Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)

1952-09-10 / 73. szám

4 SZABAD KOGRXd 1932 szeptember 10. Rendet, tisztaságot a tejcsarnokokban Hét tszcs előkészítő bizottság alakult megyénkben Egyik legfontosabb közélel­mezési cikkünk a tej. Nemcsak, mint mindennapos táplálék, a dolgozók nélkülözhetetlen ele­dele. hanem mint a gyermekek, öregek és betegek pótolhatatlan tápláléka. A tej fontosságával, mind a fogyasztó, mind a termelő tisz­tában van, hisz hozzátartozik mindennapi életünkhöz. Ennek ellenére, sem a termelőknél, sem pedig a kezelőknél nem ta­pasztaljuk azt a kellő gondos­ságot és tisztaságot, am't en­nek az igen fontos tápláléknak a kezelése megkövetel. Gyakran előfordul, hogy a tej első útját a termelőktől a gyüjtöcsamokokig már szeny- nyes edénybe kezdi meg. Hiányzik a kellő politikai neve­lés, amelynek alapján a szállító megértené, hogy mi lesz az ál­tala beadott tejből, amíg a cse­csemők üvegjébe kerül, ha már a kezdet kezdetén be­szennyeződik. A felvilágosító munka hatására feltétlenül meg­változik ez a helyzet és a dol­gozók megértik, hogy a szo­cializmust építő államban, leg­fontosabb érték az ember, mert a higiénével végeredmény­ben önmagunkat szolgáljuk. De nemcsak a szállítóknál mutatkozik hiányosság. Igen sok lazaság tapasztalható a tej kezelésével kapcsolatban a gyüjtőcsarnokokban. Ahol a tejkezelő, valamint a földmű­vesszövetkezet vezetősége meg­érti azt a nagy felelősséget, ami a tejjel kapcsolatban rá­hárul, ott valóban a legszebb eredményeket lehet tapasztalni. Ahhoz, hogy a csarnoki higiéné meglegyen, nem pénz és nem beruházások kellenek elsősor­ban, hanem szocialista öntudat, akarat és kellő felviíágosodott- ság. Amilyen a gazda, olyan a portája is. Hiába van szépen felszerelt és berendezett csar­nok, ha a kezelője a legele­mibb tisztasági követelményeket sem tartja be. A tegpiszkosabb csarnokok közé tartozik például az egy- házasgergei, ahol Gordos Géza a tejkezelő, a nógrádkövesdi, ahol Vermel Antal, és a dré- gelypalánki. ahol Pásztor János a tejkezelő, hanem a föidmüves- szövetkezeti vezetőknek is, ad­dig dicséröleg kell kiemelni az alábbi csarnokokat, ahol való­ban példás rend és tisztaság van: mint Illés Jánosné csarno­kában Mlbálygergen, özv. Dur- nyik Jánosnénál Karancsságon és Hegedűs János csarnokában Örhalomban. Biztosítani kell, hogy vala­mennyi csarnokban a legtökéle­tesebb rend és tisztaság ural­kodjék. Kellő felvilágosító mun­kával ki kell építeni itt is a Vorosin-mozgalmat. Ennek si­kere elsősorban a tejkezelőkön múlik, de nagymértékben fele­lősek a földművesszövetkezetek vezetőinek is, kiknek a kellő ellenőrzést nem szabadna elmu- lasztaniok. Megyénknek egyre több dol­gozó parasztja választja a jövő útját: a szövetkezeti gazdálko­dást. Szeptember Hői szeptem­ber 9-ig számos család lépett be a becskei „Uj élet”, honfi ,,Győzelem", erdőkürti „Rákosi" ecsegi „Béke” termelőcso­portokba. A fejlődés üie- mét mutatja, hogy megyénkben több előkészítő bizottságot ala­kítottak a dolgozó parasztok, hogy azt termelőcsoporttá fej­lesszék. Fe'.söpeténybe 4 család 30 hold földdel, Hasznos köz­ségben 3 család 7 hold földdel, Morgós-pusztán 5 család 28 hold földdel, Szécsényben 3 család 40 Pénteken' délután rendezte meg a S. Vasas-pályán a Salgó­tarjáni Vörös Meteor az MHK postaversenyét. A postaversenyt megelőzően a dolgozók zászlók­kal vonultak fel a pályára. Mint egy 300 főnyi dolgozó vett részt a postaversenyen. Nagyon ügye­sen kapcsolták össze a postaver­senyt kultúrműsorral, a kultúr­műsor keretén belül ének; tánc, szava'at és zeneszámok szerepel­tek. Impozáns látvány volt a kü­lönféle színes szerelésekben a dolgozókat látni A legtöbb do’- gozó jókedvűen, vidáman vé­gezte az MHK-próbák egy-egy számait. Dicséretet érdemel a Salgótarjáni Vörös Meteor Sport­kör vezetősége, aki Igen Jól szervezte meg a postaversenyt. Sok jő eredmény született és be­bizonyították azt a tényt, hogy a dolgozók szeretnek sportolni, csak foglalkozni kell velük. Pél­dát vehetnének városunk többi sportkörei a postaverseny meg­rendezésében. Különösen ki kell emelni a Salgótarjáni Textilkereskedelmi Vállalat női dolgozóit, akik szép számmal vettek részt és kitű; nőén szerepeltek a postaverse­nyen. Azonban hiányosságai is voltak a postaversenynek, hogy a szereléseket elég későn hozták ki a pályára s így késő estébe belenyúlt a verseny. A Salgótarjáni Vörös Meteor már eddig 200 százalékra telje­sítette MHK-tervét, de nem hagy­ta abba, hanem folytatja, a Sal­gótarjáni Vörös Meteor ezzel be­bizonyította, hogy az MHK a hold földdel, Csitáron 6 család 50 hold földdel, Gal- ga gutáin 17 csal ád 150 hold földdel, míg Magyamándo- ron 11 család 140 hold föld­del alakították meg a tszcs előkészítő bizott­ságokat. Tanácsainknak a Palotást Május 1 termelőszövetkezet gazdasági állományát tanulmá­nyozó parasztküldöttek beszá­molóit jobban meg kell ,szer- veznáök, a beszámolókra kell mozgósítani a község minden dolgozó kis- és középparasztját. Hadd tudja meg minden dol­gozó paraszt milyen . életet biztosít a jövő útja, a szövet­kezés. érnek el Opova révén, de ezt a 16. percben Papp visszaadja. 5:1. Ezután a tarjám csapat vissza­esik és a szombathelyiek kerül­nek fölénybe, de az eredményen már változtatni nem tudnak. A mérkőzés két ellentétes félidőből á'it. Az első félidőben a salgótarjáni csapat igen szé­pen játszott. Különösen kitűnt Vilezsál gyors és jó' játéka, fel­tűnő sokat javult Vilezsál lövő­készsége, kár. hogy legtöbb lö­vése főié szállt. Neki a lapos lövéseket kell gyakorolnia, mert csak így lesz eredményesebb a játéka. Jó volt Opova is, aki­nek azonban gyakrabban kell változtatni a helyét. Egyébként a három gól ja is dicséri. 'Csu- berda és Bablena volt a csatár­sor két legjobbja. Kár, hogy a második félidőben nem foglal­koztatták eléggé Bablenát. Di­cséret illeti meg Szojkát is, aki igen szép játékával nagy részese a győzelemnek. A második főidő 15. percétől kezdve a csapat azonban visz- szaesett. A szombathelyi csatá­rok ügyetlenségén múlott ez­után, hogy nénitudták értéke­síteni a kíná'kozó gólhelyzete­ket. A Salgótarjáni Bányász ezen a mérkőzésen igen jól ját­szott, csak az erőnlét fokozásán kell még sokat javítani, hogy a csapat ezt a jó játékát tovább tudja fokozni. gyár sportolók újabb dicsőséget tudtak szerezni hazánknak Papp elvtárs beszélt arról is, hogy az MHK-n keresztül mennyi új tehetség bukkan fel a főváros­ban és vidéken egyaránt, akik most nagyszerű eredményeket érnek el. Beszélt arról, hogy az MHK-mozgaiom milyen döntően segíti elő a termelés frontján a dolgozókat a magasabb termelési eredmények elérésében. Az Igen nagy érdeklődést ki­váltott beszámoló után a dolgo­zók és a sportolók megfogadták hogy az olimpiai bajnokainkat példaképnek tekintik s a termelés és a sport minden ágában ezután még jobban fognak igyekezni magasabb eredmények elérésére, hogy méltó követői legyenek olimpiai bajnokainknak. magyar sport alapja és az MHK-n keresztül is építi a szo­cializmust. elhasznált holmi, vas, fém, papír, rongy akad mindenfelé. Gyüjtsd össze. Add át a MÉH-nek, vagy az érte jelentkező ifjaknak. 2 évi börtönbüntetésre ítélték A munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság leg gyűlöltebb ellensége a kulák. Á kulák ahol csak teheti, szabo­tálja építésünket. Háborúra spekulál, azt akarja, hogy trak­torok helyett hálált hozó tan­kok, . repülők bombái tépdessák fel ai gabonát termő, földeket. Hogy újra földbirtokos üljön a dolgozó paraszt nyakán. A falu eme vénszopói közé tartozik Zsidai István bander 34 holdas 'karáncskeszi ku­lák is. Aljas módra ki akarja játszani államunk törvényeit, újra a dolgozók nyakán akart étősködni,' pióca módjára. A törvény által előírt szerződést nem kötötte meg aratóival, nem adott azoknak meleg ételit az aratás ideje alatt. Az arató, részt többnyire kévés állapot­ban adta ki, félrevezette az állam megbízottját a cséplési eredményit, mert aratórészként tüntetett fel 312 kg árpát, 119 kg rozsot, ezzel önkényesen csökkentette össztermését azzal a céllal, hogy kevesebb legyen a beadás. Zsidai kulák a múlt évben szabadult a börtönből. Kiszaba­dulva most újra a gabonafron- ton támadott. Aljas tevékenysé­gét azonban leleplezte Kcrancs. keszi dolgózó népe. Zsidai Ist­ván bnnder kulákot a Salgótar­jáni járási büntetötanács 2 évi börtön, 2000 Ft pénzbüntetésre, 4000 Ft vagyonelkobzásra, va­lamint 5 évig a küzügyektöi való eltiltásra ítélte. Dolgozó parasztjaink leplez­zék le továbbra is a kúlákok szabotáiását, okik egyre szé­pülő, virágzó életünkre törnek. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL állandó hétköznapi musorszamok; Kossuth rádió: 5.00: Hangle­mezek. — 5.20: Hírek, lapszem e. — 5.40: Hanglemezek. — iOO­Falurádió. _— 6.30: Hanglemezek. -- 6.45; Hírek. — 7.45: Lapszem­le. —" 7.55: Műsorismertetés. — 8.05: Hanglemezek. — 12.00: Hí­rek. Hangos Uiság. — 14.00: Időjárás. — 16.20; Iskolások rádiója. — 17.00: Hírek. — 20.00: Hangos Uiság. — 22.00: Hírek, sport, — 24.00; Hírek. Petőfi-rádió: 6.00: Hangleme­zek. — 6.35: Tenne'ésl hírek. — 6.45: Jóreggelt, gyerekek! — 7.30? Hanglemezek. — 10,00: Hírek. — 17.30; Hírek. — 19.15: Sportne­gyedóra. SZEPTEMBER 10 SZERDA Kossuth-rádió: 1130: Szamara sok Elbeszélés. — 13.15: A rá­dió kisegyüttese játszik. — 14.30: Erkel operáiból. — 15.5(b Találkoznak a vizek. — 16.20: A gyermekrádió műsora. — 17.30: A dollár álarc nélkül. Előadás. — 18.15: Szív küldi... — 20.40: Gaál. Tarka réten, népkantáta. — 22.25: A studjp zenekara játszik­Petőfi-rádió: 9.00; Fenyő Fe­renc hegedül. — 11,00: óvodások műsora. — 15.45: .‘Operettekből, — 17.40: Állami gazdaságok hír­adója. — 18.40: Tánczane. -~ 19.15: Színes népi muzsika. 20.10: Harc a belső ellenség el­len. — 22.00: Dumas és Verdi- A Kaméliás hölgytől a TraviátáifL SZEPTEMBER 11, CSÜTÖRTÖK Kossuth-rádió: 11.30: Erenburg beszéde a Béke-Világtanács ülé­sén. — 12.30: Népdaikórusok. — 14.45: Népdalkettősök. — 15.30: Móricz Zsigmond élete, és művel. — 17.00: Külpolitikai kérdések­re válaszolunk. — 18.00: A Nép­hadsereg híradója. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 20.45: Gim­nazisták. Rádiójáték. Petőfi-rádió: 7.35: Színes mu­zsika. — 9.20: A gyermekrádió műsora. — 10 10: Ifj. Kovács Imre és zenekara játszik. — 1,5.40: Fiatalok zenei újságja. — 17.40: A falurádió előadása. — 18.40: Szív küldi. — 19.00: Az ötéves terv nyomában. — 19.35: Tánczene. — 22.00: Lengyel mu­zsika. — 22.35: Hernádi Láios zongorázik. SZEPTEMBER 12. PÉNTEK Kossuth-rádió: 11.30: Pakisztáni történetek. — 12,30: Magyar fú­vószene. — 13.25; Bura Sándor és zenekara játszik. — 15.00: _T.lt- lörőhíradó. — 17.40: Ifjúsági da­lok. — 17.55: Nemzetközi kér­dések. — 20.45: Amerikai dalok a békéről. — 22.25: Az Állami Népiegyüttes műsorából Petőfi-rádió: 7.35: Színes mu­zsika. — 10.10: Indulók, tömeg­dalok. —- 11.00: óvódások mű­sora. — 16.00: Hazáról, emberek­ről. — 16.20: Régi magyar ope­rettekből. — 17130; Szív küldi . — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 19.35: Jő munkáért szép mu­zsikák — 20.00: Tánczene. — 22.00: Bolgár zenei hét. — 20.50: Hanglemezek. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmegyei Párt­bizottságának lapja Felelős kiadó; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salgótarján, Rákóczi-u. 92, Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Előfizetési díj: egv hóra 3.50 Ft, negyedévre 10.50 Ft, félévre 21.— Ft, egy évre 42 — forint. Szikra Lapnyomda Budapest, József körút S Felelős vezető; Kulcsár Mihály Móricz Zsigmondi Kis falvak, nagy bajok At kellett mennem egy rendkívül szép útvonalon a nógrádi és hanti vadregényes, sze­líd tájon. A magyar romantika egy fejezete termett itt. Találomra megállottám egy községben, Dré­gely vára alatt Arany János áldott, szenvedő, édes és szelíd szava állított meg: „Felhőbe ha­nyatlóit a drégelyi rom..Arany sose volt Drégelyben, s ez a sor annyira jellemző, hogy ma is felhőben van a drégelyi várrom, — nyo­mát sem lehet látni a faluból. Bementem a bíróhoz, a jegyzőhöz s azt kér­deztem: — Hogy élnek? Mint mindenütt, mint akárhol az ilyen kis magyar falvakban. Élnek. Még élnek egy kicsit. — A községnek van kétezer lakosa és van kétezerháromszáz hold határa. Ebből 1200 hold u hercegprímásé, 1100 hold a kétezer léleké. Úgy van elosztva, hogy van 10 gazda, akinek 20 holdnál többje van, de 35-nél többje senki­nek. a többi aztán egész parányi parcellákban oszlik szét„ Hogy él a nép ? Nagyon nehezen, na­gyon keservesen. Van legalább 30 család, ame­lyik ősz óta nem látott kenyeret, s aratásig nem is fog. De nagyon sok család van, ahol már évek óta nem vágtak disznót és semmi zsirozójuk nincs. Legszegényebbek nem is krumplin élnek, hanem kukoricán. Megfőzik a szemes kukoricát vízben, s azt eszik reggel is, délben is, vacsorára is. De vannak jó gazdák, akik jól el vannak látva, legalább is élelem dolgában, mert különben senkinek nincs egy fillérje se. Ez annál sajnálatosabb, mert ez a nép, a nagyszerű pcdóc nép, végtelenül szorgalmas és ötletes, furfangos, mindent kitalálnak, s mindent megpróbálnak, hogy boldoguljanak. , — Két főfoglalkozásuk van, az állattenyésztés és a házi ipar. Szarvasmarhát tartanak, s min­denki szinte erején felül, mert az Ipoly völgye a világ legjobb szénáját termi, de az ára le­ment az utolsó két évben annyira, hogy ma harmadát, negyedét éri, mint két év előtt. A szénatermésüket pedig nagy veszedelem érte, mert az Ipoly eldugul s minden tavasszal elönti a réteket, azok márciusitól május végéig mosta­nában víz alatt állanak. — Másik foglalkozás itt mindig a háziipar volt. Ez a nép még mindig kendert és lent ter­mel, és egész télen szorgalmasan fon és sző. A fehér ruhát maguk állítják elő, szívesen dolgoz­nának kivitelre, már a városi piacok számára szövik a törlőkendőket, törülközőket, abroszo­kat, csak nem veszi ezeket ma már senki. Nagy­szerű füzeseik vannak, tömérdek kosarat tud­nának kötni, csak nincs piaca ennek sem. Gyé­kényük is van. Mostanában szatyort kötnek be­lőle. Már a kisgyerek is sodorja a gyékény­fonatat, de hiába kötik a számtalan szatyrot nem bírják eladni. Legfeljebb egy kis lisztet vagy más élelmiszert cserélnek rajta. Nem ijed­nék meg a fáradságtól, hogy kis portékájukat a piacra vigyék. Balassagyarmat ma a fő pia­cuk, mert a>z Ipolyság el van szakítva. Gyar­mat ide 23 kilométer. A vortat 2 pengő 40 fil­lér. Nagyon sok. Felkelnek reggel 2 órakor, elgyalogolnak a legközelebbi állomásig s nem mennek be Gyarmatra vonattal, hanem egy ál­lomással hamarabb szállnak le, onnét megint gyalog mennek, így 70 fillért tudnak megspó­rolni. Vissza azután az egész utat gyalog te­szik meg. Egy ilyen helivásári utazással meg­keresnek 1 pengő 60 fillértől 3 pengőig való összeget. De azért nem hagyják el magukat, a „magyar szellöst", a gatyát már itt nem viselik, nadrágban járnak. És pedig bricsesz- ben, vagy „buggyos nadrágban", s a fehérnép pláne igyekszik jól öltözni. Sajnos, vannak csa­ládok, akik inkább váltóra vesznek fel pénzt, csakhogy rendesen öltözhessenek. Ilyeneket mond a jegyző ár, aki különben csak egy hónapja van itt, tehát nem ismeri még eléggé a viszonyokat, de bejön az öregbíró, s most hozzá fordulok. A bíró egyszerű gazda­ember. Szépszál öregember. Rendkívül intelli­gens: ötvenéves. — Hogy lehetne ezen a falun segíteni, bíró úr? A bíró azt mondja: — Hogy? Jó kereskedelmi szerződések kelle­nek. hogy az állatot ki lehessen szállítani lő áron, az államnak arra kellene törekedni, hogy jó ára legyen a jószágnak. Úgy hangzik, mint egy bíró döntvénye. Ez ellen nincs apelláta. Ajánlom ennek a megol­dását a földművelésügyi miniszternek, aki kü­lönben ezt szintén pontosan tudja. Elindulok a jegyzővel és a bíróval, hogy egy kicsit körülnézzek a faluban. A falu dimbes-dombos területen fek­szik. A régi alvár, a palánk helyén van a köz­ség főrésze. Az új házak kőből és téglából építve, cseréptetővel, mert ma már máskép épí­teni nem szabad, a régi házak kidölt-bedölt ros­kadozó viskók szalmával fedve, a szalmatetö zöldéi, virágzik, mohos. A bíró háza is köböl van s vakolatlan, mert nem bírja befejezni. Evek óta így lakik benne. Szép nagy udvar, az istálló sarkán beton trá­gyamedence. Négyszázötven pengő állami se­gélyt kapott ennek az építésére. Kelten kaptak ilyen segélyt. Ű fal is építette, a másik, aki kapott, a kanonok ár, nem építette meg. Az is­tállóban három tehén és két ökör, szép piros­tarka állalok. — Ennek a tehénnek az anyjáért két évvel ezelőtt ezer pengőt ígértek — mondja a gazda —, nem adtam oda. Tavaly eladtam 640-ért. Most azért a borjas tehénért, nem hiszem, hogy százat kapnék. A jegyző csodá'kozva néz rá: — Hová gondol, bíró úr! Ha kétszázat kap, már az is nagy pénz! — Hát akkor jegyző úr, olyan, mintha az ötből négyet agyonütöttem volna, mert a régi árak mellett egy darab érne annyit, mint most az öt darab. — Van-e adóssága, bíró úr? — Nincs. Én azt tartom, az embernek ha nadrágja nincs, az se baj, csak adóssága ne legyen. — Fuvarral kerestek itt azelőt( Sok pénzt, a fahordásnál, de most Wolfner úr négy darab teherautót hozatott, s azzal úgy le­nyomta az árat, hogy ma 30 fillért fizetnek egy mázsa Ja szállításáért. Egy nap alatt három pengőt tud keresni, aki ezzel foglalkozik. — Gyerek van-e elég? — Az van hálisten.nek. Kétszázhatvan gyerek van ebben a kis falu­ban az iskolában, és négy tanító. Egyke nincs? — Hát ahun spekulálnak a gazdák, ott a sze­gények kipótolják. Átmegyünk szemben egy nagyon szegény özvegyasszony házába. Hetvenegyéves öregasz- szony lakok ott, gyengeelméjű öreglányával. Itt aztán nincs semmi, csak szép tisztaság. — Tekintetes uram, én hat hónap alatt húst nem Láttam, se zsírt. Rántott levest eszünk. Ma ugyan jó ebédet csináltam, krumplileves volt, vasárnap van. — Hát miből él? — Fonok. De három pászmáért fizetnek egy kiló lisztet. A lányommal ketten három nap alatt fonunk egy kiló lisztre valót. — Tíz fillért keresnek egy nap — számítja ki a bíró —, 1200 métert kell megfonni érte. Még a nyál is többe kerül. Mert sokat kell csó­kolgatni az orsót, sokat kell azt pergetni, míg 1200 métert felmoto'.lál. Hát így élnek, éldegélnek a kis magyar falvakban a nehézsorsú magyarok. Az asztalon ott a százéves régi imakünyv. A kisunokák azt forgatják, betűzik, a parányi ház parányi ab­laka alatt. Olyan árvák, olyan elhagyatottak ebben a télben különösen. Az utcán nagybajuszú törökök mennek. Olyan igazi törökök, a lógó, melligérő nagy bajusszal, min' Anatóliában. Onnan is jöttek az ősök. Török maradék ez — mondja a bíró, s meg­állít egy hetvenhét esztendős öreg gazdát. — Csosza bácsi... Csausz vöt ennek valaha az öregaoja. Fantasztikus egy világ ez a magyar világ. Ma a siratom völgye, de lesz ez még jobban is, ugue mapuarok. Lesz.' Hisznek benne, hogy tesz. Elet van az erekben. Sport sorokban Salgótarjáni Bányász—Szombathelyi Lokomotív 5:1 (4:0) Szombaton került sor erre a bajnoki mérkőzésre, mivel va­sárnap a Bányász-kupa dön­tőjében játszott a salgótarjáni csapat. A szombati mérkőzés igen nagy érdeklődést váltott ki, hiszen az őszi szezon első két mérkőzésén igen nagy for­majavulásról tett tanúságot a Bányász, s most a tarjáni kö­zönség kíváncsian várta, hogy milyen eredményt érnek el itt­hon a tarjám fiúk a szombat- helyiek ellen. Oláh — Kiss, Para, Gáspár — Szojka, Dávid — Bablena, Csu- berda, Opova, Vilezsál, Szabó Összeállításban futott ki a pá­lyára a tarjára együttes. Az első percek mindjárt igen veszélyes helyi támadást eredményeznek, majd a 4. percben egy szép át­adásból Vilezsál ritkánlátott szép gólt lőtt. A tarjáni fiúk fölénye állandósul s a «23. percben Csu- berda Opovát szökteti és a ka­pus mellett lő gólt. 2:0. A 26. percben Bablena szép lefutása után a labda ott pattog az ötös vonalon. Szabó rászalad és a szombathelyi kapus mellett be­lövi a hálóba. 3:0. A 44. perc­ben Opova remekül ugrik ki a védők mellett és belövi a 4. tar­jáni gólt. A második félidőben még az első 15 percben játszik igen jó! a tarjáni csapat, ekkor egy gólt Papp László Jobbágyiban Augusztus 29-én igen élénk forgalom volt Jobbágyiban. En­nek oka Papp László megérke­zése volt. A jobbágyi Vasas Sportkörnél igen nagy érdeklő­dést váltott ki kétszeres olimpiai bajnokunk, az ökölvívó Paop László beszámolója. Ez a beszá­moló megmozgatta a környéket s hatalmas sportoló- és szurkoló- tábor volt jelen és hallgatták meg Papp Lászlót. Papp elvtárs beszélt, arról — a megjelent sportolóknak és a nagyszámú hallgatóknak —, hogy mennyi önbizalomra, akaraterőre és küzdeniakarásra volt szüksége valamennyi magyar sportolónak Helsinkiben. A nagy sikert a párt, dolgozó népünk nagy támo­gatása révén érték el s ennek volt köszönhető az, hogy a ma­Jól sikerült MHK postaversenyt rendezett a Salgótarjáni Vörös Meteor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom