Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)

1952-09-27 / 78. szám

4

SZABAD NOGR^D

1952 szeptember 27.

Ötéves tervünk nagyszerű alkotásait a nagyüzemi gazdálkodás fölényét mutatta be a balassagyarmati járás mezőgazdasági kiállítása

Októberi feladatok az MHK-munkában

Szeptember 20-án reggel Nógrád megye élenjáró mező- gazdasági járásának székhelyé«, Balassagyarmaton kétnapos mezőgazdasági járási kiállítás nyílt meg.

A kiállítást Laiukó György, a megyei tanács elnöke nyitotta meg. A palócmúzeum terén 12 nagy tábla szemléltette a megye mezőgazdaságának múltját és jelenét Fényképek és grafikonok mutatták be a nógrádme- gyei parasztok régi nyomorúságos életét és a felszabadulás óta eltelt időben megtett útját, nagyszerű fejlődését.

A Sztálin-liget 4 hoídnyi területén 12 nagy pavillonban a megye mezőgazdasági nagyüzemei mutatták be munkájuk eredményeit. 20 termelőszövetkezet, 4 állami gazdaság és két tangazdaság vett részt a kiállításon. A liget közepén 40 különböző géptípus tanúskodott a mezőgazdaság gépesítésének nagy fejlődéséről. A kiállításon gyakorlatban bemutatták a legfejlettebb mezőgazdasági módszereket.

Érdemes megemlíteni az ér- 6ekvadkerti Dimitrov tszcs kukoricakiállítását. Egy tábla illusztrálta, hogy a négyzetesen ültetett kukorica őszi mélyszántásban, háromszor kapálva, kát. holdanként még ebben az aszályos évben is 13 mázsás átlagtermést adott.

Igen hasznos tanácsokat nyújtott az egyéni dolgozó parasztoknak. de a termel őcsoportok- tagijainak is a bércéi} Vörös Csillag kiállítása a heterózis kukoricavetömag termesztéséről. A felirat is azt hirdeti, hogy: „A kukoricafajták kereszteződéséből származó termés utántermesztése, 20—30 százalékkal nagyobb termést ad.”

A vadaskerti állami gazdaság a mesterséges borjúnevelést mutatta be. Egy tábla hirdette: ,,Megtakarítunk fölözött tej itatásával borfanként 27 kilogramm vajat.”

Igen sok látogatója akadt a mellette lévő pavillonnak, mely nagy betűkkel közli: Meddő állat értéktelen". Megyénk nagyüzemi gazdaságaiban negyedévenként meddőségi szűrővizsgálattal, és állatorvosi gyógykezeléssel 3.9 százalékra csökkentettük a meddő szarvas- marhák arányszámát.

A magyarnándori gyümölcstermelő állami gazdaság ba- römfikiállításí pavilonját is sokan vették körül. A baromfiak vándorólakba voltak elhelyezve, melynek a következő a jelentősége: a nevelőházból kikerülő növendékállatokat tarlón, gyümölcsösben, lóhere és lucerna táblák szélein vándorólakban helyezik ki. így edzett, egészséges állatokat olcsón, fertőzésroentesen a legnagyobb haszonnal lehet nevelni és ugyanakkor nagyban elősegítjük a növényi kártevők irtását.

A kisterenyei állami gazdaság pavilonja a tejtermelést mutatta be. Egy grafikon-szemléltetően illusztrálja a „Zsemlye” nevű tehén tejhozam-ának emelkedését. Az

új szovjet fejésl módszer bevezetése előtt 16.5, tőgy- masszázás után 17.9, egyedi etetés után 22.6 literre fokozódott a tejhozam.

Ebbő! következik, hogy a szovjet fejési módszer alkalmazása több tejtermékhez juttatja a tehéntartókat. A gépállomás gépkiáliiítási pavilonja ötéves tervünk nagyszerű eredményeiről ad számot. Géptípusok mutatják be a fejlődést, amelyet nagyon sok dolgozó paraszt, köztük Pszota István herencsé- nyi 14 holdas középparaszt is körülrajongott.

Pszota István elmondja, hogy nagyon megszerette a gépet, és segítőtársat lát benne. Most látta csak igazán, hogy az 1700 forintot, amit terv- és békekölcsönre jegyzett, nem hiába adta, hanem forintjaival elősegítette, hogy rövidebb idő alatt több termést- fokozó gép kerüljön a faluba. Az elmúlt évben géppel végeztette a vetőszántást. Amint elmondja, a gépi munka 10 százalékkal növelte a terméshozamot.

Amit ezen a kiállításod láttak dolgozó parasztjaink az ötéves terv áldása. Az ötéves terv tette lehetővé, hogy terA balassagyarmati 63/3. számú Építőipari Vállalat nagyoroszi építésvezetősége a munka első útiamét 1952. szeptember 30. helyett — 10 nappal a határidő előtt —, szeptember

20-án befejezte. Ez alkalommal táviratot küldtek pártunk vezérének, Rákosi elvtársinak, melyben kifejezték a dolgozók felelősségérzetét a tervteljesítésért, és a szocializmus építéséért. Eredményeiket a Szovjetunió tap ászt al a tatnak felh asznál ásá - va-1 érték el.

A dolgozókat a műszaki vezetők állandóan támogatták és minden munka megkezdése előtt a brigádvezetőkkel megbeszélték a mu nkafol y ama t oka t.

Biztosítottiáik a dolgozóknak a munkaterületet, a szükséges anyagokat és fokozták a ver- senyiagitációt, mely elősegítette a versenyszellem kifejlődését. Jó' példát tanúsítottak a többi dolgozóknak Szafa-i Géza kőműves, Snémann Júlia segédmunkás, Oroszlán János segéd- munikás és Cseri Ferenc ácsbrigádja- Az építés vezetőség dolgozói közül legnagyobb segítséget Petró József és Tóth István építésvezető biztosította a dolgozóknak a tervteljesítésért

melőcsoportjai.nk gazdag eredményeket érhessenek el úgy az állattenyésztés, mint a növénytermesztés terén.

A kiállítást rendező bizottság jutalmazta, a termelőcsoportok legjobb állattenyésztőit, növénytermesztőit. Ennek folytán a lótenyésztés első díját a pilinyí „Dózsa”, másodikat az érsekvadkeirti „Tartós Béike”, míg a harmadik díjat Ocot Pál egyénileg dolgozó paraszt nyerte el.

A szairvasmarhatenjyésztés- ben a balassagyarmati „Előre” tszcs nyerte el az első díjat. Második lett a berceli „Vörös Csillag” és harmadik a nagyoroszi „Úttörő” tszcs.

A sertéstenyésztésben az első helyezést a Romhány, Világospusztai „II. Rákóczi Ferenc” tszcs nyerte el. Második lett a pataki „Zsdánov”, míg a harmadik a cserhátsurányi „Szabadság” tszcs.

A baromfitenyésztésben a balassagyarmati „Előre”, a moharai „Kossuth” és a tolmács! „Szabadság termelőcsoportok értek el kiváló eredményt.

A növénytermesztés vonalán első díjat a palotás: „Május 1” termelőszövetkezet hyerte el. Második lett a balassagyarmati „Eleire”, míg harmadik a berceli „Vörös Csillag”.

Kiváló eredménnyel szerepeltek az állami gazdaságok is, melyek közül a pásztói állami gazdaság ért el a legszebb eredményt.

boldogabb életért folyó küzdelmet a szocializmus építését.

A kollektv széliem helyes kialakulása, s az összes dolgozók egy célért való küzdelme ezen a munkahelyen bebizonyította, hogy miilyen eredményt lehet elérni, ha a fizikai és műszaki dolgozók egymást megértve harcolnak a boldogabb életért, a szocializmus megvalósításáért.

A nagyoroszi építkezés dolgozói nagy dicsőséget szereztek vállalatunknak s a szocializmust építő hazánaik.

A balassagyarmati 63/3. számú építőipari vállalat nagyorosz} építő munkások, dolgozók a harmadik negyedéves tervüket befejezve, szeptember 2245! már a negyedik negyedéves tervükön dolgoznak, s példát mutatnak a többi üzem dolgozóinak.

A balassagyarmati 63/3. Építőipari Vállalat többi üzeme dolgozói a jövőben a nagyorosz} dolgozóktól példát véve harcol janak még nagyobb lendülettel a tervük időeCőtti befejezéséért, boldogabb életért folyó küzdelmet, a szocializmus építését.

Balázs Frigyes termelési osop. \-ez.

Méq mindig vannak sportkörök. ahol az MHK munka nem az alapját képezi a sportkör munkájának, sok helyen az a meqáliapjtás, hogy méq mindig harmadrendű kérdésként kezelik az MHK tesinevelési rendszer próbáit. Ilyen sportkör a Mátranovák Gáti Bányász, ahol nem folyik MHK-munka és a havi MHK jelentést nem küldik be. De ezen a téren a Nádujfa- iusi sportkör is naqyon le van maradva, mert a sportköri vezető, Moravusz Károly ezen a téren semmi munkát nem véqez és ezért nincs aki jelentkezzen az MHK próbák letételére. Általában még a falusi sportköröknél vannak lemaradások és ez a meqyei MHK fejlesztési terv teljesítését nagyban hátráltatja. Ezeket a hibákat az elkövetkező Időben mind ki kell javítani, mert nem közömbös az, hogy a falusi előirányzatot hogyan teljesítjük.

A sportköri vezetők nézzék meg, hogy az MHK fejlesztési terv érdekében mit tettek, üljenek össze az MHK-bizottsággal és értékeljék ki az elvégzett munkát, ahol hiányosság van, ott a legsürgősebben fogjanak hozzá az MHK munka kijavításához. A próbákat és az ellenőrző próbákat a leqsürgősebben indítsák be, hogy időre (teljesítsék az MHK fejlesztési tervüket. Ne leqyen olyan sportkör, ahol ne foglalkozzanak még a hátralévő rövid időben az MHK-munka fokozásával. Legyenek előtVasárnap rendezte meg a megyei TSB a megyei békeszpártá- kiádot A versenyen mintegy 140 induló vett részt, az alábbi eredmények születtek:

100 m férfi:

1. Kovács Béla Salgótarján város 12.2. ^

2. Halácsi Gyula Salgótarján járás 12.3.

3. Darankó Gyula pásztói járás 13.8.

100 m női:

1. Boros Ilona Salgótarján város 15 m.

2. Gazsi Anna balassagyarmati járás 15.1 m.

3. Altman Éva balassagyarmati járás 15.4 m.

Távol női;

1. Botár Li’i Salgótarján város 4.47 m.

2. Sidi Klára pásztói járás 4.03 m.

3. Rusznyák Erzsébet Salgótarján város 3.93 m.

Távol férfi;

1. Martinkü László Salgótarján város 5,87 m.

2. Pazsitka László salgótarjáni

járás 5.62 m.

3. Kovács Béla Salgótarján város 5-43 m.

Súly női:

t. Csolák Jolán balassagyarmati járás 8.52.

2. Hátai O'ga Salgótarján város 8.44.

3. Rába Erzsébet Salgótarján város 7.10.

Súly férfi:

1. Sas Dezső balassagyarmati járás 11.08.

2. Gáspár István pásztói járás 10.22.

3. Pazsitka László salgótarjáni járás 7.70.

500 m női:

1. Boros Ilona Salgótarján város 1.33.

2. Kétal Olga Salgótarján város 1.36.6.

3 Nánási Irén pásztói járás 1.41.

1000 m férfi;

1. Rácz András Salgótarján város 2.53.8.

2. Varga Lajos balassagyarmati járás 2.58.4.

3. Molnár Ferenc pásztói járás 3.03.6,

8 km gyorsított menet:

1. Freit István salgótarjáni

lük példa az olimpikon jalnk dicső szereplése, akik az egész világ előtt bebizonyították, hogy a magyar sport világviszonylatban is az elsők között áll. Nem sportprimadonnákra van szükségünk, hanem erős, edzett, bátor emberekre, akik készek megvédeni az eredményeinket minden ellenséggel szemben.

Alkotmányunk biztosítja, hogy mindenki sportolhat és azt a sportágat űzi. ami neki a legmegfelelőbb. A dolgozó milliók munkára és harcra edzése révén a béke ügyét szolgálja. Ezt szolgálja minden egyes MHK- próbázó, amin keresztül élőké, szít minket a szociálissá munkára. A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama, lehetővé teszi, hogy a hatalmas népi tömeqek kapcsolódjanak be a sportba, de ahhoz az kell hoqy állampolgári kötelezettségünknek tegyünk eleget és ez elsősorban az. hogy az MHK-próbákat leteqyük.

Feladat tovább felvenni a harcot azokkal a vezetőkkel szemben. akik az MHK-t harmadrendű kérdésként kezelik s ezáltal megnehezítik sportunk további feilődését. Fokozzuk az MHK-próbákat úgy az iskolai, mint az üzemi és a falusi vonalon, hogy elérjük vénső cé'unkat, olyan öntudatos ifiúság felnevelését, melv mind szellemi, mint fizikai képességeivel helyt tud állani az előtte álló feladatok megoldásában.

2. Rezső János balassagyarmati járás 38:34.6.

Gránát női:

1. Szőke Márta pásztói járás

32.50.

2 Csolák Jolán balassagyarmati járás 30.50.

3. Garani Anna balassagyarmati járás 30.40.

Gránát férfi:

1. Szvak Pál balassagyarmati

járás 58.50.

2. Kovács János salgótarjáni járás 55 m.

3. Csepreghi Lajos pásztói járás 52.50.

Női kerékpár 10 km:

1. Angyal Mária' salgótarjáni járás 30.13.

2. Bástyi Margit salgótarjáni járás 30.25.

3. Filip Hedvig Salgótarján város 30.34.

Férfi kerékpár 20 km:

1. Szűcs László Salgótarján város 43.23.

2. Szilárd Miklós balassagyarmati járás 45.32.

3. Erdődi István Salgótarján város 48.10.

MHK talajtorná férfi:

1. Salgótarján város.

Röplabda női;

1, Salgótarján város.

Röplabda férfi:

1. Balassagyarmati járás.

A pontverseny eredménye:

1. Salgótarján város 136

2. Sa'gótarjáni járás 70

3. Balassagyarmati járás 66

4. Pásttól járás 50

5. Szécsényi járás —

örvendetes volt látni a technikumok nagyszámú részvevőit, akik igen lelkesen és jól szerepeltek ezen a versenyen. Hiányoljuk azonban, hogy a salgótarjáni és a szécsényi járás igen kevés részvevővel képviseltette magát. A verseny hiányossága az vo!t,_ hogy nem volt hangos be- szér.ő, amivel az egész versenyt irányítani lehetett volna. Megtörtént az. hogy sokszor 50—60 civil sétáit a pályán, akik zavarták az egyes számok lebonyolítását, vagy például maguk a versenyzők kénytelenek voltak kérdezősködni, hogy az egyes versenyszámokat a pálya melyik részén és milyen időben rendezik meg.

Az építésvezetőség és a dolgozók jó együttműködése biztosította a terv határidőelőtti teljesítését

Megyei szpártákiád eredményei

járás 38:34.2.

500 darab könyvet vásároltak a tűihelygyári dolgozók az ünnepi könyvhéten

Folyó hó 13-án a tűzhelygyár új kulfúrotthonában irodalmi est volt. Az irodalmi estet Há- rosi László író tartotta és a szép, tanulságos előadást 100 dolgozó hallgatta végig.

Az irodalmi esten könyvkiállítást rendeztünk méltó befejezéséül annak a jó eredménynek, amelyet a tűzhelygyár az ünnepi könyvhéten elért. A könyvhét folyamán 500 darab könyvet vásároltak a dolgozók, ami azt mutatja, hogy a tűzhelygyári dolgozók fejlődnek a kultúra területén és megérdemlik az új kultúrotthont, melyet pártunktól kaptak.

KAKONYI FERENC Kultúmevelési felelős

A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL

állandó hétköznapi Mű SORSZÁMOK:

Kossuth-rádió: 5.00: Hanglemezek — 5.20: Hírek, lapszemle. — 5.40: Hanglemezek. — 6.00: Falurádió. — 6.30: Hanglemezek. 7* 6-4^: Hírek. — 7.45: Lapszemle* ~ 7.55: Műsorismertetés. —> 8.05: Hanglemezek. — 12.00: Hírek. Hangos Újság. — 14.00: Időjárás. — 16.20; Iskolások

rádiója. — 17.00:. Hírék. — 20.00: Hangos Újság. — 22.00: Hírek, sport. — 24.00: Hírek.

Petőfi-rádió; 6.00: Hanglem», zek. — 6.35: Termelési hírek. — 6.45: Jóreggelt, gyerekek! — 7.30- Hanglemezek. — 10.00: Hírek. -4 17.3Ö: Hírek. — 19.15: Sportnegyedóra.

szeptember 27, szombat

Kossuth rádió: 11.30; Irodalmi

zenés műsor. — 15:00: Hanglemezek. — 15.50: A rádió művészeti híradója. — 16.10: Szovjet napok, szovjet emberek. —4 16.30: A világirodalom nagyjai.

— 18.00: Szövetkezeti híradó. — 18.30: Szív küldi. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 20.45: KI mit szeret.

Petőfi-rádió: 8.00: Színes muzsika. — 10.10: Hangverseny. —• 15.45: Magyar népdalok. —

16.35: Közgazdasági negyedóra.

— 17.10: Tanuljunk énekszóra oroszul. — 18.00: Néodajok. — 18.40: Tánczene. — 19.35; ,M;'n- denki operája. — 22.0Q: Lehár operettjeiből.

Szeptember 28, vasárnap.

Kbssüth-rádió: 10.00: Égy kis nóta, egy kis móka. — 1T.Ó0: A magyar rádió békóműsora. — 14.15: Táncdalok. — 15.30: Szovjet népek dalai. — 17.3p: Tánc- zene. — 17.20: Operettrészletek.

— 20.20: Hangverseny néphadseregünk tiszteletére. ~ 22.10: Tánczene.

Petőfi-rádió: ll.00: Miska bácsi lemezes ládája. — 12.50:

Életünkről. — 15.20: Verbunkosok, csárdások. — 16.00: A gyermekszínház műsora. — 17.00: Zenés irodalmi műsor. — 17.40: Tánczene — 18.05: Szív küldi...

— 18.40: Ütközet békében Rádiójáték. — 22.25: Operettkettősök. ,

SZABAD NÓGRAD Az MDP Nóqrádmeqyei Párt- bizottságának lapja

Felelős kiadó; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Rákóczl-u, 92. Telefon: szerkesztőség 52.

kiadóhivatal 30. Budapest, József-körút 3 Felelős vezető* Kulcsár Mihály

Ä gazdag élet útján...

A Romhány világospusztai termelőcsoport sok tejtermékhez akar jutni, ezért minden fejesnél nagyon gondosan az utolsó cseppig kifejik a tehén tőgyét. Áttértek a napi háromszori fejésre. Ennek eredménye, egy-két héten belül megmutatkozott, mert 9.5 liter lett a tejhozam napi állaga. Ifjabb Gyenes állattenyésztési brigádvezető és a brigádtagok ennyivel sem elégszenek meg. Most azon kísérleteznek, hogy a rosz- szul tejelő teheneket kiselejtezik és helyébe jótejelő teheneket állítanak be, így jelentősen növelni fogják a tejhozamot. Az állattenyésztési brigádvezető érdeme, hogy' egy év alatt 10 darab tehéntől 13 darab borjút nevelt fel. így összesen 36 borjúval gazdagabb a csoport.

Az állattenyésztők tudják, hogy a tehén sok tejet adjon, sok, elsősorban vizenyős, lédús takarmányféléket kel! adni a jószágnak. Tehát nagytömegű zöldtakarmányt, silótakarmányt, répaszeletet, .amitől a tehén sokkal jobban tejel. A termelőcsoport már moát gondoskodik a si’.ótakarmány biztosításáról. A 372 köbméteres sdóban fogják feldolgozni a 9 hold háztáji gazdaság, a 10 hold szövetkezeti földek kuhoricaszárait, a cukorrépa fejeket, — tehát alaposan felkészülnek a téli állattenyésztésre.

A csoport szép baromfiállománnyal rendelkezik. így nem ütközik nehézségekbe a baromfi- és a tojás-beadási kötelezettség teljesítése. Köny- nyen tudják azt teljesíteni. A csoport már 60 darab baromfit adott be. A kiselejtezett, tovább- tenyésztésre nem alkalmas baromí kat hizlalják. és így értékesítik a piacon. A csoport számítása az, hogy 400 darab baromfit meghagynak továbbtenyésztésre.

A csoport munkáját 8 darab erős ló is segíti. Száraz István csoportelnök elmondja, hogy négy lovat az államtól kaptak, két csikót neveltek, két darab lovat pedig saját erejükből vásároltak. Ez is a csoport erősödését, izmosodását jelenti.

A csoport nemcsak állattenyésztéssel foglalkozik, hanem mészégetéssel is. A mészégetés havonta hétezer forint tiszta jövedelmet biztosít a csoport részére. Saját körfűrészük van, 10 lóerős és benzinmotor hajtásos. Szecskavágásra, fafűrészelésre, darálásra használja a csoport. E motor alkamazása hatalmas költségektől menti meg a csoportot.

„Ez a körfűrész kincseket ér” — mondja az elnök. —

kilóst nézzük meg hogyan alakult és milyen * ■ jövedelmet hozott a növénytermesztési vonal

1951-ben 10.5 mázsás átlagtermés volt kalászosokból. Az átlagot igen lerontotta az, hogy a tagosítás által olyan kizsarolt földek is bekerültek a táblába, amelyekben előző két évben búza termett. A kapásnövényeknél a csoport tagság szívesen alkalmazza a termést fokozó 'agrotechnikai eljárásokat. Két hold kukoricát ültettek négyzetesen. Háromszor kapálták, s így 66 mázsás kukorica termést takarítottak le, két holdról. A cukorrépa ültetvényüket is új szerint művelték. A háromszori kapálásnak 145 mázsás

átlagtermés lett az eredménye. Ez évi cukorrépa is gazdag termést ígér. Az elnök így vélekedik jóla. „Egy cukorrépa tő cca. 6 kilogrammot nyom. Csodálják is az egyéni dolgozó parasztok. De ilyen cukorrépa termést a megyében nem fehet találni. így értékelik a cukorgyári szakemberek is.1'

A napraforgót is háromszor kapálták, és hétmázsás átlagtermést takarítottak be. A burgonyánál ugyancsak alkalmazták, az agrotechnikai műveleteket. Háromszor töltögettek lókapá- . val, egyszer pedig kézikapával. így az átlagtermés 101 mázsára alakult ki. „Hat darab bur- go/iyát rátettünk a mérlegre, amely 1 kilogrammot nyomott, tehát darabonként átlagbavéve 17 dekásak.” — mondja az elnök. — Ezek nagyon szép eredmények. Így nem is csoda, ha a jól működő termelőcsoport gazdag jövedelmet biztosít tagsága részére.

A Hortik családból hárman dolgoztak és igya munkaegységük meghaladta a 720-at. Ezután ..járó természetbeli jövedelem a következőképpen alakult: 32 mázsa burgonya, 15.20 mázsa búza, 1.32 mázsa cukor, 718 liter bor, 25 liter pálinka. 2.22 mázsa kukorica, 3.12 mázsa árpa, 42 mázsa takarmányrépa, 40 mázsa tűzifa, 6 kilogramm szalonna, 12 kilogramm mák, 1.12 mázsa dió.

így el lehet mondani azt, hogy a csoporttagok megelégedettek, derűlátóbban harcolnak a még jobb életmódért.

De nézzük meg, hogy a nagyszerű jövedelmeken kívül a család számára mit biztosít a háztáji gazdaság. A háztáji gazdaság ellátja a' családok konyháját friss tejjel, hússal, zsírral, tojással, zöldségfélékkel. Pizinger Ferenc háztáji gazdaságában egy., darab tehene, két darab anyasertése van, 5 darab szaporulattal van. Az udvaron 14 liba, s vagy 28-ig való baromfi szaladgál. Ezenkívül rendelkezésére áll 800 négyszögöl föld. A Pizinger család a multévben is több mint kétmázsás hízót vágott harmadma- gakra. f

^ indezek az eredmények, amelyek a termelő- 1 1 csoportba tömörült új gazdák jobb életét bizonyítja, azért valósultak meg mert a csoportban jó a vezetés, fejlett munkaszervezés' van, brigádok, munkacsapatok egyének felelősek, jegyzőkönyvileg átvett területekért. A - munkafegyelem példás a csoportban. Még egy tagot sem büntettek meg munkaegység levonással, mivel nem hiányzott senki igazolatlanul. Ezért tud a csoport boldogulni továbbra is, s ezért tudja az erős pártszervezet segítségével, támogatásával megvalósítani a jövő nagyszerű terveit, a szarvasmarha hizlalást a mesterséges borjúnevelést, az évenkénti kétszeri malöcoztatá.d, az őszi vetések szovjet módszer szerinti vetését a 300 köbméter siló, a növendékmarha istálló fel* építését.

Igen, a romhányi viilágospusztai „II. Rákóczi Ferenc“ tszcs tagsága most twár nem azt mondja, a gyönyörű tájra, a pusztára, a íejlelf állattenyésztésre, s a jövő' nagyszerű a’kotá* saira, hogy az „enyém”, hanem -úgy jellemzi mindezt, hogy a „miénk.’1 Lantos László