Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)

1953-02-21 / 15. szám

2 SZABAD NO & BAD 1953 február 21. A nagybátonyi bányászváros építői közöl Struber Péter brigádja jár az élen Az állatállomány átteleltetésének tapasztalatai a rétsági járásban A nagybátonyi 63/2. sz. építő­ipari vállalat dolgozóira ötéves tervünkben szép feladat hárul: egy új bányászváros építése. Munkájuk nyomán már eddig is kért-há romemeletes lakóházaik, legényszállások, vájártanulóis­kola és otthon keletkezett. De felépítettek 30 szövetkezeti kis­lakást is. Már 216 lakóházat és két egyenként 104 személyes legényszállást építettek. A vállalat dolgozói felszabadu­lásunk 8. évfordulójának tiszte­letére vállalást tettek teljesítmé­nyeik fokozására. Felajánlásuk­ban megfogadták, hogy a most építés álatt álló „A" épületnél és az épülő nyolc tantermes iskolá­nál 6-6 napos előnyt szereznek. A vállalt kötelezettségűik teljesítése érdekében a mű­szaki dolgozók ■ újjászervez­ték a brigádok versenyét. Üj gépek beállításával, a köz­ponti habarcstelep megépítésével, e a munkafegyelem megszilár­dításával biztosítják az építők zavartalan munkáját. Naponta értékelik a brigádok között folyó verseny eredményét, s ezzel le­hetővé tették a dolgozók közötti élénk párosvereenyt. A kőművesbrigádok közül Struber Péter brigádja jár az élen. Munkájukban már régen alkalmazzák a Makszimenkó gyorsfalazási módszert. Ennek segítségével értek el átlagosan 146 százalékot. Második helyet Banytis Pál 'kőművesforigádja érdemelte Id 134 százalékos tel­jesítményével. Az ácsok közül Kelemen István brigádja 110, a segédmunkások közül Molnár János 112 százalékos átlagtelje­sítményével került az élre. Ter­vük túlteljesítéséért lelkesen harcolva érték el, hogy az „A" épületnél már az első emeleti részt építik. A 8 tantermes isko­lánál pedig az építők befejezték a belső munkálatokat. Ebben a hónapban már az iskola tornater­mének a földmunkálatait is meg­kezdik. A vállalat dolgozói adott szavuk valóraváltá.sával teszik lehetővé, hogy a bányászváros gyermekei az 1952/53-as tanítá­si év második felét az új iskolá­ban folytathatják. melyek építkezéseteket drágítot­ták. Gerő elvtárs november 29-i beszámolójában mondotta: í,A legszigorúbb takarékosság az egyik fő feladat az ötéves terv megvalósításának egyik leg­fontosabb feltétele ez”. Ebből következtetve megálla­píthatjuk azt, hogy amit eddig végeztünk takarékosság terén, az nem kielégítő. Sokkal alapo­sabban, megfontoltabban, körül­tekintőbben keiül megvalósítani a takarékossági rendszabályokat. A taikarékoság építőiparunk összes dolgozói toll gazdasági és műszaki vezetőiktől egyaránt, komoly feladatok megoldását követeli. A takarékosság, mun­kaverseny, a szocialista gazdál­kodásnak állandó módszerei. Pártunk és kormányunk hatá­rozatainak csak úgy tehetünk eleget, ha megvalósítjuk az . an két jelszavát: „Építs ma olcsób­ban és jobban, mint tegnap”. továbbítják a talgókar és tele- csilléket, lelkiismeretes, jó mun­kát végeznek. így Godó safctai János 140, Bállá József 139, Oasgyáni József 138 százalé­kos eredményt ér el átlagosan. Sokszor előfordul azonban, hogv 40—50 percet kell vára­koztok. mert nines elég üres­csille. így volt ez az el múlt napokban is. amikor a szén­osztályozón 30 betegműszak- kiesés volt. Az ürítésnél így 8 dolgozó munkáját 4 ember­nek kellett elvégezni. Az üzemi DISZ-szervezet titkára. Pataki László, mint talgó beeresztő és mérlegelő dolgozik a kistere- nyei szénosztályozón- Fölkér­ték arra, hogy segítsen az ürí­Az elmúl tévi aszály és fagy­kár a rétsági járásban ís meg­rövidítette a takarmánykószle- tet így a járás termelőcsoport- jai komoly takanmánygondökkal küzdöttek. A íjárásd tanács mezőgazdasági osztályának szaktanácsaira, javaslataira lett volna szükség. A járási tanács nem szorgalmazta a silózási terv teljesítését ennek eredménye, hogy a siló­zási tervet mindössze 85 szá­zalékra te! jesítette. Kevésbbé használták ki a gazdag makk- erdőket is. takarmánygyüjtésre. A járási mezőgazdasági osztály ugyan hozott határozatot a ta­karmány gazdaságos felhasz­nálásáról, majd ezek végre­hajtásának főj ya mates ellen­őrzéséről, de ez pa,píron ma­radt, nem került megvalósí­tásra. A járási és a községi taná­csok nemtörődömségét kihasz­nálta az osztályellenség. Páni­kot keltettek számos tszcs-ben, hogy az állatok átteleltetése te­hetetlen. Közben nem egv he­lyen előfordult, mint ipéldául Borsosberényben is, hogy a tszcs-ben meghúzódó kuIák a takajTnánylkészletet saját laká­sán tartotta, majd loézbe- kaparintotta az állatállomány kezelésének vezetését, közben a tszcs takarmányát saiát álla­taival etette fel. Nógrád köz­ségben a kulák 1000 forintos árban a kupecókneík adta el a takarmányt. Az ellenség uszályába került állatgondozók elhanyagolták az állatok kezelését mint például a romhányf Vilá­gos Puszta tszcs-ben is. Ennek következtében a horpácsi cso­portnál 15, a tol nácsinál 8. a berkenyeinéi 30 darab malac elhullott. Ezek a malacelhullá­sok, amint már ezt meg is állapították, nem a takarmánv- hiány miatt következtek be, ha­nem az osztályellenség mun­kája által érvényre jutó rossz, hanyag, szataszerűtlen kezelés mialt. A rétsági járásban az állat­állomány átteleltetésénél meg­lévő nehézségeket nem lehet ki­zárólag az aszály és a fagy­kárra hárítani. Igen 6ok köze tésnél, de 5 kereken kijelen­tette, hogy nem segíti elő az ürítés gyorsabb ütemét. El­nézte azt. hogy Borsos Pál és Jancsik Rezső, két 60 éven felüli dolgozó magáraha.gvatva küszködjön a nehézségekkel. Pataki László, üzemi DISZ- tftikár ezzel a magatartásával jelentős munkaidőkiesést oko­zott a környékbeli bányaüzemek dolgozóinak harcából. Mint üzemi DlSZ-titkárnak az a fel­adata, hogy példamutatóan járjon elől, nevelje, tanftsai aiz irányítására bízott DlSZ-fiaia- lokat, segítse elő a mizserfai és kisterenvei vállalatok dolgo­zóinak több szénért folytatott harcát. van ebhez a járási tanács me­zőgazdasági osztályának. Nem segítették a nehéz problénák megoldásában a tenmelőosopor- tokat Nem bírálták meg azo­kat felelőtlen, rossz munkáju­kért Igen kevés szaktanácsot adtak arra vonatkozóan, ho­gyan biztosítsák az átteieltetést. Kevésbbé ellenőrizték le azt is, hegy a tenrrieiőosccortok állat- gondozói bevezették-e gyakor­latiban a helyes takarmányozási normát. Nem léptek fel kellő eréllyel a takarmánypazarlás ellen. Hiba lenne, ha a felelősség kérdését csupán a járási mező- gazdasági osztályra hárítanánk. A meglévő hibáknak részesei a termelőosoportok tagjai is. Ezen belül a párttagok, akik elnézték az osztálvellenség ak­namunkáját és nem harcoltak a súlyos lazaságok ellen. Hogy a meglévő hiányossá­gokat, súlyos mulasztásokat felszámolhassuk, a tszcs tagság és a járási mezőgazdasági osz­tály munkájának megjavítására van szükség. A rétsági járás­ban jó pár példa bizonyltjai, hogy a nehézségeket te lehet győzni. A községi tanácsok összefogva a termelőcsoportok tagjaival, söpörjék ki az osz- tályellenséget a csoportokból. A rossz- munkát végző állatgon­dozókat fel kell oserélni olyan dolgozókkal, akik szeretik az állatok s képesek az állatállo­mány továbbfejlesztésére is. Helyes lenne, ha a járási mező- gazdasági osztály a kiváló munkát végző, tszcs-állatgondozókat elküldené a lemaradt tszcs-k- hez tapasztalatcserére. El feli terieszteni a helyes állatkeze- lésl módszereket, mert ez eovik előfeltételt jelent; az * állat­állomány sikeres átteleltetésé­nek. A rétsági járásban van ta­kar nány. Ezt bizonyít ia a nagyoroszi, nógrádi, horpácsi és még több tszcs példája. Ne engedjék meg, hogy a járás te­rületéről a spekulánsok csem­pésszék ki a takarmányt. A helyi tanácsokra hárul e fel­adatok megoldása. A termelő­szövetkezetekkel végeztessenek szalmafeltárásokat, vezessék be a dejitáriák példájára a takar- mányadagolást. Tehát szüntes­sék meg a tafca rmá n vip aza rl ást s vezessék be a legszigorúbb szervezett takarékosságot Ha valamelyik szövetkezeti tag a figyelmeztetések ellenére mégis pazarol, felelősségre teli vonni. De ugyancsak felelősségre kell vonni azokat a községi taná­csokat. járási tanácsi dolgozó­kat. akik szemethúnvnak a ta- karmánypazarlás fölött és nem törődnek a .tér nelőcsoportok állatállományának áttelelteté- sével. A. pártszervezetekre párttagokra különösen nagy felelősség hárul. Le teli lep­lezni az osztálvellenség akna­munkáját, harcolni teli a takar- mánypazarlás ellen. Harcolni kell az új állattenyésztési módszerek elterjesztéséért. Csak ez teszi lehetővé a veszteség- mentes átteieltetést, Építs ma olcsóbban és jobban, mint tegnap Gerő elvtárs 1952 november 29-én a Központi Vezetőségi ülés előtt mondott beszédében kihangsúlyozta; „szükségessé vált az, hogy kiküszöböljük az eddigi drága építkezéseinket.“ A hiányosságok megszüntetése és a munkáik megjavítása érde­kében március 28-án, a 63. szá­mú Állami Építőipart Tröszt valamint a nógrádmegyei ta­nács alá tartozó építőipari vál­lalatok küldöttei építőipari an­kéten vesznek részt. Balassa­gyarmaton a Nagy Mihá'ly-u. 13 szám alatt. Az ankét célja, ki­küszöbölni azokat a körülmé­nyeket; melyek drágítják az építkezéseinket és felszínrehozni mindazokat a tényezőket, ame­lyek elősegítik annak olcsóbbá tételét. Ez népgazdaságunk szá­mára nem közömbös, mert öt­éves tervünk beruházásainak ez 40 százalékát képezi. Az ankéton részvevő elvtársiak, műszaki dolgozók, tárják fel a munkában és a szervezésben előforduló (fogyatékosságokat. Czuczor Lajos a 63/3 az. Építőipari Vállalat üzemi pártíifckáira Példamutatóbban harcoljanak a kisterenyei szénosztályozó DISZ-fiataljai Pártunk a Dolgozó Ifjúsági Szövetség tagjait a szocializ­mus építés rohamcsapatának te­kinti. Megverik területén a bá­nyák és gyárak ifjúmunkásai­nak nagy többsége méltóan vi­seli ezt az elnevezést. Vannak azonban egyes üzemrészek, mint a kisterenvei szénosztá­lyozó, ahol igen sok ifjúmunkás dolgozik. de példamutatásuk nem eléggé domborodik ki. A szénosztályozó ió. vagy rossz mimikája nagymértékben befojyásolja bányaüzemeink dolgozói harcának sikerét. A vontatás dolgozói, akik a mizserfai vállalattól és a kis­terenvei vállalat különböző üzemeiből' a szénosztályozóra MEGYÉNK BÜSZKESÉGE Menus András, szurdokpüs­pöki 12 holdas középparaszt alaposan áttanulmányozta ji tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásár ról" száló minisztertanácsi ha­tározatot. Mint megyei tanács­tag, eddig is példát mutatott a munkában. Most sem akart le­maradni. Tudta, hogy tőle. mint megyei tanácstagtól elvárják a példamutatást a község dolgozó parasztjai. Ezért a határozat át­tanulmányozása után hozzálátott annak gyakorlati megvalósításá­hoz. Elsőnek végezte el a trá­gyakihordást, kijavította gazdasági szerszámait. A vetőgépet is, gondosan kijavította, beolajozta. Napról napra figyelte az időjárást, kijárogatott a földjére, megnézni, vájjon lehet-e már szántási munkát végezni. Az elmúlt héten a kedvező talajállapot már megengedte, hogy 2 kh. földet felszántson, tavaszi vetés alá. Menus András nap mint nap megmagyarázza dolgozó pa-. raszttársainak a tavaszi munkára való felkészülés fontosságát. Felhívja figyelmüket agy-egy soron következő határidős munkára. Így a dolgozó parasztok követik példáját. Ennek tudható be, hogy Szurdokpüspöki község dolgozó parasztjai befejezték a trágya- kihordást, a gépek javítását, gyors ütemben folyik a vetőmag­tisztítás, valamint a vetőmagcsere útján a tavaszi vetőmagok biz-, tosítása is. h Balassagyarmati Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat is segítse a tavaszi munkára való jó felkészülést A miniszertaoács határozata kimondja, hogy a mezőgazda- sági gépek javítását február 28-ra be kelj fejezni. Gépállo­másaink és tszcs-ink csak úgy tudnak jó munkát végezni a ta­vaszi csatában, ha jó erőgépek­kel kezdik el a munkát. Nagy feliadat hárul itt a Balassagyar­mata Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatra. Ez a vállfáját feb­ruár 18-ig mindössze 67 száza­lékot ért d a gépjavítás torén. A javítóvállailat dolgozói kö­zül sok 100 százalékon felüli tel­jesítő van. Ezdk közül ie kieimal- kedő Fábni János csapágyőntő és hűtőjavító, aki 196 százalékot ért el. De nem sokkal maradt mö­götte Jambrik László lakatos, Tóth András esztergályos és Dombóvári Béla szerelő sem. Az igazgatót, Varga elvtársait szeretik a dolgozók, bíznak is benne. Varga elVíárs ott is van mindenhol, ahol segítségre van szükség. Miégis elkövette azt a nagy hibáin, hogy K'istercnvére rossz gépet hagyott visszakül­deni, pedig volt tudomása arról, hogy ezt a gépet furatai kellene. A legnagyobb hibát Alexi Já­nos művezető követte él, aki el­mulasztotta a gép műszaki elleni- őrzését és engedte, hogy7 furatás hejyabt dugóval pótolják a hibát. Ez eredményezte aztán, hogy Homoíya gyártásvezetőnek feb­ruár 16-án Kisterenyére tel lett utazni és ott kellett megállapí­tani, hogy a d u gó a henger- méretnek merni fdej meg. Hári János szerelő 47 százaléka, Ta­kács Géza 56 százalékai sem se­gíti a vállalat tervlifH jesítését. takács azonban nemcsak, hogy gyengén dolgozik, hanem a múlt héten a gondaftamsága miatt egy gép szét is fagyott. De Bajmócai müszaíki vezető sem segíti elő akikor a munkát, ha sír és arról beszél, hogy ke­vés az ember, feszített a terv, nem tudjuk befejezni a gépek ja­vítását! idejében. Ehelyett inkább segítene és lelkesítené a dolgo­zókat a jobb és gyorsabb mun­káira Havasi Árpád és id. Ispán másnap már meg is válaszoltak Bajmóczinak, mert magasabb százalékot értek el, mint előzq nap. A gépjavító vállaltait akkor tudja határidőre teljesíteni fal-: adatát, ha síirán'kozás helyett harcolnák minden perc kihass Hálásáért. (Molnár) r AMERIKAI BARÁTOK? Angliában — Szóval, én önnél fogoki lakni. ~ Igen, Sir, úgy intéz-J kedtek. — Fürdőszobája van? — Igen. — Telefonja? — Igen. — Szolgaszemélyzet? — Az nincs. — Nem lesz semmit. < cipőmet majd maga fogjad tisztítani. Ennek ellenében? 1 havonta egyszer használhatja2 fa fürdőszobát és talán a te-f le fant is — De Sir!... Ez az én sa-\ í jót lakásom. Es ön, egy ame- i rikai tiszt, még elég vakmerői és az angolok barátjának ne­vezi magáti — Hát mi lennék más? Hal nem volnék: az ön barátja,i egyszerűen kidobtam volnál magát a lakásból. Nyupt-Németországban — Holnap már ne lássam; itt magát! Az egész falu cél-‘ [pont lesz bombavető repülő- < , gépek számára. — De tiszt uram, hováí menjünk mi? — Hová? Majd segítünk« magukon. A férfiak eÚakhat-k nak a mi kaszárnyáinkban.[ — És a nők? — Hehe! Majd találunk l ' az ő részükre is etfaglaltsá- J [got. — Ez hát az amerikai ba-' rútság? — Hát hogyne. Ha ez nemi lenne barátság, a bombát? egyszerűen a maguk fejére! dobnánk. Gyönyörű és reményteli volt Julius Fucsiik élete. Milliók ismerik a csehszlovák nép hősét, akik tisztelettel, lelkesedéssel és szeretet­tél ejtik ki nevét. A háború után milliók olvasták remegő ajakival „Üzenet az élőknek” c. könyvét. Ismerj Fucsikot a taislkenti, tallinf, odesszai ifjú­ság éppen úgy, mint a berlini, hamburgi, vagy párizsi. A fiatalság ezrei olvasták Ausztriában, Németországban, Svájcban „Üzenet az élőknek" a művét, szeretik őt a franciák is. akik éppen úgy tisztelik Fucsikot, mint hősüket Gabriel Pe­rit. Igen sok közös vonás fűzi össze Fucsikot Gábriel Périvel, mert ugyanazon harcból indul­tak ki, egyforma úton, egy célért harcoltak,, mindketten szerették a népet és gyűlölték zsar­nokaikat. Február 23-án töltötte volna be Julius Fucsnk 50. életévét. Ezt nem érhette meg. mert 16 hó­napi küzdelmes harc után kivégezte ai Gestapo. Emberfeletti harc folyt le, de Fucsik elviselte az elviselhetetlent is. Nem törte meg a dühöngő terror, nem hagyta kiütni újságírói tollát a náci kínzókamrában, a legnehezebb illegalitás idején sem. A szabadságharcosok és a béke­harcosok milliói vésték emlékezetükbe Fu- tesik szavait. Elviszik azokat a világ minden ré­szébe, a Varsói Békekongresszus küldöttei. Az JULIUS egész világ tisztelettel adózott akkor Varsában Julius Fucsik nevének említésekor, amikoris in memóriáim a Világ Békedíját nyerte el művéért, életéért, harcáért és nevéért. Fucsik egész élete a békéért folytatott harc volt. Harcölt a hábo­rús előkészületek ellen, mindenki békéjéért, akik becsülettel dolgoznak ezen a viliágon. Fucsiik szerette az életet, vidám volt, szerette az embe­reket, szorosan együtt élt velük, életét áldozta értük. Máju6 1-én, a nagy örömök nap­ján, amikor a zászlók lángoló színei, a tavaszi virágok ezrei lebegnek a menet élők felett — ilyen napok alkalmával emlékezünk Julius Fu- csi’kra. A jogokért, munkáért, a háborús előké­születek e’íen, a szabadságért és minden ellen­ség elleni harcban ott magaslanak a marseillei kikötőmurakások, a turki dokkmunkások és tuni­szi, iráni tüntetők feje felett Fucsik utdsó sza­va: „Emberek őrködjetek, szerettelek benne­teket”. Fucsik él az emberekben. Az emberek iránti szeretet, az élet öröm«, a fasizmus és vala­mennyi kizsákmiáoyoJó elleni gyűlölet vezette őt a harcba hősiesen és felemelt fővel. Egy pil­lanatra sem szűnt meg szeretni a népét. Utolsó szavaiban, az első szocialista államra gondolt, FUCSIK megölelte pártját — ezért él Fucsik minden becsületes ember szívében. Julius Fucsik a nép hőse lett, mert nagy és igazi hazafi volt. 1942-ben, az illegalitás idejében, ezt irta; „Habozás nélkül kész vagyok életemet áldozni, hogy áttörjük és szabaddá te­gyük azt az utat, amely az igazi, szabad öröm­teljes élethez vezeti' Bőhm. a Gestapo biztosa jó! tudta mit csinál, amikor felvezette Fucsikot arra a helyre, ahon­nan szabad kilátás nyílt számára Prága egész életére, építkezéseire, az öreg város háztetőire, gondolván, hogy ezzel meghatja őt. Igen. Fu­csik szerette az életet, de nem minden áron. Szabad életet akart, nem nyomort, ezzel nem tudott megalkudni. 1942-ben az illegális Rudé Právofean megje­lent cikkében ezeket írja; „Nem lehet a nép szabad, nem indulhat meg yz alkotó erők sza­bad virágzása, nem tehet tartós a béke, ha csak egyetlen-egy nemzet is elnyomás alatt él; nem lehetséges igazi szabadság, ha csak egyetlen­egy nemzet elnyomja a másikat". Ebben rejlik nagy hazafisága, mély nemzetközisége. A forradalmi zászló magasságára emelte a cseh nemzet klasszikusait, mint Bozena Nem­cova, Alois Jirasek. Bedrtch Smetana stb. Fucsik művelt újságíró volt. Sokat olvasott nemcsak a cseh írók műveiből, hanem olvasása kiterjedt az orosz klasszikusok, valamint a nyu­gati világ — Baudelaire, Flaubert, Romáin Rolland, Goethe, Hein« Hebbel, Shaw, Wels, Ibsen, stb. fontos műveire js. Nagy tudását azonban sohasem használtai fel eszközül arra, hogy fitogtassa. Életszükséglet volt számára a tudás, világító eszközül szolgált a helyes út meg­találására a közös harcban. T örhetetlen és leküzdhetetlen volt szeretet« és hite a Szovjetunióban. 1931-ben a háború előtti köztársaság idején börtönbe vetet­ték, ahonnan ezeket írja; „Ha kiengednek, oda­ültök, ahonnan elvittek. A rendőrségi reláció, amit kivizsgáláskor vég'ghaltottam, mutatja; hogy nem szívesen hallanak a Szovjetunióról és hogy nagyon jól vélik, hogy ml a Szovjetuniót példaként dicsérjük. A biztosúr ért a szavak mögött, az állami képviselőtestület szintén. — Egy kicsit, egy kicsikét, ha előbbre látnának, megadnák magukat." Ez Fucsik, aki él és aki­nek élnie kell a világ békeharcosaiban. B ékeharcosok, akik szívében Fucsik él, előrelátnak és ezért harcolnak azon cél eléré­séért, hogy megmentsék a békét, boldog fiatal­ságot biztosítsanak gyermekeiknek, megakadá­lyozzák a háború borzalmait, hogy boldogan élhessenek. Mindegyikük felett ott csengnek Fucsik figyel­meztető szavad; „Emberek őrködjetek/" l

Next

/
Oldalképek
Tartalom