Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)

1953-01-31 / 9. szám

4 SZABAD \Ő C» BAD 1953 január 31. A balesetmentes közlekedésért Az etóult kapitalista társa- ,da!mi rendszerben az ember, de különösen a munkások'és pa­rasztok csak arra voltak jók, högY őket a tőkések és földbir­tokosok kizsákmányol iák és ki­sajtol iák belőlük amit csak le­het. Ebben az időben egyáltalán nem beszélhettünk az emberi megbecsülésről, mert a munká­sokat és parasztokat „csőose- lék”-nak tantottáik. : Ä kapitalista társadalomban, ha valamelyik munkást bal­eset érte örök életre a nyomor- fiák, volt kitéve.. Népi demokrá- ciánik ezt is. megszüntette és gondoskodik a munkások és pa­rasztok életének védelméről, kü­lönböző biztonsági rendszabá­lyokon keresztül. Ilyen rendszabály a közúti közlekedés szabályozása is, mert ezzel is dolgozóink életét véd­jük. Ötéves tervünk végrehajtá­sa eredményéképpen egyre job­ban szaporodnak a közúti köz­lekedésben résztvevő járművek száma. Csak az elmúlt évben a gépjárművek száma 33 száza­lékkal emelkedett. Ezen emelke­déssel azonban nem tartott lé­pést úthálózatunk fejlődése. Ötéves tervünk gondoskodik, hogy úthálózatunkat is átépít­sék. és , megfejeljen a szocia­lista közlekedés törvényeinek, így megyénk területén megépül a Hatvan—Salgótarján közti betonút, amriv a jelenlegi pro­blémákat megszünteti. Átrende­ződik megyénk székhelye Salgó­tarján is és építkezése, város- rendezése is a szocializmus épí­tésének diadalát fogja majd hirdetni. Addig azonban kénytelenek vagyunk a niegraovekedett for­galmat a tőkés társadalomtól rárakbagvott keskeny utakon le­bonyolítani. Természetesen ilyen körülmények mellett sokkal na­gyobb fegyelemre van szükség, hogy embertársa Irak életét és dolgozó népünk vagyonát ne veszélyeztessük. > Sokan vannak azonban olya­nok, akik nem értik meg, hogy a közlekedési szabályok betartásá­val embertársaink életét védjük és dolgozó népünk vagyonát kí­méljük. Ezen a területen is keil érvényesülni a takarékosságnak, amelyre Gerő elvtárs -hívta fél a figyelmünket a Központi Vezető­ség- ülésén. Eimondhatiufc-e, hógv gépkocsivezetőink eleget tesznek a Központi Vezetőség ezen határozatának. Nem mond­hatjuk el. Vannak olyan gép­kocsivezetőik, akik embertársaik életét veszélyeztetik és hatalmas károkat okoznak népgazdasá­gunknak'. Orosz Jenő salgótar­jáni gépkocsivezető nem tartotta be sűrű ködben a lJ kilométeres sebességet és ennek következté­ben, Jobbágyi községben besza­ladt a Zagyva -folyóba. Két em­bertársunk ennek következtében súlyosan megsérült és hosszabb időre kiestek a termelésből, a nép vagyonában, pedlig több mint 6000 forjpt kárt okozott. Zéti József salgótarjáni gépkocsive­zető, aki irtai hatása alatt veze­tett, a baloldalon állt meg és onnan tolatott vissza. Súlyos balesetet idézett elő, mert az ■arra haladó Qravecz János sal­gótarjáni gépkocsivezető kény­telen volt őt kikerülni, s két munkás kiesett a kocsiból és hosszabb időre munkaképtelenné váltak. Felelősség terheli Ora- vecz Jánost is, mért útelágazás­ban nem tartotta be a 15 kilo­méteres sebességet, ital hatása alatt vezetett és a rakodó mun­kásokat állva szállította gép­járművén és igv fordulhatott elő, hogv azok kiesték.’De nem volt üzemképes a fékje sem. Sok gépkocsivezető van, aki a megengedett sebességet túl­lépi; de még nagyobb azoknak a száma, akik nem veszik fi­gyel ernte a nagyforgalmú kes­keny utcákban megáll apírtott. 15 kilométeres sebességeit és ezzel dolgozóink életét és a nép va­gyonát veszélyeztetik. Egyes gépkocsivezetők fele­lőtlenül szeszes italt fogyaszta­nak. és nem gondolnak arra, hogv ez milyen súlyos balesetek előidézőié lehet. Sze-lepcsénvi Pál salgótarjáni ; lakos ittasan vezetett és így tilos úton köz­lekedett. Nem rajta múlott, hogv nem idézett elő komolyabb bal­esetet, vagy Kovács Imre job­bágyi lakos motorkerékpárjával ittasan közlekedett és megfeled­kezett -arról, hogv ott nem rég hasonló motoros halálos gázolást idézett elő. Sokan nem állnak meg a vas­úti sorompók előtt, Monori La­jos salgótarjáni laikos a MÁVAUT munkásjárattal a le­zárásban lévő ^ orom dó előtt sem állt meg és nem rajta mú­lott, hogv az arra közeledő vo­nat nem gázolt gépkocsijába. A sorompóőr ha nem e!é~"é fi­gyelmes, akkor 'komolyabb bal­eset származott volna belőle és ezen a gépkocsin 34 munkás elvtársunlk életét veszélyeztette. Számtalanszor a gépkocsive­zetők nem biztosítják egymás­nak kitérés alkalmával a fél ■nvomitávolságot. Ezen mulasztá­suk következtében már súlyos .kimenetelű 7baleseteket idéztek ■elő. Ezt tapasztaltuk különösen ■a MÁVAUT gépkocsivezetőknél. •Ezen vállalat az utóbbi időben a legtöbb baleseteit idézte elő. Ném tudom mi a véleményük a •gépkocsivezetőknek arról, hogv a ..Vezess bateset nélkül!’’-moz­galomban hátul kullognak. Sokan nem tartják be a mű­szaki biztonsági berendezéseket, amelyek nélkül özhetetienül hoz­zájárulnak embertársaink éle­tének védelméhez. Sokszor irányielzőkészüiék. fék és hang­iéi zőkészülék nélkül vesznek részt a közúti forgalomban. Cservenék János magyargéoi és Na,gy Károly toaranosberényi gépkocsivezetők is hasonló .mu­lasztásit követtek el. De itt á •vállalatvezetők is feíeiősek, 'miért engednek ki műszaki hi­bás kocsikait a forgalomba. , Természetesen tapasztalni le­het más járműveknél is. hogv veszélyeztetik a zavartalan köz­lekedést. embertársaink életét , "s 'dolgozó népünk vagyonát. jc itt különösen a kerékpárok é/ lo­vaskocsik kivilágításáról kei! be­szélni... Sokan nem Világítják ki szürkülettől napkeltéig vagy sűrű ködben járműveiket és ez­zel a mulasztással ' már több 'baleseteit idéztek elő. De azért •foglalkoztunk túlnyomó több­ségben a gépkocsivezetőkkel, -mert nekik ezen szabályok be­tartása foglalkozásúkhoz tarto­zik és már ebből vizsgált tettek, — tehát ismerik. Szükséges, hogy a vállalat- vezetők és ga rá zsmesterek har­coljanak az ilyen fegveímezei]en- kedők ellen. Ismertessék Gero elvtárs beszámolóját és a nia- guk területén azt hajtsák is végre. Érvényesüljön a balese­teik csökkentésével is a takaré­kosság betartása munkájuk terü­letén. De különösen embertár­saink életét védjék, akik . harcos 'építői a szocializmus építésének. 'Alkotmányunk szellemében job­ban védjük embertársaink egész­ségét és életét. Mindig lebegjen szemünk előtt, hogv népi demo­kráciánkban legfőbb érték az ember. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL ALLANDö HÉTKÖZNAPI MŰSORSZAMOK: KOSSUTH: Falurádió; 5 00, 7.05. Hírek, a Szabad Nép mai vezércikke; 6.45, 12.00, 17.00. 20.00, 22 00. 24.00. Lapszemle; 5.30, 7.45. Sport; 20.20. 22 00 Ideqennyelvü hírek; 15.15. 18 40. 19.40 Színház, filmműsor: 7.00 Műsorismertetés: 7.55, 15.50 Zárás: 8.30. Időjárás: 14.00. űttörő-hiradó: 15.15. Iskolarádió: 16.20. Han- gos Újság: 12.00. 20.00 Begyűjtés hírei; 20.40. - PETŐFI: Hangle mez: 6.00, 7.05. Jó reqqelt, qyerekek: 6.45 Hírek; 10.00. Idegen- nyelvű hírek; 7.20, 18.30. 21.00. Műsorzárás; 11.3.0. Iskolarádió: 9.20. Sport 19.15. Január 31, szombat. Kossuth-rádió; 11.30: Fábián Zoltán elbeszélése. — 13.00: Könyv, muzsika, színház. — 14.30: Az Ifji Gárda. — 15.30: Szabad­ságunk hírnökei. — 16.20: Nép zene. — 18.30: Az állánli népi együttes műsora. — 20.10: A Csinn-Bumm-cirkusz szilveszteri műsora. Petőfi-rádió: 9.45: Görög gyer­mekek műsora. — 15.00: Vidéki kórusok. — 16.00: Zenei Újság. — 13.35: Közgazdasági negyed óra. —' 18.00: Tánczene. — 18.45 Csárdások. — 19.00: Verdi: Don Carlos. — 20.00 Készletek az Asz szonyok háza c. rádiójáték zené JébőL Február 1, vasárnap. Kossuth-rádió: 9.30: Könnyű út a komoly zenéhez. — 10.10: Csinn-bumm! — 12.55: Népzene. 16.00: Ismerkedtünk holnapunk­kal. — 17.30: Részletek Farkas Ferenc: Zeng az erdő c. daljáté­kából, — 19.00: Szovjet tánczene. — 21.45: Hangverseny Verdi mű­veiből. Petőfi-rádió: 11.00: Miska bá esi lemezesládája. — 12.05: A vi­lág ifjúsága a békéért. — 13.50: Gyermekzene — szvit. — 15.00: Kérdezz — feielekl — 16.40: Szív küldi. — 17.00: Sziklát fejtek, fej tek, válóm a szén-eret. — 18.45- Csárdások. — 20.00: Népzene. Ami nem tetszik a dolgozóknak Ahol a lencsefőzelék dús kavicslelőhely / ,anuár 27-én a Salgótarjánban lévő , Északmagyarországi Uzeméle'.mezési Vállalat karancsúti étkezdéjében étkeztem. A vendég mit sem sejtve leül és ,,dideregve” várja, hogv az ételhordó elvtársnő egy tányér forró levessel szerencséltesse. Persze az ilyen naiv dolgozó rájön tévedésére, amikor röpke fél­órás hidegben való üldögélés után még, mindig nem tudta csillapí­tani gyomrának „hangjait”. Aztán jön a jószívű asztaltárs, aki csendesen megjegyzi, „kanál, villa nélkül óhajtja-e az ebédet el­fogyasztani?” Meft" -itt evőeszközt nem készítteffittk az asztalra, nem beszélve a vízről és a sóról. Nosza megkezdődik a hajsza kanál, villa után. Ha minden jól megy, addigra ott várja az asz­talnál a légkörhöz csodálatos gyorsasággal jdomuló fagyos leves. Miután a levest a vendég „jóízűen” elfogyasztotta, hosszas könyörgés után megkapja a dolgozó a második fogást. Időközben az egyórai ebédidő is lejárt és az étkező lélekszakadva kapja be ebédjét, hogy futva időben érjen munkahelyére. Arra lennénk kíváncsiak.-hogy meddig óhajtja a vállalat ezt az állapotot tűrni — nem beszélve arról, hogy egyes főzelékekben nem odavaló tárgvak is találhatók. Például 27-én a lencsefőzelék kavicsokban dús lelőhely volt. Ilyenkor aztán próbára vannak téve az étkező fogai is, nemcsak idegei. Szeretnénk, ha az üzem- éle!mezősi vállalat étkezdéjét valóban a dolgozók szolgálatába állítanák, hogy azok fűtött helyiségben, kellemesen fogyasztanák el mindennapi ebédjüket. Varga István, a MÉSZÖV dolgozója Nagyobb gondot az egészségvédelemre Dolgozó népünk alkotmánya kimondja: hazánkban legfőbb érték az ember. Gazdasági és szakszervezeti vezetőink azon­ban nem harcolnak eléggé ennek betartásáért. A ménkesi üzemnél legtöbb személyszállító kocsi ajtaja rossz. Sőt sok olyan kocsi van, amelyiknek sem ajtaja, sein ablaka. Sajnos, ugyanezt el lehet mondani a többi vállalatainkról is, ahol szeméiyszá 1 !itókocsik körletednek. Bár a dolgozók már több ter­met esi értekezleten kteté'k az igazgatóság és a szakszervezet in­tézkedését a kocsik sürgős kijavítására, de ennek érdekében még semmit sem tettek. A vállalat igazgatósága és a szakszervezet vezetői mulasztásukért felelősséggel tartoznak. A dolgozók javas­latainak semmibevételével elősegítik a beteglétszám emelkedését, mert a dolgozók a- meleg bányából kiérve, -megizzadva ütnek a hi­deg, huzatos kocsiba és átfáznak. A Vállalat igazgatóságának, szakszervezeti vezetőinek elsőrendű kötelességük a dolgozók egészsége fölött őrködni, kiküszöbölni minden olyan hiányosságot, amely a dolgozók egészségét veszélyezteti. Kűrthi Sándor Szervezés — avagy az acélárugyári műsoros est ? J ANUAR 25-ÉN A SALGÓTARJANI ACÉLÁRUGYÁR dolgo­zóit a Rádió szimfonikus zenekara tisztelte meg azzal, hogy ajándékműsort szolgáltatott a termelésben kiváló dolgozók­nak. Az acélárugyár vezetősége ez alkalommal meghívókat küldött ki, 450 darabot, mely meghívóval két személy vehetett részt a hangversenyen. A vezetőség jól tudja azt, hogy a teremben csak 600 ülőhely van, mégis több mint 900 dolgozót hívott meg. Olyan tolakodás volt a helytelen szervezés miatt, hogy ázátnos dolgozó ingerülten ment haza. A műsoros esten Honzik István volt sta­tisztikus is kellemetlen perceket szerzett a jelenlévő dolgozóknak. Annak ellenére, hogy két-három évvé! ezelőtt Ő volt a kultúr­otthon- igazgatója, ezen az estén félretette a szocialista kultúrát s bemutatót akart rendezni a jampi-táncból, melyet természetesen a dolgozók undorral fogadtak. Elengedhetetlenül szükséges, hogy ha a legközelebb Is mű- sorosestet rendeznek, a Salgótarjáni Acélárugyárban is vegyék figyelembe, hogy hány dolgozónak biztosítanak helyet a teremben. De akadályozzák meg az olyanokat, akik amerikai kultúrát akar­nak majmolni a k u 11 úr ot tho n un kban. A Bányagepgyár MSZHSZ-alapszervezete kijavítja hibáit A Zagyvapálfalvi Bányagép- gyár Szabadságharcos Szövetsé­ge nagy lendülettel kezdte meg munkáját, hogv a szövetség elé kitűzött célt határidőre teljesí­teni tudják. Január első felé­ben egv alapfokú lövészkört és egy alapfokú rádióskört indí­tottak be 25—25 -hail ga tóval. A ió agitáció eredménye, hogv a lövészkor hallgatóinak t-öbb mint 90 százaléka 20 éven aluli elv- társakból tevődik össze. Ezenkívül a tagszervezés 1 te­rén is szép eredményeket értünk el. Különösen ió munkát végez­tek. Biasko Győző. Bálint Jó­zsef és Faragona elvtársnő, akik személyenként 10—15 főt szer­veztek be. tagságunk soraiba. Epedménvei-nk mellett azon­ban bőségesen akad hiba is szervezetünknél. Ez főképp ab­ban mutatkozik meg. hogy nem teremtettünk szoros kapcsolatot a többbi tömegszervezet ekkel. En magam is mi-rat a szervezet ne­velési felelőse nem fejtettem ki olvan felvilágosító munkát, ame­lyet felelősségteljes beosztásom megkövetelne. Szabó Imre szer­vezőtitkár elvtárs az úi vezető­ség megalakulásától még egv ízben sem látogatta meg ^szö­vetségünket. Máté Sándorné ál­landóan vonakodik a rábízott munka elvégzésétől. Arra. hivat­kozik. hogv nem ér rá, sok dolga van odahaza. A legnagyobb hibát azonban szervezetünk titkára, Nagy Gyu­la eivtárs ’ követte el, aki nem fosta össze eléggé a vezetőséget, nem irányította úgy a munkát, mint ahogyan azt szövetségünk alapszabályzata megköveteli. A vezetőség most elhatározta, hogv az eddigi hibákat rövid időn belül kiküszöböli és elér­jük. hogv február 15-ig szerve­zetünk minta álapszervezet lesz. Ehhez azonban szükséges, hogv a vezetőség minden egves tagia szívósad, kitartóan és önfelál- dozóan harcoljon a szövetségünk pártunk által kapott megbízatá­sának következetes végrehajtá­sáért. . . Vállaljuk, hogv az első ne­gyedévben taglétszámunkat a tervbevett 60 fő helyett 70 fő­vel emeljük, a körvezető elvtár- sak pedig megfogadták, hogy tu­dásuk legjavát adják tagságunk lövész- és rádió szakismeretei­nek elsajátítása érdekében. Telek János Bányagépgvár MSZHSZ nevelési felelőse Az általános iskolák közötti versenyben a nagylóci lett az első Megyénkben verseny indult az általános iskolák között. A verseny célja: melyik általános iskola szervez be több látogatót a mozielőadásra. A verseny kiértékelése január 25-én volt Az első hejyezést a nagylóci iskola érte el. Második lett a dejtári, harmadik a karancs- sági általános Iskola. Ezeknek az általános iskoláknak az igazgatói és tanulói könyvjutalomban részesültek. Vegyenek példát ezekről a tanulókról a többi iskolák tanulói is és sokkal aktívabban vegyenek részt ők is az úiabb versenyben, amely a szovjet film ünnepe lesz. Ennek a versenynek értékelésére április 4-én lieriil sor. A Salgótarjáni Üveggyár sportolóinak felajánlása április 4-e tiszteletére A munka verseny egyre na­gyobb lendületet vett megyénk sportolói között is. Egyre több sportkör sportolói kapcsolódnak be a szocialista munkaverseny­be. így a Salgótarjáni Üveggyár sportoló is megtették felajánlá­sukat hazánk nagy ünneoének, április 4-nek, felszabadulásunk napjának tiszteletére. Szolgáljon ez a szép felaián'ás megyénk többi sportkörének, sportolójának példaképül, hogy ők is még jobban, segítsék na­gyobb eredmények elérésével az 1953. évi tervünk első negyed­évének s ötéves tervünk határ­idő előtti befejezését, hogy ezen keresztül Is mindjobban széle­sedjen ki a szocialista sport me­gyénk valamennyi sportegyesü­letében. A Salgótarjáni Üveggyár lab­darúgócsapatának tagjai a követ­kező munkafelajánlást tették áp­rilis 4-re: Pförtner Károly faesztergályos vállalta a tervfegyelem betartá­sát és a 480 perc pontos kitölté­sét. Csábi Ferenc sztahanovista merítő vállalta, hogy az 1953. első negyedévi tervét március 10-re befejezi. Tőre László sztahanovista me­rítő vállalta, hogy az első ne­gyedévi tervét március 10-re tel­jesíti. Szenes András sztahanovista üvegfúvó és Slmkó Ferenc szta­hanovista üvegfúvó, valamint Pútnok Gyula lakatos , vállalták, hogy , első negyedévi , tervüket március 15-re befejezik. Huszár Tibor sztahanovista üvegfúvó vállalta, hogy első. .ne­gyedévi tervét március 18-ra tel­jesíti. Kőniq Rezső termelési felelős, sztahanovista préselő vállalta, hogy a munkaverseny kiértéke­lését mindennap ellenőrzi. Szorcsik Gyula bankfuvó 'vál­lalta. hogv első negyedévi tervét március 20-ra befejezi. Puporka Ferenc préselő vál­lalta. hogy tanműhelyi eredmé­nyét április 4-re 105 százalékra emeli. Cseh Ferenc merítő. vállalta, hogy első negyedévi tervét már­cius 20-ig teljesíti. Ezenkívül vállalták a labda­rúgók. hogy a munkafegyelmet műhelyeikben még jobban meg­szilárdítják és a sportpályán szocialista sportemberhez mél­tóan fognak viselkedni a jövő­ben. i A Salgótarjáni Bányász labdarúgóinak ezévi első MHK teljesítései Az elmúlt héten mintegy hu­szonöt labdarúgó melegítőben indult az országúton Somoskőúj­falu felé. A Salgótarjánt Bányász játékosai Indultak az MHK nyolc- kilométeres gyaloglási feltételét teljesíteni. — ügy gondolom, mi leszünk az országban az elsők, akik az MHK nyolckilométeres mezei fu­tását teljesítjük — jegyezte meg Kiss Gyula csapatkapitány. A nagy hidegben nagy lelkese­déssel gyalogoltak a játékosok. Mindenki komolyan végezte a nem könnyű feladatot. A fiúk arcán látszott, tisztában vannak, hogy nemcsak az MHK-gyakorla- tot végzik el. hanem ez nagy­szerű előkészítő az állóképesség fejlesztésére. Ruzsik, Mihály, a Bányász SK MHK-ellenőrző biz­tosa is együtt gyalogolt a fiúk­kal. Elégedetten nézte verseny­óráját és amikor visszaérkeztek a ,,Stéeé'‘-pályára, mosolyogva mondta: — Két perccel előbb tettük meg az utat, mint a kötelező időszint ezt előírjál Az öltözőben kissé fáradtak voltak a játékosok, de mind­egyik elégedetten nézett maga elé. Oláh Géza kapus csendesen megjegyezte: — Az első nehézségen könnyén tűi vagyunk, bár az első bajno­kin is ilyen sikerrel vizsgázhat­nánk. Két nappal később a Salgótar­jáni Bányász labdarúgói a város határában elterülő mezőkön el­végezték a háromkílométereS mezei futást. Ez már kissé nehe­zebben „ment“, úgyhogy Ruzsik .Mihály a táv felén „feladta", A pályán fogadta az izzadta;» vis?» szatérö játékosokat. Amikor ver­senyórájára pillantott, megnyu­godva mondta: — Nincs baj, most, ts előírt szinten belül végeztek a Bányász labdarúgói! Ezek szerint a Salgótarjáni Bányász labdarúgói már elvé­gezték az MHK-nak 1953. évre előírt két kötelező gyakorlatát. Falusi sp a r t k áréin h téli tel adatai Az 1952 es év folyamán me­gyénk területén számos új falusi sportkör alakult. Az új sportkö­rök mindenütt komoly sportlehe­tőséget teremtettek a falu népe számára és a falusi dolgozók nagy lelkesedéssel ragadták meg a lehetőséget. De ez vonatkozik az 1951. évben megalakult falusi sportkörökre is. Most azonban fennáll a visszaesés veszélye. Rendkívül fontos, hogy a falusi sportkörökben ne álljon meg az étet a tél folyamán, mert, téli pi­henő a sportba bekapcsolt dol­gozók elkedvetlenedését vonná maga után. Komoly feladatuk a falusi sportkörök vezetőinek, hogy élénk sportéletet teremtsenek a holtidény napjaiban is. Er-re a célra elsősorban a téli sportokat kell felhasználniok, sí, korcsolya. Fontos téli sport a súlyemelés és a torna is. Nagy gondot kell for­dítani az MHK-szabadgyakorlatok gyakorlására. Általában az a fon­tos, hogy a sportkör tagjait ál­landóan foglalkoztassák éspedig nemcsak edzések, hanem verse­nyek formájában is. Minden köz­ségben rendezzenek különböző sportágakban és sportjátékokban versenyeket. Helyes, ha a verse­nyeket minél szélesebb körben rendezik és valamilyen megtisz­telő, például a „község legjobb­ja" címért folynak a küzdelmek. A különböző versenyek rendezé­sénél természetesen nem szabad elfeledkezni az MHK-nak azokról az ágairól, amelyekkel télen a szabadban ts foglalkozhatnak, így például rendezzenek grá­nátdobó. súlylökö stb. versenye két is. Más fontos feladatok Is várnak a tél folyamán a falusi sportkö­rökre. Ezen között első helyen a szakmai, elméleti képzést, vala­mint az MHK kötelező előadás meghallgatását kell megemlíteni. Sportolóink általában nem isme­rik tökéletesen még a saját sportáguk szabályait sem. nin­csenek tisztában a magyar test- nevelési és sportmozgalom új szervezeti felépítésével és azok­kal a feladatokkal, amelyeket a sportmozgalom tűz eléiük. Tart­sanak előadásokat a Szovjetunió sportjáról, Ismertessék egv-eyv szovjet sportoló edzési módsze­rét beszéljenek a magyar sport időszerű kérdéseiről, szervezeté­ről, az olimpiai győzelmedről, foglalkozzanak az egyes sport­ágak szabályaival. Tartsanak egészségügyi előadásokat, az egészségügvl előadások megtar­tására kérjék fel a falu orvosát. Nem kevésbbé fontos, feladat hárul a járási TSB-kre is. Fel­adatúk, hogy a sportkörök el­nökségeit segítsék az adminisz­trációs munkák elvégzésében. Is­mertessék a sportköri elnökök előtt az 1953. évi feladatokat, adjanak segítséget a munkaterv. versenynaptár elkészítésénél. De adjanak segítséget a patronáló sportkörök a falusi sportkörök­nek. Megyénk területén a Nagy, bátonvi Bányász—Karancsfceszi a Lucfalvt, »a!gó[arjául Bányász Traktor. Bgyarmatí Lokomotív“ Diósjenői Traktor, Bgyarmatí Pe­tőfi— Bgyarmatí Traktor, Jobbá­gyi Vasas—Palotás:, Salgótarjáni Vasas—Ceredi, Zagyvapálfalvai Építők—Sámson házi falusi sport, köröket patronálják, azonban ezideig még semmit nem. tettek annak érdekében, hogy a patro> náló sportköröknek valami for­mában segítséget nyújtottak vol­na, egyszóval segítséget , nem nyújtottak. Tennivaló tehát akad bőven a sportkörökben, a pat­ronáló sportkörökben, a TSB-ben. Az újjászületett magvar sport a falun sem ismeri el a holtidény jogosságát, mint ahogy az élet minden más területén is letűnt az „uborkaszezon" ideje. Azelőtt nem gondoltak arra. hogy télén ts lehet házat építeni s ma már hatalma«- üzemek. sokemeletes munkáslakások, valamint kultür- ház-ak, színházak, hidak épülnek fagypont alatti hőmérsékletben ts. A szocialista fejlődés kitörölte sportszötárunkból is a hpltidény szót, egyre gyorsabb ütemben haladunk előre folyton növekvő feladataink megoldására. Aki a sme-tban a hoWdAnv íogosc'á.rril vallja. az lemarad és le­maradását nem tudja majd be­hozni. Dresser Vilmos Betonozási és szállítási műn- kára férfi segédmunkásokat fel­veszünk. Jelentkezés az Épűlet- elemqyár munkaerőqazdálkodá- sán, Bp„ XI., Budafoki-ót 78 szám. Vidékieknek szállást Fiávt 10.— forintért, napi háromszori étkezést 7.40 forintért biztosí­tunk. A Taktaharkányi Állami Gaz- dasáq keres azonnali belépésre, lehetőleg jé gyakorlattal rendel- kezo, roiskoiát vagy gazdasági szakiskolát végzett állattenyész­tési és növénytermelési szak­embert. Jelentkezni lehet Írásban vaqy személyesen. önéletrajz csatolásával a Taktaharkányi Ál­lami Gazdaság, . Jajhalom Köz­pontjában. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmegyei Párt­bizottságának lapjá Felelős kiadó: Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal- Salgótarján. Rákóczi-u. §2. Telefon? szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Szikra Lapnyomda Budapest. József-körűi 3 F. v.; Kulcsár Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom