Szabad Nógrád. 1952. október (8. évfolyam. 79-88. szám)

1952-10-01 / 79. szám

a SZABAD NOGRÁD 1952 október L Kína új „Nagy Fala“ zöld lesz Kétezer évvel ezelőtt az egyik kínai császár felépíttette a híres Nagy Falat, hogy Pekinget és az ország belsejét megvédel­mezze a sivatag nomádjaival szemben. Ma a kínai népi ha­todom elhatározta, hogy az or­szágot egy éppen ilyen hatal­mas oédelm< rendszerrel látja el, mégpedig a természet pusz­tító erőivel szemben. Az új kí­nai Nagy Falat nem kövekből építik, ezt facsemeték fogják alkotni. Kínának 1949-ben mindössze 50 mii! Hó hektár erdősége voit, azaz az ország területének csak körülbelül 5 százalékát borítot­ta erdő. Katasztrofális követ­kezményeket jelentett az erdő- állomány ilyen hatalmas mére­tű megcsappanása. Évszázado­kon keresztül folyt a rabló- gazdálkodás a kínai erdőkben, anélkül, hogy rendszeres erdő­kitermelésre bárki is gondolt volna. Amikor a japán impe­rialisták Északkelet-Kínát és Mandzsúriát megszállták, éven­te 5 millió köbméter fát ter­meltek ott ki Kína felszabadulása előtt egy­másután tűntek el az erdők, egyre gyakoriabbakká váltak az áradások. Az erdők kiirtása okozta a gyakori nagy árvize­ket. amikor mint például az 1949-es árvíz alkalmával 8 mil­lió hektár föld termése pusz­tult el. Az erdők vedel métől megfosztott vidékeken feltartóz­tathatatlanul nyomult előre a homok és az egykori virágzó termőföldeket sivár pusztaság­gá változtatta. Fuju vidékén például a lakosságot mindjob­ban és jobban visszaszorítot­ták a homokdűnék. A népi hatalom megalakulása után azonnal központi feladat­ként tűzte- bi az országos mé­retű erdősítési munkálatok mi­előbbi megindulását. Hamaro­san kidolgozták a Kínai Nép- köztársaság erdősítési tervét, amelynek előirányzatait né­hány hónappal ezelőtt felemel­ték. Az előzetes tervek szerint 30 év alatt erdősítik Kína 270 millió hektárt kitevő jelenlegi terméketlen területeit. Ezzel az ország területének 20 százalé­kát erdő fogja borítani. A kínai nép ugyanolyan lel­kes lendülettel fogott hozzá az erdősítési munkálatokhoz, mint az ország elmaradt iparának, mezőgazdaságának fejlesztésé­hez is. Tavaly tavasszal például több facsemetét ültettek, mint a Kuomintang-rendszer fenn­állásának 22 éve alatt. Két­százezer hektár területet erdő­sítettek. A terv elsősorban Eszakkeiet-Kína erdősítését irá­nyozza elő, ahol a világ egyik legnagyobb mezővédő erdősáv- ját telepítik. A Heilungkiang tartománybeli Fuju tájékán Jcez- dődik az erdősáv és a Liaotung félszigetig és a Skandinávig, a Nagy Fal kiindulási pontjáig húzódik. Ez a hatalmas erdő­sáv 1100 kilométer hosszú, 300 kilométer széles lesz és területe meghaladja a 3 millió hektárt. Létesítésére az erdősítési terv 15 évet irányoz elő. A munká­latokat már 1951-ben megindí­tották és négyezer hektáron 18 millió facsemetét ültettek. Ha ezek a facsemeték elérik a kellő nagyságot, körülbelül 2 millió hektár jelenleg terméket­len föld válik megmüvelhetövé, továbbá az éghajlatot megja­vítva, a termőföldeken mintegy egyharmadával növelik majd a terméshozamokat. Északkelet-Kínában ugyan­akkor fásítják a folyópartokat, fákat ültetnek, a vasútvonalak és az útvonalak nciiíi is. Kianqszu vidékén 600 kilométer hosszú erdősávot ültetnek, hogy gátat vessenek a gyakori táj­fun és a szökőár. pusztítá­sainak. Ennek az erdősávnak az ültetése tervek szerint 1958- ra fejeződik be. Ez az erdősáv a Kiangszu vidékén 50 száza­lékká! emeli majd a termésho­zamokat. A kínai nép hatalmas lelkese­déssel dolgozik az erdősítési terv megvalósításán. A főisko­lákon és az egyetemeken ezer és ezer ifjú foglalkozik erdé­szettel. Két-három évén belül 20 ezer erdészeti szakember áll a jelenleg dolgozó szakemberek mellé, hogy irányításuk alatt mennél előbb felépüljön Kína új Nagy Fala, ez a zöld fal, amely egyszersmindenkorra megszünteti az árvízveszedel­met, megakadályozza a szélvi­harok vad pusztításait és vi­rágzó paradicsomot varázsol a népelnyomó rendszerek rabló- gazdálkodása folytán sivár pusz­taságokká változott területeken Őszi vetés a kolhozban ' ~ wiiii ", rV- **< - í- : A Szovjetunió mezőgazdaságában éppen úgy, mint az ipar­ban ciklusos módon történik a termelés. A nyárvégi termésbe- takarífási munkálatok után azonnal hozzáláttak a tarlóhántás­hoz és megkezdték az őszi munkák elvégzését. A bjelorussziai Breszt területi „Szeptember 17-e’‘ kolhozban is alaposan kihasz­nálják a kedvező őszi időjárást, hogy idejében elvégezzék az idő­szerű műnk ála okát. Képünkön a bjelorussziai Breszt területi „Szeptember 17-e” kolhozban a gépesített őszi, vetéstTátfötJlK? Város a sivatagban A kulak csak kulák marad... A Bocsárlapujtői Bányász SK127 százalékra fejezte be az MHK ez évi előirányzatát A Bocsárlapujtői Bányász Sportkör nemrégen kritikát ka­pott a sajtón keresztül, mert az MHK-munka nagyon gyengén ment. A sportkör vezetősége e kritikát magáévá tette és a fönn­álló hibák kiküszöböléséhez fog­tak. Horváth István sportköri elnök a megbeszélés után mun­káját az MHK-ra építette és így sikerült a bányász sportkörnek 1952. évi előirányzatát 127 szá­zalékra teljesíteni. Ehhez a nagyszerű eredményhez nagy segítséget nyújtottak az aktív labdarúgók, akik a dolgozókat előkészítették az MHK-próbák le­tételére. De jó példával jártak elő az idősebb bányászdolgozók rs, akik szintén bekapcsolódtak az MHK-ba és igen nagy szám­ban próbáztak. Ezek közül is élenjártak Lévai János. 42 éves élmunkás, Szoiai János 53 éves bányász, akik igen jó eredmé­nyekkel tettek eleget az MHK követe! mén y ein ek. Azonban a jó munka mellett hiányosság is mutatkozik, így például a bocsárlapujtői tanács­elnöknek nem igen számít, mi­lyen mederben halad a község­ben a sport- és az MHK-munka. Ugyanis a sportkör tulajdonát képező MHK-akadálypályáról a felszerelések fa részei egyik napról a másikra eltűntek. Ami­kor a sportkör vezetői ez ügy­ben felkeresték a község tanács­elnökét Tóth Gáspár elvtársat, ő egyszerűen azzal utasította el a sportkör vezetőit, hogy nem a tanács dolga a sport éis ő nem foglalkozik sportügyekkel. Jogqal kérdezzük, hogy ha nem a tanács dolga a község ügye s az, hogy a községben a sportélet milyen irányban folyik, akkor kinek a dolga ez? A bo­csárlapujtői tanácselnöknek is meg kell végre érteni, hogy azért lettek a tanácsok meg­alakítva a község fiaiból, mert ők ismerik legjobban a közsé­gük problémáit és ők tudják legjobban ezeket a problémákat megoldani. A tanácsoknak köte­lességük a község sportját mindennemű támogatásban ré­szesíteni, hogy az aktív sportc­élét minél jobban fejlődjön. A bocsárlapujtői tanácselnöknek sem szabad harmadrendű kér­désként kezelni a község sport­ügyét, hanem aktív segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy a Bocsárlapujtői Bányász Sportkör ezekután még jobb eredménye­ket tudjon felmutatni. SALGÓTARJÁNI BÁNYÁSZ— BUDAPESTI KINIZSI 2:0 (0:0) Budapesten az üllői úti pályán vasárnap mintegy 30.000 néző előtt hatalmas küzdelemben, jobb csatársorával elsőízben verte meg saját pályáján a Sal­gótarjáni Bányász a Budapesti Kinizsit. A mérkőzésre igen sok salgótarjáni szurkoló kísérte el kedvenc csapatát, de nemcsak Salgótarjánból, hanem Zaqyva- pálfalváról, Kisterenyéről, Naqy- bátonyból és még több más köz­ségből is felutaztak a főváros­ba, a lelkes sporlibarátok, hogy tanúi legyenek ennek a mérkő­zésnek. A salgótarjáni csapat az első félidőben teljesen egyenrangú e’Iénfele volt a hazaiaknak. Eb­ben a játékrészben ugyan több helyzete volt a hazai csapatnak, sőt Kispéter 11.es rúgását Oláh ki Is védte, — de a tarjáni fiúk igen nagy lelkesedése és aka­rata már ekkor is megmutatko­zott. Különösen a védelem tagjai múlták egymást felül. Oláh, Kiss, ★ SALGÓTARJANI VASAS- MISKOLCI LOKOMOTÍV 2;0 (0:0) Salgótarjánban a két csapat igen kemény mérkőzést vívott egymással. A miskolciak túl ke­ményen játszottak, s hogy még­sem volt sérülés, az csak a vé- létíénen múlt. A tarjáni fiúk vol­tak többet támadásban, de a iól védekező miskolciak az első fél­időben még ellen tudtak állni, ^jówéhányszorM •• digen J meleg hsöyzét'étr-'-ISH téfíémtették a Vasas kapnia élő«. A második Té-Iidő- benHazután már a Vasas-csatá­rok Is keményebben és bátrab­ban vetették magukat a küzde. Gáspár és Par a volt a sorrend. A második félidőben azután megfordult a játék képe és a Bányász csatárai egymásután rohamozták igen veszélyesen a Kinizsi kapuját, pedig Dálnoki igen sportszerűtlenül igyekezetit Bablenát tartani. így is Bablena volt a Bányász legjobb csa­tára, s ő is szerezte meg csapa­tának a vezetést. Ezután kissé feljött a Kinizsi, de csatáraik nem boldogultak a tarjáni vé­delemmel. Majd egy gyors tar­jáni támadás végén Csuberda lövését Szabó kiütötte, de Dpova résen volt és a kipattanó labdát a hálóba lőtte 2:0. Ezután már hiába volt minden igyekezet, a Kinizsi csatárok nem tudták még a tiszte! eigólt sem elérni. A Bányász teljesen megérde­melten és igen Jó! játszva nyerte meg ezt a mérkőzést. A csapat tag iái tudásuk javát nyújtották, aminek eredménye meg is volt, megnyerték ezt a mérkőzést, melynek két pont|a igen sokat Jelent a további küzdelmek fo­lyamán. lembe. Az első gólt Csete érte el, szögletrúgásból szép fejessel szerezte meg a vezetést. Nem sokkal később ugyancsak ő érte el a második gó’t is. Szép táma­dás után a védők közül kitörve, hatalmas lövését a miskolci ka­pus nem tudta védeni. 2:0. Ez­után a miskolciak igen sport­szerűtlen játékba kezdtek, ami­nek következménye volt a sok figyelmeztetés és végül is Ková­csot^* j a ‘miskolciak-1 - ‘balfedezetiéit állította lW -Wjátékvezetői-!Jl*r>* Jók voltak; Csal a, Hegyi. Csincsik, Csete, Ruzsinszki. A miskolciak közül: Várhegyi, Siklós és Csabai. ★ Vakító fénnyel kel fel a nap a sivatagban. Az izzó korong a horizont fölé emelkedik és forrósággal önti el a földet. A reggeli órákban még kellemes Tahia-Tas, hús a levegő a hófehér házak árnyékában. A fiatal fák a nap felé nyújtják ágaikat. Csend és nyugalom honol Ilyenkor az ifjú város­ban. Ez a nyugalom azonban csalóka. Tahia-Tas lakói tud­ják, hogy hirtelen forró szél kerekedhetik, s akkor homok­felhők szállnak a város felett, hatalmas széltölcsérek szá­guldanak a levegőben. Ilyenkor néhány méternyire sem látni, a gépkocsivezetők nappal is meggyujtják a fény­szórókat. Tahia-Tas lakói a nagy építkezés első vonalában küz­denek. Minden nap, minden órájában szembeállítják aka­ratukat és értelmüket az elemi erőkkel. Akadályt állítanak a szélnek .támadást indítanak a futóhomok ellen. A szél egyre gyakrabban akad meg a várost minden oldalról körül­ölelő védőerdőöv lombosodó fáiban. És nagyszerű terv ké­szül: Alekszandr Karpov, Tahia-Tas erdésze azon dolgozik, hogy a szél erejét villamosenergia termelésére fogja be. Kemény harcot kell folytatnia a természet erői ellen, de mindig az emberek kerülnek ki győztesként a küzdelemből. A Tahia-Tasban elsőnek épült házakról már egy hónappal elkészültük után lehullott a vakolat. A szél kimarta, kifújta. Az építők erre cementlapokat használtak a külső burkolásra, s most bármilyen diihvel támad is a szél a lemezeken meg­törik fergeteges ereje. Este villanylámpák sokasága gyullad ki a városban. Fény árasztja el a házakat, a klubokat, könyvtárakat. Vilá­gosság árad szét a famegmunkáló gyárban, a kenyérgyár­ban, a javítóműhelyekben, a garázsban. Az árnyékban 50 fokot elérő, sőt sokszor ezt is meg­haladó nappali hőség után az emberek este élvezik a hűs levegőt. Sétálnak az aszfaltozott Béke-utcán, ahol a zene­kar játszik, ellátogatnak a klub színházába, mozijába. Az építők arra a napra gondolnak, amikor a nagytelje­sítményű földkotrógépek megkezdik az úttörő-csatorna vájását. Ez a nap már közel van: póznákra erősített kis zászlók jelzik a jövendő csatorna nyomvonalát. A városban nap-nap után újabb házakat adnak át ren­deltetésüknek. Egy évvel ezelőtt csak puszta, napperzselte sivatag volt itt. Azóta város épült — sokemeletes házakkal, vízvezeték­kel, üzletekkel, klubokkal, iskolákkal. És a városfejlesztés folyamatosan tart: most épül a müjéggyár. a kórház és a téli-klub. A nagy Sztálin géniusza lelkesíti az építőket. Az ő hívására jöttek ide az ország minden részéből. Makarenko ekszkavátorkezelő a sarkkörön túlról érkezett, Nyikolaj Ro-_ gyin traktoros Sztálingrádból. Sevcsuk gépkocsivezető Kutaisziból. Ignatov mérnök a Finn-Karéi Szovjet Szocia­lista Köztársaságból, Zolotuhin motorkezelő Kamcsatkáról. Vannak itt fiai a Távol-Keletnek, Szibériának, az Uralnak Leningrádnak. Közép-Ázsia köztársaságainak, a Baltikumnak. Nagy szerető családban élnek a? építők és munkájuk nyo­mán új élet hajnala dereng a Kara-Kum sivatag fölött. „A kulákság mint osztály a kapitalizmus maradványa, ellen­sége a néphatailomnak... el­lensége az egész dolgozó nép­nek” — mondotta Bierut elvtárs az Egyesült Lengyel Munkás­párt Központi Bizottsága ple­náris ülésén tartott beszámóló­jában. Lengyelországban is számos példa bizonyítja Bierut elvtárs megállapítását. Itt van Roman Rominski koscierzyn-i kulák ese­te. Nemrégiben tartóztatták !e tiltott valutaüzérkedésért; 154 dollárt és aranypénzeket talál­tak ugyanis lakásán. Ezzel azonban korántsem merül ki a kulák bűnlajtstroma. Rominski egyáltalán nem úgy néz ki, mint ahogy a vicc­lapokban a kulákot rajzolni szokták. Nincsen pocakja, nincs nagy bajúsza, még csak csiz­mában sem jár. Külsőleg ép­pen úgy fest, mintha becsületes parasztember lenne. Még okmá­nyokkal is igyekezett bebizonyí­tani, hogy a középparasztokhoz tartozik. Hivatalosan csupán hat és egynegyed hektár földje van, ezután fizeti az adót és teljesíti beadási kötelezettségét. A valóság azonban egészen más. Több mint 14 hektáron belterjesen gazdálkodott és ki­terjedt kertgazd álkod ást foly­tatott. Ennyi földet természete­sen nem is tudott volna egye­dül megművelni, ő azonban ilyesmire még kísérletet sem tett. Tizenöt mu-nkássa 1 dol­gozott, köztük 14—15 éves gye­rekekkel, akiket éppúgy kihasz­nált, mint a felnőtteket. A falu népellenes elemeivel szoros barátságban állott. Egyik cimborája: An tort i WisniewsKi egykori malomtulajdonos be­furakodott a szövetkezeti bolt­ba. A két kártevő hamar egy­másra talált. Rövidesen nagy­kiterjedésű feketéző hálózatot építettek ki. Wisniewski“ lopta aiz árut az üzletből, Rominski pedig értékesítette a feketepia­con. A házikutatás során Ro- minskiné! akkora raktárt talál­tak, amely egy vidéki szövet­kezeti üzlet raktárának is be­csületére vált volna. i TÖBB ERÉLYESSÉGET. Pádár József Kisecsetről írt szerkesztőségünkhöz egv levelet, melyben kéri a Megyei Testneve­lési és Sport Bizottság vezető­ségét. hogy nagyobb erélyesség- gei járjon el a megyei labdarúgó bajnokságban szereplő csapatok ellen, akik sportszerűtlenül jár. nak el. így például szeptember 7-ére a Balassagyarmat—Mátra- nováki Bányász bajnoki labda­rúgó mérkőzést kellett volna le­játszani Balassagyarmaton, me­lyen azonban a bányászcsapat nein jelent meg. Szeptember 21-én * ugyancsak bajnoki mér­kőzést kellett volna játszani a Balassagyarmati Lokomotiv ellen a'“Káráncsal jai Bányásznak, de a kárancsaljai csapat sem je’ént rtteg“.— ..Véleményem szerint -^Trjá levelében — az MTSB hanyagul, lazán, engedékeny módon kezel? a mérkőzések le­mondásait Feltétlenül szükséges­nek tartanám, hogy sokkal eré­lyesebben lérdcn fel a távol- rrfár*'ádÖ csapatokkal szemben és há kell, ne riadjon vissza a távolmaradó csapatok eltörlésé­től sem”. 'Pádár elvtársnak a válaszunk a következő: A megyénk bá­LABDARŰGÖ JÁTÉKVEZETŐINK TATAI EDZŐTÁBOROZÁSA. ..Hírt adtunk már lapunkban arról, hogv megvénk öt legjobb játékvezetője résztvett a tatai geUsptáborozáson, amelyen az or­szág t 200 játékvezetője tovább­képző elméleti és gyakorlati elő­adásokon fejlesztette tudását. A rríi megyénk kiküldött játék­vezetői elkészültek az edzőtábo- Pözás munkájának kiértékelésé­vel és megállapították, hogy bár á 'felszabadu’ás óta már több edzőtáborozáson vettek részt, igfém magas-színvonalú és szak­mailag jól előkészített táborozás nem volt. T.’.Á , tatai edzőtábor gyönyörű parkjában, ahol az olimpiásai-1: főzették maeukat a világbajnok­ságra. minden reggel 6—7-ig torna, majd 8—12-ig mikrofonon Ifer&sztül e’méleti, szak- és poli­tikai előadás volt. Maid a szak­előadások gyakorlati bemutatása volt. délután pedig a meghívott Ősapátok részvételével mérkőzé­sek voltak, amelyeken 30 percen, kent váltották egymást a játék­vezetők. ... Az elméleti előadásokon az Olimpiai és a sokévi tapaszta­latok alapján leszűrt tanulságok, Bet szabályok helyes a’kalmazását, a játékvezetők és partjelzők he­lyezkedését és az újonnan beve­zetett szabályokat adták át a játékvezetőknek, ame’yeket mind­járt a helyszínen, gvakorlatban ts bemutattak. A délutáni mér­kőzések után a játékvezetők 6—10 tagú tanulókörökké alakul­nyászcsapatainak tagjai egytől- egyig a bányákban dolgoznak, a nógrádmegyel bányák legtöbb esetben hárornharmados műsza­kot tartanak még vasárnap is. Tekintettel arra. hogy nép­gazdaságunk egyik fontos ipar­ága a szénbányászat, és, hoigy ötéves tervünket sikeresen be tudjuk fejezni, annak igen fon­tos tényezője az, hogy bányá­szaink mennyi szenet tudnak adni népgazdaságunknak. így tehát nem értünk egyet Pádár elvtárs kritikájával, hogy az a bányászcsapat, amely nem je­lent meg a mérkőzésen, ok nél­kül sújtva legyen. Ilyen enged­ményt kapott a balassagyarmati labdarúgó csapat is. amikor a vasi Másnappal kapcso’atban az MTSB azért, hogy a Balassa­gyarmati Lokomotív játékosai méltóan meg tudják ünneoe’ni odahaza a vasutasnapot, elha­lasztotta az erre a napra kisor­solt mérkőzését. Ügy gondoljuk, hogy joggal Járt el az MTSB akkor, amikor ezt az enged­ményt megadta a Mitranováki és a Karancsaljai Bányásznak Is, mfvel' ezeken a napokon a termelésből nem hiányozhattak a labdarúgók sem. tak és értékelték ki a mérkőzé­seken csinált jegyzeteiket. A politikai oktatás során a cári Oroszország minden más európai nemzettel szemben el­maradt sportját és a mai hatal­mas Szov?etunió mindent elsöp­rő eredménve-it hasonlítottuk össze. Az MHK és a GTO-rend- szer ismertetése volt a fő téma. Ennek a táborozásnak az ered mén ve játékvezetőinknél má. rág megmutatkozik, mert ' a tábo­rozáson résztvett sporttársak tapasztalataikat átadják megvénk többi játékvezetőinek, edzőinek és Játékosainak. A táborzáró ünneoség vé­gén az egyes mesrvók még a helvszínen kiértékelték az itt végzett munkát. A nógrádme- gvei játékvezetők ki ér teke lésé- bő1 kiragadok egy rész’etet, amely jellemző népi demokrá­ciánk gondoskodására sport­életünkről; Amikor az olimpia befejezése után megállapították. „ hogv Ma­gyarország a harmadik helven végzett, az egész világ snort- közvéleménye ámulva kérdezte, hogv ho.gvan végezhetett a har­madik he’ven üven maroknyi nemzet, a Szovjetunió és az Egyesült Ál’amok mögött. A vá­lasz az pnorttársak, hogv nálunk a snort államügv nálunk a spor­tolók továbbfe Vesztésére tata! és más edzőtáborokat létesít a dolgozók á’lama, hogv fiaink egyre jobb eredményeket érhes­senek el és egyre izmosabb, egyre erősebb bástyái lehessünk a békétábomak. László Imre Ahol azelőtt grófok - most a dolgozók üdülnek Ezt a levelet a budapeftj Szécsényi-hegyen• lévő „Vörös Csillag"’ üdülőben pihenő nóg'ád- megyei dolgozók , küldik. Al­kotmányunk biztosítja a dol­gozóknak az üdüléshez, pihe­néshez való jogot. Ahol mi va­gyunk, ezarégi Golfszálló. Itt a múltban még kizsákmányolok dőzsöltek, akik azt hangoztat­ták ^pihenés után édes a nyu­gatom". Ma a pihenést és nyugalmat itt a dolgozó nép fiai élvezik. Ez az üdülő nemcsak ahhoz nyújt lehetőséget, hogy a ter­mészet szépségeiben, a fővárat tájképeiben gyönyörködjünk, ha­nem a kulturális igényeket is ki­elégítjük. Hangversenyre, mo­ziba, színházba járunk. A fiata­lok kedvükre táncolhatnak, így alakul ki az a kollektív szellem, amely az üdülőn belül is egye­síti a munkást, parasztot és értelmiségi dolgozót. Egyaránt részlveszünk az irodalmi anké­tokon éppen úgy, mint a sajtó- értekezleten. Sokan közülünk — jó magam is az 54 évem­mel — letettük az MHK-pró- bát. Az Itt eltöltött kellemes na­pok után még nagyobb lendü­lettel, kipihenten fogunk hoz­zá a munkához. Üdvözletét kül­di és sok sikert kíván a nógrád- megyei dolgozók munkájához az itt üdülő Gén Tu-wei elvtárs is a Kínai Követség dől gozója és Sqalanchi Enricó olasz egyetemi hallgató, aki Budapesten tanul és műtét után pihen itt az üdülőben. Dr. Szálkái Géza, a Szabad Nógrád levelezője Krajnák Katalin, Acélára­gyár. Jancsó János, Acél­árugyár Bergfest Gyula, Tűzhely. gyár A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL Október 1, szerda. Kossuth-rádió: U.30: Cserfa, koszorú. Szatíra. — 13.00- Szí. nes muzsika. — 14.15- Bakonyi Klára hegedül. — 15,30; Tánc. zene. — 17.15: Népdalok — 17.30; A doüár álarp né'kül. — 18.15; Szív küldi. — 19.00; Építő, ipari félóra. — 20.30; Kelet, hős ttépe, köszöntfinkl — 22.25: Operettekből. " • Petőfi-rádió: 10.10- Szórakoz­tató zene. — 11.0Q: óvodások műsora. — 15.30- Szovjet é9 népi demokratikus híradó. — 15.45; Lehár és Kálmán operett, jelből. — 17.10; őszi ^szántás idején. 18.40: Tánczene. — 20.10; Milyen elemekből épül fel a világ. — 22.00; Bellini operáiból. Október 2, csütörtök. Kossuth-rádió; 11.30: Elkésett levél. - 12.30; Békedalok. — 13.15; Színes muzsika. — 15.30: Móricz Zsígmond éiete és mű- vei. — 16.30; A magyar nép történetéből; Bem Józsefről. — 17.15: Ifjúság hangja. — 17.35: Jő munkáért szép muzsikát. — 18.00; Néphadsereg híradója. — 19.00; Egy falu — egy nóta. Petőfi-rádió: 8.30: Az épfllS kommunizmus országában. — 10.50; Oláh Kálmán és zenekara játszik. — 15.00; A gyermek­rádió műsora. — 15.40: A fia­talok zenei újsága. — 17.00* Megemlékezés Tinódi Lantos Se­bestyénről. — 19.00; Az ötéves terv nyomában. — 19.35; Tánc­zenekar Játszik. Október 3, péntek. Kossuth-rádió: 11.30; Megváló, sült álmok. — 13.0Q; Lakatos Vince és zenekara játszik. — 15.00; Üttörő híradó. — 16.45* Orosz nyelvlecke. — 18.10: Fel­becsülhetetlen segítség. — 19.15; Filmzene. — 20.40; Begyűjtési verseny hírei. — 22.25; Toki Horváth Gyula és zenekara játszik. Petőfi-rádió: 8.15; Színes mu­zsika. — 10.10; Szovjet indulók és tömegdalok. — 11.00: óvodá­sok műsora. — 15.00; Népi. zenekar játszik. — 16.00; A békemű munkása. Irodalmi portré. — 17.00; .Szív küldi... — 17.40: Az ifjúsági rádió mű* sora. 18.10: A magyar munkás* mozgalom harcos múltjából. — 19.0Ö; Egy falu — egy nóta. — 20.00; A rádió tánczenekara játszik. HÁLÓK, KONYHÁK, HSTFÍT BÚTOROK nagy választékban KAPHATÓK BÚTORÉRTÍKESÍTÖ műm Salgótarján, Rákóczi-út 53. OTP. BEVÁLTÓHELY SZABAD NÓGRAD Az MDP Nógrádmeqyei Párt­bizottságának lapja Felelős kiadó; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal* Salgótarján. Rákóczi-U. 92. Telefon szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30 Szikra Lapnyomda Budapest, József-körút 5 Felelős vezető: Kulcsár Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom