Szabad Nógrád. 1952. augusztus (8. évfolyam. 62-70. szám)

1952-08-06 / 63. szám

SZAR AD TV « « fi A 1> 1952 AUGUSZTUS #. Pártmunka tapasztalatai A járási és városi pártvaiasztmányi ülések elé \ marxista-leninista pállok munká­jában, harcaikban fontos szerepe van a felvilágosító munkának. A párt tö- megikaipcsoiatai megszilárdításának, a dolgozók kommunista szellemben való nevelésének, egyik legfontosabb esz­köze a politikai tömegmunkai. A tómé gek között folyó felvilágosító munka megjavításától függ előrehaladásunk üteme. A Központi Vezetőség június 27—28-i határozata megmutatta elért eredményeinl-et, feltárta pártépítő munkánk alapvető hiányosságait és hozzásegít bennünket a> hibák gyors kijavításához. A Központi Vezetőség határozat alapján meg kell javítanunk politikai tömegmunkánkat, javítani kell az ifjúság között végzett munkát. Horváth és Farkas elvtársak útmuta­tása felbecsülhetetlen értékű segítsé­get jelent pártbizottságainknak, párt- szervezeteknek ahhoz, hogy még ma­gasabbra emeljük politikai tömegmun- kánk színvonalát, az ifjúság közölt végzendő pártmunkát. A megyei pártválasztmányi ülés után vasárnap a járási és városi párt­választmányi üléseken fogják megtár­gyalni ai Központi Vezetőség útmuta­tását, megvizsgálni, megszabni a fel­adatokat. A mostani pártválasztmányi ülések nagy jelentőségét az adja meg, hogy a Központi Vezetőség határo­zatát tárgyalják meg, amelyek a párt- szervezetek és pártttagságunk figyel­mét olyan feladatokra hívják fel, ame­lyektől nagymértékben függ szocia­lista építőmunkánk sikere. A járási ÉS városi párbizottságok nagyobb gondot fordítanak mint ed­dig az ülések előkészítésére, gondosan tanulmányozza alapszervezeteik veze­tőségeinek többsége a Központi Vezető­ség határozatát, megvizsgálják terü­letük sajátosságait. A pásztói járási pártbizottság tagjai és munkatársai — helyesen — személyesen beszélgetnek a választmány tagjaival, biztosítják az alapos, mélyreható, termékeny vi tát az üléseken. Pártbizottságaink már kiértesítették a választmány tagjait, s újból felhívták figyelmüket a határozat tanulmányozására. Bár szervezeti téren a pártbizottságok elő­készítették a választmányi ülést, azon­ban nagyobb súlyt helyezzenek arra, hogy minden választmányi tag, alap­szervi titkár részleteiben is megis­merje a határozatot, hiszen igy tudják csak biztosítani, hogy a járás, város sajátosságait megfelelően tárgyalják mef, nem merülnek el'az apróbb rész­letekben, hanem távlatokban is látják a tennivalókat, értékelni tudják aiz ed­digi munkát, s világosan látják a Köz­ponti Vezetőség ülésén megszabott feladatot. A politikai előkészítés annál is in­kább fontosabb, mivel még mindig ta­lálkozunk olvan jelenségekkel is. hogy egyes pártitkárok, mint a hényelpusz- tai, nem olvasta el a Központi Veze­tőség határozatát. De növeli jelentő­ségét az ai tény is, hogy . bár többsé­gükben pártszervezeteink tanulmá­nyozták a határozatot, mégis elhanya­golták a politikai nevelőmunkát, az augusztus 20-i vállalások teljesítésére való mozgósítást, pedig a határozat a politikai munka legfontosabb felada­tává teszi, hogy „agitációnk céljává a felajánlások válogatás nélküli gyűj­tése helyett a vállalások teljesítését kell tenni.” A Központi Vezetőség határozata több mint egy hónapja megjelent, mégis bányász pártszervezeteink nem hasznosítják eléggé ebben ai verseny­szakaszban, de nem egy helyen meg­található a helyi sajátos konkrét té­nyek figyelmen kívül hagyása, az, ho'"' nem egy helyen az agitáció álta­lánosságban mozog, üres szólamok­ban merül Ki. Pártbizottságaink és pártszervezeteink a választmányülés előkészítése időszakában is jobban hasznosítsák az iparban és a mező- gazdaságban egyaránt a Központi Ve­zetőség útmutatását. Magasabbra kel! emelni a nemes versengés lángját, gondoskodni kell a versenyhez szüksé­ges jó munkakörülményekről, a dolgo­zók anyaggal, szerszámmal való ellá­ságainak, hogy a beszámolókat alapo­san készítsék elő, ne megismétlése le­gyen a Központi Vezetőség ülésén el­hangzott referátumnak, hanem a Já­rási és városi valóságos helyzetből kiindulva értékel ie a politikai tömeg­űn nkát, s az ifjúság között végzett pártmunkai helyzetét, s adjon alapos útmutatást a feladatok jó végrehaj­tásához. A beszámolókat tehát alaposan kell előkészíteni, újból megvizsgálni a te­rületek sajátosságait és a beszámolók előkészítésébe bevonni a pártbizott­ságok valamennyi tagját, munkatár­sát, s a választmány tagjait. így tud­ják csak megmutatná, s így tudnak tü­körképet adni a járás és város tényleges helyzetéről. A pártválasztmányj ülése­ken különös sújlya! foglalkozzanak az ifjúság közötti pártmunka kérdésével. A falusi DISZ-szervezeteinkben lévő hibák hűen tükrözik a pártszervezetek gyenge ifjúsági munkát is. Meg kell értetni a pártválasztmáiny tagjaival, az alapszervi -titkárokkal, hogy a DISZ annyit fejlődik és erősödik, amennyit pártszervezeteink foglalkoznak velük, irányítják, tapasztalt ifjú kommunis­tákkal erősítik meg s munkájukat ál­landóan ellenőrzik. A ió beszámoló tehát nagymértékben előre fogja vinni azt, hogy a Központi Vezetőség hatá­rozatát maradéktalanul végre is tud­ják hajtani. A (járási és, városi pártbizottságok, tehát a még hátralévő időt használják fel az ülések és beszámolók alapos előkészítésére, a választmány tagjai pedig mondják el az eredményeket és hibákat egyaránt, segítsék elő » párt- bizottságot ió javaslatokkal, a hatá­rozat aprópénzre váltását. Ha: a párt- váiasztmányi üléseken megértetjük és világosan megszabjuk a felvilágosító munka ielentősépét és feladatait, ak-. kor pártszervezeteink a néoneve’ők sokezres seregét harcba indítják, fel­vértezik őket érvekkel, így még job­ban tudják ismertetni á tömegei- kö­Épül a Kujfoisevi Yízierőmű fásáról, a dolgozók p« műszakiak he- | zött pártunk politikáját és ezzel ha- lyes együttműködéséről. Jtalmasan megnöveljük népünk ereiét. Az általános agitációs munka arra J megvetjük újabb még jelentősebb sike- is kell, hogy figyelmeztesse pártbizott- rek alapját. A műszakiak fegyelmezetlensége, a dolgozók lebecsülése akadályozza a jobb munkát a pálfalvi bányagépgyárban A Zagyvapálfalvai Bányagépgyár dolgozói a július havi előirányzatot 101 százalékra teljesítették. Július 27-én az üzem dolgozói már az augusztus havi előirányzat munkála­tain dolgoztak és vállalták, hogy még 2 kaparósza-lagot és 20 drb csillét ké­szítenek el a III. negyedévben terven felül. A vállatat az eredményét még fo­kozni tudta volna, ha “ a műszaki vezetők megfelelően támogatják a dol­gozókat- vállalásuk teljesítésében. Nem biztosítják az egyes műszaki ve. zetők a dolgozóknak a rend-szeres, folyamatos munkát. A szereidé üzem­ben augusztus 2-án kilenc órakor még nem dolgoztak az emberek. Bodróczky István, a sze- reldeüzem művezetőjének hanyagságá­ból. A művezető reggel beül az iro­dájába és ott végzi a- munkáját, a dolgozók közé egész nap ki sem megy. Számára nem elég figyelmezte­tés volt, hogy a- múlt hónapban pont ez a műhely veszélyeztette a vállalat tervteljesítését. A műszaki vezetőknek feladatuk, hogy biztosítsák a műszaki feltétele­ket, a dolgozók vállalásának a telje­sítésében. Ezzel foglalkozott H-orvát Márton elvtárs a KV, legutóbbi ülé­sén és megállapította: „Amennyire helyes és joggal köve. teli meg minden igazgat*, műhelyfő­nök, mester, hogy a műszakkezdés­nél, sít a műszakkezdés előtt minden dolgozó munkára készen ott legyen a munkahelyén, ugyanilyen joggal kö­vetelhetik meg ezek a dolgozók, hogy álljon rendelkezésükre a nyersanyag, a szerszám, a rajz vagy egyéb műn- kamegbizatás. Azt követelik ezek a dolgozók, hogv a feqyelem kötele, zettséqe kétoldalit legyen. Ők nem­csak idejüket, hanem munkaidejüket akarják az üzemükben tölteni, nem­csak a reggeli és esti lebélyegzésen, hanem kétkezük munkájából nap, mint nap kikerülő több és jobb ter­mékkel akarnak helytállni az tize- műkben”. A bányagépgyár dolgozói a gyár. tásvez-etőcsoport hanyagságából nem tudják, hogy a következő héten milyen munkát kell végezniök, mert még a mai napig sem bontották fel a tervet a munkapadokig. A vállalat becsületes dolgozói ered ményét akarják az olyan emberek fé­kezni, mint Scholtz László, aki azt hangoztatja, hogy „nem érdemes dol­gozni". Ebben persze elsősorban „ő mutat példát." Július hónapban az egyik napon 150 db görgőt készített, a másik napon már csak 30-at, mert a munkaidőt csak részben használta ki a termelés érdekében, a műhelyből ál­landóan .azzal távozott, hogy a mű­vezetőt keresi. A többi munkatársait igyekezett rábeszélni a kevesebb ter­melésre. Bodor Béla csoportvezető ugyanilyen véleményt mond, hogy szo­ros a normaidő, nem bírják teljesíteni, közben saját maga is bebizonyította, hogy helyesen állapították meg a nor­mát, mert a múlt hónapban 143 szá­zalékra teljesítette az előirányzatát. Bodor Bélának a célja az, hogy lá- zítsa a dolgozókat, hűen kitart a szo­ciáldemokrata elvek mellett. 1945-től 1947-ig a szociáldemokrata pártnak volt a tagja, most i-s annak a politiká­ját akarja folytatni. Körei Sándor normáző alkalmat ad az ellenség számlára, hogy lázítsanak a vállalatnál. A fogaskerék elkészíté­sénél normázás alkalmával egy fog megmunkálásának idejére másfél perccel kevesebb időt szabott ki — szabálytalanul. A női dolgozókat pe- dig igyekszik a legjobban elnyomni, s azok munkája „jelentéktelen" vélemé­nye szerint. A nők dolgozzanak to­vábbra is a háztartásban, ezt akarja ö elérni, s ezért tanúsít plyan maga­tartást, pedig a női dolgozók a gyár főprofiljának a munkadarabjait készí­tik. Az esztergélyosmüheiyben dolgozó női munkások László Hona, Kis Er­zsébet s Váradi Eta esztergályosok több esetben sirva végezték a munka jukat, mert Koréi Sándor normázó gúnyos megjegyzéseket tesz a női dolgozókra, de helytelen magatartást tanúsít a többi dolgozókkal szemben is. Azok­tól elszakadva végzi a munkáját, nem veszi figyelembe azok javaslatait, el­utasítja őket, s fölényesen viselkedik. A dolgozók már több esetben kéréssel fordultak a vállalatvezető felé, hogy változás történjék Körei munkájá­ban, -s magatartásában. ígéretet ugyan kaptak a dolgozók, de az eredmény még nem mutatkozott. A vállalatvezetőségnek a feladata, hogy ellenőrizzék a műszaki vezető két. hogy milyen támogatást nyújta­nak a dolgozóknak a vállalás teljesí­tésében, s ezen keresztül akadályoz­zák meg, hogy a hónap elején munka­hiány következtében a dolgozók nem végzik azt a munkát, mint a hónap végén. Szüntessék meg azt, hogy a tervük teljesítését, különösen a sze­reidé üzemben, a túlórázással bizto­sítják. A műszaki vezetők pedig példát ve­hetnek Kmell Ferenc, a lakatosműhely vezetőjétől, aki naponta értékeli, s kimutatást készít a hozzá beosztottak munkájáról s biztosítja a dolgozók­nak a folyamatos munkát. A válla- iat pártszervezetének többet kell fog­lalkoznia az ellenség aknamunkájával, ne engedje, hogy azok romboló mun­kájukat továbbra is folytatni tudják. Ha- ezeket a hibákat a vállalatnál megszüntetik, a becsületes dolgozók vállalásuk teljesítésével elősegítik üze­mük tervteljesítését. Két év telt el azóta, hogy megje­lent a Szovjetunió Minisztertanácsa rend-elete arról, hogy a Volgán, Kuj- bis-ev közelében gigantikus vizierőmű- vet kell építeni. Az egész vi zierőmű - központ építésére öt év áll rendelke­négyszer érné körül a földei az egyenlítő mentén. A Kujbisevi Vizierőmű a világ leg­nagyobb vizi-erőműve lesz. Teljesítmé­nyét 2 miliő kilowattban állapították meg. A vizierőmű közepes vizhoelamú A képen Kalerija Gurszkaja főmérnök (jobbra) és Maj-ija Matkovszkaja fő­munkavezető ellenőrzik a vizierőmű dolgozói számára készült új lakóházak falazását. zésre. Egyetlen szám is képet adhat arról, hogy ezalatt a rövid idő alatt mekkora munkát kell teljesíteni: az el­végzendő földmunkák terjedelmét 150 millió köbméterben állapították meg. Ennek a földnek az elállításához ak­kora Vonatra volna szükség, mely a vasúti kocsik összefüggő szalagjával évben 10 miliárd kilowattóra olcáó villamosen-e-rgiát fog szolgáltatni. Ezt az energiát Moszkva, Kujbisev, Sza- ratov iparvállalatai kapják.. A viüa- mosenergia jelentős részét a Volgán túl elterülő egy millió hektárnyi aszá­lyos föld öntözésére fordítják. Ä belga bányászok harca Fokozódott a- sztrájkharc a belga bányászok, fémipari dolgozók, kikötő­___ — 1. 1» A — ni-nlotm-infiie fn QO f A _ munká sok és a proletariátus más re tegeinél. Antwerpen hajójavítóinak^ nemrég fellángolt sztrájkja az egész kikö­tőre kiterjedt. Leállt a „Mercantil”, az ország legnagyobb hajójavító gyára. Az antwerpeni rakodó-munká­sok akcióbizottsága szolidaritásáról biztosította a sztrájkotokat. Valamivel korábban Gentben ötezer kohómunkás szüntette be a munkát. De különös eréliyel harcolnak jo­gaikért a bányászok is. Egyedül Hainau tartományban a bányászok tízezrei sztrájkolnak. Június 17-én, a charleroi bányákban bekövetkezett ka­tasztrófa áldozatai temetésének nap­ján a bányászok általános sztrájkot hirdettek. Egyetlen bányász sem ál it munkába. Sztrájkoltak a- másik szén­medence, Beaurinage bányászai is. A munkások követelték a bűnösök megbüntetését, a munkabiztonsági elő­írások betartását a bányákban. „Har­colunk a munkaütem gyorsítása ellen!” — az Egyesült Bányászszakszervezet, Belgium haladó munkásszervezetének e jelszavát melegen fogadták a dol­gozók. A bányászok nem hajlandók belenyu­1 godni abba a sorsba, amelyet a kapital isák szánnak nekik. A bányákban gyakoriak a- bal­esetek és a gázmérgezések'. Június kü­lönösen tragikus volt a bányászok számára. A Charleroi-környéki bá­Népem gyermekei Irta: Sze Man Ir, koreai író Nem lehet összeszá­molni azt a sok gaz­tettet, amelyet az ame­rikai gyilkosok Koreá­ban elkövettek, de en­nek ellenére sem sike­rült nekik és soha nem is fog sikerülni, hogy legyőzzék a koreai né­pet. Az amerikai bom­bák felszakítják a me­zőket. de a bombától- csérekben klcsiráz'k a rizs, rommá változtat­ják a házakat, a gyára­kat, de a koreai nép még következetesebben folytatja a harcot, még többet termel. A hóhérok nem kímélik az iskolákat, de az iskolák száma nem csökken, sőt a tanulók száma és a tanulmányi színvonaluk egyre emelkedik. Kim ír Szén felhívásának: ..Mindent a frontnak/ Mindent <a győzele­mért!” — az egész or­szág eleget tett. Követ­ték a felhívást a gyer­mekek is. Szorgalmasan és kitartóan tanulnak, megértve azt, hogy a jó tanulás a fő feladat számukra. Kevés }a tankönyv, de az iskolások megfeszítik figyelmüket, hogy jól megjegyezzék a tanító minden egyes szavát. Az órák után, sorjában elmondva egymásnak a hallottakat, tankönyv nélkül vésik emléke­zetükbe a feladott anyagot. A gyerekek fokozottan segítenek egymásnak és habár most, a háború idején, nehéz (tanulni, elmaradt tanuló nincs. Kevés a ceruza? Lehet írni szén­nel is. Kevés a papír? Tanulj meg takaréko­san és rendesen írni, ... Sűrű fenyőerdő az N-i járásban. Lenézünk a repülőgépről erre a nyári nap perzselő su­garaival beragyogott er­dőre — és úgy tűnik, hogy itt még nem járt ember. De ebben az er­dőben lg pezseg az élet és itt is van iskola Az iskolások nyáron a szabad levegőn tanul- nak, télen pedig — földkunyhóban. Iskola­padul a fatönkjik szol­gálnak. A legmagasabb fán üt bz ósziátyügye- letes. 'ö jelenti a légiriadót. .. Kim ír Szén azt mondta: „Mindent a frontnak/" — és a kis hazafiak megértik, hogy ez nemcsak azt jelenté „tanulj kitűnően”, ez még azt is jelenti: „dolgozz, ne sajnáld az erődet, segíts^ a felnőt­teknek 'az ellenséggel vívott könyörtelen harc­ban!" A koreai gyere­kek segítenek a felnőt­teknek az utak újjáépí­tésében. ők gondozzák a vetést, takarítják be a termést a mezőkről, se­lyemhernyók millióit te­nyésztik, hiszen most minden egyes kis se­lyemszál drága. A gyermekek egész Eszak-Koreában helyi önvédelmi csoportokat szervezlek, amelyek ki­nyomozzák a diverzán- sokat és a kémeket. A Bokszon-járásban egy elemi iskola önvédelmi csoportja 50 ellenséges kémet leplezett le. nyákban csak egy hét folyamán 17 munkáséletet oltottak hi a katasztró­fák. Öt szerencsétlenül járt bányász holtteste még a föld alatt voit, amikor a központi szénmedencében lévő Bois-le Dúc szénbányájából már újabb szerencsétlenségekről érkeztek hírek. Június utolsó napjaiban a pietoni, couiileti és la-Iuvierei bányákban föld­omlás következtében szintén több bá­nyász meghalt. Az életbenmaradottak közül sokan örökre elvesztették mun­kaképességüket. A belga- sajtó adatai szerint az or­szág széniparában majdnem minden nap történnek halálos kimenetelű sze­rencsétlenségek. Minden nap újabb csoportok töltik fel a rokkantak had­seregét. A belga szénmedencék, a- „fekete ország” dolgozóinak házai­ban siralmas a nyomor. A „Dra- peau Rouge” a következőképpen írja e a bányászok keserű sorsát: „A véres út folytatódd. Az embe­rek nehéz szívvel mennek a munkába. Feleségük nyugtalanul kíséri ki őket. Vigasztalan a munkáscsaládokban a helyzet, a halál leselkedik körülöt­tük .. Az Egyesült Bányászszakszervezet titkára a következőkben adta magya­rázatát az egyre gyakoribb szerencsét­lenségeknek: „A vállalkozók fenn akarják tartani magas hasznukat, ál­landóan a munka intenzitásának fo­kozását követelik és csökkentik azokat a költségeket, amelyek a bányászok munkájának biztonságához szüksége, sek". A haszonhajhászó monopolisták erős támadásokat intéznek a munkásosz­tály életszínvonala ellen. Súlyos te­herként nehezedik a dolgozók vállára a kétségbeesett fegyverkezési hajsza. Az utolsó öt év f-olyamán 110 milliárd belga frankot szivattyúztak ki az adó­fizetők zsebéből és fordítottak hábo­rús célokra. Az országban többszáz­ezer munkanélküli van. A Schuman- terv következtében bezárják a bányá­kat, a dolgozók újabb ezreit teszik utcára. Belgium belépése az úgynevezett „európai védelmi közösségbe" újabb szenvedéseket és bajokat igér a dol­gozóknak. A burzsoázia a munkások ellen­állásának elfojtá­sára felhasználja a munkásmozga­lomba befurakodott ügynökségét. A következő eset például nagyon jól il­lusztrálja, micsoda- aljasságra képe­sek a monopóliumok lakájai. Nemrég fejeződtek be Brüsszelben a tárgya­lások egyfelől a reformista és katoli­kus szakszervezetek vezetői, másfelől a vállalkozók között. E szakszervezetek lepénzelt vezetősége a tömegek nyo­mására kénytelen volt tárgyalásokat kezdeni a- munkabérek óránkénti 50 centimes emeléséről. A hosszadalmas kulisszákmögötti mesterkedések azon­ban azzal végződtek, hogy az árulók megtagadták a dolgozók követelésé­nek támogatását. A munkásosztály keményen elítéli ezt az összeesküvést. A dolgozók látják, hogy a reakciós szakszervezeti főkolomposok kapitulá­lja a vállalkozók malmára hajtja a vizet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom