Szabad Nógrád. 1952. november (8. évfolyam. 89-97. szám)
1952-11-12 / 92. szám
mű november ti. SZABAD n8gb1d 9 Kétnapos értekezletet tartottak a nógrádinegyei állami gazdaságok vezetői és élenjáró dolgozói A békéért folyó harc még nagyobb hazafias tettekre kell hogy mozgósítsa megyénk dolgozóit A nógrádmegyei állami gazdaságok vezetői élenjáró dolgozói vasárnap és hétjün kél napos értekezletet tartottak Salgótarjánban a nógrádmegyei tanács nagytermében. A kétnapos tanácskozás célja az volt, hogy az állami gazdaságok igazgatói, pártszervezetek titkárai, élenjáró dolgozók megtárgyalják az eddig elvégzett munkánknak az eredményeit és hiányosságait. A kétnapos tanácskozásnak két napirendi pontja volt. Az egyiket Gyurica elvtárs, a heves- és nógbádmegyei állami gazdaságok tröszt igazgatója tartotta. Majd hétfőn Bernáth Rezső elvtárs. az MDP nógrádmegyei pártbizottságának mezőgazdasági osztályvezetője tartott beszámolót. Gyurica elvtárs az állami gazdasági tröszt igazgatója beszámoló] ában ismertette a nógrádmegyei állami gazdaságok tervteljesítés&aek eredményeit és hiányosságait. Beszámolójának első részében elmondotta, hogy az állami gazdaságok előtt igen naigy feladatok állnak a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért folytatott harcban. Ebben a harcban állami gazdaságaink Nógrád megyében is értek el eredményeket. Az 1949-es kezdési évhez viszonyítva, emelkedett az áí átáll»- mártya, a földterülete és mindezek mellett jó eredmények vannak a különböző növények termesztésében. A beszámoló — az eredmények mellett — rámutatott arra is, hogy az állami gazdaságoknak sok még a tennivalójuk, hogy a meglévő hiányosságokat kijavítsák. Nem egy állami gazdaságban van még olyan hiba, minit a hényelpusztaiban, ahol 21 katasztrális hold területen még földben van a cukoi- répa, de hiba vaw az állami gazdaságok most soroniévő legfontosabb feladatánál, az őszi vetési muskák elvégzésénél. Ha állami gazdaságaink be akarják tölteni a rájukháruló feladatot, akkor a munka szervezésénél — de különösen a fc gye'em megszilárdításánál — javítani kel[ munkájukban — hangoztatta többek között Gyurica eivtárs beszámolójában. Hétfőn reggel tartotta meg a beszámolóját Bernáth Rezső elvtárs. Beszédében rámutatott, hogy az állami gazdaságoknál az eredmények melletti hibákért a járási pártbizottságok is felelősek, mert a pártbizottságok átesve a lónak a másik oldaíára, túlsúlyban csak a termelőszövetkezeti csoportokkal foglalkoztak és elhanyagoltak az állami gazdaságok segítését Pedig mint mondotta: — Erre a kérdésre Rákosi elvtárs a következő világos kérdést adja. Az állami gazdaságokat úgy kell fejleszteni, hogy egy lépéssel termelőszövetkezeteink előtt járjanak, mind a gépesítésben, mind az új módszerek bevezetésében!. Erre. ma már meg van minden lehetősége. Állami gazdaságaink, ha jól dolgoznak, bebizonyíthatják az egyénileg dolgozó parasztoknak a> nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Jó példával jár a példamutatásban elől a szügyi, újmajori tan gazdaságok, a kétbodonyi gazdaság, ahol az őszi szántás vetési munkákat megfelelően, határidőre elvégezték. — Ahol eredményes a munka, ahhoz nagyban hozzájárult az állami gazdaságok pártszervezeteinek politikai, fejvilágosító munkája. Ezen a területen is vannak példamutató elvtársak, mint például Varga István. Markó M hály, Vince Mihály párttitkárok. — A növényápolási munkák melleit a pártszervezetek jó munkája és az állami gazdaságok igazgatóival a munka jó összehangolása eredményt hozott az állattenyésztésnél is. Alkalmazzák a tejhozam emelése érdekében az új szovjet módszereket és például a kisterenyai állami gazdaságnál ennek következtében jelentősen emelkedett a tej termelése. 14—16 liter íejési átlagot is elértek. — A pártszervezetek gyenge munkája a dolgozók közötti állandó, felvilágosító munka hiánya nem egy esetben azt eredményezi, m nt a karancskeszi állami gazdaságban, hogy megkéstek az őszi mimikával. — Á lanti gazdaságainknak éberen kell figyelni, hogy a munkájuk jó legyen végrehajtva, mert figyeli munkájukat az egész megye dolgozó parasztsága. Ott, ahol lemaradás van, az ellenség rögtön akcióba lép és a faluban a dolgozó parasztok előtt gúnytárgyává igyekszik tenni. A beszámoló a továbbiakban ismertette, hogy a fegyelem megszilárdítása érdekében az állami gazdaságoknál az eddigieknél jobban kell alkalmazni a bírálatot a szocialista építés legélesebb fegyverét. Ezzel el tudják fojtani sokhelyen meglévő elbizakodottságot, ami akadályozza a jobb munka kifejlődését. Majd Bernáth elvtáns arról beszélt, hogy az állami gazdaságok igazgatóinak, de elsősorban a pártszervezetnek és szakszervezetnek el kell mélyíteni a dolgozókban a versenymozgalmat, amely előre lendít'óje lesz a további feladatok jó és gyors végrehajtásának. A feladatok ismertetésénél többek között kihangsúlyozta, hogy a hátralévő időkben az állami gazdaságoknak minden körülmények között pótolni kell a vetésben még meglévő lemaradásokat. s mielőbb el kell végezni a betakarítási munkákat. ★ Mindkét beszámolót számos felszólalás követte. A vasárnapi vitának igen komoly hiányossága volt az, hogy a felszólalásoknál a gazdaságvezeíők, de még a párttitkárok is előszeretettel hivatkoznak előre nem- látott okokra és szinte úgy . nézett ki, hogy’ ki akarnak bújni a felelősség alól. Majd Raj László elvtárs, a borsosberényi állami gazdaság igazgatója felszólalásában helyesen rámutatott, hogy az állam: gazdaságokban meglévő hiányosságokat siránkozással és nem látott okokra való hivatkozással nem lehet kijavítani. Az állami gazdaságoknak — mondotta — módjukban volt a munkát jól elvégezni. Ahol ez nem történt meg, azért volt. mert a gazdaság vezetői nem éreztek felelősséget, nem szervezték meg helyesen a munkát és ebből adódott a lemaradás. Hiányos a szakmai oktatás is, amely nagyban rányomja bélyegét arra, hogy maguk a dolgozók'nem látják, a munka elvégzésének jelentőségét. Egyik legfontosabb feladatunk — hangsúlyozta —, hogy magunk keressük meg a hibákból a kivezető utat, oldjuk meg a problémáinkat. A sziráki állami gazdaság kiküldötte arról beszélt, hogy milyen jelentőséggel bír a gazdaságok életében a munkaverseny kiszélesítése. A sziráki állami gazdaság csatlakozva a sáribes- nyői felhíváshoz, a takarékosság terén komoly eredményeket ért e] a mesterséges borjűneve- lésnél. A felvásárolt és újszülött borjúkat mesterségesen táplálják. Kéthetes korukig anyatejet kapnak, majd utálna szénateával keverik a tejet, s ez a módszer bevált az állami gazdaságnál. A mesterséges, nevelésnél 3 forint 78 filléres megtakarítást értek el. Eddig így 31.752 forintos megtakarítást tudnak kimutatni. Az értekezleten részvevők felszólalása egyes hibáktól eltérve azt mutatták, hogy az állami gazdaságok Nógrád megyében is be tudják tölteni a rájukháruló feladatokat. Az értekezlet részvevőinek vasárnap este külön filmbemutató volt, ahol a fejlett szovjet mező- gazdaság és állatitenyésztésről kaptak képet az értekezlet részvevői. A többi hozzászólást lapunk legközelebbi számában ismertetjük. A III. Békevilágkongresszusra való készülés megyénk béke- harcának is nagyjelentőségű megerősödését jelenti. Sokezer olyan dolgozó kapcsolódott bele aktivan a békeharcba, akik a népnevelők, a békebizottsági aktívák felvilágosítása nyomán jöttek rá, hogy az ő mindennapi munkájuk, kötelezettségeik becsületes teljesítése, tanulásuk, a gyűléseken való harcos kiállásuk mind szorosan összefügg a világbéke megőrzésével, erősíti a békéért küzdők hatalmas táborát. Az a sokszáz békeküldött, akik resztvettek a járási küldöttértekezleteken, sokezer dolgozótársa nevében beszélt, amikor községe, üzeme dolgozóinak harcos békeakaratát tolmácsoltál, ajándékait és leveleit átadta A járási küldöttértekezletek azt mutatták, hogy a küldöttek legnagyobb része jól teljesítette megbízatását, hűen tolmácsolta dolgozó társainak üzenetét. Az értekezleteken beszámoltak a küldöttek arról, hogy mit vállalt a kongresszus tiszteletére az ő községük vagy üzemük, de elmondták azt is, hogyan teljesítették eddig ezt a vállalást. Ez mind a békebizottságok javuló munkáját bizonyltjai. A járási küldöttértekezletek azonban csak állomásai voltak békeharcunknak, beszámolók, az eddig végzett munkákról. Ez az állomás újabb erőgyűjtést kell hogy jelentsen további harcainkhoz. A jövőben még inkább és egyre jobban tettekben kell megnyilvánulnia a dolgozók békeakaratának. Egyre nagyobb feladatok háménak békebizottságainkra is. A magyar békemozgalom első szervezeti formái 1950. tavaszán alakultak ki, a prágai békekongresszus után alakullak meg az első magyar békevédelmi bizottságok. Azóta sokezerre nőtt ezekneK a száma és egyre jobb felvilágosító munkájuk nyomán napról napra újabb dolgozók kapcsolódnak be az aktív békeharcba. Most a járási küldöttértekezletek után a> békebizottságoknak az a feladatuk, hogy egy .perer • se szüntessék meg felvi'ágositó munkájukat. Ezentúl is rendszeresen tartsák meg a békekisgyűléseket, ismertessék a békeharc minden fontosabb eseményét, hogy ezen keresztül világosan lássák a dolgozók a békeharc eredményeit és ez egyre nagyobb tettekre, egyre jobb munkára serkentse őket. A békeharcban senkisem maradhat semleges. Békemozgalmunkkal el kell érni, hogy egyetlen becsületes dolgozó se legyen pasz- szív ebben a harcban. A békebizottságok ismertessék meg a dolgozókkal ezeknek a százmillióknak a harcát. Akkor a dolgozók vlágosaibban fogják látni, hogy ez a harc milyen változatos, sokrétű. Hogyan változik minden országban az adott körülményekhez. Koreában, Vietnamban fegyverrel a kézben harcolnak érte a dolgozók, Franciaország- Olaszországban a had:anyagok kirakásának megtagadásával, sztrájkokkal, tüntetésekkel és még sok más módon folyik a harc a többi kapitalista országokban is. A Szovjetun óban, a népi demokratikus országokban pedig becsületes jó munkával, az állam iránti kötelezettségek túlteljesítésével, — tehát ezeknek az országoknak a megerősítésével — akadályozzák meg a kapitalistákat háborús terveik valóravódtásában. Ha ezt a, dolgozók világosan látják, akkor minden! meg is tesznek azért, hogy az ő jó munkájuk hozzájáruljon ennek a nagy óéinak az eléréséhez. Békebizott- saga nk ebből láthatják, hogy milyen nagy jelentősége van annak, ha ok egyre jobb felvilágosító munkát végeznek és ezzel újabb és újabb munkahőstettekre sarkalják dolgozóinkat. Ha falun, a-béke- ká »gyűléseken egvre újabb felajánlások születnek, ha a dolgozó parasztok határidőre végzik el mezőgazdasági munkájukat, növelik a terméseredményt, ha túlteljesítik beadási kötelezettségeiket. AJárási küldöttértekezleteken sok küldött mondta el. hogy községük dolgozói azt üzenek: g jövőben az eddiginél is jobban fognak I dolgozni szeretett hazánk megerősítéséért, a béke megvédéséért Megyénk bányászai lelkesen küzdöttek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának méltó megünnepléséért. A dolgozóik lelkes munkájának következtében a Nagybá- toriyi Szénbánya Vállalat október 6-án 117 százalékra teljesítette a napi előirányzatot. Ezen a napon a szoröspataki bányaüzem 112.2 százalékot ért el. A 19-es csapat Balázs József vezetéseve; az előző negyedévi vállalását teljesítette, s újabb fogadalmat tett, hogy november hónapban 1.872 mázsa szenet termelnek terven felül. A kultúrbrgád tagjai is vállalást tettek 312 mázsa tervenfelüli szén kitermelésére. Az üzem tervteljesítését azonban hátráltatják az olyan dolgozók, mint Zagyi Ferenc, Csikós József szállítók, akik november hónapban még egy műszakot sem dolgoztak. November 10-ig 80-ra emelkedett az üzemnél az igazolatlan műszakmulasztás. A laza munkafegyelem következtében az üzem a havi előirányzatot csak 79.6 százalékra teljesítette. így a harmadik negyedévi lemaradás a negyedik negyedévben tovább növekedik. Eddig több mint 88 vagon szénnel termeltek keve sebbet november hónapban Szorospatakon. Az üzem párt- és szakszervezete nem foglalkozik kellő eréllyel az igazolatlanul hiányzókkal. Az üzemnél nem teremtették meg azt a légkört, amelv elítéli a munkaíegyelem- lazítókat. November 6-án elért eredmény csak rövid ideig tartott. 9-én d. e. már csak 51.5 százalékra teljesítették az előirányzatot. A fenntartási munka és a megelőző karbantartás elhanyagolása következtében ezen a műszakon a szállítás többórás kiesése akadályozta a folyamatos termelést. A hármas eresz- - kében délelőtt 11 órakor kötél- szakadás történt, melynek megkötése délután 2 óráig eltartott. Az itt dolgozó csapatok több mint 3 óra hosszáig nem óbb munkára van szükség Szorospatakon kaptak üres csillét. Délután fél kettőkor pedig a iejtaknában egy tele csille többszáz méteren keresztül a® utána következő csillékkel együtt visz- szagördült. Az elszabadult tele csilié több biztonsági berendezésen keresztül haladt, melyek nem működtek, üzemképtelennek bizonyultak. A műszaki vezetők nem ellenőrizték rendszeresen a biztonsági berendezések üzemképességét. •Súlyosbítja az esetet, hogy előző nap, november 8-án a keleti mező nyolcas ereszkében fenntartási munkák helyett 7 emberre] szeneltettek. Az üzemvezetőség állítása szerint g nyolcas ereszikében a hét ember fenntartást és termelő munkái együtt végzett egy kanyar egyenessé tételénél. Az üzemvezetőség állítása azonban nem teljes mértékben fogadható el, mert ez 'alkalommal 32 csille szenet termeltek és idejük a fenntartási munkák végzésére már nem volt. így az üzem karbantartását elhanyagolták, melynek következménye kihatott ,a másnap délelőtti termelésre. A november 9-i délelőtti termelést akadályozta még, hogy a kötélcserét nem végezték el idejében és csak reggel 9 órakor indulhatott meg a szállítás. Az üzem egyenletes termelését gátolja a versenyszellem és a versenylendület csökkenése Kevés gondot fordítanak a verseny- nyiivánosságra is. A szorospataki bányaüzemnél a csapatvezetők, harmadvezetők és a csapat tagjai nem értesülnek rendszeresen az elért eredményekről. Számos olyan, csapat van, amelyik még a mult-hó- napi eredményét sem tudja. Nem értékelik a kultúr- és a DISZ-brigád között folyó verseny állását sem. Az üzem műszaki vezetőinek a jövőben nagyobb segítséget kell biztosítaniok a termelés érdekében a dolgozóknak, igyekezzenek az üzemnél lévő hiányosságokat röv'd időn belül felszámolni. A párt- és szakszervezet a népnevelőket és aktívákat mozgósítsa a terv teljesítésére s követelje meg tőlük, hogv mint párttagok, íe.gelsősorban ők mutassanak példát a helytállásban, áldozatkészségben. a terv teljesítéséért folyó harcban. CIKKEINK NYOMÁN: A Salgótarjáni Üveggyár vezetői rendet teremtenek az importanyagok kezdése terén A Szabad Nógrád november 1-i számában- kemény bírálatot mondott a Salgótarjáni Üveggyár vezetői felé az importanyagok felelőtlen kezelése végett. A bíráló cikk nyomán a Salgótarjáni Üveggyár igazgatósága belátta, hogy az importanyagok kezelése terén sürgős változtatásra van szükség és a november 10-i jelentésükben az alábbi intézkedésekről számoltak be: Az importanyagraktár rendbehozatalán, akiszakadt zsákok kicserélésén 8 tagú brigád do! go- zik. Az importanyag rendezése 5 napon belül befejeződik. A jelenlegi szükségraktárak ablakainak, ajtajainak rendbehozatalai folyamatban van. Felelőst jelöltünk ki a segéd- raktárakból az anyag ki- és behozásának állandó ellenőrzésére, a felelős neve: Kovács István. Az anyag ki- és behozásával foglalkozó munkavállaló személyileg felelős az áru kezelési előírásának betartásáért., Az 1953, évi beruházási tervünkben 600 ezer forint értékű építkezés szerepel anyagraktárépítés céljaira. E beruházási tétel ütemezése 1953. év első és második negyedében lesz végrehajtva Egyre szebbé, boldogabbá válik megyénk dolgozóinak élete az ötéves tervben Egy nap vá'aszt el bennünket az első békekölcsön harmadik nyeremény, é$ második tör tesztesés sorsolásától. November 13-tól I6-ig a debreceni „Arany Bika"-szállóban ötven és félmillió forint kerül kisorsolásra, több mint 153 ezer kötvényt sorsainak ki a húzást napokon. Az eddigi sorsolások alkalmával megyénk szómos dolgozója nyerte vissza többszörösen az államnak kölcsönadott forintjait. A nyert összegeken kívül dolgozóink nap nap után szemmel kísérhetik iparunk fejlődését, hazánk, megyénk hatalmas építkezéseit, melyet kölcsön adott pénzükkel segítettek elő. A lt l j i- előtt Salgótar- felszaosoulas jánt egészségtelen munkáslakások százai képezték. Azóta . nagymértékben megváltozott a város arculata. Az ötéves terv nyomán egyre több emeletes munkáslakás épül. A régi egészségtelen üzemek, gyárak a hatalmas beruházások következtében válnak egyre modernebb, egészségesebb üzemekké. A Salgótarjáni Acélárugyár 1951—52. évben 23 millió forintot kapott. Felépült az úi drót- húzó üzem, új és korszerűbb gépek beállításával a gazdasági szerszámüzemben növelhették a termelést. Üzembehelyezték az úi 300 és 600 tonnás modern saj tolót, melynek építése 650.000 forintba került. A gyár és a lakótelep ivóvíz- ellátására 3 kutat mélyítettek, amely több, mint 1.800.000 forint költséggel készült. Többmillió forintos beruházási költséggel épülnek a víztároló medencék, melyek szürőteleppe! lesznek berendezve. November 1-én kezdték meg az új hideghengermű és az irodaház építését. arculata is meg- Tuztielygyar változott a fel- szabadulás óta. A szovjet öntödék mintájára hazánk egyik legkorszerűbb öntőcsarnoka épült fel. A • munkafolyamatok 70 százalékát Itt Is már gépek végzik. Közel 2 millió forint beruházást kapott eddig az ötéves tervtől a Salgótarjáni Üveggyár. Korszerű felszereléssel új láboratórium épült fel. A dolgozók többtermelésért folytatott harcát nagymértékben elősegíti az üvegipari automata gép, melynek napi termelése több mint 4300 darab üveg. Az üvegcserépmosó berendezés pedig az üveg minőségének a megjavítását szolgába. Több fúró, s marógépet, vasipari szerszámokat kapott az üzem ötéves tervünktől. harca is napról Bányászol napra könnyebbé válik a hatalmasösszegű beruházások következtében. Az ötéves tervben eddig már két darab szovjet Donbass-kombájn, több, mint 2 ezer méter gumiszalag és 41 darab kaparószalag, 320 fejtőkalapács, 120 darab villanyfúró, 23 darab csusz- daszállítógép é$ 50 darab fúrókalapács könnyíti a bányászok munkáját. Üzembe helyezték az új Kányás-aknát. Napról napra jobban alakul a nagybátonyi bányászváros képe is. Eddig 7 darab 2 és 3 emeletes lakóház épült fel. ötéves tervünk sikeres végrehajtása során napról napra szebbé válik Salgótarján is. Az Ötéves terv első évében a vásártéren 4 darab 3 emeletes lakóház épült, s a legszebb a 76 la kásás épület. Eddig már 10 lakóház 461 lakással épült fel a városban A megyei tanácsházzal szemben újabb 3 kétemeletes lakóház hirdeti a terv alkotó munkáját. A kfÍ7l8kariPí megjavítására 75 n wzieneoes mil!iő forin{os k6!U séggei tervbevették a Hat- van—Salgótarján közötti betonút megépítését. Ebből az útszakaszból már 9 kilométert elkészítettek. Elkészült a Herencsény és Kutasó közötti útszakasz, amely két járás forgalmát segí*i elő. Az ötéves terv eddigi éveiben 81 hidat építettek. Tar község új vasútállomást kapott és 330 kilométeres útszakaszt lehengereltek, hat községben pedig járdát készítettek. Nógrád megyében 1945-ben csak 44 községben égett a villany. 1949-ben már 65, s 1952- ben 90 községben gyulladt ki a villanyfény. A megyében számos új iskola épült, többek között Salgótarján új ipari gimnáziumot, Pásztó új közgazdasági gimnáziumot, Szécsény mező- gazdasági technikumot, Balassagyarmat tanítóképzőt és mezőgazdasági technikumot: kapott A kulturális fejlődést segítik eiő a mozik, könyvtárak, kul- túrotthonok, melyeknek száma egyre emelkedik megyénkben. 1950-ben mozi csak 35, körzeti könyvtár egyetlen egy sem, népkönyvtár 91, üzemi könyvtár 25, kultúrotthon 15 volt. 1952-ben már 70 mozi, 2 körzeti könyvtár, 140 népkönyvtár, 40 üzemi és 71 kultúrotthon teszi kellemessé megyénk dolgozóinak szabad idejét
