Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)

1952-09-13 / 74. szám

1952 szeptember Í3. SZABAD Cikkeink nyomán: Javult a munkaszervezés, de jobban meg kell becsülni a szerszámot a kisterenyei vállalatnál Alig két hete afinffe, hogy a Szabad Nógrád szerkesztősége megvizsgálta a kistérnyei vál­lalat lemaradásának okát. A szerkesztőség megállapította, hogy a hullámzó termelés és a Loy-mozgaiom elhanyagolása az oka lemaradásuknak. Megálla­pítást nyert, hogy á hullámzó termelést a kedvezőtlen szállítá­si viszonyok idézik elő, és emiatt a dolgozók sokszor fél­órás késéssel szállnak le az üzembe, de nagyfokú a szerve­zetlenség az ürescsille ellátásá­nál is. A cikk megjelenése után a kisterenyei vállalat vezetősége a TRÖSZT és a Szolgáltató Vál­lalat vezetői értekezletre ültek össze. Az értekezleten megbeszél­ték a termelés egyenletessé té­telének lehetőségeit és azon­nali intézkedést tettek a szál­lításnál felmerült hibák kiküszö­bölésére. Határozatot hoztak arra, hogy a niunkásszállító villamosok menetrendjét a legszigorúbban be kell tartani. Ütemtervet készítettek a tordasi és a mizserfai bá­nyák által kitermelt szén osztályzdra szállítására. A tordasi üzem. ciklus grafikon S7»rinti szállítása előírja, és ennek megfelelően intézkedtek az aknászok, .hogy a délelőttös! fczak részére fél kilenckor, fél tízkor, iéltizenkettőkor és délu­tán 2 órakor üres csille biztosít­va legyen. A lőmestereket uta­sították, hogy a következő szak részére a termelési viszonyoknak megfelelően rendszeressel! kész­letet kel! lerobbantani. Ez a rendelkezés- ^szükségessé vált, mert ezek előtt, ha a rntisirjak be­fejezése előtt egv félórával a munkahelyek mindeji készletet kiszállítottak, már íiiabb rob­bantást nem készültek eT.ő. A tustrevárás idejénetó tósökkenté se etilekében az előBlii egy mé­teres'furórudat 2 mfleresre cse;. réltél&M és jeíeok'jg jhfcr H'í mimSsWfclven ez'líel^iííraFgéinÁ A teiilftasnál ezajíjtt a saj­gói Kft tömi ás kocsik rossz zár lat isS'napirénden akadályozták a folyamatos termelést, mert azok. rendszeresen ’kinyíltak szállítás közben. Az'i. értekezlet után intézkedés" történt a két tonnás *kocsik zárós^kezetének átalakítására,, de elhatározták, hogv a$ üzem és az "csztályzó közötti kétágúi rossz áilaootiban lévő 100; méteres szakaszát kija­vítsák, j|e!vwpk münkfífltai már megkezdőn feli. miatt. A szállítás átszervezése után, kialakulóban van egy egészséges termelési folyamat és azóta egyszer sem reklamáltak az üzemek üres csille hiány miatt. A vállalatnál az üres csille el­látása és az egyenletes termelés részben megoldódott. Hiba azonban, hogy az előzőleg el­hanyagolt elővájási és feltárási munkákat most kell pótolni, es ezért szeptember első dekádjá- ban termelésük mindössze 89.5 százalék volt. Javítani kell a műszaki káderek ellenőrző és irányító munkáján is. Nem sza­bad megtörténni, hogy a válla­lat egy-egy üzeménél egyszerre három négy munkahely merül jön ki és a dolgozókat nem tudják munkahelyre telepíteni. Gondoskodni kell tartalékmün- kahelvek feltárásáról, hogy széntermelési tervüket folyama tosan teljesíteni tudják. Sürgősen változtatni kell a vállalat egyes munkacsapatának ha­nyag nemtörődöm magatar­tásán is. A szénosztályzóra szállított tele csillékben, szinte naponta érkeznek gépalkatrészek szerszámok, vagy a bányabiztosításhoz beszállított faanyagok. Kiilákvédelem A falu kapitalistái, a kulákok iparkodnak, ahol erre mód van, akadályozni fejlődésünk ütemét. A legaljasabbul szabotál, speku­lál azzal a törekvéssel, hogy új­ra ő legyen az úr, a politikai hangadó a községben. Endrefalván a kulák kihasz­nálva a tanács opportunizmus- sát majdnem, hogy úgy élnek, mint ..hal a vízben". Serfőzö Bertalan, volt föld, cséplőgép és bányatulajdonos és Serfőző István, szeptember 2.-án kértek engedélyt a burgonya felszedé­sért; Kiásták a burgonyát, de Séfffízo István 24 óra a'att nem tett eleget burgonyabeadási kö­telezettségének. Még a mai na­pik is tartozik az államnak. A törvényes kötelesség elmulasztá­sáért a tanács 10 százalék he­lyett 5 százalékos büntető fel­emelést alkalmazott a kulák el­len. Ez kulákvédelmet jelent, különösen akkor, amikor a ki­vetett kártérítést hosszabb ideig nem hajtsák be a kulákon. A tanács eihidte a kuláknak. hogy csak apró burgonyája termett. A A gépekkel való helytef.en bá násmódot igazolja, hogy szep­tember 5-én a telecsillében egv darab fúrógép jött ki pócsházi üzemből. A furpgép a 107 szá­mú csapat munkahelyén került a szén közé. Ugyancsak meg történt, hogy a szénosztályzón gyutacsot találtak a szén kö­zött. Az ilyen felületes munka könnyen robbanást idézhet elő, aminek következtében hosszabb időre üzemképWenné válik a szénoszíályzó, de ami súlvó sabb, emberi életet is veszélyez­tetnek vele. Érkezett már ebben a hónapban a szénosztályzóra 50 darab csúzda összefogó csa -. var, a vizslás! üzemből 16 mé tér hosszú szívótömlő, de soR más értékes szerszám vagy al katrész, amelyek a munkahelye ken kerültek a szén közé. A kisterenyei vállalat dolgo­zóinak a termelés egyenletessé- ge mellett, most már állandóan törekedni kell arra, hogy elő­irányzott tervük órától, órára napról napra teljesítve legyen. A rendelkezésükre állá gépek kel és szerszámokat úgy gaz dálkodjanak. mint a sajátjuk­kal. Mossák le magukról a szé­gyenfoltot és teljesítsék Rákosi elvtársnak tett fogadalmukat. Endrefalván végrehajtást ellenőrző közegek mégis 10 zsák nagy burgonyát találtak a pajtában. A „kulákvédelem” megmutat­kozik a sertésbeadás terén is. Az endrefalvi tanácsra is áll Horváth Márton elvtárs mon­dása: „Nem követelik meg földjüknek megfelelő számú ál­lat tartását és eltűrik, hogv a ku­lákok az állatállomány csökken­tésével szabotálják a beadási kötelezettségüket.” Deák Miklós nagv 35 kh-s kuláknak a szep­tember hónapra 135 kilós súlyú hízósertés van tervszerűen be­ütemezi beadásra. Ez azonban, csak papíron van meg. Nem kö­telezték a kulákot a hízó beállí­tásira. Azt tartja a tanács, hogv Deák Miklós „olyan szegény, mint a templom egere”. A tanácsnak a legsürgősebben fel kell számolni a kulák védő po­litikát. De ez akkor lehetséges, ha a tanácson belül érvényesíti a párt irányító, vezető szerepét, Ha ez megvan, csak akkor válik lehetővé és oldható meg szere­sen a kulák elleni kíméletlen osztályharc. Szeptember 21-22-én mezőgazdasági kiállítás lesz Balassagyarmaton A zsúfolt és tervszerűtlen “zalíítás kiküszöbölése, a mi­zserfai bányaüzem és -az osz­tályozó közötti folyamatos és zökkenő mentes szállítás érde­kében egv darab új mozdonyt állítottak be. Egy diszpécser szolgálattal pe­dig kialakult az állandó kapcsolat az üzemek és a szénosztályzó- között és így az iirescs'Sle ellátás fel­tételeit megteremtették. A kisterenyei. vállalat épületé­ben azelőtt egy-egy műszak alatt 5—6 alkalommal szó;Ialt meg a telefon ürescsille hiány Az alkotmányunk ünnepén tartott nagysikerű ünnepi vásár után máris újabb jelentős be­mutatót láthat megyénk dol­gozó népe. Szeptember 21-22-én kétna­pos mezőgazdasági kiállítás, nyílik meg Balassagyarmaton, a múzeum melletti ligetben, amely szocialista üzemeink, mezőgazdasági termeléssel - fog­lalkozó vállalataink, gépállomá" saink és egyénileg dolgozó pa­rasztságunk termelési eredmé­nyeit mutatja be. A vasút és a MAVAUT nagy kedvezményeket biztosít a, ki­állítás látogatóinak. Ételek, italok, textiláruk bőségesen állnak a vásárolni akarók ren­delkezésére. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap elé t A fölclmüvesszővetkezetek dol­gozói SSá- tagsága, -valamint a kisipari termelőszövetkezetek lelkesen készülnek szeptember 14-re, a Nemzetközi Szövetke­zeti Nap méltó megünneplésére. Ezen„,a napon minden járásban így Salgótarjánban, Pásztón, Balassagyarmaton, Diósjenőn és Szécsényben ünnepi nagygyűlés lesz. Szeptember 10-én, a íöldmű- vesszövetkezetek aktíva-ülést tarfo.ttak, ahol az ünnepségekre a " küldötteket megválasztották, felmérték az eddig elvégzett munka eredményeit, hiányossá­gait. Szeptember 14-én a szö­vetkezeti tagság tiltakozó sza­vát emeli fel az imperialisták ellen, akik egy újabb véres há­ború kirobbantásán mesterked­nek. Ezen a nagy, napon szá­molnak be a küldöttek azokról a hatalmas eredményekről, me­lyet pártunk és kormányunk se­gítségével földművesszövetkeze­teink elértek, s hogy ezek az eredmények hogyan segítették elő a dolgozó parasztság élet­színvonalának emelését, a mun­kás-paraszt szövetség megerő­sítését. Ma már a földműves- szövetkezeti boltok és az ellátás egyéb üzemágai egyre közpon­tibb helyet foglalnak el me­gyénk falvainak életében, áru­forgalmi tevékenységükkel, a falu dolgozóinak bőséges áru­ellátásával egyre jobban előse­gítik a dolgozó parasztság kul­turális felemelkedését. Mintegy 29 kis áruház és számos ve­gyesbolt biztosítja az ipar büsz­keségének a minőségileg és mennyiségileg kifogástalan áru­bőség eljutását közvetlen a dol­gozókhoz. Jelentősen megnöve­kedett a szövetkezeti kereskede­lem. Ma már 27 százalékkal na­gyobb forgalmat bonyolít le, mint az elmúlt épben.’Mindezek a dolgozó parasztság életszínvo­nalának fokozottabb emelkedé­sérő: tanúskodnak. Dolgozó pa­rasztságunk megszerette és ma­gáénak vallja a földművesszö­vetkezeteket. Ékesen bizonyítja ezt a taglétszám rohamos emel­kedése. Ma már 37.000 tagja van megyénk földművesszövet­kezeteinek. Ezeket ai eredménye­ket szövetkezeteink úgy érték el, hogy szorosabbra vonták a párttal "való kapcsolatot, s igye­keztek a legteljesebb mértékig levinni a tömegek közé pártunk politikáját. Az eredmények mellett nem szabad megfeledkezni a további fejlődést gátló hibákról sem. Szövetkezeteinknek még szoro­sabbra, kell fűzniök kapcsolatai­kat nagy pártunkkal, s még jobban érvényesülnie kell szö­vetkezeteinknél a párt irányt mutató szerepének. Töltsék meg munkájukat a szövetkezeti ve­zetők, aktívák, politikai tarta­lommal, hogy következeteseb­ben tudjanak harcolni a befura­kodott ellenséggel szemben, s hogy éberen tudjanak őrködni a szövetkezeti vagyon, a dolgozó nép vagyona fölött. Földművesszövetkezeteink jobb munkával, eredményeink folyto­nos növelésével készüljenek a Nemzetközi Szövetkezeti Napra. Az igazgatósági s a felügyelő bizottsági tagok a személyes példamutatás előtérbe helyezésé­vel úgy dolgozzanak, hogy sok dolgozó paraszttal ismer­tessék meg a nagyüzemi, tár­sasgazdálkodás előnyét. Alakít­sanak termelőcsoportokat, elő­készítő bizottságokat, segítsék a dolgozó parasztságot, hogy a felemelkedés út­jára lépjen. Segíteni kill az őszi Rapásnövények. begyűjtési mun­káját. A kukorica-, burgonyabe- gyüjtés nem jelent kisebb fel­adatot, mint a gabonabegyüj- tés. Ebben a munkában élen kell, hogy járjon a sokezres szövetkezeti tagság. A gyors és' zavartalan átvétel, a gondos tá­rolás nagyban elősegíti be­gyűjtésünk végrehajtását, nép­gazdaságunk erősödését. A fel- világosító agitációs munka meg­szervezése, az ellenséges kárte­vők aknamunkájának leleplezé­se biztosítja a szövetkezeti mozgalom fejlődését, és a szö­vetkezeti vagyon megvédését. Komoly munka vár szövetke­zeti tagságunkra, az őszi mun­kák sikeres elvégzésénél. Az időben való betakarítás, a szán­tás-vetés jövő évi nagyobb darab kenyerünk biztosítását jelenti. Járjanak élen a szövet­kezeti tagok és vezetők e nagy munkában, kezdeményezzenek lelkes munkaversenyt, s úgy dolgozzanak, hogy a verseny a dolgozó parasztság tömegmoz­galmává váljon. Ne csak az őszi betakarítás, szántás-vetés­nél, hanem az őszi kapásnövé­nyek begyűjtésénél is. E feladatok megoldása, nagy és lelkes munkát kíván szövet­kezeti vezetőinktől és tagjaink­tól, ezért alaposan fel kell ké­szülniük e munkára. E felada­toknak jó . elvégzésével erősít­sük a munkás:paraszt szövet­séget, s segítsük fejlődő, s egy­re nagyobb eredményeket elérő szocialista iparunkat, hogy több, villanyt, vízvezetéket, rádiót, könyvet, . mozit, s különböző iparcikkek sokaságát juttassa viszonzásul a falu dolgozóinak. Klement József MÉSZÖV megyetitkára. Hajdú Jn/sef mohorai traktorista 264.4 százalékra teljesítette dekádteriét A mohorai gépállomás jól fel­készült az őszi terv végrehajtá­sára.. A. tervet dekádokra bon» tották» fel; és ismertették azt minden, tra-ktodstával. Az első' dekátítervük 300 normálhoid volt, melyet 128 százalékra tel­jesítettek. A dekádterv teljesítése te­rén «legszebb termelési eredményt Hajdú József traktorista ért el, aki tervét 264.4 százalékra teljesítette. A gépállomás pártszervezete politikai, felvilágosító munkával, valamint a „zacskó agitáció1’ al­kalmazásával emeli a verseny­szeremet, a verseny színvona­lát. A tervteljesítés legjobb dol­gozóinak nevét és teljesítményét papírzacskókra nyomtatják, "és annak a földművesszövetkezet­nek a boltjában mérik benne az árucikkeket a vásárló parasztok részére, amely községben az il­lető traktorísta a szántási mun­kát végzi. Ugyanezt az el járást teszik a tervüket nem teljesítő traktorisfákkal is. Ez az agitá­ciós módszer növeli a traktoris­ták fe'elősségérzetét a tervtelje­sítés terén, s ösztönzi a lemara­dókat a terv teljesítésére, illetve túlteljesítésére. A jő munkát végző traktorosokat megismerik és megszeretik a dolgozó pa­rasztok. Üdvözöljük a „Nógrádi Bányászt"! 1952 szeptember 9-én jelent meg először a „Nógrádi Bá­nyász”, amely a jövőben következetes hirdetője lesz a szénme­dence eredményeinek és kérle hetctlen harcosa minden olyan jelenségnek, amely gátolja bányaüzemeink eredményeit és a dolgozó nép felemelkedéséért vívott harcát. A megjelent bányász­lap pártunk és kormányunk megbecsüléséről tanúskodik és arról a szerető gondoskodásról, amely a jövőben is végigkíséri bá­nyászaink életét, munkásságát. A lap megjelenésé égy újább harci szakaszt nyitott meg a nógrádi bányászok életében. Soha nem volt még a nógrádi szénmedence bányászainak olyan önálló lapja, amely síkraszállt volna a bányászság érdekei mellett, amely a bányásztömegek szemével nézné, alulról vizsgálná, értékelné és bírálná az é etet, A „Nógrádi Bányász” minden betűjével a bányászok életét segíti szebbé, boldogabbá tenni. Éles fegyver ez a nógrádi bá­nyászok kezében. Segítséget, tanácsot ad ahhoz a küzdelemhez, amelyet bányászaink a több szén kitermeléséért folytatnak. Köz­vetlen fegyvere, segítő társa a bányák fizikai, műszaki és admi­nisztratív dolgozóinak egyaránt. A bányászlap a bányaipar problé­máinak részletkérdéseit tárgyalja, és azt a feladatot tűzte maga e é. hogy a dolgozó tömegekkel állandó kapcsolatot tartva, se­gíti a szocializmus építésének magasztos feladatait. A „Nógrádi Bányász", mint pártunk többi lapja, a párt és a dolgozók közti kapcsolat megszilárdítására törekszik, de követ­kezetes, szívós harcot folytat az ellenség minden mesterkedésével szemben. A bányaüzemek dolgozóinak azonban* a lap sikeres munkájá­nak elősegítése érdekében rendszeres tájékoztatást kell nyújtania az el enség megnyilvánulásairól és bátran föl kell tárni munká­jukban tapasztalt mindennemű termelést gátló akadályokat. Csak így tudja betölteni hivatását. Ez a lap nem a régi polgári lapok típusa-, amely a polgárság szenzációéhségét és piety kaszom fát elégíti ki, hanem a dolgozó nép lapja, amelynek á landóan a dol­gozó nép segítségét kell élveznie. Felbecsülhetetlen jelentősége van annak, hogy szeptember 9-től kezdve a nógrádi szénbányászok önálló lappal rendelkeznek Olyan eles fegyvert kaptak kezükbe, amellyel szembeszállhatnak a regi maradi gondo kozással és kellő segítség mellett sikeresen haladhatnak azon az úton', ami a végső győzelmükhöz vezet. A GAZDAG ELET ÚTJÁN. ROMHÁNY VILÁGOS-PUSZTA ahová most az olvasót elvezetjük, festői szépségű szűk völgyben fekszik. Nagyszerű palóc nép lakja, szorgalmasak, ötletesek. Mindent kitalálnak, s mindent megpróbálnak, ami jövedelmet lioz népi államunknak, s nekik. A kommunisták hívták életre c népek alkotó erőit a szövetkezés gondolatával. Azóta új s gazdagabb élet van kialakulóban a //. Rákóczi Ferenc tszcs 160 holdas birodalmában. A puszta lakói Rak múlt és felen életéből, harcából, csak cseppnyi töredéket ismertetünk, de ez a kis töredék, a napnál is fényesebben tükrözi; érdemes szövetkezni. Ilyen volt a múlt... A fiatal Pizinger Pista ép, hogy hajnalodott talpon volt. Szeretett volna még aludni, de félt, az ispán haragiától. Az istálló felé tartott. Nem nézett sem jobbra, sem balra, csak a !á- baaiá kerülő harmatos szaimaszálakat figyelte. Eszre sem vette, hogy az ispán felesége haladt el mellette. Ki tudja kihez ily korán... — Barom, még köszönni sem tud — sziszeg­te az ispán né. Pista ezt már némi hallotta. Ugv 8 óra fellé elébe toppant az ispán. Szétvetett lábakkal, ke­zében lovagópáicát lőbázott, s úgv ordítozott: — Te féreg...! Miért nem köszöntél a fe. leségemnek...? Ta.ká-rodj a tanyáról . — S már zuhogtak te -a pofonok Pista arcára. Ezt kapta Pista tágulás, s művelődés helyett. Ilyen sorsa volt itt mindén fiatalnak. Még a csendőrpofctnokból is bőven kijutott nekik, Pista még aznap búcsút vett, szüleitől és a tanyától. Egy ku'ákhoz állt be cselédnek. Rossz napok jöttek Pizingerékre. Az ember izületi betegségben szenved s már hónapok óta nyomja az ágyat. Egy fillér nem sok, de annyi" sem volt a "háznál. Az asszony minden percben azt várta, mikor dobják ki őket a ta­nyából. Amikor az egyik reggel éppen fát vá- goit a ház előtt megszólította az úr: — No meddig henyél még az urad?... in­gyenéi öt nem fizetek! ’— De méltóságos úr, nagyon beteg a férjem, ne kívánja, hogy dolgozni menjen — kesergett kétségbeesetten az asszony. — Nem érdekel! Ha nem tud dolgozni taka­rodjatok ki a tanyából... Menjetek koldulni! — üvöltött még vissza a földesúr s elro­hant autójához. Pizingerné kézé ökölbeszclrult, arcán még mélyebbre rajzolódtak a ráncok, szeme izzó gyűlöletet lövelt a tevasuhanó autó után, ame­lyet lassan elnyelt a porfelhő. — Pióca! — Fakadt ki a szó az ajkán. Prónai József földbirtokos tanyája 50 cseléd börtöne volt. Az urasáig még a meggebedt lovat is na­gyobb becsben tartotta, mint a cselédet. Pizin­ger Férenc 40 évet dolgozott le a tanyán. Etiy- nyi év után arra sem tartották érdemesnek, hogv betegségét kórházban gyógyíttássa. A cse­lédek verejtékes munkája után a kétezerholdas érdő a 870 holdny: szántóterület tömérdek pénzt ömlesztett Prónai zsebébe. Tengernyi bú­za termett, de a cselédeknek akkortájt mégis több volt a könny, bánat, keserűség mint a ke­rt vér. Kora hajnaltól késő est*? évi 20 pengőért napi liter tejért, 1 hald földért, lakásért, tü­zelőért, sóért dolgoztatta Prónai cselédeit. Akkor még az uraké vett a föld. Övék volt a jog is, A cselédek lázadását csend'órszuronyok tartották féken. Az ébredező cselédeket a vallást misztikum taszította mély tudatlanságba, sö ét- ségbe. Azzal próbálták bekötni az igazságta­lanságot. 'átni kezdő '•s-elédsk szemét, hogy istennek tetsző cselekedet az urat szolgáink” — s mindezt miért tették? Azért, hogy a mély tu­datlanságba taszított cselédek vérét Prónai pő- ca módjára még jobban kis-z’polyozhassa, a még- több profit érdekében. A földesúr és a vallási misztikum édestestvérek egy gyékényen árulnak a kapitalista világpiacon. Új életet kezdenek 19 iŐ. A SZOVJET HADSEREG izzé-p-orrá zúzta Horthy korhadt államgépezetét. Vége lett ,az úri világnak. Prónai földbirtokos nyugatra me­nekült'.' A pusztán megváltozott az é’lei. Az agyonsahyargatott lakók, most felszabadultan. boldogan itták magukba a szabadság éltető il- .atat, A fiatalok ajkára visszatért a boldog mosoly, vidámság. A kommunisták földet osz­tottak s új gazdák születtek a pusztán. A párt vetőmag, műtrágya, s állami hitelekkel segí­tette termelésük sikerét. Egyre nagyobb lett a kenyér s jövedelem .Hajlékaikból lassan eltünedeztek a cselédi élet utolsó maradványai is. Á puszta lakói 1945-től 1950 teléig kóstolgat­ták az egyéni gazdálkodást, s barátkoztak a2 „enyém" gondolatával. Mindegyikükben élt némi . remény arra, hogv saját földjükön meg­teremtik maguknak a jólétet. De az egyéni gaz­daság sok bajjal s go-ndd-al jár.. $ kisparcellák sohsem termetiek annyit, hogy kielégítette volna az új gazdák növekvő igényeit. Akkortájt már sc-kat beszéltek a szövetkezésről járássaerte. Lánszki Pált Szovjetunióba küldték a dolgozó parasztok s megbízták őt nézze meg a .kolhozok munkáját, kolhozparaszto-k életét s ha „érdemes" ők is szövetkeznek. Ez a hír a puszta lakóit is lázba hozta. Akkor, majd minden este összeültek s a szövetkezet alakításáról beszélgettek. Sokszor még éjfélig is vitatkoztak. A kommunisták szerveztek a csoportot. Száraz István, ifj. Gyenés Imre a párt szavát terjesztették „új országot építünk... nekünk is ki kell venni részünket... k’Spartel- lán nem tudunk előrehaladni... miért ne éljünk jobban mint eddig?: szövetkezzünk! S szövet­keztek. 1950 január 10 én megalakították a „II Rákóczi Ferenc termélőszövetkezeitet.’1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom