Szabad Nógrád. 1952. augusztus (8. évfolyam. 62-70. szám)

1952-08-23 / 68. szám

A Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—1955. évi Ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete (Folytatás a harmadik oldalról) Javítsa meg a posta munká­ját a sajtó- és postaküldemé­nyeknek a lakossághoz való el­juttatása terén, biztosítsa a postaszállítást a kerületközi út- szrkaszókon, fc'leg autóközileke- dés útján. 9, A hírszolgálat továbbfej­lesztési tervének megfele­lően a kereskedelembe és hír- szolgálatba való állami beru­házást 1951 — 1955-ben az 1946 —1960, évekhez viszonyítva 63 százalékkal növelje. IV. A nép anyagi jólétének, egészségvédelmének és kulturális színvonalának további fejlődése terén A szocialista ipar szünte­len növekedése és a tár­sadalmi muiua termelékenysé­gének állandó emelkedése alap­ján az ötéves terv folyamán legalább 60 százalékkal emelje a Szovjetunió nemzeti jövedel­mét, és ezzel kapcsolatban biz­tosítsa a munkások, alkalma­zottak és parasztok jövedelmé­nek további emelkedését. A termelés fokozódásának és a munka termelékenysége emel­kedésének, valamint a kulturá­lis építés terén végzendő fel­adatoknak mogifelelcen irá­nyozza elő, hogy a munkások és alkalmazottak számát a nép­gazdaságban 1955-re. az ötéves terv utolsó évére, 1950-hez vi­szonyítva 5 százalékkal növel­jük. 2. állandóan csökkentse a köz­szükségleti cikkek kiske­reskedelmi árait, minthogy az árak csökkentése a munkások és alkalmazottak reálbére és a parasztok jövedelme emelésének legfőbb eszköze. A munkások és alkalmazottak reálbérét — egyebek között a kiskereske­delmi árak csökkentésével — legalább 35 százalékkal emelje. A munkások és alkalmazot­tak szociális biztosítására for­dított állami előirányzatot az ötéves terv folyamán 1950-hez viszonyítva legalább 30 száza­lékkal emelje. A kolhozparasztok munkájá­nak termelékenysége emelke­désének, a kolhoztermelés növe­kedésének, a földművelés és á 11 a 11 e n yés z tés t erm e! éken y sége emelkedésének alapján emelje tovább a kolhozparasztok ter­mészetbeni jövedelmét (pénz­ben kifejezve legalább 40 szá­zalékkal). 3. A munkások és alkalma­zottak lakásviszonyainak további megjavítására állan­dóan fokozza a lakóházépítést. Az ötéves terv során irányozza elő az állami lakásépítés széles­körű programmját, s a lakás­építésbe fektetett összeget a megelőző ötéves tervhez viszo­nyítva növelje kétszeresére. A városokban és munkás-lakótele­peken állami építkezések útján bocsásson összesen mintegy 105 millió négyzetméter területen új lakóházakat a lakosság ren­delkezésére. Segítse a városok­ban és munkás-lakótelepeken az egyéni építkezést, amelyet a lakosság állami hitelekkel saját költségén végez. Javítsa a városok és muntkás- lakótelepek lakossága számára a közszolgáltatásokat, növelje a vízvezeték- és csatornahálóza tot, a központi fűtés- és gáz­szolgáltatás hálózatát, fejlessze a városi közlekedést, javítsa a városrendezést- Az ötéves terv végére növelje 50 százalékkal a középftkezésekre fordított elő­irányzatot. Biztosítsa a lakosság egészségvédelmének to­vábbi javulását és fejlődését. Az ötéves terv során szapo­rítsa a kórházaik, szülőottho­nok. szanatóriumok, üdülők, napköziotthor.ok. óvodák számát, a kórházi álgyak számát leg­alább 20 százalékkal, a szana­tóriumok férőhelyeit legalább 15 százalékkal, az üdülök férő­helyeit legalább 30 százalék­kal, a napköziotlhonok férőhe­lyeit legalább 40 százalékkal növelje. Az ötéves tierv ideje alatt a Litván SZSZK-ban mintegy 40 százalékkal, a Lett SZSZK-ban 30 százalékkal és az Észt SZSZK-ban ugyancsak 30 szá­zalékkal növelje a kórházi ágyak számát. Biztosítsa, hogy a kórházakat, rendelőintézeteket, szanatóriu­mokat továbbra is a legkorsze­rűbb orvosi berendezésekkel lássák el és emelje munkájuk színvonalát. Az ötéves terv ideje alatt nö­velje az országban 25 százalék­kal az orvosok számát és te­gyen további intézkedéseket az srvosok szakképzettségének tö­kéletesítésére. Az orvostudományi dolgozók Wrdítsák minden erejüket az egészségvédelem legfontosabb feladatainak megoldására, szen­teljenek külön figyelmet a meg­előzés kérdéseire, biztosítsák az orvos t u dóm á n v vívmányainak mielőbbi gyakorlati alkalmazá­sát. 1955-re az 1950. éviheZ ké­pest 2.5-szeresére növelje a gyógyszerek, az orvosi berende­zések és műszerek gyártását, fordítson nagy gondot a leg­újabb gyógyszerek, a‘hatásos megelőző gyógyászati eszközök, valamint a modern diagnoszti­kai és a gyógyító orvosi beren­dezések termelésének fokozásá­ra. B'ztosítsa a testnevelés és a sport további fejlődését. 5. Az ötéves terv végéig a köztársaságok fővárosai, ban. városaiban, a területi, vi­déki és nagyobb ipari közpon­tokban fejezze be a hétosztá­lyos oktatásról az általános középfokú (tízosztályos) okta­tásra való átmenetet. Teremt­sék meg a, feltételeket ahhoz, hogy a következő ötéves terv­ben az általános középfokú (tíz- osztályos) oktatást teljes egé­szében megvalósítsák minden városban és faluban. Az iskolahálózat bővítésének biztosítása céljából az 1951— 1955-ig terjedő időben az 1946— 1950-es évekhez viszonyítva emelje 45 százalékkal a felvé­telt a pedagóg:ai főiskolákon azzal, hogy a Litván SZSZK- ban 2.3-szeresére, a Lett SZSZK-ban 90 százalékkal és az Észt SZSZK-ban 60 százalékkal emelkedjék a pedagóg'ai főisko­lákon a felvételek száma. Az előző ötéves tervhez ké­pest fokozza körülbelül 70 szá­zalékkal a városi és falusi is­kolák építését. Növelje tovább aiz általános műveltséget adó iskola szocialista nevelő jelentő­ségét és a középiskolát végzett tanulók számára teremtse meg a feltételeket ahhoz, hogy sza­badon válasszanak szakmát, kezdje meg a> politechnikai ok­tatás bevezetését a középisko­lákban és tegye meg a szük­séges intézkedéseket az általá­nos politechnikai oktatásra való átmenet érdekében. (j, A népgazdaság és a kul­túra továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatoknak megfe­lelően az ötéves terv alatt nö­velje körülbelül 30—35 száza­lékkal a főiskolákról és a kö­zépfokú szak skolákról kikerülő szakemberek számát. Az ipar, az építkezés és a me­zőgazdaság legfontosabb ágai számára az 1950. évihez ké­pest, 1955-re emelje körülbelül kétszeresére a főiskolákról kike rülő szakemberek számát. Az előző ötéves tervhez vi szonyítva a következő ötéves terv alatt növelje körülbelül kétszere­sére a főiskolák és a tudomá­nyos kutató'ntézetek aspiran- turáin keresztül a tudományos és a tudományos-pedagógiai káderek képzését. Javítsa meg a tudományos kutatóintézetek munkáját és a főiskolák tudományos munkáját Terjessze el az élenjáró tapasz­talatokat és így biztosítsa a tudományos felfedezések széles­körű gyakorlati alkalmazását. Mindenképpen segítséget ke! nyújtani a tudósoknak a tudás mnden területén az általuk ki dolgozásra kerülő elméleti pro blémákban és meg kell erősí­teni a tudományos kapcsolata kát a termeléssel. Szem előtt tartva a felnőtt lakosság e?vre növekvő művelő dési igényeit, biztosítsa tovább­ra is a levelezőtagozatok, esti főiskolák és az esti közép­fokú szakiskolák, valanrnt í dolgozók oktatására létesült ál ialários műveltséget adó iskolák további fejlesztését. 7. Tekintettel arra, hogy népgazdaság — különösen az élenjáró techn'ka növekvő al kalmazásával kapcsolatban - fokozottan igényel szakképzett kádereket, javítsa tovább a fiatal szakképzett munkások képzését az Állami Munkaerőtarta­lékok rendszerében és biz­tosítsa a munkások képzését és szaktudásuk fokozását a vál­lalatokban megszervezett tanfo­lyamokon és iskolákon való ta­nulás útján. 8, Fejlessze tovább a film­technikát és a te'eviziót, bővítse tovább a filmszínházak hálózatát, növeLe körülbelül 25 százalékkal az ötéves terv ideje alatt a moziberendezések szá­mát és növelje a filmek mennyi­ségét is. 1955-re, az 1950. évihez képest növelje 30 százalékkal a könyv­tárak, 15 százalékkal a klubok számát és' javítsa munkáíukat a lakosság kiszolgálása terén. A szépirodalmi és tudományos ki­adványok, tankönyvek, folyóira­tok jelentős szaporításának biz­tosítása érdekében bővíteni kell a nyomdaipart, meg kell javí­tani a nyomtatás és a könyvek kivitelezésének minőségét. 9. Az egészségvédelem és közoktatás tervbevett fej­lesztésének megfelelően az öt­éves terV alatt az előző ötéves tervhez képest körülbelül 50 százalékkal kell emeln'e az e célra fordított beruházásokat. Az ötödik ötéves terv a Szov- 'letunió népgazdaságának újabb hatalmas fejlődését eredmé­nyezi és biztosítja a nép anyag' jólétének cs’ kulturális színvo­nalának további jelentős emel­kedését. Az ötödik ötéves terv teljesí­tése hatalmas lépés előre a szo- cial'zmusból a kommunizmusba való átmenet útján. Az ötödik ötéves terv feladatainak teljesítése érdekében: a) Mozgósítani kell a gazda­ságon belüli tartalékokat a szo­cialista felhalmozás további fo­kozása számára, szigorúan ügyelni kell az állami fegyelem betartására. Arra kell törekedni, hogy minden vállalat teljesítse a számára megállapított cikk- lista szerinti termelési tervet. Ahhoz, hogy elvégezhessük a népgazdaság fejlesztésére és a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésére irá­nyuló ötéves terv feladatait, el­engedhetetlen, hogy az 1951— 1955-ig terjedő idő alatt körül­belül 90 százalékkal növeljük az állami beruházások mennyisé­gét, a beruházásokat- szolgáló állami eiő'rányzatokat pedig kö­rülbelül 60 százalékkal a ne­gyedik ötéves tervhez viszo­nyítva, mégpedig úgy, hogy a hiányzó 30 százalékot megfelelő önköltségcsökkentéssel fedezzék, a munka termelékenységének nö­velése, az általános üzemi költ­ségek csökkentése. az építő­anyagok és berendezések árának leszállítása segítségével. b) Az élenjáró technikának a népgazdaság minden ágába való bevezetése, a munka meg­szervezésének megjavítása és a dolgozók kulturális és technikai színvonalának emelése révén az ötéves terv alatt az iparban kö­rülbelül 50 százalékkal, az épít­kezésben 55 százalékkal, a me­zőgazdaságban 40 százalékkal kell emelni a munka termelé­kenységét. Az ötödik ötéves terv ideje alatt lényegében be kell fejezni a nehéz és munkaigényes ipari és építési munkafolyamatok gé­pesítését. c) Öt esztendő alatt körülbe- üi 25 százalékkal kell csök­kenteni az ipari termékek ön­költségét és 20 százalékkal az építési munkálatok költségét. Csökkenteni kell az építkezések időtartamát és biztosítani kell az építőmunkák minőségének ja­vítását. A gép- és traktorállo­mások traktorosmunkáinak kö­rülbelül 25 százalékkal, a vas­úti szállításoknak 15 százalék­kal, a kiskereskedelem forgalm: költségeinek pedig 23' százalék­kal kell olcsóbbá válnia. — Jelentősen csökkenteni kell a forgalmi szervek általános üze­mi költsége't az iparban, vala­mint a mezőgazdasági termékek begyűjtésénél és eladásánál Fel kell lendíteni a feltalálók tömegmozgalmát, a mérnökök technikusok, munkások és kol­hozparasztok körében a terme- és technikai tökéletesítéséért és kibővítéséért, a mindenre kiter­jedő gépesítésért, a munkakörül­mények további megjavításáért El keli ítélni a gazdasági szerve­zeteknek azt a gyakorlatát, amely lebecsüli az új technika bevezetésének és a munka gé pesítésének feladatait, megen gedi a munkaerő nem megfelelő kihasználását. d) A gazdasági építés vala miennyi nagy és kicsiny szaka szán következetesen eleget kell tenni a takarékosság követeimé nyelnek, fokozni kell az üzemek jövedelmezőségét, keresni kell. meg kelj találni és ki kell használni a rejtett tartalékokat, a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a termelési kapacitásokat, rendszeresen ja­vítani kell a termelés módsze­reit. csökkenteni kell a termelé­si önköltséget, meg kell valósí­tani az önálló elszámolást. Az anyag" és felszereléspa- zarlás megszüntetésével, a se- lejt elleni harc fokozásával, a gazdaságos anyagfajták beve­zetésével, teljesértékü pótanya­gok széleskörű alkalmazásával és élenjáró termelési technoló­giával biztosítani kell az anya­gi erőforrások jelentékeny meg­takarítását. A pénzügyi szerveknek fokoz­niuk kell a gazdasági tervek teljesítésének és a takarékos­sági rendszer betartásának ru­belellenőrzését. e) Kétszeresükre kell nö­velni az állami anyaig- és élei­ül szertartalékokat, hogy azok minden eshetőségre biztosítsák az országot. A jelen (ötödik) ötéves#terv újból bebizonyítja az egész vi­lágnak a szocializmus nagy életerejét, a szocial'sta gazdasá­gi rendszer vitathatatlan fel­sőbbrendűségét a kapitalista rendszerrel szemben. Ez az öt­éves terv a békés gazdasági és kulturális építés terve. Ez a terv elősegíti a Szovjetunió és a népi demokráciák további megszilárdulását és gazdasági együttműködésük kiszélesítését, valamint a gazdasági kapcsolat fejlesztését minden országgal, amely az egyenjogúság és köl­csönös előnyök alapján kívánja fejleszteni kereskedelmét. A szovjet gazdasági életnek az ötéves tervben megszabott békés fejlesztése homlokegye­nest ellenkezik a kapitalista or­szágok gazdasági életével. A tőkés országok a gazdasági élet miIftarizálásának útján halad­nak. a tőkések a legnagyobb profitokat zsebelik be, a dolgo­zók clnyomorodása tovább fo­lyik. Az ötéves tervben megsza­bott feladatok nagy követelmé­nyeket támasztanak ,a párt-, ál­lami, gazdasági, szakszervezeti és Komszomol-szervezetekkel szemben, arra kötelezik őket, hogy a széles tömegeket az új ötéves terv teljesítésére és túl­teljesítésére mozgósítsák, szé­leskörű bírálatban részesítsék a szervezeteink munkájában mu­tatkozó hiányosságokat, hogy ezek a hiányosságok minél előbb megszűnjenek. Minden eszközzel támogatni kell az iparj és kolhoztermelés újítóit, a közlekedésnek és a népgazdaság egyéb ágazatainak élenjáróit abban a törekvésük­ben, hogy fokozzák a termelést, emeljék a termelékenységet, csökkentsék az önköltséget. A szocialista verseny erejét, a munkások, a kolhozparasztok és az értelmiség együttes béke­harcos akaratát, a dolgozóknak a kommunista társadalom fel­építését szolgáló törhetetlen el­tökéltségét az új ötéves terv teljesítésére és túlteljesítésére kell irányítani. A Szovjetunió népei a kom­munista párt kipróbált vezetésé­vel sikeresen teljesítik az új ötéves tervet. Közzétették a Szorjetimió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának tervezetét A Pravda augusztus 20-i számában közölte a Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezetét, amelyet a párt XIX. kon­gresszusán negyedik napirendi pontként terjesztenek elő. Nyolc éve szabad a román nép Augusztus 23-án ünnep1' Románia dolgozó népe felszaba­dulásának 8. évfordulóját. Ro­mánia soha nem látott fejlő­désen ment keresztül politikai, gazdasági és kulturális vonalon egyaránt. A legszélesebb dol­gozó tömegek most vitatják meg nyilvánosain az új alkot­mányt, annak az alkotmánynak a tervezetét, amely a román nép hatalmas demokratikus vívmá­nyait szentesíti. 8 évvel ezelőtt a Szovjet Had­sereg felszabadította a megszál­lott Romániát, a dolgozó nép 1944 augusztus 23-án a Román Kommunista Párt által vezetett munkásosztállyal az élen meg­döntötte Antonescu fasiszta rendszerét. A román hadsereg fegyvereit a hitleristák ellen fordította a szovjet hadsereg ol­dalán. A román -lép, csakúgy, mint hazánk és a többi népi demok­ratikus országok népe, a fel- szabadulástól eltelt idő alatt nagyszerű sikereket ért el a szoc'allzmus építésének útján. Az ipar államosítása lehetővé, egyben szükségessé tette a terv- gazdasághoz való átmenetet, biztosítja a dolgozók életszín­vonalának állandó emelkedését. Az első kétéves terv, majd az ötéves terv Romániát egy túl­nyomórészt gépesített mező- gazdasággal rendelkező ipari eTszággá fogja átalakítani. Ro­mánia ma egy esztendő alatt többet fejlődik, mint amennyit a tőkések, és földesurak rend szerében évtizedek alatt fejlő­dött. Az államosítástól eltelt 4 esztendő alatt megháromszoro. zódott az ipari termelés, egyre jobban fejlődik a nehézipar, si­kerrel valósítják meg az ország nagyszabású villamosítási ter­vét, amelyet Gh. Gheorghiu-Dej. a román minisztertanács elnöke, a Román Munkáspárt főtitkára kezdeményezett és dolgozott ki. Szüntelenül fejlődnek a munká­latok a szocializmus nagy épít­kezésein, a Duna—Feketetenger- Csatornán, a Bicazi „V. I. Lenin” villamos vízierőmű mun­ka telepén kohászati konbinátok. kulturális és egyéb építkezések születnek. Még 1952-ben rész­letesen működésbe lépett a bu­karesti „Scanteia háza” elneve­zésű nyomdaipari kombinát. Az eddigi sikerek eredményeként az ipar sajátos súlya az egész or­szág termelésében 1951 végén elérte a 60.4 százalékot. Az iparosításnál elért sikerek — amelyek a munkásosztály lelkes erőfeszítéseit váltották valóra, nem lettek volna lehetségesek a Szovjetunió segítsége néikül. A Szovjetuniótól kapott nyersanya­gok, tökéletes felszere'ések egé­szen a technikai és szervezeti tapasztalatokig, ez a segítség a Román Népköztársaság fejlődé­sének döntő tényezője. Az ország iparosításáért ví­vott nehéz harcban a termelés és munka termelékenységének növelésében egyre jobban fejlő­dik, szélesedik a szocia'ista munkaverseny. A verseny füzé­ben az élmunkások és sztahano­visták tízezrei születtek és ed­ződtek meg, akik a román nép büszkeségei, akik a szovjet szta­hanovisták tapasztalatainak elsa­játításával magasabbrendü technika alkalmazásával a mun­ka olyan magas fokú termelé­kenységéhez jutottak el, ami­lyent csak a szocializmust épí­tő országok emberei érhetnek el. Jelentős változások vannak a mezőgazdaságban is. Az 1945-ben végrehajtott föld­reform egymillió négyszázezer parasztnak adott földet és ezzel felszámolta a földesurak hatalmát, akik az elmaradottság siralmas állapotában tartották a dolgozó parasztságot. A mező- gazdasági gépgyártó ipar fej­lesztése eredményeként jelentős eredmények vannak a mező- gazdaság gépesítésénél. Az ál­lami gép- és traktorállomások létrehozása nagy segítséget jelent a mezőgazdaság számára, előnyös feltételekkel műveli a dolgozó parasztság termőföldjét. Hasonló segítség az tSllami gaz­daságok megteremtése is, ame­lyek támogatják és irányítják a dolgozó parasztokat a fejlett agrotechnikai módszerek alkal­mazásában. válogatott vetőmag­vakat szállítanak számukra. A mezőgazdaság szocia'ista átszer­vezésénél is nagyok az ered­mények. A dolgozó parasztok tízezrei saját elhatározásukból eddig több mint 1.400 kollektív gazdaságot létesítettek. Nagy­számú a mezőgazdasági társulás is, amelynél a dolgozó parasz­tok megőrzik a főid személyes tulajdonát, de az állam gépeivel művelik meg közösen földjeiket. Ily módon fejlődik mind foko­zottabban a mezőgazdaságban az a szilárd alap, amelyre a dci- gozó parasztság életszínvonalá­nak állandó emelkedése épül; mind jobban kielégíti a városok élelmiszer- és nyersanyagigé nyeit. A román nép kulturális téren is kiemelkedő sikereket ér el. Az ötéves terv folyamán telje­sen felszámolják az írástudatlan­ságot, a múlt rendszernek ezt a szégyenteljes örökségét. 1951 ben a főiskolások és a középis kólái tanulók száma négyszer volt nagyobb, mint 1938-ban. Az új élet építésében kivívott nagy­szerű sikerek visszatükröződnek a magas irodalmi és művészi ér tékkel rendelkező művek soka ságában. E művek a tömegek közkincsévé váltak, azért, mert saját gondolataikat, törekvései­ket, fejezik ki. Felszínre hozzák a román klasszikus irodalomnak és művészetnek azokat a kin­cseit, amelyek a román nép leg- mélyebb érzelmeit és törekvéseit a haladás és a szabadság iránti vágyakozását ábrázolja. A dol­gozók szeretik és megbecsülik minden más nép igazi kulturá- iának értékeit, mindazt amit más országok haladó írói és művészei alkotnak, akik tehet­ségüket a békéért, a népek sza­badságáért vívott harc szolgá­latába állítják. A román nép e történelmi si­kereket azzal vívta ki, hogy a Román Munkáspárt által meg­jelölt úton, a lenini-sztálini zse­niális tanítások útján halad. De tudja azt is a román dolgozó nép, hogy ez az út biztosít ja eljövendő sikereit is. Ezért lé­pett fel elszántan és késedelem nélkül Vasile Luca, Anna Pau­ker, Teohari Georgeschu jobb­oldali elhajlók ellen akik a tő­kés elemeket támogatták, fékez­ték az iparosítást és a mező- gazdaság szocialista átalakítását. Az alkotmánytervezet benyúj­tása. — amelyet a román nép vezetője, Gh. Gheorghiu-Dej terjesztett az alkötmányozó bi­zottság elé. — s ennek megvi­tatása még nagyobb jelentősé­get ad augusztus 23, ünnepé­nek. Az új alkotmány kidolgo­zása azoknak a hatalmas átala­kulásoknak nyomán vált szüksé­gessé, amelyek az ország poli­tikai és gazdasági, valamint tár- sadalmi életében létrejött. A honpolgárok szabadságjogai, a munkához, pihenéshez, a tanulás­hoz való jog a román nép és a nemzeti kisebbségek teljes jog- egyenlősége, a szólás-, sajtó-, a gyülekezési, és egyéb szabad­ságok nemcsak kinyilvánítást nyernek az alkotmányban, ha­nem anyagi eszközök biztosítják ezek gyakorlását. A nemzeti­ségi kérdés igazságos politiká­ját fejezi ki a Magyar Autonom Tartomány létrehozása, amely közigazgatási területi autonómi­át biztosít a székely rajonok magyar lakosságának azon a te­rületén, ahol a magyar népesség egységes tömböt alkot. Románia dolgozói egysége­sen csatlakoznak a Szovjetunió vezette béketáborhoz és a poli­tikai, gazdasági, kulturális vona­lon elért eredmények a román nép békeakaratát a Román Népköztársaság békepolitikáját fejezik ki. A román dolgozó né­pet a sz-xiializmus építésének útján Gh. Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt főtitkára, a román dolgozó nép legjobb fia vezeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom