Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)
1953-01-21 / 6. szám
4 SZABAD KOGR'ÁD 1853. január 21 Az óvodás gyermekek neveléséről Ä szociaifomus szépiára egészséges, bátor, kitartó, igaz embereket kell nevelni. Ez a nevelés már az első közösségben, az óvodában kezdődik ej. Kormányzatunk biztosítja a gyermekek zavartalan nevelését óvodákban, iskolákban és egyetemeken. Mindezt azért, hoigy népünk legnagyobb kincsét, a gyermeket, a lehető legjobban tudjuk felkészíteni az életre. A három éves gyermek óvodában kerü| először közösségbe. A megye óvodáinak jórésze, kb 65—70 százaléka osztatlan. Az óvónők három-hat éves gyermekek nevelését együttesen oldják meg. Ennek a munkának sikere érdekében január 12-én ankéton vitatták meg az egytanerös óvodák vezetői ai nevelés közben felmerült problémákat. Azt,, hogyan tudják legjobban biztosítani egyidőben a három éves gyermek fejlődését úgy, hogy a hat éves gyermek sem szenvedjen hiányt. A z előadó, Kalocsai János- né három különösen fontos kérdéssel foglalkozott. Az egyik az, hogy a munka jó megszervezésével biztosítani kell az óvónő számára a gyermekek között eltöltött idő zavartalanságát. Ezenkívül figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságát- a foglalkozásokon. Végü| pedig meg kell valósítani az óvodai létszám hármas csoportba való beosztását, különválasztva a gyermekeket egyes foglalkozásoknál 3—4, 4—5 és 5—6 éves korig. Minden jelenlévő óvónő maga elé képzelte a. maga kis csoportját és hozzászólásában elmondta javaslatait. Kajárik Sándorné főleg nevelői kérdéssé] foglalkozott. Szerinte a hármas csoportokba osztás helyes, sőt szükséges. Elmondta, hogy némely játéknál nagyon előnyös a gyermekek csoportonkénti elhelyezése, más foglalkozásoknál viszont .nem zavar, ha a. nagyobbak és a kisebbek együtt vannak. Rajz idején pl. a kicsiket nem zavarja, ha nem azt rajzolják, ínint a nagyok. Ugyanígy, ha például képről olvasnak, lehet együttes foglalkozás mellett is kétféle feladatot adni a különböző ború gyermekeiknek. A nagyok már elmondják az állat tulajdonságai, életmódját is, míg a kicsiknél elegendő, ha az állatok jellegzetes vonásairól felismerik az állatot, pj. elefántnak ormánya van. Tevének púpjaj kecskének szarva, stb. A sziráki óvónő ismertette a heti terv összeállításának új módját, mely világosan áttekinthetővé teszi, mennyit foglalkozott egyik, vagy másik csoporttal; hogyan sikerültek ezek a foglalkozások. Más-más színű tintával jegyzi fel a kis és a nagy csoport külön foglalkozásait. A rétsági óvodában a gyermekek előtt tudatos az óvodai munka. Reggel a nagyok a képekből összeállított napirendről leolvassák, mávei foglalkoznak majd aznap, mit fognak ,,dolgozni“. A nagybátonyi, szorospataki óvónő elmondta, hogy úgy tapasztalta, a meséknél is helyes külön választani a kicsiket és a nagyobbakat, mivel nem ugyanaz az érdeklődési körük. A nagyok szívesen hallgatják a hosz- szabb verses meséket, mint például a Ludas Matyit. De ezalatt a kicsik unatkoznak. Ök sokkal szívesebben és figyelmesebben; hallgatják a visszatérő verses részt tartalmazó meséket. E zekből a példákbó’ is láthatják a szülők, hogy mennyire törekednek az óvónők, hogy egyre jobb legyen nevelői munkájuk. Ezért helytelen, ha úgy fogadják az óvónőt, mint ahogy Tolmácson fogadta az egyik dolgozó. A totmácsi óvónő .elmondta, hogy mivel óvodájában kevés a gyermek, többször végzett család^togatást és volt olyan szülő, aki • megkérdezte, hogy miért szorgalmazza any- nyira, hogy a gyermekeket küldjék óvodába. A szülőknek meg kell érteniök, hogy az óvodai foglalkozás elsősorban nekik nyújt segítséget a gyermek nevelésében. Látoiok kell, hogy az óvónők számára az okoz örömet- és akikor tudnak jó eredményt elérni, ha népes, óvodában dolgoznak és a gyermekek nem az utcán csatangolnak, hanem az óvodai közösségben játszanak és tanulnak sok szépet, így készülnek fel az iskola idejére. Óvodából iskolába kerülő gyermek sokkal bátrabb, határozottabb, mint aki mindig csak otthon és az utcán nevelődött. A közösségi élet nem ismeretlen számára. Sokkal kevesebb kife- jezésti nehézséggel kel] megbirkóznia az általános iskola első osztályában. A z a gyermek,' amely nem részesül intézményes nevetésben, előbb-utóbb az utca befolyása alá kerül. Sok esetben ez az oka annak, hogy a fiatalkorú, 16—18 éves bűnözők sírva panaszolják, „bár szigorúbb lett volna az édesapám, amikor még kicsi .. voltam, követelte volna meg erélyesen, hogy rendesen járjak óvodába vés iskolába, akkor ma nem étinek a bíróság ellőtt". Ez legyen példa a-zok előtt a szülők előtt, akik könnyelműen veszik gyermekeik nevelését, azt fii szik, csak ők tudják jói nevelni, holott legtöbbször — különösen nyáron — állandóan az utcán van a gyermek. Szülőknek és nevelőknek együttes feladata a gyermekek szocialista szellemben történő nteveiése, hpgy a jövő számára valóban bátor, kitartó, igaz embereket neveljen. Iszkenka Katalin; a megyei tanács oktatási osztály óvodai csoport vezetője ítélet árdrágításért, sikkasztásért A balassagyarmati megyebiró- sáig január 10-én hozott ítéletet Kemény Istvánná, Szatmári Istvánná és .Sallói Aladárné bűnügyében. Mólyen bűnt követtek el e nevezettek? Nem kevesebbet tettek ők,, mint pióca módjára élősiködtek a dolgozó nép vagyonán. Kemény Istvánná egyes árucikkeket mint például delikendő. zsebkendő, kardigán 20-30 forintos különbözette] adta drágábban. Különösen nagymérvű drágulás mutatkozott a habacikkeknél, annak ellenére, hogy a felárazásnál kormányunk rendelete ezekre a cikkekre nem vonatkozott. Kemény Istvánná aljassága oda fajult, hogy egy-két rövidárunál letépdeste az árjegyző cédulákat, hogy alias özeimet tovább fokozhassa. E munkában segítséget nyújtott neki Szatmári Istvánná pénztáros is. Később Sallói Ala- dár.nét is beiktatta a. sikkasztásba. 1952 szeptember 22.-i leltár 26.000 forintos hiányt ál'apitoít meg, amely részben készpénzben, SZABAD NÚGRAD Az MDP Nőgrádmeqyei Pártbizottságának lapja Felelős kiadó; Naqy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Rákóczi-u. 92 Telefon szerkesztőség 52 kiadóhivatal 30 Szikra Lapnyomda Budapest, József-körút 5 F, v.: Kulcsár Mihály részben ped'g áruban mutatkozott meg. Az illetékes szervek nem ellenőrizték le alaposan a hiány okát. így Keményné és társad tovább garázdálkodtak népünk vagyonával. De a közmondás is azt tartja, hogy „addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik.” A dolgozók ébersé-. ge leleplezte Kemény Istvánnéé- kat. A megyebírósáig ítéletet hirdetve bűnösnek mondta kii Kemény Istvánnét a társadalmi tulajdon ellen elkövetett sikkasztásban, — mely körülbelül 16.000 forint — okirathamisításban, . továbbá nagymennyiségű árucikk tekintetében elkövetett árdrágításban. Sallói Aladárné és Szatmári Istvánná bűnösök, mint Keményné bűnsegédei árdrágító visszaélésben és a társadalmi tulajdon ellen elkövetett sikkasztás bűntettében. Ezért Kemény István- nét 5 évi börtönbüntetésre és a birtokában lefoglalt szövetek elkobzására, valamint a közügyektől 10 évre való eltiltásra ítélte a megyei bíróság. Szatmári Istvánnét és Sallói Aladámét egyenként 10-10 havi börtönbüntetésre és a közügyektől való 2 évi eltiltásra ítélte a megyebíróság. A Taktaharkányi Állami Gazda ság keres azonnali belépésre le- 1 hetőleg jó gyakorlattal rendelke 1 ző, főiskolát vagy gazdasági szak iskolát végzett álla tenyésztési és növénytermelési szakembert. Je lentkezni lehet írásban, vagy sze mélyesen, önéletrajz csatolásával a Taktaharkányi Állami Gazdaság, Jajhalom Központjában, AMI NEM TETSZIK A DOLGOZÓKNAK! % Könyvtár katalógus nélkül Néhány napot Balassagyarmaton töltöltem rokonaimnál. Mivel szabaidőmet olvasással szerettem volna tölteni, rokonaimmal — akik egyébként régi tagjai a helybeli könyvtárnak — írja Katona Tibor —, elmentem, hogy egy-két könyvet vegyek ki olvasásra. Ott a következőket tapasztaltam, amelyre azt hiszem, nem érdektelen, ha felhívom az elv.társak figyelmét: A könyvtárnak nincs katalógusa és ha valaki könyvet kér, am;t magam is, de az ottiévők is nagyon helytelenítettek — a könyvtárosnő a visszahozott, vagy a kézben lévő és az asztalon fekvő könyveket kínálja. Választani nem tudnak miből, mert a legjobb esetben csak az első polcon lévő könyvek címeit tudják elolvasni, de azt is csak akkor, ha jó szemük van. A hátsó polcokhoz természetesen nem engednek be és így félórás ottlétem tapasztalata alapján és rokonaim elmondása után mégá'lapítottam, nem is lehet tudni, hogy müven könyvek vannak a könyvtárban. Előfordulnak olyan esetek, hogy az eivíársak azt a könyvet kérik, melynek kopott a fedele, mondván, hogy biztos jó könyv, mert sokan olvasták. Katalógus nélkül nem lehet csodálni, ha ilyen esetek fordulnak elő. A művelődni vágyó dolgozók így nem élvezhetik szocialista irodalmunk legszebb termékeit. Többet vártunk a fővárosi művészektől Január 10-én, szombaton Kazal •László, Kiss Manyi, Fényes Szabolcs, Vadas. Zsuzsa és még több fővárosi művész, fellépésével tisztelte meg városunk közönségét. Közönségünk hálás szeretettel várta művészeioket. Meg kell azonban állapítanunk, hogy városunk dolgozóinak áldozatkészségét és a művészet iránti szeretetét nem honorálták olyan műsorral, olyan fel- készültséggel az itt járt művészek, amelyet joggal elvártunk volna tőlük. Tévedés ne essék, az iránt nincs kétségünk, hogy a szereplők művészek a javából. De abban már kételkedünk, hogy ne tudtak vo'na jobbat adni közönségünknek. A fővárosi művészeknek tud- niok kell, hogy iparvárosunk minden dolgozója tanul, művelődik, egyre fejlettebb kulturális igénnyel rendelkezik és tud kritikát mondani. Mi nem akarjuk éleden bírálni az itt járt inüMé- szeket. hisz ők tőlünk kulturáltabbak. és feltételezzük, hogy ők viszont önkritikát tudnak gyakorolni. Bajcsik József Salgótarjáni Tűzhelygyár \ Salgótarjáni Tűzhelygyár és a Salgótarjáni üveggyár közötti pártsajtáterjcszlcsi versenyben az üveggyár lemaradt A pártsajtó terjesztésének fokozása érdekében a Salgótarjáni Üveggyár aktívái versenyre szólították a tűzheiygyári dolgozókat, s vállalták, hogv üzemükben még 100 darab sajtóelő- fizetőt szerveznek be. A Salgótarjáni Tűzhelygyár dolgozói a versenyt elfogadták. Ebben a munkában kitűnt. Papp Zoltán üzemi saitófelelős. aki felmérte hogv az üzemben kik nem olvassák a pártsajtót és szervezetten kezdték meg a munkájukat. Rö vid időn belül 26 Szabad Nép. 28 Szabad Nógrád. 1 Szabad Föld. és 32 Tartós béke előfizetőt szerveztek. Az üvaggvári aktívák lemaradta^ a versenyben, mert 21 Szabad Nép. 48 Szabad Nógrád, 3 Szabad Föld előfizetőt 'tudtak csak szervezni. Az eredményeket figvelembevéye, az üveggyár! dolgozóknak ezekután még nagyobb lendületté' kell fogialkoz- n: a saitó terjesztéssel, mert a vállalásukat csak így tudják teljesíteni. A Szabad Nógrád kiadóhivatala értékelte Pap Zoltán üzemi sa'tófelelős jó munkáját és ezért könyvjutalomban részesítette. hogv a további jó munkára serkentse Pap Zoltán e’vtár- sat ezzel a jutalommal. \ REPÜL Q HÍREK A Magyar Repülő Szövetség salgótarjáni1 szervezete a November 7 moziban január 21-én este 6 órai kezdettel az „Első start" című film vetítésével egybekötött repülést ismertető előadást rendez. Célja ennek az előadásnak az. hogy dolgozóink — főleg a fiatalság — tájékoztatást kapjon a repülésről és jelentőségéről. A meghívott elvtársak pontosan jelenjenek meg. MRSZ vezetőség „Állami áruház" című új magyar film kerül bemutatásra Salgótarjánban A budapesti bennúatóval egy- időben a salgótarjáni „November 7“ filmszínház bemutatja az új, nagysikerű magyar zenés fi lm vígjátékot, az „Állami áru ház“-at. A film egy nagy budapesti áruház é’etéről, az áruházi dől gőzök kisebb-nagyoibb gondjairól, örömeiről szól. Egy nagyvárosi áruház tarka, forgatagos világáról, ahol a dolgozók egymáshoz való viszonya, az eladók és a vevők kapcsolata lényegesen megváltozott és a felszabadult ország kereskedőimének- alapelvét tükrözi: az áruház a dolgozóké. A sok dallal és zenével teli film története a raktári munkásból lett vezérigazgató. Kocsis Ferenc története, akinek meg kell Vidéki vendéglátó vállalat ré szere főkönyvelőt és revizort alkalmaznánk. Jelentkezni lehet írásban „26—22 azonnali felvételre“ jeligére a kiadóhivatalnál. küzdenie az áruház rég} igazgatójával, sőt saját legjobb munkatársaivá! is, akik becsü.e- tes, rendes emberek, de műig él bennük a régi fajta kereskedelem maradi szelleme. Kocsis Feri közben megismerkedik az áruház kedves, fiatal ruhatervezőjével, Ilonkával. A kél fiatal között szerelem fejlődik, de sokat vitáznak, mert eleinte Ilonka nem ért egyet Kocsis reformjaival. A fiatal Kocsis Ferencet egyik kitűnő színészünk, Gábor Miklós alakítja. Dánielt, az áruház legjobb régi dolgozóját La tejbár Kálimén Kos- suíh-díjas érdemes művész alakítja. Sok vidám percet szerezve a nézőknek, mert bár Dániel jő do’gozó, de benne is él még az elavult kér eisiked elmi szellem: „Mindent eladni a vevőnek, akár szüksége van rá, akár nincs“. A film sok szép dalával, vidámságával kellemes szórakozást ígér a nézőknek. Január 22-től két hétig lesz műsorom Salgótarjánban. A Salgótarjáni Bányász szereplésének egy évi mérlege A Salgótarjáni Bányász az eil- múlt 1952-es labdarúgóbajnok ság alatt vívta fennállása óta a legnagyobb küzdelmét a kiesés ellen. Á tavaszi forduló lejátszása után szirtié reménytelennek látszott a tarjáni csapat bennmaradása. hiszen 11 fordulóban mindössze 5 pontot szerzett s az utolsó helyen biztos kiesőnek látszott. A bajnoki mérkőzésekre való felkészülés Az 1952. évi bajnokság rajtjának előkészülete igen kedvező t- iie.n volt a csapat szempontjából. Az időjárás miatt az NB I.-játékokra egyébként is alkalmatlan pálya még a rajt előtti héten is 30 cent’méteres hóval vo’t borítva. Ezáltal teljesen hasznaiba- ta liánná vált. Az előkészületeik során összesen két mérkőzést játszottak idegenben és a két mérkőzés időtartama összesen három, félidőnek felelt meg. Az új edzőnek új csapatot Is. kellett szerveznie. Az egyesülettől megvált játékosak hiányában fiatalok beállítására került sor. akik még nem szokták meg az NB I.-es mérkőzéseket. ,így csak a tavaszi idény végére Vakult ki úgy ahogy a csapat. Nagyon nehezen ment az együttes kiépítése. Elsősorban a ba’hátvéd és a kö zép es a tár helye jelentett legnagyobb gondot. A csapatösszé- álH'tás a tavaszi idényben szinte mérkőzésről mérkőzésre változott, Debreceni nem tudott formába jönni, ebben sérülése is akadályozta. A kísérleteik a bal hátvéd és a középcsatár helyén a kiesés szempontjából igen súlyos- pontokba kerültek. Ez rányomta bélyegét az egész tavaszi szereplésre. De nagy hátrányt jelentett a jó kollektív és küzdőszellem kialakítására is. A csapat egymásután szenvedte el a vereségeket. A Csepeltől és a Diósgyőrtől 4:0-ra, majd itthon pedig a Dorog ellen csak döntetlent tudott kiharcolni. A Kinizsitől és a Budapesti Honvédtől szintén kikapott. Formába a csa pat csak a tavaszi idétny vége felé lendült. Fordulópontot a Budapesten a Dózsa elleni mérkőzés jelentette, bár ezt a mérkőzést is elveszítették, de itt már egyenrangú ellenfél tudott lenni, s a fiatalok kezdték megszokni az-NB I. légkörét. A tavaszi idiétnyt •— mint már említettük — 5 ponttal, az utolsó helyen fejezte be a Salgótarjáni Bányász. A Bányász vezetősége a hosszú pihenőt felhasználta a jó csapatszebem és az önbizalom helyreállítására. Amíg a csapát a bányászkupa mérkőzéseken héltről hétre javuló formát mutatott, hetenként játékosértekezleteket tartottak, melyen a lelki előkészítés volt a fő szempont. Nem egyszer jelentek meg ezeken az értekezleteken Nágra d-megyéi Szénbányászati Tröszt bányászai és vezetői, akik a tér rr,elésben e.'ért eredményeiket állították a játékosok elé példaképül. Jól sikerült az őszi rajt Az őszi rajt a Pécsi Lokomotív mérkőzéssel kezdődőit. Pécsett döntet’énül mérkőzött a tarjáni csapat, majd a bajnokje- lölt Honvéd tói elszenvedett kis arányú vereség már azt jelezte, hogy a jó előkészítés sikert fog hozni. A következő öt mérkőzés azután a ragyogó sikerek sorozatát jelentette. Magáraía’áJt a vé- de'em Oláhval és Párával az élen és a már jól játszó csatársor a 19 éves Opováva! veretlenül, 9 ponttal, 19;4 gólaránnyal fejezte be ezt a szakaszt. A csapatnak ebben az időszakban voltak már híressé vált tázpercei, mikor egymásután há rom mérkőzés sorsát döntötték el a 10 perc alatt elért gólokkal. A csatársor eredményességére jellemző, hogy ezen az öt mérkőzésen több gólt rúgott, mint az az ideig lejátszott összes mérkőzésein. Az őszi szezon második .felében égyészt Para sérülélse, másrészt a lelkileg és fizikaiéig meg erőltető mérkőzések érthetően visszavetették ugyan a csapatot, mely fiatalos erővel azonban a hajrában újra tudott annyira erősíteni. hogy a Pécsi Lokomotív, a Bp. Dózsa és a Bp. Vasas ellen kiharcolta nemcsak a bennmaradást. hanem a rossz kezdet után sikernek számító 10. helyezést is. A siker elérésében kétség te’e nül a legnagyobb része a csapat jó kollektív szellemének, szivvel- lélekkel küzdeniakarásainak és összetételének, amelyben az „öregeknek“ számító négy játékos. Oláh, Kiss, Gáspár és Csu- berda sokévi tapasztalata jól párosult a hét fiatal, 20 éves lendületes' játékmodorával és küzdeni- tudásásval. Egyéni teljesítmények Megálllapíthatjuk, hogy a Sa' gótárj ami Bányász bátran nyuilt a fiatalítás eszközéhez és a siker nem is maradt el. Az egy üt lesben a bajnokság folyamán 18 játékos szerepelt. Az egyéni teljesítményeket vizsgálva, megállapíthatjuk, Oláh két mérkőzéstől eltekintve végig megbízhatóan, helyenként válogatott formában védett. Ahhoz., hogy az élvonalban maradjon, életmódján feltétlenül változtatnia kell. Kiss példásan spor! szerű életmódjával szinte másod virágzását élte.' Rugót echniká, ja és jó helyezkedési érzéke jól érvényesült. Lelkesedése és küzdőszelleme példamutatás volt. a fiatalok számára. Para sérüléséig mérkőzésről mérkőzésre jó teljesítményt nyújtott. Legtöbbször á védelem oszlopa vök. Gyors, kemény, jó fejjátékkal rendelkező játékos. Technikája további javítása és az élvonalba kerülése érdekében sok edzésre és sportszerűbb életmódra keik* törekednie. Gáspár a tavaszi szezon vége felé került a csapatba. Lelkesen küzdött, bár gyorsasága megkopott, ezt azonban keménységgel és szívvel pótolja. Szcjka -az elmúlt évben sokat fejlődött. Nagy hatással volt rá. hogv nászt vett az o’impiai tornán, s bár nem volt aktív tagja a magyar labdarúgó- válogatottnak, de így is sokat tapasztalt és látott, s ezt jól felhasználta az őszi forduló mérkőzésein. így nem egyszer volt a csapatának és a mezőnynek legjobbja. Neki még fizikumát kell erősítenie. Dávid igen jól illeszkedett a csapatba. Minden mérkőzésen igen nagy munkát végez a védelemben, de jól veszi ki részét a támadások elindításában is. Keménysége a sportszerű kereteket nem liétpá túl. Nagy jövőt jósolnak neki a szakértők. Bablen a fejlődésében törés mutatkozik. Ehhez hozzájárult a túlzott magabiztossága és helytelen j átékif e I fogása, fej 1 őd ése szem pontjából ezeket a hibákat, le kell vetkőznie és az edzéseket komolyabban kell vennie. Csuberda bár nem tartozik a fiatalabbak közé, tapasztalatával, nagyszerű labdakezelésével és irány ítákiész- ségével nagy hasznára volt a csapatának. Hibája azonban, hogy kerüli a közelharcokat, nagyon haji'a mos a kénye'm es játékra, amellett a jó lövő technikáját nem használja ki. Ezen okvetlenül javítania kell. A még ifi sorban lévő OpovávaI megoldódott az évek óta vajúdó közé p csa tárpír: o- b léina. Kemény, lendületes, gólra törő játékos. Csapatának ’egere dm én ^esebb tagja vo'.t. Labda ke-ze-léisén akad még sok csiszolni való. Vilezsár technikailag képzett, játékos. A támadások elindításában jól vette ki részét, lövő készség ét nem használja ki és a támadások befejezésével többnyire adós maradt. Neki főleg a gyorsaságát keLl fokoznia, hogy még jobb játékos váljék belőle. Az ugyancsak ifisorban Lé vő Sza bó szükségme go Idáskí n t került ‘a halszélre. De megállta a heOyét. Az utóbbi időben a gyorsasága és eredményessége javult, de a fejlődése szempontjából! feltétlenül le kell szoknia a kapkodó játókmodoráról. Para sérüli Éise után á középhátvéd helyére Hegyi került be, aki mérkőzésről-mér közlésre javult. Fej játéka és rúgótechnikája igen jó. Azonban a gyorsaságát neki is kell növelnie. Zsédely sérüléséig jó teljesítményt nyújtott. Debreceni, aki sérüléssel bajlódott, a tavasz folyamán nem tudott formába lendülni. A tehetséges, fiatal Lábosnak még nehiálz vo!t az NB I légköre. Csépe nem nyújtotta a tőle várt teljesítményt. Veres kevés mérkőzésén védett váltakozó sikerrel. Szólnunk kel! még arról a nevelő munkáról, amely a Salgótarjáni Bányász keretén be. ül folyik az utánpótlás terén, A mar bekerült fiatalok mellett több olyan tehetséges játékos van, *mint Lahos.. Pálvölgyi, Agócs és Me.de, akikről rövidesen hallani fogunk. Az edző, Szemző Gyula nehéz körülmények között vette át a csapat irányítását. Kezdetiben rutin - hiánnyal küzdött. Ez különösen a cs apa t össze állítás ok föl y ton as változtatásában ütköző t ki. Később jó elméleti tudása, hasznos taktikai tanácsai nem egy értékes pontot eredményezlek, összegezve, a Salgótarjáni Bányász az elmúlt évben nehéz küzdelmet folytatott a kiesés e’- len. Ebben- a harcban a csapat fiataljai megálltak a helyüket és ezek a fiatalok a biztosítékai a bányász labdarúgó csapat, további fejlődésének, valamint képességük lehetős Éget nyújt arra, hogy az elkövetkezendő bajnokságban ne a kiesés, hanem a vidék legjobbjai címért kelljen küzdenie. A közönség magatartásáról Szólnunk kell még a salgótarjáni közönségről is. Igen kevés helyen van az országban olyan közönség, mint Salgótarjánban, amely nem él együtt a csapatával, nem buzdítja őke lelkesen és sokszor sportszerűtlenségre ragadta ta el mariát. A közön ség csak akkor biztatja a csapatot, amikor már ké< hároit> gólos vezetésre tesznek szert. Tehá azt mondhatnánk, hogy ekkor már nem is nagyon van szüksége a biztatásra, míg ellenben ha a csapa mérkőzése vesztésre áll, a közönség teljesen lehangolt és ahelyett, hogy ilyenkor biztatnák a csapatot és lelkesít ve elősegítenék, hogy a mérkő zés sorsa (meg tudja fordítani a Bányá'siz, ennek ellenkezőjét teszik. Szidalmazzák az egyes játékosokat, sértegetik a játékvezetőt és az ellenfél játékosaival szemben is helytelen magatartást tanúsítanak. A sportkör vezetőségére vár az a feladat, hogy a szurkolóknak ezt a ré1- szét megfelelő neveléssel sportszerű magatartásra nevelje. Ebben a munkában a vezetőség segítségére lehet azonban a szurkolóknak a tárgyilagos része is, akik figyejmez etésükkel nevelhetik a sportszerűtlen szurkolókat a helyes magatartásra, s ez a helyes magatartás mint a sportszerűség, a saját csapa uk fejlődése érdekében is igen fontos. Nagy feladat vár a Salgótarjáni Bányász vezetőségére az ifjúságiak továbbképzése terén, valamint a teremspori- fejlesztésére alkalmas helyet kell biztosítani ’valamennyi szakosztály rendelkezésére. Ha a Salgótarjáni Bányász az elmúlt évben észlelt hiányosságokon lelkes, szakszerű munkával javít, kétségkívül jobb eredményi: fognak elérni, mint az 1952-es esztendőben.
