Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)
1952-12-06 / 99. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! MDPNÓGRÁ DM EGYEL PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIII. ÉVF. 99. SZ. ARA: 50 FILLÉR 1952 DECEMBER 6. Az általános műveltség emeléséért A december havi községi tanácsülésen díszoklevéllel tüntették ki ifj. Kos h. László kisterenyei dolgozó parasztot, aki adófizetési kötelezettségét példásan teljesítette KuHúrforradalmunk megvalósításának egyik láncszeme, a dolgozók képzése. Pártunk és kormányunk minden támogatást megad a dolgozóknak, hogy a múlt hibájából 'fennálló hiányos tudásukat pótolják. Különböző tanfolyamokat, iskolákat szervez, amelyen a dolgozók tovább fejleszthetik műveltségüket, magas szakmai, és politikai műveltséget nyerhetnek. A dolgozók egy- része él az alkatommal, és érdeklődik a dolgozók iskolája iránt. Ez a jelenség azonban még nem általános, nem kielégítő. Igen sokan nem látják még azt, hogy a szocialista társadalmat csak müve't dolgozókkal lehet sikeresen felépíteni. Megyénkben eddig az általános iskola dolgozók tagozatából mindössze 8 működik. Ennek az igen kis eredménynek két oka van. Az egyik, hogy az üzemeik, vállalatok, tanácsok, termelőszövetkezetek, állami szektorok vezetői nem mindig foglalkoznak beosztottjaikkal úgy, hogy őket meggyőzzék a tanulás fontosságáról. Sokszor maguk a vezetők sem tanulnak, így elmarad a példamutatás. Ezek a vezetők figyelmen kívül hagyják a minisztertanács határozatát, mely felhívja a vállalatok, üzemek, stb. figyelmét a dolgozók továbbtanulásának fontosságára és arra a feladatra, hogy egyéni megbeszélések során el kell érni, hogy minden dolgozó legalább az általános iskola 8 osztályát végezze el. Helytelenül az összes szervezési és felvilágosító munkát papíron akarják elvégezni, egy körlevé'lel. Fel kell világosítani a dolgozókat arról, hogy munkájukat csak úgy tudják sikerrel elvégezni, ha tanulnak. Ez a munka — melynek célja, hogy minden dolgozó megszerezhesse az általános isko'ai műveltséget — sürgős. — Kormányunk belátható időn belül — egy két év múlva —, megszünteti a dolgozóik általános iskoláit, mivel a felszabadulás óla a rendes korú tanulók elvégezhették a 8 osztályt, a dolgozóknak pedig ugyancsak 7 év álH rendelkezésükre ehhez. Sőt ennek a kétszerese, mivel a dolgozók általános iskoláin egy egy évfolyam elvégzéséhez 5 hónap szükséges, míg a rendes tanév 10 hónap. Meg kell ragadni tehát a még meglévő alkalmat, hogy dolgozóink emelhessék alapműveltségüket. Keressenek az üzemek, vállalatok, tszcs-k vezetői, a tanácsok elnökei kapcsolatot az általános iskolák igazgatóival, és végezzenek jó szervező agitációs munkáit, hogy a február elején meginduló újabb tanfolyamokba több dolgozó kapcsolódjon be. A hiányosság másik óka, hogy igen sok dolgozó közömbös, vagy éppen, el'enséges álláspontot foglal el a tanulással szemben. Ezeknek a dolgozóknak be kell, látuiok, hogy szégyen lesz rájuk, ha lemaradnak, amikor az ország dolgozóinak legnagyobb része tanul. Ebben az országos mozgalomban — mely felemelkedésünk felé visz — megyénk dolgozóinak is nagy számban ke'l résztvenniölt A dolgozók általános iskolái tanfolyamán díjtalanul van erre lehetőség, mindössze a tankönyveket és a füzeteket kell megvenniük. Népi demokráciánk fejlődése határozottan arra irányul, hogy minden munkahelyre, minden beosztásba megfelelő egyetemi, főiskolai, közép- és általános iskolai képzettségű dolgozó kerüljön. Ez is arra; ösztönözze a dolgozókat, hogy minél nagyobb iskolai végzettségre, műveltségre törekedjenek. Komoly munkát vezető, irányító beosztást csak megfelelő műveltséggel rendelkezők láthatnak el jól. Ma még ugyan nem mindenütt látjuk azt, hogy a magasabb iskolai műveltséggel rendelkezők kerülnek magasabb beosztásba. Mátranojvákon pl: adminisztratív munkára osztottak be olyan dolgozót, aki az általános iskola 7. osztályából maradt ki, és nem is a legjobb eredménnyel. Ugyanakkor vannak az üzemnél 8 osztályt vagy a középiskola egy két osztályát végzett dolgozóik is, akik alkalmasabbak lennének hasonló munkakör betöltésére. Természetesen az ilyen megoldások nem szolgálják a tanulás fontosságának, ai végezettség értékelésének az ügyét. Az Ilyen hibák felszíáimolásával is igyekezzünk elősegíteni a dolgozók tanulási kedvének fokozását, hogy a munkájuk megjavításának, eredményesebbé tételének lehetőségén túl is láthassák, hogy műveltségűik), iskolai végzettségük továbbhaladást, felemelkedést biztosít számukra. Az eddigi tapasztalatok alapján szó’ni kell egy másik hiányosságról is. A működő általános iskoláik dolgozók tagozatain nagy a mulasztás. A hallgatóik napi munkájuk miatt otthon nem foglalkoznak elég elmélyüHen a tananyaggal. Éppen ez a körülmény követeli meg, hogy a tanítási órákon rendszeresen, és pontosan megjelenjenek a hallgatók. Csak a rendszeres iskolába- járás biztsíthatja a jó eredményt. Tűzzék tehát célul maguk elé, hogy minden tanítási napon, órán, pontosan megjelenjenek, ezzel biztosíthassák a tanultak rögzítését, a határozott tudást. Ennek a biztosítására a munkahelyek vezetői is adjanak támogatást. Segítsék a tanulni akaró dolgozókat, ojyan munkaidő- beosztással, mely lehetővé teszi számukra, a rendszeres iskolá- bajárást. Legyen előttük jó példa a nagybátonyi bányaüzem, mely az iskolával tartott szoros kapcsolat alapján, úgy osztja be a dolgozók általános iskoláján tanulók munkaidejét, hogy hetenként 3-szor zavartalanul eímehessenek a tamjolyam öráira<. A dolgozók i'yen irányú támogatása fokozza a tanulási kedvet és az eredményt. Lelkesen dolgoznak a balassagyarmati Bajcsi-Zsilinszky- úti ált. isk. dolgozók tagozatán, ahol versenyben folyik a tanulás. A versenyt Süveges elvtárs indította el „harcban az ötösökért” címen. A versenyhez csatlakozók eredményein meglátszik a komoly tanulás... A mulasztások leküzdésére igen jó mozgalmat indított a salgótarjáni Sztahamov-úti ált. iskola dolgozók tanfolyamának bizalmija, Búza. elvtárs. Megszervezte, hogy a másodízben mulasztókat felkeresik, megbeszélik, hogyan lehelne a mulasztás okát megszüntetni, segítségére síelnek a mulasztott anyagrész pótlásában. Ilyen és hasonló kezdeményezésekkel segítik egymást az üzemeik és iskoláik, a tanfolyamok hallgatói. Ezek a példák serkentsenek minden dolgozót a továbbtanulásra. Minden üzem, vállalat, stb. vezetője segítse a; dolgozók tanulását, kérjen támogatást az üzem, vá'lalat pártszervezetétől, így végezzék agitációs miunkájukat. Legyen ez is egyik pontja a december 21 -i felajánlásuknak, hogy a felvilágosodottabb dolgozókkal karöltve végzett jó szervező munkájuk eredményeképpen a február elsején induló újabb tanfolyamokon jóval több dolgozó induljon harcba a tudásért, a műveltségért, a szellemi fel emelkedés útjai). Molnár Lajos előadó megyei tanács oktatási osztály Előre a döntő tervév határidő előtti teljesítéséért! 78 nappal a határidő előtt üzembehelyezik a Vasötvözetgyár harmadik kemencéjét Ötéves tervünk során felfej lődő acéliparunk egyik nélkülözhetetlen ötvözőanyaga a ferro- szilicium. A ferrosziiiciumot azelőtt legnagyobb részben külföldről szereztük be, mivel a zagyvarónai egykemencés üzem termelése elenyésző volt. Ötéves tervünk keretén belül 1951-ben megépítettük a kettes számú kemencét, 1952 második negyedében pedig megkezdődött a hármas számú kemence megépítésének munkálata. A harmadik kemence megépítése nagy feladat elé állította a zagyvarónai magyar vasötvözetgyár valamennyi dolgozóját. Habár a kivitelező' vállalatok: a (>3/1. Építőipari Vállalat, a Közúti Hídfenntartási Vállalat, a budapesti Villamosgép- és Kábelgyár és még több más üzem dolgozói, megértve a feladat fontosságát, munkájuk legjavát adták az építéshez, mégis sok nehézséget kellett leküzdeni. Az építés láza magával ragadta a dolgozókat. Különösen jó munkát végzett Grill János munkavezető, Kardos Béla. a budapesti Villamosgép- és Kábelgyár szerelője, aki nemcsak saját munkakörében végezte munkáját energikusan, hanem gondot fordított a többi munkák összehangolására is. Rajtuk kívül az ózdi kőművesbrigád, amely négy nap alatt végzi el a falazás összes munkálatait. Gyors ütemben készült el a kemencetest, az elektródamozgató berendezés is üzemképesen áll, s hamarosan elkészül a magasfeszültségű kábelösszeköttetés, a kemence vízfűtésének csőszerelési munkálataival együtt. A hármas számú kemence megépítése december 31-re volt tervezve, de előreláthatólag már december 13-án 18 nappal a határidő előtt üzembe tudják helyezni az ötéves tervtől kapott harmadik új kemencét. így a nemrégen még jelentéktelen üzemet ötéves tervünk annyira fölfejleszti, hogy ferrcszilicium- ból szükségtelenné válik a külföldi behozatal és acéliparunk továbbfejlődhet. HORINKA ISTVÁN, a vasötvözetgyár igazgatója A Salgótarjáni üveggyár dolgozói befejeztek évi tervüket Örömmel jelentem, hogy a Salgótarjáni Üveggyár dolgozói befejezték az 1952. évre előirányzott tervüket. Az üzemi kollektív szerződés megkötése alkalmával a gyár dolgozói azt a célt tűzték maguk elé, hogy a döntő tervevet december 12-re befejezik. A dolgozók lelkes versenymozgalma azonban napról napra újabb lendületet adott a munkához és egvre szilárdabb lett a munkafegyelem is. Ennek az eredménye, hogy a Salgótarjáni Üveggyár dolgozói a vállalt december 12-i határidő helyett már november 29-én, reggel 6 órakor teljesítették az egész évben rájukháruló feladatokat. Ehhez az eredményhez na-gy segítséget nyújtott a Szovjetunió tapasztalatainak felhasználása. Kádmedencéink felmelegítése ezelőtt 15 napig tartott, de a szovjet tapasztalatok segítségéve! ez az idő 9 napra csökkent. A szovjet módszer alkalmazása során nyert 6 napot termeléssel töltötték el. Ezenkívül a dolgozók versenyiendülete is nagy segítséget adott ahhoz, hogy egy hónappal előbb oldottuk meg tervfeladatainkat. Különösen jó eredményt ért el a verseny során Szura Endre ballonfúvó, aki átlagosan 200 százalékos eredményt ért el. Ugyancsak Somogyi József ke- heiyfúvó 150, Janoseik István kikóbréselő brigádja 160, Varga Sándor jxjnyi íesztpréselő brigádja 135, Jancsó Jánosné pattant» 145, Varga Lajosné kötöző pedig ’ iS0-*5é?3ééfe8Míí-«J- - átlagosan. Az Üveggyár dolgozói az ötéves terv minél előbbi befejezése érdekében vállalták, hogy 1952 december 31-re terven felül még 3 millió forint értékű készüvegárut termelnek. bérKőnig Rezső és termelési felelős A vállalások teljesítésében a zagyvái vállalat jár az élen A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemel Közül a negyedik negyedévre 3800 tonna többtermelést vállalt a zagyvái vállalat és ebből december 3-ig 1439 tonna szenet termelt ki. Jó munkát végeztek még a kányási vállalat dolgozói, alkik előirányzott tervükön felül 253.6 tonnát teljesítettek, a rónai vállalat pedig 260.5 tonna terven felüli szenet adott ezidáig a negyedik negyedévben. Ezeken a vállalatokon kívül azonban igen. jelentős szénmennyiséggel maradt el a mizséríai,. nagybátonyi ménkesi és tiribesi vállalat. Most, amikor a negyedik negyedév utolsó havi tervén dolgoznak bányászaink, elengedhetetlenül fontos, hogy műszaki vezetőink minden eddiginél nagyobb segítséget nyújtsanak a bányászok harcához, segítsék elő az eddigi lemaradások behozását, hogy a döntő tervévet fogadalmukhoz híven minden vállalat teljesíteni tudja. 130 százalékra teljesítette havi tervét a Vegyesipari Javító Vállalat A balassagyarmati Vegyesipari Javító Vállalat az 1952 évben indult be. Kezdetben, mint induló üzeminél többször előfordultak termelési zavarok, azonban ma már a helyi ipari vállalatok közül a legjobb eredményeket éri el. Legutóbbi havi tervét 138 százalékra teljesítette, s ezzel elnyerte a megyei tanács IV. ipari osztályának vándorzászlaját A vállalatnál azonban még mindig elöíordu’nalk rendellenességek, különösen a munkafegyelem terén, van sok javítani való. Versenymozgalmukat is kanipányszerűség jellemzi. Ha eredményeiket továbbra is tartani akarják sokkal erélyesebben és határozottabban kell fellépni a rendbontókkal szemben és ál- landósítaniok kell a munkaverseny mozga'mat. Emelkedik a termelés a linmmechanikai Vállalatnál-JL .salgű! arjáni FiBommechani- kai Vállalati műszaki vezetőség átszervezése ótSL állandóan 100 százalékon felül -^teljesíti előirányzott tervét. Azü'j műszaki vezetőség megszilárdítőijl3 a munkafegyelmet és elősegít®^6 az egészséges versenymozgalöfiT kifejlődését. A válla'at dolgozói párosversenyre hívták egymást és az egészséges versenyszellem kialakításával Szele Imre 28Ö1 Para Tibor 216, Kaluz János 212 Szummer Káro'y pedig 194 százalékra teljesítette vállalt kötelezettségét. A dolgozók politikai és szakmai továbbképzésével azonban többet kell foglalkoznia Abonyi Antal vállalati igazgatónak. Az élő, eleven vezetés eredményei a nagybátonyi vállalatnál Elmondotta Demeter Ferenc vállalati főmérnök Hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt sem az előirányzott tervét, sem Rákosi elvtársnak tett felajánlását ezidáig nem tudta teljesíteni, ennek egyik okozója a rmgybáto- nyi szénbányák lemaradása. Vállalatunknál különösen Szorospatak és Béketáró üzemek hátráltatták a terv teljesítését. Kétségtelen, hogy mindkét üzemnél nehézségekkel kell megküzdeni, de ezek nem olyan nagyok, amivel megindokolhatná a nagybátonyi vállalat nagymérvű lemaradását. A két üzem műszaki vezetői hosszú jelentésekben indokolták meg rendszerint a lemaradást. Végső fokon arra kényszerültem, hogy ezekről az indokokról személyesen is meggyőződjek és a nehézségeket megismerve, műszaki tanácsaimmal segítsem az üzemek vezetőinek munkáját. A termelés zavartalan menetét a műszaki problémák következetes mego'dása teszi csak lehetővé. A problémák helyes és következetes megoldása pedig szervezés kérdése. Jól szervezett üzemben . óramű pontossággal lehet az eseményeket regisztrálni és ennek alapján az intézkedéseket kellő időben megtenni. A helyes üzemszervezés fő fe'ada- ta, hogy az egy tömegben át- foghatattan bányaüzemeket átfogható kisebb részekre tagolja és a kisebb egységek feladatainak elvégzésére felelős személyt bízzanak meg. A szorospataki bányaüzem is azok közé az üzemek közé tartozik, mely terjedelme és nagysága miatt egy ember számára nehezen átfogható. Különösen érvényes ez akkor, ha az egyéni felelősség nincs kiépítve az üzemben. November 24-én kimentem az üzembe azzal, hogy több napon keresztül tanulmányozzam a Szorospatakon előforduló műszaki problémákat. Már az első alkalommal észrevettem. hogy az egyéni felelősség hiánya gátolja termelésük sikerét. Az üzem műszaki dolgozóival megbeszéltük a tennivalókat és1 az általam meghatározott feladatokra felelős személyeket állítottam; be, kiktől a feladat elvégzését a munkavezető aknászoktól minden esetben számonkértem. A munkavezetők áltat megírt jelentéseket a bánya- és energiaügyi minisztérium körrendeletének értelmében hajtottam végre: Mkiden munkavezetőtől ren- szeresen megkértem a harmad- jakban telepített csapatok eredményét és az egész harmad termelését is. Rájöttem arra, hogy több munkavezető maga sem ismeri előirányzott tervét. Az első értékelés alkalmával nem az üzem által harmatijára felbontott tervet osztották szét és értékelték az aknászok, hanem helytelenül saját maguktól a létszámukhoz készített tervet vették figyelembe. Legtöbb esetben ez hamis és ferde képet adóét a harmadvezetö végzett munkájáról. Rákényszerültek tehát a munkavezetők, hogy saját munkájukat is értékeljék. Az egyéni felelősség ei. vének gyakorlati érvényesítése azt eredményezte, hogy a szorospataki üzem 29 mázsás szénteljesítménye ugrásszerűen 35 mázsás teljesítményre emelkedett. November 26-tól 29-ig a vontatás is jobb munkaszervezésre lett kényszerítve, mert a megnövekedett termelés elszállítása nagyobb feladatok elé állította a szállító vállalat dolgozón is. Az a feladat, hogy a szorospataki bányaüzemnél az egyéni felelősséget tovább kelt szélesíteni a csapatvezetőre és a csapatok tagjaira is. Másik fontos tennivaló, hogy az üzem kellő szervezettséggel és az elavult munkamódszerek helyett új, élenjáró módszerek alkalmazásával harcoljon a termelés fokozásáért. Ez esettben az üzem jóval 100 százalék felett tudja teljesíteni előirányzott tervét. Általában megállapítható, hogy ennél az üzemnél a munkák irányítása és elvégzése egyaránt a dolgozókra van bízva. Tudományosan kidolgozott és utasításra végrehajtott munkáról az üzemnél alig van szó. Az üzemnek megvan a lehetősége a kétméteres fúrómélység elérésére, a szakosított és smkosítatlan ciklusos munkák megszervezésére. Többnapos kinntarfőzkodásom után megállapítottam, hogy ha az üzemvezetőséggel, a. körletvezetőkkel, a munkavezetőkkel, a lömesterekkel és a csapatvezetőkkel történt, megbeszélés után az üzemben az új munkamódszereket a már meglévő szervezés. mellett bevezetik, nem fogja többé gátolni Szorospatak a Nógrádi Szénbányászati Tröszt és a magyarországi szénbányák tervte'jesí- lését.
