Szabad Nógrád. 1952. november (8. évfolyam. 89-97. szám)
1952-11-19 / 94. szám
1952 november 19. SZABAD nSgrSd 3 Á DÖNTŐ TERVÉV CÉLKITŰZÉSEIT TELJESÍTENI FOGJUK — Aktiv aért ekezl etet tartottak bányaüzemeink kommunistái, műszaki vezetői — A salgótarjáni pártoktatás házában a nógrádi szénme. dence párt- és szakszervezeti funkcionáriusai, szakszer vezetek aktívái értekezletet tartottak, ahol Hidas István elvtárs. a nagybudapesti páribizo.tság titkára tartott eiőadást. — Dolgozó népünk, pártunk, s Rákosi elvtárs vezetésével a Szovjetunió állandó, sokoldalú és baráti segítségével az elmúlt nyolc év. alatt mérföldes léptekkel haladt előre hazánk a felemelkedés útj-'n — mondotta Hidas elvtárs. — Többet haladtunk előre nyolc év alatt, mint a fel- szabadulás előtt évszázadok alatt. Hazánk az urak országából a dolgozó nép hazája, elmaradt mezőgazdasági országból, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vált. Az elmúlt évek alatt hazánk átalakult, megszépült, megfiatalodott. Gyors tempóban épült az új, szocialista Magyarország. A Statisztikai Hivatal harmadik negyedéves terv teljesítéséről szóló jelentése is azt mutatja, hogy az ipari munkásság megtette kötelességét, s hónapról hónapra, negyedévről negyedévre teljesítik, túlszárnyalják döntő tervevünk célkitűzéseit. Ugyanez vonatkozik a szénbányászatra is. A szénbányászat gyorsütemű fejlődését mutatja, hogy amíg 1938-ban a magyar szénbányákban 8,886.000 tonna gzenet bányásztak, addig 1952-ben el kell érnünk a 19 millió tonnát és az öt* éves tervünk végén, 1954- ben 27.5 m'llió tonna szenet kell kitermelni, ahhoz, hogy az ötéves terv során létesülő' 260 új gyárat, az ipar kenyerével, a szénnel elláthassa. A 260 új gyár azt jelenti, hogy átlagban öt naponként egy új üzem lép be a termelésbe és az új üzemeknek energiára van szükségük, amelyet szénbányászatunknak kell biztosítani. Fejlődésünk velejárója, hogy az országnak egyre több és több szénre van szüksége — mondotta Hidas elvtárs. A Nógrádi Szénbányászalti Tröszt is az elmúlt nyele év alatt nagyszerű fejlődésen ment keresztül." Ha csupán az 1952. év adatait hasonlítjuk össze az 1951. évi szénterme lesi adatokkal, akkor is azt látjuk, hogy egy év alatt 26.1 százalékkal termeltek több szenet a Nógrádmegyei Szénbányászati Tröszt bányái. Ezek az eredmények mutatják a bányászok akaratát, erőfeszítéseiket, mellyel biztosítani akarjália pártunknak, Rákosi elvtársnak adott szavuk betartását. Az eredményeket a bányászok hősies munkája mellett csak úgy lehetett elérni, hogy pártunk, kormányunk minden lehetőt elkövetett annak érdekében, hogy a Horthy-rend- ezerből ránkmaradt, elavult, korszerűtlen, kirabolt bányákat korszerűsítsük, nagy gondot fordítunk új, nagy szénmennyiséggel rendelkező bányák feltárására és sok százmillió forintot fordítunk a bányák gépesítésére. 1952-ben a Nógrádmegyei Szénbányászati Tröszt üzemei két darab Dombass-kombájnt, 21 darab kaparó, 16 gumisza- lagot, 30 darab fejtcE<alapácsot, sok fúrókalapácsot, szénfúrógépet, szivattyút s más egyéb gépi berendezést kapott. Ez megkönnyítette a bányászok munkáját s joggal elvárja az ország — elsősorban az ipari munkásság —, hogy a korszerű gépek beállításával emelkedjen a bányák hozama és nagyobb mennyiségű szénhez jussanak az üzemek kazánjai, a vasutak mozdonyai, a dolgozók tűzhelyei. Bányászaink a legjobban fizetett, a legjobban megbecsült, szabad emberekké lettek, biztosítva van az a perspektíva, hogy sorsuk, életük napról napra javuljon, szebbé váljon. Rákosi elv- társ mondotta 1951. október 21-én, a' bányásztanácskozáson. „A régi világban a bányász kényszermunkásnak, rabnak érezte magát, akit a föld alá kénysze- rített az éhség és ott tartott a csendőrszurony.“ A mi feladatunk — mondotta Hidas elvtárs —, hogy emlékeztessük bányászainkat a múltra, hogy még jobban gyú.öljék meg az áíkos múltat és még jobban ragaszkodjanak az újhoz, a szabad, boldog, békés életünkhöz, szocializmust építő népi demokráciánkhoz. A bányászok megbecsülését mutatja Nógrád megyében is számos új lakás, több kultúrház, Nagybátonyban új bányászváros épül. Ezt mutatja, hogy a szénmedencében ez évben 366 bányász részesült kormánykitüntetésben, 1951- és 1952-ben 437-en kaptak sztahanovista oklevelet, s ezév szeptemberében 6106 bányász kapott hűségjutalmat, 2 853.652 forint értékben, amely átlagosan egy főre 1290 forintot jelent. Nincs eil- an nap — mondotta Hidas elvtárs —, hogy Rákosi elvtárs ne foglalkozna a bányászok kégdésével. Figyelemmel kíséri munkájukat, eredményűket és hibáikat is. A szerető gondoskodást bányászaink igyekeznek jó munkával viszonozni. Hidas elvtárs emlékeztette a nógrádi bányászokat, az egy évvel ezelő.ti bányásztanácskozásra, hogy Rákosi elvtárs az ország nevében a bányászoktól azt kérte, „ennek a mai tanácskozásnak egyik legfontosabb eredménye, hogy mindannyian megállapítottuk, hogy tervünk, amit kidolg. ztunk reális és teljesíthető. Csak a mi saját jó munkánké függ, hegy az utolsó százalékig végre is hajtsuk.’“ Ami a múlt évi tervre vonatkozik, ugyanez elmondható ezévi tervünkre is, hogy az reális és teljesíthető. Rákosi elvtárs azt kérte, , hogy szilárdítsuk meg a munkafegyelmet és pártszervezeteink, párttagjaink támogassák a műszáki vezetőket, valamint megígérte Rákosi elvtárs, hogy a bányászok anyagi jólétén kormányunk javítani fog. Amit Rákosi eivtárs egy évvel ezelőtt megígért, maradéktalanul teljesítette. Ami a bányászok ígéretét i’leti, nem lehet egybehangzóan megállapítani, hogy adott szavukat maradéktalanul teljesítették. Addig, amíg a Nógrá„. szénbányászati Tröszt az első negyedévi tervet túlteljesítette, addig a harmadik negyedévi tervet nem teljesítette maradéktalanul. Az AUot- mány-akna október havi tervét 117 százalékra teljesítette, addig a Szurdok nem teljesítette tervét. Ez a példa azt mutatja, hogy amit az egyik bánya meg tud csinálni, ugyan ezt joggal el lehet várni a másiktól is. Ugyanilyen különbségek varinak az egyes csapatok tervteljesítésénél is. Mátranovákon Cene Ernő csapata 205 százalékra teljesítette tervét, Száméi József csapata már nem teljesítette. Nem törvényszerűség az, hogy egyik akna teljesíti a tervét, a másik nem, / nincs olyan törvényszerűség, hogy az egyik csapat lemarad a tervteljesítéssel, a másik pedig túlszárnyalja. A termelés legfőbb hiányossága, az egyenletes termelés hiányában keresendő. Jellemző Nógrád megyében is. hogy a hónap első' felében nagy a lemaradás, míg a másik felében kapkodás, rohammunka folyik. Egyes helyeken azonban1 nemcsak a hónán elején megy lassan a munka, hanem a hét elején ügy kell megszervezni a munkát, hogy a hónap első dekád- jában, a hét első napjaiban is teljesítsék a tervet. A tervek teljesítésének, túlteljesítésének; legfőbb akadálya a munkafegyelem lazasága. Az összes iparágak között a bányákban a legmagasabb a megbetegedettek száma, sok az igazolatlan kimaradás, a késés. A munkafegyelmet megszilárdító mozgalmat, mint a melegcsá- kányváltást elhanyagolják. Az igazolatlan mulasztás szeptember hónapban körülbelül 1000 tonna szénkiesést jelentett Nógrád megye bányáiban. A munkafegyelem lazaságához tartozik, hogy sok a hozzájárulással eltávozottak száma is. Ezek azt “bizonyítják, hogy nem sikerült kialakítani Nógrád megyében azt a légkört, amelyben a hanyagokat, a lógósokat, lustákat a dolgozók megbélyegzik, mint ahogy ezt Rákosi elvtárs mondotta. A munkafegyelem megszilárdításánál feladat, hogy a párt- és szakszervezeti szervek, a DISZ, állandó, felvilágosító munkája kísérje az igazgatók fegyelmi határozatait. Ne tűrjék meg, hogv a kommunisták megszegjék a munkafegyelmet, hanem .maguk mutassanak példát, s a lógósokat vigyék a bányászok közvéleménye eié. A termelési tervek teljesítésének harmadik akadálya, hogy nem folyik kielégítően a munkaverseny. A következő hetekben és napokban dől el az 1952-es évi terv teljesítése és túlteljesítése, a dolgozók ezrei és tízezrei adott szavának teljesítése az 1953-as évi tervünk szilárd alapjának megteremtése. A lemaradást a dolgozók nagymérvű politikai felvilágosításával tudjuk behozni, tudjuk valóraváltani a döntő tervév célkitűzését és az utolsó negyedévre tett vállalások teljesítésétől függ egészévi munkánk sikere. Érvényesíteni kel! a* gazdasági, vezetők január 12-i tanácskozásának útmutatásait valóraváltani a „termelj ma többet, mint tegnap’“ jelszót. Jobban kell javítani a kölcsön- jegyzéoi ka.ipány során fellendült agitációt, ismertetni a dolgozókkal munkájuk közvetlen, vagy közvetett összefüggését egész ötéves tervünk megvalósításában. Hidas elvtárs a továbbiakban elmondotta, hogy más dolog felajánlani és más dolog ezt teljesíteni. Bár vannak eredmények a szocialista munkaversenynél, azonban még mindig kampány- szerű, több gondot keil fordíta- niak úgy a munkaverseny szer- vazésáre mint a felajánlások teljesítésére. Legnagyobb hiba, hogy a szakszervezet és a bánva műszaki emberei nem értékeik menetközben a vállalások teljesítését, nem hozzák nyilvánosságra az ered- menyeket. így yan ez Szorospatakon is, s ugyanak-or a bánya-tröszt területén 355 jelvénye« és okleveles sztahanovista — bár versenyben állnak — de teljesítésük nincs rendszeresen értékelve. Ahol ez hiányzik, ott a verseny leike, mozgatóereje nincs biztosítva. A dolgozók hamarosan elfelejtik, hogy miiyen felajánlásokat tettek, csökken a verseny lendülete. A műszakiak feladata, hogy biztosítsák a csilléket, a szerszámot, a megfelelő munkahelyeket, s ha ezek közül bármelyik is hiányzik, csökken a versenylendület, a szervezetlenség akadályozza a munka verseny kibontakozását. Vannak jó műszaki emberek, akik látják a verseny jelentőségét, azonban e téren is hiba várj, hiszen 657 műszaki dolgozó közül csak 396 tett felajánlást. A hátralévő időben pártszervezeteink segítsenek a szakszervezetnek, a DISZ-nek, a műszaki dolgozóknak és a közös harcnak meglesz a gyümölcse a tervteljesítésben. Mutassanak példát a kommunisták ne úgy, mint Tordas-üzemnél, ahol a párttagoknak csak a kisebbik része tett felajánlást, maga a párttát- kár sem soka* törődik a versenymozgalommal. A harcos versenyszellem kialakításához szükségszerű, hogy egyik bányász a másikkal, egyik csapat a másikkal versenyezzen. Jobban t<i kell használni a tervteljesítés érdekében a bányagépeket, az Sz. 153. sz. rakodógépet, Döntess-kombájnt. Felbontani a terveket termelési dekádokra, csapatokra, alkalmazni a fejlett munkamódszereket. A ciklusos grafikon szerint dolgozó frontok száma tíznek volt előirányozva, mégis a medence mindösz- sze hat kisebb frontfejtésekre szorítkozik. Bányász műszaki dolgozóink többsége népi demokráciánk mellett áll, becsülettel teljesítik kötelezettségeiket. A pártszervezetek, n műszaki értelmiség termelést előmozdító helyes intézkedéseit, s annak végrehajtását politikailag biztosítsák. A hibák okait továbbá a bányász párt- és tömegszervezetek elmaradásában, a párt politikai tömegmunka elmaradásában kell keresni. Bányász pártszervezeteink munkája bá-r az utóbbi időben javult, de mégis elmaradnak a követelményektől. Egyes helyeken, mint Tiribesen maga Lehóczki elvtíirs, a műszak párttitkár mutat példát a termelésben. vagy Pál János elvtárs népnevelő, a margittárói hánya- üzemnél, aki 22 mázsa szénnel termel többet naponta, mint amennyi a terve, azonban ez nem általánosítható. Rákosi elvtárs moűotta, hogy a jó pártmunka próbaköve a jó termelés. Ahol jól dolgoznak a pártszervezetek, ott ez a jó munka a térfélé® számszerű adatainak állandó emelkedésén látszik. Nem egy helyen lehet tapasztalni, hogy a pártszervezetek, kommunisták, nem folytatnak kellő harcot az ellenség ellen. A tervteljesítés eió'íeltéte.e, hogy a kommunistának, optimistának kell lenni, bízni kell a sikerben és ez biztosítja a párt határozatainak a végrehajtását. A párt politikai munka gyengesége arra vezethető vissza, hogy bányász pártszervezeteink nem érzik át eléggé, hogy hatalmon lévő párt vagyunk. A hatalom nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is jelent. Bányászpártszervezeteink kötelességei különösen nagyok, mert olyan munkaterületeken dolgoznak, melynek munkája fel- emelkedésünk egyik kulcsa. A párt politikai munka elmaradása abban is megmutatkozik, hogy az alapszervezetek nem kapnak elegendő segítséget a feisőbb szervektől, azok nem üléseznek rendszeresen, nem mozgósítják így megfelelően a párttagokat, s pártonkívükeket a párt előtt álló feladatok megoldása érdekében. A pártcsoport' bizalrr-iakat, népnevelőket, párt- szervezeteink nem fegyverzik fel hatékony agitációs eszközökkel, nem beszélik meg velük rendszeresen fontos, hazai és nemzetközi eseményeket. Hibák mutatkoznak a párthatározatok maradéktalan végrehajtásában. Nem ellenőrzik a hozott határozatokat maradéktalan végrehajtását, s emiatt nem történik meg a határozatok pontos végrehajtása. A nagyszerű termelési tervünk teljesítését a káderek döntik el. Nógrád megyében is megvannak a tehetséges káderek, csak türelmesen kell foglalkozni, törődni velük. A marxista-leninista elmélet elsajátítása teszi a kommunisták munkáját tudatossá, az elmélet segít meghatározni nagyszerű céljainkat, s vele oldjuk meg napi feladatainkat. Ennek segítségével látjuk meg a hibákat, mutatjuk meg a kivezető utat. Az oktatás nem kielégítő helyzetéhez hozzájárul az is, hogy nem megfelelő a pártctktatás színvonala. Ezért sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani bányászaink pártoktatá- sára. Ahol rosszul megy az oktatás, ott maguk a pártszervezeti vezetők, titkárok sem tanulnak megfelelően. Nem egy helyen tapasztalható, hogy pártszervezeteink nem számoltatják be a szakszervezetet végzett munkájáról. Egyes helyeken, mint Kisterenyén, néma szakszervezeti bizalmiakon keA tűzhelygyár dói gőzéi csatlakoztak a Soproni Vasárugyár selejtosökkentési felhívásához Az elmúlt héten levél érkezett a Soproni Vasárugyár dolgozóitól a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozóinak, inelvben a seiejt elleni harcra hívják fel a Tűzhelv-gvár dolgozóit az alábbi szempontok szerint: 1. Az 1952 év negyedik negyedévében megadott normálse- lejt-százalékot. melv öntöde teljesíti. vagv közelíti meg a legjobban. 2. 1952 első. második, harmadik negyedévhez viszonyítva a negyedik negyedévben milyen széltek, hogy nagy hiba volt eddig, mivel az öntöde se- fejtjét csak globálisan értékelték. Ennek követkéz lében a dolgozók egyéni selejt* jeikkel sohasem voltak tisztában. arányú selejtcsökkentést érnek Vállalták, hogv egv olyan úi el. tervezetet dolgoznak ki. melynek 3. A minőség megjavítása ér- bevezetésével naponta és egyé* dekében melyik öntödének lesz nenként meg tudják állapítani a a legalacsonyabb fehérselejt- százaléka. 4. 1952. első negyedévéhez viszonyítva a negyedik negyedévben milyen arányú hozamszázalékot ér el az öntöde jó árura vonatkoztatva. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói november 15-én, szombaton röpgyűlésen beszélték meg a soproni vasáru- gvár versenykihívását, melyet örömmel fogadtak. A röpgyűlésen fizikai és műszaki dolgozók selejtszázalékot. Az üzemben táblát helyeznek el. amelyre rendszeresen kiírják az egyéni dolgozók selejtszázalékát és dla- grammszerűen kimutatják a se- lejt csökkenését vagv emelkedését. A 24 főből álló oktató-brigád, amelv szakmunkásokból és műszaki dolgozókból tevődik össze, vállalta, hogv a jövőben fokozot- ta’-ban t:> odaadóbban végzi oktató munkáját, hogy az egyéni dolgozók seieitcsökkentésre tett több javaslatot mondtak el. így vállalásainak teljesítését biztosíta műszaki vezetők arról besák. Versenyre hívták ki egymást a Moszkva és Leningrad vilíamosgépgydri dolgozók A szovjet emberek magasra közötti munka versenyt. „Azt jaemelik a szocialista verseny vasoljuk — írták levelükben —. zászlaját a verseny keretében hogy vegyük számba a belső az alkotó együttműködés nagy- tartalékokat, s tegyünk konkrét szerű példáját látjuk a Kirov- szocialista vállalásokat az ütőről elnevezett leningrádi „Elek- dik sztálini ötéves terv határ* troszila’“ és az ugyancsak Ki- idő előtti teljesítésére, a kom- rovról elnevezett moszkvai Di- munizmus nagy építkezései szá- namó-gyár versenykihívásában, mára rendelt gépek határidő A moszkvai villamos gépipari előtti leszállítására, a munka dolgozók teljes szívvel helyesel- minőségének megjavítására, a ték a leningrádiak javaslatát, tudomány és a termelés közötti hogy még hatékonyabbá, még alkotó együttműködés megszl* harcosabbá tegyék a két gyár lárdítására’V resztül szervezték a versenyt, hanem az aknászokat bízták meg vele. Pártszervezeteink DISZ- szel kapcsolatos munkájára még mindig jellemző, hogy nem hajtják végre a Központi Vezetőség 1952. július 28-1 határozatát. Ezért pártszervezeteink titkárainak elő kell venni és tanulmányozni ezt a határozatot, s fokozott segítséget, támogatást kell adni a DlSZ-szervezetek- nek. Az előttünk álló nagy fe’adatok megoldása szükségessé teszi a bányász aktívák, bányász n,irnagcr< öntudatának emelését, helytállása“, példamutatásuk tokozását. Ezzel párhuzamo- san egyenes arányban fog eme kechti a széntermelés is. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa is nagy feladatok elé állította a szovjet bányászokat, akik teljesítik is kötelezettségeiket. A magyar bányászok vegyenek példát a szovjet bányászokról, kövessék őket, s egész országunk, pártunk, Rákosi elvtárs azt várja a bányászoktól, hogy főbb szenet adjanak az országnak — fejezte be beszédét Hidas elv- társ. Hidas elvtárs előadásához többen hozzászóltak, Somoskői Sándor, az íré .bányai pártszervezet titkára elmondotta, hogy bár az üzemük nem közvetlenül termelőüzem, hanem a feladatuk, hogv minél több, s jó vájárokat képezzenek ki. Az üzemnél a pártszervezet biztosította, hogy a párttagság 85 százaléka részt- vesz szervezett pártoktatásban. Az üzem dolgozói helytálltak a békéket csőn jegyzésnél is, helyt, álltak a tervteljesítésben is, hiszen tervüket 143 százalékra teljesítették. Harmos Mihály, a béketáró üzemvezetője elmondotta, hogy náluk a pártszervezet nem számoltatja be a műszakiakat a végze“t munkáról, nem érdeklődik a párttitkár a tervteljesítésről. Az a feladat, hogy a pártszervezet élén olyan elvtársak álljanak,:akik szívügyüknek tartják a termelést. Jakubovics elvtárs, a Szorospatak pártszervezet titkára elmondotta, hogy az első fé.évben elért eredményeken megpihentek, s úgy gondolták, hogy minden fog menni magától. Nem foglalkoztak a pártbizalmiakkal, népnevelőkkel, s ennek a következménye, hogy a tervüket nem teljesítették. November havi tervüket — mondotta — már fog* ják teljesíteni. Krefíi István, a mizserfai vállalattól, arról beszélt, hogy üzemük a legjobban gépesített üzem, s hiba, hogy a gépeket nem használják Ki megfelelően. Az a feladat, hogy megszerettessük a bányászokkal a bányagépeket, amelyet elsősorban jó, politikai munkával kívánunk megoldani. Tihanyi elvtárs a bánya- és energiaügyi minisztérium részé, röl elmc.iuotta, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszthöz tartozó üzemeknek n :nden lehetőségük meg van a tervek maradéktalan teljesítéséhez, túlteljesítéséhez. A műszaki dolgozók feladata a munkaerőki helyes csoportosítása. Megtörtént a rónai vállalatnál, hogy sok dolgozót te’epítet- tek egy egy munkahelyre, a dolgozók nem tudták a kitermelt szenet elszállítani. 50 dolgozó más üzembe való helyezésével a terv- teljesítés fejenként 2 mázsával emelkedett. Alkalmazni kellene a szélesbomlokú fejtési mód* szert, mégis egyes helyeken csak elővájásókból termeltek, még, csak kamra és csoportos pillérfejtéseket sem alkalmaztak. A műszaki dolgpzóknak hinni Kell a terv maradéktalan teljesítésében, bízni saját képességeikben a dolgozók akaraterejében. A nagyafetíva-órtekezleten elhangzott hozzászólások mind azt bizonyították, hogy tervünk reá- “is és ígéretet tett a nagyaktíva- értekezlet, hogy az 1952-es döntő tervév célkitűzéseit maradéktalanul teljesíteni fogják.
