Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)

1953-02-18 / 14. szám

VKtS fefruif VB. szama» nScrIb 3 A szécsényi gépállomáson az ellenség szabotázsa gátolja a gépjavítás befejezését A nmmiter,ianíc»l naiuromt kimondj#, hogy ■ gépek Javítá­sét február 15-lg be kell fejeml. A aizécaényl és a tolmács! gép- á lomások nem tettek eleget • minisztertanácsi határozatnak. Nem javították ki határidőre ac erőgépeiket. A Méciényi gepál* tomis a folyó javítást mlndös*- nie 99.7 százalékban teljesítette. A vetőgép ja vitást 83.7, a tárcsa- já villást 71.4 »záza'.ékLmn vé­gezte el. Lemaradás mutatkozik a tolmács! gépállomáson is. ahol a folyójavítlís 82.3, ekejavítás 93.2, vetőgép Javítás pedig 82.3 ezázalékra van teljesítve. A megyei tanács gépállomás! tsopoftja, hogy elvtáirsí segítsé­get nyújtson az elmaradó gép­ál kan ásóknak. a monora! gépál­lomásról — ahol már határidő e'őtt befejezték a gépjavítást —, február 7-én egy hattagú brigá­dot küldött a szécsényi gépálllo- másro. E* lehetőséget nyújtott arra, hogy a szécséoyiek időre befejezzék a gépjavítást. E hattagú javító brigádot a uécaénvi génállomáson ellensé­gesen fogadták, nem úgy tekin­tették őket mbit segítőket, mun­katársakat, akik ugyanazért a célért harcolnak, tnfrtft a szécsényi traktőriétAk. Az ellensége» han­gúk* szítása oda fajult, hogy a hattagú brigád csak tO-én tudta z javítási rmmiklát) megkezdeni. A hattagú brigád szakmailag képzett munkásokból állt, mégis a traktorkaneszködókat akarták vettik legelsősorban felszereltetni, hivatkozva arra, hogy n'ncsmeg­S zni. Teljesen úl épületiekben ytk a javítás. Az ellenséges hangulat szítáéiban Eged Pál és Takács József szerelők jár­tak az élen. Eged Pál a vezető mechanikus utasítását csak hiá­nyosan, vagy egyáltalán nem hajtotta végre. Ez okozta aztán azt Is, hogy a 23,609-e* számú erőgépet olyan hanyagul Javítot­tak!, hogy az még a fülillvizsgá­láé után három nap munkatöbb­letet okozott. Nem kisebb hibát követett el Takács József sze­relő sem. aki annak dacéira, hogy a vezető mechanikus-helyettes figyelmeztette a csapágy kivéte­lének a helyességére, ezt figyel- men ktvíil hagyta. Ennek a kö­vetkezménye az lett, hogy n csapágy e'törött, s így az erő­gép a mai napig sem szerelhető Bss-ze. Ezek a súlyos hibák arra en­gednek következtetni, hogy a szécsényi gépállomás gépjavítás) tervének befejezését az ellenség szabotálja. De, hogy ez meg­történhetett, annak tudható be, hogy a gépállomás pártszerve­zete. politikai helyettese, s igaz­gatója, valamint a minőségi el­lenőr elhanyagolta a javítási munka ellenőrzését, megfeled­keztek a politikai éberségről. A szécsényi gépállomás vezetősé­gének úgy kell megjavítania a munkát hogy mielőbb kioperál* hantáik a téli gépjavítás befeje­zését gátló mérge* fekélyeket. Ez a biztosíték arra, hogy a azé cvényi gépállomás behozza a le­maradást, s a jó felkészüléssel jól kijavított erőgépekkel, imm­felelő hely a javítási munka végzésére. Ez hazugság, mert van megfelelő hely, ahol a gép­kaeszlközekkel segíti » tavasa» van megfelelő hely, anoi a gép-1 javítást zavartalanul lehet vé-1 munkák végrehajtását. A gépállomások vezetői megyei értekezleten tárgyalták meg a gépállomások munkájának megjavításáról szóló minisztertanácsi határozatot „A gépállomások felelősek a termelőszövetkezetek termelésé­ért, gazdasági megerősítéséért és szervezeti megszilárdításáért. Ennek érdekében a gépállomá­sok és a termelőszövetkezetek kapcsolatát szorosabbá kell ten­ni, szilárd alapokra kell helyezni és az együ Vműködés alapokmá­nyát, a gépállomási szerződést, az abbm foglalt kötelezettsége­ket mind a gépállomás dolgozói­nak, mint a termelőszövetkezet tagjainak be kell tertaniok. A gépállomás és a termelőszövet­kezetek között a mezőgazdasági munkáik elvégzésére megkötött szerződés kötelező erejű okirat, amely meghatározza mind a gópálbmások. mind a termelő- szövetkezetek kötelességeit a tervben kitűzött termelési fel­adatok teljesítése érdekében." (MT határozat). Ezeket a nagyjelentőségű elvi tételeket tárgyalták meg két­napos értekezleten a gépállomá­sok politikai helyettesei, a párt­ós ÜB-tltkárok. E határozatnak a megtárgyalása nagy lehetősé­get nyújt arrai, hogy a gépállo­mások betöltsék élenjáró szere­püket a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében. Kusik János a mohóra! gép­állomás politikai helyettese fel­szólalásában hangoztatta, hogy „a szerződéskötést az egész gép­állomás feladatává kell tenni, nem pedig csak a mezőgazdá­szok feladatává. Ha csak reszort- feladatoknak tekintik a gépállo­mások a szerzödéskö i’s'. ez oda vezethet, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségek nem lesz­nek teljesítve, amely a termelő­szövetkezetek gazdasági gyen■ gülését eredményezheti." Hataj János, atz érsekvadk'erti gépállomás dolgozója hozzászó­lása során többek között ezeket mondotta: A szerződés a legfon­tosabb összekötő kapocs. Mind­két fél hanyagsága eselén ne- csak a büntetőszankciókat alkal­mazzuk egymással szemben, ha nem harcoljunk a szerződésben lefektetett mmk&k maradéktalan teljesítéséért Harcolnunk kell azért is, hogy termetöcsoport- jaink az alapvető agrotechnikai módszereket határidőre végez­tessék el géppel. Indítsunk mi, gépállomási dolgozók harcol azért, hogy termelőcsoportjaink minél több gépi munkát vegye­nek igénybe. Szügy község lemaradt verseny vállalása teljesítésében Szügy község dolgozó pa­rasztja! megyei versenyt kezde­ményeztek ez első negyedévi be­S iljtésl terv határidő előtt! tel- sltésére. Szügy község versen v- íelhíváijához a mai napig 1 i4 község csatlakozott, valamint 8500 dolgozó panaszt tett egyéni munkaié! ajánlást. A legutóbbi kiért ékeiéinél már megmutatko­zott, hogy ez a verseny milyen nagyszerű eredményeket Kö­zött, Például Állódtóld község hlíottíertésWH 108, vágómarhá­ból 131, tejből 115.9, tojásból 137, baromfiból 144 százalékra teljesítette első negyedévi be­gyűjtési tervét, így a községek közötti versenyben Szügy köz- séget megelőzve, Alsótold köz­ség vezet. Szügy község dolgozó pa­rasztjai a következőképpen tel­jesítették vállalásaikat: btzoU- sertéaből 142.8, vágómarhából 139.6, barom,ílból l2'o, tojásból 2.7, tejből 110 százalékos a be­gyűjtési tervtőljesítés. De ezek a számadatok azt bizonyítják, hagy « szügyi tanács és a be­gyűjtési állandó bizottság nem eléggé szorgalmazta a terv min­den részletben való teljesíté­sét. A bégyüjliétl állandó bizott­ság több segítséget tel! hagy ad­jon a tanácsnak, hogy behozzák a tojó »begyűjtést terv teljesítése terén fennálló súlyos lemara­dást. A tanácselnök kötelessége, hogy hetenként értékeljék a ver­senyt. Az értékelésre hívják meg az állandó bizottsági tagokat, kérjék számon tőlük, hogyan harcoltak a vállalás teljesítésé­ért. Fölvilágosító munkával, ne­veljék a dolgozó parasztokat a tett vensenyvállátások teljesíté­sére, Szügy község dolgozó pa­rasztjainak erkölcsi kötelessége, hogy az ő általuk kezdeménye­zett megyei versenyben élenjár­ijának, Kaszás József, a megyei tanács begyüjlés! osz­tályvezetője TAVASZI MUNKÁRA KÉSZÜL A FALU A szécsényi dolgozó parasztok javítják az ekét, a boronát Szécsény község dolgozó pa­rasztjai tanácsülés alkalmával tárgyalták meg a tavaszi mun­kák végrehajtásáról szóló mi­nisztertanácsi határozatot, Más­nap már nagy ütemben hozzá­láttak a vetőgépek, boronák, sze­kerek kijavításához. A munká­ban éten]-árt Velencei János ta­nácstag, Velencei Andris dol­gozó paraszt, Juhász Ferenc és Sümegi János, az I. típusú tszcs tagjai. Azonban vannak még olyan dolgo­zók, akik hanyagolják a ta­vaszi munkára való felké­szülést. Ilyenek például Konsgyanszkl Lajosné és Horváth Imre dol­gozó parasztok, akiknek gazda­sági szerszámait a rozsda mar­ia. A II. Rákóczi tezcs-ben I* nagy a készülődés. Mihelyt az idő megengedi, hozzálátnak a tavaszi szántáshoz, vetésihez. A községi tanács mezőgazda, sági állandó bizottsága szorgal­masan ellenőrzi & munkák mene­tét, s ahol lemaradás mutatko­zik, ott segítséget nyújt, a fel­készülést elősegíti az állandó utcai agitáció te. így aztán meg- értik a szécsényi dolgozó pa­rasztok, hogy a február 28-ra ki­javított gazdaséigi szerszámok biztosítékot jelentenek arra, hogy határidő előtt elvégezhessék a tavaszi munkát, hogy megmű­velhessenek minden talpalatnyi földet. A ceredi Búzakalász tszcs határidő előtt befejezte a trágyahordást A TAVASZ!MUNKÁK VÉGREHAJTÁSÁÉRT Az elmúlt vasárnap a járási székhelyeken a mezőgazdasági állandó bizottságok elnökei, me­zőgazdasági előadóik, a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyainak dolgozói megtárgyal­ták a február 1-én megjelent mezőgazdasági munkák vég­rehajtásáról szóló miniszterta­nácsi határozatot. Az értekez­leteken a küldöttek beszámol­tak arról, hogy községeik ho­gyan készülnek a tavaszi me­zőgazdasági munkák sikeres teljesítésére. Majd vállalták, hogy határidő előtt teljesítik a m i nisztert anácsi hatá rozatb an előírt mezőgazdasági feladato­kat. Tóth Sándor, « karancssági állandó mezőgazdasági bizott­ság elnöke versenyre hívta a szécsényi járás valamennyi me­zőgazdasági állandó bizottság elnökeit. Tóth Sándor többek között vállalta, hogy február 28-ig Karancsság község elvégzi a trágyakihordást. Március 15-re 100 százalékig teljesítik a tavaszi gabonák vetését. A ver­senyfelhívást a jelenlévő ál­landó bizottsági elnökök elfo­gadták. A rétsági járásban 23 ál­landó bizottsági tag jelent meg az értekezleten. Az értekezlet részvevői hozzászólásaikban az elvégzendő télt szántási mun­káikról hoztak határozatot. A balassagyarmati járásban az állandó bizottsági értekezleten részvevők a vetőmag biztosí­tásával foglalkoztak. Az őr­halmi mezőgazdasági állandó bizottság elnöke felszólalásá­ban elmondta, hogy az ő köz­ségükben csere útján biztosítot­ták a szükséges vetőmagot. Felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy örhalom községnek van burgonyavetőmagja és a dolgozó parasztok rendelkezé­sükre álló fölös burgonyavető- magot kicserélik áirpavető- magért. Tehát azok a községek, amelyek nem rendelkeznek bur- gontyaveí oroaigga li keressék föd az őrhnlmi dolgozó paraszto­kat. A mezőgazdasági áldandó bi­zottságok elnökeinek értekezlete azt mutatta, hogy az állandó bizottsági tagok látják ®z előt­tük álló feladatok jelentőségét, érzik a rájuk háruló felelőssé­get. Az értekezlet ellenben azt I« mutatta, hagy, járási taná­csaink nem a jelentőségüknek megfelelően foglalkoznak a me­zőgazdasági állandó bizottsá­gokkal. Például a rétsági já­rásban sem a járási tanács el­nöksége, sem a mezőgazdasági osztály vezetője nem vett részt az értekezleten. A szécsényi já­rásban a szervezést mindössze papírformában végezték el s nem törődtek azzal, hogy minden mezőgazdasági állandó bizottság elnöke és tagja meg­ismerje az értekezlet jelentősé­gét és feladatéit. Ennek követ­keztében a megjelenés igen hiá­nyos volt, pedig mint a jelen­lévők felszólalásainak példája bizonyítja, az állandó bizottsá­gokkal érdemes foglalkozni, mert munkájukkal nagyban elő- tudjá-k segíteni a járási és köz­ségi tanácsok előtt álló _ me­zőgazdasági feladatok sikeres megvalósítását. X míntotertenáest határozat előírja, hogy a termelőszövetke­zetek február 28-lg a földtáblák szélére szarvasokba hordják ki és földeljék le az istállótrágyát. A ceredi Búzakalász termelőcso- port már végrehajtotta a ml* nisztertaniáesnak ezt a határoza­tát. Ifj. Szilágyi József növény- termelési brigádvezető kezdemé­nyezésére 2000 kocsi trágyát hordtak ki földtábláik szélére és azt szarvasba rakták. A határo­zat végrehajtása így elősegíti azt, hogy a tszcs zavartalanul megkezdhesse a tavaszt munkát, A ludányhalászi dolgozó parasztok javaslata A ludányhalászi dolgozó pa­rasztok elhatározták, he az idő megengedi, abba a dűlőbe mennek először téliszántást vé­gezni, ahol az lehetséges. így a dolgozó parasztok már alig várják, hogy a hó elolvad­jon, hogy megkezdhessék a szántást. De addlig te, míg ez megtörté­nik. a tanács trágyakiihordásra összpontosította a község dol­gozó parasztjainak figyelmét. A tanács nagyon helyesen ol­dotta meg a szántási munkák végrehajtását. Azok a dolgozó parasztok, akik igaerővel rendel­keznek, valahányon ott kezdik el a szántási munkát, ahol ezt a talaj megengedi, annak ellenére, hogy egy-egy dolgozó pa­rasztnak nincs földterülete abban a dűlőben, ahol a szántást végzik. Köves­sék a többi községek dolgozó pa­rasztjai is e nagyszerű példát A diósjenői tanács leleplezte a kulák aknamunkáját A diósjenői termelőcsoportok is szorgalmasan készülnek a tavaszi munkáikra. Az elmúlt hé­ten értekezletet tartottak, ahol megbeszélték, hogyan biztosítják a szükséges vetőm a gmenny isé­get, hogyan osztják be az iga- erőiket a szántási munkára, ho­gyan csoportosítják a meglévő Hogyan készül a a tavaszi munkák A kialterenyei tanács mező- gazdasági előadója, Oravecz József né dolgozó parasztasszony. A február 9-i tanácsülésen, kez­deményezésére a dolgozó pa­rasztok megfogadták, hogy a ta­vaszi munkákról szóló minisz­tertanácsa határozatot végrehajt­ják. A sok hozzászóló dolgozó paraszt közül kivált ifj. Koós- hutás László felszólalása, aki párosve rsenyne hívta ki Vas Fe­rencet. Versenykihívásában megfogadta, hogy szántását már­cius 30-ig befejezi, a trágyázást pedig 10 napon belül elvégzi. Helytelen volna azonban, ha kisterenyei tanács sikeres elvégzésére azt hinnénk, hogy Kisterenyón ma már nincsenek hibák 'Ha például megvizsgáljuk Fekécs József és Fekécs László munká­ját, azt látjuk, hogy ez a két dől,gozó paraszt nem teljesítette kötelezettségét és arra hivatkoz­nak, hogy ők már régen le­mondtak a földjükről és ahelyett, hogy most lemaradásukat igye­keznének behozni, igájukat fu­varozásra használják. A földművesiszöveitkezet ügy­vezetőjének gondoskodnia kell a lemon dott földek megművel - tetőséről. termelőeszközöket a legsürgő­sebben elvégzendő munkafolya­matokra. Diiós|jenőn még nem végzik a •szántási munkát, mert hisz a szántóterületeiket 20 centiméte­res hó borítja. A dolgozó pa­rasztok most a trágyafcihordásii munkát végzik. CsIMing János kulák azon­ban szabotálta a tavaszi munkára való felkészülést Favágással foglalkozik, ahe­lyett, hogy a trágyát hor* dana. Ráadásul még azt terjesztette a községben, hogy a dolgozó pa­rasztok hiába készülnek fel a tavaszi munkára, a tavaszi ve­tésiből úgy sem lesz semmi. A helyi tanács leleplezte a kulák aknamunkái át. Megmagyarázta a dolgozó parasztoknak, hogy a kulák a nagyobb termés elérésé­nek az ellensége, ahol teheti, szabotálja a tavaszi munkák elő­készületeit. így akarja a be­csületes dolgozó parasztokat is megtéveszteni. A tanács erélye­sen megkövetelte a kuliktól a tavaszi munkára való felkészü­lést. Bordás István, a megyei agropropa­gandista az Iroda megviselt íróasztala fölé hajolva ír .......A 27 kh keresztsorú búzavetésből II mázsás átlagot fogunk betakarítani". A kö­rülötte lévő csoporttagok nagy érdeklődéssel kí­sérik az írótoil útját Bordás elgondolkozva né­zi a versenyszerződést. Majd * tagokra néz, mintha arcukról akarná leolvasni, helyes-e az, amit Valus József könyvelő — aki egyébként 5 hónapos növénytermesztési szakiskolát vég­zett — a versenyszerződésbe ír. Kelemen Jó­zsef csoportéi nőktől vár választ. Markó Béla, meg Percze József, akik a növénytermesztési brigád tagjai, elkerülve Bordás tekintetét, a_ fel­szálló cigarettafüstbe meresztik tekintetükét. Végül Bordás törj meg a csendet; — Nem lesz kevés az a 11 mázsás átlag? — Ugyan hová gondolsz? •— válaszol Kele­men. — Még egy mázsával többet is vállaltunk mint amennyit a termelési tervben előírtunk. — Tavaly alkalmaztuk az agrotechnikát, ez évben is fogjuk alkat mazni. Ez pedig több ter­mést jelent — vágja rá Valus József. — Úgy helyes, ahogy Valus mondja — kap­csolódik a vitába Percze József. — A műit év­ben három holdon volt keresztsorú búzavetés. A terv 12 mázsás átlagot írt elő, s mégis több, mint 14 mázsás átlagtermést értünk el. Ugyan­azon a területen volt egy hold egyenessorú bú­zavetés is. Az meg csak 11 mázsát adott hol­danként. Ha ez évben a keresztsorú _ vetésekről II mázsás termést akarnánk betakarítani, egyet jelentene a visszafejlődéssel... Oszt talán ni nos igazam? — kérdezi a többiektől. —- Na. ehhez mit szólsz Kelemen? — veti fel Bordás, majd tovább folytatja. — Az alacsony termésátlag nem ösztönzi jobb munkára a tagsá­got. Meg aztán az őszt búzavetéstervetek 68 százalékát keresztsorosan vetettétek. A vetések el­ső, másodosztályú földekben vannak. Holdan­ként 150 kg szuperfoszfátot is vetettetek rá. Már az ősszel láttam, hogy a korai vetés erőteljesen zöldéi. — Az igaz, vetéseink jól átteleltek — szólt közbe Kelemen. — Lm mondom, hogy ezevben elérjük a 15 mázsás búzatermést Is — szólalt meg az eddig hallgató Markó Béla. Ha zsendúléskor (fagyás után) fogasolunk, fejtrágyaként 25 kg pétisót adunk a vetésre holdanként, kalászba- szökkenéskor ugyanannyit Is harcolunk a ga­bonakártevők ellen, nem lesz nehéz elérni ezt az eredményt. — Jó, jó — válaszolja erre Kelemen — én is tudtam, hogy ennyit el tudunk érni, de úgy gon­doltaim, ha kevesebbet vállalunk, s mégis többet érünk el, nagyobb lesz a dicsőség... — De mi versenyezni akarunk, nemcsak az a célunk, hogy csak mi érjünk el magas termésho­zamot, hogy mf halásszuk el a többiek elől a győztesnek járó pálmát, hanem azt akarjuk, a többi csoportok is így alkalmazzák az agrotech­nikai módszereket, hogy úgy harcoljanak a ma­gasabb terméshozamért mint mi. — szól fellel­kesülve Valus József. * Kelemen belátta melléfogásait, s a nagyszerű javaslatoknak csakhamar beadta derekát. Utó­végre a vállalás teljesítése is nagy diosőség. Így beszélték rá a tagok közösen, hogy az agro­technikai módszerek alkalmazásával ösziárpá- ból 15, rozsból II, tavasziárpából 10, burgo­nyából 95 mázsás termésátlagot fognak elérni. A jelenlévők arcát a megelégedés pírja önti el. Boldogan hallgatták a töltőtoll sercegését, amellyel Bordás a versenyszerződésre írta a termésátlagok számait. Hátra volt még a cu­korrépái és a kukorica termésátlagainak meg­beszélése. — Kényes kérdés ez a kukorica — mondja íejcsóvélgatva Percze József, közben szájához emeli a már csonkig leégett cigarettát Kis vártáivá hozzáfűzi — a gépállomástól is függ. hogy milyen termésátlagot érünk el ■ ■. A múli évben őt hold négyzetes kukoricavetésünk volt, ebből két holdon alkatmiaztuk a pótbeporzást. A két kh-n 29, a három holdon 25 mázsás termés­átlagot értünk el. Az egyenessorú kukoricave­tés meg csak 11 mázsás átlagot adott. Alkal­mazzuk mn most is az agrotechnikát, csak a gépállomás szántsa föl időben ai földet. — A téli szántással is hiba van — mondja Kelemen. Adtak egy traktort, de aiz minden órá­ban elromlik. Tari József, Toldi Miklós trakto­rosok úgy 10 óra felé járnak ki szántani. így ztán nem sokra haladunk — dühöng Kelemen. — Ne mérgelődj — szólt csititóiag Valus. Szerződés szerint 26-ra befejezzük a szántást, inkább arról beszéljünk, hogy ml a kukorica agrotechnikája, hogyan érünk el nagyobb ered­ményt. Kelemen az irodaszekrénytoő! előveszi a tava­szi növények agrotechnikáját tartalmazó brosúrát — sokat tanulhatunk ezektől ai némái mesterek­től — mutat a könyvre Kelemen, majd felsorolja a kukoricatenmelés agrotechnikáját. — Ezek­nek alkalmazásával 18 mázsás átlagtermelést is elérünk. — Ami meg a cukorrépa t illeti _ vág közbe Percze József — ha a zagyvaparti föl­dekre vetjük, mely föld tarlóhántva, mélyszántva lett, nagy termésre számíthatunk. — Az előveteménye is jó. Búiza volt a földben 1— szólt közbe Markó Béla. ■— Ha a nagy szárazságban elértük a 180 má­zsás átlagot, az időjárást figyetembevéve al­kalmazva az agrotechnikát, elérjük még a 280 mázsás holdankénti termést is — toldja meg a szót Valus József nagy szakértelemmel. — Trágyaként felhasználjuk még a fahamut is. — De jó. hogy szóltál Valus — szól közbe Kelemen — mindjárt felhívom a péküzemet, hogy a csoport részére gyűjtsék össze a faiha­mut. A pásztói Szabadság termelőcsoportban a ta­valyi példa bebizonyította, hogy az agrotechnika alkalmazásai egyet jelent a magasabb termésho­zammal, a könnyebb begyűjtési tervteljesítéssel, a csoporttagok gazdagabb, jobbmódú életéve!. Ezért alkalmazzák ez évben is a fejlett agro­technikai módszereket. (Lantos László)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom