Szabad Nógrád. 1952. október (8. évfolyam. 79-88. szám)
1952-10-25 / 87. szám
2 SZAB All IVO GRAB 1952 október 25. PARTEPITES PARTSZERVEZETEINK FELADATAI. A TAGKÖNYVCSERÉVEL KAPCSOLATBAN politikájának Megyénk területén befejezéshez közeledik a párttagok és tagje’ölték összeírása. E feladat sikeres végrehajtáséihoz nagyban hozzájárult a pártcsoportvezetők és a párttagság áldozatkész munkája. Legtöbb a'apszervezeti vezetőség időt, fáradságot nem kímélve dolgozott, és felkerestek minden ecrves párttagot munkahelyükön, lakóhelyükön, hogy a Szervező Bizottság határozata érteimében a személyes beszélgetés, a párttagsági 'könyv adatainak egyeztetése alapján végezzék el az összeírást A párthatározat megszabja, hogy minden tagot személyesen kell felkeresni, velük el kell beszélgetni, s ennek alapján lehet összeírni. Van azonban még mindig alapszervezet, ahol nem kerestek fel minden tagot, nem beszélgettek el vele, bűnös, könnyelműséggel végezték az összeírást. Egyes helyeken a tagnyilvántartásból írták össze a tagokat, a kartonokat hiányosan töltötték ki és ki is hagytak tagokat. Ezeken a helyeken nem erezlek felelősséget a pártszervezet vezetőségei a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásáért. Pártszervezeteink vezetőségének — kü 'örvösképpen a titkároiknak — keli nagyobb felelősséget érezni a határozat végrehajtásáért, g az elkövetkezendő napokban e felelősségnek abban kell kidomborodni, hogy felkeresnek minden párttagot, tagjelöltet, ahol ezt eddig el- nru'asztották. így tudjuik biztosítani, hogy minden párttag, aki érvényes párttagsági könyvvel rendelkezik, megkaphassa az új tagsági könyvet. Ha e feladat végrehajtáséitól felületes munkát végeznek pártszervezeteink, akkor sok becsületes tag nem kapná meg tagsági könyvét, akik hosszú éveken keresztül harcoltak a párt végrehajtásáért. Pártszervezeteink vezetőségei mellett felelősek azok a tagok és tagjelöltek is, akik eddig még nem lettek összeírva, mert nem törődnek saját tagkönyvük sorsiéval. Minden párttagnak érezni kell, hogy a párttagsági könyv a párthoz való tartozás írásos okmánya. Alapszervezeteink vezetőségei hívják fel a párttagság figyelmét a Központi Vezetőség határozatára, hogy „az a tag, aki eltávozik, egy héten belül köteles új alapszeroezeténél jelentkezni". A párttagság összeírása megmutatta, hogy e téren, különösen sok a tenni va'ó. Gyakran előfordul, hogy egyes párttagjaink, akiknek elveszett a tagkönyvük, nem jelentik az aiapszervezet vezetőségének. Ez a súlyos mulasztás lehetővé teszi az ellenség számára, hogy az elveszett tagkönywel zavart idézzen ölő, akadá'yozza a nyilvántartás pontos munkáját, s a pártban végezhesse romboló munkáját. Az, aki elvesz^ tette párttagsági könyvét, 48 órán belül jelentse az alapszervezet vezetőségének. Alapszer- vezefeinfc vezetőségei pedig alaposan tanulmányozzák át a Szervező Bizottság 1949 szeptemberi határozatát, és azt a legközelebbi taggyűlésen oVas- sáik fel a piárt tags ág előtt. A pártcsoportvezetők feladata a párttagság összeírásával nem fejeződött be. Uira e! kell merni minden taghoz megmagyarázni a tag- könyvesére politikai jelentőségét, új feladatokra, a negyedik negyedéves terv túlteljesítésére, a mezőgazdasági munkák időben való elvégzésére kell mozgósítani, hogy a tagkönyvki osztó taggyűlésen új sikerekről számolhassanak be párttagjaink a tagsági könyvük átvételekor. P á r te söpört vezet oirtk állandóan magyarázzák meg párttagjainknak, hogy új tagsági könyvet az kaphat, akinek nincs tagdíjhátraléka. Párttagságunk túlnyomó többsége e<tdig is rendszeresen fizette tagsági díját. Azok a párttagok, akik eddig nem tettek eleget hónapról- hónaprai tagdíjfizetési kötelezettségüknek, most többsége a párthoz való ragaszkodás kifejezéseként rendezi tagdíjhátralékát. Párt csopor t v eze tői rak meggyőző, felvilágosító munkájukra ezek az elvtársak sietnek pótolni mulasztásukat Azokkal a tag- és tagjelöltekkel szentben, akik a felvilágosítás, figyelmeztetés ellenére sem teljesítették kötelességüket az alapszervezetesnk vezetőségei szerezzenetc érvényt pártunk szervezeti szabályzatának, mely megszabja, hogy „az a párttag, tagjelölt, aki három hónapig indokolatlanul nem fizet tagsági díjat ® ezen idő elteltével a felszólítás ellenére sem tett eleget kötelességé ek, megszűnik a párt'tagjának lenni." A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes a i apsz ervezet ei nkné', akik el vannak maradva a tagsági d'j fizetésével, most egy forinttal akarják kifizetni az elmaradt tagdíjakat. Pártszervezeteinknek fe' kell lépni e lazaságok ellen és a tagdíjat a progresszivitás arányában szar bad elfogadni. Pártszervezeteinknek legyen fe’adata, hogy ne legyen egyetlen olyan tag- és tagjelölt sem, aki pontatlanul teljesíti kötelességét, aki elmarad párttagsági díjának fizetősével. E feladatok sikeres megvalósításával iudfuk biztosítani megyénk területén is, hogy a tagkönyvcserét a párthatározatnak megfelelően hajtjuk végre. Breetw Gyula, megyei pártbizottság tartási alosztály vezetője. nyilvánFRANCIAORSZÁG A TÉL KÜSZÖBÉN Sokvázezer francia munkásesalád sivár, szomorú, sötét napok elé néz. A tél újabb nélkülözéseket ígér a frtíncia dolgozóknak. A francia kormány, amely milliárdokat fordít a fegyverkezési versenyre és a vietnami rablóháborúra, elhanyagolta a lakóházak, iskolák és kórházak építését. Súlyos lakásválság tapasztalható Franciaország minden városában. Seine megyében egyedül július hóban 5000 családot lakoltattak ki. Ugyanebben az időszakban további 597 család kilakoltatásáról hoztak végzést. Az amerikai monopolisták nyomására végrehajtott militarizálás pusztító következményei érezhetők. A dolgozó tömegek életének minden területén. A békés iparágak felgöngyölítése fokozza a munkanélküliséget. Különösen válságos a francia textilmunkások helyzete. Még a folyó éo elején e teljesen és részlegesen munkanélküli textilipari dolgozók száma 150.000-et tett ki, ma ez a szám közel félmillióra szökött fel, Lilié, Lyon, Tourcaing, Calais munkásnegyedei a nyomor és az éhínség képét mutatják. Munkanélküliség sújtja a gépkocsi-, építőipari munkásokat és más polgári szükségletekre termelő iparágak dolgozóit. Franciaországban manapság főképpen repülőterek, laktanyák és autó- míiutak épülnek, amerikai tábornokok tervei szerint. A békés polgári építkezésre szolgáló kiutalásokat befagyasztották. Frsnsiaorszag V EZE tói a francia dolgozók megtévesztése céljából azt hangoztatják, hogy az úgynevezett „Pinay-kisérlat" javítani fog az ország gazdasági helyzetén. De lássuk csak mit mond ezzel kapcsolatban Fougerol, a párizsi kereskedelmi kamara elnöke; „A Pinay-kísáriét nem újság. Mindössze összefoglaló neve azoknak az intézkedéseknek, amelyek végrehajtására, a legközelebbi évek folyamán a kereskedelmi kamara és a francia vállalkozók nemzeti tanácsa törekszik." Vájjon milyen „intézkedésekről" van itt szó9 Mindenekelőtt arról, hogy folytatni kell a fegyverkezési hajszái és a lehető legmagasabb hasznot kell biztosítani a fegyvergyárosok és hadiszállítóknak. Most. amikor feßSSfES Őszi esők kopognak a háztetőkön, a francia városokban és falvakban milliók gondolnak riadalommal jövőjükre, azokra a sóiét kilátásokra, amelyekkel az elkövetkező tél kecsegtet. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága már tárgyalja Franciaország 1953. költségvetését, amely az amúgyis felduzzasztott katonai költségek további növelését írja elő. Ez azt jelenti, hogy a francia népnek ismét nyakába kell vennie a militarizálás ezúttal még nehezebb jármát. Érdemes IMúlalási szerződést kötni Kan.yó István őrhalmi dolgozó paraszt e libahizlalás6al kapcsolatos szerződéskötésnél a következőket mondotta: — örömmel fogadtam a helybeli földmüvesszővetkezet megbízottját, amikor felkeresett azzal, hogy kössek liba- hizlalást szerződést. Hagy segítséget jelent ez nekem, mert ami kevés kukoricám maradt, azt a hízónak tartogattam, a libáimat a piacon így soványan 30—40 forintért kellett volna eladnom. Most a kukoricát november közepéig libahízlalással megforgatom és azt a sertéshízla- l&s előtt visszakapom, így ugyanezzel a kukoricával libát és disznót is hizlalhatok. Ha még figyelembe veszem, hogy az államtól 70 forintos kukoricát és egy kilogrammért 12 forintot kapok a leszerződött libáért, ezt összeadva jobb árat érek el. Kilogrammonként kapok 22 forintot és nem kell Gyarmaton a piacon álldogálva félnapot eltöltenem. Ezért két darab libámra kötöttem hízlalási szerződést." Kanyó Istvám példáját kővetve, a szomszédságában lakó Fábián István dolgozó paraszt is szintén 2 darab libára kötött hizlal ásj szerződést. Érsekvadkerten felelősségre vonják a nép ellenségeit Érsekvadkert községben a párt- stservezet irányításával a tanács és a tömegszervezetek egész községet átfogó mozgalmat indítottak, hogy az állam iránti kötelezettségeiket minél előbb teljesítsék. A dolgozó parasztok megmozdulását a kulikok azzal akarták akadályozni, hogy nem adták be kötelező terményeiket, és széltébert-hosszában arról siránkoztak, hogy nekik nincs mit beadni. A kulikok magatartása veszélyeztette, hogy a község a vállalt határidőre eleget tudjon tenni a kötelezettségének. A községi tanács végrehajtóbizottsága azonban nem nyugodott meg a kuíákok siránkozásán, hanem harcba indult ellenük. Bizottságot alakítottak és személyesen mentek megvizsgálni a kulák-portákat. így vizsgálták felül Kosztrian János kulik portáját is és udvara végében fa alá ásva megtaláltak nála 12 zsák krumptit. Ahogy visszamenőleg megnézték Kosztrián János beadásának teljesítését, kiderült, hogy évek óta rendszertelenül tesz eleget a beadási kötelezettségének. A községi tanács Kosztrián János kulák ellen azonnal megindította az eljárást, és hírül adták az egész községben, hogy a kulák hogy akarja gyöngíteni a nép hatalmát. A BÁNYAGÉPEK KIHASZNÁLÁSÁRÓL Megyénk bányászai a fel- szabadulás óta már többször bebizonyították, hogy pártunk és kormányunk számíthat rájuk. Sok elismerésre méltó győzelmet arattak a föld mélyében és az országépítés legnehezebb időszakában is beváltották a hozzájuk fűzűit reményeket. 1952 harmadik neigyedévében kezdeményezőként léptek fel és Rákosi eivtárshoz intézett levelükben 24 212 tonna tervenfelüli szén kitermelésére tettek fogadalmat . Ez alkalommal azonban nem tudtak eieget tenni vállalt kötelezettségüknek, sőt a szén- bányászati tröszt legtöbb vállalata még az előirányzott tervétől is csúfosan lemaradt. Megyénk bányászaiban ugyan megvolt a lelkesedés, áldozatkészség és a vállalt kötelezettségek iránti felelősségérzet, azonban a szervezetlenség, a meglévő gépi berendezéseit rossz kihasználása kedvezőtlenül éreztette hatását a vállalások teljesítéséért folytatott harcban. Megyénk bányaüzemeinek gépesítése különösen ebben az évben öltött nagy méreteket Kaparóezalagok, gumiszalagok, rakodógépek, rázócsúzdák tömegével lettek beállítva a termelés szolgálatába. Ezenkívül a széntermelés legkorszerűbb formáját is módunkban volt alkalmazni a szovjet embertől kapott szénkombájnok segítségével. Bányáink gépesítése, e pzéri-' termelés magasabb technikája, bányászainktól és műszaki vezetőinktől nagyobb felkészültséget követel; Hogy a meglévő gépek, gépiberendezések teljesítőképességeikhez mértért szolgálják a termelés fokozását, magasabb műszaki szervezettségre, jobb ürescsij'e ellátásra, a szállítás és az osztályozás meggyorsítására van szükség. A mizserfal üzemekhez beépített 800 milliméter szélességű gumiszalag elméleti teljesítése 8 óra alatt 960 torma. Ez azt jelenti, hogy • a 800 milliméter szélességű gumiszalag 24 óra aiiatt 300 vagon szenet is képes leszámítani. Mizserfán azonban i szovjet rakodógépek és gumiszalagok teljesítő képességének megfelelően a bányaművelés nem volt kialakítva. A fejtési kamrák is hiányosak, de a gépi berendezések kihasználásának alacsony fokához a rossz szállítási viszonyok is hozzájárultak. A mizserfai gumiszaiagok az elmúlt negyedévben mindössze 11 százalékig, a rakodógépek pedig 22.1 százalékig voltak kihasználva. A dombaszkombáj- nokat a harmadik negyedévben mindössze 5,5 százalékra, n Sufiván rése’na éneket 6-8 százalékra használták ki üzemeink. . A nógrádi szénmedencébefl meglévő gépi berendezések közül a régebben i* alkalmazott csúzdagépek voltak legjobban kihasználva. Ez azt igazolja, hogy • bányáink technikai fejlődése mellett a műszaki szervezés és műszaki irányítás fejlődése elmaradt. Nagy felelősség terheli azonban a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium gépészeti osztályát, amely c Nógrádi Szénbányászati Tröszt többszöri figyelmeztetése ellenére Gém gondoskodott a s?iikséges tartalék gépalkatrészekről. Ennek a következménye, hogy Ménkesen már közel egy éve 100 méter hosszú kaparó szalag áll kihasználatlanul vonszolólánc hiányában. Augusztus hónapban egy rázóosúzda fogaskerékhiány miatt, a másik pedig egy meghibásodott osúzda- motor végett esett ki a termelésből. Az ti lobi) i időben több viifamos fúrógép is érkezett a megyénkbe, de tartaléka lka toészeU ezekhez sincsenek biztosítva- Legutóbb 1950-ben kaptak tartalék villamos fúrógép alkatrészeket. A sorozatos golyóscsapágy* törés, fogaskerektörés után néni tudják pótolni a meglévő fúrógépek fontos alkatrészeit és sokszor hetekeni keresztüli ezek á képek is kihasználatlanul álónak. Megyénk bányászai mäs} ü negyedik negyedévre készültek fel és ez alkalommal 11.83(1 torma terveméiüli ©zén kitermelésére tettek fogadalmat. Műszaki vezetőinknek ebben -4 versenvszakatszbanr nagyobb felkészültséggel kell a IbáHyá- Bzaink segítségére sietni. El kelj érni, hogy a tervszerűbb termelés, jobb műszak! irárfyltád következtében a megfövő gépiberendezések kihasználása fon kozódjon és bányászaink valóban érezzék, hogy a gépelt {«építőtársuk a több- szánért folytatott harcbanCIKKEINK NYOMÁNi Javult a munkaszervezés, megszilárdítottuk a munka* fegyelmet, emelkedik termelésünk A zagyvapátfalvi téglagyárat megyénk dolgozói még nem régen úgy ismerték, ahol nagyfokú szervezetlenség, sorozatos igazolatlan mulasztás, egyrészről túlzott engedékenység, másrészt terrorizálás uralkodik. Ez az egészségtelen szellem végigkísérte a páííaivi téglagyárat, az 1952. tervév harmadik negyedévéig. E hanyag munkáért bírálta a gyárat a Szabad Nógrád is. Szeptember első napjaiban azonban gyökeres változás állott fíorzahints éhínség előtt állanak a jugoszláv dolgozok Jugoszlávia fokozódó kirablása, az imperialisták által és a Tito-fasiszták állandóan növekvő háborús előkészületei a dolgozó tömegek gvorsütemü _ elszegényedését, nyomorát és éhezését vonják maguk után. Tengerentúli gazdáik parancsára Titóék háborús vágányra állítottak át az egész ország termelését. A békeipar részben, vagy teljesen beszüntette működését, vagy átállt a háborús termelésre. Így például ebben az esztendőben 50 százalékkal csökkent a cukor- és az olajipar termelése, 30 százalékkal pedig a konzerviparé. X vállalatok vezetői és tulajdonosai ezrével bocsátják el a munkából a dolgozókat. A kizsákmányolás fokozása érdekében Titóék „új fizetési rendszert” vezettek be, s ezzel' még alacsonyabbra nyomták az amúgyis alacsony munkabért. Egyedül Szlovéniában 244 üzem munkása nem kapja meg a beígért alacsony munkabért sem. A belgrádi „Iszkra” nevű vasöntödében pedig a munkások nem kapták meg az amúgy is alacsony júliusi munkabérüket, az „új írzetésj rendszer” értelmében még ők maradtak „adósak” a vállalatnak 270.000 dinárral. A fiúméi „Prfmorka” vállalat dolgozói naponta 12—14 órát dolgoznak és ennek ellenére a tényleges bérösz- szegnek csak 60 százalékát kapják meg. Az ilyen eljárásokat a Tito-ban- da hirhedt ,.új fizetési rendszere” teszi lehetővé. A belgrádi fasiszta klikk népellenes politikája következtében az országban állandóan emelke- kedik a közszükségleti cikkek, a villany, a víz, a házbér, a közlekedés, az üzemi étkezde, stb. ára. Szabadkán az üzemi étkezdék és az éttermek előfizetési díja eléri a havi 4—5 ezer dinárt. A „Trgovinskí Pregied” cimű fasiszta lap beváltotta, hogy a közszükségleti cikkek ára huszonötszörösen emelkedett 4 háború előttihez viszonyítva. Horvátországban az év első hai hónapjában a dolgozó tömegek vásárlóképessége 20 százalékkal csökkent az első év azonos időszakához viszonyítva. Hogv a valódi okokat a dolgozók előtt eltitkolják, a Tito-fasiszták már hosszabb ideje a "Ebben az esztendőben a helyzet még rosszabb. A mezőgazdaság terméshozama 30 százalékkal csökkent a múlt évihez viszonyítva. nyomorba taszítják a dolgozó parasztságot és a többi dolgozókat. Állandóan nő a munkanélküliek száma. Az infláció szüntelenül emelkedik. A közszükségleti cikszárazságot okolják az előállott van szárazság, akár nincs. — helyzet miatt. Ezzel szemben nagymennyiségű élelmiszert exTttóék legszemérmetlenebb kék árai állandóan nőnek, a dol- hazugsága az a mese, hogy a gőzök reálbére pedig állandóan fokozódó nyomor és éhínség csökken. A mezőgazdasági ter- egvedüli oka a szárazság. Köz- mékekből mind kevesebb van az ismert tény, hogv Titóék — akár országban, Titóék pedig állandóan fokozzák a kivitelt. A tél a közismert dolog, hogy Titóék idáig hadikiadásokra a költség- vetés 77 százalékát irányozták elő, ezzel szemben évek óta már jóformán semmit sem fordítottak a mezőgazdaság és a békeipar fejlesztésére. A Tito-klikk politikája a mezőgazdasági termelés állandó csökkenéséhez vezetett és vezet. Titóék bevallása szerint csak a múlt esztendőben nagymértékben csökkent a bevetett föld területe: a búzáé 18 százalékkal, a kukoricáé 16 százalékkal, a többi gabonáké pedig H százalékkal portálnak. Az. utóbbi négy esztendőben több mint 5 milliárd kilogramm búzát és kukoricát exportáltak a kapitalista országokba, amelyet a dolgozó parasztoktól raboltak el. Csak ez év januártól júniusig 463 tonna kukoricát vittek ki az országból. Ezek a tények azt mutatják, küszöbön van, és milliók járnak rongyosan. Egyre kevesebb a tüzelő, és ami van, az a magas árak miatt megfizethetetlen. Jugoszlávia dolgozó tömegei tudják, hogv az összes bajaikért egyedül a fasiszta rendszer a bűnös. Ezért a jugoszláv hazafias erők élükön a munkásosztállyal, az internacionalista-komhogv Jugoszlávia dolgozóit még munis'túk vezeU.se alatt mind el. nagyobb ehmseg es nyomor fe- hafcot fo!l/fatnab a fa. siszta Titó-klikk gyűlölt rendszerének megsemmisítéséért és az országnak az imperialista iga alóli felszabadilásáért, nvegeti. Titóék csökkentik kások munkabérét tikijukkal még a műnés poll- nagvobb be az üzem életében. X gyár vS» zetőségét újjá szervezték.. Leg* első sorban arra törekedtünk; hogy szilárd alapra helyezzük a munkafegyelmet. Minden dolgozóval külön beszéltünk és á felvilágosító munka meghozta a hatását. Csámpa József és Szép Bertalan azelőtt gyakran, min* den bejelentés nélkül távolmaradtak munkahelyükről, önkénye* sen kiakartak lépni a gyár kö* telekéből. Ma már ezek a dolgozók is becsülettel megállják A helyüket, sőt többi munkatársaikat is buzdítják a termelés fokozására. Az azóta eltelt idő alatt üzemünknél egyetlen igazolatlan műszakmulasztás sem volt. Szükségesnek láttuk az üzem átszervezését. Ugv a földtermelésnél, miiyt a présgépnél kevés volt a foglalkoztatottak száma. Hogy a téglatermelés e két legnehezebb munkakörében a dolgozók váiltani tudják egymást, 8 új dolgozót állítottunk be. A téglagyár dolgozóinak ió szakmai felkészültsége és szakmai továbbfejlesztése érdekében hetenként egvszer szakmai előadást tartottunk. Rendszeresen megtartjuk a termelési értekezleteket és a dolgozók által felvetett javaslatokat a legrövidebb időn belül hasznosítsuk. A dolgozók és vezetők közös munkájának az eredménye, hogy termelésünk egyre fokozódik. Csonka Sándor földtermelő brigádja 113, Jónás Jenő kihordó brigádja 138 százalékot ért el. Jónás Gyula munkájában alkalmazta a Duvanov módszert, melynek segítségével termelése szintén 138 százalékra emelkedett. Kovács János vállalati igazgató
