Szabad Nógrád. 1952. november (8. évfolyam. 89-97. szám)

1952-11-19 / 94. szám

1952 november 19. SZABAD nSgrSd 3 Á DÖNTŐ TERVÉV CÉLKITŰZÉSEIT TELJESÍTENI FOGJUK — Aktiv aért ekezl etet tartottak bányaüzemeink kommunistái, műszaki vezetői — A salgótarjáni pártoktatás házában a nógrádi szénme. dence párt- és szakszervezeti funkcionáriusai, szakszer vezetek aktívái értekezletet tartottak, ahol Hidas István elvtárs. a nagybudapesti páribizo.tság titkára tartott eiőadást. — Dolgozó népünk, pártunk, s Rákosi elvtárs vezetésével a Szovjetunió állandó, sokoldalú és baráti segítségével az elmúlt nyolc év. alatt mérföldes léptek­kel haladt előre hazánk a fel­emelkedés útj-'n — mondotta Hi­das elvtárs. — Többet haladtunk előre nyolc év alatt, mint a fel- szabadulás előtt évszázadok alatt. Hazánk az urak országá­ból a dolgozó nép hazája, elma­radt mezőgazdasági országból, fejlett mezőgazdasággal rendel­kező ipari országgá vált. Az el­múlt évek alatt hazánk átalakult, megszépült, megfiatalodott. Gyors tempóban épült az új, szocialista Magyarország. A Statisztikai Hivatal harmadik negyedéves terv teljesítéséről szóló jelentése is azt mutatja, hogy az ipari munkásság meg­tette kötelességét, s hónapról hónapra, negyedévről negyed­évre teljesítik, túlszárnyalják döntő tervevünk célkitűzéseit. Ugyanez vonatkozik a szénbá­nyászatra is. A szénbányászat gyorsütemű fejlődését mutatja, hogy amíg 1938-ban a magyar szénbányákban 8,886.000 tonna gzenet bányásztak, addig 1952-ben el kell érnünk a 19 millió tonnát és az öt* éves tervünk végén, 1954- ben 27.5 m'llió tonna sze­net kell kitermelni, ahhoz, hogy az ötéves terv során létesülő' 260 új gyárat, az ipar kenyerével, a szénnel elláthassa. A 260 új gyár azt jelenti, hogy átlagban öt naponként egy új üzem lép be a termelésbe és az új üzemeknek energiára van szükségük, amelyet szénbányá­szatunknak kell biztosítani. Fejlődésünk velejárója, hogy az országnak egyre több és több szénre van szüksége — mon­dotta Hidas elvtárs. A Nógrádi Szénbányászalti Tröszt is az elmúlt nyele év alatt nagyszerű fejlődésen ment keresztül." Ha csupán az 1952. év adatait hasonlítjuk össze az 1951. évi szénterme lesi adatokkal, akkor is azt látjuk, hogy egy év alatt 26.1 százalék­kal termeltek több szenet a Nógrádmegyei Szénbányászati Tröszt bányái. Ezek az eredmé­nyek mutatják a bányászok aka­ratát, erőfeszítéseiket, mellyel biztosítani akarjália pártunknak, Rákosi elvtársnak adott szavuk betartását. Az eredményeket a bányászok hősies munkája mel­lett csak úgy lehetett elérni, hogy pártunk, kormányunk min­den lehetőt elkövetett annak ér­dekében, hogy a Horthy-rend- ezerből ránkmaradt, elavult, kor­szerűtlen, kirabolt bányákat kor­szerűsítsük, nagy gondot fordí­tunk új, nagy szénmennyiséggel rendelkező bányák feltárására és sok százmillió forintot fordí­tunk a bányák gépesítésére. 1952-ben a Nógrádmegyei Szénbá­nyászati Tröszt üzemei két darab Dombass-kombájnt, 21 darab kaparó, 16 gumisza- lagot, 30 darab fejtcE<ala­pácsot, sok fúrókalapácsot, szénfúrógépet, szivattyút s más egyéb gépi berendezést kapott. Ez megkönnyítette a bányászok munkáját s joggal elvárja az or­szág — elsősorban az ipari mun­kásság —, hogy a korszerű gé­pek beállításával emelkedjen a bányák hozama és nagyobb mennyiségű szénhez jussanak az üzemek kazánjai, a vasutak moz­donyai, a dolgozók tűzhelyei. Bányászaink a legjobban fize­tett, a legjobban megbecsült, sza­bad emberekké lettek, biztosítva van az a perspektíva, hogy sor­suk, életük napról napra javul­jon, szebbé váljon. Rákosi elv- társ mondotta 1951. október 21-én, a' bányásztanácskozáson. „A régi világban a bányász kény­szermunkásnak, rabnak érezte magát, akit a föld alá kénysze- rített az éhség és ott tartott a csendőrszurony.“ A mi felada­tunk — mondotta Hidas elvtárs —, hogy emlékeztessük bányá­szainkat a múltra, hogy még jobban gyú.öljék meg az áíkos múltat és még jobban ragasz­kodjanak az újhoz, a szabad, boldog, békés életünkhöz, szo­cializmust építő népi demokrá­ciánkhoz. A bányászok megbecsülését mutatja Nógrád megyében is számos új lakás, több kultúrház, Nagybátonyban új bányászváros épül. Ezt mutatja, hogy a szénme­dencében ez évben 366 bányász részesült kormánykitüntetésben, 1951- és 1952-ben 437-en kap­tak sztahanovista oklevelet, s ezév szeptemberében 6106 bá­nyász kapott hűségjutalmat, 2 853.652 forint értékben, amely átlagosan egy főre 1290 forintot jelent. Nincs eil- an nap — mondotta Hidas elvtárs —, hogy Rákosi elvtárs ne foglal­kozna a bányászok kégdé­sével. Figyelemmel kíséri munkájukat, eredményűket és hibáikat is. A szerető gondoskodást bányá­szaink igyekeznek jó munkával viszonozni. Hidas elvtárs emlékeztette a nógrádi bányászokat, az egy évvel ezelő.ti bányásztanácsko­zásra, hogy Rákosi elvtárs az ország nevében a bányászoktól azt kérte, „ennek a mai tanács­kozásnak egyik legfontosabb eredménye, hogy mindannyian megállapítottuk, hogy tervünk, amit kidolg. ztunk reális és tel­jesíthető. Csak a mi saját jó munkánké függ, hegy az utolsó százalékig végre is hajtsuk.’“ Ami a múlt évi tervre vonatkozik, ugyanez elmondható ezévi ter­vünkre is, hogy az reális és tel­jesíthető. Rákosi elvtárs azt kér­te, , hogy szilárdítsuk meg a munkafegyelmet és pártszerve­zeteink, párttagjaink támogassák a műszáki vezetőket, valamint megígérte Rákosi elvtárs, hogy a bányászok anyagi jólétén kor­mányunk javítani fog. Amit Rákosi eivtárs egy év­vel ezelőtt megígért, maradékta­lanul teljesítette. Ami a bányá­szok ígéretét i’leti, nem lehet egybehangzóan megállapítani, hogy adott szavukat maradékta­lanul teljesítették. Addig, amíg a Nógrá„. szénbányászati Tröszt az első negyedévi tervet túl­teljesítette, addig a harmadik negyedévi tervet nem teljesí­tette maradéktalanul. Az AUot- mány-akna október havi tervét 117 százalékra teljesítette, addig a Szurdok nem teljesítette ter­vét. Ez a példa azt mutatja, hogy amit az egyik bánya meg tud csinálni, ugyan ezt joggal el lehet várni a másiktól is. Ugyan­ilyen különbségek varinak az egyes csapatok tervteljesítésé­nél is. Mátranovákon Cene Ernő csapata 205 százalékra tel­jesítette tervét, Száméi József csapata már nem teljesítette. Nem törvényszerűség az, hogy egyik akna teljesíti a tervét, a másik nem, / nincs olyan tör­vényszerűség, hogy az egyik csapat lemarad a tervteljesítés­sel, a másik pedig túlszárnyalja. A termelés legfőbb hiányos­sága, az egyenletes termelés hiá­nyában keresendő. Jellemző Nógrád megyében is. hogy a hónap első' felé­ben nagy a lemaradás, míg a másik felében kapkodás, rohammunka folyik. Egyes helyeken azonban1 nemcsak a hónán elején megy lassan a munka, hanem a hét elején ügy kell megszervezni a mun­kát, hogy a hónap első dekád- jában, a hét első napjaiban is teljesítsék a tervet. A tervek teljesítésének, túl­teljesítésének; legfőbb akadálya a munkafegyelem lazasága. Az összes iparágak között a bá­nyákban a legmagasabb a meg­betegedettek száma, sok az igazolatlan kimaradás, a késés. A munkafegyelmet megszilárdító mozgalmat, mint a melegcsá- kányváltást elhanyagolják. Az igazolatlan mulasztás szeptem­ber hónapban körülbelül 1000 tonna szénkiesést jelentett Nóg­rád megye bányáiban. A mun­kafegyelem lazaságához tartozik, hogy sok a hozzájárulással eltávozottak száma is. Ezek azt “bizonyítják, hogy nem sikerült kialakítani Nógrád megyében azt a légkört, amelyben a hanya­gokat, a lógósokat, lustákat a dolgozók megbélyegzik, mint ahogy ezt Rákosi elvtárs mon­dotta. A munkafegyelem meg­szilárdításánál feladat, hogy a párt- és szakszervezeti szervek, a DISZ, állandó, felvilágosító munkája kísérje az igazgatók fe­gyelmi határozatait. Ne tűrjék meg, hogv a kommunisták meg­szegjék a munkafegyelmet, ha­nem .maguk mutassanak példát, s a lógósokat vigyék a bányászok közvéleménye eié. A termelési tervek teljesítésé­nek harmadik akadálya, hogy nem folyik kielégítően a munka­verseny. A következő hetekben és napokban dől el az 1952-es évi terv teljesítése és túlteljesí­tése, a dolgozók ezrei és tízezrei adott szavának teljesítése az 1953-as évi tervünk szilárd alap­jának megteremtése. A lemara­dást a dolgozók nagymérvű po­litikai felvilágosításával tudjuk behozni, tudjuk valóraváltani a döntő tervév célkitűzését és az utolsó negyedévre tett vállalások teljesítésétől függ egészévi mun­kánk sikere. Érvényesíteni kel! a* gazdasági, vezetők január 12-i tanácskozásának útmutatá­sait valóraváltani a „termelj ma többet, mint tegnap’“ jelszót. Jobban kell javítani a kölcsön- jegyzéoi ka.ipány során fellen­dült agitációt, ismertetni a dol­gozókkal munkájuk közvetlen, vagy közvetett összefüggését egész ötéves tervünk megvalósí­tásában. Hidas elvtárs a továbbiakban elmondotta, hogy más dolog fel­ajánlani és más dolog ezt telje­síteni. Bár vannak eredmények a szocialista munkaversenynél, azonban még mindig kampány- szerű, több gondot keil fordíta- niak úgy a munkaverseny szer- vazésáre mint a felajánlások teljesítésére. Legnagyobb hiba, hogy a szakszervezet és a bánva műszaki emberei nem érté­keik menetközben a válla­lások teljesítését, nem hoz­zák nyilvánosságra az ered- menyeket. így yan ez Szorospatakon is, s ugyanak-or a bánya-tröszt terü­letén 355 jelvénye« és okleveles sztahanovista — bár versenyben állnak — de teljesítésük nincs rendszeresen értékelve. Ahol ez hiányzik, ott a verseny leike, mozgatóereje nincs biztosítva. A dolgozók hamarosan elfelejtik, hogy miiyen felajánlásokat tet­tek, csökken a verseny lendülete. A műszakiak feladata, hogy biztosítsák a csilléket, a szerszá­mot, a megfelelő munkahelyeket, s ha ezek közül bármelyik is hiányzik, csökken a versenylen­dület, a szervezetlenség akadá­lyozza a munka verseny kibonta­kozását. Vannak jó műszaki em­berek, akik látják a verseny je­lentőségét, azonban e téren is hi­ba várj, hiszen 657 műszaki dol­gozó közül csak 396 tett felaján­lást. A hátralévő időben pártszer­vezeteink segítsenek a szakszer­vezetnek, a DISZ-nek, a műsza­ki dolgozóknak és a közös harc­nak meglesz a gyümölcse a terv­teljesítésben. Mutassanak példát a kommunisták ne úgy, mint Tordas-üzemnél, ahol a pártta­goknak csak a kisebbik része tett felajánlást, maga a párttát- kár sem soka* törődik a ver­senymozgalommal. A harcos versenyszellem kialakításához szükségszerű, hogy egyik bá­nyász a másikkal, egyik csapat a másikkal versenyezzen. Jobban t<i kell használni a tervteljesítés érdekében a bányagépeket, az Sz. 153. sz. rakodógépet, Döntess-kombájnt. Felbontani a terveket termelési dekádokra, csapatokra, alkalmazni a fejlett munkamódszereket. A ciklusos grafikon szerint dolgozó frontok száma tíznek volt előirányoz­va, mégis a medence mindösz- sze hat kisebb frontfejtésekre szorítkozik. Bányász műszaki dolgozóink többsége népi demokráciánk mellett áll, becsülettel teljesítik kötelezettségeiket. A pártszer­vezetek, n műszaki értelmiség termelést előmozdító helyes in­tézkedéseit, s annak végrehajtá­sát politikailag biztosítsák. A hi­bák okait továbbá a bányász párt- és tömegszervezetek elma­radásában, a párt politikai tö­megmunka elmaradásában kell keresni. Bányász pártszervezeteink munkája bá-r az utóbbi időben javult, de mégis elmaradnak a követelményektől. Egyes helye­ken, mint Tiribesen maga Lehóczki elvtíirs, a műszak párttitkár mutat példát a termelésben. vagy Pál János elvtárs nép­nevelő, a margittárói hánya- üzemnél, aki 22 mázsa szén­nel termel többet naponta, mint amennyi a terve, azonban ez nem általánosítható. Rákosi elvtárs moűotta, hogy a jó párt­munka próbaköve a jó termelés. Ahol jól dolgoznak a pártszer­vezetek, ott ez a jó munka a térfélé® számszerű adatainak állandó emelkedésén látszik. Nem egy helyen lehet tapasz­talni, hogy a pártszervezetek, kommunisták, nem folytatnak kellő harcot az ellenség ellen. A tervteljesítés eió'íeltéte.e, hogy a kommunistának, optimistának kell lenni, bízni kell a sikerben és ez biztosítja a párt határozatai­nak a végrehajtását. A párt poli­tikai munka gyengesége arra ve­zethető vissza, hogy bányász pártszervezeteink nem érzik át eléggé, hogy hatalmon lévő párt vagyunk. A hatalom nemcsak jo­gokat, hanem kötelességeket is jelent. Bányászpártszervezeteink kötelességei különösen nagyok, mert olyan munkaterületeken dolgoznak, melynek munkája fel- emelkedésünk egyik kulcsa. A párt politikai munka elma­radása abban is megmutatkozik, hogy az alapszervezetek nem kapnak elegendő segítséget a feisőbb szervektől, azok nem üléseznek rendszeresen, nem mozgósítják így megfelelően a párttagokat, s pártonkívükeket a párt előtt álló feladatok megol­dása érdekében. A pártcsoport' bizalrr-iakat, népnevelőket, párt- szervezeteink nem fegyverzik fel hatékony agitációs eszközökkel, nem beszélik meg velük rend­szeresen fontos, hazai és nem­zetközi eseményeket. Hibák mu­tatkoznak a párthatározatok maradéktalan végrehajtásában. Nem ellenőrzik a hozott határo­zatokat maradéktalan végrehaj­tását, s emiatt nem történik meg a határozatok pontos végre­hajtása. A nagyszerű termelési ter­vünk teljesítését a káderek dön­tik el. Nógrád megyében is meg­vannak a tehetséges káderek, csak türelmesen kell foglalkozni, törődni velük. A marxista-lenin­ista elmélet elsajátítása teszi a kommunisták munkáját tudatos­sá, az elmélet segít meghatároz­ni nagyszerű céljainkat, s vele oldjuk meg napi feladatainkat. Ennek segítségével látjuk meg a hibákat, mutatjuk meg a ki­vezető utat. Az oktatás nem ki­elégítő helyzetéhez hozzájárul az is, hogy nem megfelelő a pártctktatás színvonala. Ezért sokkal na­gyobb figyelmet kell fordí­tani bányászaink pártoktatá- sára. Ahol rosszul megy az oktatás, ott maguk a pártszervezeti ve­zetők, titkárok sem tanulnak megfelelően. Nem egy helyen tapasztalható, hogy pártszervezeteink nem szá­moltatják be a szakszervezetet végzett munkájáról. Egyes he­lyeken, mint Kisterenyén, néma szakszervezeti bizalmiakon ke­A tűzhelygyár dói gőzéi csatlakoztak a Soproni Vasárugyár selejtosökkentési felhívásához Az elmúlt héten levél érkezett a Soproni Vasárugyár dolgo­zóitól a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozóinak, inelvben a seiejt elleni harcra hívják fel a Tűzhelv-gvár dolgo­zóit az alábbi szempontok szerint: 1. Az 1952 év negyedik ne­gyedévében megadott normálse- lejt-százalékot. melv öntöde tel­jesíti. vagv közelíti meg a leg­jobban. 2. 1952 első. második, harma­dik negyedévhez viszonyítva a negyedik negyedévben milyen széltek, hogy nagy hiba volt eddig, mivel az öntöde se- fejtjét csak globálisan érté­kelték. Ennek követkéz lében a dolgozók egyéni selejt* jeikkel sohasem voltak tisz­tában. arányú selejtcsökkentést érnek Vállalták, hogv egv olyan úi el. tervezetet dolgoznak ki. melynek 3. A minőség megjavítása ér- bevezetésével naponta és egyé* dekében melyik öntödének lesz nenként meg tudják állapítani a a legalacsonyabb fehérselejt- százaléka. 4. 1952. első negyedévéhez vi­szonyítva a negyedik negyedév­ben milyen arányú hozamszáza­lékot ér el az öntöde jó árura vonatkoztatva. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói november 15-én, szombaton röpgyűlésen beszélték meg a soproni vasáru- gvár versenykihívását, melyet örömmel fogadtak. A röpgyűlé­sen fizikai és műszaki dolgozók selejtszázalékot. Az üzemben táb­lát helyeznek el. amelyre rend­szeresen kiírják az egyéni dol­gozók selejtszázalékát és dla- grammszerűen kimutatják a se- lejt csökkenését vagv emelkedé­sét. A 24 főből álló oktató-brigád, amelv szakmunkásokból és mű­szaki dolgozókból tevődik össze, vállalta, hogv a jövőben fokozot- ta’-ban t:> odaadóbban végzi ok­tató munkáját, hogy az egyéni dolgozók seieitcsökkentésre tett több javaslatot mondtak el. így vállalásainak teljesítését biztosít­a műszaki vezetők arról be­sák. Versenyre hívták ki egymást a Moszkva és Leningrad vilíamosgépgydri dolgozók A szovjet emberek magasra közötti munka versenyt. „Azt ja­emelik a szocialista verseny vasoljuk — írták levelükben —. zászlaját a verseny keretében hogy vegyük számba a belső az alkotó együttműködés nagy- tartalékokat, s tegyünk konkrét szerű példáját látjuk a Kirov- szocialista vállalásokat az ütő­ről elnevezett leningrádi „Elek- dik sztálini ötéves terv határ* troszila’“ és az ugyancsak Ki- idő előtti teljesítésére, a kom- rovról elnevezett moszkvai Di- munizmus nagy építkezései szá- namó-gyár versenykihívásában, mára rendelt gépek határidő A moszkvai villamos gépipari előtti leszállítására, a munka dolgozók teljes szívvel helyesel- minőségének megjavítására, a ték a leningrádiak javaslatát, tudomány és a termelés közötti hogy még hatékonyabbá, még alkotó együttműködés megszl* harcosabbá tegyék a két gyár lárdítására’V resztül szervezték a versenyt, hanem az aknászokat bízták meg vele. Pártszervezeteink DISZ- szel kapcsolatos munkájára még mindig jellemző, hogy nem hajt­ják végre a Központi Vezetőség 1952. július 28-1 határozatát. Ezért pártszervezeteink titkárai­nak elő kell venni és tanulmá­nyozni ezt a határozatot, s fo­kozott segítséget, támogatást kell adni a DlSZ-szervezetek- nek. Az előttünk álló nagy fe’adatok megoldása szükségessé teszi a bányász aktívák, bányász n,irnagcr< öntudatának emelését, helyt­állása“, példamutatásuk to­kozását. Ezzel párhuzamo- san egyenes arányban fog eme kechti a széntermelés is. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa is nagy feladatok elé állította a szovjet bányászokat, akik tel­jesítik is kötelezettségeiket. A magyar bányászok vegyenek példát a szovjet bányászokról, kövessék őket, s egész orszá­gunk, pártunk, Rákosi elvtárs azt várja a bányászoktól, hogy főbb szenet adjanak az országnak — fejezte be beszédét Hidas elv- társ. Hidas elvtárs előadásához töb­ben hozzászóltak, Somoskői Sándor, az íré .bányai pártszer­vezet titkára elmondotta, hogy bár az üzemük nem közvetlenül termelőüzem, hanem a feladatuk, hogv minél több, s jó vájárokat képezzenek ki. Az üzemnél a pártszervezet biztosította, hogy a párttagság 85 százaléka részt- vesz szervezett pártoktatásban. Az üzem dolgozói helytálltak a békéket csőn jegyzésnél is, helyt, álltak a tervteljesítésben is, hi­szen tervüket 143 százalékra tel­jesítették. Harmos Mihály, a béketáró üzemvezetője elmondotta, hogy náluk a pártszervezet nem szá­moltatja be a műszakiakat a végze“t munkáról, nem érdeklő­dik a párttitkár a tervteljesítés­ről. Az a feladat, hogy a párt­szervezet élén olyan elvtársak álljanak,:akik szívügyüknek tart­ják a termelést. Jakubovics elvtárs, a Szoros­patak pártszervezet titkára el­mondotta, hogy az első fé.évben elért eredményeken megpihen­tek, s úgy gondolták, hogy min­den fog menni magától. Nem foglalkoztak a pártbizalmiakkal, népnevelőkkel, s ennek a követ­kezménye, hogy a tervüket nem teljesítették. November havi ter­vüket — mondotta — már fog* ják teljesíteni. Krefíi István, a mizserfai vál­lalattól, arról beszélt, hogy üze­mük a legjobban gépesített üzem, s hiba, hogy a gépeket nem használják Ki megfelelően. Az a feladat, hogy megszeret­tessük a bányászokkal a bánya­gépeket, amelyet elsősorban jó, politikai munkával kívánunk megoldani. Tihanyi elvtárs a bánya- és energiaügyi minisztérium részé, röl elmc.iuotta, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszthöz tarto­zó üzemeknek n :nden lehetősé­gük meg van a tervek maradékta­lan teljesítéséhez, túlteljesítésé­hez. A műszaki dolgozók feladata a munkaerőki helyes csoportosítá­sa. Megtörtént a rónai vállalat­nál, hogy sok dolgozót te’epítet- tek egy egy munkahelyre, a dol­gozók nem tudták a kitermelt sze­net elszállítani. 50 dolgozó más üzembe való helyezésével a terv- teljesítés fejenként 2 mázsával emelkedett. Alkalmazni kellene a szélesbomlokú fejtési mód* szert, mégis egyes helyeken csak elővájásókból termeltek, még, csak kamra és csoportos pillér­fejtéseket sem alkalmaztak. A műszaki dolgpzóknak hinni Kell a terv maradéktalan teljesítésé­ben, bízni saját képességeikben a dolgozók akaraterejében. A nagyafetíva-órtekezleten el­hangzott hozzászólások mind azt bizonyították, hogy tervünk reá- “is és ígéretet tett a nagyaktíva- értekezlet, hogy az 1952-es dön­tő tervév célkitűzéseit maradék­talanul teljesíteni fogják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom