Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)

1952-12-24 / 104. szám

WSJ december 21 SZABAD nSgrId 3 Megkezdte termelését az ország első teljesen gépesített öntödéje A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelvervár lelkes dolgozói de­cember 20-áin kettős ünnepre ké­szülődtek. Ezen a napon az üzem majdnem minden dolgozójának akadt tennivalója az új öntőcsar­nokban. Büszke örömmel néze­gettük hősi munkájuknak az eredményét, mely ezen a napon került beindításra. Az itt dob gozó kiváló munkások, mégegy- szer tüzetesen átvizsgálják a gé­peket, szalagokat és aiz új kup­iókat. Délután fél 3-kor már az üzem valamennyi dolgozója az úi ön­tőcsarnokban várta az ünnepély megkezdését. Büszkék voltak az itt megjelent dolgozók, mert az 6 alkotásuknak az avatására ke­rült sor. Bátran tekintettek Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak arcképére, tudták, hogy vállalt kötelezettségüknek eleget tettek, mert a határidő előtt egv nappal előbb helyezik üzembe az úi ön­tőcsarnokot. Nehéz, küzdelmes munkával érték el, hogv rövid hat hónap alatt elkészítették a mechanizált öntöcsarnokot. Az avatóünnepségen résztvett Babai József elvtárs, a kohó- és gépipari minisztérium kikül­dötte, a megyei pártbizottság részéről Pintér László elvtárs. a városi pártbizottságtói pedig KudeMa József alvtár.s jelent meg. A megnyitó beszédet Kovács Ernőné. az üzem pártitkára tar­totta, többek között elmondotta, hogv ezen a napon kettős ünne­pet ünnepelünk, először Sztálin elvtárs 73. születésnapját, má­sodszor pedig új alkotásunk be­indítását. Elért eredményeinket Sztá'iír elvtársnak és a> szovjet népnek köszönhetjük, mert a tő­lük kapott següséggel tudtuk .végrehajtani terveinket. Ezután Babai József elvtárs tartotta meg ünnepi beszédét és többek között elmondotta; „az e’ért eredményünkkel nem elég­szünk meg. Az 1953-as évben a fejlődés még tovább fokozódik. A jövő évben itt, a Salgótarjáni Vasöntödében is befeiezik a koksz- és homoktároló építését, a fűtést kihővítiük az úi mechani­kai öntödében, ugyanakkor meg­erősítjük és rendbehozzuk a te­tőszerkezetet. duplakapacitású és nnguöntödévé feilesztiük fel a Salgótarjáni Vasöntödét. Eb­ből is látható, hogy a mi költ­ségvetésűnk. a béke költségve­tése. An vagi erőforrások nagy részét népgazdaságunk fejleszté­sére, továbbá dolgozóink anyagi és kulturális életszínvonalá­nak emelésére fordítjuk. Ehhez szükséges a takarékos gazdálko­dás. a minőségi és mennyiségi munkák fokozása. Az 1953, év tervév; megköveteli, hogy a Sal­gótarjáni Vasöntöde dolgozói az év hátralékos napiad úeu hasz­nálják fel, hogy biztosítsák de­cember havi tervét, hogy a iöv'ó évben ne kelljen az utolsó ne­gyedév hajrájával szépíteni az eredményt," Az ünnepélven mondott köszö­netét a megvei pártbizottság ne­vében Pintér László elvtárs az öntöde építésében részvevő dol­gozóknak. Maid beszédében el­mondotta. hogy ez az alkotás is igazolja, hogy hazánkban való­ban legnagyobb érték az em­ber, hogv az üzem gépesítésé­vel megkönnyebbül az öntők munkája, a termelés "edig meg­háromszorozódik. egv műszak­D ecembep' 24 és 25-én me. gyénk kulturális életé nek újabb jelentős szakaszához értünk. Ekkor indulnak a máso­dik őszi országos kultúrverse- nyek elődöntői. Megyénkben a falusj és üzemi kultúrcsonort- jaink egyaránt lelkes előkészü­leteket tettek a ku'túrverseny si­kere érdekében. Különösen falusi csoportjaink részéről nyilvánul, meg nagy érdeklődés, lelkes ké­szülődés. Ez nagymértékben abból ered, hogy 1952. évi or­szágos kultúrversenyün.k jel­legében, célkitűzéseiben me-öben más. mint az előző évi kultúr- verseny volt. Egyre inkább az a fel a d a t a 'ku Wircsoport.j ai n kn ak.> tyogy elsősorban községük életé­nek népi hagyományait dolgoz, zák fel. Ennek szép eredményei mutatkoztak már meg az 1951. évi kultúrversenyné] is; de most az e7évi versenynél ez már sok­kal általánosabb. U egmmatkozik a különb- 1 1 ség abban is. hogy kuí- túrcsoportjaink mostan! fe'ada- tai között a legdöntőbb a ku!-' túragitáció. A benevezett rig­musbrigádok, színjátszócsopor­tok olyan jelenetekkel, rigmusok­kal készülnek, amelyek helyi jel­ban lehet annyit termelni a gé­pek segítségével, amit a régi ön­tödében három műszakban ter­meitek. Az új öntöde megépíté­sénél komoly harcot folytattak a fizikai és műszaki dolgozók, hogy a nehézségeket le tudják győzni és ma az 5 ió munkájuk eredményét állíthatjuk a terme­lés szol gá.latábat. Az építésben részvevő dolgozók szívesen kö­vették Kalocsai József hegesztő, Bablena József, Jediicska József esztergályosok, Toronyi István, Srotka József lakatosok példáját. De külön dicséretet érdemel a vállalat igazgatóia. aki fáradsá­got nem ismerve dolgozott an­nak érdekében, hogv határidőre eikészüliön az úi. modern öntö­de. Az üzem műszaki dolgozói megtettek ennek érdekében min­dent. de a tovább] feladatok el­végzésénél vegyék figyelembe, hogv a fejlődés folvamán állan­dóan modernebb teehn'kával lesz dolguk és ez megköveteli a mű­legüek, a község életét, problé­máit mutatják be. Másirányú fejlődé« is mutatkozik. Egy hasznos! paraeztasszony színda­rabot írt arról, hogy Hasznosm hogyan igyekszik a klérus befo­lyásolni a dolgozó parasztokat. A balassagyarmati kórház dol­gozói által megírt jelenet meg­mutatja, hegy nálunk legfőbb ér­ték az ember. Ezek ió. kezdemé­nyezések. amelyeket megyénk minden községében- követni kell. elentős fejlődés mufatko. zik a tánc területén is. A bujáki 120 tagú népi együttes saját maga által összeállított bujáki lakodalmassal készül a kultúrversenyre. A homoktere- nyeiek is saját összeállítású néni játékokat tanulnak, amelynek maguk készítették a forgató, könyvet. Még mindig vannak azonban olyan hiányosságok, amelyek akadályozzák a fejlődést. Sok községben még mindig többet törődnek a három felvonásos, erejűket meghaladó színdara­bokkal, mint a napi életünket be. mutató jelenetekkel, vagy népi kultúránk felelevenítésével, ápo­lásával. Karonoskesziben nagyon szép kultúrotthon van. Ezt azon­szaki vezetés állandó szakmai és politikai tudásának fejlesztését. ,Jl túzhelygyári pártszervezet, szakszervezet és üzemvezetősége még szorosabb kapcsolatot épít­sen ki a dolgozó tömegekkel, hogy munkájukat a jövőben is eredményesen végezzék, azokat a feladatokat, melyeket szocia­lizmusunk építése a túzhelygyári dolgozók elé átlít, mindig jól végezzék e“ — fejezte be be­szédét Pintér elvtárs. Az ünnepélyen ezután Fodor Sándor eivtárs. a vállalat igaz­gatóia átvette az úi mechanizált öntödét és az építkezésben rész­vevő dolgozók közölt 8000 fo­rintot. a kiváló dolgozóknak pe­dig sztahanov’sta o.klevelet nvni- tott át. Jó munkájáért oklevél lel tüntették ki Nagy Józsefet, Kuruc Károlyt ,és még négy harcos társukat Az ünnepélyen ezután üzem- behelvezték a gépeket és meg­kezdték az öntési munkákat. ban nem használják ki. Nem mutatják be a dolgozóknak min­dennapi életünket, gyönyörű táncainkat, dalainkat. Sztálin elvtárs 73. szülét és napjára a Fi­garo házasságával készültek. Ez a három felvonásom darab elvon­ta a község fiataljainak fi­gyelmét a kuí túrversenyről, mivel arra ilyen három fel­vonásos darabbal nem lehet készülni. Komoly hiba Karancs- keszi község vezetői részéről, hogy a fiatalok figyelmét nem az előttünk álló. rföntő feladatokra irányítják, amilyen a* békoharc, a döntő tervév teljesítése, építő- murikánk fogyatékosság-ai vagy az ellenség elleni harc. Ezen hiányosságok ellenére mégis eredményekről beszélhe­tünk. Sokkal több művészeti együttes, nevezett be az idén, mint az elmúlt évben. Az akkori 117 benevezett együttessel szem­ben az idén 254 művészeti együttes nevezett be a kultúr- versenyre'. kJ agy örömmel fogadták csoportjaink, hogy ai be­mutatók 24—25-én lesznek. Az a véleményük, hogy a 24-i bemu­tatók nagyban hozzájárulnak a fenyőfa ünnepélynek szebb meg­ünnepléséhez.. A kulü'trvemnyek a MtiwtomMm újabb állomása A helyes trágyakezeléssel, a trágya okszerű felhasználásával a magasabb termésátlagokért R ákosi eivtárs decem­ber 15-én az ország­gyűlés előtt tartott beszédében többek között rámutatott a me­zőgazdaságban még ma is fennálló hiányosságokra, az alacsony termésátlagokra, me­lyet a. helytelen trágyázás és trágyakezelés döntően befolyá­sol, mert mint Rákosi elvtár® is mondotta: „a fagykár és aszály­kár mellett is sokkal jobb le he. tett volna az idei termésünk, ha korszerű földművelést; a mo­dern agrotechnika szabályait be­tartottuk volna," Rákosi elvtárs ezén megállapítása nem kis mér­tékben vonatkozik a mi me­gyénkre is. A megyében lévő szakemberek munkájában van javítanivaló. Minden szakember kötelessége, hogy elősegítse a magasabb termésátlagok eléré­sét a talajerők fenntartás*, mel­lett; miejyet a Szovjetunióban eredményesen alkalmazott agro­technikai módszerek betartásán és alkalmazásán keresztül érhe­tünk csak el. ötéves népgazda­sági tervünk megköveteli, a tér. méshozam fokozását, a szüksé­ges talaj javít ást. a trágyázást és a talajvédelem tervszerű alkal­mazását. Miért Is kell trágyázni? A növények a tápláló anyago­kat szén és oxigén kivételévé! a talajból veszik fel, vízben oldott sók alakjában. A növénytermesz­tés során azonban nagyon sok hidrogént, foszfort, káliumot el­viszünk a talajból a magvak, gumók, gyümölcsök által. A ki­lúgozás által, is sok tápanyag veszendőbe megy. A humusis állandóan fogy. Ha a talajt nem akarjuk kimeríteni, akkor a ter­meléssel elvont tápláló anyag,> kát pótolnunk kell. A talaj táp- lálóanyag utánpótlást szerves és műtrágyázással biertoeilhat­juk és kelj !s biztosítanunk; mert ellenkező esetben maga­sabb termésátlagokat nem tu­dunk elérni. Mit is nevezhetünk trágyának? Trágya minden anyag amellyel a talaj terme­lékenységét növelni tudjuk — de nem szemét! Megyénkben még minidig lépten-nyomon találko­zunk azzal a káros jelenséggel, hogy a trágya dombra minden szemetet, gyomot kiszórnak. így a trágya sokat veszít értékéből, nem lesz meg a kellő termést- fokozó hatása. Ezt a káros je­lenséget meg kel! szüntetni. A helytelenül és rosszul kezeit trágya szervesanyag tartalmá­nak kb. a felét e’veszti, de. el­veszti legértékesebb részét; a nitrogénnek 70—80 százalékát is. Ezért kell vigyáznunk az is­tállótrágya helyes,, szakszerű kezelésére. Hogyan biztosíthatjuk egy­szerű, Könnyen megvalósítható módszerrel az isiálíótrágya he­lyes érettségét? Q ondosan ki kell vá— v lasztanl a trágyate­lep helyét, ne helyezzük trá­gyatelepünket mélyedésbe, mert az ide összefutó víz értéktelenné 1 ónozz a istállótrágyánkiat. A trágyakazal helyét gondosan döngöljük, le és azonnal árkol- juk körül. Gondunk legyen arrai, hogv az ist ál! étvágya mapontta legalább 35—40 centiméter ré­tegben kerüljön a kazalra. Ezt igen egyszerű számítási műve­letekkel biztosíthatjuk! Helyesen kel! megméretezni a kazal alap­ját, amit számosállataink számából tudhatunk meg. Ugv méretezzük a kazlat, hogy 8—10 számosállat napi trágyája kerül­jön 1 négyzetméter alapterület- re. Ez azt jelenti, mivel a 8—10 számosállat napi trágyája 200 kg. be.akva körülbelül 40— 45 centiméter magas trágyaréte­get képvisel. Ez a terhelés pedig elegendő ahhoz, hogy az erje­dés a kívánt mértékben folyjon le. Arra te!(étiemül ügyeljünk, hogy a trágya azonnal az istálló telepre kerüljön, vagy azonnal gondosan teregessük el. _ Az első héten gondosan ellen­őrizzük a Irágyatelep hőfokát; és ha az 70 Celzius foknál ma­gasabbra emelkednek, azonnal alaposan tapossuk meg. Ha már a kiszáradás jelei is mutatkoz­nak, úgy locsol’ ,k meg. A túl fel- melegedést könnyén ellenőriz­hetjük. úgy, ha a trágyatelepbe vasvillát szúrunk, pár óráig benne hagyjuk és ha az annyira fel melegszik, hogy kezünk, hő­fokát nem bírja, rögtön tudjuk; hogy túlmelegedéssel állunk szemben, ami azt jelenti, hogy azonnal meg kell taposnunk a trágyát. Azt pedig, hogy a ka­zalban a trágya megfelelően nedves-e, arról tudjuk meg; hogy két-három héttel a berakás után a trágyakaza? gyöngyözik. Ha ezt nem észleljük, locsoljuk meg trágyáiéval, fagy vízzel. ondosan ügyeljünk arra Is, hogy berakás­kor kellően keverjük az almot a bélsárra!, mert különben erőtel­jes penészedéssel találkozha­tunk. Igen helyénvaló a nvers- foszfáfos. avagy szuperfnszfátos kezelési eljárás. Itt ügyelni kell arra; hogy megfelelő mennyisé­gű foszforsavat juttassunk bera­káskor a trágyába. A helyes foszlforsav mennyiség a nyers istáHótrágyárvak kb. 1—2 szá­zaléka. A trágya érlelési ideje rendesen 4—5 hónap, s akkor tekinthető befejezettnek, hai már trágyánk 40 Celzius fok alá hűlt le. Ne érleljük az istáiló­trágyát nagyon hosszú Ideig, mert akkor túlérett trágyát ka­punk. Az erjedési folyamat alatt még a helyesen kezelt istálló­trágyát is veszteség éri. Álta­lában az érés folyamán 20—30 százalékos nitrogénveszteségre és 30—40 százalékos súlycsök. kenésre számíthatunk. A trágya­kazal olyan maga« legyen, hogy könnyen rá lehessen viliázni a trágyát. Két-három méterré; ’magasabb kazlat ne rakjunk. Ha a kazal betelt, azonnal földeljük le 30—40 centiméter földtaka­róval, mert ez tömötten tartja a trágyát és megóvja a kiszára­dástól. Ha csak lehetséges, való­sítsuk meg a trágyának szarvasban való kezelését, mert így sok munkát takaríthatunk meg. U a ezeket a szempon­* tokát szem előtt tartva kezeljük trágyatelepünket, jómi- nőségű trágyát tudunk a talajba bemunkálni, ez pedig feltétlen maga, után vonja a termelési átlagok emelkedését. A szak­szerű trágyázást kell megvaló­sítani például a sóshartyáni ter­melőszövetkezetben is. ahol ed­dig igen elhanyagoltan kezelték a trágyáié!epet. A. gépállomá­sok agronómusainak meg kell adni minden szakma! segítséget a helyes trágyakezelés és föl- használás terén is. De nemcsak a gépállomások agronómusainiak feladata, ez; hanem minden me­zőgazdasági szakembernek és földműveléssel foglalkozó dol­gozónak. hogy a legértékesebb anyag úgy legyen 'fölhasználva, hogy az elősegítse a magasabb terméseredményeket, s ezen ke­reszti"] emelje a mezőgazdasági termelés színvonalát. Cen* Imre AMG főagronómus Levelezőmozgalmunk fejlődésérői A munkás-parasztlevelezés jelentőségét nem mutathatjuk meg világosabban, mint ha Sztálin elvtárs szavait idéz­zük, aki a munkás- és parasztlevelezőről 6zó'.va kijelentette: ,Az egyik legfontosabb hajtóerőt jelentik hibáink feltárásában^ és a helyi párt, valamint szovjet épit'ámunkáak megjavításában.” Ami­kor Sztálin elvtárs a sajtóról és a sajtó levelezőiről beszélt, mindig úgy jellemezte ezt, hogy a bolsevik sajtó „láthatatlan kapcsolatot teremt a párt és a munkásosztály között" és azt mondta, hogy a sajtó csak úgy tudja ezt a felelősségteljes feladatát jó] ellátni, ha a tömegekkel tartott kapcsolat legkülönbözőbb esz­közeit használja föl. „Ezen eszeközök között az olvasók levelei különleges és jelentőségüknél fogva kizárólagos helyet foglalnak el", A ml pártsajtónk mindig szem előtt tartja Lenin és Sztálin elvtársak tanítását és nagy fontosságot tulajdonit a> dolgozók ál­tal megírt leveleknek. A „Szabad Nógrádinak, a nógrádmegyei pártbizottság lapjának is jelentősen javult a kapcsolata a, dolgo­zókkal. Különösen a megyei és az országos levelezőkonfereneia óta. A szerkesztőségbe érkező bíráló levelek nyomán kivizsgál- juk vagy az illetékes szervekkel kivizsgáltatjuk az abban fölvetett hiányosságokat, s nem egy esetben javult a felsőbb ve­zetés, a munkaszervezés, a munkafegyelem, az így leközölt levék vagy a levél nyomán megírt cikk megjelenése után. Több. állandó levelezőnk van, akik rendszeresen, havonta 3—4 levéllel keresik fél szerkesztőségünket és komoly segítséget nyújtanak a lap tájé­koztatásában. Agócs elvtárs. a nódrádkövesdi kőbányától rend­szeresen közli a versenyeredményeiket, bírálja a hiányosságokat, ugyanígy Székely Aladár levelezőnk, a mátravidéki Gáti-bányá­ból. A levelezőink nem egyszer konkrét javaslatokat, módszere­ket írnak meg, amellyel egy-egy hiányosságot ki lehet küszö­bölni. Nemcsak bírálnák, hanem bátran megírják saját munkájuk fogyatékosságait. Csépány eivtárs egyik fiatal levelezőnk a pász­tói gépállomásról, amikor arról tájékoztatta lapunkat, hogy miért nem megy jói. a gépállomáson a DíSZ-oktatás. bátran megírta azt is, hogy ezért főleg g maga, mint DISZ-titkár a felelős, mert nem vonta fele'őss.-gre azokat a vezetőségi tagokat, akik esek beszélnek a tanulás fontosságáról, de ők maguk nem tanulnak. ¥ evelezőink segítik a lap munkáját az ellenség elleni ■*J harcban. Nem egy olyan levél érkezik be. mint ami­lyent Jekkel elvtárs írt Endrefalváról. Bátran és élesen lelep­lezve a falu ellenségeit a kuláksággal szövetkező klerikális reakciót. A dolgozókká} való kapcsolatunk elmélyülését, a dolgozók­ban a pártsajtó iránti bizalom növekedését bizonyítja, az a tény is, hogy egyre úfabb és Alább levélírók jelentkeznek. Nemcsak azok írnak, akik már régebben levelezői a lapnak, hanem olya­nok is. egvre nagvobb számmal akik először keresik fel levelük­ké] a szerkesztőséget. Arra kértük ezeket a levélírókat. így az újság nyilvánosságán keresztül is. hogy írjanak gyakran, tájé­koztassák rendszeresen lapunkat. Legyenek a közvélemény pa­rancsnokai. A beérkező levelek komoly segítséget nyújtanak ahhoz, •í*-hogy a lap belső munkatársai mindig tisztában legye­nek .azzal, melyek a legfontosabb problémák a megyében, hol vannak olyan alapvető hibák, amikről okvetlen írni kell. A szer­kesztőség azonkívül, hogy egyes leveleket szószerinf. a levél író­jának az aláírásával közölt le, még sok más módon is föl­tudja. használni a munkás- és parasztievelezők leveje’t. Sok levél tájékoztatása nvomán komoly cikket Irt a szerkesztőség valamelyik munkatársa. Nem egy levelet vezércikkben haszná­lunk fel. Kákonvi elvtára a tűzhelygyár kultúrfclelősének a leve'ét abban a vezércikkben közöltük amelyet kuítúrcsoportjainak fel­adatairól írtunk. Levelezőink egyre bátrabban bírálják szocialista építőmun­kánk fogyatékosságait, mert meggyőződtek róla, hogy a párt megvédi a levelezőket. Bárány elvtárs varsányi levelezőnk így írt erről egyik levelében: „Nem tudom elég hálásan megköszönni pár- tunknak, hogy a levelezőmozgalmat védi és megbünteti az olya. nokat, mint Tóth József, aki megtámadott azért, mert a feleségét bíráltam. Tóth Józsefet ezért elbocsátották a néphadsereg kötelé­kéből. önkritikát kell azonban gyakorolnom; amiért nem bíztam eléggé pártunk szavában és amikor ez a támadás ért, megszakí­tottam a levelezést, a Szabad Nögráddal. Most látom mennyire helytelen volt ez, mert a levelezőket valóban megvédi a párt és kíméletlenül fellép azok üldözőivel szemben. Legyen ez tanul­ság minden dolgozó számára; írják meg mindenkor az igazat a szocialista társadalom fejlesztése érdekében, akár tetszik ez azok­nak a személyeknek, akik hibát követtek el, akár nem tetszik.'’, Ennek a levelezőnknek a, példája buzdítson arra minden dolgozót, hogy ne csak az eredményekről írjanak, hanem íriák meg azt is bátran, ha valahol rossz munka akadályozza fejlő­désünket. f evelező-mozgalmunk fejlődése terén azonban még mln- dig vannak hiányosságok. Maga a szerkesztőség is még elég gyakran elköveti a hibát, hogy túl soká válaszol az egyes levelekre és nem elég erélyesen követeli meg egyes szer­vektől. hogy gyorsan és pontosan vizsgálják ki a bíráló levelek­ben fölvetett kérdéseket. Egves pártbizottságaink még mindig nem ismerték fel a dolgozók által megírt levelek fontosságát. A pásztói járási pártbizottság minden esetben gyorsan kivizsgálja a fölvetett hibákat és azok okozóit, mindig rövid időn belli] intéz­kedik. De nem mondható el ez a szécsényi járás pártbizottságáról és még kevésbbé a salgótarjáni járási pártbizottságról. Itt a le<*- nagvobbfokú közömbösség tapasztalható a kivizsgálásra küldő't levelek iránt. Megtörténik, hogy többszöri figyelmeztetés, kérés ellenére is, hónapokig nem kap ai szerkesztőság választ, nem vizsgálják ki a dolgozók által fölvetett hibádat. Jó lenne, ha a járási pártbizottságok titkárai, munkatársai elolvasnák a Sza­bad Nép szeptember 20-i vezércikkét; amely nyomatékosan fel­hívta a pártszervezetek és a különböző állami szervezetek figyel­mét. hogy sokkal nagyobb figyelmet. megbecsülést szent»! ienók a dolgozók leveleinek. Erre egyébként a Központi Vezetőségnek külön határozata, is van, amelynek betartása minden pártbizott­ságra'. pártszervezetre 'kötelező. ¥ evelezőmozgalmunk másik hiányossága az hogy nem egyenletesen fejlődik; hogv a dolgozók nem eléggé rendszeresen írnak. Egy-egy nagyobb ünnep, előtti verseny, az aratás, cséplés, a fémgvüités; vaigy más ilyen események alkal­mával sokkal több levél érkezik he a szerkesztőségbe, mint más alkalmakkor. Azok a levélírók, akik ilyen eseményekről tájékoz­tatják a szerkesztőséget, később ismét elhallgatnak. Hogy leve- lezőmozgailrmmk fejlődjön az szükséges; hogy mindazok *, dolgo­zók. akik becsületesen, ki akarják verni részüket a szocializmus minél előbbi felépítéséből, azok állandóan kísérjék figye­lemmel napi életünk ezernyi problémáját és mindazt írják meg a szerkesztőségnek am’vel elősegíthetik fejlődésünket. Egy-egy jó eredmény, munkamódszer; amely egv üzemnél elő­segítette a terv teljesítését, ^ lapban leközölve az összes dolgozók közién cséré válhat. Egy üzemből, vagy községből megírt bíráló levél hozzájárul ahhoz, hogy másutt is kijavítsuk a hasonló hibá­kat. A szerkesztőség rendszeresen megjutalmazza azokat a levelezőket, akiknek a levelező munkája segíti szo­cialista hazánk fejlődését, olyanokat, mint Holló elvtárs Palotás­ról, Csépány elvtárs. Agócs elvtárs, mint az endrefalusi kis teve- lezőnlk Kúria András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom