Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)

1953-01-21 / 6. szám

f953. január 21. SJZABAD n5gr!d 3 A békéért nem sóhajtozni kell, hanem harcos kiállással, tettekkel kell megvédeni BÉKENAGYGYŰLÉS SALGÓTARJÁNBAN ­A népek bécsi kongresszusán résztvett egyik magyar küldött, Gáspár Sándor elvtárs, a SZOT főtitkára békenagygyü-és-en szá­molt be Salgótarján dolgozóinak a kongresszusról. í,A bécsi kongresszus — mon­dotta többek között Gáspár elv­társ — minden eddigi békemeg­mozdulást felülmúlt. Többen képviselték az egyes nemzetekéit, máig olyan országokból is, ahol a k utazási «igazolványt megtagad­ták a küldöttektől. .30 amerikai küldött csak nagy nehézségek árán jutott el a kongresszusra. 50 angol munkáspárti küldöttől saját párttá tagadta mag az en­gedélyt. De ugyanígy az olasz, a japán és több más ország küldöttei is 'kormanyuik akarata ellenére, miniden nehézséget le­küzdve jutottak el a népek bécsi ’kongresszusára. Olyan küldött­ségek is voltak, akik majdnem az egész világot körű.utazták, hogy részivehessenek a nagy bé­ketanácskozáson. A kapitalista országok és a gyarmattii elnyo­más alatt élő népek küldöttei sorra szólaltak fel és elmondot­ták. hogy országaikban egyre csökken az imperialistáik befo­lyása. Lángoló szavakkal tettek hitet a béke mellett. Beszámol­tak arról, hogy népeik hogyan harcolnak a békéért. De ugyan­akkor, amikor a kongresszus küldöttei hitet tettek a bake mel­lett, leleplezték az amerikai im­perializmus, a gyarmattartó rendszer barbárságát:. Az impe­rializmus elleni izzó gyűlölettel hallgatták ai 'koreai küldöttek felszólalásait, akik népük szen­vedéseiről és bátor harcáról szá­moltak be. Az egész kongresszus egyhangúlag követelte, hogy azonnali szüntessék be a koreai háborút.’1 Beszélt Gáspár elvtárs arról, hogy a szovjet küldőitek felszó­lalásai .— akik a népek közti ba­rátságról beszéltek — milyen nagy hatást váltottak ki a kon­gresszus részvevői között. Azt tapasztalták a kongresszuson, hogy minket, magyarokat is min­denütt ismernek, a kapitalizmus országaiban is ismerik a mi eredményeinket és nagyon meg­becsülnek azért a jó munkáért és feltartó harcért, amelyet a szo­cializmus megvalósításáért foly­tatunk." A békeniagy gyűlés részvevői­nek nagy száma, az elhangzott hozzászólások, az a harcos b-e- keakarat, amely az egyes hoz­zászólásokból kicsendül, mind aizt mutatják, hogy Salgótarján dolgozói tudatában vannak, hogy a bélkéért nem sóhajtozni kell, hanem azt harcos kiállás­sal, tettekkel kell megvédeni. „Nekünk nőknek, változott meg leginkább az életünk — mon­dotta Szőke Istvánná. — Meg is álljuk a helyünket bárhol, ahová pártunk és kormányunk állít. Ma -már jogunk vám be­leszólni az ország kormány­zásába, a politikába. Mély fel­háborodással fogadtuk a Rosen- berg-házaspár elítéléséről szóló hírt. Tévednek az amerikai i ri­per iái isták, ha azt hiszik, hogy tervük sikerül. Nem tudják meg­félemlíteni a világ népeit, azok bátran szembeszállnak minden provokációs, háborús kísérlettel. Aíi nők, most a munkánkkal erősítjük hazánkat, védjük a békét. De ka kell, fegyverrel a kézben, is kiállunk a szocializ­mus megvédéséért.” Egy másik hozzászóló, Unger I-sí.vám is ar­ról beszélt, hogy a béke csak úgy védhető meg, hai az egész világon a becsületes dolgozók milliói keményen kiállnak mel­lette, minden országban a kö­rülményeknek, az ország hely­zetének megfelelő módon. Mert ha az imperialistáknak sikerül ki terjeszteni a háborút az egész világra, akkor már hiábai ren­dez a pápa körm-eineteket, hiába fohászkodnak istenhez, most kell mega'kadályoznii terveiket. Müller Sándor, az üveggyár műszak; dolgozója beszélt azok­ról a dolgozókról, akik kimagas­ló teljesítménnyel veszik ki ré­szüket az egész világot átfogó hatalmas békeharcból. Olyanok­ról, mint Jancsó Jánosné, aki brigádjával 137 százalékos át­lagteljesítményt ér el, és 1953 X. havi tervén dolgozik. Vagy Szura Endre brigádja 250 szá- z a l'ékos á t lagt el jesítménnyel, Szovencsák Ferenc 362 százalé­kos teljesítménnyel munkálkod­nak a béke fenntartásán. Ben- csok Dezsöné saját versét mond­ta el, amelyben felszólította asszonytársait, hogy necsak szó­val óhajtsák a békét, hanem tet­tekkel álljanak ki mellette. Hogy nem élhetnek tétlenül, amikor koreai testvéreink oly sokat szenvednek és tudjuk, hogy az amerikai imperialisták ezt a sorsot szabják az egész Világ­nak. Elmondja ebben a versben, hogy vannak, akik csak szóval mondják el ,,de jó lenne a béke, ha egy lépést sem kellene tenni érte.” Verse további résziében számonkéri az édesanyáktól, mit tettek eddig azért, hogy gyerme­keik nyugodt, boldog és békés jövőjét biztosítsák. „Vess szá­mot, milyen áldozatot hoztál ki­csiny családodért. Ha igazán szereled gyermeked, a béke bá­tor harcosa leszel.” Ezek a sza­vaik zengjenek minden édesanya szívében, akikor mindég meg­találják a módot, hogy a lehető legtöbbet tegyék meg, amit a béke védelme megkíván Ez a békanagygyűlés isimét bebizonyította, hogy dolgozó né­pünk nem tájékozatlan a nem­zetközi eseményekben, biztosan tud tájékozódni, ért a politiká­hoz, és bátran mondja el véle­ményét. A Szovjetunió példája nyomán egyesülnek szövetkezeteink Hogyan szervezte meg a cered-tőtújfalui Búzakalász tszcs sertésállományának átteleiíetését Földművesszövetkezeteink négy év alatt hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A kezdeti kis szatócsüzletekből fokozatosan bontakoztak ki a falu teljes áru­ellátására hivatott szövetkezeti boltok és nem eny helyen való­ságos áruházakká nőtték ki ma­gukat. Különösen nagyot lendült a földművesszövetkezeti boltok fejlődése az elmúlt évben. A legkisebb falusi boltokba is eljutottak a falun ^elott igen kevésbbé, vagy soha nem ismert minőségű áruk: a gyapjúszövet, férfi, női konfek­ció, rádió- és villamossági cik­kek. Szövetkezeti boltjaink a mi­nőségi árucikkek bevezetésével bebizonyították, hogy nemcsak arra alkalmasak, hogy a paraszt­ság áruigényét kielégítsék, ha­nem arra is. Hogy áruigényessé­gét fejlesszék. E nagy eredmények mellett azonban jelentkeznek bizonyos hiányosságok is. Amikor a minő­ségi áruk lekerültek a falura, a dolgozó parasztság a kisebb szö­vetkezeti boltokban nem talált megfelelő választékú árucikke­ket, igv kénytelenek voltak a na­gyobb községeiket, legtöbb eset­ben a járási székhelyeket fölke­resni, ahol bőséges választékot találtak. A dolgozó parasztok igénye napról napra nő és nekünk köte­lességünk, hogy ezeket az igé­nyeket kielégítsük. Szükségessé vált földműves­szövetkezeteink egyesítése, mely hivatott lesz arra, hogy az áruellátást, mint egyéb más munkát a szövetkezetek folya­matosabban és jövedelmezőbben tudják elvégezni, mint eddig. Ez­zel az átszervezéssel el kell ér­nünk, hogy dolgozó parasztsá­gunk valamennyi szövetkezeti baltegys-égün-kben megfelelő vá­lasztékot Találjon a minőségi árucikkekből. A szövetkezetek egyesítése januárban megkezdő­dik. Ez nem jelenti azt, hogv a fejlődés megálljon. A fejlődés egy percre sem áll meg. Az egye­sítéssel érintett szövetkezet ve­zetőségi tagjainak meg kell ér­tenie e hatalmas munkák jelen­tőségét. Az egyesítéssel jelentős munkaerő szabadul fel más fontosabb munkaterületekre, szövetkezeteink sokkal jövedel­mezőbben gazdálkodhatnak, te­hát hasznára lesz minden szö­vetkezet részére az egyesítés. Bakonyi Lászlóné MÉSZÖV. Molnár Pál csoportelnök már szeptember elején kitisztított silógödörbe zöldlucernából jó- minőségű silót készíttetett a cso­port meglévő sertésállományá­nak átteleltetéséhez. Az elnök helyes szaktanácsokat adott a sertésgondozóknak az 1952-es évi sertéstenyésztési terv teljesí­tése érdekében. Molnár Barna állattenyésztési munkavezető megértette az elnök szavait, ö maga 51 anyakocát, valamint an­nak szaporulatát választásig és két darab tenvészapaállat gon­dozását végzi, A másik két ser- tésgondozó is követte példáját. Folyt a csoportnál a mak- koltatás, krumpli- és egyéb földeken való legeltetés, mely nagyrészben biztosítot­ta tél beálltáig a készlet ete­tés elkerülését. Szép látvány volt nézni a 170 darabból álló süldőfalka fejlődé­sét, melynek Ozsvár Béla volt a kezelője. Nem feledkeztek meg a sertések állandó tisztántartásá­ról sem. Külön kezelik és etetik az anyakocákat, süldőket és a hízókat. Abraktakarmányt mindennap pontosan, kimérve a takarmány­felelős adja ki. Jó gazdálkodást folytatnak itt a szövetkezetben. Elsősorban a választott mala­coknak és a hízóknak biztosítják a takarmányt. Folyik a silóetetés a gondosan betakarított száraz lucernaliszt etetése kevés burgo­nyával. Nincs is különösebb gond, az anyakocák és süldőál­lományuk átteleltetése terén. így biztosíthatták pártunk és kormá­nyunk által hozott 1952. évre szóló állattenyésztési tervük si­keres végrehajtását. Állammal szembeni sertés- beadási kötelezettségüknek 100 százalékig eleget tettek. A csoporttagok tudták, hogv mi­lyen nagy jövedelmet jelent szá­munkra a céltudatos sertéste­nyésztés. 1952 tavaszán a sza­badpiacon értékesített süldőkért 70.000, majd 1952 december ha­vában a szabadpiacon értékesí­tett 30 darab hízósertésért 120 ezer forint jövedelemre tett szert a csoport. A sertéstenyésztők bátran al­kalmazták a Szovjetunió élen­járó állattenyésztési módszereit. Ez volt eredményük elérésének titka. Kövesse valamennyi ter­melőszövetkezet a ceredtótujfalui Búziakalász tszcs példáját s ak­kor nem lesz baj a zárszámadás körül. Herencsényi József főállattenyésztő. RIMÓCON TÖRTÉNT. A rimóci Kossuth termelőcso­port még a nyár derekán is dicsekedhetett szépen fejlődő sertésállományával. Da addig, amíg termelőcsoportjainik több ség.ének elnökei az állatállomány átteleltetéséhez szükséges ta­karmány beszerzésén fáradozott, addig Ka-nyó Balázs, a rimóci Kossuth tszcs elnöke nem gon­dolt az elkövetkezendő nehézsé­gekre. Nem sokat törődött a s er tés á 11 om ám y á ít ele! t etés-é ve 1. Ezt a tényt az is igazoljak hogy csak a múlt év novemberé­ben volt utó'j ára a pusztán, ahol a serlésállomár&y elhe­lyezést nyert. A férőhelyek biztosítása igen rossz. Kijavításáról nem gon­doskodott a csoportelnök, annak ellenére, hogy a járási mező- gazdasági osztály a nyár fo*- lya-mán sürgette aiz építkezést és az építkezéshez szükséges anyagot is biztosította. így a sertésszállás nedves, sötét, a padlása hiányos, esős időbem befolyik a víz is. Ez bűnös mu­lasztás volt a csoportelnök ré­széről. A fölvetett súlyos mulasztás mellett nem biztosította a sertés­állomány átte'eltetéséhez szükséges takarmányt sem. Pedig, a járási takarmánygazdál­kodási előadótól és a körzeti á'latorvolstól kembly javaslato­kat kapott airr-avon-atkozólag, hogy a sertésállomány részére vásároljanak sürgősen pillangós szálas-takarmányt és azt darál- tassák meg. Ennek előtte még novemberben fölhívták a oso- portelnök figyelmét arra', hogy vásároljanak lucernát, amelyre akkor még nagy lehetőség volt. A csctport vezetősége' nem vá­sárolta meg a lucernát. Ez annyit jelentett, hogy a 170 da­rab sertést majdnem, hogy tel­jesen takarmány nélkül hagy­tak. December 16.a óta a rossz elhelyezés és takarmányozás következtében elhullott 11 darab Választott malac és két darab féléves süldősertés. A jelenlegi állatállomány 22 darab koca, melyeknek kondíciójuk közepes­nél gyengébb,, a szoptatós anya­kocáké egészen gyenge. A 65 darab féléves süldők kondíciója igen gyenge. A 40 darab vá­lasztott malac fejlődésben visz- szamaradott. Csak a szopós ma­lacok kapnak szemesárpát. Hogv a csclportelnök mennyi­re nem törődik a termelőcsoport további fejlődésével, gazdago­dásával. mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a sertés­állomány gondozásával Kiss Sándor göndör, tehát egy ember van megbízva. Ez az egy em­ber végzi a gondozást, legelte­tést, etetést. Kiss Sándor gön­dör lelkiismeretesen végzi mun­káját, de egyedül ezt ellátni képtelen. Már több esetben kér­te a csoport elnökét, hogy ál­lítsanak be melléje segítségül még egy munkaerőt. Kérését a csoportelnök nem hallgatta meg. pedig semmi nehézségbe nem ütközött volna-e javaslat meg­valósítása, hiszen a csoportto- gok száma 59. Persze, az el­nök rossz munkája eredménye­képpen, csak 10 tag dolgozik, nem beszélve árról, hogy a cs oport tá gok közül 7 tagnak vadászengedélye van, akik a vadászat meg­kezdése óta egyebet sem csinálnak, mint vadászhat­nak. Mi tehát a tennivaló? Leg­fontosabb az állatok takarmá­nyozásának megjavítása. 10 má­zsái árpát és 30 mázsa korpát kapott a csoport 'az állatforgal­mi vállalattól. Ennek helyes be­osztásával, lucerna-liszt etetésé­vel és a további legeltetéssel a csoport sertésállományai áttétel- telhető. Továbbá vásároljon a csoport takarmányrépát is. Hogy ez megvalósuljon a csoporté'nőknek gondos­kodni kell arról, hogy több munkaerőt biztosítson a ser­tések gondozásához. Az, hogy a pimóci Kossuth termelőcsoportban ilyen súlyos mulasztások előfordulnak, első­sorban annak tudható be, hogy úgy a járási pártbizottság, mint a járási tanács mező- gazdasági osztálya nem igen tett meg mindent n terme'.őcsoc portok megerősítéséért, megszi­lárdításáért. A járási mező- gazdasági osztály ezekután fo­kozottabb ellenőrzést gyakorol­jon a termelőcsoportok felé, s munkájában mindenkor tartsa szem előtt pártunk és kormá­nyunk áltat kitűzött kétéves ál­latién y ész t é si terv f el a d a tok a t. Bátran vessék föl a -felelősség kérdését a hártyáig, nemtörődöm csoportelnökkel szemben-, így a rimóci Kossuth tszcs elnökével szemben is. Csesztve község dolgozó parasztjai versenyben teljesítik begyűjtési tervüket nyezett begyűjtési versenymoz- galomból Csesztve község dol­gozó parasztsága sem akar ki­maradni. Január 11-én tartot­tuk rendes tanácsülésünket, s ott dolgozó parasztságunk elhatá­rozta. hogv Szügy község ver­senykihívását elfogadja. Dolgo­zó parasztságunk versenylendü- ietét látva tudom, hogy ezt a vállalást túl is fogjuk teljesített. Községünk dolgozói az 1953-as begyűjtési évre 348 kg 70 deka baromfit adtak beadásra. A tanácsülésen párosversenyre hívták egy­mást a dolgozó parasztok. Bacsa Mihályné tanácstag vál­lalta, hogy félévi baromfibeadási kötelezettségét március 1-re tel­jesíti. Verboszki János elnökhe­lyettes vállalta, hogv első ne-» gyed-évi baromfi- és tojás-beadási kötelezettségét január 12-re tel­jesíti. Vállalásának eleget tett. Kopcsá-nyi Vince tanácstag is vállalta, hogy első negyedévi baromfi- és tojásb-eadási kötele­zettségét március 1-re teljesíti. A ■ tanácstagot példa-mutatása m-eg fogja hozni ez évben is a szép eredményt. Községünk egés-zévi vágómarhabeadáiSíi ter­vét már 79 százalékra, sertés­beadási tervét pedig 65 száza­lékra teljesítette. A dolgozó parasztok verspnv- mozgalma engem is fellelkesí­tett, s így elhatároztam, hogy versenyre hívom a megye valamennyi nyilvántartó­ját a gazda-lajstrom II. ré­szének a határidő előtti el­készítésére. Ezt a munkát Rákosi eivtárs 61. születésnapjára fogom befejezni. A nyilvántartási lapokat napra­kész állapotba elkészítem. A minőségi munka megjavítása céljából a nyilvántartási lapokat úgy csoportosítom, hogv akik teljesítettéi;- beadási kötelezett­ségüket, azok-ét elkülönítve tar­tom a hátralékosok és a kulá-ko-k kantonjától. A hátralékosok pan­tos kimutatását naprakész álla­potba helyezem cikkenként. A tej-, tojástervünket napokra bon­tom, a baromfitervünket hetekre, hogy a felvásárló tisztában le­gyen, hogy egy-egv nap, illetve héten, mennyit kell begyüjtenie. A fentiek alapján kérem a nyilvántartókat, hogy munkáju­kat versenyben végezzék, mert a szo-cfalista- mun-kaverseny alap­iát képezi tervünk teljesítésének. Petrás Veronika a Szabad Nógrád levelezője, Csesztve A Szügy község által kezdetné­OLVASTAM A „SZABAD NDGRÁD“-BAII. Kedves Szabad Nógrád szerkesztősége! Ahogy ma kezembe vettem a Szabad Nógrádot, olvastam ben­ne, hoo-y több község, köztük Macon.ka község is milyen szé­pen teljesítette multévi beadási kötelezettségét. Sőt már hoz­zákezdtek az 1953-as évi terv teljesítéséhez is. A m-i közsé- . gümu ezeket az eredményeket ■ túlszárnyalta. Nálunk sem baromfiból, sem tojás­ból, de még tejből sincs hát­ralék egy kilogramm sem. Vágómarha beadási kötelezett­ségünk egész évre teljesítve van. Sertésbeadási kötelezettségünk­ből pedig már a március havi ütemtervet teljesítjük. Január 13-án T02 kilogramm baromfit gyűjtöttünk b-e. Ml nem szeretünk dicsekedni eredményünkkel, de végtelenül fáj, hogy a megyei lap minket meg sem említ, n-em ír arról, hogv a tanács, a dolgozó pa­rasztok hogyan harcolnak a be­gyűjtési terv teljesítéséért. Pe­dig a pártszervezet és a tanács az állandó bizottságokkal együtt megtesz -mindent, hogy Szé- csénvke község a begyűjtés te­rén a legjobb eredményt érj-e el. Éppen ezért mi elfogadjuk Szügy -község versenykihívását és vállaljuk, hogy negyedévi tervünket március 15-re túl is teljesítjük. Szaniszló Magdolna nyilvántartó Szécsényke ★ A szécsénykei tanács dolgozói jogosan bírálták szerkesztősé­günket. A jövőben nagyobb se­gítséget fogunk nyújtani a szé- csé-nykei dolgozó parasztságnak tervteljesítéséért fc-lyó harcához. Válasz Baranyi elvfársnak „Az elmúlt csütörtökön érte­kezletünk volt az ÁMG megyei csoportjánál és bizony meg kel­lett állapítani, hogy a szécsényi géoállomás le van maradva a gépjavítási munkájával. Amikor hozzászóltam és megígértem azt, hogy jobb szervezéssel megjavít­juk munkánkat, Baranyi elvtárs, a megyei csoport politikai veze­tője azt válaszolta, hogy „Szé- csény csak ígérget”. E szó után megfogadtam, hogy sajtón ke­resztül válaszolok Baranyi elv­társ szavára”: „Kedves Baranyi elvtárs! A szécsényi gépállomás DISZ- szervezete válaszol csütörtökön elhangzott arra a megállapítására, hogy a szécsényiek mindig csak ígérnek és a szécsényi fiatalok alusznak. Elismerjük, hogy az eddigi munkánk csakugyan erre enged következtetni. A mai napon (vasárnap) DISZ-szervezetúnk béke- műszakot tartott és kijavítottunk öt darab tárcsát olyan ál.apói­ban, hogy azzal azonnal lehet do.gozni. Megértettük, hogy mi­ránk, gépállomási DISZ-fiatalokra mdyen hatalmas feladat vár. Tudjuk, hogy a jól kijavított gépeinken múlik egészévi termelő munkánk, tszcs-ink nagyobb terméseredménye, a falu szocialista átszervezése. Fogadjuk, hogy nem szalmaláng volt a válaszunk, hanem ez­zel a lendülettel dolgozva tovább segítjük gépállomásunk tervtel­jesítését a gépjavításban, majd a további termelés során.” Elvtársi üdvözlettel: Szétesik Pál Vankó Sándor Németh István Simity János Dudák Béla Özv. Mihó Lászlóné Dudok János Király Pál Debrei István IJábel Pál DISZ-fiatalok. Do-mszki György • a Szabad Nógrád levelezője, szécsényi gépállomás Vezessük le vetéseinkről a vizet A huzamosabb esőzések foly­tán számos helyen víz alá kerül­tek a vetések. Ezért a községi tanácsok, dolgozó parasztok leg­fontosabb feladata, hogv a ga­bona megmentése érdekében a lehető leggyorsabban levezessék a vizet a vetésekről. Gyors és jó munkát végeztek ezen a téren Dejtár, ipolyvece, ____________i____ m í it ú % A í; i A salgótarjáni járásbíróság büntető ta-nácsa 4 évi börtön - büntetésre és öt év közügyektol való eltiltásra ítélte La-skói Jó- zsefné született Balogh Erzsé­betet, Salgótarján, Károlyaknai lakost. Laskói Józsefné 16 doí­Endrefalva községek. A feladat­nak nem mindenütt tettek még eleget. Nem tették meg a kellő intézkedést például Rimóc köz­ségben sem. Ott, ahol a víz na­gyobb területeket borított el, ha­ladéktalanul, társadalmi munká­val kell annak levezetését bizto­sítani. ÍTÉLETEK gozó asszonyon hajtott végre, va-gy kísérelt meg magzatel­hajtást. Már hosszú idő óta üz­letszerűen foglalkozott magzat­elhajtással, nem is tudta meg­mondana hogy hány esetben kö­vette el bűnös cselekedetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom