Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)

1953-01-24 / 7. szám

7 SZABAD !\ O G hXd 1953 január 2G PART ES PARTÉPÍTES A megyei ankétra készülnek az Alkotmány-akna kisgyűlési előadói A felvilágosító munkának I rendkívül • nagy jelentősé­ge van a szocializmus építésé­ben. Agitáittiraink megtisztelő fd adata, hogy a dolgozóknak figyelmét a legfontosabb politi­ka.!' és gazdasági feladatok meg­oldására irányítsa. Az agitáció egyiik 'legfontosabb formája a csoportos agitáció. A pártszer­vezetnek nincs mindig lehetősé­ge gyűlések összehívására, be­számolók tartására. Az agitátor viszont szabadidőben összehív­hatja * „olgozákat beszélgetés­re. Megyénk üzemi pártszerve­zetemé! a többi között a mátra- nováki vállalat Alkotmány-akna üzemének agitátorai is ezekben a napokban választották meg küldötteiket a január 25-én tar­tandó megyei kiselőadók ankét­jára. ★ J anuár 18-án délután, az Alkotmány-akna bejáratá­nál apró fények tűnnek fel. A délelőtti harcosok szállnak ki a bányából, kezükben égvén;aradi lámpájuk világít. Kis csoportok­ba, beszélgetve közelednek az üzem irodái* felé. Az előlhalai- dók között van Cene József no- váki, akinek társaihoz hason­lóan arca szinte fekete, a mű­szakban rárakodó szénportól. Ervik kezében kis lánggal égő lámpája, másikban füstölgő ci­garetta. Mohón 6zí\;ja magába a friss levegőt, közben bányász­társaival beszélt. Szavukat alig hallani még, de mozdulataikból következtetve fontos dolgokról beszélnek. Cene József elvtárs, mint a párt együk lelkes népne­velője, arról beszélt munkatár­saival, hogy még mindig van olyan csapat, mely nem használ­ja ki eléggé a 48Ó percet. Pedig tervük teljesítéséhez elengedhe­tetlenül szükséges ez, és legjob­ban úgy készülhetnek 25-j kis gyűlések előadóinak ankétjára, melyet Salgótarjánban tartanak, ha napról napra teljesítik az előirányzatukat... Másiiílcsóporlnál Vanó Péter népnevem beszélget bányász­társaival az ankétra való fel­készülésről. Az első osopcatt már az üzemi iroda elé ért, nemsokkal utánuk már a többiek is megérkeznek, ütjük a felolvzsőterembe vezet, hogy bíráló szemekkel szemlél­jék a versenytáblát. Érdeklőd­nek az előbbi nap eredményé­ről, a verseny állásáról. Pár perc múlva már csak 10—15 elvtárs maradt a felolvasóban, az üzem harcos népnevelői. Ezek még tovább nézegetik a felajánlások teljesítését hirdető táblát, majd az oktatási híre­ket. Ellenőrzik, hogy kik nem vettet; részt az elmúlt oktatáson. Az egyik idősebb népnevelő a fejét csóválja, amint meglátja a táblán feltüntetve, hegy Gubán András és Száméi József csapa tai, akik a termelésben élenjár­nak, az oktatást elhanyagol­ják. — Beszélni kell oelük... — mondotta egy fiatal népnevelő és feljegyzi magának a két csa­patvezető nevét A felolvasóteremben már csak a délelőtti harmad népnevelői tartózkodnak, akik fontos megbeszélésre jöttek ösz- sze. Itt döntik el, ezen a tanács­kozáson, hogy ki lesz az a két e'vtárs, akit megválasztanak Salgótarjánban, január 25-én ■tartandó kisgyűlések előadóinak ankétjára. Ezenkívül megbeszé­lik még, hogy a csoportos agi- tációban milyen eredményeket értek el, mi az észrevételük, de nem utolsósorban fogla'koznak az első negyedévi terv teljesítés­ben rájukhárulő feladatokkal is A népnevelők az alapos vizs­gálatot befejezve elfoglalják he­lyüket. Kis idő múlva Tóth Ist­ván fenes, az üzem párttitkárá­nak helyettese jelenik m?g kö­zöttük.' Hangos köszöntéssel üd­vözli a széncsatában megedzett harcos bányásztársait. Egymás­után mindenkivel kezet fog. Egy egy kérdést intéz az elvtársak­hoz, majd az asztalhoz lép, hogy megkezdje előadását. A 'eremben a zaj el csendese­dik és mindenki érdeklődéssel figyelj az előadó szavait. , „Elvtársak! Az ellenség a kö­zelmúltban újabb gaztettet haj­tott végre. A Szovjetunióban a háborús gyújtogat okkal rokon­szenvező orvosokat összeeskü­vésre bújtatták fel, akik két kommunista- elvtársunknak a ha­lálát okozták. Ez a gaztett elkö­vetése arra késztet bennünket, hogy még szivósabb harcot fcu/tassunk az ellenség ellen, melynek a napi termelésben is meg kell mutatkozni. Még erő­sebben kell megmarkolni szer­számjainkat. hogy termelésünk­kel még nagyabb csapást tud­junk az ellenségre mérni. Agitá- ciónkban állandóan foglalkozni kell a terv teljesítésévelj hogy az előttünk álló harci szakaszt sikeresen végig tudjuk küzdeni." E zután a párttifkárhelyettes ismertette az agitácóban elért eredményeket, de fölhívta a fiigyeimét a jelenlévő népneve, löknek a hibák megszüntetésére. Majd később két elvtársat, Si­pos Ernőt és Sípos Ferenc nép­nevelőket javasolta megválasz­tani küldöttnek a 25-i ankétra. A nevek hallatára még nagyobb csend lett a teremben, az arco­kon szinte látni lehetett, hogy mindenki erősen gondolkozik. Magukban értékeké^ a két elv­társnak a munkáját; hogyan •mutattak példát a termelésben, elvégezték-e minden esetben a népnevelőmunkát, részt vettek-e rendszeresen az oktatásokon. AVndezeket végig gondolva döntöttek. A munkában megkér, gtiisedett bányászkezek egymás­után emelkedtek szavazásra. Egyhangúlag elfogadták a bét n; 'nevelő elvtárs küldöttnek való megválasztását, mert a rö­vid értékelésüknél kitűnt, hogy mindkét népnevelő elvtárs ugyan úgy harcolt, mint Cene Jó­zsef nová.ki, aki szintén, mint küldött vesz részt az ankéten. Cene elvtárs is itt ült az érte­kezleten; az első sorban. Nép­nevelő társai előtt hat.rározott szavakkal ezeket mondotta: „Mi. az Alkotmány-akna dol­gozói a mu't évben is meg­tettük a kötelességünket. Évi tervünket már december 2-án befeleztük. Én. a csapatommal együtt az évi terv teljesít és te­rén 137 százalékos eredményt értem el. Harckészségünket most az 1933-as év első negyed- évébeh az á’tál jeleztük ki. hogy 200 csille szén kitermelé­sét. vállaltuk előirányzaton fe­lül. Vá'íalt kötelezettségünknek már eleget tettünk és most meg­fogadom. a pártunknak és nek­tek elvtársik. — mutatott kezé­vel a kommunista bányász­társai felé — még újabb 200 cs lle szenet termelünk k: az e'<-~ neguedévben terven felül." C ene elvtárs szavainak el­hangzása után a párt- titkár helyettes arca is mosoly­ra derült, de öröm sugárzott m nden bánvászarcon. A közép­ső sorokban mozgolódás tá­madt. Vanó Péter emelkedett szólásra, aki bejelentette, hogy csanata nevében az előzőle? vállalt 200 csille tervenfelüli szén Wtermelésére még 50 csille szén többterme'ést vállal. 0 íVv készülhet lecméltóbh-’n a megyei népnevelő ankétra. hogy a kitermelt tervenfelüli szénnel erősíti népgazdaságun­kat és államhatalmunkat. A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL A volgai pala Ezen a vidéken sok minden a Donyec-medencére emlékeztet: az aknatornyok, a bányaépületek, a bányászsisakban, bányász- lámpával munkába siető emberek... Pedig ez nem Donyec- medence. A meredek partról látszik a téli napsugárban csillogó Volga. Kaspirban, a palamedence központjában vagyunk. A palát nemrégiben még csak kenyérgyárakban és fürdők­ben használták, mint fűtőanyagot, ma már azonban segítségével hatalmas hőerőművek turbináit is mozgásba hozzák. A kaspiri bányászol sikeresen fáradoznak a munkatermelé­kenység emelésén és az értékes nyersanyag önköltségének csök­kentésén. Ugyanis minden tonna kitermeli palára csaknem ugyanolyan mennyiségit kőzet jut. A kőzet felszinrehozása és meddőhányása sokmdliö rubelbe kerül és emellett, útjában van az építkezéseknek és rontja a levegőt is. Éppen ezért az itteni báryászok elhatározták, hogy szállitóvágatot készítenek, amely a hatalmas szakadékig húzódik. A szakadékba óriási mennyiségű kitermelt kőzet fér bele. A szállitóvágat rövidesen elkészül. Már csak 60 méternyi út van hátra. A kőzet szállításának új módja évi 3 millió rubel megtakarítást jelent és emellett elősegíti a lakótelep fejlődését. A szenet víz segítségével termelik ki Két bányában — a prokop- jevszkij „Tigranszki-lejtö" és a leninszkkuznyecki „Poszilajev- szkaja" bányában — a Szov­jetunióban először alkalmazták a szénnek víz segítségéve! tör­ténői kitermelését. A módszert Mucsinka mérnök dolgozta ki. Ezeken a munkahelyeken nem látunk hatalmas betonozott ak­nákat, főváraitokat és keresztvá­gatokat. különböző bányagépe­ket. Minden munkát a víz végez el. Az irányítást a bányászat­ban eddig ismeretlen foglal­kozású emberek a vízsugár- csőkczclök és szivattyúgépé- S'zek végzik. A vízftjgárcsökezelö vájárok erős vizsugárral alámossák a szénréteget. A széniszap a szi­vattyúk felé áramlik, amelyek azután a külszínre emelik a de­rítőmedencékbe. A „Tigraai-Iejtő" hidromecha- nizált részlegében mindössze 9 ember dolgozik. Két pár vízsu- gárcsőkezelő a tisztító és eiő- vájó fejtésben dolgozik. Egy gé­pész a zúzót irányítja, a másik a gépcsoportot, a harmadik a szivattyútelepet kezeli. Ezenkí­vül két szerelőlakatos teljesít szolgálatot a vízszállítás vona­lán. Az új módszer jelentősége, hogy egyszerűbbé vált a szén szállítása, minimumra csökkentették' a fővágatokat, szükségtelenné vál­tak a nagykeresztmetszetű ak­nák, stb. Ezenkívül a viz segít­ségével kitermelt szén már a külszínre való szállítás folyamán keresztülmegy a nedves dúsí­tás szakaszán­A hidromechanizált részleg teljesítménye igen naigty. Például novemberbén a víz segítségével termelő munkások teljesítménye ötszöröse volt a> Kuznyeck-me. donee legjobb bányáiban elért eredményeknek. Tető nyersvasból Jevgenyij NyiVolajenko mér­nök és Konsztantyin Getman öntő az odesszai ..Októberi For- radalom’‘-gyár dolgozói, vala­mint Aiekszej Uljtovszkij pro­fesszor megoldották a nyersvas öntecsnélküli hengerlését. Eljá­rásuk révén közvetlenül a fo­lyékony vasból lehet félmilli- méter vastagságú lemezeket gyártani. Az így előállított lemez gyártás.; r;oz 13-sizor keve­sebb villanyáram és nyolc­szor kevesebb tüzelőanyag szükséges. mint a rendes hengerléshez. Az így előállított lemez nem rozs­dásodik, feleannyiba kerül, mint az eddig gyártott vaslemez és igen tartós. A lemez gyártása a kővetkező­képpen történik: az izzó nyers- vasiemezek a futószalagról a termikus kályhába kérőinek ki­égetésre. Ezután a lemezt — amely a kiégetés következtében elveszti ridegségét —egy for­mázógép cserépformájúra haj­lítja. Ezeket most már csak sor­ba kell rakni és kész a tető. A szovjet film ünnepe elé A felszabad irtás óta hatodszor rendezik meg a szovjet film ünnepét, amely már szinte ha­gyományossá vált dolgozó né­pünk életében. Hatodszor kerül­nek a szovjet film ünnepén be­mutatásra az újonnan elkészült szovjet filmalkotások. Ez évben február 18-4ŐI áp­rilis 4-ig kerül megrendezésre, egybekötve a magyar-szovjet barátsági hónappal. Alkotó munkánk lendítője a szovjet film, mely megmutatja dolgozó népünknek az épülő kommunizmus országának vi­rágzó élétét, a szocialista ipar és mezőgazdaság eddigi ered­ményeit és a szovjet nép vi­dám, boldog életét. Példaképpen áll dolgozóink előtt a szovjet filmeken az új szocialista ember, a munkához és egymáshoz való megváltozott viszony. A szovjet film ünnepén me­gyénk területén is több új, eddig még be nem mutatott filmek lesznek műsoron. Ezeknek a megismerésével tovább mélyül népünkben a szovjet nép iránti szeretet és ezzel is erősítjük országunkban a békeharcot. A szovjet film ünneoén ke­rül bemutatásra megyénkben a „Fieleidheteitlen 1919” című ki­magasló szovjet filmalkotás, és a „Széttört bilincsek” a Karlo- vyvary-i fi’mfesztiválon mind­két film magas díjat nvert. Ezenkívül bemutatásra kerülnek még a nagysikerű ..Gvanottün- dér’’ és a ,*Szép ifjúság” című úi szovjet filmek Is. Szinkroni­zálva felújításra kerülnek olyan nagysikerű szovjet filmek, mint pl. a „Harmadik csapás” vagy a „Támadás 6.25-kor”. Ezek a filmek segítséget, lel­kesítést jelentervek dolgozóinknak az ötéves terv negyedik évének sikeres végrehajtásához, segítsé­get a szocializmus felépítéséhez. Sztálin elvtárs mondotta „A szocializmus közgazdasági pro­blémái a Szovjetunióban” című müvében, a szocializmus gazda­sági alaptörvényének lényeges vonása „az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükséglétéi maximá­lis kielégítésének biztosítása”. A szovjet film ünnepe a le­hető legnagyobb mértékben szol­gálja népünk kulturális igényei­nek kielégítését. A közönség- szervezők lelkes, alapos elökfe- szitő munkával, új kezdeménye­zésekkel, ötletekkel harcoljanak a szovjet film ünnepe, minden eddigit felülmúló sikeréért. A művészeti csoportok második országos versenyének Az Országos Népművelési Bi-1 zottság január 15-i ülésén tárgyalta a művészeti csopor­tok második országos verse­nyének eddigi tapasztalatait. A bizottság határozata megállapít­ja, hegy a most folyó verseny fontos eseménye általános kul­turális fejlődésünknek. Mind a színvonalban, mind a művészeti csoportok részvevőinek számé­ban megmutatkozik a dolgozó- és tanulóifjúság művészeti tevé­kenységének újabb jelentős'fej­lődése. A versenyre majdnem 14.000 csoport nevezett 224.000 rész­vevővel, akik közül mintegy 180.000 a 24 éven aluli. A cso­portok közül 5610 szakszerveze­ti, 4980 városi és községi, 3330 isirőlai, művészeti csoport. 4000 színjátszó csoport, több mint két és félezer énekkar, majd­nem 4000 tánccsoport, több mint másfélezer rigmusbrigád, 1000 zenekar és 400 bábcsoport nevezett be. Az eddigi bemutatókon újabb művészeti csoportok kerültek az élenjárók soraiba. Lényegesen javult a csoportok többségének átlagos színvonala. Számottevő fejlődést mutatnak az üzemi színjátszó csoportok; általában ■kielégítő a műsorválasztásuk. A csoportok jelentékeny részénél fejlődött a művészi alakítás színvonala és az eddigieknél lé- n-yecresen több időszerű helyi da­rabba! is szerepeltek a bemuta­tón. Például ai dunakeszi jármű­javító csoportja „Az ezredik vagon'’, az Ikarus csoportja az „Elüzem”, a Honvéd Tiszti Akadémia együttese a „Hogyan lesz egy munkásifjúból tüzé/- tiszt" című darabot mutatta be. Az éne ' sarok közül különösen az iskolai és falusi énekka­rok fejlődtek;- A magyar dalok és kórusművek mellett szovjet és más baráti népek dalait is elő­adják az üzenni énekkarok, a munkásmozgalom régi forradal­mi dalait is műsorra tűzik. Az énekkarok műsora mégsem elég változatos. A helyi dalokon kí­vül 10—20 kórusműre korláto­zódik. Az iskolai énekkarok ke­vés gyermekdalt énekelnek. Az üzemi és falusi tánccso­portok továbbfejlődtek. Gazdagodtak a népi tánc­tapasztalatai produkcióik, javult a szovjet ^éi más baráti népek táncai előadá­sának színvroaja is. Fejlődés tapasztalható az új tartalmú népi játékok alkotásában és elő­adásában. A hátat, sárpi'lisi, nyíriugoei é$ más együttesek­nél. A zenekarok elsőízben szenei pelnek országos versenyen; mű­sorukban és előadásmódjukba« még sok a kívánn.való. Rigmusbrigáddk is szerepel­nek ezúttal ai versenyen. Ez elő­segíti a dalosrigmusok előadás- művészetének, az élenjáró mű­vészeti csoportok színvonalária való emelkedését. A bábcsopor* tok is résztvesznek a versenyen és általában jól szerepelnek. Ismét szép sikerrel szerepel­nek a versenyen a szlovák, né- met, délszláv és román nemzeti­ségű művészeti csoportok is. A verseny során nem egy he- lycn jelentkezett a klerikális reakció és egyéb ellenséges elemek aknamunkája. Lecsúszott burzsoá elemek, nnint „helyi szerzők” több helyen becsem^ pészték a maguk brtnlasztó szellemét, «a művészeti csoportok tevékenységébe. Az e ken seggel szembeni megalkuvás meg­mutatkozott a körzeti bemuta­tók elhalasztásában. Például Fe­jér és óorsod megyékben. Fo­kozottabb erővel kell félépni mindenféli népellenes mester., kedéssel szemben, amely né­pünk kulturális félémé: kedése­rek útjában áll. Az általános fejlődés és számos csoport ki­emelkedő sikere mehett so4c csoport munkája még nem ki­elégítő. Ezért a verseny további szakaszán — a, járási és megyei bemutatókon — jelentős munká-t kell végezni az eddigi eredmé­nyek továbbfejlesztése és á meglévő hiányosságok meg­szüntetése érdekében. Ez ko­moly politikai, művészeti és szervezési feladatok megoldását követeli. A művészeti csoportok verso- nyének további szakaszán még jobban kell segíteni a művészet fegyverével a széles néptömegek politikai és kulturális fejlődését. Ezzel is meggyorsítjuk nagy or­szágépítő munkánkat, erősítjük hazánkat és a' békéért folyó .küzdelmünket. (ALTI) Á szabad népek eredményes együttműködése A második világháborúban a Szovjetunió világtörténel­mi jelentőségű győzelmet ara­tott. Ez a győzelem az imperia­lizmus táborának meggyengülé­séhez. a béke és a szocializmus táborának kiszélesedéséhez és megerősödéséhez vezetett. Euró­páiban és Ázsiában új demokra­tikus államok alakultak, ame­lyek aztán népi hatalmat terem­tetlek meg. Ezek az országok rátértek a szocializmus építésé­nek útjára. Amikor a népi demokratikus országoK első népgazdasági ter­veiket nyilvánosságra hozták, az imperialisták és ügynökeik a tervek bukását jósolták. A té­nyek azonban megcáfolták a nagvképű jóslatokat. A népi de­mokratikus országok, amelyek a múltban többé-kevésbé elmaradt, fejletlen iparra! rendelkező me­zőgazdasági országok voltak és teljes mértékben ki voltak szók gáltatva a tőkés országoknak, megkezdték gazdasági életük ro­hamos fejlesztését, megkezdték a szocializmus építését. Ma már mindenki előtt ismer­tek a népi demokratikus orszá­gok hatalmas sikerei. A népi demokratikus orszá­gok az ipar; termelés szín­vonalát 105J2 végére, a háború előtti színvonal há­romszorosára emelték. A népi demokratikus országok­ban az ipari termelés 1952-ben 20 százalékkal nőtt. E sikerek még szemléltetőb- bek lesznek, ha összehasonlítjuk ezeket az eredményeket a nyu­gati tőkés országokban uralkodó helyzettel. A nyugateurópai Ka­pitalista országokban, amelyek az amerikai „segítség” bilincsé­ben sínylődnek — az ipari ter­melés az elmúlt 15 év alatt mindössze 31 százalékkal nőtt. A hat nyugateurópai kapita- l’sta országban 1952-ben a termelés növekedése mnd- össze 0.8 százalékot tett ki, F elvetődik a kérdés, miért fejlődik a népi demokra­tikus országokban a gazdasági élet íven hatalmas ütemben, ugyanakkor a tőkés országokban miért hanyatlik. Azért, mert a népi demokráciák dolgozói fel­szabadultak a tőkések, földes­urak és külföldi imperialisták uralma alól és a szocialista fejlő­dés útjára, léptek. Megszilárdí­tották a Szovjetunióval és egy­mással a testvéri szövetségüket, a Szovjetunió nagyarányú támo­gatását, segítségét élvezik. Nyu- ?at-Európa népei pedig nemcsak nem szabadultak fel a tőkés ura­lom alól, hanem még az ameri­kai imperialisták is nyakukra te­lepedtek, akik megfojtják ez or­szágok gazdasági életét; is. A népi demokratikus orszá­gok a barátságon, egyenjogúsá­gon és kölcsönös segítségnyújtá­son alapuló kapcsolatokat épí­tettek ki a Szovjetunióval és egvmássál. A tőkés országok a gazdasági kapcsolatokat azért alakítják ki, hogy megakadályoz­zák társaikat termelő erőik fej­lesztésében. A népi demokratikus orszá­gok azzal, hogy sikeresen elmélyítik a Szov­jetunióval és egymással gazdasági kapcsolata kát, megteremtik az országok közötti újfajta kapcsolato­kat. A népi demokráciák gyors fej­lődésének egyik legfontosabb technikai segítségnyújtás, első­sorban a Szovjetunió segítsége. A népi demokráciák a Szovjet­unióból kert" ;erü ipari berende­zéseket, valamint széleskörű tu­dományos és technikai segítsé­get kapnak. A Kapitalista államok között »szintén folyik a gyártási eljá­rások és találmányok kicserélé­se, rendszerint azonban csak ak­kor. amikor azok már elavultak és felváltották őket a titokban tartott új eljárások. A Szovjetunió és a népi de*1 mokráciák közötti gazda­sági kapcsolat terén a teljes egyenjogúság és kölcsönös se­gélynyújtás elvei uralkodnak. A népi demokráciákban a tervgaz­dálkodás bevezetése lehetővé tette, hogy ezek az országok összehangolják gazdasági ter­veiket. Ennek a baráti össze­hangolásnak eredményeképpen vegyes ipari üzemek, szállítási és egyébb üzemek épültek. A Szovjetunió és a népi de- mokrác’ák kapcsolatai a pro­letár internacionalizmus el­vein alapulnak. Ezen együttműködés a nagy- és kis népek egyenjogúságának el­ismerésén, a szocializmus győ­zelméért folytatott közös harcon alapszik. Ä nepi demokráciák- dolgo­zói, kommunista és mun­káspártjaik vezetése alatt építik a szocializmust, erősítik a béke táborát. A Szovjetunió és a népi demokráciák közötti széleskörű és termékeny gazdasági együtt­működés hatalmas tényező eb­ben a harcban. Tcrmcsicttuífoiniinyos könvvhét Január 30-a és február 9-e között kerül 6cr elsőízben, Ma­gyarországon a „természettu­dományos ismeretterjesztő könyvhét” megrendezésére. , A könyvhét feladata az, hogy szé­leskörben mutassa meg a termé­szettudományos ismeretterjesztő könyvek olvasásának szerepét népünk kuituráks fejlődésében és a tudományellenes nézetek; maradiság, a babonák elleni, a klerikális reakció népbutitása el­leni harcban. A természettudományos könyv­hét során országszerte üzemek­ben. gépállomásokon, állami gazdaságokban, iskolákban, fal­vakban, városokban, könyvtá­rakban kön yv'k'i állttá sok a t' elő­adásokat. könyvvásárokat tar­tanak. Budapcsterr központi könyv-kiállítás is nyíik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom