Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)

1952-12-13 / 101. szám

JVilág proletárjai egyesüljetek! SZABOD M D P NOG RAD ME GYEI PAR TB IZOTTSAGANAK LA VIII. ÉVF. 101. SZ. ARA: 50 FILLER 1952 DECEMBER 13. A mezőgazdasági szaktanfolyamok sikeréért Megyénk termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban gépállomásainkon már az elmúlt hét folyamán megindultak a mezőgazdasági szaktanfolyamok, a mezőgazdasági szakismeretek széleskörű terjesztése és annak a gyakorlatban való alkalmazása érdekében. Hogy a növénytermesztés és álad tenyésztés színvona­lát emelni tudjuk, szükségszerű követelmény a szocialista szek­tor dolgozói szaktudásának emelése, mert hisz az alapvető agrotechnikai módszerek alkalmazásaival is 20—30 százalékkal nö­velhetjük a terméshozamot. Ez nemcsak gazdasági kérdés, „a ho­zam növelése... — mutatott rá Gerő eivtárs — az alapja an­nak is, hogy a dolgozó parasztok százezrei mielőbb a gyakorlat­ban győződjenek meg a nagyüzemi társas gazdálkodás fölényéről az egyéni kisüzemi gazdálkodással szemben, és teljesen önkénte­sen belépjenek a termelőszövetkezetekbe’'. A terméshozam növe­lése tehát legszorosabban összefügg a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, dolgozó parasztságunk felemelkedésének nagy céljával. Megyénk szocialista szektorainak munkáját még akadályoz­zák a termelés elavult, kapitalista körülmények között kialakult hagyományai. Sok helyen alkalmazzák még a sekély szántást és a talaj kizsarolásával igyekeznek a termelés önköltségét csök­kenteni. Tudni kell azt, hogy a, méiy talajművelés nagyobb ter­méseredményt biztosít. Sok függ tehát a megfelelő talajmunká­tól, a talaj mély művelésétől. A pásztói Szabadság tsz az elmúlt év őszén 25 centiméter mélyen szántotta fel a talajt. A tavasz folyamán időben elsimították, a vetés időszakául jó melegágyat készítettek, korán vetettek, a kikelt növényzetet időben az előírt agrotechnikai eljárások szerint ápolták, aminek az eredménye holdanként 180 mázsás cukorrépatermést jelentett. Az élenjáró gabonatermelők biztosították a talaj jó termő­erejét kiadós trágyázással.' különös gondot fordítva a tavaszi fejtrágyázásra. A rozs esetében pótbeporzást alkalmaztak, jól vá­lasztották ki a vetőmagokat, minőségi vetőmagot használtak, amelyet gondosan tisztítottak, csáváztak és tavasziak esetében jarovizáltak. A vetést pedig gondosan beállított géppel végezték, így érte el a palotási Május 1 termelőszövetkezet az agrotechni­kai eljárások a lka Ima zásával keresztsorosa n vetett őszibúzából a 15.5 mázsás termést holdanként. A varsányi Dózsa tsz-né! a rozsvefés felén alkalmazták a pótbeporzást. Ez az eljárás. 80 kg terméstöbbletet biztosított holdanként. A dejtári József Attit,, tsz keresztsorosan elvetett tavasziárpája 8.5 mázsás termést bizto­sítóit, míg azonos talajon és egyidőben egyirányú sorokban ve­tett terület termése holdanként csak 5.2 mázsa volt. Az élenjáró gabonatermelők módszerei azt mutatják, hogy a nagy termés elérésére megvan a lehetőség, csak tanulni kell, bátran kelt alkalmazni ezeket a fejlett módszereket. A jó termé­sek eléréséért a harcol már a növények alá végzett jó talajmun- kával. a gondosan előhántott, ekével, géppel végzett mélyszán­tással. a nemesített tiszta vetőmaggal!, a minél korábbi vetéssel és minél szélesebb körben alkalmazott keresztsorú vetéssel kell elkezdeni. Ezek az eljárások képezik az alapját annak, hogy a későbbi növényápolás! munkák termésfokozó hatása teljes mér­tékben érvényesüljön. Számos szocialista szektorban rosszul ke­zelik a trágyát, nem gondoskodnak a talajerő rendszeres pótlá­sáról. A földet nem lehet becsapni, a föld minden jó munkát meg­hálál, minél jobban gondozzák, annál bőségesebben fizet, de min­den rossz munkát megbüntet. Az utóbbi években egész sor új, fejlett termelési módszer­rel ismerkedtek meg szocialista szektoraink dolgozói, de az egyénileg dolgozó parasztság is. Ezeket nagyrébzf a Szovjetunió mezőgazdaságától kaptuk, de mezőgazdasági tudósaink, kuta­tóink is számos új, fejlett módszerrel segítették már elő eddig is a többtermelést. Most a mezőgazdasági szaktanfolyamokon, megyei példákkal is illusztrálva, lehetőség nyílik arra, hogy eze­ket a fejlett módszereket megismerjék a mezőgazdasági dolgozók, amelyekhez semmi különleges eszköz, vaigy befektetés nem szük­séges. amelyek adva vaunak, csak éppen alkalmazni kelt azokat. A téli szakoktatás egyik fontos feladata megértetni, hogy 6em a keresztsoros vetés, sem a többi új módszer nem csodaszer, fel- használásukkal csak akkor lehet elérni nagy terméseredménye­ket. ha minden munkát a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetősé­geik között együttesen végeznek el. A szakoktatás minőségének megjavítását elsősorban az biz- tosítja^ ha sokkal következetesebben alkalmazzuk a szakoktatás szovjet tapasztalatait. A tanfolyamok hallgatói az idén rendsze­res gyakorlati oktatásban is részesülnek, nem úgy, mint az el­múlt évben. Nemcsak a tanfolyam idején, hanem a nyár folya­mán is végeznek majd a tananyaggal kapcsolatos gyakorlati munkát. A termelőszövetkezetek tagságának, az állami gazdaságok dolgozóinak és az egyénileg dolgozó parasztságnak az a feladata, hogy minél nagyobb számmal megismerje és helyesem tudja al­kalmazni mindazokat az agro- és zootechnikai eljárásokat, ame­lyek a nagyobb termés elérését biztosítják. Ezért nemcsak a szo­cialista, szektorok vezetőinek, hanem a dolgozóknak is feladata, hogy miméi többen vegyenek részt a szaktanfolyamokon. Harcol - niok kell a lemorzsolódás ellen is. A tanfolyamok előadóinak munkáján múlik elsősorban a tan­folyamok sikere, nekik keli gondoskodni arról, hogy megcáfolják az elavult elméleteket és előadásaikon alkalmazkodjanak kézzel­foghatóan a helyi adottságokhoz. Ahol még idegenkednek a talaj mély művelése, vagy a keresztsorcs vetési módszerek aí kaim zá­sától, ott nagyobb időt kell szentelni ezeknek a kérdéseknek a megtárgyalására*. Megyénk számos termelőszövetkezetében elért eredményeket széles körben kell népszerűsíteni, h:szen az élen­járó módszerek alkalmazásával már jelentős sikereket értünk el. Ezek az eredmények a gyakorlatban mutatják meg, hogy a téli szakoktatás milyen óriási léptekkel viheti előre mezőgazdaságunk fejlődését. A szaktanfolyamok ügye nemcsak állami ügy, hanem a párt szervezetek, a kommunisták igen fontos ügye is. A párt tagjai dolgozzanak lelkesen a téli szakoktatás sikeréért. Járjanak példa­mutatóan élen a szakismeretek elsajátításában, segítsenek a gyengébben tanuló dolgozótársaiknak az anyag feldolgozásá­ban. Munkájukat hassa át az a, tudat, hogy az alkalmazott fej­tett termelési módszereknek s tapasztalatoknak a, felhasználása az állami gazdaságok dolgozóit, termelőszövetkezeteink tagjait és az egyénileg dolgozó parasztságot hozzásegíti ahhoz, hogy az elkövetkezendő évben a gondos, szorgalmas, jó munka után gazdag termést takarítsanak be. Hogy egyre több és többezer dolgozó paraszt ismerje fél a nagyüzemi gazdálkodás előnyét, mely meggyorsítja a dolgozó parasztság napfényes jövőjének kialakulását. A 63/6. számú Szakipari Építő Vállalat Szalai La­jos vasbetonszerelő brigádja, amely 223 százalékos terme­lésével nagyban elősegítette a vállalat évi tervének sikerét. Gerő elvtárs beszéde óta javat a termelés a Kisterenyei Szénbá nyáknál — de a szállításnál és az ürescsillc-ellátásnál még súlyos hibák vannak A Nógrádi Szénbányászati Tröszt Vállalatai különösen a 111. és a IV. negyedévben sú­lyosan lemaradtak a tervtéije- sítés terén, A lemaradás okai között szerepel a munkafegye­lem lazasága, a megelőző kar­bantartás elhanyagolása, a* gé­pek kihasználatlansága és a feltárási tervek teljesítésének az elhanyagolása. Feltárási terv teljesítésében egyedül a Mátranováki Vállalat ért el 119 százalékos ered­ményt, a Tröszt többi vállalatai azonban lemaradtak a feltárási terv teljesítésében. A Tiribesi Vállalat mindösz- sze 43 százalékra, a Ménkesi Vállalat 46, Kányási pedig 68 százalékra teljesítette fel­tárási tervét. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt így mindössze 81 száza­lékos eredményt ért el a feltá­rási terv teljesítése terén. A Ksterenyei Szénbányák tervtel jesítésében mutatkozó le­maradásokat is főképpen ezek a fogyatékosságok idézték elő. Gerő elvtárs éppen ezért a no­vember 29-én mondott beszé­dében kihangsúlyozta, hogy: Szénbányászatunk vezetői és bányászaink igyekeznek behozni az utóbbi hónapokban a fele­melt tervhez képest mutatkozó elmaradást, s ez helyes és di­cséretes dolog! Az azonban már nem helyes, hogy emiatt elha­nyagolják a feltárást, a munka­helyek előkészítését, az elővá- jást! Gerő elvtárs figyelmeztető szavai után a Kistereoyei Vál­lalatnál is javulás mutatkozik az elővájás és fö'tárásj tervek teljesítése terén, és ezzel egy- időben termelésük is kezd szé­pen felfelé ívelni. A vállalat dolgozói nem váltották valóra a III. negyedévben Rákosi elv- társnak tett fogadalmukat, de Gerő elvtárs szavai után foko­zott erőfeszítéseket tesznek, hogy lemaradásukat behozzák- Az üzemi pártszervezet a szakszervezettel és a válla- l.alatvezetőséggel karöltve rendszeresebbé és nyilváno­sabbá tette a termelési ered­mények kiértékelését. Ezzel egvidőben fokozódott a dolgozók versenykedve és már a decemberi hónapot 93.1 szá­zalékkal kezdték. 3-án 95.6, 9-én 96.8, 10-én pedig 97 száza­lékra állnak havi tervük telje­sítésével. A vállalat üzemei között fo­lyó versenyben a Fővölgviek haladnak az élen. Upvancsak szép eredményeket érnek el az Újlaki dolgozók is. Tordas-Vizs- lás bányaüzemnél azonban még mindig sok a javítani való. En­nél az üzemnél mintegy 300 fi­atal dolgozik, akik a szénbá­nyászatot váüasztották élethi­vatásuknak, de a munkafegye­lem lazasága károsan befolyá­solja a teremlési eredményeit. Tordas-Viz6lás ifjúmunkásainak példát kell venniök Sírkő Simon csapatáról, amely a tordsasi lejtősök nában ezidáig több mint 5.000 mázsa sze­net termelt előirányzatán felül De példát vehetnek Lavaly Já­nos csapatáról amely 1.100 má­zsa szenet, vagy az Újlaki Üzemnél Márton Ferenc brigád­járól amely 2522 mázsa szenet termelt terven felül népgazda­ságunk erősítésére. A további sikerek érdekében azonban föltétlenül szükséges, hogy a fizikai és a műszaki dolgozók jobban hangolják ösz- sze munkájukat. A vállalat csigakuti üzemében Citze Jó­zsef, Lőrincz Gyula, Bacskó András egyaránt arra hivatkoz­nak, hogy a csiliehiánv gátolja őket magasabb termelés eléré­sében. Citze József javasolta, hogy a harmaoik sikló aápköz- léjében sürgősen építsék meg a második sínpárt, mert ez a csil­lék fordul-si idejének lerövidí­tésével jelentősen hozzájárul termelésünk növeléséhez. Emel­lett azonban szükséges az is, hogy a szállítás dolgozói len­dületesebben ki tudják hasz­nálói. A szállítás terén hiba még az, hogy a vonta­tási személyzet sem tartja szívügyének a csillék for­dulási sebességének növelé­sét. A kényelmeskedés és a lélektelen munka következ­tében igen súlyos kiesé­seket okóznak a csapatok termelésében A kisterenyei bányászok lel­kesedve harcolnak tervük és vállait kötelezettségük teljesí­tése érdekében, de munkájuk csak akkor lesz eredményes, ha a műszaki dolgzák és a vonta­tási személyzet velük karöltve harcol azért, hogy győzelemre vigyék a döntő tervevet és Gerő elvtárs uímuta.tása alap­ján megteremtsék az 1953. évi terv sikerének az előfeltéte­leit. Pintér András gátibányai-brigádja megfogadta, hogy december 21-re behozza lemaradását Székely Aladár vájár a Mát­ranováki Vállalat dolgozója az alábbi levelet küldte szerkesztő­ségünkhöz: A terv az egész nép ügye, teljesítéséért és túlteljesítéséért milliók éreznek felelősséget. Különösen kemény harc folyik most az üzemekben, néhány héttel a döntő tervünk befejezé­se előtt. Ezekben a napokban végzett já vagy rossz munkánk­ul is függ, hogyan és milyen felkészülten kezdünk az 1953-as évben a reánk háruló feladatok­hoz. Ezért hívta fel a figyelmün­ket Gerő elvtárs a Központi Vezetőség november 29-i ülésén mondott beszédében, hogy erőnk teljes megfeszítésével kell küzdenünk az 1952. évi ipari termelési terv teljesítésééri, túl­teljesítéséért. A Gáti üzem dolgozói is le­maradtak az évi tervük telje­sítésével, de az oktatás, a bizal­mi és termelési értekezletek meggyőzték az üzem dolgozóit a döntő napok jelentőségéről. Élenjáró sztahanovistáink, mint Nyerges János, aki az ötéves terv teljesítésével már 1954. év február havában lort, vagy Koz­ma András brigádja, amely az Ígért szavakat mindig beváltot­ta, most új lendületet kapott munkájához. Pintér András bandi frontmester 71 főből álló brigádjával megfogadta a ter­melési értekezleten, hogy a 900 tonna lemaradást december 21-ére, Sztálin elvtárs születés­napjára behozza. Rajtuk kívül még az üzem több harcos dol­gozója kemény elhatározással foglalt állási a terv teljesítése melleit. A dolgozók lendülete magúval ragadta a műszaki dolgozókat is. párosversenybe léptek egymással. Ahogyan kö­zeledik december 2t-e, úgy szé­lesedik a verseny, kifejezésre juttatva azt, a mély hálát és határtalan ragaszkodást, amely a dolgozó népünk a nagy töm­te nk iránt érez. A Szakipari Épiiő Vállalat dolgozói 130 százalékra akarják teljesíteni évi tervüket A 63/6-os számú Szakipari Építő Vállalat dolgozói, már 1952 november 6-án teljesítették a döntő tervevet. Az azóta el­telt idő alatt több mint 1 millió forint értékkel termeltek többet évi tervükön felül. A vállalat dolgozóinaik szép eredményeit nagy mértékben elősegítették a műszaki dolgo­zók, akik minden támogatást megadtak, hogy a vállalt kö­tél ezet ts é geke t m ara dékt a 1 a n u I teljesíteni tudják. Most az elő­regyártó üzemekben a vasbeton elemek részére téli utókezelés céljára pihentető helyet készí­tettek. Ezzel a téli időszakban készített elemek tartósságát, minőségét biztosítani tudják. Az előregyártó üzemiben a tégiabe- tétes födémelemeket széria ké­szítésére alkalmas sablonok alapján készítik, mellyel mun­kaidő, szén és faanyag taka­rékossággal közel 60.000 forint .megtakarítást értek el. A taka­rékossági mozgalom során mintegy 530 kg hulladékvasat tettek értékessé azáltal, hogy munkájukban újból felhasznál­ták. A döntő tervév befejezése után egyre élénkebb harc alakul ki a dolgozók körében, és célul tűzték ki, hogy december 31-ir évi tervüket 130 százalékra tel j esi ten:. Azóta Szalai La­jos vasbetonszerelő-brigádja 223 százalékra, Kiss József fes­tő-brigádja 185 százalékra, Rigó Gyula tetőfedő pedig 154 százalékra fokozta termelését. A Szakipari Épitő Vállalni dolgozói felelősséget éreznek tervük és vállait kötelezettségük iránt és arra törekszenek, hogv az ötéves terv során minél több m:. nkáscsaládnak biztosítva le­gyen modern, egészséges és kényelmes családi otthon. A salgótarjáni vasutas dalgozók teljesítik vállalt kötelezettségüket A salgótarjáni vasutas dolgo­zók december 21-re, Sztálin eivtárs születésnapjára megfo­gadták, hogy tervük teljesítésé­ben fennálló lemaradást behoz­zák. Az állomás dolgozói adott szavuknak december 10-ig már eleget tették, mert vonatforgal- mi tervüket 100, személyvonat menetrendszerinti indítását 106.6, elegvtovábbítási tervet 100, gőztartási tervet pedig 112 százalékra teljesítették. A terv teljesítéséért folytatott harcba-n kitűnt Vince Vilmos váltókezelő, Patakfalvi Nándor térfelvigyá­zó és Gulyás József kocsivezető. Az állomás dől gazóinak mun­káját ezidáig nagymértékben akadályozta az Ózdi elegy szál­lításának elmaradása. A kereskedelmi dolgozók har­colnak, hogy Hatvan—Sáros­patak és Salgótarján körött folyó párosversenybő! ők kerül­jenek ki győztesen. Atunkáluk­nak az eredménye nvomán a novemberi értékelésnél a rako­dási időt 10 százalékkal, a ko­csikihasználásra tett vállalásu­kat pedig már egy százalékkal túlteljesítették, de a tervszálií- tásokat is 100 százalékosan el­végezték. A vállalás teljesítésé­ben jó példával járt élői Berta János sztahanovista árupénztá­ros, kinek átlagos foglalkozta­tási foka 115 százalék, de terv­tel jesítósben élenjár az árumoz­dító .munkások béke-brigádjai is, amely november 22-én már az 1953. évi november 16-i tervét teljesítette. Kiemelkedő ered­ményt ériek e! Huszár Ferenc és Deák Ferenc sztahanovista árumozdítók. akik 136 százalékod átlagteljesítményt értek el. A versenymozgalom kiszélesí­tésében nagy segítséget nyúj­tott ezidáig is már a 60 főből álló : kultúrgárdánk, amely érte­kezleteken, rendezvényeken csasztuskákkaj, emlékezett meg a kiváló, vagy pedig a tervet nem teljesítő dolgozókról. A kultúrgárda tagjai a terv-telje­sítésben :ís példát mutatnak a többieknek: Annak tudatában, hogy a rájuk háruló feladatokat becsületesen elvégezték, készül­nek a II. országos kultúrver- senyre. Orosz István Salgótarjáni MÁV; UB-elnök "4

Next

/
Oldalképek
Tartalom