Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)

1952-09-06 / 72. szám

2 1952 SZEPTEMBER 8. SZABAD AIM. BAD Szenzációs felfedezések Kell-e az embernek hús és zsír? Hasznosak-e az édességek és a gyümölcsök'? Nem árialma- sak-e az egészségre nézve a normális életfel­tételek'? Jó-e vagy rossz a magas létminimum'? Első pillantásra az ilyesféle kérdések eléggé különösek. Ennek ellenére rendkívül foglalkoz­tatják a „Morgen Tidningen" című svéd szo­ciáldemokrata lap szerkesztőit. Ennek a lapnak hosszas kutatások után végre sikerült felfedezni Svédország északi részén, az ország egyik távolesö vidékén olyan embert, aki kimerítő válaszokat tudott adni ezekre a létfontosságú kérdésekre. Ez az ember bizo­nyos dr. Mauritz Lindblad volt. Az újság „A magas életszínvonal tönkreteszi az egészséget és e.hájasodást idéz elő" szen­zációs címmel tálalta az olvasók elé az új ,.tu­dományos’* elméletet, amelyet az orvostudomány most delelő csillaga fedezett fel. Lindblad mélyértelmű magyarázat után meg­ái /api. ja, hogy a jó táplálkozás ártalmas az egészségre. Többek között megjegyzi, hogy a cukor és a különböző édességek „romboló hatá­súak a gyermekek és a fiatalok fogára" és hogy ,.a fogászati rendelők semmiféle hálózata sem képes megállítani pusztító hatásukat a nép egészségére". Lindblad végkövetkeztetése meg­magyarázza, miért közölte a svéd félhivatalos lap tekintélyes helyen, a vezércikk mellett a „felfedezésről" szóló hírt és miért nem humor- rovatban. „A gazdasági konjunktúra és a pénzbőség,— ia-útja Lindblad. — káros hatással vannak a nép egészségére." Ezért, Lindblad szaktanácsa szerint „újabb" álakat kell felkutatni „a nép legteljesebb boldogságának*’ biztosítására. Ez az út: lejjebb kell szállítani a nép életszínvona­lát. be kell szüntetni az alacsonyfövedelmüek segélyezését. mert e segélyekben rejlik a baj gyökere, ezek idézik elő „a szív. a máj és a vese megbetegedésen és csökkentik az élettar­tamai". Lindblad ..elmélete" nem valami rendkívüli dolog. Ugyanebben a számban közölt a lap egy hírt dr. Sten Asklin „felfedezéséről" — a húsfogyasztás ártalmairól. így igyekszik a ..Morgen Tidningen** külön­böző nevetséges, kiagyalt dolgok közlésével mentegetni a hatalmon levő szociáldemokrata vezérek pálinkáját, azt a politikát, amely a munkabérek rögzítésére, az árak további eme­lésére és a dolgozók életszínvonalának süllyesz­tésére irányul. A lengyel széncsata Lengyelországban 1946-ban 47.3 és 1949-ben 74.1 millió tonna volt a szénbányászat eredmé­nye. A két világháború közötti időszakban Len­gyelország 6zénk:termelése nemcsak, hogy nem növekedett, hanem 3 millió tonnával csökkent 1913-hoz képest. A lengyel kőszénbányák a legközelebbi terv­évek alatt 30 százalékkal növelik termelésüket. Ez a növekedés Lengyelország számára világ- viszonylatban is jelentős. A szénkitermelés mennyiségét tekintve a Lengyel Népköztársaság az egész világon ötödik helyen áll. az egy főre átszámított széntermelést alapuívéve pe­dig a második helyet foglalja el, A szénkiter­melés 1955-ben egy' főre átszámítva évi 3.7 tonna lesz. Az Egyesült Államokban ez a mu­tatószám mintegy négy tonna. A lengyel hatéves terv a szénkitermelést nem a bányászok létszámának növelésére, hanem az új műszaki alapok megteremtésére építi fel. Messzemenően gépesítik a földalatti munkát és javítják a már meglévő bányák berendezé­seit. A hatéves terv keretébert 11 bányát tárnak fel, ezenkívül 36 új íejtöhelyet nyitnak meg, amelyek 1955-ben összesen 14 millió 500 ezer tonna szenet adnak az oorseágnak. Gépesítik mind az előkészületi, mind a jöveszté&i mun­kálatokat s most alkalmazzák először a Len­gyel Népköztársaságban a szénkombájnt. Ezek a kombájnok a szovjet „Dombassz”-kombájn mintájára készültek. „Minden nap egy termelési ciklus” — jel­szóval Kawczyk vájár új munkaversenyformát kezdeményezett. Ez az új verseny-mozgalom biz­tosítja, hogy az egész termelési ciklust egy munkanap alatt legalább egyszer megismétel­hessék. A lengyel szénbányászat munkastílusa korsze­rűsítésének másik fontos szakasza a szén . föld­alatti szállítása, a bányák úgynevezett „kon­vojozása” lesz. Villamosítják a felvonókat, a szén minősé­gének megjavítása érdekében pedig számos új osztályozót és iszapolót építenek. Mindezek az újítások és korszerűsítések a Szovjetunó pél­dájára és a Szovjtunió segítségével készülnek el. A Szovjetunió nemcsak sok felszereléssel, hanem igen hasznos és értékes műszatbi ta. pasztailattal is segíti a lengyel bányászokat. Ennek köszönhető, ho-gv a Lengve1 Népköz- társaságban is gyártanak már modem szén- kombájnokat. nehéz réselő- és rakodógépeket. Ez a fejlődés a „lengyel széncsata” győzel­mének a forrása. A megyei agitátor-tanácskozás hozzászólásai Előző lapunkban közöltük a megyei aqitátortanácskozás több hozzászólását. A hozzá­szólásoknak mintegy felére már nem kerülhetett sor, ami bizonyítja a tanácskozás nagy aktivitását. Az elhanqzott hoz­zászólásokból az alábbiakban ismertetünk néhányat: SZABÓ JANOS litkei párton kívüli dolgozó paraszt, népne­velő arról beszélt, hogy a ga- bonabegyüjtés mellett nem ha­nyagolták el az adófizetést sem. Elmondotta, hogv két nap alatt 3.5.000 forint adót fizettek be a község dolgozó parasztjai. Uj módszerek, népnevelő tapasztalatok Krupp ismét hatalomra kerül A háborús bűnös Alfred Knappnak minden oka megvan az elégedettségre: amerikai párt­fogói másfél évvel ezélőtt sza- badlábrahelyezíék a bajorországi landsbergi börtönből, most pe­dig visszatérhet az „ágyúkirá­lyi” trónra. Amint a külföldi sajtó közötte, Krupp gyárait be­kapcsolják a Schumann-terv ke­retében - létesítendő európai 6zén- és acélipari egyesülésbe, 9 német fegyvermágnások di­nasztiájának feje pedig 360 mil­lió márkás „kártérítést’* kap. A Krupp-konszern feltámasz­tása a nyugatnémetországi fegyverkovácsműhely létrehozá­sára irányuló amerikai politika egyik láncszeme. A szén- és acélipari egyesülés ügyeit inté­ző amerikai és ruhrvidélci mono­polisták első lépése a nyugat- németországi acélgyártás kor­látozásának megszüntetése volt. A következő lépés az, hogy az új ágyú-csúcskarte lbe bevon ják a vezelő német konszerneket, amelyek rengeteg tianasztaiattat rendelkeznek a hódító háborúk előkészítésében és kirobbantásá­ban. Az egyik ilyen konszern a Krupp-cég, amelynek neve szo­rosan összefügg a német ’mpe- riallzmus minden háborús ka­landjával. Az 1950-ben meghalt Gustav Krupp és fia. Alfréd, a ö'nasztia jelenlegi feje, tag­jai voltak annak a titkos ve­zérkarnak. amelynek kezében a világméretű fasiszta összeeskü­vés szálai összefutottak. A má- sod'k világháború alatt a Krupp-gyárak több mint 200 ezer munkást zsákmányoltak ki. Évente majdnem 2 millió tonna Krupp-acél alakult át ágyúkká, harckocs'kká és bombákká, hogy a hitleri Wehrmacht rablóhadjá­ratait táplálja. Most pedig a Krupp-konszern fegyvergyánaf, amelyek különös módon csak egészen jelentékte­len mértékben szenvedtek az angol-amerikai bombázásoktól, az Atlanti-tömb szolgálatába szegődnek. E lépéshez már jó­ideje előkészítették a talajt. Adenauer „kormánya” Washing­ton jóváhagyásával már a múlt évben igen jelentős hiteleket nyújtott a Krupp cégnek. A bonni hivatalos okmányokban az ártatlan „mozdonygyár” jelzés­sel szereplő egy’k Krupp-üzem például 10 millió márkát kapott „helyreállítási célokra". Ilyesm történt akkor amikor a polgári célokra dolgozó vállalatok szá­zai mentek tönkre a Nyugat­Németországon végigszáguidó csődhullám következtében. A Krupp cég azonban, miként a többi német hadiipari konszern is, nemcsak, hogy nem szenvedett attól a nyeisanyag- és pénzéhségtől, amelyet az ame­rikai monopóliumok tnesfersé- gesen szítottak Nyugat-Német- országban, hanem változatlanul virágzott. A cég essem gyárai­ban megkezdődött a harckocsi- alkatrészek gyártása. A Krupp- gvárak régi nác' igazgatói ame­rikai megbízásból kidolgozták a Ruhr-vidék remüitarízálásának terveit. Krupp megbízottai, útnak mdultak a tengerentúl' piacok, Közel-Kelet országai és India felé: a cég főkolomposai tanul­mányozni kezdték az új külke­reskedelmi terjeszkedés lehető­ségeit. Az amerikai monopóliumok vigyáztak rá, hogy nvugiatnémet- országi társaik erejének újjá­születése titokban maradjon. A nyugatnémetországi amerika' hatóságok például igen gondo­san kikerülték Alfred Krupp tulajdonjogának kérdését a konszern gyáraival és bányái­val kapcsolatban. Az amerikai sajtó igyekezett azt a benyomást kelteni, mintha a Krupp cég a „dekartellizált" nyugatnémet acél- és szénipari trösztük első sorában volna. Most, miután nyíltan áttértek az Atlanti-tömb európai fegyvergyárának létre­hozására, Washingtonban és Bonnban elhatározták, hogv az álcázásra többé nincs szükség. A hamburgi rádió a naookban közölte, hogy7 az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaország megszálló hatóságai átadták Bonnak Krupp tulajdona vissza­adásának terhét. Je’lemző, hogy a terv kidolgozásában maga Krupp is tevékenyen részt vett így egyengetik az amerikai monopóliumok a német mílita- rlzmus, — legfőbb nyugateuró­pai szövetségesük — feltámad» sának útját. Washington legfőbb számításait éppen a nyugatné­met hadiipari monopóliumokra építi. Ékesszóló bizonyítka en­nek az a tény, hogy Nyugat- Németország acéltermelését évi 20 miliő tonna fölé szándékoz­nak emelni. A Ruhr-vidék az Egyesült Államok nyugateurópa csatlóshadseregeinek egyik leg­főbb fegyverszállítója lesz. Kruppnak és a többi néine mágnásnak tekintélyes helyet szánnak a* fegyverkezési ver­senyben. Ez viszont feltétlenül további megrázkódtatásokat hoz magával az atlanti-táboron be­lül. Nem véletlen, hogy számos angol és francia 'ap igen de gesen reagált a- Krupp-dinaszEa hatalmának felújítására. Nyíl tan megállapították, hogy az amerikai segítséggel megizmo­sodott nyugatnémet konszernnek ismét veszélyes versenytársa lesznek Angliának és Franciaor szagnak a világpiacon. Az amerikai mágnások és a nyugatnémet monopolisták összeesküvései az európai né pék eay're fokozódó ellenállásé ba ütközik. Az európai népek nem felejtették el. hogy a h'ti er hadigépeken, amelyek halált és rombolást hoztak az európai or­szágokba, Krupp és a többi né met ágyúkonszern cégjelzése áRt. A népeknek, elsősorban német népnek eltökélt szándéka az agresszorok terveinek meg hiúsítása s nap mint nap fo kozzák a harcot Nyugat-Német ország újrafelfegyverzése ellen, az egységes, demokratikus, bé keszerető Németországért. TORJAK GYULA elvtárs Margittáró bányaüzemből a többi között ezeket mondotta: — A mi üzemünknél a nép­nevelő munka elég bosszú ideig nem folyt rendszeresen, a nép­nevelők csak papíron voltak meg. a pártvezetőség nem fog lalkozott velük. Ez aztán meg­mutatkozott eey-egy párt vagv kormányhatározat végrehajtásá­nál. Ezt a hiányosságot felszá­moltuk, mert tudtuk azt, hogy ötéves, tervünk sikeres végrehaj­tása a népnevelőkre az elkövet­kezendő időkben hatalmas fel adatot ró. A népnevelő az, aki' állandóan tartja a kapcsolatot pártunk és a tömegek között. A népnevelőnek nap mint nap minden alkalmat fel- haszná va kell végeznie fel­világosító munkáját. Én magam is felhasználok min­den alkalmat. Ha egy kisebb csoportot látok beszélgetni, csat­lakozom hozzájuk. A dolgozók ezt már annyira megszokták, hogy ők maguk hívnak, ha egy- egy problémájuk van. Amióta megkezdtük üzemünkben a nép­nevelőkkel való helyes foglalko­zás-*, szervezettebben visszük a páítmunkát, a termelés is ja­vult. A múlt hónapban 109 száza’ékra teljesítette üzenuink a tervét. De a népnevelők csak akkor végezhetnek jó munkát, ha állandóan képez'k magukat. Ezért mi a do'gozók 60 száza­lékát akarjuk bevonni a szerve­zett oktatásban és az 50 száza­lék már biztosítva van ugyan­csak biztosítva van a pártonkí vüliek 25 százalékának bevo­nása. CZ1TÓR JÓZSEF elvtárs, új laki bányász a népnevelők példa mutatásáról beszélt. Üzemük, a múlt hóna-pban lemaradt, nagy­részt a példamutatás hiányának következttiényeképpeft. Czltór elvtárs azért is tud jó felvi ágo- sitó munkát végezni, mert a terven felül vái'a't 700 tonna szén helyett 900 tonnát termelt; BÓDI ' JANOSNÉ elvtársnö Nógrádszakáil községből, hozzá szólása elején ezeket mondotta: — Amikor a Központi Veze tőség ülésén Horváth e’vtárs logialkozott a tömegek közötti felvi ágosító munkával, mi beszámoló után összeültünk és megtárgyaltuk munkánk hiá­nyoságait. Megállapítottuk, hogy Nógrádszakal községben is ági tációs munkánk sablonos és amit Horváth elvtárs elmondott az nálunk is fennáll. Igyekeztünk új módszereket keresni. Elértük, hogv m'nd a 16 népnevelőnk előfizette a me­gyei népnevelő brosúrát és rendszeresen el is olvassák azt. Népnevelőink már a nyár fo'va- mán sokat beszéltek a község­ben lévő tszcs eredményeiről, hiányosságairól. A tavasz folya­mán I. típusú tszcs alakult köz­ségünkben a fel világosító mun­ka hatására. Ma már közsé'rimk dolgozó parasztsága -— öt kivé­telével — a nagyüzemi gazdál­kodás útjára lépett. Eredmé­nyeinek láttán az ellenség sem marad tétlen. A k’eriká’is reak­ció éjszakánként szervezte meg a „szemkúthoz” való járást. Népnevelőink ez ellen is felvet­ték a harcot, elmondották, hogy nálunk vallásszabadság van és a klerikális reakciónak erre csak azért van szüksége hogy rá­galmazza államunkat. Hogv az el'enségn.ek ilyen mesterkedései ei'en a népnevelők még jobban fel tudják venni a harcot, még nagyobb gondot fordítunk elmé­leti felkészültségük és szocia­lista öntudatuk fejlesztésére. BENKÖ JÓZSEF elvtárs, Kos- suth-táró bányaüzemből, az ok­tatási évad előkészítéséről mon­dott el sok jó tapaszta atot: — Amikor 1951-ben megindult a politikai iskola üzemünknél, mi párttagok sem láttuk ennek fon­tosságát. Mi is kihúztuk magun­kat az oktatás a ól. Üzemünk sok dolgozója vonaton autón jár, ami nehezíti a munkát. De amikor elolvastam a napirenden a Szabad Népet, a Pártépitést és meghallgattam a rádiót, akkor határoztam el magamban, hogy akármilyen körülmények között is. de részt fogok venni a poli­tikai iskolán. Azzal, hogy rendszeresen megjelentem az iskolákon, magammal tudtam ragadni a műhely többi dolgozóit is. Később már a hozzászólá­sok, az aktivitás területén is javulás állt be. A politikai iskolán beszéltünk a fö'dfeiajánlás kérdéséről is. A dolgozók eleinte zúgolódtak, de mégis megértették Rákosi elv­társ szavát, hogy az a főid, ami a múltban mentőöv volt most csak teher. Ezzel elértük azt, hogy ez év januárjától a mai napig 47-en mondtak le földjük­ről. bARTUS BERTALAN elvtárs Piliny szövetkezeti községből, arról beszélt, hogyan érték el a tszcs fejlesztésében eredményei­ket: — Pártszervezetünk — mon­dotta — már a tél folyamán gondolt arra, hogy községünk a jobb élet útjára lépjen. A politikai iskolán is fog­lalkoztunk ezzel a kérdéssel, majd annak befejeztével mozgósítottuk népnevelőin­ket, hogy vigyék ki paraszt­ságunk közé a tszcs ered­ményeit, hibáit. És mondják el azt is, hogy a kisparcel- lás gazdálkodással soha nem lehet olyan eredményt elém:, mint közösen. Ennek eredményeképpen már a tavasz folyamán két dolgozó paraszt lépett be a csoportba, utána egy 16 holdas középpa­raszt. Nem hiányzott a kommu­nisták példamutatása sem. Igv egyre több egyéni gazdálkodó foglalkozott a belépés kérdésé­vel. Községünk egy dolgozó pa­rasztot elküldött Túrkevére is, aki elmondotta, nrlyen hatalmas ott a fejlődés. így aztán, mire a belépésre kerü't a sor, újabb 15 dolgozó paraszt kérte a csoportalakítási engedélyt, Most már községünkben tervbevettük az állattenyésztés fejlesztését, a megalakult csoportok megerősí­tését. JÁNOSI PÉTER elvtárs, a szorospataki bányaüzemből, éle­sen bírálta az üzemi pártszerve­zet és műszaki vezetőség mun­káját. Elmondotta hogy a,z üze­mük nem a felajánlását, de még a tervét sein teljesíti. A párt­ós a szakszervezet, valamint az üzemvezetőség nem dolgozik össze. A népneveok nem kap­ják meg a pártszervezettől a segítséget s, ebből adódott, hogy ők maguk Is elszakadtak a do:,go. zóktól. 1 Népnevelőink ismerjék meg a dolgozókat JENEI ELVTÁRS, pártunk Központi Vezetősége agít.-prop. osztálvának munkatársa is felszó­lít. Bevezetőül utalt arra, hogy a szocializmus építése egyre jobban halad előre, egyre job­ban élesedik az osztáíyharc s ezzel együtt*-; nap'.'min nap ütmH vekedik az agitácTós munkát végző elvtársak felelőssége, ez­zel szemben dolgozó népünk igénye. — A mi népnevelőiknek és agitációs munkánknak — mon­dotta — nem kisebb a feladata, — mint állandó és eleven kap­csolatot teremteni a dolgozók és pártunk között nemcsak abból a szempontból, hogv megismer­tesse a párt célkitűzéseit, ha­nem megismerje a dolgozó nép problémáit, megismerje azt, ho­gyan akarja dolgozó népünk még jobban segíteni a szocializ­mus építését. Ahhoz, hogy megteremtsük a szoros kapcsolatot, az kell, hogy a népnevelő megis­mer le a hozzá beosztott dol­gozókat. Fontos, hogy a népnevelők beosztása akár a területen, akár az üze­mekben meglegyen. A :ó népnevelő csak akkor tud eredményes munkát végezni, ha megismeri a hozzája tartozó dolgozókat. A szocialista mun­kaverseny is csak úgy mehet előre, ha a népnevelő ismer: a hozzátartozó do'gozók válla'á- _ sát és azt, hogy abból mennyit' továbbf munkájukhoz. Juhász József pásztói traktoros idő előtt befejezi őszi tervét A pásztói gépállomás a körze­téhez tartozó minden termelő­szövetkezetet lelá*iga!ott, ter­vet készített arra hogy legké­sőbb szeotember 20-ig a szövet­kezetek befejezik a trágyahor­dást. A gépállomás minden erő­gépe kétnapos kijavítás alatt állt. Igv eléritc azt, hogy a gépek pontosan, egvcnletesen dolgoz­nak. minden géphiba nélkül. Juhász József traktorista augusztus 20-ra 129 száza­lékra teljesítette cséplési tervét, elsők között volt, aki kijavította gépét és hozzákezdett az ősz! szántá­si munkák elvégzéséhez. Juhász József, a jobbágyi Uj Otthon termelőcsoportnak végez talajmunkát. Vállalása szerint e hét végén befejezi a szántást minden műszaKÍ hiha nélkül, hogy a szövetkezet idejében el­vethessen. Juhász József most is a gépállomás legjobb teljesít­ményt felmutató traktoris­ti ja. Az őszi tervének időelőtti mara­déktalan teljesítésével akarja bebizonyítani hűségét pártunk iránt. A gépállomáson jelenleg öt erőgép áll szakképzett munkaerő hiánya miatt. A gépá'lomás ve­zetőségének az öt erőgépre szÜKséges munkaerőt minél előbb biztosítania kell, hogy min den erőgépével harcba tudjon indulni az őszi terv teljesítésé­ért, a magas terméshozam meg alapozásáért. teljesített. A falvakban ei kell mondani: új mozik vannak a községekben, a dolgozó pa­rasztok gyermekeiket tovább tudják taníttatni, s így bemu­tatni azt, hogy a mi építkezé­seink milyen hatással vannak az egyes dolgozókra is. jenei elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a tanácsko­zás részvevőire komoly felelős­ség hárul abban, hogy a többi népnevelőket is megtanítsák jól do goznl. Majd beszélt arról, hogy a népnevelők agitációs munkájukban használják fel az országos, s a megyei sajtót, brosúrákat hogy mind jobban felkészülhesse­nek agitációs munkájukra. * A hozzáiszólások után Nádasdi András elvtálrs foglalta össze a tapasztalatokat. Utalt arra hogy a népnevelők még mindig nem nézik elég bíráló szem­mel saját munkájukat amin feltétlenül javítani kell. Majd arra hívta fe! a népneve­lők figyelmét, hogy termelő- munkájukban napról napra mu­tassanak példát, fejlesszék elmé­leti felkészültségüket, hogy öt­éves tervünk döntő esztendejét sikerre vigyük. A tanácskozás lelkes hangu­lata után leg'cbb népnevelőink nagy lelkesedéssel tekintették meg a megyei Ötéves Terv- kiá'iíítást, amely újabb je'éntős segítséget, erőt adott számukra Filmankétokat rendeznek a megyei filmhét alkalmából Az Októberi Szocialista For­radalom t'szteletére, a megyei filmhetek sikerének biztosítására országos közönségszervezési ver­senyt indítottak a társadalmi közönségszervezők. A nógrád- megyej közönségszervezők is csatlakoztak ehhez a verseny­hez. A kisterenyei társadalmi közönség szervező bizottság versenyre hívta ki a saigó- bányai, a drégelypalánki és szurdokpüspöki közönségszer­vezet őket. A megyei filmhét szeptember 18—24-:g lesz. Ezen idő alatt több í'lmszír.házban filmankétot tartanak. Kisterenyén a „Sztá­lingrádi csata“ című magyarul beszélő szovjet film kerül meg­vitatásra a filmankét keretében. Salgóbányán a filmhét kereté­ben a „Békés napok” című ma­gyarra szinkronizált szovjet tengerész filmet mutatják be. Szurdokpüsnöklben a „Falusi orvos” című magyarul beszélő színes szovjet filmet vitatják meg a dolgozók filmankéion. A film a volgai sztyeppe egyik kis körzet: kórházában játszó­dik, ahová Katyjának Kazakova fiatal orvosnő egyetemi tanul­mányi elvégzése után kerül. Drégelypalánkon a filmankét előtt a „Tűzkeresztseg" című magyar filmet mutatják be. Ez a í:lm az első olyan magyar alkotás, amely azokat a hibá­kat, nehézségeket és feladato­kat tárja- fel, amik a már meg­alakult és működő szövetkeze­teinkben jelentkeznek. Meg­mutatja, hogyan igyekszik az ellenség megakadályozni' a ter­melőszövetkezeti csoportok, bol­dogulását, fejlődését, sem ilyen aljas eszköztől nem riad vissza célja elérése érdekében, hogyan szövetkeznek a falu kutákjai, amikor a szövetkezet gazdag termését látják, amikor egymás­után jelentkeznek a falu dolgo­zói felvételre a szövetkezetbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom