Szabad Nógrád. 1952. november (8. évfolyam. 89-97. szám)

1952-11-05 / 90. szám

a SZABADAOCrXd 1952 november 8. ni November 7-én megnyílik a balassagyarmati járási könyvtár Mindennapi életünkben egyre nagyobb jelentősege van a könyvnek. Egyre újabb könyvtárak bizonyítják kulturális életünk fejlődését, teszik hozzáférhetővé a jó könyveket az olvasók szá­mára. Büszkék lehetünk Révai elvtárs megállapítására/ aki azt mondotta, hogy „a magyar nép, olvasó néppé lett Pártunk és kormányzatunk célkitűzéseinek val óraváltás át mulatja az új járási könyvtár létesítése. A pártbizottság és ta­nács segítségével mit lehetővé, hogy a város közepén november 7-én megnyíljon a külsőleg és belsőleg egyaránt szép új járás. könyvtár, , Ez a könyvtár lesz az egész járás könyvtármozgalmának 'gócpontja, és egyúttal mintakönyvtára is a falusi népkönyvtárak­nak. Az új könyvtárnak külön olvasóterme lesz, ahol a dolgo­zók kényelmes körülmények között olvashatnak és tanulhatnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepén megint egy új kultúrintézmény hirdeti Balassagyarmaton, hogy a párt vezetésével biztos léptekkel haladunk a szocializmus győzelme felé. Murin Katal'n w körzeti könyvtárvezető, Balassagyarmat A burgonya termelésének tapasztalatai és azoknak felhasználása A burgonya termelése me­gyénkben nagy területen folyik, mint a legfontosabb népélelme- zéri termelvények egyike, amely, hek az állatok takarmányozásá­nál is nagy jelentősége van. Ez évi termésünk betakarítása már befejeződött, ezért kívánatosnak tartom ai jövő évi jó termés biz­tosítása érdekében, néhány tér- ♦ melési tapasztalatot és eljárást ismertetni, különös tekintettel a vetőburgonya átválogatására vonatkozólag. B u rgo.n y at érmés ü nfc értékeié - séne'l nem hagyhatjuk figyelmen kívül, .az egyik igen fontos ter­mést kialakító tényezőt, az időjá­rást sem. Általánossiá(gban meg­ái lapítható, hogy az időjárás a burgonyának nem kedvezett, s az előbbi évhez viszonyítva gyengébb átlagot adott. Fejlődé, se a kedvező hőmérsékleti és csapadékos viszonyok következ­tében jól indult, azonban a szo­kottnál szárazabb, s melegebb júniusi időjárás fejlődésében megakasztotta. De ugyancsak kedvezőtlen volt a júliusi és augusztusi forró, aszályos idő- I járás is. A vegetáció végén be­állót esőzést a kései fajták tel­jes mértékben kihasználták a gu­móképződésre. A burgonya leromlása ellen vívott küzdelemben igen jó ered­ményeket értünk el, már a vető­gumó. nagyságának és alakjá­nak helyes és gondos kiváloga­tásával is. Hogy ez milyen ha­tás?-.! van a« növényállomány kifejlődésére, a termés kialakí­tására, azt meggyőzően bizo­nyítják a következők: Mai már köztudomásúi, hogy a gondosan kiválogatott ideális gumók — és csíra alakulásé burgonya — rügyei nagyrészét mozgósítsa, még a. deformált gumó csaik né­hány cs:rát hajt. A jó burgonyaállománvtól azt ' is várnánk, hogy gumójukból fejlődő növények egyenként is mind egyformán termeljenek. Az esetben, ha a kiválogatás tö­kéletes, kisebb állományban ezt az állapotot meg kell kívánni. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a nagy gumók összehason iíthatatlan előnnyel viseltetnek a ’termelés viszontagságaival szemben, mint a közepes nagy­ságú gumók. A nagy gumók hiá­ba termelnek többett, utódaiban s leroml ás fokozottabban jelent­kezik, mint a közepes nagyságú gumóknál. Figyelemmel kell lenni, .a vetőgumók megváloga- fásánál, a puhatapintású gu­mókra’ is, ami a gombás eredetű megbetegedésre figyelmezteti a .termelőt.. A válogatást legcélszerűbb a burgonya szedésnél, a szántó­földön végezni, amikor is a há­rom felé történő válogatás a legajánlatosabb. Nevezetesen totöburgonyára, 3.5 cm—7. cm-ig étkezési burgonyára és takar- feiányozásra szánt apróburgo­nyára. Az átválogatott vetőbur- gonyát tiszta földre, de nem gö­dörbe és nem vízveszélyes terü­letre 110 cm-nél nem szélesebb alapméretö és 50—60 cm-né! magasabb prizmákba kell rakni. A prizma szellőztetését vagy hosszirányban elhelyezett há­romszög® lakú szellőző-ráccsal, vagy pedig mélyített szellőző­csatornával biztosítsuk. A priz­mát észak-déli irányban kell el­helyezni. hogy a nagyobb terü­letek védve legyenek a hideg szelektől. Hossza 15—20 méter legyen. Amíg fagyveszély nincs, addig a prizmát földdel letakar­ni nem szabad. Sőt. ha meleged ne, a burgonyát néhány éjsza­kára lehűlés céljából fedetlenül kell hagyni. A burgonya téli takarását és földelését meg kel! kezdeni, ha a levegő hőmérséklete eléri a 0 C fokot. Mielőtt azonban a téli szalmázást és földelést vég­rehajtjuk, gondosan meg kell vizsgálni a vetőburigpnyát, és ha a legkisebb romlás is jelent­kezne, mégegyszer át kell válo­gatni. Az így átválogatott búr gúnyára törekmentes gabona­szalmát kell teríteni o-lyan vas­tagon, hogy az összenyomódorí állapotban is elértje az 50—60 cm. vastagságot. Ez a szalmata karó védi a burgonyát a megfa- gyástól és a tavaszi felmelege­déstől. Földdel véglegesen betakarni csak olyan prizmát szabad, amelyben a gumók száraza.k és a takaró szalma is teljesen szá­raz. A 6za Imarétegre először egy áisónyomnvi földréteget rak junk és a földréteget gondosan simítsuk el. Ahogy a hőmérséklet hide­gebbre fordul a földréteget 30— 40 cm-re kell vastagítani, úgy hogy a földréteg vastaigságia mindenhol egyenletes legyén. A prizma hőfokát legaláBb he­tenként kell ellenőrizni a priz­ma-mérővel. Ha a hőmérséklet artárolás ideje alatt a prizmá­ban plusz 5 Celziusz fok fölé emelkedik, a szellőzőrácsot, vagy szellőző-csatornát elzáró szalma és földréteg eltávolításé.. val a burgonyát lehűtjük. A le­hűtést 2 C foknál nem hidegebb külső hőmérséklet mellett hajt­juk végre, ha a külső hőmérsék­let magasabb a prizma hőfoká­nál. Ha a tárolás alatt a priz­mában semmi rendellenesség nem mutatkozik tavaszig, a priz­mát nem kell bolygatni. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztsá­gunk az elmúlt gazdasági év termelési tapasztalatait a bur­gonya termelésénél is különös figyelemmel használja fel már most, amikor a jövő évi jóter­més biztos alapját.rakja le aive­tőburgonya kiválogatásával és helyes tárolásával. SIMON SÁNDOR megyei agronómus Előre a vasgyiijtő A Szovjetunió Kommunista Partjának történelmi jelentősé­gű XIX. kongresszusa hosszú időre szóló felbecsülhetetlen ér­tékű útmutatást adott do’gozó népünknek. Nemzeti büszkesé­günk viilámsebesen épülő szo­cialista városunk, Sziálinváros dolgozóira, de megyénk ipari- ős mezőgazdasági dolgozó-ra is serkentőleg hatottak a, XIX. kon­gresszus anyagának tanulmá­nyozása. A Sztálin Vasmű gép­gyára dolgozói vállalták, hogy negyedik negyedévi tervüket 15 százalékkal túlteljesítik, s no­vember 20-ra, teljesítik 1952. évi tervüket. Mi szükséges azonban ahhoz, hogy Sztálin Vasmű és orszá­gunk, megyénk többi üzemei is teljesíthessék ötévestervünk ez- évi célkitűzéseit, s egyben fel­készülhessenek a jövőévi felada­tokra? A ..Berlin eleste* című filmben azt mondja Sztálin elv­társ egy szovjet olvasztárnak: „Ml dönti el a háború sorsát? — Az acél.’' S mi dönti el a béke sorsát, azt is az acél. a gépek, az emberek döntik el. Vi­lágos tehát, hogv népgazdasá­gunknak minid több acélra van szüksége, hogy néphadseregün­ket korszerű fegyverekkel el tudja látni, és így az imperia­lista háborús gyujtogatókat el- tudi-ai rettenteni a háborús ka­landoktól. Az amerikai mfl’íomo- sok legei vetem üitebb vadállatai. Titóék országunk, határai ellen intézett minden támadása össze­omlik, néphadseregünk acél­falán. Amikor a több és jobb acéllal a békénket biztosítjuk, arra kell törekednünk, hogy minél boldo­gabban, minél megelégedetíeb- ben élvezhessük a béke áldá­sait. Mi szükséges ehhez? Acél, amely biztosítja ötéves tervünk tel iesítését és túlteljesítését: Acél, amely lehetővé teszi, hogy hidal építsünk, új gyárakat léte­sítsünk, mozdonyaink számát növeljük, számtalan új, modern mezőgazdasági géppel emel­jük a föld terméshozamát, több, jobb iparcikkel elégítsük ki a dolgozók mind inkább nö­vekedő szükségletét. Mindez szükségszerűen köve­teli meg, hogy olvasztáraink számára biztosítva legyen a nyersvas, de ezenfelül igen nagytömegű vashulladék, ócska­vas is, hogy azt a vasérccel ve­gyítve a megfelelő minőségű- acéllá változtassák a kemencék hevében. A nyersvasról hős bá­nyászaink gondoskodnak, az ócskavasai azonban m'ndnyá­napok sikeréért! junknak, minden dolgozónak, fiatalnak és idősnek, nőknek és férfiaknak egyaránt kell össze­gyűjteni és a megfelelő üzem­be elszállítani. Az ócskavasnak, vashulladék­nak, mint az acélgyártás nyers­anyagának népgazdasági fon­tossága késztette a Népgazda­sági Tanácsot arra, hogy no­vember 1-től december 20-ig az egész országban vasgyüjtőna- pok tartását rendelje el. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a rövid idő alatt a megye minden üzeme, tömegszerveze­teink aktívái, a tanácsok dolgo­zói, a falvak és városok egész népe a huliiadékvas- és fém, ócskavas összegyűjtésével egye­síthesse munkáját és minden erő­feszítését, amelyhez pártunk tel­jes támogatását és segítségét adja. Megyénkben november 20-tól november 30-ig tartjuk meg a vasgyüjtőnapokat. Hatalmas munkát jelent ez törnegszerve- zetemk. nrndenekelött pedig a DISZ-szervezeteik számára. A dolgozó ifjúságnak tehát az üze­mek, szántóföldek fiataljainak, az iskolák fiataljainak, úttörő palásoknak most az élen kell járnlok, úgy a felvilágosító munkában, mint magában, a gyűjtésben. A falvakban a földművesszövetkezetnek kell megismételni azt a nagy munkát, amelyet a májusi Fém­gyűjtés alkalmával] méltóan végezlek. A városokban és azo­kon a helveken. ahol MÉH-tele- pek vannak, a MÉH dolgozóira hárul az a nagy feladat, hogy az eddigi eredményeiket túl­szárnyalják. Sokat várunk az MNDS7. asszonyoktól, minden hazafias asszonytól, hogy tárjanak elől jó példával. A pincékben, pad­lásokon. udvarokon, szérűkben heverő fémhulladékok tulajdono­suk számára értéktelen, lim­lom, szemét, amely azonban fizalrszerűen osztályozva, érté­kes nyersanyagok a megfelelő feldolgozóüzem számárai. De elvárjuk a megye minden dolgozójától hazáját szerető la­kosságtól, hogy mindannyiunk érdekében tegven meg mindent a vasgyüjtönapok sikere érde­kében. A vasgyüjtönapok jó eredményei meggyorsítják öt­éves tervünk teljesítését és ez hozzájárul az élelmiszerek és iparcikkek árának csökkentésé­hez is. Előre a fémgyüjtőnapok sike­réért! Mirek, a Szabad Nép mai 24.00. Lapszemle; 15.15, 18.40, 15.50. Zárás: 16.20. Han­ti angle- Idegen- Iskolarádió: VIT-díja* művészek hangver­senye. — 14.00: Operett- és film- dalok. — 15.20. Táncdalok. — 18.45; Szív küldi ... — 19.05: Erkel Ferenc. Fjlőadás. — 19.35; rSnczene. — 22.00: Szovjet zenei ünnep 10 napja. — 22.40; Hang­lemezek. Használjak a TÜKER vegyi alágyujtót Kormányzatunk messzemenő gondoskodással oldja meg azt az átmeneti hiányt, amely a tűzifá­ban mutatkozik. A begyújtás­hoz szükséges tűzifa pótlására elrendel‘e az eddig is jól be­vált „TÜKER alágyújtós’1 foko­zottabb terme'éisét. Ezzel lehe­tővé vált, hogy háziasszonyaink könnyűszerrel, úgyszólván per­cek alatt begyújthatnak tűzhe­lyeikben, kályháikban. Ezzel az intézkedés-set a lakos­ságról való gondoskodás mellett nagyfontosságú takarékossági célt érünk el, mert a fasiszta kormány erdő állományunkba n űzött rablógazdá kodásnak jelei most mutatkoznak erőteljesen s ennek következtében tüzifa- sziikségletDnk egy részét kül­földről kell beszerezni. Minden becsületes dolgozó tisztában van azzal, hogy a szocializmus épí­tése olyan feladatokat ró nép­gazdaságunkra, amelyek szük­ségessé teszik, hogy a belföldi anyaggal pótolható import cik­kekkel a legtakarékosabban bánjunk. Ezért a TUZÉP V-ok biztosítsák a lakosság számára megfelelő mennyiségű TÜKER alágyujtót. A RÁDIÓMŰSORÁBÓL KOSSUTH: Falurádió; 5.00, 7.05. vezércikke: 6.45, 12.00. 17 00. 20.00, 22.00, 5.30 7.45 Sport- 20.20. 22.00 Idegennyelvű hirek: 1940 Színház, filmmüsor: 7.00. Műsorismertetés: 7 55. 8 30 Időjárás: 14 oo. úttörő-híradó: 15.15. Iskolarádió: gos Újság- 12.00. 20 00 Begyűjtés hírei; 20.40. — PETŐFI: mez: 6.00, 74)5 Jó reqgelt, gyerekek: 6.45. Hírek; 10.00. nyelvű hirek: 7.20. 18.30. 21.00. Műsorzárás; 11.30. 9 20. Sport: 19.15. NOVEMBER 5, SZERDA Kossuth- rád: o: 11.30; Elbeszé­lések. — 12.30: Szovjet zene ün­nepi 10 napja. — 14.15; Suránvl Éva énekei. — 15.30; Úttörők énekelnek. — 16.20: Ajándékmű- sor. — 17.45; Szív küldi . — 20.10- Egy falu — egy nóta. — 20.50* Mindent a békéért. — 22.25: Tánczene. — 23.25: Beetho­ven vonósnégyesei. Petőfi-rádió: 8.00: Zenekari muzsika. — 9.20: Lestyán Sándor Író beszélgetése úttörőkkel. — 10.30; Óvodások műsora. — 15.00; Zenekari muzsika. — 15.45. Operettekből. — 17.30: Vtski ’ János népdalfeldolgozása. — 18.45: A Rádió tánc- és népi zenekara látszik. — 19.35; Film­zene. _ 20.00; Állami gazdasá­gok híradója. NOVEMBER 6, CSÜTÖRTÖK Kossuth-rádió; 11.30; Virrad. Részletek Illés Béla Kárpáti rap­szódia c. regényéből. — 13.00: Hanglemezek. — 15.30: Irodalmi műsör. — 16.00: Csajkovszkij operáiból. — 17.00: Külpolitikát kérdésekre válaszolunk.,— 17.45; Jó munkáért szép muzsikát. — 18.00; A néphadsereg híradója. — 23.50; Hanglemezeik Petőfi-rádió: 7.00; Vidám le­mezek. — 8.30: Az épülő kommu­nizmus országában. — 8.40; Ope­rettrészletek. — 10.50; Bura Sándor és zenekara játszik. —r 15.00: Ifjúsági műsor. — 16.40: Irodalmi riport. — 17.40; A falu­rádió előadása. — 18.45: Szív küldi .... 19.35: A Magyar Rádió tánczenekara játszik NOVEMBER 7, PÉNTEK Kossuth-rádió: 7:00; Egy falu — egy nóta. — 11.30; Népi együt­tesek és zenekarok hangverse­nye. — 14.15; Régi forradalmi dalok. — 18.48: 01 életünk dalai. — 17.20: Dunajevszkilt Békét akarunk. — 17.40; Kének Sztálin- városröl, — 21.50; NovtkoV: Győ­zelmi kantátrtla. — 22.10; Tánc­zene. — 23.20: Emlékeztető. Szvit. Petőfi-rádió: 11 10: óvodások műsora. — 11.35; A vllá® költői az Októberi Forradalomról. — 13.00; LÁB DARUGAS MEGYEI BAJNOKSÁG St. Tűzhelygyár—St. Építők 4:2 (1:1). A bányász pályán igen nagy küzdelem alakult ki a két csa­pat találkozóján. Az építők az első félidőben sokkal többet tá­madtak, s több helyzetet is hagy­tak ki, mint az ellenfelük, még a 11-est sem értékesítették. A második félidőben fokozato­san feljött a tűzhelygyár és egymásután érték el a gólokat. Ebben a játékrészben a tűzhely­gyár hagyott ki 11-est . St. Bányász II.—Bqy. Lokomo­tív 3:0 (2:0). ★ A St. Bányász II. megfiatalítva’ is szép játékkal és biztosan nyerte meg a mérkőzést. Fel­tűnően jól játszott Lahos. áld igen eredményes volt. A ba­lassagyarmati csapat keményen, de nem sportszerűen játszott. A védelmük könnyen zavarba jött, míg a csatárok Vadkerti nélkül nem tudtak eredményesek lenni. Csaba játékvezető elnézett egy li est, az 5. percben, amikor is Kovács, a gyarmatiak hátvédje a kapuba állva kézzel ütötte ki a gólba tartó labdát. E hibától eltekintve elég jól vezette a mérkőzése NB II. St. Vasas—Perocesl Bányász 5:1 (1:0). Mintegy 500 néző előtt mérkő­zött meg a két csapat, a St. Bá­nyász-pályán. A VASAS a követ­kező felállításban Játszott: Kiss Hegyi. Csincsik — Válóci, Ivei ban II. Langó — Kiadni. Nagy, Vince. Csete, Badics. A tarjániak támadnak az első 10 percben, de helyzeteiket nem tudják kihasználni. Vince, a fia­tal középcsatár nagyon álmosan mozog, s így sok helyzetei ront el. Legtöbb esetben a tizenhatos­ról is visszajátszik, nem mer vállalkozni lövésre. Az első fél­időben egy gólt ért el a VASAS. A második félidőben állandó­sul a VASAS fölénye, s ebben a játékrészben már alig-alig jön föl a vendégcsapat. Nagy nyo­más nehezedik a pereces! kapu­ra, melynek meg is van az ered­ménye. Egymás után három gólt ér el a VASAS, tg vet pedig az igen gyengén működő játékve­zető nem adott meg. A 30. perc­Győrl Vasas—St. Bányász 1:0 (0:0). Győrben látszott vaáámap bal- noki mérkőzést a St. Bánvász, ahol igen tartalékosán állt ki a helyi VASAS ellen. A mérkőzés nagy küzdelmet hozott. Változa­tos játék alakult ki az első fél­időben, hatalmas volt a küzde­lem a tartánt véde'em éq a győri csatárok között. Ebben a játék­részben sokszor 8 emberrel Is védekezett a Bányász. ★ ben a vendégeik szépítenek ad eredményen 4:1. Ezután a na­gyon félénken játszó Badics he­lyére Csontos áll be. ki igen fürgén és jól mutatkozik be. s ő rúgja a 43. percben a mérkő­zés utolsó gólját 5:1. Igen Jó mérkőzést vívott a két csapat. Az első félidőben ki­egyensúlyozottabb volt a játék. Ekkor talán a vendégek támad­tak többet, de a VASAS Kleiban góljával l:0-ás vezetést ért el. A második félidőben feljött a hazai együttes, sokkal nagyobb fölényt harcolt ki. s fölényét., ki is használta eredményesen. Ha a játékvezető nem nyomta volna a VASAS-t, a gőlarány nagyobb lett volna. Jók voltak: Hegyi. Csincsik; Válóci. Csete és Kiadni. Tasnádl Játékvezető nagyon rossz napot fogott ki. ítéleteivel nagyon sújtotta a hazai csapa­tot. sokszor maga Is gondolko­dott, hogy mit Is ítéljen. A második félidőben még na­gyobb fölényt harcolt ki a ha­zai csapat és meg is szerzi Ker­test a győzelmet jelentő gólL Ezután a játékvezető Kiss Gyu­lát kiállítja, mert szabálytalanul csapott össze az egyik hazai csatárral. De így 10 emberrel is jól .játszott a tarjánl csávát, s a mérkőzés végéig nem változott az eredmény. Ifjúsági labdarúgóinkról. Vasárnap kezdődött meg és öt héten át tart az ország 19 megyéiének ifjúsági válogatott és a főváros Ki válogatott labda rugóinak tornája , r-z ország leg­jobb ifjúsági válogatott c a- pata’’ címért. Az ifjúsági labda­rúgásunknak még soha nem volt Ilyen nagyszabású megmozdu­lása. Soha nem történt raeg még, hogy egyszerre fiatal labda­rúgóink legjobbjai az ország sok száz ifi labdarúgóival mutassák: be tudásukat. Megyénk Ifjúsági válogatott csapata • Salgótarjánban a bá­nyász pályán tartotta meg eiő- készületett a tornára. A mérkő­zések előtti összeszoktató edzé­sen az St. Bányász NB I-es csa­pata volt az edzőtárs. Bár az Ifik 6:2 arányú vereséget szen­vedtek. mégis jó szereplést vá­runk megyénk Ifjúsági képvise­lőitől a tornán. SPORTKONYVISMERTETES Testnevelés az egyetemen „A testnevelés az egyetemeken és a főiskolákon elválaszthatatlan része a szocialista szakemberek képzésére irányuló oktató-, ne- velőmunkának" — olvassuk a 43 oldalas füzet elején. — .......szá­mu nkra a nagytudásű, de testileg elmaradott ember nem lehet a nevelés eszményképe, mintahogy nem fogadhatjuk el a nevelés esz­ményének azt sem, akinek a fi­zikai erői fejlettek ugyan, de tu­dományos ismeretei fogyatékosak, aki szellemileg fejletlen.. . ..A testnevelésnek — mint az egye­temi oktató-, nevelőmunka elvá­laszthatatlan részének — az a cél­ja, hogy közreműködjék a szilárd egészségű, fizikailag fejlett, a szocializmust építő Magyar Nép­köztársaságért végzett munkára és az építömunka eredményeinek védelmére kész, hazánk és pár tunk iránt odaadóan hűséges szocialista szakemberek képzésé­ben.” „A cél elérése érdekében a* egyetemeken, főiskolákon, as MHK testnevelési rendszer alap­ján mindenoldalú nevelésben kell részesíteni a hallgatókat. Meg kell kedveltetni velük a rend­szeres testnevelést, sportolást és biztosítani kell a lehetőséget minden hallgató szárijára, hogy kifejleszthesse képességeit az egyes sportágakban. A füzet ismerteti az egyetem és a főiskolai testnevelés beveze. tésére vonatkozó rendeletet. az OTSB ezzel kapcsolatos utasítását, különféle szervezeti kérdéseket, útmutatást ad a testnevelőknek és szervezőknek munkájuk végzésé, hez és végül közi! a testnevelés tantervét. A sportláp- és könyvkiadó vál­lalat kiadásában megjelent füzei nagy segítséget jelent mindazok­nak, akik a testneveléssel kap­csolatban munkálkodnak. Hároméves szaktanfolyamok indulnak a termelőszövetkezetekben A tszcs-kben a zárszámadások befejezése után hároméves szaktanfolyamok indulnak, ame­lyekkel az a cél, hogy minél magasabbra emelje a tszcs-ta­gok szaktudását. A hároméves szaktanfolyamok keretében meg­tanulják a tszcs-tagok az állatte­nyésztés magasabb módszereit, a növénytermesztés új agrótech- nikaj eljárásait, tanulmányozni fogják a gyümölcstermesztés­hez szükséges micsurini elméle­tet. A tanfolyamba bekapcsolják azokat az egyénileg dolgozó pa­rasztokat is, akik eddig munká­jukkal bizonyították, hogy har­colnak a magasabb termésered­ményekért. A tanfolyamokat a megye legjobb mezőgazdasági, állattenyésztési és gyiimölcsé- szeti szakemberek vezetik le. SZABAD NŐGRAD Az MDP Nóqrádmeqyei Párt- bízoctsáqának lapla Felelős kiadó; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salgótarján, Rákóczi-u. 92. Telefon- szerkesztőség 52. „ kiadóhivatal 30. Szikra Lapnyomda Budapest. József körút 5 Felelős vezető; Kulcsár Mihály KÖNYVISMERTETŐ A SZOVJET. KÖLTÉSZET ANTOLÓGIÁJA, amely 105 szovjet költőnek mintegy 350 versét hetvennégy műfordító és töltlő tolmácsolásában mutatja be, magyar nyelven elsöitben nyújt átfogó képet a szovjet költészet égés® területéről. Az antológia újat ad méreJ teiben, fel ölelt, anyagban, a for­dításokban, tehát úgyszólván teljes egészében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tá­maszkodott volna rokontárgvű ‘korábbi munkákra. Mégis „A Szovjet költők antológiája" atz első magyarnyelvű kísérlet á szovjiet költészet átfogó bemu­tatására. Szaporítja és megerő­síti azokat a szálakat, amelyek egyre dúsabban fűznek beimün- a naigy Szovjetunió népeihez, jobban feltárják előttünk a szovjet, ember külső-belső éle* tét, gondoltat- és érzésvilá'gát, t költészet eszközeivel szorosát»* ban kapcsolja népünket a szó* cializmus szel leimében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom