Szabad Nógrád. 1952. november (8. évfolyam. 89-97. szám)
1952-11-29 / 97. szám
2 SZABAD NOftBÍCD 1952 november 29. Az iráni-angol kapcsolatok megszakadásának előzményei Október 22-én a Moszadik kormánya bejelentette, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Angliával. Ezt a dönt- test az iráni közvélemény felháborodása váltotta ki annak az aknamunkának a nyomán, amelyet az olajipar államosításának megakadályozására törekvő angol ügynökök fejtettek ki Iránban. Az Egyesült ' Államok látta, milyen kellemetlen hatással lesz az imperialista táborra az iráni kormány döntése, ezért igyekezett megakadályozni a diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Henderson amerikai követ számos beadvánnyal fordult- iráni miniszterekhez, s ezek a tehe- rájrti laipok megállapításai szerint felettébb „fenyegető jellegűek voltak”. E fenyegetések «azonban nem értek el eredményt A nyugat? sajtó ügy értékeli Irán döntését, mint komoly csapást az imperialisták politikájára. Angliáinak az iráni olajikér- désben elfoglalt hivatalos álláspontját aiz jellemzi, hogy igyekszik figyelmen kívül hagyni néhány kétségtelen tényt. Iránban már a múlt év tavaszán törvényt hoztak az Angol-Iráni Olajtársaság felszámolásáról, az ország kőolajiparának államosításáról. Ugyanannak az évnek őszén a társaság kénytelen volt beszüntetni ragadozó tevékenységét Iránban. Elvitathatatlan, hogy ilyen intézkedések megtétele az iráni kormány szuverén joga és hogy bármely más államnak az Iránban jóváhagyott törvények hatálytalanítására irányuló kísérlete megengedhetetlen beavatkozás az ország belügyeibe. Ezeket a fontos- tényeket hagyja figyelmen kívül az angol politikai' Ezért húzódott el annyira az iráni olaj konfliktus. Anglia 18 hónapon keresztül makacsul követelte, hogy Irán érvénytelenítse az államosításról szóló törvényeket és fogadjon el az olajkonfliktus megoldására olyan feltételeket, amelyek merőben összeegyeztethetetlenek az iráni nép nemzeti érdekeivel. Ezért terjesztette elő például Anglia október közepén azt a követelést, hogy Irán ne csak a volt Angol-Iráni Olajtársaság államosított vállalataiért kártalanítsa, hanem fizessen kártérítést az államosítás óta eltelt idő termelési kieséséért is. Az iráni kikötőket angol blokád alá vették. Iránra a . legerősebb pénzügyi nyomást gyakorolják. Az angol ügynökök aknamunkát folytatnak az országon belül. E hadüzenet nélküli háborúnak az a célja, hogy pénzügyi válságot és gazdasági zűrzavart idézzen elő Irániban, aláássa a nép ellenállását az imperializmussal! szemben s Iránt térdre kényszerítse, az olajipari trösztök előtt. Ilyen körülmények között érthető az iráni kormánynak az Angliával fenntartott diplomáciai kapcsolatok megszakítására vonatkozó határozata, amelyet teljes mértékben támogat az iráni nép. A teheráni sajtó rámutatott arra, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszakításával, megsemmisülnek a kártevőközpontok és a népellenes ösz- 6zeeeküvések gócai. Az iráni nép eltökélt szándéka, hogy megvédelmezi nemzeti jogait. Jugoszlávia népeinek harca a fasizmus ellen A szervezeti élet megjavításával az MSZT vezetőség választások sikeréért ' A Trud vasárnapi száma közli D. Monyi nemzetközi munkás- mozgalmi szemléjét A szemle egyik része Jugoszlávia dolgozóinak a fasizmus elleni harcára! foglalkozik. ' Jugoszláviában . országszerte fokozódik az ellenállási mozgalom Tito- Rankovics diktatúrájával szemben. — írja Monyin. A sztrájkmozgalom nagy méreteket öltött. A jugoszláv hazafiak nem akarnak a belgrádi áruló klikk javára dolgozni. Títóék kénytelenek más kapitalista országokból — Nyugat- Németországból, Ausztriából, Olaszországból — szakmunkásokat toborozni hadiiparunk számára. Az ország gazdasági életét teljesen átállították háborús vágányra. Ebben az esztendőben, az állami kopségvetés negyedét fordítják katonai célokra. Az ország egész területét amerikai katonai támaszpontok sűrű hálózata borítja. Tito hadserege most már 800.000 főnyi- Ez a hadsereg az agresszív Atlanti-tömb ágyútőlteléke. 1 A dolgozóik utolsó darab kenyerükkel kénytelenek megfizetni Tito és társainak áruló politikaijáért. Az amerikai monopóliumoknak és títóista szolgáiknak garázdálkodásai következtében Jugoszlávia a világ egyik legszegényebb országává lett. Elegendő megemlíteni, hogy a dolgozók életszínvonala az elmúlt öt esztendő alatt egy- tizenkettedére sülyedt! Ma ismét a kapitalisták az urak az iparban, az egész népgazdaságban és vad támadást indítottak a munkásosztály életszínvonala ellen. Az országban hivatalosan törvénybe iktatták a munkakényszert. Ez semmi ben sem különbözik a hitleri koncentrációs táborok kényszermunkájától. A munkások százezrei kénytelenek ingyen dolgozni különböző katonai létesítmények építésén, ércbányákban, ahol stratégiai anyagokat termeinek az amerikai monopóliumok számára. Hivatalosan megszüntették a munkanap mindennemű korlátozását. A munkanap hossza Jugoszláviában 12—14 óra, a katonai építkezéseken még több. Az üzemekben bevezetett amerikai izzasztó rendszer következtében a termelésben megnőtt a balesetek száma, A! ävi^ban,, fasiszta ter- jrw’éBoankéffV'Ütylködií:' 'Több mint 250.000 hazafi, főként munkás sínylődik Titóék ge- st apójának börtöneiben. Az elmúlt két esztendő alatt több mint tízezer szakszervezeti aktivista került a börtönrács mögé. A jugoszláv szakszervezeteket a titóista banditák az ingyen munkaerő kényszertoborzásának központjává, a kapitalista kizsákmányolás fokozásának eszközeivé, teszik. Jugoszlávia munkásosztálya és dolgozói azonban nem akarnak az amerikai imperializmus rabszolgái lenni. A munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség egyre határozottabban és nyíltabban harcol a Tito-banda véres rendszere ellen. Az illegalitásban megteremtik, az igazi, valóban forradalmi kommunista pártot, amely hű a proletár internacionalizmus zászlajához. A nép minden demokratikus ereje egyesül, hogy harcoljon a fasiszta Tito-kíikk és az imperialista rabság ellen. A munkásosztály — írja be fejezésül Monyin — a vezető erő Jugoszlávia népeinek, a nemzeti felszabadításáért vívott harcban. Sok tény bizonyítja ezt. Fokozódik a sztrájkmozgalom, a dolgozók egyre aktívabban harcolnak a kapitalista kizsákmányolás és fasiszta terror ellen. Negyedszer halasztották el a májusban aláírt bonni és párisi különszerződések ratifikálását. 4 Bundestag Adenauer erőfeszítése és az amerikai nyomás ellenére egyre halogatja a ratifikálást. A kormánykoalíció szótöbbséggel rendelkezik a Bundestagban, mi az oka mégis, hogy a kormánypártok nem hallgatnak Adenauer fenyegetőzéseire, és az amerikai hatóságok követelőzésére? Az, hogy Nyugat-Németor- szág lakosságának túlnyomó többsége kategorikusan tiltakozik é szerződések ellen, amelyek rögzítik az ország szétszakított - ságát és Nyugat-Németországot az Atlanti aigresszorok táborába sodorják. A kormánypártok sok képviselője fé! kesztyűt dobni a néptömegek elé. Néhány képviselő nyilvánosan kifejezést ad kételyeinek és azt Egy nap Moszkva életéből-Egy nap, november tizenötödike— Ezen a napon szerelték fel a Moszkvai Állami Egyetem épületében a csillárokat neonlámpákat. Az épü'et helyiségeiben ősz - szesen 50 ezer neonlámpát helyeztek el. A dísztermet három 144 égős csillár, ezenkívül több kisebb csi'lár és 23 tizenhatégős falikarlámpa világítja. ★ Megkezdték az ősrégi Krutic- kij kolostor feltárásának és helyreállításának munkálatait. A XV—XVII. században a Moszkva partján épült nagy történelmi és építészeti értékű kolostort díszítő zománccserepek mind a mai napig megőrizték eredeti színűket és fényüket. 1834-ben itt tartották fogva A. I. G ere étit, a nagy orosz forradalmi demokra'á't. Róla nevezik el a helyreállított épület körül létesítendő parkot. ★ Ezen a napon moszkvai városi előadóiroda munkatársai 70 előadást tartottak a főváros különböző vállalataiban és klubjaiban. ★ A moszkvai „Voj;kov’‘-vasön- lőgyár ezen a napon, két héttel előbb teljesítette 11 havi tervét. Az üzem kollektívája idén az elmúlt évhez viszonyítva felére csökkentette a gyártmányok selejt jét. Az üzem munkásai és műszaki dolgozói az újítások és ész- szerűsítések révén eddig 2.200 tonna fémet és nagyobb mennyiségű villamosáramot takarítottak meg ebben az évbea tanácsolja, hogy ne hagyják jóvá a bonni és párisi szerződéseket. Ismét mások időt akarnak nyerni, nem hajlandók magukra vállalni a1 felelősséget egy ilyen népszerűtlen lépésért. A lapok tanúsága szerint Blücher alkan- cellár is erre az álláspontra helyezkedik. Nyilvánvaló, hogy még a bonni koalíció soraiban sincs egyöntetűség a ratifikálás kérdésében. Adenauer, környezete és a mögötte átló amerikai imperialisták látják, milyen erővel és milyen gyors ütemben bontakozik ki a nép mozgalma a különszerződések ellen, Németország egységéért. Ez a mozgalom elsüllyedéssel fenyegeti az amerikai hajóhoz kötött bonni revaos politikai uszályát. A Magyar Szovjet Társaság országos vezetősége 1952 október 30-i határozata alapján november 30 tói 1953 január 4-ig az ország területén minden MSZT-alapszervezet taggyűlést tart, ahol demokratikusan megválasztják az új vezetőségeket és küldötteket a felsőbb MSZT- szervek küldöttértekezletére. , Eddigi munkáik során a balassagyarmati járásban értükéi a legjobb eredményt. Itt a járási ti tikár Horváth elvtárs igen helyesen, nem egyedül akar elvégezni mindent. Minden feladatnál kikéri a járási pártbizottság véleményét, beszámol az elvégzett munkájáról, segíti a pártszervezetek munkáját és kinn a falvakban, így a párt- bizottság és a pártszervezetek is megfelelően foglalkoznak az MSZT munkájával, problémáival. Az eddig megtartott vezetőségválasztások is mind jólsikerültek, a pártszervezetek és az összes tömegszervezetek együtt készítik elő és nagy eseményt jelentenek a falvak életében. Patakon az orosz nyelv- tanfolyam 12 hallgatóval indult meg és ma már 32-en látogatják rendszeresen az előadásokat, az aktívaképző tanfolyamnak pedig már 22 állandó hallgatója vaa Ez azonban nem mindenütt van így. Az, hogy a vezetőségek a legtöbb helyen felülről vámnak kijelölve és a vezetők, járási titkárok hanyag munkája sok szervezetnél érezteti hatását, különösen a salgótarjáni és rétsági járást>an,. A salgótarjáni járási titkár Kakukk elvtárs nem tartott szoros kapcsolatot a járási pártbizottsággal, a párt- szervezetekkel, nem ellenőrzi a szervezeteik munkáját, nem építette ki az aktívahálózatot. Ugyan ez volt a hiányosság a rétsági járás volt MSZT-titká- ránál Szklenár elvtársnőnél is. Az új járási titkár már igen helyesen először a pártbizottság segítségét, útmutatását kérte a munka megjavításához. A járási titkárságok gyenge munkája következtében 6ok szervezetnél csak papíron volt meg a tagság, mivel nem ellenőrizték, a helyi vezetőségeket, azok elhanyagolták a munkát. így van ez Nagyorosziban, Diósjenőn, Ka- rancskesz-iben. Itt 430 tagja van az MSZT-nak, de egyetlen előadást sem tartanak soha. A szervezet titkára Balkó elvtárs nagyon ritkán vesz részt a járási értekezleteién, így nem ismeri a feladatokat és nem tudja kellő mértékben tudatosítani az MSZT megtisztelő feladatát. Nincsenek aktívák, akik a tagsági bélyeget el vinnék a tagokhoz. A tanácselnökhelyettes elvtáns sem ismerte még föl az MSZT jelentőségét, amikor kértük lépjen be a szervezetbe, azt mondotta „nem igen szoktam politizálni.” Mátraverebélyben eleinte szép eredményeket értek el a Szovjetuniót ismertető előadások, kultúrműsorok tartásával. De a titkár felülről való beállítása ,itt is rányomta bélyegét a munkára. A helyi pártszervezet sem foglalkozik az MSZT problémáival, osak akkor, ha egy nagyobb ünnepély alkalmával kultúrműsorra van szükség, akkor megkérdezik, hogy a* MSZT készül-e műsorral. Nem számoltatják be a vezetőséget végzett munkájáról és nem adnak neki konkrét feladatokat, nem törődnek azzal,, hogy az MSZT valóban betöltse feladatát. Ilyen, és hasonló hiányosságok vannak több szervezetünknél, melyet csak a demokratikusan megválasztott vezetőségekkel tudunk kijavítani. Az új vezetősége álasztás döntő fordulatot hoz az MSZT életében. A választást megelőzően szervezeteink tartsanak vezetőségi és aktívaértekezleteket, ahol értékeljék az eredményeket és hiányosságokat é6 azt, hogy egy- egy vezetőségi tag, aktíva mennyiben tett eleget a tagság által reábízott feladatnak, hogyan segítették a párt és kormányhatározatok végrehajtását. Aktíváink látogassák meg a tagokat, ellenőrizzék megkapják-e az új tagkönyveket, rendezve van-e a tagdíjfizetésük. Fontos, hogy a szervezetek rendezzék a tagok nyilvántartását, tartsanak kis gyűléseket, csoportos és egyéni beszélgetéseken, felolvasásokon tudatosítsák a tagokkal a vezetőség és küldöttváiasztó taggyűlés jelentőségét, helyét, időpontját, az MSZT célját és feladatát« Az MSZT egyik fő feladata, hogy széles körben ismertesse az SZKP XIX. kongresszusának az anyagát. Mélyítsék el a kapcsolatot a párttal, a tanáccsal, a tömeg- szervezetekkel, közös értekezleteken hozzanak határozatot a szervezet munkájának megjavítására. Erezzék szervezeteink, hogy nem mindennapi esemény az úi vezetőségválasztás. Tanulmányozzák át az országos központ által kiadott útmutatót, amely nagy segítséget ad úgy a vezetőség és küldöttválasztó gyűlésekhez, mint a többi munkájukban. Az alapszervezeti titkár elvtársaik gondosan készítsék el a titkári beszámolót, kérjék ehhez a párttitkár elvtársak segítségét. A tagok olyan vezetőségi tagokat válasszanak a magyar szovjet barátságot ápoló szervezeteink élére, akik méltók a tagság bizalmára, akik szeretik a Szovjetuniót, a pártot, akik tettekkel bizonyították be, hogy harcolnak a békéért. Olyan küldötteket, akik a járási, megyei küldöttértekezletről visszatérve még jobb munkát tudnak majd végezni, akik még harcosabb aktíváivá válnak a Magyar Szovjet Társaságnak. Ku'l túrcsoportjaink 6zínvona - las műsorral tegyék színesebbé, ünnepélyesebbé a vezetőségválasztó taggyűlést. Szervezeteink tartsanak könyvankétokat, kultúrműsorokat, növeljék az Uj Világ-élofizetők táborát. Az új vezetőségválasztások elősegítik a párt és kormány- határozatok íjobb végrehajtását, szilárdabb lessz a párt, a tanács, tömegszervezetek, békebizottságok között a kapcsolat. Jobban tudjuk biztosítani orosz nyelv- és aktívaképző tanfolyamaink sikerét, még több dolgozóval tudjuk megismertetni a Szovjetuniónak a békéért folytatott hatalmas harcát a szovjet munkamódszereket, a szovjet- emberek életét. Az előttünk álló nagy feladatokat csak úgy tudjuk sikeresen végrehajtani, ha pártbizottságaink, pártszervezeteink, és az összes tömegszervezetek még jobban értékelik és segítik az MSZT munkáját, bírálataikkal segítenek a hibák kijavításában, A pártszervezetek és tömegszervezetek aktíváikon keresztül segítsék az MSZT-t a vezetőség és küldöttválasztó taggyűléseket előkészítésében, hogy ez a kellő felvilágosító munka következtében minden dolgozó számára nagyjelentőségű esemény legyen. Tagjaikat győzzék meg arról, hogy minden becsületes ipari, mezőgazdasági és értelmiségi doigozó még jobban tudja segíteni a Szovjetunió békéért folyó harcát, ha belép a Magyar Szovjet Társaság tagjainak sorába. Csak a pártszervezetek és az összes tömegszervezetek segítségével számolhatunk be december 19-én a Világ-Békekong- resszus napján és Sztálin elvtárs születésnapján arról, hogy jó eredményt értünk el, ismét nagyot nőtt a Magyar Szovjet barátok tábora. „A Magyar Szovjet Barátság gondolatának ápolása nemcsalt az MSZT ügye, feladata ez kormányunknak, pártunknak és valamennyi demokratikus tömeg- szervezetnek" — mondotta Révai elvtárs. Falati Mihály az MSZT megyei titkára Az amerikai elnökválasztási hadjárat utolsó heteiben a- koreai kérdés előtérbe került, bár mindkét vezető párt igyekezett elkenni az amerikai külpolitika e komoly problémájának jelentőségét A „United States News and World Report” október 24-i szerkesztőségi cikkében ezt írta: „A múlt tanulságai szerint a háború kérdése mindig nagy jelentőségű az elnökválasztás idején. A háború aláássa a hatalmon lévő pártot, A koreai háború — háború a javából. A katonai veszteségek elérték a 120 ezer embert. Rengeteg fiatalt hívnak be a hadseregbe; az ifjak millióit fenyegeti a besoro- zás veszélye. A háború páratlan magasra emelte az adók színvonalát. A megélhetés még soha nem volt ilyen nehéz, mint ma. A háború vége nem látható, semmi remény a javulásra. A népnek nehéz megérteni ezt a háborút...“ A „Washington Post" című !ap szerkesztősége közvéleménykutatást végzett néhány állam asszonytársadalma körében: melyik kérdést tartják a választási hadjáratban a legfontosabbnak? „A felelet ez volt: a koreai kérdés. Ezért a választási hadjárat Az amerikaiak és vége felé a jelöltek kénytelenek voltak nyilatkozni arról a témáról, amelyről szerettek volna a legkevesebbet beszélni a választók előtt. Eisenhower tábornok például a választások befejező szakaszában megígérte, hogy Amerika „nem ragad örökké a koreai kelepcébe”, és kijelentette, sajátmaga megy Koreába, hogy ott rendét1 teremtsen. Október 28-án és 29-én New-Yorkban tartott beszédében azt a gondolatot fejtette ki, hogy az amerikai fegyveres erőkét szabaddá kell tenni Koreában. Öt nappal a választások előtt pedig televíziós adásban felolvasta azt a levelet, amelyet Van Fleet tábornoktól, a koreai intervenciós csapatok parancsnokától kapott. Van Fleet a koreai háború problémája megoldásának azt a tervet javasolja, hogy növeljék a liszinmanista hadsereget és ilymódon szabadítsák fel az amerikai csapatokat. Van Fleet és Eisenhower terve így hangzik: „Fet kell jogosítani a délkoreaiakat arra, hogy saját 20 milliós lakosságukból megalakítsák saját hadseregüket és megvédjék saját arcvonalukat, a koreai háború ugyanekkor a mi csapatainkat tartalékba kell helyezni és másfajta támogatást kell nyújtani az arcvonalon harcoló csapatoknak — tengeri és légitámadást, amire a legnagyobb szükségük van." Felettébb átlátszó, miért reklámozta Eisenhower ezt a javaslatót. A klasszikus jelszóval akarta megnyugtatni választóit: mások kezével fogunk harcolni! Ne keseredjetek el amerikai anyák. A koreai frontot nem a mi fiaink fogják tartani! Ez a javaslat azonban egyáltalán nem új, hiszen régóta köztudomású, hogy a liszinmanista hadsereget kezdettől fogva bevették az amerikai parancsnokság vezetése alatt és az amerikaiak már eredetileg is a maximális számú ágyútölteléket igyekeztek kipréselni Dél-Koreából. • Eisenhower és Van Fleet javaslata nem volt egyéb, mint választási trükk. A koreai nép ellen folytatott kilátástalan háború, a fiatal amerikai életek ezreit rabolok el. A kíméletlen cenzúra, valamint a közvetlen és közvetett megtorlások ellenére Amerikában mind hangosabb a tiltakozás a koreai háború ellen, százezrek követelik beszüntetését. Október végén Springfield'ben ílliinois állam) konferenciára ültek össze a Koreában tartózkodó amerikai katonák hozzátartozói. A konferencia 200 delegátusa Középnyugat 27 városát képviselte. A konferencia felhívással fordult az elnökjelöltekhez, vessenek véget maradéktalanul a koreai háborúnak. Az amerikai lapok közük, nők, fiatalok, katonák között végzett közvéleménykutatás eredményeit, valamint a koreai laptudósítók közleményeit az amerikai katonák hangulatáról A végeredmény egyértelmű: az egyszerű amerikaiad követelik. a koreai háború azonnali beszüntetését. Ez a kérdés az elnökválasztások után is az amerikai politikai étet egyik legégetőbb és leghataszthafat- lanabb kérdése maradt A koreai nép elleni háború semmi reménnyel nem kecsegtet. Szégyent hoz Amerikára, aláássa belső erejét és külpolitikai tekintélyét NEGYEDSZER \
