertanács rendeletének komoly jelentősé­get. A tszcs-ben beindult szakmai tárfolyamot hagyták feloszlani. Nándori elvtársnak is, aki a já­rási tanács mezőgazdasági osz­tály tszcs-szervezője, az volt a véleménye, hogy „kevés a Vö­rös Csillag tagsága, s így nincs ember az új módszerek gyakor­lati bevezetéséhez. Meg aztán annyi a gonija-baja a tszcs- tagsúgnak, hogy nem érnek rá tanulni.“ Az ilyen nézetek nem­hogy elősegítnék a termelőszö­vetkezetek megerősítését, hanem inkább hátráltatják azt. Ahhoz, hogy termelőszövetke­zeteink végrehajthassák a mi­nisztertanácsi határozatot, hogy magasabb terméseredményeket érhessenek el, a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak harcos, felvilágosító munkájára van szükség. Ne felejtsék el, hogy az élenjáró, agrotechnikai módszerek alkalmazásai két-há- rom mázsával is emeli a növé­nyek holdankénti terméshoza­mát, könnyebbé teszi a begyűj­tési terv teljesítését, s jobb- módú életet biztosít a termelő- szövetkezetek tagjainak. Bordás István megyei agropropagandista. nők mindég arról „siránkozik", hogy „nincs” vetőmag, ősszel is így „sírtak”, s ezért nem tud­ták teljesíteni tervüket. Persze nem kellett volna megörökít a vetőmagot! így nemcsak a nép államát, hanem saját magukat is megcsalták. A csoportetóöknek tudnia keli, hogy -egy talpalatnyi földnek sem szabad megiműveletlen-ül maradnia. Ennek érvényre kell jutni NógráidsZalkáiban is. Az a feladat, hogy gyűjtsék össze a vetőmagot, s kezdjék meg az alapszabályok szerinti műkö­dést. dúlt a tavaszi munka, megkez­dődött a csata nagy termésekért. Napjainkban sok a tennivaló, különösen a mulasztások behozá­sában, ezek között a vetőmag biztosításában. Tavaszi vetéstervünket határ­időre és teljes területen teljesí­tenünk keil. Ennek egyik alap- feltétele, hogv a vetőmag min­den növényből, minden területre a termelőszövetkezeti üzemter­vek és községi vetésterveknek megfelelően rendelkezésre álljon. Az őszi tervben nem teljesített kenyérgabona vetéseket tavaszi búza vetésével kell pótolni. A vetőmagszükségletet minden termelőnek saját erejéből kell biztosítani, ez dói csak a szer­ződéses termelésre lekötött olyan vetőmagszükségletek kivételek, ahol a vetőmag szállítását a ter­meltető vállalat szerződésben biztosította. A termelőszövetkezetek és egyéni termelők a hiányzó vető­magszükségletet elsősorban a rendelkezésre álló más termé­nyek felhasználásával csere út­ján biztosítsák. Azok a terme­lők, akik tavaszi búzavetőmag­gal nem rendelkeznek, őszibúza, rozs, vagy ősziárpa azonnali be­adása ellenében a helyi termény- begyűjtőnél tavaszi búzát cse­rélhetnek. Tavaszi búzáért, ta­vaszi árpa, zab és kukorica is adható be csereterményként. Romhány község dolgozó pa­rasztjai elsőnegyedéves begyűj­tési tervüket február 5-ig barom­fiból 85, tojásból 88 százalékra, a január havi tejbegyüjtési ter­vüket 105 százalékra teljesítet­ték. A beadásban élenjárnak a pártszervezet vezetői, az állandó begyűjtési bizottság tagjai és a tanácstagok. A negyedéves terv idő előtti teljesítése érdekében, már két­szer rendeztek begyűjtési béke­napot, ami szép eredményeket hozott. A begyűjtési békenapokat a pártszervezet, a tanács, a föld­művesszövetkezet aktivistáinak népnevelő munkája előzi meg. így a dolgozó parasztok megér­tik, miért kötelessége mindenki­nek betartani a begyűjtési rende­letet. Lelkes feliratú agitációs pla­kátokat is készítenek, amelyeken megdicsérik a beadásban példa­mutató dolgozó parasztokat, de A tavaszi búza vetőmag é földművesszövetkezetekhez napo­kon beiül meg fog érkeini, a termelők a csereterményt azon­nal adják át a terménybiegyüjtő- nek, hogy a vetőmag megérke­zésekor a tavaszi búza kiosztása megtörténhessen. A csere útján nem biztosítható vetőmagot felesleggel rendelkező termelőktől úi termésből, súly többlettel rendelkező termelők­től új termésből, súlytöbblettel történő kiegyenlítés, vagy sza­badforgalomban készpénzes fel­vásárlással kell biztosítani. A multévi kedvezőtlen termés­alakulás következtében ezévberj központi készletből csak szűkös mennyiségben áll rendelkezésire lucerna, lóhere, baltacím, borsó, tavaszbükköny köles és mohar vetőmag. Éppen ezért biztosítani kell a saját készletek maradék­talan felhasználását és fel kell kutatni bármilyen kis mennyisé­get is, mert megengedhetetlen, hogy az indokolatlanul ne kerül­jön elvetésre. A küszöbön álló tavaszi tatai- előkészítő és vetési munkák sür­getően írják elő, hogv minden termelő számot vessen, előké- szítsie vetőmagszükségletét és a még esetleg mutatkozó hiányo­kat haladéktalanul pótolja. Márkus István agronómus. megbírálják a hanyagokat, a kö­telesség nem tudókat is. Ezeken az agitáció s plakátokon mutat­ják be, kik harcoinak a jó be­gyűjtéssel népgazdaságunk erő­sítéséért, a gazdagabb életért. A tanács jó munkája megmu­tatkozik a kártérítések behajtásá­nál is, valamint a nagyszerű versenymozgalomnál, amelyhez a község dolgozó parasztjainak 39 százaléka csatlakozott. A jobb begyűjtési eredmény elérését szabotálják a község ku- lákjai, akik ezévben egyetlen egy darab tojást sem adtak be. A tejbegyüjtési tervüket sem telje­sítették. Baromfiból csupán 5 kilogrammot adtak be. A köz­ségi tanács a törvényes rendel­kezéseket alkalmazta a szabo­táló kulákok ellen, akik közül már hármat 3—3 hónapi börtön- büntetésre ítélt el a járásbíróság a begyűjtési terv szabotálása miatt. Siránkozás helyett cselekedni kell Nógrádszakálban is Romhány községben felelősségre vonták a begyűjtést szabotáló kulákokat KÖZSÉGÜNKBEN MINDEN TALPALATNYI FÖLDET MEGMŰVELÜNK \ z őrhaiimj tanács rr.ezőgaiz- dasági állandó bizottsá­gának elnöke Fábián István, 8 holdas középparaszt. Haját már aiz ősz száiak sokaságai díszíti, arcára ai kor erős vonásokat rajzolt. — 52 éves. A kora ellenére fiatalos ener­giával dolgozik. A község élen­járó dolgozó parasztjai közé tar­tozik. Mindig elől szeret járni a mezőgazdasági munkákban. Mint mezőgazdasági állandó bizottsági elnök úgy ismeri a község haitárát. mint a saját te­nyerét. Fejből is megmondja, kinek melyik dűlőben’ fekszik a földje. Most, hogy a tavaszi munkára ’készül a falu apraja nagyjai, nincs otyam nap, hogy ki ne menjen a határba meg­nézni, vájjon lehet-e már szán­tani, vetni? Napontai beszél a dolgozó paraszt társaival, „mennyire haladtak a gépek kijavításával, a vetömagtisztí- tással". — Fábián István .az ilyen beszélgetések alkalmával ugyancs-k büszkén hivatkozik arra — „én már kijavítottam a boronát, ekét, lókapát, biztosítot­tam a tavasziárpa. és kukorica vetőmagot is". Fábián István már a saját „hasznán” tanultai meg: érde­mes betartani a kormány szak­tanácsait. Ezért szorgalmasan tanulmányozna a tavaszi munkák előkészítéséről, végrehajtásáról szóló minisztertanácsi határoza­tot. Igaz, több esetben Ilonka lányát és István fiát kéri meg arra, hogy olvassák fel neki a határozat egyes pontjait. Szor­galmasan hallgatja a rádióban közölt mezőgazdasági híradókat is, így minden nap be tud ezek­ről számolni gazdatársainak. Hogy ai község alaposabban felkészüljön a tavaszi mezőgaz­dasápi munkákra, Magyar Mi­hály tanácselnökkel már elhatá­rozták, hogy minden dolgozó parasztnak elküldik papíron, milyen munkánaik, mikor van a végrehajtás.; ideje, így elérik azt, hogy a dolgozó parasztok törvényes kötelességüknek ve­szik-a tavaszi munká’kra való pontos felkészülést. "Fábián Istvánnak már nem gond az, hogyan műve­lik meg a tartalék szántóterü­leteket. A föl dművesszővetkezet a tartalék földeket kishaszon- bérletben adta .ki a dolgozó pa­rasztoknak. Idősebb Gut Mihály 4 holdas okulva az idei takar­mányhiányból kishaszonbérletbe lóherésterüietet vett ki. Ez lehe­tővé teszi, hogy két lova szá­márai biztosítsa a szükséges ta- karmányimennyiséget. Perez« János 2 kh-as dolgozó paraszt meg- gabonával vetette be még az ősszel a ikishaszonbérbe ki­vett földterület egyrészét. így Fábián István büszkén jelenti ki: „községünkben minden talp­alatnyi jö'.d meg lesz művelve'’. Szorgalmas nép lakja Örha- lom községet, szeretik a földmű­velést. Már a minisztertanácsi határozat nyilvánosságra jutása előtt a téli napokat trágyakihor- dásria használták fel. Már két­szer Is ikihordták a, trágyát a földre. Csupán a friss trágya maradt az udvarban. így a mi­nisztertanács határozatát jóval február 28-ia- előtt teljesítette a község. F ebruár 8-án tanácsülést A tartott a tanács. A tava­szi munkákra való felkészülést tárgyalták meg. Fábián István aikkor kijelentette, hogy „min­den dolgozó paraszt saját ere­jéből csere vagy szabadpiaci jel- vásárlás útján gondoskodjon a szükséges tavaszi vetőmagok beszerzéséről Varga Ferenc Vejtdei 5 holdas dolgozó paraszt meg is ígérte biztosítani fogja 0 taivasziárpai vetőmagot csere útján február 28-ig. A tanács­ülésen nagyon spk dolgozó pa­raszt ajkáról hangzott el ez a fogadalom. A veíőmagcserére igen nagy lehetőség v»h Örhalom község­ben. A község megyeszerte arról híres, hogy sok burgonyát ter­melnek. így amelyik dolgozó parasztnak tavasziárpa, vagy ta­vaszibúza vetőmag hiányai van, megejtheti a cserét burgonya ellenében. Fábián István nagyon jól tudja ezt. Egy esetben sem mulasztja el, hogy ne hívná föl a dolgozó parasztok figyel­mét a vetőmaigcsere határidejére, február 28-ra. Kanyó József 5 holdas, Kanyó János biga 4 hol­das dolgozó parasztok és még men sokan mások szívesen cse­rélnének burgonya vetőmagot tavasziárna vetőmagért. Fábián István, mint a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke levele­zést folytat a galgutai mezőgaz­dasági állandó bizottság elnöké­vel, hogy a két község között mielőbb megejthessék a vető- -miagcserét. Galguta ad tavaszi­árpát, Örhalom község pedig burgonya vetőmagot. \/l őst, hqgy a tavaszi mun- XTJ- kák küszöbén állunk Fábián Istvaatuak tengernyi sok munkája tett ió az idő, lehetne már «rántani is csak hát a me­zőgazdasági állandó bizottság tagjai közül Varga György és Bozány Mihály dolgozó parasz­tok segítik munkáját. Ez súlyos hiba, amire Magyar Mihály tar nácselnöknek helyes lenne föl­figyelnie. A kedvező időjárás már azt követeli, hogy minden­nap figyelni kell a határt, s ha lehetséges, meg kell kezdeni a szántási munkát. A mezőgazdai- ság.j állandó bizottság tagjaira nagy felelősség hárul, . hiszen 116 bh föld van még szántiat- lan a fekete, iváosony, majori és a Ügeti dűlőkben. Fábián Istvánnak aktivizálnia keli ai mezőgazdasági állandó bizottság tagjait, ai mezőőröket. Csak ezekre az aktíváikra való szilárd támaszkodás teszi lehe­tővé, hogy az állandó bizottság, idejében mozgósítsa a község dolgozó parasztjainak egészét a szántási munkák végrehajtásá­ra, a vetőmagcsere megejtésére, a vetömiagtiszíítás és osávázás, valamint a vetési munkák mi- eiobbi megkezdésére. L-L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom