Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)

1952-12-03 / 98. szám

1952 december 3. SZABAD IVOGR'fD 3 A pásztói Szabadság tszcs 180 mázsás cukorrépa termése A pásztói termelöcsoport tag- feága már az eddigi szép ter­mésátlagaikon keresztül meg­tanulták, hogy érdemes végre­hajtani a minisztertanács nö­vénytermesztésre vonatkozó ha­tározatát, hogy érdemes alkal­mazni a fejlett agrotechnikai eljárásokat. A cukorrépa ültetvényt, amely ősz; mélyszántású borsóföldbe volt vetve, négyszer kapálták meg. A jó és szakszerű munká­nak meg is lett az eredménye. Cukorrépa termésátlaguk el­érte a t80 mázsát. Ebben a ter­melőszövetkezetben már tudják, hogy minden kiló répa nemcsak A begyűjtési állandó bizottsá­gok munkáját rendszeresen se­gíti Romasz Gyula tanácselnök. A VB-illés alkalmával mindig beszámoltatja a végzett munká ról az állandó bizottság elnö­két és bírálatával segíti elő az eredményesebb munkát. Ennek a jó munkának tudható be, hogy Karancsatja község sertésbeadá­si tervét 122, baromfibegyüjtési tervét 106, tojásbegyüjtési ter­vét 97 százalékra teljesítette ed­dig. Karancsatja és Bocsárlapújtö községek nem messze fekszenek egymástól, de a végzett munka ményt jelentett felsőbb szervei­nek, mint amennyit valóban tel­jesítettek a dolgozó parasztok. Ez a mulasztás egyben elárulja azt is, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztálya elha­nyagolta az ellenőrzés pontos végrehajtását. Most, amikor a községi taná­csainknál a statisztikusok vég­zik a nagy munkát igénylő ösz- szeírásokat, keressenek fel min­den dolgozó parasztot s ponto­san vezessék nyilvántartásba, a csoport közös vagyonát, ha­nem népgazdaságunk erősíté­sét is elősegíti. A Szabadság csoportbeliek megfogadták, hogy a jövő gazdasági évben már a többi növényféleségeknél is alkalmaz­zák az agrotechnikai eljáráso­kat. MEGYÉNK HÍREI A Zagyvapálfalvi Üveggyár DlSZ-szervezete 90 mázsa va­sat és 5 mázsa papírt gyűjtött össze a fémgyűjtést hónap ke­retében. E nagyszerű eredmény elérésében Harangozó Piroska, Csongrádi László, Dombóvári Ferenc, Balázs László, Ponyi László, Bozó Andor DISZ fiata­lok mutattak pédát. ★ A begyűjtési miniszter nógrádmegyei meghatalma­zottja engedélyezte Réíság község részére a kukorica szabadforgalmi értékesítéséi, mivel tervüket 100 százalé­kon felül teljesítették. J. A karancssági, ságújfaiui, nagylóci tanácselnököket 50—50 forintra büntette a megyei ta­nács VB, mert a felsőbb ta­nácsszervek felé hamis, valót­lan vetési eredményeket adtak. Ezzel félrevezették a felsőbb szerveket. Ugyancsak fegyelmi eljárás indult a berceli, cser- hátsurányi, mohorai tanácsel­nökök ellen, akik ugyancsak va­lótlan adatokat adtak be a ve­tési terv teljesítéséről. ★ A megyei tanács december 4-én választja meg a megyei ülnököket. Ezért december 4-én délelőtt 10 órakor rend­kívüli tanácsülés lesz, ahol a javaslatot fAukó György elv társ a megyei tanács el­nöke terjeszti a megyei ta nácsülés elé. Karancsalián jé! dolgozik a begyűjtési állandó bizottság A salgótarjáni járás Narancs­ot, ja községében jól dolgozik a begyűjtési állandó bizottság. Rendszeresen megtartják az ál­landó bizottsági üléseket, ahol megtárgyalják a határozatokat, a felsőbb szervek utasításait és határozatot hoznak arra vonat­kozólag, hogyan fogják mind­ezeket végrehajtani. A hozott határozatokat — amint Tóth András állandó bizottsági elnök is mondja — rendszeresen tu­datosítják a dolgozó parasztok között. Begyűjtési munkájukhoz kérik a tömegszervezetek segít­ségét is. I Az őszi vetési tervet is minden részletében teljesíteni kell A helyi tanácsok általában jói oldották meg az őszi vetési terv végrehajtásának munkáját. De a tervet nemcsak nagyobbrész- ben, hanem egészében, minden részletében kell teljesíteni. Ez az, amit számos helyi taná­csunk hiányosan hajtott végre. Különösen megmutatkozik ez a 6zécsényá járás területén, ahol jelentős különbség mutatkozik a tényleges vetési tervteljesítés és a beküldött jelentések között. Tehát számos községi tanács helytelenül, nagyobb teljesít­között Bocsárlapújtö még'S messze elmaradt Narancsai jótól. Bocsárlapújtőn az állandó bi­zottsági üléseket nem tartják meg így ennek hátránya meg­mutatkozik a begyűjtési terv teljesítésében is. Tóth Gáspár községi tanácselnök nem köve­teli meg maguktól az állandó bizottsági tagoktól sem az álla­mi fegyelem betartását. Ezért számos begyűjtési állandó bi­zottsági tag hátralékban van még most is beadási kötelezett­ségével. Varga Bertalan megyei tanács begyűjtési osztálya. melyik dolgozó paraszt teljesí­tette, melyik nem a vetéstervet. Ahol lemaradások mutatkoznak, hívják fel a dolgozó parasztok figyelmét arra, hogy minden kedvező időt kihasználva, tdje- sítsék vetési tervüket, meri még a most ehetett őszi veté.ek is jóval nagyobb termésátlagot biztosítanak, mint hogyha azt tavasszal végeznék el. Ezt a fel­adatot kell végrehajtani többek között Nógrádszakál, Nógrád- megyer, Magyargéc, Ludány-. halászi községekben is. Aminek nem szabad megtörténnie Ősz van. Már hetekkel ezelőtt beköszöntött az esős, sáros idő. Már másodízben takarja hó a nógrádi termőföldeket. Mivel kö­zel állunk a télhez, nem is vár­hatunk jobb időjárást. Ezért nincs idő arra várni, hogy újra napos idők következnek, amikor majd k! lehet ásni a még föld­ben lévő cukorrépát vagy a bur­gonyát. Hiába várnak erre Hé- halomban, Erdőtarcsán, Pásztón, Patakon, Érsekvadkerten. Ebből következik, hogy ezek­nek a termelőcsoportoknak hala­déktalanul meg kell kezdeniük — akár rossz idő van, akár nincs — az említett növények betakarítását. Hogy ez a lema­radás még fonnál), elsősorban a termelőcsoportok elnökeit, a köz­ségi tanácselnökökéit terhek a fe­lelősség, mert nem mozgósítot­ták a tagságot idejében a ter­mények betakarítására. A termelőcsoportok pártszer­vezetei, kommunistái legyenek azok a hajtóerők, akik a munká­ban való példamutatással, a csoportok tagságának egészét mozgósítják a cukorrépa, dug­ványrépa, burgonya betakarítá­sára. A Nógrádmegyei Nyomda már az 1953-as évi tervén dolgozik A HELYI IPARI VÁLLALATOK KÖZÜL legjobb munkát a nógrádmegyei nyomdaipari vállalat végezte, amely az 1952. évi tervét már november 8-án befejezte. Eredményeik eléréséhez nagy segítséget adott, hogy új, korszerű épületben végezhetik munkájukat és lelkes versenymozgalom alakúit ki a vállalat dol­gozói között. A dolgozók közül a legkiemelkedőbb eredményt Molnár János gépmester, Fontányi János és Iványi László szedők érték el, akik állandóan 150—160 százalékot teljesítenek. Rajtuk kívül azonban a nyomdaipari vállalat minden dolgozója hozzá- jlárult ahhoz, hogy a, döntő tervévben közel kéthónapi előnyt szereztek. Salgótarjánban az ötéves terv már 601 családnak adott új, kényelmes családi ottbont Salgótarjánban az ötéves terv eddigi időszakában már 10 kor­szerű lakóépületet adtak át, összesen 461 lakással. A város fejlődése azonban egy pilla­natra sem á'l meg. A 63-as számú építőipari tröszt dolgozói tovább fokozzák harcukat, hogy a gyárak, bányák és hivatalok dolgozói korszerű, modern laká­sokban éljék boldog családi életüket. A téli építkezések biztosítá­sával jelenleg is akadály nélkül folynak az építke­zések. Transzportőrök, magyargyárt­mányú dömperek és torony­daruk mellett számos más gépi berendezés segíti az építkezés gyors ütemét. A vásártéri építkezésnél most egy habarcskeverő-telepet léte­sítenek, a munkáslakások építé­sének további meggyorsítása ér­dekében. Ezen a helyen nemrég kezdték meg egy 44 lakásos épület alapozási munkálatait. Az Acélgyár közelében nem­régen egy új 32 lakásos épület készült el, ahol már csak a belső munkálatokat .. végzik. Ugyan­csak befejezés előtt áll egy 64 lakásos épület is, amelyet a közeljövőben adnak át a dolgo­zóknak. Ezzel a három új lakóház megépítésével újabb 140 család részére lesz biztosítva kényel­mes, egészséges családi otthon. Az ötéves terv ezekkel a lakásokkal együtt Salgó­tarjánban 601 munkáscsa­ládnak teszi kellemessé és boldoggá életét. A munkáslakások építése mel­lett azonban több, más épület is épül. December 31-én egy újabb 100 személyes munkásszállót adnak át rendeltetésének. Élen halad a A Nógrádmegyei Vastömeg­cikk Ipari -Vállalat havi tervét 115 százalékra teljesítette. En­nél az üzemnél is lelkesen har­coltak a dolgozók vállalt köte­lezettségük tejesítéséért és a párosversenyben szinte nap nap után egymást előzték meg a „Béke brigád“ brigádok. November hónapbatj a Béke brigád 145.6 százalékot a Vöröscsillag brigád pedig 133.3 százalékot ért el. Az egyéni dolgozó közül kiemelke­dik Olaj Istvánná 174, Kiss Mária 171, Palotai Andrásné 168, Toldi Irén 158 százalékos tervtel jesítéssel. Brunda József csapata a negyedik negyedévben már 54 vagon szenet termelt terven felül Brunda József vájár a zagyvái vál­lalatnál forg ácslej­tös akna üzemében dolgozik. A vállalat egyik legkiválóbb békeharcosa, aki dolgozó társai jutal­mából részt vett a harmadik magyar békekongresszu­son. K’sgyülésen számolt be dolgozó társai elölt a béke­kongresszuson hal­lottakról. Brunda elvtárs pédamutatöan végzi munkáját, s a fel­ajánlások megtételé­nél is az élenjár. A harmadik magyar békekongresszus tiszteletére csapata nevében a negyedik negyedévi terven jelül harminc vagon szén kitermelésére tett fogadalmat. Munkáját úgy szer­vezte meg, hogy csapatának minden tagja ki tudja hasz­nálni a napi 480 percet. A pótácsolás munkálatait az üres­csillére való vár ás ideje alatt végzik el. A melegcsákány vál­tás pontos betartása mellett jó munka- szervezésükkel et­érték, hogy a terven jelül vállalt 30 va­gon szenet már no­vember 15-re kiter­melték. Brunaa elvtárs a harmadik magyar b ékekongresszus - ról hazaérve még fokozottabb harcra hívta föl munkatár­sainak figyelmét és újabb 20 vagon szén iervenjelüli kiterme­lésére tettek válla­lást. A lelkes csapat harcának az lett az eredménye, hogy no­vember 294g már’ 54 vagon szénnel termellek többéi elő­irányzatuknál. Levél a balassagyarmati női traktorista-képző iskola cietérői Igen szép számmal összejöttünk a traktorista-képző tanfo­lyamon. 60-an vagyunk fiatal lányok, akik azzal a tudattal jöt­tünk ide, hogy elsajátítjuk a traktorvezetés művészetét, hogy ez­által segítséget nyújtsunk a falu szocialista átszervezésében és a magasabb termésátlagokért vívott harcban. Az első napokban idegenek voltunk egymás részére, de most úgy érezzük, hogy testvérek, jó barátok vagyunk mindahá­nyon. Mi itt az iskolán a szakmai ismeretek jó elsajátításával harcolunk a békéért. A jó tanulással segítjük a koreai nép har­cát. Hogy mibelőlünk, nőkből jó szakemberek válhatnak: ezt Rákosi elvlársnak köszönhetjük. Ö tette lehetővé, hogy mi nők elérhessük vágyainkat, hagy a férfiakkal egyenrangú munkát vé­gezve, harcolhbssunk ötéves tervünk megvalósításáért. Mi az iskola női hallgatói ígérjük, hogy olyan traktoristák leszünk, mint példaképünk, Pássa Angelina szovjet traktoristanő. Mi is így akarunk harcolni a mezőgazdasági termelés növeléséért a dolgozó parasztság boldog szocialista jövőjéért. Ez a célunk és ezt meg is valósítjuk, mert ezt tűzte elénk nagy pártunk, ve­zérünk, Rákosi elvtárs. Orosz Emma, Kristóf Erzsébet, a balassagyarmati női traktorista iskola hallgatói KÖNYVISMERTETŐ Ä szurdokpüspöki „Béke" termelőcsoport eredményei JÖ SZAKKÖNYVEKKEL a szocialista mezőgazdaságért, a jómódú, műveit parasztságért! Dolgozó pa ..sztsáigumk mun­kájának megkönnyítésére, szak­tudásának továbbfejlesztésére, s így a terméseredmények nö­velésére kiválóan alkalmasak a jó mezőgazdasági szakkönyvek. A falusi dolgozók gyakorlati munkájához haszmo^, útmuta;- tást nyerhet a bevált szovjet és hazai tapasztalatok, termelési módszere teírásából. A Mezőgazdasági Könyvkia­dónál most jelent meg Tóth Pál, a szentesi Vörös Hajnal tszcs munkáé, demrendes tehe­nészének munkamódszerét is­mertető „Hogyan értem el nagy fejősi átlagot" című füzete, ké­pekkel tövei ellátva. Ara 2.80 forint. Továbbá Bertalan Ilonának ä mosonmagyaróvári kísérleti gazdaság munkaérdemrendes borjúnevelőjének munktamód- szerét ismertető „Hogyan ne­velem a borjúkat" című füzete képekkel, ára 1.50 forint. Haraszti József: „A silózás jelentősége" című könyvecske jében rámutatott anra. hogy a beköszöntő mezőgazdaság leg­nagyobb gondja is: mit etet té­len a jószággal? A parasztsággal régebben nem ismertették meg a silózást, s annak jelentőségét. A fal­vaikban ezért etetés idején még ia határban is elhallatszott az éhes jószágok panaszos bő­gőse, A kis füzet arra tanítja meg az olvasót, hogy ne pré- dáljuk el értékeinket, létesít­sünk megfelelő takarmányala­pot silózáesial, s így biztosít­juk állattenyésztésünk alapját, Ara 1.90 forint. C zurdokpüspöki községben ^ szorgalmas falusi nép la­kik. A dolgozó parasztok köré­ben mélyre eresztette gyökerét a szocalista nagyüzemi gazdálko­dás. A fiatal, alig egyéves múlt­tal rendelkező „Béke” termelő- osopont a községbeliek napfé­nyes jövőjét mutatja. 1949-ben volt már itt szövet­kezet, de ezt szétugrasztotita az egyenlősdi. Hogyne, amikor a lógósok több terményt kaptak, mint a szorgalmasak. De az újat, a fejlődőt nem lehet megsemmi­síteni, mint ahogy nem lehet a tavaszi fii növését sem megaka­dályozni. 1951-ben a párt é'.etre- hívta a „Béke" tszcs-1. Igaz, hogy kevesen voltak a tagok, ke­ményen kellett nekik dolgozni, mert hisz nem gyerekjáték 104 holdas gazdaságot vezetni, még hozzá nagy állatállománnyal. A .tszcs irodájában épp erről folyik a szó. Most készítik a zár­számadást és ilyenkor kitűnik, hogyan gazdálkodtak egész év­ben. A hosszú asztal mellett Juhász József csoportelnök ül. Nagy Sándor, Hajdú István, a könyvelő, az elnök szavát hall­gatják meg. „Az eddigi munká­ból elég volt. En nem leszek to­vább egyszemélyben elnök, könyvelő, pénztáros, magtáros, sertésgondozó.” ¥ gy nézett ki a csopontveze- tés. Csupán egy brigádot alakítottunk, amelynek élére Nagy Sándort választották meg, mivel elvégezte az öthónapos brigádvezetői tanfolyamot. Volt neki gondja, bajai elég. Néha úgy széthullott az a kevés mun­káskéz is, hogy a brigádvezető egyedül ment krumpfet ásni a határba. Az asszonyok korán reggel elvégezték a fejest, az­után pedig a határba mentek dolgozni. Nem volt itt senkinek állandó beosztása, csak a két kocsisnak. Ö velük aztán nem sokra ment a csoport. Sós meg Kiss Sándor jobban szerették a bort, mint a közös munkát. Párt. tagok mind a ketten, de elfelej­tették azt, mire kötelezi őket a párttagsági könyv viselése. Ron­gálták a közös vagyont, elszaig- gatták a lószerszámot, néha ösz- szetörfék a kocsit is, és elpaza­rolták a takarmányt. Mindezek tetejébe ez a két ember állan­dóan veszekedést szított a cso­portban. Ilyenkor az elnököt is elmondták mindenféle „csirke­fogónak”. Juhász József elltek már javasolni akarta a csoport­ból való kizárásukat, de még­sem tette. Azt tartotta, hogy „így is kevesen vagyunk, mi lesz, ha kizárjuk azt a két em­bert is”. Mive! a két iszákos embertől féltek a csoportban, maga azel- nök is, még a lógásért is beírták nekik a munkaegységeit. így az­tán olyan légkör alakult ki a tagság között, hogy ha Sósékat ki nem zárják a csoportból, ak­kor ők hagyják ott azt A kevés csoporttag azért megbirkózott a munkák­kal. Az öthold tavasziárpájuk 102 mázsa 37 kg-ot adott. A burgonyát, kukoricát, cilkor- répát négyszer kapálták meg. Igya négy és félhold cukorrépa- ültetvényből 583 mázsa 70 kg termést takarítottak be. Az öt­hold kukoricaültetvény 112 mázsa 32 kg termést adott. A borsó is jó termést Ígért, de a pásztói gépállomás késleke­dett az elcsépelésével, így 6ok szem kipergett és zsizsikes lett a borsó. Mindezek a hibák el­lenére szép termést takarított be a csoport. Elismerően beszélnek róla az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is. Be is lép­nének a csoportba. Lájtrik Mik­lós dolgozó paraszt is ugyanezt tartja, — ha ai civakodókat ki­zárjátok, sokan mennének a csoportba — mondotta az egyik alkalommal a csoport­belieknek. J gén az eredmények szé­pek. Fölülmúlják a kö­zépparasztok jövedelmét. Ju­hász Mária 132 munkaegységet ért el. Kapott két mázsa öt­venhárom kiló búzát, 59 kg. rozsot, több mint 4 mázsa ár­pát, majdnem két mázsa kuko­ricát, 6 mázöa burgonyát, 67 kg. cukrot és 18 kg. diót. Vagy nézzük meg Hajdú Istvánék jövedelmét, ahol az asszony is dolgozott. 318.17 munka­egységet értek el. Erre kaptak több mint 21 mázsa búzát, 1 mázsa 71 kg. rozsot, 13 mázsa árpát, 17 mázsa 58 kg. burgonyát, 1 mázsa 93 kg. cukrot, 5 mázsa kukoricát, 1 mázsa 75 kg, rozsot, 54 kg. diót, 15 kg. babot. Ezek az eredmények önmagukért be­szélnek. A napnál is fényeseb­ben mutatják a kívülálló dol­gozó parasztoknak, hogy a szövetkezeti gazdálkodás az egyetlen helyes út a jelemelke­dés felé. Szurdokpüspökiben több mint száz dolgozó paraszt van, de egyiküknek sem lett olyan jövedelme, mint Hajdú­iknak. • Az irodán folyó beszélgetés félbe szakadt. Kanyó József 11 holdas középparaszt nyitott be az ajtón. Juhász József cso­port elnök hellyel kínálta és eléje tette a zárszámadási eredményi — No nézd meg mire ha­ladunk. Maradt-e neked enu- nyi? Kanyó József tekintetével végig futja az eredményeket és arca pirossá válik az örömtől. lY| aguknak több terményük 1 x van mint nekem. Öt olyan 11 holdas középparaszt­nak mint én is vagyok nem le­het ennyi jövedelme, mint itt egy tagnak — mondja Kanyó. 1 — No látod szólt az elnök. Dolgoztunk, van eredmény. Aztán meg hol van még a pénz, 1 Kanyó József középparaszt, mint tanácstag is segíti a cso­portot. ö is azt akarja, hogy erős, virágzó legyen a „Béke” tszcs. Már régebben felhívta az elnök figyelmét arra^ hogy Kiss Sándort, Sóst, Kiss La­jost, mivel a csoportnak na­gyobb károkat, mint hasznot okoztak, zárjuk ki a csoportból; mert addig a kívül álló dol­gozó kis- és középparasztok nem lépnek be a tszcs-be. Nagyon sok dolgozó paraszt gondolkozik így mint Kanyi Józsefe

Next

/
Oldalképek
Tartalom