Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)

1952-09-27 / 78. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ZABOD NÓGRA MDP NÓ G RÁD MEG YEI PÁR lg IZ O T TS ÁGÁNAK L A P J A VIH. ÉVFOLYAM; 78. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 1952 SZEPTEMBER 27. Ötéves terv — gazdag falu Móricz Zsigmond, a nagy magyar író 1932-beri beit ..Kis­fal vak, nagy bajok" című riportjában a következőket írta Drégely'p.alánk népének életéiről: „A községnek van 2000 lakosa és van 2500 hold határa. Ebből 1200 hóid a hercegprímásé, 1100 hold a hétezer léleké. — Hogy él a nép? — Nagyon nehezén, nagyon keservesen.' Van legalább 30 család, amelyik ősz óta nem látott kenyeret, s aratásig nem is fog. De nagyon sok család van, ahol már évek óta nem vágtak disznót és semmi zsírozójuk nincs. Legszegé­nyebbek nem is krumplin élnek, hanem kukoricán. Megfőzik a szemes kukoricát vízben s azt eszik reggel is, délben is, vacso­rára is.~ Nemcsak Drégelypalánk dolgozó népének', hanem a megye valamennyi szegényparasztjának ilyen élet jutott a „Horthy pa­radicsomából1’. A Horthy-fasizmus sötét tudatlanságba, mély nyomorba taszította a falusi szegény népet. Horthy Magyar- ország urai, kapitalistái, földbirtokosai, kulákjai, s hű szövetsé­gese, a klerikális reakció pióca módjára élősködőit a falu népén. Szécsény nagyközségben dr. Gross és Szabados földesurak 486 cseléd keserves munkáján élősködtek. Jól emlékszik még erre Molnár Mihály, Juhász József, Gaicsik Gyula és a volt többi cse­léd, akik 25 éven át sanyarogtak az urak birtokán. Érsekvadkert dúsan termő földjeit gr. Zichy, a percegprímás, Fischer Jakab és a többi kapitalista rabolta ki. A szegényparasztok elöl majdnem hogy a levegőt is elzárták. Szügy község dolgozóinak háromnegyedrésze csele'di sors­ban tengődött. A kis- és középparasztok ezreit falta fel és jut­tatta koldúsbotra a nagybirtok, az árverezés. A szegény népek börtöne és kínzókamrája volt a feudalista nagybirtokrendszer. Móricz Zsigmond a jövőbe látva, a következő szavakkal fe­jezte be riportját: „Ma siralom völgye, de lesz ez még jobban Is, ugye, ma­gyarok? Lesz, hisznek benne, hogy lesz! Elet van az erekben A szovjet népnek a fasizmus felett aratott ragyogó győzelme Jetördeüe a szegényparasztok véresre sebzett, karjairól a bilin­cset. A kommunisták földet osztottak, s alkotó erőt öntöttek a felszabadult”dolgozó parasztság erejébe. A magyar mezőgazdaság hatalmas ötéves terve nemcsak gé­pekkel, de a kultúra a művelődés, a szórakozás számtalan lehe­tőségével, eszközével ajándékozta meg megyénk dolgozó népét. Hogy ez-mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az endrefalvi földművesszövetkezet egy hónap alatt 30 darab rádiót árusított el. A megyében augusztus hónapban 70, ínig az utolsó 20 nap alatt 72 rádiót vásároltak meg a dolgozó parasztok. Szeptember 20-ig 111 darab modern tűzhelyet vásárolt a megye dolgozó parasztsága. A terv napról napra növeli a dol­gozó: parasztság életszínvonalát. Ezt fényesen igazolja az, hogy á második negyedévben a pásztói földművesszövetkezetek áru­forgalma 89 százalékkal emelkedett az 1951 negyedik negyedévi áruforgalmához viszonyítva. A falusi dolgozók egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a könyvek felé. Az ünnepi könyvhét alkalmával 11.230 darab politi­kai, szépirodalmi, ifjúsági, mezőgazdasági könyvet vásároltak a dolgozó parasztok. A kultúra egyik jelentős fegyvere a film. Megyénkben 45 mozi fejleszti a dolgozó parasztok műveltségi színvonalát. Ez évben még négy község kap mozit. Egyre több dolgozó pafaszt fejleszti tehetségét, amelyet a múltban nem ér­vényesíthetett! Ez a magyarázata annak, hogy megyénkben 170 kultúrcsoport működik. Szabó Sándor, a tolmács! gépállomás politikai helyettese a kővetkező írással fójezi ki a traktoristák boldog életét: „A traktoristáknak olyan kereseti lehetőségük van, hogy ha­tan új családi házat építettek. Ezt a kapitalista rendszerben soha­sem tudták volna elérni." örhalom községben a múltban csak két- három leggazdagabb embernek volt rádiója. Ma már 50 dolgozó paraszt házában szól a kultúra fejlesztője, a rádió. Szügy községben 45 elö'tt csak a kulákofenál volt modern babakocsi. Ma már 80 darab van a községben, s mind a dolgo­zóké. Kalmár János Ersekvadkerten a múltban uradalmi cseléd volt, mai néphadseregünk főhadnagya. A másik fiú, Ferenc agro- nómus az Alföldiön. Dósa Ferencnek, míg a Mákoknál csetédes- kedett, pihenésre sem volt elég ideje, ma pedig felsőipari iskolán tanul. Szécsény nagyközségben 140 gyermek jár a fervnyujtotta óvodába. Az általános iskolában 786 gyermek művelődik. Szé- csényben a terv mezőgazdasági technikumot alkotott. Csupán Széosénybo! 16 dolgozó paraszt gyermekét képezi az állam agro- nómussá. Ebből .láthatjuk, hogy a dolgozók állama hatalmas ál­dozatokat hoz azért, hogy a dolgozó parasztok gyermekeiből ag- ronómus, tanár, orvos, mérnök, technikus válhassék, ha kedve, tehetsége van hozzá. Ma már elmondhatjuk, ahogy Sztálin elvtárs is mondotta: „Az élet megjavult... Az élet vidámabb telt...” Pártunk és álla­munk .azt akarja, hogy még gazdagabb, még boldogabb életet él­jen megyénk dolgozó parasztsága-. Ezt akarják dolgozó paraszt­jaink is, ezért''építenek pártunk szavára, s fogadják meg tanácsát most is, amikor kölcsönjegyzésre hívta fel a falu dolgozó pa­rasztságát. . Dpigö.zó parasztságunk tudja, hogy ez helyes, jó tanács, amelMiő? bőség, jótét fakad. Olyan tanács, mely a haza javát, a dolgézák hasznát szolgálja. A BOCSÁRLAPÜITOI EGÉSZSEGHAZAT IS A TERV ADTA ELŐRE A BÉKEKÖLCSÖNJEGYZÉS SIKERÉÉRT! Kistermei bányászok kövessétek Bozó Pál példáját Mim megyénk többi bánya­üzemének, a kisterenyei Válfajai igazgatóságának környéke is már a -kora reggeli órákban zenétől volt hangos. Az üzéttií mikrofon és a 1 kisterenyei bá­nyászok fúvósizenékaránák hang­ja töltötte be a vöJgykaffamt. Az igazgatóság épületét vörös drapériák és harcos jelszavak díszítették. A kisterenyei bá­nyák becsületes dolgozóinak hazafias ünnepe ez. Bal-dog jelenükért és szebb jövőjük érdekében sorakoztak fel az Újlak, Tordas^ Vizslás és a fővölgyi bányaüzemek dolgo­zói. Ä osigakúti fejtősaikna bejá­rata előtt is hatalmas tömeg gyűlt össze. Már együtt voltak a ki- és beszállóik, amikor Gyürbi. elvtárs a kisterenyei pártbizottság titkára megkezdte beszédét: „N épköztársaságunk minisz­tertanácsa felhívással fordult dolgozó népünkhöz a Harmadik Békekölasűnjegyzés érdekébén. Azután arról beszélt, hogy a második Békekölcsönjegyzés óta megyénk bányaüzemei, s köztük a kisterenyei vállalat, mennyi új, modern gépet ka­pott a nehéz, fizikai munka megkönnyítése érdekében... A pártbizottság titkárának be­széde után egymást követték a harcos bányászok felszólalásai, hogy kifejezzék; becsületbeli ügyüknek tartják a miniszter­tanács felhívása mellett való helytállásukat. A többi között Sándor Illés Kálmán vájár el­mondotta: örömmel jegyzek, mert tudom, hogy nem az úri bitangok herdálják el pén­zünket, hanem a gyárak és bányák dolgozóinak életéi tesszük vele szebbé és könu­nyebbé. A karm’adik béke­kölcsön jegy zés a béke ügyét szolgálja és ez a mi ügyünk is. Sándor elvtárs 1200 forintot jegyzett: Ezutáin felszólalt Lu- dányi József, aki 1000 forintot, Sipka József elvtárs, aki 800 forintos keresete mellett 1200 forintok majd ifj. Bozó Pál 43 éves bányász állt munkatársai elé, ő a teke-völgyi akna lég- vágatánál dolgozik. Egy katona­tiszt fia van, hadnagyi rang- fokozattal. Határozottsággal kommunista példamutatással le­jelentette be: Keresetem 1200— 1500 forint körül mozog, de a haza javára kétezer forintot jegyzek. A kisterenyei vállalat többi üzemeinél is lelkesen indult be a kölcsönjegyzés. Az igazgató­ságon azonban rohammunkával akarták elvégezni ezt a fel­adatot. Másfél óra -alatt befejez­ték a jegyzésit. Ennek következ­tében az igazgatóságon alacsony a jegyzési. Természetesen a jegy?, ésgy ü j'i esnek ez -a mód­szere helytelen. A kisterenyei vállalat jegyzés,gyűjtőinek va-n mi-rő! beszélniük: A bányásznap alkalmával másfélmillió forint hűségjutalmat fizettek ki, a vállalat dolgozói között. Csáká­nyok helyett fejtőkalapácsokkal jövesztik már a szenet Fúró­gépek, csőventilátorok, egész­ségesebb, könnyebb munkaviszo­nyokat teremtettek. Modern la­kásokat kapnak a régi barakok helyett. Az üdülés és az a sok minden, amit népünk állama ad Kisterenye dolgozóinak, azt ma­gyarázza, hogy valóban ami ebben az országban történik, minden a dolgozók érdeke. A jegyzésgyüj’tőik magyarázzák el mindezeket és vigyék sikerre a Harmadik. Békekölcsön-jegyzés ügyét. Radics István sztahanovista vájár példamutatóan jegyzett 25-én bányaüzemeinknél is mindenütt már a kora reggel órákban megindult a harmadi! békekölcsönjegyzés. A dolgo­zók példás jegyzésekkel b-izo nyitják be, hogy hűek pártunk hoz„ a münká-sosztály legjobb j-a-i közé tartoznak. A legpéldamuta-tóbban jegy­zők között, ott vannak a terme­lésben élenjárók; a sztahano­visták, a szénfalnál dolgozók legjobbjai, így van ez a mi- zserfai szénbányák Szurdok lej­tősaknában dolgozóknál is. Id. Ra-dics János jelvényei» sztaha­novista vájár örömmel vette tu­dom á s u 1, . he'gy kő! csö n-éve 1 is ­A felszabadulás óta megbecsülik a pedagógusok munkáját 1.521 forint a havi fizetésem. 2.200 forintot jegyeztem. Hosszú lenne elmondani, hogy ml kötele­zett arra, hogy pártunk, kormá­nyunk iránt érzett hálámnak egy kis (töredékével ezzel is ki­fejezést adjak. 30 éve vagyok pedagógus.. A 30 évből huszonhármat a múlt redszerben töltöttem. Megjár­tam én is azt a kínos utat, a-mi-t. annyi kortársam velem együtt megjárt. Hosszú évekre terjedő helyettesi szolgálat, vállveregető kezelés, megbecsüléshiány volt az én 6orsom is. — Jött a fel- szabadulás, ami ezzel együtt jár, a munka új értékelése, becsülete, és dicsőség dolgává válása. Ez jelentette számomra is az erköl­csi megbecsülést s ennek anyagi kifejezését is. Pályám gyorsan ívelödött felfelé. Az elmúlt 4 év alatt tanárból igazgató, majd középiskolai tanulmányi felügye­lő. iskolai csoportvezető léttem. Tegyem még hozzá azt is, hogy 1950-ben két hetet üdültem Ga­lyatetőn, hogy pompás kétszobás modern lakásom van, hogy fiam a tanulószoba boldog élvezője két éve. Mivel folytassam még, hogy igazoljam a boldog jelenemet, biztosan lássam ra­gyogó holnapomat. Mindezeket összeadva, örülök, hogy a sok jónak és szépnek, amit a szoci­alizmust építő hazánktól kap­tam, kicsi töredékét törleszfhe- tem. Dr. Galaz Dezső okt. oszt. csop- vez. A pásztói járás csatlakozott a ceglédi járás versenyfelhívásához Mi. a pásztói járás állami gazdaságainak, gépállomásainak, termelőszövetkezeteinek küldöt­tei, valamint a járás egyénileg gazdálkodó pa­rasztjai, járóiéi értekezleten beszéltük meg a ceg­lédi járás versenykezdeményezését. Elhatároz­tuk, hogy mi is az ős&i szántás-vetési munkák határidő előtti befejezésével biztosítjuk a ma­gasabb terméseredmények elérését, a jövő gazda­sági év sikerét. Az Idcjéíbm elvégzett őszi munka a legfejlettebb agrotechnikai eliárások alkalma­zása az elmúlt gazdasági évben a mi járásunk­ban is szembetűnően bizonyították, — a kedve­zőtlen időjárás ellenére is — hogy az új mód­szerek alkalmazása meghozta a várt eredméntrt. A szurdokpüspöki tszcs búzából 11.5, árpából 20.5. sörárpúból 15.2 mázsás terményt takarított be holdanként, mert gondoskodott a szántás­vetés idejében való elvégzéséről, az agrotech­nika megjelelő alkalmazásáról, A palotául Palöcz tsz korán földbekerült, kereszfsoros árpája is gazdag termést adott. Kát. holdanként adott 17 mázsát Ezeknek a példáknak nyomán határoztuk el, hogy az egész járás dolgozó parasztsága csat­lakozik a ceglédi járás áltat indított verseny­hez, melynek alapján tesszük meg mi is válla­lásunkat, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom_ évfordulójának tiszteletére minden őszi munkát korábban fogunk elvégezni, mint ahogyan azt a Minisztertanács határozata elő­írja. Vállaljuk többek között, hogy járásunk terü'eíén a kukorica törését szeptember 27- íg, let akar ítását október 7-ig, a burgonya szedését szeptember 28- ig s a napraforgó aratását szeptember 25-ig elvégezzük. A cukorrépa szedését a cukorgyár által megjelölt időben végez­zük el. O Kapásterménye-inkbői el. határoztuk, hogy járásunk túlteljesíti az állam iránti köte­lezettségét. A tervben előirány­zott mennyiségnek burgonyából 102. kukorcából 105 és napra­forgóból 102 százalékra teljesít, jük tervünket október 3-ig. Mi, a pásztói Béke termelőszövetke­zet dolgozói a járás többi ter­melőszövetkezeteinek vállalásán belül vállaljuk hogy a kuko­rica, burgonya szeptember 28-ra megjelölt betakarításával egy­időben 105 százalékban teszünk eleget állam iránit! kötelezettsé­günknek. Vállaljuk, hogy járásunk az őszi takarmánykeverék vetését szeptember 25-ig, a rozs vetését szeptember 28-:g, a búza vetését pedig október 16-ig vé­gezzük el. Gondoskodunk arról, hogy a vetőszántásit a vetés megkezdése e'őtt lega'ább 14 nappal előbb elvégezzük s úgy a vetőszántást, nvrrt pedig a mélyszántást az előírt mélység­ben végezzük el. Vállaljuk, hogy az idei tapasztalatokból okulva, a föld termőerejének még jobb kihasználása érdekében az idén rnég fokozottabban alkalmazzuk a Szovjetunió gazdag tapaszta­latait. agrotechnikai módszerért. Mi, állam; gazdasági dolgozók, ősz« gabonavetéseik 80 száza­lékban, termelőszövetkezeti dol­gozók 70 százalékban alkalmaz­zuk fö’dterületeinken a kereszt­soros vetést. De nem utolsósor­ban a gépállomásaink által mű­velt fö djeinken teljes mértékben alka’mazzuk a2 e!őhán4ós ekét. Járásunk terű étén az istalló- trágya kihordását szeptember 28- ig befejezzük. Az őszi mélyszán­tást a min’sztertanács határoza­tában megjelölt határidő előtt 10 nappal végezzük el. Vállalásaink meggyorsítá­sa érdekében az egész já­rás területén á’lami gazdasági dolgozók, gépállomási dolgozók, termelőszövetkezeti dolgozók és egyénileg dolgozó parasztok, mindenki a maga területén, egy-, mással párosversenybe lépve, végz'k el a jövőévi magasabb terméshozam és dolgozó pa­rasztságunk feleme'kedése érde- kébon cs-xiékes mezőgazdasá­gi munkákat. mét hozzájárulhat ahhoz, hog” országunkban még nagyobb lendületet kapjon a békés épí­tő munka. ,,En akarok az első lenni az üzemünkben aki lég- példamutatóban jegyez. Hiszen van miért jegyeznem, nekem, aid a sztahanovista jelvény boldo'g tulajdonosa vagyok és az a célom, hogy november 7-re a második sztahanovista jel­vényt megszerzem. Fiam a zie- itokonzervatórium hallgatója, a lányom gyots- és gépíró tanfo­lyamra jár. A népi demokrácia tette azt is lehetővé, hogy két­szobás lakást építsek, ebbe pe­dig 14.000 forintos szobabútor vásárolhassak. E^é.nt a legjob­ban úgy tpdom . köszönetemel kifejezni, hogy megjobban dol­gozni és a békekölcsön jegyzés • bői elsőnek veszem ki a ré­szem. Elhatároztam, 2000 fo­rintot jegyzék. Nekünk nemcsa': akko’r kell élőál Inunk, amikor kapunk az államunktól, hanem akkor is helyt kell állnunk, ha nekünk kell adni. Hiszen ma­gunknak adunk, a jegyzett ösz- szeg mind a mi javunkat szol­gálja. Radics elvtárs az elsők kö­zött van a termelésben is, nem csak a jegyzésben. Augusztu 14-én befejezte évi tervét, je lenleg már 1953 január 23 tervénél tart. Népnevelők a Jegyzés sikeréért Kálió községben Kollár Istvá- népnevelő 2 dolgozó parasz családhoz ment el és elsorol 1 nekik, hogy a község 11.000 fo rintc's beruházással jó ivóvize kapott és 1953-ban bevezetik villanyt. Dolgozó parasztok en nek alapján 200—200 forinto jegyeztek. ★ Romhány községben Grolyr István népnevelő az apjáho; ment kölcsönt jegyeztetni al először nem akart jegyezni. 1 fia elmondta neki, ne felejts el, hogy a múltban földes vie kőbán laktak; most meg rac dern egészséges házban. Jobba élnek mint a múltban az örer Grolyo. fia fölvilágosító szava után 200 Ft-ot jegyzett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom