Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)
1953-01-24 / 7. szám
1953 JANUÁR 24. SZAKA» \OfinTö 3 Nógrádkövesd versenyre hívta Becske, Bércéi, Galgaguta községeket Nógrádkövesd község a begyűjtési feladatok, a mezőgaiz- dasági és pénzügyi munkák elvégzésére versenyfelhívással fordul* Becske, Galgahuta és Bércéi községekhez. A versenvpon- tok összeállításánál a község legjobb dolgozó parasztjai több. mint hetvenen vettek részt. A yersenyfeíhívásuk így szólt: „Vágómarhából első negyed- 'évi tervünket március 21-ig 110 százalékra teljesítjük, ser. tésbeasdási tervünket március 28-irt 111 százalékra teljesítjük. Baromfibeadást az első negyedévre 120 százalékra, míg a tojásbeadást 105 százalékra teljesítjük A beadási tervek teljesítésének meghatározása után a versenyfelhívásban felszólították a községeket a tavaszi munkák elvégzésére is. ök azt vállalták, hogv a tavaszi vetést: árpa, zab, cukorrépa és mákot március 20-ig elvégzik. A tavaszi szántást, a kukorica és burgonya alá március 31-ig elvégzik. Ezután a pénzügy* felajánlásokra tértek át. Vállalták, hogy az első negyedévi adóbefizetés:' tervüknek március 25-ig 110 százalékban eleget tesznek. A verseny fel híváshoz' a pénzügyi állandó bizottság azzal csatlakozott, hogy az adófizet« érdekében olyan felvilágosító munkát végez, mellyel az eddigi önkéntes adófizetők létszámát március 25-ig 30 százalékkal növeli. Nógrádkövesd dolgozó, parasztjai így indulnak az ezévi munka végrehajtására, hogy munkájukkal kivívják a „megye legjobb községe" címet. Sümegi János szécsényi középparaszt felkészült az 1953-as begyűjtési terv teljesítésére Én is, mint a töb- íi dolgozó paraszttársam nagy érdeklődéssel vártam és megelégedéssel fogadtam az új begyűjtési rendeletet. A rendelet tanulmányozása után megállapítottam, hogy a rendelet a multévihez képest fejlődött, igazságosabb tett. Például az 5 holdon aluli dolgozó parasztoknak az általuk eltartott harmadik és minden további 14 éven aluli gyermek után fél-fél holdra eső terménybeadási kötelezettségét el kell engedni, vagy a nyolc holdon aluli termelők. akik tehenet nem tartanak, a rendeletben megállapított terménybeadási kötelezettségen felüt az eredeti takarmánybeadási kötelezettségük további. 20 százalékát kötelesek helyettesítésül beadni. Ez is hozzájárul a tejtermelés növeléséhez. A becsületes dolgozó parasztoknak nem nehézség a tojásbeadás súlyban való teliesitíse. Ha a málfévi beadási kötelezettségemet kiértékelem, melyet a fagy, aszály ellenére könnyen teljesítettem. akkor az 1958. év elé bizakodóan tekintek. 13 kh szántóm és egy kh rétem volt. A 14 kh összterület után beadtam búzából 19.02 mázsát, takarmánygabonából 11.10 mázsát, ezzel 5 százalékkal túlteljesítettem beadásomat. A burgonyabcadási kötelezettségemet 22 százalékkal teljesítettem túl. Ugyanígy túlteljesítettem a napraforgóbeadási kötelezettségemet is. Tej-, tojás-, baromfibeadási kötelezettségemet idő előtt 100 százalékra teljesítettem. A szarvasmarhabeadást szerződéssel oldottam meg, míg a sertésbeadást még október hóban teljesítettem. Mindezen felül bőven maradt kilenctagú családomnak, sőt még szabadpiacra is jutott bőven. Ezenfelül sertéshizlalási szerződést is kötöttem. Természetesen a beadási kötelezettség teljesítésére elő kell készülni. En föl is készültem. Ezért szántóm 35 százalékát még október hóban bevetettem búzával és ösziárpával. KI kell hangsúlyoznom, hogy jó! trágyázott és jó talajmunkával előkészített földbe vetettem a vetőmagot. Szerződéssel termelek egy kh biborherét, fél kh szöszösbükkönt/t. egy kh cukorrépát. Mákot és káposztát is szerződéses alapon termelek, amellyel ugyancsak könnyitem beadásomat. Áltatbeadásra már most nevelek, tej beadásom biztosítására a meglévő tehenem mellé még egy tehenet vásároltam. 1953. évi baromfibeadási kötelezettségemnek a felét már teljesítettem. De nem elégszem meg a magam eredményével, hanem mint tanácstag és mint a megyei begyűjtési állandó bizottság elnöke, paraszttársaimat js felvilágosítom az új begyűjtési rendelet igazságosságáról és reálisságáról. valamint hogyan kell előkészülni a begyűjtés előkészítésére. Elmondom dolgozó paraszttársaimnak azt is, hogy milyen fontos szocialista nép* gazdaságunkban a mindenki részéről való 100 százalékos beadási kötelezettség teljesítése. Sümegi János Szécsény Berkenye község harca a begyűjtési terv teljesítéséért A rétsági járás begyűjtésben íegpéldamutatóbb községé Berkenye. 1952. évi tervét december 8-ig tejből 103, tojásból 102, baromfiból pedig 100 százalékra teljesítette. A járási MÉSZÖV kirendeltség által a községre lebontott liba- és kacsabízlalásl tervet pedig 1.485 százalékban teljesítette Berkenye község. Ugv az elmúlt évi, mint a folyó évi beadási kötelezettség teljesítésében Berkenvei Antal elvtárs, a beevüjtési állandó bizottság elnöke és Gonda József dolgozó paraszt jár az élen. A község dolgozó parasztjai e két élenjáró dolgozó paraszthoz sorakoznak fel tervük teljesítésében. Ezt mi sem bizonyítja jobban. mint az, hogv tej-, tojás-, baromiibeadásban egy hátralékos sem volt egész évben, A községben működő harmadik típusú termelőszövetkezet a legmesszebbmenőkig tett eleget beadási kötelezettségének. Ez egvben mutatja azt is, hogy milyen nagy fejlődésen ment át a termelőesoport. De hogv ezt a szép eredményt Berkenve község elérte és ezévben továbbfejleszti, Biz annak tulajdonítható, hogy a legyűjtés» munkát segítik a fiárt-, tanács- és a tömegszer- tezetek. Berkenyén már tudják a dolgozó parasztok, miért hazafias kötelességük a begyűjtési terv teliesítése. A begyűjtési ierv teljesítéséért folvó agitációs Fiunkéból kiveszi részét Hiding Ferenc baromfi- és tojáísf el vásárló is. ö a termelőkkel szoros kapcsolatot tart fenn. Ma is éppúgy, mint a múlt évben, nagy gondot fordít a tanács a versenynyilvánosság szervezésére. Kéthetenként értékelik a versenyt s ennek eredményét a dolgozó parasztokkal tanácsüléseken, kisgyűlése- ken, dobszóval, hangoshíradóval ismertetik. A legjobb teljesítő dolgozó parasztokat az MNDSZ-asszonyok köszöntik fel. Ha valakinél csak a jele mutatkozott annak, hogv a terv teljesítését nem ütemsze- rüen teljesíti, még mielőtt a tervidőből kimentek volna, felkeresték az ilven dolgozó parasztokat az MNDSZ-asszonvok és agitációs munkájukkal bírták rá a tervek időbeni teljesítésére. Tehát ez a nagyszerű versenyszellem és agitációs munka ezévben ís tovább fokozódik. Ennek eredményeként 1953- ban 8 nap alatt 209.70 kilogramm baromfit és 120 darab tojást adtak be a község dolgozói. A folvóévi begyűjtési tervek maradéktalan teljesítése érdekében a községi tanács a legszélesebb körben ismertette a dolgozó parasztokkal, hogv a gazdalajstrom elkészítéséig egv-eev termelőnek mennyi a beadási kötelezettsége. A pártszervezet a pártnapokon, a szövetkezet szövetkezeti üléseken, az MNDSZ taggyűléseken már foglalkozott a begyűjtés fokozásával. A kisterenyei gépállomás dolgozóinak harca Győzelmi jelentés a minőségi gépjavításért Gépállomásunk 1952-es évi tervét csak 66 százalékba« teljesítette, ezenbelüt az őszi tervét 33 százalékban. Mi már megtaláltuk a lemaradás okát. Legnagyobb hiba az volt, hogy nem szerveztük meg eléggé a munkát és mi a múlt évben az esőzésben kerestük a lemaradás okát. Ez hiba volt részünkről. Most látjuk már; hogy a helytelen munkaszervezés mennyire gátol fa a tervfeljesítést. A másik hiba az voM, hogv igen hiányos vojt gépáHornésunk mííszaki ellenőrzése." nem utolsó sorban a politikai nevelés hiányosságaiból adódtak a gyakori géptörések és az üzemanyagpocsékol ások. Ma már másképpen fogtunk munkához. Rákosi elvtárs beszéde nyomán megértettük, hogy a gépjavítás jó minősége már önmagában győzelem a magasabb terméseredményért folytatott harcban. Azt is" megértettük Rákosi elvtárs beszédéből, hogy a mi gépállomásunkra' is az 1953-as évben még fokozottabb feladatok várnak, mint a múlt évben. Ezért a gépjavítást úgy szerveztük meg; hogy az erő- és munkagépeket határidő előtt, vagyis 1953. február 12-re befejezzük. E vallatásunkat teljesíteni is fogjuk, hisz a vállalásból valamennyi traktoristánk, szerelőnk részt vállalt. Tehát érzik felelősségét az elkövetkezendő feladatok végrehajtásában. Külön dicséretet érdemelnek a szakoktatásra bevont dolgozók, akik két vasárnapot aj {állottak fel. hogy ök is kivehe6sék részüket a minőségi gépjavításból. Szép felajánlást- tett Szomszéd Károly a szerelőbrigád vezetője, aki még három darab erőgépet fog kijavítani február 12-re. Dolgozóink ezt a vállalásukat Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére ajánlották fel. Hogy ezeket a feladatokat meg tudjuk oldani, nagyobb segítséget kell, hogy nyújtson az üzemi pártszervezet. Elsősorban az elméleti oktatáson keresztül; a traktoristákat szocialista öntudatra, az állami vagyon megóvására, az anyagtaka- r é kossá grá, szilárd helytállásra, az osztáívétlenség elleni gyűlöletre kell nevelnie. A párttagok becsületesen kiveszik részűket a munkából. Példamutatók e téren Ottroh Béla és Faragó b. Lajos szerelő elvtársak. Pártszervezetünk már most nagy segítséget ad a munka verseny szervezéséhez. A DlSZ-szervezet gépjavítási versenyre hívta a karancskesz; gépállomás DISZ-fiataljait. A DISZ-tagok még azt is vállalták, hogy állandóan ellátják a fáliújságot friss cikkekkel, amelyek tükrözik a gépállomás gép- javítási eredményeit és hibáit. Ezt a vállalásukat már teljesítik a DISZ-fiatalok. Gépállomásunk dolgozói vala- menyien átérzik a gépjavítás fontosságát és új erővel haircol- nak az időben és jóminőségben való gépjavításért. Mi. a gépállomás vezetősége még fokozottabban fogjuk segíteni ezt a lelkes munkát, a hibák gyors kijavításával; a bírálat és önbírálat fejlesztésével. Január 30-án tanácsülést tart a megyei tanács Január 30-án; pénteken délelőtt tanácsülést tart a megyei tanács. A-tanácsülés napirendi pontjai a következők lesznek. Az első napirendi pontban Laukó György, a nógrádmegyei tanács VB elnöke beszámol a megyei tanács elmúlt évi munkáiról és ismerteti azokat a legfontosabb feladatokat, amik ez évben megyénk dolgozói előtt megvalósításra várnak. Ezek a feladatok többek között arról adnak tájékoztatót; a tanácsülésen résztvevőknek, hogyan készüljenek fel a rövidesen előttük álló tavaszi munkákra, hogy még óbb eredményekkel, a terméshozam emelésével erősítsék hazánkat. A második napirendi pont megyénk egészségügyi helyzetét ismerteti a tanácsülésen résztvevőkkel. Ezt a napirendi pontot a megyei tanács egészség- ügyi osztályának vezetője, Dr. Balogh András tartja. Ebben a napirendi pontban szerepel többek között az egészségügyi létesítményeknek, a dolgozó nép egészségügyi helyzetének az ismertetése, de nagvfontosságú lesz ebben a napirendi pontban annak a nagy tervnek ai bemutatása. amelyet ezévben valósítunk meg a dolgozó nép egészségügyi viszonyalnaK további megjavítására. Megyénk do'gozói jól emlékeznek még arra; hogy a felszabadulásunk előtt milyen mostoha volt népünk egészségügy!. helyzete. Egy-egy községtől több kilométerre voltak az itt-ott lévő orvosok. Ezekkel a dolgozók a kapcsolatot szükség esetén csak a legritkább esetben tudták fölvenni. Az egészségügyi beszámoló teljes képet ad arról, hogy ma pártunk és kormányunk gondoskodása folytán ez Bz állapot teljesen megváltozott, mert a falukat az orvosokkal szoros kapcsolat fűzi össze és ennek következtében csökken a halálozások számai, népünk egyre egészségesebb és jó erőben építi szabad hazáját. A megyei tanácsülés éppen azért, mert a dolgozók életéről, munkájuknak eredményéről és olyan feladatokról számol be, amely további jóllétüket szolgálja, fontos eseménye megyénknek. Helyes tehát, ha a megyei tanácsülésen ai dolgozók minél nagyobb számban részt- vesznek. /§ Központi Statisztikai Hivatal által a napokban közzé- tett jelentés az 1952. évi terv teljesítéséről, népi detno• kráciánk győzelmi jelentése. Azok a sikerek, melyeket a tervjelen- i tés számai, adatai jelentenek, örömmel; új erővel töltenek el ; minden dolgozót. Az 1952-es tervről szóló számadás azt mu• tatja, hogy újabb hatalmas^ lépést tettünk a szocializmus megj valósítása felé. * A gyáripar 100.7 százalékra teljesítette teljes termelési • tervét és 23.6 százalékkal termelt többet, mint 1951-ben. A • nehézipar termelése egy év alatt 33.3 százalékkal nőtt; a köny- : nyiiiparé 10.5 százalékkal; az élelmiszeriparé 16.1 százalékkal. : Népgazdaságunk továbbszilárdult, erősödött szocialista iparunk • és közlekedésünk, erősödött a mezőgazdaság szocialista szék• tora és ma már a szántóterület 37 százaléka a termelőszövet- : kezetek és állami gazdaságok kezén van. A kiskereskedelemben ; szinte teljesen megszűnt a kapitalista szektor és az árufor• galom 99 százalékát asszociál ista kiskereskedelem látja el. : Sikereink elérésében hatalmas segítséget kaptunk a Szoví jetuniótól. Úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban a berende• zéseken, gépeiken kívül nagy segítséget jelentett; hogy egyrészt ; az itt járt szovjet vezetők és dolgozók, másrészt a Szovjet- 5 unióban járt magyar küldöttségek révén újabb hatalmas : tapasztalatokkal, a termelést nagyban előrevivő módszerekkel • gazdagodtunk. Hatalmas lendítőerőt jelentett a Szovjetunió • Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa. A magyar nép jobb • munkával akarja bebizonyítani. hogy méltó Sztálin elotárs ; szavaira, aki népünket a szocia izmus rohamcsapataként em- ; Vitette. A XIX. kongresszus óta növekedett dolgozóink, kütőnö• | sen párttagságunk öntudata. Nagyban megerősödött az alulról• jövő bírálat. A dogozók egyre jobban meggyőződnek pártunk : bölc& előrelátásáról, egyre jobban bíznak pártunk erejében és i a y&rlönkivüli dolgozók, széles tömeget fölzárkózva a párt • mögé, segítettek elhárítani a tervtőljesítés útjában álló oka• dályokat. Már az 1952-es év elején nagy lendítőerőt adott a | dolgozóknak az. hogy pártunk véget vetett a jegyrendszer által ! okozott zavaró állapotnak és fölszámolta a jegyrendszert ki• haszná'ó spekulánsok áltat okozott nehézségeket. A dolgozók S ezt jobb termelési eredményekkel, nagyobb fegyelmezettséggel S hálálták meg. , _ Pártunk minden erejével harcolt a hibák ellen. Az év eleI jen a gazdasági vezetők részére értekezletet hivott össze. Márciusban a járások párttitkárait hívta össze tanácsokzásra. A párt a gazdasági vezetőkkel megbeszélte a legfontosabb [eladar tokát és a végrehajtás módját. Még nagyobb eredményeket érhettünk volna el; ha a párt határozatait következetesebben hajtottuk volna végre. Még nagyobbak lettek volna eredményeink, ha az alapanyagtermelés legjontosabb ágai a szénbányászat, a kohászat olyan ütemben fejlődtek volna, mint amilyen népgazdaságunk alapanyag- szükséglete. .4 feldolgozó iparágak igénye gyorsabb ütemben nőtt, mint az alapanyagtermelés. Ezt az aránytáanságot az 1953-tís tervévben el kell tünteti. E tekintetben fontos feladat vár Nógrád megye szénbányászaira is. Népgazdaságunk minden területén nagyobb gondot kelt fordítani az' önköltségcsökkentésre, a takarékosságra. Ha népünk okulva az elmúlt év tapasztalataiból, még keményebben harcol az 1953-as tervév sikeréért; akkor országunk ennek az esztendőnek a végén még erősebb lesz és ezzel még nagyobb csapást tud mérni az ellenségeinkre. A keszegi Dózsa tszcs megtartotta tervismertető értekezletét A keszegi Dózsa termelőesoport megtartotta tervismertető taggyűlését. A gyűlésen megjelent Bocsi József, a járási tanács mezőgazdasági osztályának kiküldötte., valamint a helyi párttilkár és a he- lyi tanács elnöke. Nagy Károly csoportelnök ismertette az 1953. évi termelési tervet. A beszámoló után élénk vitá kezdődött. Molnár István juhász vállalta, hogy a reájutó tervet túlteljesíti. Id. Holcc Ferenc tehenész, aki az elmúlt évben 16 tehéntől 18 darab borjút nevelt fel, vállalta a tehenészbrigád nevében a 25 darab beütemezett szarvasmarha helyett 28 darabot fog fölnevetni. A tagság örömmel fogadta a tervet s azt, hogy a kapások területét kimérik a tagok részére, hogy mindenkinek egyformán jusson a munkából. A párttitkár elvtárs keményen bírálta a tagságot, amiért elhanyagolják a politikai oktatást. „Nem vagyunk még elég öntudatosak, ezáltal széthúzunk. Próbálják meg az elvtársak az oktatáson való állandó részvételt, S akkor majd meglássák, hogy úgy teszünk itt a termelőszövetkezetben, mint egy nagy család, nem lesz széthúzás“ — mondotta a párt- titkár. A gyűlés befejeztével a tagság egyöntetűen vállalta, hogy teljesíti üzem- tervét, hogy ők is a Szovjetunió kolhozparasztjainak példája nyomán erősítik, gazdagítják termelőcsoportjukat. Sztranysn László, a Szabad Nógrád levelezője. A tszcs-k baromfitenyésztési munkájának eredményeiről, hibáiról A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók .Pártja Központi Vezetőségének az állattenyésztés és takarmánvtermelés fejlesztéséről az 1952—54. években szóió határozata előírja, hogv közös baromfiállományunkat az 1952. év márciusi állományához viszonyítva 14-szeresére kell emelni, ami azt jelenti, hogv ott, ahol ebben az időben 100 darab baromfi volt, azt 1954. év végére 1400 darabra kell fejleszteni. Tojónként évenként 100 darab tojástermelést kell elérni. Termelőszövetkezeteink tvúk- lenvésztési tervüket 100.9 százalékra teljesítették megyei viszonylatban. Ellenben lemaradás mutatkozik a liba-, kacsatenyésztési terv teljesítésében. Az eredmények annak tudhatok be, hogv termelőszövetkezeteink egvre nagyobb fontosságot tulajdonítanak a baromfitenvészet- nek, mivel igen jövedelmező. Ezért külön baromfigondozókat állítottak be nagvon sok helven. Modern baromfiólakat építettek, elküldték iskolára a baromfigondozónőket. így ért el Szalai Józseíné, a balassagyarmati Előre tszcs baromfi gondozónője szép eredményt. 800 darab naposcsibéből 716 darabot nevelt fel. Ennek köszönhette a termelőcsoport, hogv tojásbeadási tervét 100 százalékon felül teljesítette. Szalai Józsefné meg is fogadja és gyakorlatban alkalmazza a szaktanácsokat. Az ő általa nevelt magvar kendermagos ba- romfik az őszi mezőgazdasági kiállításon első díjat nyerték el. U gyanilyen szép eredményt ért el Kovács 1st vénné, a berkenvei Petőfi tszcs baromfi- gondozója, akinek ió munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogv 500 darab naposcsibéből csupán 26 elhullás történt. Eredményét jó takarmányozással, gondos ápolással, tisztasággal, a rendszeres fűtéssel érte el, A tolmácsi Szabadság tszcs gondozónőié nagyon szép magyar kendermagos és fehér leghorn báróinkkal nevelt fel nagy állat* szeretetével, gondosságával. De iiven .«zép eredményekkel dicsekedhet a palotási Május 1 termelőszövetkezet is. T7 nagyszerű eredmények mellett vannak hibák Is,. amelyeket ezévben föltétlenül ki kell javítandók termelőszövetkezeteinknek. Súlyos hiba, hogy számos termelőcsoportban a baromfi tenyésztési tanfolvamot végzett női dolgozók nagyobb része nincs beállítva baromfitenyésztéshez. Hiba van a naposcsibék elhelyezésénél is, a férőhelyek biztosítása sok esetben elkésik, vagv a kevés költséggel beépíthető és jól bevált „műanya" építése lemaradt. Nagyüzemi baromfitenyésztésben „műanya’* nélkül nem tudunk eredményes nevelést elérni. A csibéknek szükséges meleget csak ezzel tudunk biztosítani. A naposba<rom- fiak zsúfoltsága, megfázása és az elégtelen gondozás igen nagy elhullást von maga után. Igen fontos tényező, hogy tavasszal minél korábban legyenek termelőszövetkezeteinknek csibéik, saját keltetésből és naposcsibéből. A korai csibéből lehet jó és egészséges tenyész- baromfit felnevelni a lehető legkisebb fáradsággal és költséggel. Ezen a téren a szandaváraljai Petőfi, a szandai Lenin, a cser- hátsuránvi Szabadság, a moho- rai Kossuth, a berkenyéi Petőfi, az egyházasdengelegi Rákosi tszcs-k vezettek, / 1\/[ i tehát a feladat, hogy ki* javítsuk az elkövetett hibákat és megvalósítsuk a baromfitenyésztés! tervet? Biztosítani kell a baromfiállomány megfelelő elhelyezését, a „műanya" beállítását. A baromfigondozók- nak képezni kell magukat szakmaii tanfolyamokon és tapasztalatcseréken. Be kell vezetni a Szovjetunióban bevált fejlett tenyésztési; takarmányozási módszereket. A takarmányozásban nagymértékben használjuk fel a zöM- takarmányokat, a természetes baromfilegeiőket és vezessük be a vándorólazást. Takarmányozási tervet készítsünk, termelésünkben biztosítsuk a szükséges abraktakarmánvokat. Tisztán kell tartani a baromfiólakat, nagv gondot fordítsunk annak hőmérsékletére, a baromfiak ülő* helyének, tojófészkeinek, tiszti etető- és itatóedénveinek biztosi* fására, a baromfikifutókra. Ab kalmazni kell mindenütt a fér* tőtlenitő kádakat. Ugyanis ezzel elejéi vesszük a baromfíbetegsé' gek lábbal való behurcolásának.
