Szabad Nógrád. 1952. augusztus (8. évfolyam. 62-70. szám)

1952-08-13 / 65. szám

iVilág proletárjai egyesüljetek/ SZABAD NÓGRÚD ^AL Lapzártakor érkezett: \ AUGUSZTUS 20-AN KEZDŐDIK AZ ÖT­ÉVES TERVKÖLCSÖN ÖTÖDIK SORSOLÁSA Ebből az alkalomból egy 100.000, tizenkét 50.000, huszonöt 25.000, hatvannégy 10.000, százkilencven 5000 — összesen 76.692 nyereményt 30.7 millió forint érték ben sorsolnak ki. tek- t MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vili. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 1952 AUGUSZTUS 13. Kommunisták, népnevelők a Rákosi elvtársnak adott szó teljesítéséért Alkotmányunk megszületésének har tnadik évfordulójára jobb munkává szociaj ista kőtelezettséoválist ásókká 1 készülnek megyénk dolgozói. A nóg rádi bányászok kezdeményezői voltak országos viszonylatban az alkotmány ünnepére indított szocialista munka versenynek és megfogadták, hogy a ■ harmadik negyedévben 24.212 tonna szenet termelnek terven felül, s ebbő augusztus 20-ig 10.000 tonnát adnak népgazdaságunknak. Bányászaink nagyszerű kezdeményezése azt bizo­nyítja, hogy megértették azokat a ha talmas változásokat, amely 1945-től -végbement országunkban, amit Rákosi elvtárs egy mondatban úgy fejezett ki: „romok helyén virágzó élet, urak or­szágából dolgozók hazája•" A dolgozó magyar nép évszázado­kon át harcolt függetlenségéért, sza­badságáért. A bányászok küzdelmei a bányabárók, a Chorin Ferencek, Róth Fiórisok ellen — a parasztok annyi vérrel és szenvedéssel megvívott har­ca a földesurak ellen — bizonyítják, hogy népünk soha sem nyugodott bele jogfosztottságába. A magyar népnek 1949-ig nem volt alkotmánya, évszá zadokon át lenézett, kisemmizett, jog- fosztottak voltak a dolgozók milliói A „jog“ és az „alkotmány” a felszaba­dulás előtt csak azt jelentette, hogy az uralkodó osztály, a tőkések, a föl­desurak kénye, kedvük szerint hará esolhattak össze milliókat. Azt jelen tette, ha valamelyik bányász megrok kant, miint 1935-ben Acs Dezsői, aki­nek öt gyermeke volt, 12 órás mun­kaiidő után napi 2 pengő 80 fillért kapott. Ugyanakkor a henyélők, a naplopók, mint Korompav Lajos bá­nyaigazgató, karácsonyi segélyképpen 4400 pengőt vett fel. A felszabadulás hozta meg a bá nyászokmak a szabad életet, ez nyi­totta meg a boldog szabad élet felé vezető útat. Ma már minden bányász érzi, hogy mennyire megváltozott éle­te, az egykori kisemmizett bányász ma ai társadalom megbecsült tagja. Az, hogy ma a bányászoknak nem kell többé rettegniük a csendörsor- tűztől és munkanélküliségtől, szaba­don alkothatnak, a fontos és nehéz munkája után különleges anyagi elő­nyöket élvezhetnek, hogy az egész or­szág szeretettel és megbecsüléssel övezi őket: ezt elsősorban pártunknak, al­kotmányunknak köszönhetik. A nógrádi bányászok fogadalmuk ban kifejezték ragaszkodásukat, hűsé­güket pártunk és Rákosi elvtárs iránt. Bányászaink tudják, hogv a szénter­meléstől függ ötéves tervünk síikére, ha bányászaink nem teljesítik napról nap­ra tervüket, gyáriparunk, építőipa­runk, . közlekedésünk nem tud megfe­lelő ütemben dolgozni, mert hiányzik az ipar mindennapi kenyere, a szén Ezt a felelősséget érzik Kazár üzem bányászai is, akik vállalták, hogy augusztus 20-ig 516 tonna szehet ter­melnek terven felül és augusztus 9-ig vállalásukat 1264.3 tonnára teljesí­tették. E nemes versenyben születnek olyan kimagasló eredmények, mint Tordas üzemnél Lavaj Jánosé, aki a harmadik negyedévre vállalt 60 tonna szenet már 75 tonnával túlteljesí­tette. Ahhoz, hogy minden üzem és minden dolgozó teljesíteni tudja vál­lalását, az szükséges, hogy pártszerve­zeteink mozgósítsanak minden párt­tagot a vállalás teljesítésére mutassák meg, hogy a kommu­nista bányászok hű fiai népünknek, pártunknak- Legyenek párttagjaink olyan lelkesek és kezdeményezők, pél­damutatók, mint Jambrik elvtárs Mi- zserfán, aki 171 százalékra teljesíti tervét, aki a kommunisták aktívaérfekez- letén azt mondotla: „Ha ürescsillehiá- nyom van végzek más munkát, meg­teszem a szükséges előkészületeket ahhoz, hogy ha megkapom az ürescsil­lét, tudjak mindjárt szállítani. Egyben vállalom, hogy a vállalt 20 csille helyett 25 csillével teljesítem túl tervemet.1' A pártnak, Rákosi elvtársnak Ígére­tet tenni nagy dolog. A kommunisták harcoljanak az első sorokban azért, hogv az ígéretet bányaüzemeink be­csülettel teljesítsék is. Az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogv ahol a. kommunisták példát mutatnak a vállalások teljesí­tésében, ott magukkal ragadják a többi dolgozókat is, ott a tömegek céltudatos szívóssággal küzdenek a »zocialista versenyben nagy tervünk­ért, a béketervért. Mindössze egy hét választ el bennünket augusztus 20-tól, s több üzem, vállalat nem teljesítette vállalását. Bányász párt- bizottságaink, pártszervezeteink több helyen úgy gondolták, megtettük a vállalást, nem szükséges a nevelő munka, úgyis fogjuk teljesíteni. Az elmúlt héten megtartott aktívaértekez leteken elmondották bányászaink, mint Kövendi elvtárs a szurdoki üzemnél ha jobb volna a felvilágosító munka nagyobb eredményeket tudnánk elérni Ez az üzem egyébként a vállalt 680 tonna szenet nemhogv teljesítette vol na, de a tervteliesítéssel is le van maradva. Pártszervezeteink munkájuk során vegyék figyelembe Horváth elv­társnak a KV ülésén mondott útmuta tását: „... amikor üzemeinkben száz­ezrek tanulnak meg szocialista öntu­dattal gondolkodni és dolgozni — ne­veljük dolgozóinkat mindenekelőtt a szocialista kötelezettségvállalások ko­molyságára, az adott szó szentségé­re." A dolgozókat a nagy célok moz­gósítják igazán nagy tettekre- Soha lyen nagv célokért nem küzdött dől gozó népünk, mint ötéves tervünkért. Mutassák meg tehát népnevelőink a múlt nyomorúságos helyzetével pár­huzamosan azt a ragyogó jövőt, amely népünk előtt áll. Alakítsák ki azt a közhangulatot üzemeinkben, hogy a Rákosi elvtársnak tett fogadalom nem teljesítése szégyen és gyalázat legyen. Ennek a közszellemnek a kialakítása a pártszervezetek belső életében kez­dődik. A jó munkafegyelem alapja a szilárd pártfegyelem a pártszerveze­tekbe. Ott járnak a helyes úton. ahol mindenekelőtt a kommunistáktól kö­vetelnek példamutatást a fegyelem­ben, ahol taggyűléseken, pártcsoport gyűléseken felelősségre vonják, és ha súlyosabb esetről van szó pártfegyel mi elé állítják a fegyelemsértőket- A népnevelők úgy tudnak szilárd er­kölcsi alapon harcosan dolgozni a fegyelemsértők ellen, ha ők maguk példát mutatnak. Jó, felvilágosító mun­kával, a tervet nemteljesítők kipel lengérezésével, ag élenjárók népsze­rűsítésével harcoljanak népnevelőink a fogadalom teljesítéséért. A felvilágosító munkának, a köte­lezettségvállalásokra való mozgósí­tásnak egyik fontos eszköze a ver­seny nyilvánossága. Bár e téren van­nak eredmények, kiírják naponta az elért százalékokat a versenytáblákra, egyes helyeken, mint a salgói üzemnél a vállalások teljesítését is. Legtöbb helyen azonban a dolgozók nem tud- ,ák, hogyan állnak a vállalások telje­sítésével. A versenvtáblákra is csupán a tervteljesítést írják ki. Számos olyan üzemünk van, ahol pártszervezeteink nem ellenőrzik: a műszaki vezelők meg tettek-e min­dent a műszaki feltételek biztosításá­ért. Nem egy helyen, mint Szöróspa- takon a műszaki előfeltételek hiánya akadályozza bányászainkat a válla­lások teljesítésében. Az egyenletes termelés előfeltétele, hogy bányáink­ban a feltárási, elővájási terveket hét­ről hétre, hónapról hónapra ponto­san teljesítsék. Műszaki vezetőink a terv sikeres végrehajtása érdekében bátran kezdeményezzenek, kísérletez­zenek új módszereken. támaszkodja­nak bátran pártszervezeteinkre, kérjék segítségüket anélkül, hogy ez az egyé­ni felelősség elmosódását jelentené. Pártszervezeteink pedig segítsék a műszakiakat munkájukban. Pártszerve­zeteink mozgósítsák a szakszervezetet, DISZ-szervezetelket, ne nélkülük, ha­nem velük közösen harcoljanak a vál­lalások teljesítéséért. A párt belső erejének mozgósításá­vá', népnevelőink érvekkel való ellá­tásával azok példamutatásával indul ianak harcba bányászpártszervezeteink a vállalások teljesítéséért, így tudnak népnevelőink is harcolni az ellensé ges elemek ellen, akik iparkodnak akadályozni a vállalások maraidékta- lan teljesítését. Pártszervezeteinktől, a kommunista példamutatástól függ, hogy elért eredményeinket megszi­lárdítsuk, tovább fejlesszük- A nép­nevelők jó mozgósításával tudjuk csa­tasorba állítani a vállalások teljesí­téséért a pártonkívüliek széles törne gét, harcba indulni a miniszterta­nács vándorzászlajáért, így tudjuk jelenteni augusztus 20-án Rákosi elv­társnak, hogv vállalt kötelezettségün­ket teljesítettük. A cséplés és a gabonabegyüjtés hírei Tereske és Szügy községek visszanyerték a szabadpiacot! Megyénk dolgozó parasztjai, közsé­gek és termelőszövetkezetek egymás után tesznek eleget a begyűjtési tör­vénynek. Az országban már számos község és tszcs visszanyerte a szabad­piaci értékesítés jogát. Ezt a nagy megtiszteltetést, a falu valamennyi dolgozó parasztságának komoly jöve­delmet jelentő kedvezményt megyénk- ben elsőnek a rétsági járásban lévő Tereske község nyerte el. Tereske egyben országos viszony­latban legjobb a begyűjtésben. A község begyűjtési tervét részleté­ben és globálisan is vállalása elölt 15 nappal, augusztus 5-én teljesí­tette Az eredmény elsősorban a felvilágo­sító munkának és a község vezetői, kommunistái példamutatásának köszön, hető. Mindössze három dolgozó pa­raszt kötelezettségét kellett 5 száza­lékkal felemelni. Sokan messze túltel­jesítették a beadási könyvben megsza­bott mennyiséget. Molnár János pél­dául 221, Benedek Tamás 200, Kovács Vilmos 177, Makrai Péter h. 110 és Adamek János szintén 110 százalékra. Kötelezettségteljesítésben példát mu­tat a megyében a községben lévő Zalka Máté tszcs is. Eredményeink eléréséhez nagy se­gítséget nyújtott az érsekvadkerti gépállomás két gépe, amelyek mindig túlteljesítették normájukat. Tereske község, minthogy az ország Megyénk dolgozó parasztjai közül számo. son teljesítik túl be­adási kötelezettségüket. Megyénk büszkeségei badu’ás óta még min­den évben terven felül adott be. Nemti községben Kiss Ambrus 4 holdas 250 százalékban tett eleget kötelezettségé­nek. Ugyanebben a községben GECSE JÓZSEF homokterenyei 7 holdas a cséplőgéptől mind­járt 200 százalékra tel­jesítette beadását. Kü­lön dicséret illeti öt azért, mert a felsza­FORGÁCS JÓZSEF 14 holdas dolgozó pa­raszt 82-es fajsúlyú bú­zát vitt a terményrak­tárba, amelyért szép mi­nőségi felárat is kapott. Forgács József elmon­dotta, hogy nehéz mun­kát végzett, míg ezt a termést elérte. 120 szá-, zalékos beadása mellett még 15 mázsa búzája maradt, amit a szabad­piacra szánt. Emellett példásan megművelte a kukoricát, cukorrépát. Mint mondja, a kuko­ricából is túl akarja teljesíteni a beadását. A rétsági járás nem enged első helyéből A járások közötti begyűjtési verseny az utóbbi napokban egyre fokozó­dik. A rétsági járásban egész sor község, mint Berkenye, Nagyoroszi, Tol­mács, Nógrád és a többiek befejezték a cséplést, a begyűjtést és ezzel biz­tosítják azt, hogy a járás 78 százalékos eredményével továbbra is tartja az első helyet. Szorosan a nyomában van a balassagyarmati járás is 72.7 száza­lékkal. A szécsényi járásban a munka megjavításával a begyűjtési terv 68.7 százalékos teljesítését érték el. A pásztói járás még mindig a negyedik helyen van 63.5, míg utolsó helyen a salgótarjáni járás 46.2 százalékkal. A megváltozott élet szilárdabb állami fegyelemre nevelte a diósjenói dolgozó parasztokat legjobbja, elnyerte a begyűjtési mi­niszter vándorzászlaját. A zászlót va­sárnap délben kellett volna átadni a község dolgozó parasztságának. Az ünnepségre sokan össze is gyűltek, még a szomszédos falvakból is eljöt­tek. Azonban - \ súlyos hiba, hogy a miniszté­rium nem gondoskodott időben a zászlónak a községbe való eljutta-' tásáról. így a zászlóátadási ün­nepséget kedden este tartották meg. Ugyancsak elnyerte a szabadpiaci értékesítés jogát a balassagyarmati járás Szűcs községe, amely szintén részletében és globálisah határidő elölt teljesítette a begyűjtést. Emeljük a cséplőgépek teljesítményének átlagát A begyűjtés ütemének meggyorsí­tását sürgetőleg követeli a csépiéül átlagteljesítmények emelése. A cséplési tervteljesítés átlaga egyik járásban sem éri el a 100 százalékot. A legjobb a rétsági járásban, ahol 97.7 százalék, a pásztói járásban 91.9, a szécsényi járásban pedig 82.2 szá­zalékos. Hogy a balassagyarmati járás a begyűjtési versenyben nem tud élre kerülni, ahhoz nem kis köze van annak, hogy a járás terüle­tén a cséplőgépek teljesítményé­nek átlaga mindössze 75 százalé­kos. De ez befolyásolja a Salgótarjánt járás munkáját is. Ebben a járásban a cséplési átlag még az 55 százalékot sem éri el. Ezért halaszthatatlanul fontos, hogy ezekben a járásokban a pártbizott­ság és a tanács felülvizsgálja a cséplőgépek helyzetét, a cséplőgépek közötti verseny széle­sítésével emeljék az átlagot. A megyei pártbizottság zászlaja a legjobb cséplőmimkacsapatnalc téves tervünk Diósjenőn ebben a szép, kies-fekvésű hegyi község­ben is, egyre boldogabbá, kulturáltab­bá és megelégedetté teszi a dolgozó parasztok életét. Ennek a szorgalmas, munkás népnek a múltban nem jutott más osztályrészül, csak a verejtékes, mindennapi küzdelem. A község hatá­rában elterpeszkedő hatalmas Sváb báró-féle birtokon tengették nyomorú­ságos életüket a béresek, sommások, részes aratók, és alig kereshettek any- nyit, hogy nyomorúságban sínylődő családjukat az éhhaláltól éppen csak megmentsék. Ma azonban már boldo­gan elmondhatjuk, ez az életforma Diósjenőn is megszűnt és mint csak rossz álomra gondolnak vissza az emberek, arra a tengernyi nélkülözés­re, a megállás nélküli robotra, a nagy­urak megvetésére, amelyből Horthy rendszerében oly bőségesen jutott szá­mukra. Ma a föld a dolgozó népé. Ez meg is látszik a községben. A felszabadu­lás óta igen sok szegény ember tu­dott házat építeni magának és a köz­ségben teljesen új utcák létesültek. A házak valósággal gomba módjára nőt­tek ki a földből és ma is, több magán­ház van épülőben. Dtósjénő dolgozói jól tudják, mit köszönhetnek a nép államának és ezért kötelezettségeiknek is tudatában vannak. Mi sem bizonyít­ja ezt jobban, mint az aratás, behor- dás, cséplés és begyűjtés eddigi erea- ménye. Az aratást, a behordást a falu la­kossága határidő előtt teljesíteti’' Hogy a szemveszteség a legminimá­lisabb legyen, az aratási és behordást éjjel végezték. A cséplés is lendülete­sen haladt, és augusztus 7-re maradék­talanul be is fejezték, pedig a cséplés befejezését annak idején augusztus 15- re vállalták. A behordás nagy munká­ját kaláka rendszerben oldották meg. így biztosítani lehetett a cséplőgépek folyamatos, kiesésnélküli állandó üze­meltetését. A mezőgazdasági munkák teljesítése mellett, a begyűjtés is szépen és ered­ményesen halad, mert a dolgozók ma már jól tudják, hogy az állam csak úgy teljesítheti a nép érdekeit szol gáló ötéves tervünket, ha kötelezettsé­güknek is hiánytalanul eleget tesznek. Éppen ezért 99 százalékban a géptől vitték be a gabonájukat a terményrak­tárba. A gazdák a csépléshez maguk­kal vitték beadási könyvecskéjüket és ott közös erővel, esetleg az ellenőr se­gítségével kiszámolták, mennyivel tar. toznak az államnak. Jónéhány dolgozó paraszt az előíráson jóval felül telje­sítette beadási kötelezettségét közvet­lenül a cséplőgéptől, Például Bukli Já­nos 250, Mocsári András 227 száza­lékra teljesítette. Alig akad ma már a faluban olyan, mint például Berki Gergely, aki rossz tanácsadóira hallgatva nem tett eleget a kívánt mértékben beadási kötelezett­ségének. De meg is járta a spekulá­cióval. mert a tanács végrehajtó bi zottsága a 10 százalékos felemelést azonnal foganatosította, így Berki Gergely beadási kötelezettsége ma már jóval több mint a cséplés elején volt. Az ilyen eset azonban elenyésző Diósjenőn és a dolgozók maguk is helyeslik, sőt követelik a késlekedők, a megalkuvók, az ellenség befolyása alatt állók felelösségrevonását. Az aratás, behordás, cséplés határ­idő előtti maradéktalan teljesítése és a begyűjtés menete, fényesen igazol­ja, hogy a megváltozott élet felelős­ségteljesebb munkára, szilárdabb ál­lami fegyelemre nevelte a diósjenói dolgozó parasztokat. Hovanyecz Béla tanácselnök. A megyei pártbizottság a képen lát­ható vándorzászlót alapította a megye legjobb cséplőmunkacsapata részére. A zászlót augusztus 20-án adják át és azt egy évig őrzi a tulajdonos munkd- csapat. Az ötéves terv végén pedig az nyeri el véglegesen, amely csapat a legtöbbször szerezte meg jó mun­kájával. A zászló elnverésére eddig legesélyesebb Borzó Gábor ságújfa'ui csapata, amely cséplési normáját 154 százalékra teljesítette. Közvetlenül a nyomukban halad ifj. Gólyán Ferenc rimóci munkacsapata 141 és a Bánk községben dolgozó Sánta Miklós csa­pata 136 százalékkal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom