Szabad Nógrád. 1952. november (8. évfolyam. 89-97. szám)

1952-11-22 / 95. szám

J9j2 november 22 3 SZABAD A'OGRId ~~TWiiTTTrrTirrrTfTTWBi¥iiirnwniiBTiTi wiiBiiiiiTininpwnwniwHi [iTi !'»■!* hmh um u mi imiiméihih«wi»im A termelőszövetkezetek cukorrépa- és burgonyabetakarításáról nagyoroszi Üttörő termelőszö* Ahhoz, hogy termelőszövetke­zeti mozgalmunk továbbfejlőd­jön, hogy a dolgozó parasztság egyre nagyobb tömege találja meg a fölemelkedés útját, a jdbb, gazdagabb életet biztosító nagyüzem: társasgasdáikodást, a meglévő termelőszövetkezetek példamutatása, mintaszerű gaz­dálkodása szükséges. Tehát eb­ből adódik, hogy a meglévő tercnelőwavctke- aetelnk tagságaira nagy fe­lelősség hárul, Tudniok és érezniök kell, hogy a dolgozó parasztság ezrei a fiasnál is élesebben ügyelik, ho­gyan gazdálkodnak, hogyan gyarapodnak, hogyan valósul meg az gyakorlatban, hogy a szövetkezeti termelés gazdasági­lag mennyire előnyösebb a ke­vés terményt nyújtó, kisüzemi gazdálkodásnál. Vájjon elmond­hatjuk-e azt, hogy megyénk minden termelőszövetkezete érzi ezt a felelősséget? Nem, nem mondhatjuk el. Még mindig van ktásatlan burgonya a ludány- halászi Alkotmány, a széesényi Rákóczi, a berkenye! Petőfi, a felsőpetényi Rákosi, a nagy. oroszi Üttörő, a pásztói Sza­badság, Béke, az érsekvadkerti Tartós béke termelőszövetkeze­tekben és csoportokban. A cu­korrépa is számos terme'őcso- portnál kint van még a földben, így a héhakr.i Április 4, a pász­tói Szabadság, ludányhalászi Alkotmány, széesényi Rákóczi rimóci Kossuth, pataki Zsdánov, vetkezetekben és csoportokban még most sem szedték ki a cukorrépát, annak ellenére, hogy a járási tanácsok idejében fölhívták figyelmüket a cukor­répa, burgonya mielőbbi kiásá sara. E súlyos lemaradást legfő­képpen az okozta, hogy egyes term Főcsoportok el­nökei hanyag, nemtörődöm munkát végeztek. Elfelejtet­ték kötelességüket te jesí- teni. Tehát ezért a fennálló súlyc's mulasztásokért elsősorban a csoportelnökök felelősek. Meg­engedték a laza munkafegyel­met, s Paló Pál módjára a vé­letlenre bízták a betakarítás fontos végrehajtását. Meg kell érteniük, hogy a cukorrépa cs a burgonya nem ásódik ki ma­gától, azt a csoporttagoknak kell elvégezniük. Mi tehát a feladat? Hogyan Jelezzük be a leggyorsabban a még földben lévő kapásnövé- nyék betakarítását? Hívjanak össze csoportgyfl- lést, melyen jelenjen meg a szövetkezet vagy csoport vala­mennyi tagja. A szövetkezeti és cso-portelnökök vessék fel a fe- lelősséget a tagság felé, s mondják el nekik, hegy a pa tó pálos kod ássál nem­csak a szövetkezet jöve­delmét rövidítik meg. ha­nem népgazdaságunknak is súlyos kánokat okoznak. Tehát mozgósítani kell a tag­ság egészét a még kinUévő cukorrépa, burgonya mielőbbi betakarítására. Ügy szervezzék meg e munkát, hogy a tagok hozzátartozói is résztvegyenek a betakarítási munkákban. Az ál­lattenyésztésből is vegyék el a nélkülözhető munkaerőt s von­ják be a munkába. Nagy felelősség hárul a munka elvégzésében a szövet­kezet, csoport üzemi pártszerve­zetére, kommunistáira. Nekik kell elsősorban megérteniük, hogy egy szem cukorrépa, bur­gonya sem maradhat kint a földben. Szervezzenek versenyt, minden brigád, munkacsa­pat élén kommunisták áll­janak, s váljanak a munka hajtóerejévé. Hívják ki egymást versenyre, hogy a kiosztott területről me­lyikük fogja előbb betakarítani a terményt. Tehát a kommunis­ták példamutatásától függ az, hogy a kedvező időjárást ki­használva mielőbb befejezzék a cukorrépa, burgonya betakarí­tását, Vegyenek példát a ba­lassagyarmati Előre termelő­szövetkezet vezetőségétől, kom­munistáitól, ak'k megszervezték a még kintiévő cukorrépa, bur­gonya betakarítására a tagság egészét. Az elmúlt napokban is 80 csoporttag vett részt a mun­kában, s így válik lehetővé, hogy egy-két nap alatt betaka­rítják a kintlevő terményeket. JO FELVILÁGOSÍTÓ MUNKÁVAL VETÉSTERVEINK TELJESÍTÉSÉÉRT Az őszi vetésterv teljesítése nemcsak egyéni, hanem nép- gazdasági érdek is. Az őszi ve­tésterv pontos teljesítésétől függ, ho'gyan biztosítjuk dolgo­zó népünk számára a kenyeret 6 hogyan valósítjuk meg mező­gazdasági vonalon ötéves ter­vünk hatalmas célkitűzéseit. Megyénk számos tanácsel­nöke megfeledkezett a ve­tésterv teljesítésének nép­gazdasági fontosságáról. Ilyenek a kozárdi, szarvasgedei, jobbágyi, kisterenyei tanács el­nökei, akik igen lazán kezelték a vetési terv pontos teljesítésiét. Nem szorgalmazták az égvén: vetési terv teljesítésének összesí­tését, nem magyarázták meg azoknak a dolgozó parasztok­nak. — akik földterületükhöz mérten nem teljesítették 35 szá­zalékos • vetéstervüket — hogy milyen súlyosan megkárosítják nemcsak sajátmagukat, hanem népgazdaságunkat is. Például Kozárdon Válóéi István 7 hol­das dolgozó paraszt, csak egy hold gabonát vetett, holott a terv több mint 2 holdat irá­nyoz élű. Szarvasgedén Kumicaj Illés 16 holdas középparaszt 3 kh és 1500 négyszögöl ga-ixhát vetett, amikor a terv több mint 5 hold vetést irányoz elő. De így lehetne fölsorolni a községben számos olyan dolgozó parasz­tot, akik nem téliesítettek pon­tosan vetés: tervüket. Ezeken a helyeken azzal az okkal szeret­nének kibújni a felelősség alól, hogy nem állt rendelkezésükre a szükséges mennyiségű vető­mag. Mondani 6em kell, hogy ez nem így van. Jánosi Antal 7 holdas, Jeken Ferenc 8 holdas szarvasgedei dolgozó parasztok miért tudták teljesíteni példa- muMóan vetési tervüket, ha egyszer vetőmaghiány van a községben? Tehát ez a tény is mutatja, hogy a községekben van vetőmag, csak hát a tanács is az osztáiyellenség nótáját fújja, rá sem gondolva arra, hogy ezzel a siránkozással a falusi osztályé]ieneégnek rend­szerünk ellen folytatott akna­munkáját segí.l elő. Mi teliát a feladat? Á tanácselnökök, az állandó bizottságok és élenjáró dolgozó parasztok ezreinek bevonásával keressék fel azokat a dolgozó parasztokat, akik nem teljesí­tették vetési tervüket, E munkában járjanak élen a kommunisták. Fáradhatatlanul, harcos, meggyőző, politikai fel- világosító munkával magyarázzák meg a tervet nem teljesítőknek, hogy fej­lődésünket, ötéves tervünk hatalmas célkitűzéseit, a gazdagabb élet kialakulását gátolják azok a dolgozó parasztok, akik nem teljesí­tették pontosan vetési ter­vüket. Mondják el a késlekedőknek, hogy használják ki a kedvező időjárást, s ha a vetés: terv teljesítése úgy kívánja, vesse­nek, szántsanak- még vasárnap is. A tanács, az igaerők helyes átcsoportosításával segítse a ve­tési terv pontos teljesítésének végrehajtását. Ügy dolgozza­nak, hogy ne legyen megyénk- ben egyetlen egy olyan dolgozó paraszt sem, aki ne teljesítette volna maradéktalanul vetési ter­vét. E terv végrehajtása nem egyszerű gazdasági, hanem fon­tos politikai kérdés. Ezt tartsák szem előtt pártszervezeteink, ta­nácsaink. A tanácsok felelőssége a szövetkezeti mozgalom fejlesztésien Most folynak a termelőszövetkezetek zárszámadási m: nkái. Ezt nagy érdeklődéssel váriák a dolgozó parasztok ezrei, a zár­számadástól várják, hogy mTyen eredménnyel zárul a termelő- szüve’.wezeti év. A zárszámadást várja az osztáiyellenség is. aki igyekszik befeketítem ai szövetkezeti mozgalmat, hogy eltánto­rítsa a dolgozó parasztok ezreit a szövetkezetekbe való belépés­től. Nógrád megyében a zárszámadás különösen nagy jelentő­ségű, mert ez a megye az ország többi megyéjéhez yiszonyítvai leggyengébben áll a termelőszövetkezetek fejlesztésével, meg­szilárdításává!. Tehát a zárszámadás annak is a tükörképe, ho­gyan tudták leküzdeni eddigi gyengéiket, hogyan dolgozott a tanács a szövetkezet! mozgalom fejlesztésén, megszilárdításán. Számos tanácselnök, amikor a termelőszövetkezet felől érdeklőd­nek tőle, únottan. int kezével, majd másra tereli a szót. Ebből meg lehet állapítani, milyen a tanács viszonya a szövetkezeti mozgalomhoz. De több azoknak a tanácsoknak a száma, ame’yek végrehajtva a második pártkongresszus határozatát, a termelőszö­vetkezetek erősítésén, fejlesztésén dolgoznak. Példa erre a palo- tási tanács. Erre a községre megyénkben már minden dolgozó büszke, legerősebb, leggazdagabb szövetkezet a palotás! Május 1 tsz. Még nem fejezték be a zárszámadást, de hogy aktívak lesznek, azt olyan biztosra veszik, mint kétszer kettő: az négy. Itt van másik példának a dejtári „József Attila” termelő- szövetkezet is. Itt először döcögött a munka, a tagok össze-összeszólalkoztak, s volt elvan nyár, amikor ebből álH tevékenységük jórésze. De amikor új elnököt, új vezető­séget választottak, megváltozott az é'et, a munka a szövet­kezetben. A tanács na.pról napra segít munkájuk megoldásá­ban, Most a zárszámadásnál kiderült hogy -érdemes volt Javí­tani a munkán, mert például Marcsek János, aki az állattenyész­tésben dolgozik, szorgalmas munkájával 400 munkaegységet ért el, s kapott rája 643 kg búzát, 442 kg rozsot, 100 kg árpát, 20 kg mákot, 16 mázsa szálastakarmányt, 12 mázsa burgonyát, 28 kg cukrot. De nézzük meg Gál Sándor csoporttag eredményét is, aki az egész családját bevonta a munkába. Együttesen több, mint 800 munkaegységet értek el. 23 mázsa gabonát, 212 kg ár­pát, 40 kg mákot, 36 mázsa 6zá!astakarmánvt, 60 kg cukrot, 24 mázsa és 70 kg burgonyát, s majd ha befejeződik a zárszámadás, sok pénz üti a markát. Ez mutatja, ha a csoporttag becsületesen dolgozik, -jövedelme háromszorosát teszi ki egy középparaszt jő* védelmének. Ezek az eredmények mutatják, hogy falun a szövet­kezeti munkáé a jövő, ezért érdemes dolgozni, de kötelesség is érte dolgozni. ;A szép eredmények mellett vartraak bőven hibák is. A járási tan'ács mezőgazdasági osztályai nem adtak meg minden segít­séget a termelőszövetkezetek munkájához. Ha a mezőgazdasági osztályokon szobaion a szövetkezet, a kérdésre földre szegezik a tekintetüket és még nagyokat is sóhajtanak melléje. Aztán úgy tesznek, hogy csapkodják a kezüket és sopánkodás közben mond­ják „hát mit csináltunk? A tagok a bűnösek”. Tehát sopánkod­nak tehetetlenségükben, közben Rimócon elvetélt öt anyakoca, Pl 1 Ínyben ugyancsak. Nógrádszakáiban az elnök egyenlősdi ala­pon szétosztja a jövedelmet, Egyházasgergén a legmagasabb munkaegysége Riszkóezl Lajosnak van, de ez mindössze szádat tesz ki. Arról, hogy a járások területén a minisztertanács hatá­rozatát nem ismerik eiég.gé a tszcs-tagok, nyugodtan el lehet mondani, hogy nem kis része van ebben a, járási tanács mező- gazdasági osztályainak így nem csoda hát, ha a zárszámadási eredmények gyengék. De hogy a zárszámadási eredmények gyengének bizonyul­tak, nem utolsósorban felelősség terheli a termelőszövetkezetek, csoportok tagságát is. Látni kellett volna, hogyan vetnek és m:t aratnak. Ahol a zárszámadások éppen a rossz munkaszervezés, az ellenség befolyása, a fegyelmezetlenség következtében nem érték el a várt eredményeket, ott a tanácsnak is aizon kell dol­goznia, hogy megmagyarázza a tagságnak, mi'yen okok miatt nem értek el jó zárszámadási eredményt. Ezt a munkát azon­ban aiz osztályellenség elleni szívós harcban tudják megoldani tanácsaink. Dobi elvtárs a termelőszövetkezeti tanács ülésén felhívta a figyel,műnket arra, „az ellenség retteg a tszcs-tól", félelmében és a fejlődés iránti gyűlöletéből meg is tesz mindent, hogy hátráltassa a szövetkezetek fejlődését. Tudni kell azt, hogy aiz az ellenség elleni harc legeredményesebb módja, amit a palotisi május 1, » dejtári József Attila, s a többi jó eredményt elérő termelőszövetkezetben, cosportban tesznek. Javítják a mun­kafegyelmet, a lue'ákat, hanyagokat, kártevőket kizárják a tag­ság soraiból, az agrotechnika módszereit gyakorlatban alkalmaz­zák. Azonban, hogy még magasabb legyen a termés, a jövede­lem, ezt kell elősegíteniök a mi tanácsainknak. A tanácsok munkájához adjanak segítséget a járási, községi pártszervezetek, munkájukkal segítsék elő a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését, hogy falun is meggyorsuljon a szocializ­mus építése. A nógrádi szénmedence bá­nyaüzemeiben november 19-én, a. munkából való kiszállás után összegyűltek a kommunisták, hogy megbeszéljék Hidas István elvtárs, a. Budapesti Párt­bizottság titkárának a salgótar­jáni nagyaktívaéríekezle'ten tar­tott beszámolóját, útmutatásait. Megyénk legtöbb bányaüze­ménél a kommunista bányászok harcos kiállásáról tanúskodtak ezek a rendkívüli párttaggyülé- sek. A kommunista bányászok érzik azt a nagy felelősséget, amely a döntő tervév tejesítése terén reájuk hárul. Tudják, hogy az első és második negyedév si­kere után a harmadik negyedév­ben súlyos lemaradások, tarto­zások nehezednek üzemeikre. S most. Hidas eivtárs beszéde után gyökeres változásnak kell beállni ai széntermelés terén, fel kell számolni a munkájukban eddig megmutatkozó fogyatékos. Ságokat és ko-mmun'sta módra élére köti állni a több szén ki­termeléséért folyó küzdelemnek, I9-én délután 2 óra volt, ami­kor a mizeerfa-i vállalat hármas- telepi üzeméből a délelőtti szak kommunistái munkából kijövet egyenesen a mizserfai kultúr­otthon felé tartottak. Mintegy negyvenen lehettek, akik az első harmadban pártunkhoz, a dolgozó nép élcsapatához tar­tozónak vallják maigukat és akik érzik is azt, hogy felelősek azért, ami a mizserfai harmadik telepen történik. November 6-án, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulóját megelőző napon 116.5 százalékot ériek el. Azóta azonban ismét vissza­esett a termelésük és november 19-i.g a mizserfai vállalat mind­össze 82.7 százalékot ért el a havi tervteljesííés terén. A rendkívüli párttaggyűlésen Soproni Elemér eivtárs, üzemi párttitikár tartott rövid beszámo­lót az üzemi párszervezeihez tartozó kommunisták számára. — Hidas e'.vtárs felhívta a nógrádi bányászok figyelmét, de különösen a kommunistákét arra ~~ kezde beszédét Soproni elvtárs —, hogy az 1952-es terv­evet adósság nélkül fejezzük be. Ezt követeli tőlünk pártunk és kormányunk, népgazdaságunk Iparának gyors fejlődése. Ezídálg ml, a mizserfai vál­lalat dolgozói, kommunistái sem tettünk eleget a reánk háruló feladatoknak. Aztán beszélt arról, hogy van­nak ugyan az üzemeinknél való­ban példamutató kommunisták, mint Szabó bagi György, aki példamutatásával magával ra­gadta csapatának minden egyes tagját és ez a csapat már 1953 július végénél tart tervével Ugyanezen a szinten tart Lázár János csapata a Duclos-aknán. Mizserfán pedig id. Barta Mátyás bizonyította be, hogy kommunistához méltóan harcol a feladatok végrehajtásáért. Ez a csapat üs már 1953 március havi tervét teljesíti. Ezzel szemben a vállalatunkon belül vannak olyan kommunis­ták is, mint id. Danyi Sándor, aki október havi tervét mind­össze 66.4százalékra teljesítette. Pártszervezeteink és kommu­nistáink elsőrendű feladata, hogy állandó politikai felvilágosító munkát végezzenek a dolgozók körében. A kommunisták álljanak a tervteljesítésért folyó harc élére, hogy lemaradásunkat behozzuk és ai negyedik negyedéves ter­vünket teljesítsük. A november 13-án megtartott nagyaktíva­értekezleten részvevő kommu­nisták megfogadták, s ígéretet tettek, hogy a negyedik negyed­évben a lemaradásunkat behoz­zuk és tervünket, de Rákosi elv- társnak tett ígéretünket is telje­sítjük. — Erről vitte el üzenetünket Hidas eivtárs Rákosi elvtársnak •— fejezte be beszédét a mizser­fai párt-titkár. Elsőnek Szabó bag! Imre szó­lalt fel, aki elmondotta, hogy a műszaki feltétetek nincse­nek kellőképpen biztosítva. Ebben látja a lemaradás leg­főbb okát. Ha a ta.lbólrány megszűnik, mindent elkövetünk, hogy a 480 perc teljes kihaszná­lásával adott szavunkat bevált­suk. Kralik Pál művezető arról be­szélt, hogy az utóbbi időben többször kikapcsolódik az áram és ez zavarja az üzem folyama­tos szállítását, a gépek jobb ki­használ ását. Hegyi Pál e'vtárs Barta Mátyás csapatában dol­gozik és ennek a csapatnak a nevében szólalt fel. Elmondotta, hogy a forradalom évfordulója Észleletére a csapat minden tag­ja két mázsa többtermelést vál­lalt naponta é» a csapat minden tagja felelősséget vállalt kötele­zettségével szemben. Azonban napirenden ott bosszankodunk — mondja Hegyi eivtárs —, hogy a lefejtett szénre kell ülni a bányában, mert nem tudjuk elszállítani. Mi kommunista módra bevált­juk ígéretünket, de haladéktala­nul gondoskodjanak arról, hogy a szállítási viszonyok ne akadá­lyozzák harcunkat. Bakos József (köházl) arról beszélt, hogy a kommunisták­nak keményen meg kell állni he­lyüket. Ezt bizonyltja a legutóbb lefolyt, Bálint László és társai­nak aljas bűn-pere. A Tito-banda a legaljasabb cselekedetektől sem riad vissza. Éppen ezért nekünk még odaadóbban kell végezni munkánkat, hogy erősebbek le­gyünk és az ellenség legaliasabb támadásait is vissza tudjuk verni, A taggyűlésen hozzászólt még Berze Ferenc, Résszel Ferenc, de ös-sz-esen tizenegy kommunis­ta. akik mind arról beszédek, hogy munkájukat tovább fokozzák és a váj alt kötelezettségeket teljesítik. Ehhez azon-ban kérték, hogy a műszaki vezetők is odaadóbb munkát fejtsenek ki és biztosít­sák számukra a termelés mű­szaki előfeltételeit. Msgyánitiien eddig 190 ezer foriM fizettek ki a boldog nyerteseknek A salgótarjáni Takarékpénz­tár már az Első Békekölcsön III. húzásának második napján megkezdte a nyeremények kifi­zetését. üt nap alatt több mint 160.000 forintot fizetett ki a boldog nyerteseknek, A vidéki postahivatalok csak -kedden kezdték meg a kifizetést, még kevés jelentés érkezett be. Me­gyénkben az eddig kifizetett nyeremények összege így is el­érte már a 190.000 forintot. Sok-sok dolgozó kapta ismét többszörösen visszai államunk­tól a jegyzett összeget, ilyen közvetlen formában is. „Nem mondom, hogy rosszul élünk — mondta az egyik bol­dog nyertes, Albert Pál né Bo* csárlapuitőről — a férjem, mint asztalos és ács dolgozik a Zagyvái-rakodón, sokkal job­ban élünk mint a múltban, de azért az ilyen váratlan 5000 fo­rint mindig jól jön. A fiam, míg katona volt, igen kinőtte a ruháit, most aztán egyszerre be tudjuk szerezni. Az uram 13 éves kora óta dolgozik de a múltban soha egy fillért nem kaptunk a-z államtól a fizetésen kívül. Most a nép állama már sokezer dolgozónak szerzett ilyen örömet, mint nekünk. Elő­ször azt hittük, 'hogy 300 forin­tot nyertünk, már annak is örültünk, annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor ai postán azt mondták, hogy 5000 forint­tal húzták ki a kötvényünket." A mostan! húzásnál tehát is­mét sok boldog nyertes példája bizonyítja, hogv amit a nép ál­lama ígért, azt be is tartja és a jegyzett összeg nemcsak köz­vetve, hanem közvetlenül i» visszajut a dolgozókhoz. Nagyobb éberségre kötelei a Tito-fasisiiák újabb gaztette Mélységes felháborodással ér* fésültek megyénk dolgozói a Tito-faslszták újabb gaztettéről. A bányák, az üzemek dolgozó? röpwűléseken adtak kifejezést felháborodásuknak, gyűlöletük­nek. A tűzhelygyárban 15 rop- gyűlést tartottak a különböző üzemrészekben, ahol a békebi- zottság tagjai ismertették ezt az újabb merényletet, amely is­mét bebizonyítja a belgrádi hó­hérok aljasságát, akik bűnö­zőket bérelnek fej népünk leg­jobb vezetői, eddig elért ered­ményeink elleni merényletre. A dolgozók a gyűlésekről távira­tokban tiltakoznak aljas terveik ellen. A Salgótarjáni Acélárugyár GSZ üzemének dolgozói távira* tukban azt írták, hogy izzó gyű­lölettel gondolnak Titóék aljas-- ságára, amely attól sem retten vissza^ hogy orgyilkosokat küld­jön hazánkba, hogy népünk ve­zetőinek életére törienek, de az egész magyar dolgozó nép bé­kés életére is. „Tőnkre akarták tenni eddigi nagyszerű vívmá­nyainkat, vissza akarták átli- tani a régi, kizsákmányoló tő­kés rendet — szó! a távirat — de hála pártunk és Államvédel­mi Hatóságunk éberségének, al­ias tervüket sikerült megakadá­lyozni. Az acélöntődéi röpgy ülése» Simon János őntvényfaragó el­mondotta, hogy nagyon felhá­borodott és meg nagyobb gyű­lölettel telt el a háborús uszítok iránt, amikor meghallotta, hogy az aljas Tito-banda ai társadalom szemetjét, népünk árulóit, Bá­lint Lászlót ég társait bérelte fel orgyTkosságra. „Az ilyeneket mind meg kell semmisíteni, mert tönkre akarják tenni eddigi eredményeinket, amit a dalgo-. tök nehéz munkával építettek, A bíróság ítélete igazságos, mindenki így fog járni, aki bé­kés életünkre tör. Nekünk dol­gozóknak figyelmeztetés ez ar­ra, hogy még éberebbnek kell lenni, mert csak az éberségünk­kel tudjuk megakadályozni az ilyen aljas banditák terveit". NOVEMBER 30-IG meg- hosszabbítva az „Őszi vásár.” Számos ruhaüzleti cikknél rend­kívüli árengedmény, a Kelet- Nógrádinegyei Náo-boit, jobbá­gyi, pásztói, kisfernyei, mi- zserfai, mátranováki, nagyba- főnyi, somoskőfalui ’árudáiban* A vásárló közönség használja ki a- vásár meghosszabbítását és szükségletét most szerezz« be az árudákban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom