Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)

1952-12-17 / 102. szám

1932 december 17. SZABAD kScrId 3 A Vasötvözet gyár új alkotását, a harmadik kohót üzembe helyezték Nógrádsáp és Nézsa községek párosversenye a tojás- és baromfibegyüjtési terv teljesítéséért ^ ecember 13-án ünnepi dísz- be öltözött a Magyar Vas- ötvözetgyár. A délelőtti szak dől. gozói munkájukat befejezve az új kohó körül csoportosultak. Min­den ember arca sugárzott az örömtől s büszkén nézegettek a festett, új alkotásukra; a harma­dik kohóra, melynek avatására ezen a napon került sor. Számos vendég érkezett ez alkalomból a Vasötvözetgvárba. Az avató ün­nepségen résztvett Kossá István elvtárs kohó- és gépipari minisz­ter. Az MDP megyei bizottságá­tól Pintér László elvtárs, a vá­rosi pártbizottság részéről Kude- la József elvtárs. Az ünnepi beszédet Kossá István elvtárs tartotta, amelyben többek között ezeket mondotta; „A szovjet tapasztalatok alap­ján pártunk és kormányunk elha­tározta a vasötvözeti par meg­teremtését. Ebben az évben ha­táridőre elkészült a második szá­mú kemence, a harmadik kemen­ce pedig terven felül a Il-es ke­mence. készítési időtartamának két hónappal lerövidített kivite­lezési idején belül, további 17 nappal előbb készült el. Kemény harcot vívtak a kohó építésénél dolgozó brigádok, epnek köszön­hető. hogy a határidő előtt 17 nappal avathatjuk fel. Ez évben már a második kohót helvézzük üzembe, de tovább folytatjuk az üzem fejlesztését. Jövő évben a negyedik kohót is felépítjük) és üzembe helyezzük. A következő évben elkészítjük az üzem nagy­szabású rekonstrukciós tervét, 1954-ben pedig megkezdtük a végrehajtását. így a Magyar Vasötvözetgyár rövid időn belül Nógrád megye egyik legfonto­sabb kohászati üzemévé fejlődik. Nagy jelentősége van a most üzembe helyezett kohónak, mert eddig az üzem csak 58—62 szá­zalékig biztosította iparunk szá­mára a ferrosziliciumot. A har­madik kohó üzembehelvezése után pedig 85 százalékig bizto­sítja az alapanyagot iparunk számára, Ezt az áj kemencét még szá­mos áj alkotás követi, számtalan termelő üzemet fogunk a közel­jövőben avatni, mert Rákosi elv- társ megmóndotta, 'hogy ötéveé tervünk végére hazánknak a vas és acél országává kell válnia " — mondotta Kossá István elv­társ. A z ünnepélyen ezután Pin­** tér László elvtársi a me­gyei pártbizottság kiküldötte és az üzemi pártszervezet titkára köszönte meg az építkezésben részvevő dolgozóknak a lelkes, odaadó, áldozatkész munkáját. Majd az ünnepélyen Kossá Ist­ván elvtárs a kiváló munkát végzett dolgozóknak 159.400.— forintot osztott ki. Többek között jutalomban részesült Kardos Béla brigádja, amely 7000 forin­tot, a brigádvezető pedig mi­niszteri elismerésben részesült és 2900 forint pénzjutalmat ka­pott. Versenytársa Grill János építőbrigád-vezető 1500 forintot, a brigádja pedig 5000 forintot kapott. Jutalomban részesült még a Lévav kábel fektető-bri­gád. amely 2000, a Martin elek- I tromosságszerelő-brigád. amely 3Q00, és Szabó Gusztáv kemece- falazóbrigádja, amely 4000 forint pénzjutalmat kapott kiváló mun­kája jutalmául. Ezután Horinka István vállalatvezető átvette az úi kohót Kossá elvtárstól. ünnepély végén Kossá Ist­ván elvtárs egy gombnyomással üzembe helyezte a dolgozók újabb alkotását, a harmadik kohót. Néhány perccel az üzem­beheiyezés után lassú búgó hang hallatszott, mely arról tanúsko­dott, hogy iparunk termelésébe egy újabb kohót állítottunk be, s' ezzel is erősödött a békefron­tunk. Számos dolgozó fejezte ki ezen a napon úgy véleményét, hogy míg az imperialisták azon kísérleteznek, hogy lángralob- bantsák az új világháború tü- zét. addig mi itt ezen az ünne­pélyen egy új kohó tüzének lángját szítottuk. \ nógrádi szénmedence példamutató harcosai egymásután jelentik, hogy teljesítették a döntő tervév célkitűzéseit A nógrádi szénmedence bá­nyászai egyre fokozódó harcot folytatnak az 1952-es évi terv maiadélktalan teljesítéséért. A harcuk eredményeként egymás után jelentik az üzemek, hogy az 1952-es évben rájukháruló fel­adatot megoldották, teljesítették az évi operatív tervüket. A nóg- rádi szénmedence üzemei közül elsőnek az Alkotmány-akna dol­gozói december 2-án jelentették a döntő tervév befejezését. Az Alkotmány-akna hős bá­nyászai példáját követték a zagyvái szénbányához tartozó Karancs lejtős, majd a forgácsi- üzem dolgozói is, akik 11-én reg­gel 6 órára teljesítették évi ter­vüket, A forgácsi üzem ez alka­lomból az alábbi táviratot küldte Rákosi elvtársnak: „Drága Rákosi elvtárs! Mi. a forgácsi üzsem dolgozói büszke örömmel jelentjük, hogy 1952. évi operatív tervünket december 11-én teljesítettük. Ezáltal bebizonyítottuk hogy méltó harcosai vagyunk pártunknak és a békeharcban reánkháruló feladatokat becsületesen megoldottuk. Megfogadjuk, hogy terven felül■ 4200 tonna szenet termelünk az 1952. év hátralévő időszakában. így háláljuk meg azt a megbecsü­lést és szerető gondoskodást, amelyet Rákosi elvtárstól, pártunktól és kormányunktól kaptunk és a jövőben is biztosítva látunk. FODOR JÁNOS ÜB-fitkár PINTER IMRE üzemi párttitkár BAKOS PETER üzemvezető ★ Ezen a napon, december 11-én a kisterenyei szénbányák válla­lathoz tartozó újlaki üzem har­cos bányászai is büszkén jelen­tették. hogy évi operatív tervü­ket teljesítették. Az új'aki bányászok meg­fogadták, hogy terven felül 5280 torma szenet termelnek még a decemberi hónapban. December 12-én a mátranováki vállalat Csipkés-üzem bányászai délelőtt 10 órakor teljesítették.a döntő tervévben reájuk háruló feladatokat. A terv teljesítéséért folytatott harc utolsó napjaiban Gecse Péter Márton csapata járt az élen jó példával. December 10-én csapatával 421.8 százalék­ra teljesítették a napi előirány­zatot. Csipkés-üzem dolgozói évi tervük befejezésekor meg­fogadták, hogy az előirány­zaton felül 8000 tonna szenet termelnek az év végéig. A tervüket teljesítő üzemek hős bányászai példáját kövessék az olyan üzemek, melyek a ter­vük teljesítésében a harmadik és a negyedik negyedévben súlyo­san lemaradtak. Igyekezzenek a rájukháruló feladatokat az év hátralévő napjaiban bányászbe- csülettel teljesíteni. A terv telje­sítéséért folytatott harcban tart­sák széni'előtt Gefo elvtársiak a KV november 29-i ülésén mondott beszédét; „Amellett a nagy erőfeszítés mellett, amelyet most december­ben annak érdekéiben kell meg- valósí ani, hogy ezé/i ipari ter­melési tervünket teljesitsük, sőt túíteljesítsük ... el kell érni, hogy 1953 első negyedében a terme­lés... folyamatosan tovább emel­kedjék, hogy lanuárban se legyen visszaesés . . Nógrádsáp község Nézsával áll párosversenyben a tojás, ba­romfi begyűjtés terén. Ezidáig Nógrádsáp község vezet a ver­senyben. Évi tervét baromfiból 86, tojásból 91 százalékra telje­sítette. Ezzel szemben Nézsa ba­romfiból 71, tojásból 78 százalé­kos eredményt ért el. Nógrádsápon a tanács idejé­ben felismerte, hogy a begyűjtési tervet csak akkor tudják teljesí­teni, ha annak állandóan gazdái lesznek. De gondjuk volt arra is, hogy a Nézsa községgel kötött párosverseny mellett a község dolgozó parasztjai se hagyják az egymásközti párosversenyt el­laposodni. Az állandó bizottság elnöke. Pintér József, Uhlár Já­nos tanácstag, Pintér István el­nökhelyettes, Gyetván János, özv. A!ági Istvánná tanácstagok és sokan mások -párosversenyre hívták egymást és vállalták; hogy évi tervüket tojás és ba­romfiból november 7-e tisztele­tére teljesíteni fogják. Ezt a fo­gadalmukat határidő előtt telje­sítették is, s azóta már az 1953-as évi tervüket teljesítik. Az ilyen lendületes verseny ma­gával ragadta a dolgozó parasz­tokat és jelenleg a községben már csak a notórius nem-teljesí­tők a hátralékosok. Ilyen notó­riusok: Szadoczki János kiss 8 ' holdas dolgozó, aki 8 kg barom­fival, 30 db tojással tartozik az államnak, vagy mint Szedecki János kárává, aki még az 1951- es évből is tartozik, pedig csak egy hold földje van. A tanács azóta a gazdagyűlé­seken és tanácsüléseken állan­dóan napirenden tartja a begyűj­tési munkát. Helyesen irányítja az állan­dó begyűjtési bizottság munkáját is. A harmadik negyedév lejárta előtt Rédler Ilona nyilvántartó összeírta a hátralékosok neveit, azt átadta a népnevelőknek és a bizottság tagjainak, akik aztán végigjárták a hátralékosokat, föl- világosító munkát folytatva a terv teljesítése érdekében. A ne­gyedik negyedév elején ismét komoly feladat hárult a népneve­lőkre és az állandó bizottság tagjaira. A VB-titkár felosztotta az állandó bizottság tagjai kö­zött a falut, s minden házat lejártak megnézni, hogy a hízottbaromfib-eadási kötele­zettség teljesítésére van-e liba, vagy kacsa beállítva. Ha ilyent nem találtak, felhívták a dolgozóknak a figyelmét a tervteljesítés elsődlegességére. Nógrádsáp községben tehát jól dolgozik a tanács, mely munká­jával elősegítette a liba- és ka- csahízlalási szerződés-akció eredményességét. Hegyi András tej- tojásbegyüjtő vállalat. Miért nem teljesítette őszi tervét a pásztói gépáiiomás A pásztói gépállomás az őszi tervét rosszul teljesítette. Még a 25 százalékot se értük el. Meg­mondom őszintén, nagy szé­gyen ez a mi gépállomásunkra. Sokszor elkeseredtem emiatt, sokszor kérni akartam a sajtó se­gítségét, tanácsát. Most látom, milyen súlyos hiba, hogy ezt a gyakorlatban nem hajtottam vég­re. Most erősen megfogadom, hogy a jövőben ki fogom javítani ezt a mulasztást. Hogy miért ilyen alacsony a tiervteljesítés, megpróbálom néhány sorban azt vázolni, ahogy én azt látom. Már a> beindulása igen vonta­tott és elhanyagolt volt őszi ter­vünknek. Az erőgépeket nem in­dították, csak hosszú napok, sőt hetek múlva az őszi talaimun- kákra, s maid, amikor már va­lahogy munkába kezdtek volna trakíoristáink, beállt az esősidő, amely lehetetlenné tette a szán­tást, A munkafegyelem talán nálunk a leglazább a megyében, vagy az országban, mert itt majdnem azt csinál minden dolgozó, ami neki .jólesik, A gépállomás igazgatója oly gyen­ge kézzel fogja meg a munka- fegyelem rendbontóit, hogy azok még nagyobb vérszemet kapnak. A gépállomás igazgatója felé a vezetőség többi tagjai által tett javaslatokat — különösen azokat, amelyek a felelősségre- vonásra, rendfoirságo!ásókra vo­natkoztak — a gépállomás igaz­gatója a legtöbb esetben telje­sen figyelmen kívül hagyta. A munlaversenv megszervezésé­nek nem volt gazdája. A gépállomás vezetősége maga sem mutatott jó példát, fegyel­mezett magatartást amely rész­ben kötelezi a többi dolgozót is a munkafegyelemre, különösen vonatkozik ez a gépállomás igazgatójára. A járási és a helyi tanács jó­formán semmi segítséget nem nyújtott a gépállomásnak az őszi kampányban, sőt a lakáskiutalá- sokhál is úgy néz kV mihtha- a gépállomás dolgozói legutolsó sorban lettek volna figyelembe- véve. Itt meg kell említenem, hogy gépállomásunk vezetősége ezért komoly szakmunkásokat volt kénytelen elengedni, mert a helyi tanács hosszú hónapokon keresztül képtelen volt lakást ki­utalni még akkor is, ha a dol­gozó saját maga szerzett üres la­kást. Volt és van olyan eset, ami­kor a tanács hónapokon keresz­tül meglévő lakásból akarja egyik-másik dolgozónkat kitenni. Igen, érdemes volna vizsgálat tárgyává tenni Türmer Béla. Pik­ier Ferenc, Szekeres János elv­társak lakáskérdését. Az elmúlt héten termelési értekezletet tar­tott gépállomásunk, melyen már megindult a munkaverseny a gépjavításokkal kapcsolatban. Szép felajánlások is történtek Sztálin elvtárs születésnapjának évfordulójára. Pintér József és Nyírjei János elvtársak felaján­lották, hogy megszervezik a va­sárnapi műszakot. Ezek a nagy­szerű kezdeményezések remélem hozzásegítik gépállomásunkat ah­hoz, hogy a gépjavításokban már ne legyünk az utolsók. Fentős Kálmán Pásztó, gépállomás Községek, amelyeket kizártak a szabadpiaci forgalomból 13 nappal előbb teljesítették fogadalmukat a Romilányi Cserépkályhagyár dolgozói A Romhányi Cserép«ályhagyár dolgozói a tervteljesítésért folytatott harcban készárutermelési tervüket 100 százalékos, terv- szerűség mellett december 8-án teljesítették. Ezáltal Sztá’in elv­társ szűetésoapjia tiszteletére tett fogadalmukat 13 nappal előbb valóra váltották. Eredményeik elérésében nagy segítséget nyújtott a nyersanyaggyártó brigádok állandó, növekvő versenylendülete és a műszaki dolgozók jó munkaszervezése. Az üzem dolgozói megfogadták, hogy év végéig éves tervü­ket 150 torna kályhacsempe legyártásával túlteljesítik. A begyűjtési miniszter a sza­badforgalomból kizárta Bárna, Mihálygerge, Varsán y és Cser- hátszentiván községeket. A fentnevezett községeik decenv [.bér 10-töi nem vehetnek részt a [ szabadpiaci forgalomban az alanti megjelölés szerint. Bár­na: tej, tojás, baromfi, Mihály­gerge: tojás, baromfi, sertés, Cserhátszentiván: tej, tojás ba­romfi, sertés, Vareány: tej, to­jás, baromfi. Ezek a községei: a megnevezett cikkekből begyűj­tési tervüket nem teljesítették. E négy községben a jötte! jesítő, öntudatos dolgozó parasztok a hanyag, a begyűjtési törvényt nem tisztelő termelők miatt es­nek el a szabadpiaci értékesítés előnyeitől. Az a feladat, hogy a községi tanácsok a legsürgősebben szá­molják fel az eddigi hibájukat és a hátralékosok ellen a tör­vény teljes szigorával lépjenek fel. Nagy feladat hárul e mun­kában azokra a dolgozó parasz­tokra is, akik már becsülettel eleget tettek hazafias kötelessé­güknek. Fel kell világosítaniok a hátralékosokat, s bírálatukkal késztessék őket a begyűjtési terv teljesítésére. Csak a begyűjtési terv maradéktalan teljesítése köszörülheti ki azt a csorbát, amit a hátralékosok ejtettek a nevezett község jó hírnevén. Úgy dolgozzanak a tanácsok, s a begyűjtést pontosan teljesítő dolgozó parasztok, hogy közsé­geik minél előbb visszakaphas­sák a nevezett cikkekből is a. szabadpiaci értékesítés jogát. \/annak könyvek, amelyek évszázadok múltán is idős®erűek maradnak. Ilyen könyv Jósait Vlsszárionovics Sztálin életrajza is. Fia­talok izgalomtól fűtött lélekkel olvassák ezt a könyvet. Ifjú képzeletük a távoli múltba viszi őket. Megelevenedik előttük az orosz munkás- osztály forradalmi harcának hősi borszaka. ...1898. A tifliszii utcák esti, sötétjében 19 éves ifjú halad kemény, határozott léptekkel. Csendőrlovak patái dübörögnek, az útkereszte­ződéseknél rendőrök szála® alakjai feketéinek. A csendőrök készen állnak, hogy kardélre hány­janak mindenkit, aki a cári hatalom ellen me­részel lázadrr. Az ifjú, a 19 éves Sztálin, a vasúti főműhely ka.puin kiözönlő munkások elé siet. Sztálin nap-nap után beszél a munkások­kal!. nagy, meggyőző erejű igazságokra tanítja őket. Az Ifjú továbblapoz az arainybetűs, piros vászonba kötött könyvben. Gondolatban elkíséri a proletariátus nagy vezérét hősi életútján. Sztál in elvtárs tanítja, harcra lelkesíti és készíti élő a cári Oroszország munkásait és parasztjait. Lenin oldalán kíméletlen harcot folytat a munkásosztály álarcot öltő ellenségei, a rz opportunizmus, megalkuvás mindenfajta képviselői elten, a forradalmi munkáspártért. Az évtizedes harc gyümölcse az októberi nagy igiyő- zelem. A dicsőséges, manókban Sztálin ott van Lenin mellett a Szmolmij’-palofában. Ok ketten a párt szíve, esze és akarata. A polgárháború: Sztálin Peremben, Sztálin Cáricirtban, Sztálin Peteográdfoan, Sztálin Ukraj­nában. Sztálin mindig ott van, ahol a legna­Á NAGY PÉLDAKÉP gyobb a veszély, s nyomában mindenütt ott a gvőzefcm. Tudja ezt Lenin és az egész szovjet nép, s tudja az ellenség is, amely retteg Sztálintól. Az ifjú tovább!anoz. azitán egy helyen újból megáll. Szemét könny homályositja el. Azt a képet látja maga előtt, amely örökre bevéső­dött népünk szívébe. 1924: húfuváiso®, fagyos januári nap. Meg­halt a nagy Lenin. Gyászol Moszkva, Peking. Varsó, Prága, Párizs és Róma, az egész világ jobbik fele. A becsületes emberek szerte a vilá­gon Szfál!in esküiének szavaiból merítenek hi­tet. bizalmat, reményt. A világ dolgozó< Sztálin esküjéből értik meg, hogy Lenin ügye halhatat­lan, hogy a lenini zászlót biztos, erős kéz emeli a magasba. A.Z egesz világ latja, hogvan valósítja meg Sztálin a lenini célkitűzésieket, üj ipari központok keletkeznek, ezrével létesülnek az új üzemek, gyárak és bányák. Sztálin iparosítási és koíletoíivizá'lási politikája átalakít'a a szov­jet haiza arculatát. A Szovjetunió elmaradt ag- rárországból bámulatosan rövid idő alatt mező- gazdaságát felvirágoztató, fejlett ipari országgá lett. A cári birodalom romjain az egész világ csodálatára hatalmas, legyőzhetetlen szocialista állaim indult fejlődésnek. A szovjet állam ereje és hatalma tá­madásra ingerelte az imperialistákat. Washing­tonban, Londonban és Berlinben sötét össze­esküvést szőttek a szovjetek országa ellen. A nemzetközi imperializmus 1941-ben rohamra in­dította legelvetemültebb rohamcsapatát, a német fasizmust, a Szovjetunió megtámadására. A szovjet nép Sztál’n elvtárs vezetésével söp- rűzte ki országából és semmisítette meg Hitler hordáit, az ő vezetéséveil zúzta szét a német ‘asizmust és a japán militarizmust. A szovjet hadilobogót, araév szé'oszlatta Európa fölött a sötétséget, Sztálin adta a szovjet harcosok kezébe. Sztálingrád, Szevasztopol, s még annyi város romokban hevert miég, az ukrán és bjelorussz földeken még lövészárkok és gránáttól csérek éktelenkedtek, amikor Sztálin elvtárs népe elé tárta a jövő képét. S a szovjet nép valóra is váltotta a sztálini célkitűzéseket. A háború utáni ötéves terv sikere már a történelem lapjairól tölti el büszkeséggel a szovjet embereket. A kommunizmus építésének korszakában élünk, az ifiú, aki Sztálin elvtárs életrajzában lapozgat, az ötödik sztálini ötéves terv feladatainak meg­oldására gyűjti erőit. A szovjet ifjúság nemcsak könyvekből és dokumentumokból ismerkedik a naigiy vezér életével. Sztálin elvtárs neve zsenge gyermek­korától kezdve bevésődik a szovjet ember tu­datába, Az első vers, amelyet a szovjet gyer­mek megtanul, Sztálinról szól, s a tanítónő az első iskolai órán ezeket mondja a fénylősaemű apróságoknak: ,,Ezt az iskolát is a szovjet ha­talom építette. Sztálin elvtárs gondoskodása te­remtette ezt az iskoláé is. Sztálin elv társ azért él és dolgozik, hogy minden gyermekből okos, ügyes és boldog ember legyen." Az ifjú tudja, hogy az ipariskola elvégzése után olyan üzemben fog dolgozni, amelyet a háború után! sztálinii ötéves terv éveiben épí­tettek. Az üzem élén Szitálin-díjjal kitüntetett vezető ál', az üzem gyártmányai Sztálingrád­ban kerülnek felhasználásra a ikommunizmus nagy sztálini építkezéseinél. A szovjet ifjú Sztálin elvtárs nevével indul neki a sokat ígérő, ragyogó életnek. A szovjet if Iáik és leányok nagy vezérük életében és for­radalmi tevékenységében látják eszményképüket. A szovjet ifjú leghőbb vágva hasonlóvá válni Sztálin elvtárshoz. Hasonlóvá válni: vagyis szeretni és erőt, fáradságot nem kímélve szol­gálni a hazát, gyűlölni ellenségeit. Félelmet nem ismerni a harcban, fáradságot tűrni a mun­kában. Mindig a távoli jövőbe nézni, világosan látni, hogy hová és miképpen fejlődnek az ese­ményeik. A cél hasonlóivá válni Sztálinhoz: vagyis állandóan tanulni a néptől, figyelni és megérteni a nép hangulatát. A szovjet ifjúságot Sztál'n elvtárs nevelte rettenthetetlen harcossá, önfeláldozó dolgozóvá, becsületessé és munkaszeretővé. A Kommunista Pártnak, Leninnek és Sztálinnak köszönhető, hogy a szoviet haza if hí? árra rendelkezik ezek­i! a kiváló tulajdonságokkal. Sztálin neve — a szovjet nép bátorságá­nak és dicsőségének jelképe^ amely újabb hősi tettekre hív. Sztálin nevét hordják szívükben a szocializ­mus országának ifjai és 'eányai, akiknek leg­forróbb vágya, hogy méltóak legyenek Lenn és Sztálin pártjához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom