Szabad Nógrád. 1952. október (8. évfolyam. 79-88. szám)
1952-10-29 / 88. szám
1852 Oktober 29. SZABAD N4$GB%D 3 A dolgozó parasztok széleskörű munkábaállitásával tudott a pásztói járás az első lenni a begyűjtésben A pásttól járás már hónapok óta az első helyet tartja a begyűjtésben, Ezt az eredményt döntően azzal érte el, hoqy a járás területén kevés község kivételével mindenütt dolgoznak az állandó bizottságok, fokozzák a versenylendületet, s keményen harcolnak az ellenség minden megnyilvánulásával szemben. amelyről Cser Gyula elvtárs, a járási tanács efnöke a következőket Írja: Járásunk az október 25-i kiértékelés szerint a beevüitési tervét globálisan 95 százalékra teljesítette, amivel eddig biztosítottuk magunk részére a járások közötti versenyben az első helyet. Mi felismertük, hogy ió eredményt csak akkor tudunk elölni: elsősorban ha a járási aárt- bizottság és a községi pártszervezetek irányítása meilett ezéles, népnevelő munkát végzünk és megértetjük a dolgozó parasztokkal, hogy a beadás telje- eftése országos érdek. Ennek alapján kapcsoltuk be a begyűjtési munkák érdekében az állandó bizottság tagjait és aktíváit is. A községek felismerték — sokan a saját kárukon, — hogy az állandó bizottságokkal közösen végzett munka hozhassa meg az eredményt. A községek között először Erdőkürtön, Szí - rákon, Vanyarcon, Mátraszöliő- sön vonták be az állandó bizottságokat a munkába. Ezekben a községekben az eredmény szinte ugrásszerűen nőtt meg. Magasan túlteljesítették a beadási terveiket. Erdőkiirtön például minden állandó bizottsági tagnak megvan, hogy a község melyik részéért felelős. Ha a község egy-egy részén lemaradás van, akkor az állandó bizottsági tagok segítségére sietnek a lemaradt rész felelőssének. Ezzel elérik, hogy a községnek egv része sem marad ef a beadással. Az erdőkürti munkamódszerek tónak bizonyultak. Nekünk, — a járási tanácsnak, — tehát most az volt a feladatunk, hogy ezt a ió módszert alkalmazzuk a iárás minden egyes községében. Ezt sikerült a járási tanácsnak végrehajtani. Mutatják azok az eredmények is. melveket mér eddig elértünk. Járású ik terüle tén 12 község telieshctte 100 százalékra, de azon fe'fi! _ >s a beadási Un ét. A többi községeinknek még egy-két százalék hiányzik a községi tervek 100 százalékos tel!*• sítésétői. Nem csuuán az ál s»ndó bizottságok munkájával 'udtuk az eiedménvt fokozni, hanem cmtl- lett nagy sálival fogta’xor.ur k a versenymozgalom kiszélesítésével. fértük, hogy iá ásunk lerületén nercen község páros- versenyben í’.l egymással. Ha sonló módon a terme!öszöve'kc- zetek is. A vtrsenv értékeléseié 3 községek és termelőuVe'keíe- tek időközönként bizDiiságokat küldenek egymáshoz, akik megnézik. hoerv egy hét alatb hogv alakult náluk a verseny. Ezzel elértük, hogy több mint 3120 dolgozó paraszt áll egymással párosversenyben. _ A községf tanácson keresztül nagy súlyt helyezünk arra, hogy ez a verseny rendszeresen értékelve legyen, öoboltatjuk az elért eredményeket, kiíratjuk a begyűjtési versenyt áb: ári, vasárnaponként a közérdekű hírszolgálaton keresztül népszerűsítjük az élenjárókat. Ezzel már olyan eredményekéi értünk el. mint például Há!u> ómban Mandlern Albertnál., aki a 388 kg-os kukoricabeadás; kőie'ezetísége helyett 511 kgot a dőli De tervét 133 százalékra teljesítette. Hasonló eredménnyel végzett Molnár Imre héhaim dolgozó paraszt is, aki kuKorcabeaáását 132 százalékra te'iesítette. A verseny irányításához, nyilvánosságának biztosításához igen nagy segítséget adnak az állandó bizo Sági tagok, mert amellett, hogv a rendelkezésükre álio eszközökké' — dobo'.ás, versenvtábla. hangosh'radó — ismertetjük a dolgozókkal az ei ért eredményeket, ök egyéni beszélgetések során is ismertetik az eredményeket a versenyben állókkal. A dolgozó parasztok megmozdulása láttán nagyarányú mozgolódásba kezdett az ellenség is. Nekünk tehát a járáson az ellenség leleplezésére is Irányítani kellett a dolgozó parasztokat. Az ellenség nagyon ravaszul támadott. Azt hangoztatta, ha a dolgozó parasztok beadják s terményt, nem lesz mive! hizlalni. Népnevelőink erre azzal válaszoltak. hogv példát mutatva teljesítették a beadást, amivel egyben bizcinyítotfák, hogy nem volt rossz a kukoricatermés szembe az ellenség hírverésével, amely azt bizonygatta, hogy rossz volt a kukoricatermés. Mikór így visz- szavertük az ellenséget, új akcióba lépett azzal, hogy megtagadta a beadást. Erre úgy jöttünk rá, hogy Tar községben megakadt a beadási lendület. A községi tanáccsal megvizsgáltattuk, hogy mi lehet ennek az oka. Kiderült, hogy Balogh Imre kulák, akinek a kukoricabeadása 350 kg, nem tett eleget a beadásnak, sőt lépten-nyomon azt híresztel- te, hogy ennek nem is tesz eleget. Közben a kukoricáját feketén árusította. Itt ismét az állandó bizottsági tagok segítettek, mert leleplezték a kulákot, mint feketézőt, és felhívták a hatóság figyelmét a magatartására. A kulákot a> bíróságra juttatták. Ezután Tar községben a beadás szinte ugrásszerűen megnőtt és a község versenyre hívta a megye valamennyi községét a terv- teljesítésre. Az eredményeink mellett még sok hiányosság van. Bujákon, Csecsén, Egyházasdengelegen még komolyak a lemaradásaink. Ide erősítést adunk a községi tanácsnak. Elküldünk a községbe valamelyik másik községből jóldolgozó állandó bizottsági tago kát, akik módszereket fognak átadni a lemaradt községeknek. Mi fogadalmat tettünk, hogy az Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére teljesítjük a tervünket és ennek eleget is teszünk, mert mögöttünk tudjuk a pártot és a becsületesen gondolkodó dolgozó parasztok nagy tömegét. Állatállományunk téli átteleltetése Országunk állattenyésztése a felszabadulás óta, de különösen az ötéves terv első két évében jelentősen fejlődött. 1948. óta szarvasmarha állomány 22, a sertésállomány 94, a lóállomány 27, a juh állomány 151 százalékkal növekedett. Országunk állatállománya lényegesen meghaladja a felszabadulás előtti színvonalat. Termelőszövetkezeteink csoportjaink állattenyésztése is szépen fejlődött. A nagy nyári aszály következtében úgy szemes, mint szálasíakarmányok- bán némi kiesés lett, s ez szükségessé tette, hogy minden tartaléktakarmányt begyüjtsünk, hogy ezzel biztosítsuk állatállományunk átteleltetését. Meg kell szervezni minden termelőcsoportunkban a iombgyüjtést. Az akáctomb, eperfa'.omb bel- értéke. egvenlő a közepes minőségű rétiszénával. A lombot leszedés után. magtárban, s ha ez nem áll rendelkezésünkre, akkor a padláson szárítsuk meg s szárítva tároljuk. Az akáciomb megtörve, sertések takarmányozására is felhasználható. Az abrak pótlására gyűjteni keli » tölgy, bükk akácmagot. E magok takarmányértéke megegyezik a kukorica takarmányértékével. A mag gyűjtéssel kapcsolatosan minden csoport vegye fel a kapcsolatot az illetékes erdőgazdaságokkal, s tárgyalják meg ki hol gyűjthet makkot. A tölgy és bükkmag darálás nélkül, még az akácmagot csak darált állapotban etessük sertéseinkkel. Fenti takarmányok begyűjtése mellett igen fontos a siló- zási terv túlteljesítése, hogy a téli alaptakarmányt biztosítani tudják, úgy a termelőcsoportok, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. A silózást előnyös ha rossz iflö beállta előtt teljesítjük. Tudni kell azt, hogy az eső hatására a kukoricaszár kilúgozódik, s így tápértéke csökken. Az időben le. vágott kukoricaszár beléntéke egyenlő a közepes minőségű rétiszénával, addig a széltől megtépett, esőtől kiáztatott kukoricaszár belértéke, csak alomszalma érték. Minden termelő, szövetkezeti osoport, földműves- szövetkezet és egyéni dolgozó paraszt azon legyen, hogv a kukoricaszárat répafejjel, répalevéllel és a cukorgyár által leszállított répaszelettel azonnal silózza. A kukoricaszár egymagában is 6ilózható s így nem kell várni a répasze'.et le. szállítására. A répaszeietet pedig megérkezésekor törekkel, vagy szalmaszecskával kell, vagy lehet besilózni. Az A feékáegyüjíési hétre vállalt kötelezettségünket teljesítettük — Levél Tar község békeharcosaitól -i eredményeket úgy értük el hogy a begyűjtési állandó bizottság felülvizsgálta a nyilvántartásokat, s a beadásban élenjáró dolgozó parasztok, párttagok, tanácstagok végezték a felvilágosító munkát. A vállalást kővető második napon a hátralékos dolgozókat lelátogatták. A községi tanács a nagyobb hátralékkal rendelkező kötelezettségüket súlyosan elmulasztó dolgozd parasztoknál helyszíni elszámoltatást végzett. A tanács eddig nem alkalmazta a kártérítést, illetve azok behajtását, a mulasztókkal szemben. Most következetesen eleget tettünk ennek, amelynek eredménye, hogy két nap alatt kukoricabegyüjtésnél 10 százalékos emelkedést értünk el, s büszkén jelentjük, hogy a békebe. gyűjtési hétre vállalt kötelezettségünknek eleget tettünk. Az eredmények értékelésénél megállapítottuk, hogy a tömegek bekapcsolása a feladatok végrehajtásában hozhatta meg a sikert, s ezen okulva a jövőben méginkább elmélyítjük a tömeg- kaocsolatot, így tudjuk a feladatunkat sikeresen megoldani. A béketegyüjtési héten a kukoricabegyüitési tervet 102 százalékra, hízottse'tést 106 százalékra, baromfit 73 százalékra, tojást 92 százalékra teljesítettük. A község dolgozó parasztjai az őszí vetést befejezték, s a mélyszántást 80 százalékra téliesítettek. Tar község dolgozó parasztjai megmutatták, hogy nemcsak óhajtják, hanem tettekke’, jó munkával, az állam iránti kötelezettségek maradéktalan teljesítésével harcolnak a békéért. Tar község dolgozó parasztjai a mdóttoáiasztő béke gyűlésen felhívással fordultak a megye valamennyi községéhez, hogy október 19—26-ig a Harmad’k Magyar Békekongresszus tiszteletére „békebegyüjlési hetet" tartanak. A községünk parasztjai vállalták. hogy kukorica- és burgonyakötelezettségüket 26-ig 100 százalékon felül teljesítik, s az összes napraforgót 24-ig begyűjtik Sertésbegyüjtés vonalán vállaltuk, hogy október 31-ig beütemezett tervet 110 százalékra, vágómarha féléves tervünket pedig 125 százalékra teljesítsük. Baromfibegyüjtés terén 24-re 80 százalékra, tojást pedig 95 százalékra fogjuk teljesíteni. A kétéves esti pártiskola jelentősége Pártunk az elmúlt esztendők során figyelembevéve sajátos viszonyainkat, mint minden téren jól hasznosította az SZKP propagandamunkája gazdag tapasztalatait is. A Szovjetunió komimunteta Pártjánál naigy jelentősége van a városi, kerületi, nagyüzemi pártbizottságok mellett működő esti pártiskoláknak. 1951-ben több mint 6000 esti iskolán 173.000 pártmunkás tarmit. Ezeken az iskolákon tanulnak a városi, kerületi pár*bizott- ságok titkárainak, osztályvezetőinek, ipari és mezőgazdasági üzemek, kolhozok pártszervezeteinek titkárai jelen'ős része. Az elmúlt oktatási évben nálunk is folyt már egyéves esti iskola. Az egy év tapasztalatai alapján kádereink előtt álló megnövekedett követelmények a feladatok jobb elvégzése érdekében a Politikai Bizottság június 5-i határozata alapján idő- tarta'omban, színvonalban növelte az esti pártiskolákat. E határozat is visszatükrözi megnövekedett feladatainkat mert ahhoz, hogy párttagjaink, teljesíteni tudják a tervet, ahhoz, hogy megállják a helyüket az osztályharcban, hogy vezetni tudják a tömegeket, hogy ei 'udjanak igazodni a bonyolult nemzetközi helyzetben, elengedhetetlenül szükséges, amit a szervezeti szabályzat is megkövetel, hogy „minden párttag szakadatlanul fejlessze politikát tudását, emelje műveltségi szín. vonalát, igyekszik elsajátítani a marxizmus, leninlzmus tanításait. A kétéves esti pártiiskolával pártunknak az a célja, hogy rendszeies, követelményeknek megfelelő oktatásban részesítse azokat a párt- és állami — gazdasási — funkcionáriusokat, ak'k a közeljövőben bentlakásos iskolán nem tudnak részt venni. Az esti iskolán, funkcionáriusaink a termelőmunka megszakítása nélkül elvégezhetik az 5 hónapos pártiskolát. Lehetőséget nyújt az iskola a magasszínvonalú tanulásra. Előny a tanulók számára, hogv nem szakadnak el a gyakorlati pártmunkától, igya tanfolyamon tanultakat közvetlenül haszno- sí'ani tudják munkájukban. Az itt tanuló elvtársak megszokják azt is, hogv a tanulás a marxizmus. leninlzmus elméletének állandó tanulmányozása, a párt munka szerves részé' alkotja. Megadja az iskola az alapot arra, hogy az iskola befejeztével Önállóan folytathassák tanulmányaikat A kétéves esti pártisko'a f8 tantárgya az SZK(b)P története. Ezenkívül magába foglalja a magyar párttörténetet és a politikai gazdaságtan néhány kérdését. A többi oktatási formáktól eltérően a hallgatók az általános műveltséggel foglalkozó kérdésekkel is megismerkednek. A párt iskola sikeres munkájának, biztosítása komoly feladat eié álütja a városi pártbizottságot. A pártbizottságnak a hallgatók kiválasztásával nem zárult le a feladata, hanem rendszeresen ellenőriznie kell az iskoíaveze- tőség munkáját, segíteni az előadókat, s esetenként a szemináriumi vezetésvázlatot megnézni, résztvenni előadásokon és javaslatokat adni az iskolavezetőség nek a munka jobb végzésére. A pártiskola eddigi tapasztalata azt mutatja, hogy a városi pártbizottság nem *ett meg mindent az oktatás sikeréért. A 40 személyes iskola 25 fővel indult meg, s az eddigi három foglalkozásnál komolyabb ellenőrzés nem volt. Nem érdeklődik a párt- bizottság. hogy milyenek az előadások színvonala, hogyan tanulnak a ha'lga- tók, me gfelel-c az iskola színvonala a követelményeknek. Pedig a kétéves esti pártiskola sikeres befejezése azt jelenti, hogy a város terüle'én növekedni fog az öthónapos iskolát végzettek száma, s ezzel jelentős mértékben lehet javítani a pár'építés színvonalát. A városi pártbizottságnak látni keli. hogy az esti iskola irányításával nagyjelentőségű feladatot végeznek, hogy a ké'éves esti pártiskoia létrehozásával, eszmei színvonalának állandó emelésével, módszereink javításával, úiabb jelentős lépést teszünk előre a pártpropaganda munkájának kiszélesítése terén. Meg bel! szívlelni Sztá'in elvtára tanítását, hogy: „Mint alapigazságot kell ismernünk, hopp mennél magasabb a párt és állami munka bármely részén működő funkcionáriusaink po'itikal színvonala és marxista leninista öntudata, annál magasabb és termékenyebb marad ez a munka, annál hatékonyabbak a munka eredményei." Ducsai Józsefné ké'éves esti nártiskols vezetője N Olvassa az egész ország... A „Szabad Föld“ ai elmúlt tólen olvasói számára pályázatot hirdetett ezzel a címmel: „Milyen lesz a falu élete ag ötéves terv végére? Milyennek szeretnénk, mit tehetünk éne?" A pályázatra mintegy 6000 dolgozó paraszt, férfi, nő, öreg, fiatal, küldte be írásait, s ezek legjavát válogatták össze a szerkesztők az „Olvassa az egész ország../’ címmel a Müveit Nép könyvkiadónál most megjelent miiben. Nem írók. hanem egyszerű falusi dolgozók mondják el benne, milyen csodálatos átalakuláson ment át a felszabadulás óta a magyar falu, hogyan látják sorsukat, jövőjüket, tennivalójukat. Az egyes írásokat fényképfelvételek színesítik, ezek még jobban kiemelik a magyar falu megújhodott életét. A könyv előszavát Darvas József irta. „... nem lehet ezt a könyvet meghalódás és lelkesedés, nagy belső izgalom nélkül végig olvasni — írja. Sokkal több ez. mint pályázati müvek felsorakoztatása: a nép, a mi népünk szól a kötet lapjairól. Nem írók írták, hanem olyan emberek, akik az igazságot, a valót mondják." A felszabadulás óta megváltozott új falu, pártunknak és népi demokrat’kus kormányzatunknak édes gyermeke szól hozzánk a könyvből, dolgozó parasztságunk jelenti: íme. ilyen a mi új életünk. Rákosi apánk bölcs irányításúvá . munkásosztályunk egyre növekvő támogatásával így változott meg az ország, a falu, s így változtunk meg magunk is. Gazdag mondanivalóikkal egymásután jönnek a valamikor lehajtott fejű, porig megalázott nők és férfiak Barti Andrásáé, Körösi Mthályné, Csapó Pál, Czikos Mihály, Szabó Péter és a többiek, — s jönnek a fiatalok Kakas Mária, a kis Martnai Irma, Balka Mihály, akik már nemcsak felszabadult életünkről, a boldog jelenről, napfényes iövönkröi tudnak írni. Valamennyi írásból, nőkéből, férfiakéból, $ if jakéból egyaránt, szinte perzseiően sugárzik a forró szeretet legnagyobb jótevőnk, Sztálin elvtárs és a felszabadító Szovjetunió iránt, drága Rákosi elvtársunk iránt, aki — mint a köteieki Egyed János írja — „jobb hozzánk, mini édesapánk Valóban: nem lehet ezt a könyvet m^amäs és lelkesedés nagy belső izgalom nélkül olvasni, — amikor a legközvetlenebbül érdekeltek, a falvak és a messze tanyák dolgozói írják le, mi mindent kaptak és kapnak az ötéves tervtől, hány régi sebet, mennyi régi sérelmet gyógyított meg már eddig is a dolgozók állama! Ez a könyv a leghitelesebben tudósit bennünket arról, hogy mit jelent a falu életében a villany, a telefon, a kultúrotthon, a bekötőút, a járda, o gyógyszertár, az artézikul, és a sok sok hasonló létesítmény, amely mmd az élet megszépítését, megkönnyítését segíti elő. A pályázatok élő tanúbizonyságai annak, hogy a magyar falu az elmúlt hét év alatt többel fejlődött, mint azelőtt az utolsó 50 esztendő alatt. MEGJELENT Kossuth Lajos: „Fel mindnyájan a hon védelmén«’' című válogatott cikk, és beszédgyüjte ménye. A kötet Kossuth-nak 1848—49-ből származó cikkeiből, beszédeiből, iratokból tartalmaz gyűjteményt. A gyűjteményt Bart-a István és Splra György állította össze. A burzsoá történetírás hamisítását lelep'ezl a Művelt Nép kiadásában megjelent Alpatov: „A reakciós történetírás a háborús oyu Itrqatók szolgálatában” című munkája. A könyv számos á!-történettudős reakciós nézeteit cáfolja meg elméletének és munkásságának rövid ismertetésével együtt- A habarna és a kuruzslás elleni harcban igen jó fegyver. PUszocktl: ..Az ember szárma, zása” című tsrnert népszerű ismeretterjesztő művének ül. második kiadása, melyet a Művelt Nép most jelentetett meg. Hazánk új arcu’atának. ötéves tervünk nagy alkotásainak megismerését segíti elő a Népszava könyvkiadónál megjelent Varga Domonkos „Megújuló magyar tájak” című munkája. A múltban, de különösen 1948 körül se szeri, se száma nem volt a sok okos tervnek, törekvésnek, hogy hazánk terméketlen területeit mentesítsük az Időjárás, főként az aszály csapásaitól. Több mint száz év után most érkezett el az Ideje a merész, nagy tetteknek. Varga Ignác készül a járási békeharcosok találkozójára Varga Ignác, Pagony község egyk béke küldötle lesz a járási küldöttgyűlésen. „Lesz miről beszélnem n küldöttértekezleten — mondja Varga elvtárs. Elmondom majd. hogyan éltem én a múltban, Akkor mindenki látni fogja, hogy van miért harcolni, van mit megvédeni. A mai ipari dolgozók felemelt fejjel járhatnak, van munkájuk, becsületes munkájuk után pedig mindenük meg van, ami a dolgozók éle-, tét széppé teszi. Nem úgy, mint amikor én voltam bányász. Hónapokig jártunk munka után, végül ha decemberben felvettek,- január-februárban már el is bocsátottak. Az én szüleim pa- rasztemberek voltak. 20 évig nyögtük, mire a 26-ban igényelt földet kifizettük, de az olyan kevés volt, hogy nem tudtunk belőle megélni. Ezért lettünk bányászok én és a testvéreim. Vagyis lettünk volna, ha munka lett volna. Egyszer éppen búcsú volt a faluban, amikor meghallottuk, hogy Kazáron felvétel van. Nem számított a búcsú, ott, hagytuk és a kertek alatt szökve mentünk át Kazárra, hogy a többiek meg ne tudják hogy munkalehetőség van. Az ilyesmit egyik a másik előtt eltitkolta, mert mind art gondolta, hogy akkor a másikat veszik fel, nem őt. Ott álltunk háromszázan és csak * százat vettek föl, de csak azokat, akik már dolgoztak Kovákon, Rónán, vagy Székoőlgyön. Amikor egy kis otthont akartam magamnak építeni 5000 pengő kölcsönt kellett fölvennem. Tíz évig nyögtem a kölcsön kamatait a banknál. Ma pedig sok dolgozó épít saját erejéből lakást egy év alatt. Azt már mi mondjuk el Varga elvtárs helyett, hogy milyen becsülettel tett eleget beadási kötelezettségének. Most saját fö’d- jén dolgozik és tudja, hogy államunk csak úgy tud egyre nagyobb jólétet biztosítani a dolgozóknak, ha a do'gozók is teljesítik az állam iránti köte'ezettségüket. Varga elvtárs, mint tanácstag is példát mutat a többi dolgozóknak. Beadási kötelezettségét gabonából 148 százalékra, kukoricából, burgonyából 110, napraforgóból 100 százalékra teljesítette. Most sorra járja a község dolgozó parasztságát, elbeszélget velük a háború és béke kérdéséről. Megkérdezi tőlük, milyen munlúval harcolnak ők a békéért, mit üzennek a iárási küldött- értekezletnek, mert nemcsak a saját életéről akar beszé ni ezen az értekezleten, hanem be akar számolni arról is, hogy községe, egész népe hogyan áll helyt a béke frontján.
