Szabad Nógrád. 1952. augusztus (8. évfolyam. 62-70. szám)

1952-08-09 / 64. szám

2 SZABAD NŐfiRÍII 1932 AUGUSZTUS 9. Pártmunka tapasztalatai A propagandisták megtisztelő feladata A pártokfatási év előkészítése és an­nak megindítása mindig nagyjelentő­ségű pártunk életében, fokozott mun­kát követel pártszervezeteinktől. Ma. azonban az egyre élesedet nemzetközi helyzet, felemelt ötéves tervünk vég­rehajtása, a Központi Vezetőség jú­nius 27—28-i határozatának végrehaj­tása még fokozottabb feladatokat ró pártszervezeteinkre, pártoktatásunk egész rendszerére. A Politikai Bizott­ság 1951 május 17-i nagyjelentőségű határozata a pártoktatásról megszabja: „Biztosítani kell, hogy elsősorban funkcionáriusaink, vezetőségi tagok, pártcsoportbizalmiak és népnevelők ki­vétel nélkül résztvegyenek az oktatás­ban." Megyénk területén az 1952/53 as ok­tatási évben a párttagságnak 55 szá­zalékát vonjuk be különböző oktatási formába, e mellett becsületes, a terme­lésben, begyűjtésben élenjáró pár- fonkfvüliek egvrészét is oktatiuk a politikai iskolákon, hogy elsajáfíthas íák a marxizmus—leninizmus tanítá­sáét. A pártokiatás egűik fontos terü­lete a politikai 'skola. Ezeken az isko­lákon nemcsak számszerű emelkedés hanem a politikai iskolák minőségi megjavítása az alapvető feladat az új oktatási évben. E nagy feladat elvég­zéséhez méginká'bb képzett propagan­distákra van szükség. Azok, akik most azt a megtisztelő feladatot kapják, hogy 20—25 elvtárs nevelésével foglal­kozzanak, érezniök kell azf a fele­lősséget, amely nem kisebb, mint a 20—25 elvtársnak új, szocialista típusú emberré formálása. Látni kell pro­pagandistáinknak, hogy az ő neve­lésük alapján ismerik meg dolgozóink a marxizmus—leninizmus ragyogó ta­nítását. változik meg a hallgatóknak a munkához, a szocialista tulajdonhoz való viszonya. Ez nem könnyű feladat, mert , propagandistáinknak magatartá­sukkal is kell nevelni, de annál szebb és leFkesítőbb feladat. öröm és elismerés kell, hogy lé gyen a propagandisták számára, ami kor látják, hogv a hozzátartozó párt tagok és pártonkívüliek hogyan fejlőd nek, hogyan emelkedik agitációsmun kánk tartalmi színvonalai, hogyan vál nak példamutatókká hallgatók, s egy ben érzik, hogy ebben az ő munkájuk nak is része van. Propagandistáink nak a hallgatókat jó agitátorokká kelt nevelni, olyanokká, akik lelkesen tol­mácsolják (7 párt szavát a dolgozó tömegek felé. akik lelkesítik dolgozóin­kat a szocialista építő munkára. A pro­pagandisták munká jához komoly segít­séget ad a bentlakásos, valamint az esti előadóképző tanfolyamok, ahol meg­kapják munkájuk végzéséhez az elvi és gyakorlati, módszertani; segítséget. Ahhoz azonban, hogy feladatuknak tel­jes egészében eleget tudjanak- termi, nem szabad elbizakodni, hanem szor­galmas munkával, rendszeres tanulás­sá tovább kell képezni magukat, hogy elméleti .tudásuk állandóan gyarapod­jon és a felmerülő kérdésekre megfe lelő választ tudjanak adni. Az előadó- képző tanfolyamot végzett propagan disták tartsanak rendesen kisgyűlése- ket, hogy még jobban fejlődjön előadó- képességük, segítsék a pártszervezet vezetőségét a- hallgatók kiválogatásá­ban. Az elmúlt oktatási év tapasztala­tai az bizonyították, hogy propagandis­táink egyrésze jól oldotta meg felada­tát. Ilyen volt Rasman elvtárs Ipoly vece községben, aki rendszeresen fel készült az előadásra, jól kapcsolta az elméletet a gyakorlattal. A megyei pártbizottság a legjobb előadóknak di­csérő oklevelet adott, ezzel is kifeje­zésre ljuttatja pártunk, hogy értékeli e megtisztelő, s egyben felelősségteljes munkát. Nem egy helyen megtörtént azonban, hogy az előadók nem ké­pezték magukat rendszeresen, nem vettek részt a propagandista szerniná- riumokon, sok helyen, mint Szátok községben, még jegyzetet sem készített magának, hanem felolvasta az anya­got. nem dolgozta fel helyi vonatko­zásban, így nem is mozgósította, a hallgatókat a feladatok végrehajtására. Emiatt nem egy helyen, mint Nemti községben is, teljesen lemorzsolódott a politikai iskola.' A propagandisták mintegy 30—35 százaléka, nem képezte magát rendszeresen. E hibából okulva az úi oktatási év­ben propagandistáink legfontosabb fel­adata, hogy a politikai iskolákra lelki- ismeretesen készüljenek fel, dolgozzák fel a helyi vonatkozású anyagokat, amellyel érthetőbbé teszik az anyag főbb kérdéseit. Az előadóknak is az a, feladatuk, hogy a hallgatókat, s ezen keresztül dolgozó népünket a hazafi- ság. a nemzetköziség szellemében ne_- velje. Ez azt jelenti, hogy a politikai iskolákon ne elvontan tanítsuk az elméletet, hanem szorosan a gyakor­lati élettel összekötve. Hiába fogják a, hallgatók bemagolni a lenini hár­mas jelszót a parasztkérdésről, ha azf nem tudják alkalmazni, mint ahogy ezt egyes helyeken napjainkban is ta­pasztalhatjuk, hogy „politikai”, „gazda *ági" kulákökról beszélnek. Úgy kell tanítani a hallgatókat hogy helyesen tudjanak megítélni egy-cgy jelenséget, úgy tanítsuk az elméletet, hogy az a gyakorlati életben életre keljen. így volt Rákosi elvtárs életrajzának tanu­lásakor, hogy a hallgatók kisgyűiése- ken, csoportos agitáción keresztül százezrekben mélyítették el az igaz ha- zafiságot, a párt, a nép iránti hűséget, a bátor kommunista kiállást. De ennél az anyagnál üzemeinknél a politika,i kezdeményezők a március 9-i munka­iskolák hallgatói voltak a gyakorlati verseny szervezésének. Propagandistának lenni szép és fe­lelősségteljes feladat. Ahhoz, hogy tudjanak másokat nevelni, mindenek­előtt saját maguknak kell példát mu tatni minden tekintetben. Neveljék a hallgatókat saját példájukon keresz­tül bátor, harcos kiállásra, a, nehézsé­gek leküzdésére, aj haza iránti határta- an szeretet re. A propagandista mun­kája nem öncélú. Legyenek tudatá­ban annak, hogy a pártért, a dolgozó népért, a békéért dolgoznak, fe’emelt ötéves tervünk mielőbbi megvalósítá­sát segítik elő. Ne sajnálják a fárad Ságot, tanítsák, neveljék türelmesen, odaadással dolgozó népünk legjobbjait szocializmus építésének hőseivé. A propaganda munkájával nem utolsó­sorban azért növekszik a követelmény, mert a felszabadulás után végbement hatalmas változás átformálta dolgo­zóinkat, mint ahogy a Központi Ve­zetőség határozata is megállapítja: Dolgozó népünk öntudata megnőtt, ezzel együtt nőtt a tanulási vágya, s mindez színvonalasabb propaganda- munkát követel meg. Nem utolsósorban az előadók jó munkájától függ, hogy a Központi Vezetőségi üiés határozatát hogyan hajtjuk végre, hiszen az alsófokú párt­oktatásban vesz részt népnevelőink zöme. Úgy kell nevelni az oktatásban résztvevő népnevelőket, hogy azok ak­tív harcosai, szószólói legyenek a párt politikája végrehajtásának. Bizto­sítani kell nevelő munkánkban az el­méleti tisztaságot, a harcos szellemet, hogy le tudjuk leplezni, s el tudjuk szigetelni a tömegektől a szociálde­mokráciái, a klerikális reakció akna­munkáját, s azt ártalmatlanná tud­juk tenni, hogy agitációs munkánkat politikai tartalommal töltsük meg. Legyenek a propagandisták a Köz­ponti Vezetőségi ülés határozata sike­res végrehajtásának állandó aktív har­cosai. Segítsék politikai munkánk színvonalának emelését, amelyen ke­resztül mozgósítani tudjuk egész dol­gozó népünket, nagy céljaink végre­hajtására. A pártsajtó tájékoztatásáról A Központi Vezetőség legutóbbi ülésén Horváth Márton elvtárs utalt arra, hogy a proletárdiktatúra ki­vívásának és megerősítésének szaka­szában nemhogy csökkenne a dolgo­zók között lévő felvilágosító munka jelentősége, hanem enélkül egyenesen elképzelhetetlen manapság bármiféle vezetés. A pártsajtó a párt legélesebb fegy­vere, tehát: a tömegek felvilágosításá­ban, a párt politikájának nap, mint nap való ismertetésében, az ellenség leleplezésében nagy a sajtó feladata ós felelőssége. A pártsajtó és a töme­gek közötti kapcsolat, a dolgozók kö­zött végzett felviláaosító munka ered menye, hogy megyénk dolgozói kö­zül is egyre többen fordulnak levele­ikkel lapunkhoz, írják meg eredmé­nyeiket, feltárják a hibákat. Szorosan ehhez tartozik az is, hoqy az alap­szervezetek és a tanácsok dolgozói felismerve a sajtó jelentőségét, egyre Jobban támaszkodnak az újságra, leve­leikkel, információikkal segítik, hogy a lap minél hatásosabb felvilágosító munkát végezzen. A fejlődésnek ezen a szakaszán te­hát fokozatosabb jelentősége van an­nak, hogy a különböző szervek ré­széről a sajtónak adott információk mindig iqazak legyenek. Ez azonban még nem mindenütt van így. Lapunk július 13-i számában, a megyei ta­nács begyűjtési osztálya információja alapján, közöltük, hogy Biró Margit, a ceredi tanács nyilvántartója jó munkájáért 200 forintos pénzjuta­lomban részesült. Bíró Marqit elvtárs­nő hozzánk küldött levelében pedig azt közli, hogy ez az adat nem felel meg a valóságnak, mert csak 150 forint jutalmat kapott. Bár a begyűj­tési osztály elismeri, hogy az adott információ téves volt, de a tények azt mutatják, hogy az elismerés nem elégséges, hanem az adatok közlése, ellenőrzése terén jobban kell érvé­nyesíteni a felelősséget, szem előtt kell tartani, hogy a pártsajtó félre­vezetése az egész párt, az egész dol­gozó nép becsapását Jelenti. Az Ilyen tévedések nem egyedülállók. Cserhát- surányból, Csesztvéről és más helyek, ről arról értesítettek bennünket már nem egy esetben, hogy az osztály által megadott begyűjtési eredmények nem állják meg a helyüket. A begyűj­tési osztály munkatársainak saját munkájuk iránt érzett felelőtlenségét bizonyítja az is, hogy a Csesztve köz­ségről leközölt begyűjtési eredmé­nyekre érkezett levelet mintegy két hete átadtuk kivizsgálásra — de nem tartják fontosnak, hogy a dolgozók hangját meghallgassák, s abban rö­vid Időn belül érdemlegesen intéz­kedjenek. Az ilyen és hasonló esetek nemcsak a megye* tanácson előforduló jelenségek, hanem a párt- szervezeteknek és a többi tömeg­szervezetek vezetőinek is tanulniok kell belőle. A dolgozók levelének sem­mibevevése, a helytelen adatszolgálta­tás a tömegfe(világosító munka lebe­csülését Jelenti, és ez a megnyugvás hangulatának egyik leqsúlyosabb kö­vetkezménye. \ somosköi kőbánya legjobbjai A somosköi kőbánya dolgozói augusztus 20 tiszteletére indított ver­senyben kiváló eredményeKet érnek el. A magyar bánya dolgozói július hó­napban elért 102 százalékos eredmé­nyét 5 százalékkal vállalta fokozni. A vállalatnál a fogadalmak teljesítésé­ben élenjárt Gyurcsik Péter hasító brigádja, amely 164, Angyal János 148, Molnár József 158, Muselák Já­nos 184 és Balázs Ferenc 4 főből álló brigádja, amely ezidáig 146 százalékra teljesítette előirányzatát. Hírek a népi demokráciák ipari életéből A szovjet munkamódszerek eredményei az albán üzemekben Kosztaty Abazi a felszabadulás után került a tiranai Enver-üzembe. Rövid idő aiatt szakképzett esztergályos lett. Az ország gyorsan fejiödő ipara nagy feladatok elé állította az üzem dolgo­zóit. Emelkedtek a megrendelések és a látszat azt mutatta, az üzem eszter­gályos részlege nem bír megbirkózni a feladatokkal. Kosztaty Abazi ekkor áttért a gyorsvágási munkamódszerre és felére csökkentette a megmunká­lási időt egy munkadarabnál. Javasolta, hogy az egész brigád Al­kalmazza az élenjáró szovjet munka- módszert. Kosztaty Abazi elért eredmé­nyét tovább fokozta és a minőség megjavítását, a termelési önköltség csökkentését igyekezett elérni. Ezért alkalmazta a Lefcsenkó- Mubanov módszert, mellyel az első’ dekádban már jelentősen csökkentette a selejtef, nagyobb mennyiségű üzemanyagmegtakarí­tást ért el és 84 óra alatt végezte azt a munkát, amelyet más esz­tergályos 120 óra alatt végzett el. A hazai mozdonygyártás sikerei Bulgáriában A monarchofasiszta rendszerben Bulgáriának nem volt mozdonygyára. 1948 szeptember 5-én nagy ünnepet ült a bolgár ipar. Elkészült az első mozdony, amelyet a „Georgi Dimitrov”- gyár készített. Azóta a bolgár vasuta­kon egyre több bolgár mozdony fut. A gyárnak eleinte nem volt kellőszámú jólképzelt szakmunkása. Alá már sa­ját ipari tanulóiskolájuk van. /I szak­munkások munkájukban újításokat ve­zetnek be. Az újító-mozgalomban Georgi Szíepánov áll az élen, akinek már 15 újítását vezetlek be. A leg­nagyobb jelentőségű újítás, melyet Ni­kola Kolev nyújtott be: a vagonokhoz szükséges csapágyakon az öntés után semmiféle csiszoiómunkát nem kell végezni, azonnal beszerelhető a vago­nokba. Ez az újítás a mozdonyok csapágyainak öntésénél is bevezethető. Nikola Kvtev újítása nagynienny’ségű csiszolómunka elvégzését teszi felesle­gessé és a drága külföldi csiszológé­pek behozatalára nincs szükség. A világ egyik legjobb autómotorja A csehszlovák autóipar az elmúlt években arra törekedett, hogy tökéle­tesítse autótípusait. Nemrég kezdték meg az új Skoda — 1200 típusú ko­csik sorozatgyártását, amely a genfi autókiállításon nagy feltűnést keltett. Csehszlovákia most még kiválóbb kocsit készített el; az új, 8 hengeres Tátrát, amely felülmúlja az eddigi Tátra kocsikat. Üzemanyagfogyasztás 100 km-enként mindössze 11.5 liter. A motor versenykocsiba szerelve a próba- utakon 240 kilométeres óránkén.i se­bességet ért el. Rendes személyautóba szerelve eléri a 190 kilométeres órán­kénti sebességet. A kocsi figyelemre­méltó újítással rendelkezik: olyan erős, ha valaki az Osztravából Prá­gába vezető 300 kilométeres úton meg­adás nélkül megy végig, akkor sem kell a sebességváltót nasznatnia, a negyedik sebességgel teheti meg ezt az utat, annak ellenére, hogy gyakran 10 kilométerre kell lelassítani az emel­kedés miatt. Az új motor újabb tanú­jele a csehszlovák autóipar fejlettsé­gének. Korea fiatal mérnökei A koreai nép, miközben fegyverrel a kezében védi hazáját, nem feledkezik meg a holnapról sem, az újjáépítésről. A főiskolákon a nehézségek ellenére folytatják az előadásokat. A Kim Csak műszaki főiskolán igen sok jólképzeít hallgatót nevel. 1949-ben a kohászat és gépipar részére 201 szakembert képeztek ki, 1950-ben pedig 386 hallgató került ki a főiskoláról. Ez évben a végzett mérnökök búcsúz­tatása alkalmával a végzett hallgatók gondolatait, érzéseit fejezte ki Kim Den Rja fiatal mérnök felszólalásá­ban: „A Munkapárt, kormányunk és személyesen Kim ír Szén elvtárs gondoskodásának eredményeképpen je. jezzük be a főiskolai' tanulmányokat. Az amerikai agresszorok bombáikkal lerombolták főiskoláink egy részét, de mi kitartóan tanultunk, elsajátítottuk az élenjáró tudományt és technikát. Ígérjük, hogy becsülettel teljesítjük harci köelességünket a csatamezön, a hátországban és teljes odaadással szolgáljuk hazánkat." Az acélárugyár dolgozói jelentősen csökkentik az energiafogyasztást A Salgótarjáni ’Acélárugyár dolgo­zói az 1952 1. félévben tovább csök­kentették a fajlagos energiafogyasz­tást, ami az utóbbi kiértékelések alap­ján jelentős eredményekhez vezetett. A termelvényegységre eső vál­lalati szénfelhasználást 6.8 száza­lékkal, a villamosenergia felhasz­nálást 0.9 százalékkal csökken­tették. Az eredmények eléréséhez nagy se­gítséget adott az energiát előállító és felhasználó üzemek dolgozóinak, műszaki vezetőinek takarékossági moz­galma és szocialista kötelezettségvál­lalásainak teljesítése. Segítette az eredménye« elérését az energiatakaré­kossági és tüzeléstechnikai brigádok helyes működése, valamint szakmai és politikai felvilágosító munkája.. Javulás tapasztalható a gőz- és gáz­energia gazdaságosabb és minőségileg is jobb előállításában, az üzemi gáz- kemencék jobb kihasználásában és kar­bantartásában. Az acélárugyár kazán üzeme a salakégetőben az előző év azonos időszakához viszonyítva 3 szá­zalékos csökkenést ért el. emellett a generátorgáz fütőértéke L8 százalék­kal javult. Fordulat Egyiptomban A Közel- és Közép-Keletet isméta politíkiai cselszövések és az imperialista ellentétek földalatti lökései rázkódtatják meg. Július 22-ről 23-ra vir­radó éjjel Egyiptomban államcsínyt hajtottak végre. Katonatisztek egy csoportja Muhammed Nagib pasa tábornokkal az élen megszállta Kairót és kezébe vette a hatalmat. A közvetlenül azelőtt miniszter- elnökké kinevezett Hilali pasa kénytelen volt tá­vozni és átadni helyét Ali Maher pasának. Az új egyiptomi miniszterelnök kijelentette, hogy az államcsínyt végrehajtó Nagib pasa „támogatá­sát élvezi’1. Amint a Reuter-hírügynökség közli, az államcsínyben „résztvett majdnem az egész egyip­tomi hadsereg és légierő”. Muhammed Nagib pasa tábornok nyilatkozatban jelentette be, hogy átveszi a főparancsnokságot. Ali Maher pasa, immár az ötödik miniszterelnök, mióta a folyó év elején megbukott Nahaz pasa kormánya. Mint ismeretes, ez a kormány a töme­gek követelésére felmondta az 1936-ban kötött, megalázó angol-egyiptomi szerződést. Nahaz pasa kormányának megbuktatását külföldi szemleirók annakidején úgy értékelték, mint a nép imperialislaellenes mozgalmától megrémült angol és amerikai gyarmatosítók „közös műveletét”. A vetélkedő hatalmak olyan államférfiakat igyekeznek hatalomra juttatni Egyiptomban, akik fokozzák a népre gyakorolt nyomást és segítenek bevonni az országot a támadó atlanti tömb úgynevezett „kö­zépkeleti parancsnokságába”. A hírhedt Stewart Al- Sop abban az időben így írt a „New York Herald Tribune” hasábjain: „Anglia nem uralkodhat egye­dül ezen a területen, ezt megmutatták a legutóbbi iráni és egyiptomi események is Az Egyesült Ál­lamok azonban, úgy tűnik, nem nélkülözheti az angol erőket... a Szuezi-csatorna övezetében. Va­lóban szükség van az amerikai és angol erők egye­sítésére Közel-Keleten, valamiféle angol-amerikai részvénytársaságra.” A „részvénytársaság” tagjai az együttes nyomás mellett mégis igyekeztek saját emberüket hatalomra juttatni Egyiptomban. Színfalak mögötti mesterke­dések hosszú sora eredményeképpen Nahaz pasát Ali Maher pasa váltotta fel. Hamarosan fény de­rült arra, hogy az új miniszterelnök rokonszenve nyilvánvalóan az amerikai „részvényesek” oldalán áll. Az a tény, hogy Ali Maher pasa állandóan tanácskozott Jefferson Caffery ka’rói amerikai kö­vettel, mindent elárul. Ali Maher pasa a külföldi sajtó tanúsága szerint a háború előtt hírhedt an­gol ügynök volt, a háború idején a tengelyhatalma­kat szolgálta, ma pedig szoros kapcsolatban áll az amerikai imperialistákkal. Ali Maher pasa azonban nem sokáig élvezhette a miniszterelnöki bársonyszéket. Március 1-én a hatalom átkerült Hilali pasa kormánya kezébe. A Libanoni „Asz-Szarha”, az új kormány külpolitikai irányvonaláról szólva már akkor rámutatott, hogy. Hilali pasa azokra a körökre támaszkodik Egyip­tomban, amelyek az „együttes védelem cégére alatt az angol imperializmust támogatják...” Hilali pasának sem kedvezett jobban a szerencse, mint elődjének. Neki is hamar le kellett mondani. Feltűnt a harmadak kormány. Szirri pasával az élen. Am’nt a külföldi sajtó megerősítette, ez a kormány már nem annyira a brit szigetek felé orien­tálódott... Éppen ellenkezőleg, a „Journal d‘ Egypto” című egyiptomi lap közölte, hogy Caffery amerikai követ július 19-én meglátogatta Szirri pasát és „számos fontos kérdés” tárgyában üzene­tet adott át neki. Arról volt szó, hogy az Egyesült Államok katonái, és gazdaság: „segítséget” nyújt Egyiptomnak, amerikai „szakértők” irányítása mellett újjászervezik és kiképezik az egyiptomi had­sereget, valamint arról, hogy. az érvényben lévő amerikai egyiptomi kereskedelmi szerződést újabb szerződéssel váltják fel. A további események a fi]m elevenségével peregtek le. Három hét sem múlt el és Szirri pasa kormánya megbukott. Július 21-én ismét Hilali pasa vette át a hatalmat. „Londonban üdvözölték Hilali pasa visszatérését”. — írta akkor elkeseredetten a „New York Times” című amerikai lap és ugyanakkor gyanús jóltájé.• kozottsággal előrevetette az egyiptomi eseményekre vonatkozólag: „Faruk k’rály katonai fordulatot vár”. Es Hilali pasát a július 22—23-i katonai csíny valóban meg is buktatta. Újból Ali Maher pasa foglalta el a miniszterelnöki széket. Ezek az események meglehetős aggodalmat okoz­tak Londonban. Az angol „Daily Mail” közli: „Ro­bertson tábornok, a közelkeleti angol szárazföldi erők főparancsnoka parancsot kapott arra, hogy legyen éber. E parancs nyomán az angol csapatok tegnap a Szuezi-csatorna övezetében harci készenlét­be helyezkedtek”. Ugyanakkor az United Press hír- ügynökség tudósítója washigtoni diplomáciai kö­rökre hivatkozva megjegyzi, hogy az államcsínyt végrehajtó egyiptomi katonatisztek kijelentették: „A jelenlegi helyzetben nem tűrik az angolok beavat­kozását.” Igen jellemző, hogy amint a damaszkuszi rá­dió közölte, ezt a figyelmeztetést az Egyesült Ál­lamok katonai attaséja juttatta el a kairói angol követséghez. Az államcsíny végrehajtói haladékta­lanul „kapcsolatot" létesítettek az amerikai atta­séval. Azt is meg kell jegyezni,' hogy míg az ame­rikai sajtó megelégedéssel kommentálja az egyip­tomi fordulatot, a londoni lapok tartózkodóak. Az egyiptomi események arról tanúskodnak, hogy az amerikai és angol imperialisták nem adták , fel támadó szándékaikat a közel- és középkeleti orszá­gokkal szemben. A gyarmatosítók egységes frontban lépnek fel a függetlenségükért harcoló népek el­len. Az imperialista ragadozók ugyanakkor nem titkolhatják ezen a területen is egyre erősbödő el­lentéteiket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom