Szabad Nógrád. 1952. augusztus (8. évfolyam. 62-70. szám)

1952-08-02 / 62. szám

2 SZABAD AflGR/ÍD 1952 AUGUSZTUS 1. Pártmunkás tapasztalatai ■i in fry— .1 yi> r :■ i tr A# ifjúság minden helyzetben kövesse pártunkat, a párt politikájának szellemében cselekedjen A kibővített meqyei pártválaszt­mányi ülés második napirendi pont­ján Kelemen elvtárs, a meqyei párt blzottsáq párt- és tömeqszervezeti osztályának vezetője számolt be a Központi Vezetőséq június 27—28-i üléséről „A pártmunka az ifjúsáq között” címmel, — A központi' vezetőségi ülés fel­hívta figyelmünket — mondotta Ke­lemen etvtáfsi — azokra az alapvető kérdésekre,'tarhely a DISZ munkáját jellemzi s egyben megszabja azokat a feladatokat,' amely a DlSZ-szerve- zetek erősítésé terén előttünk álla­nak. Megyénkben is érvényesült, hogy DISZ-szervezeteink. mm kaptak elég segítséget a pártszervezetektől, hiszen ezidáig a párt és a DISZ kö zöttl kapcsolat csupán szervezeti jel­legű volt, az üléseken való részvétel­ben merült Ííí. Pártbizottságaink és pártszervézeteinl$„a DlSZ-ben dolgozó kommunistákat iuem hívták össze, ném' számo&ttálk be az ott folyó munkáról . s uem adtak . feladataik megoldásihoz .segítséget. Alapszervezeteinknél nem egy helyen még ma sem hívják meg a DISZ-titkárt a pártszervezet vezetőségi ülésére, nem tűzik napi­rendre a DfSZ-szervezet munká­ját. A pártbizottságok az utóbbi időben ugyan már napirendre tűzik a DISZ- szervezetek ntúnkáját, de annak nem egy-egy részét, hanem általában tár­gyalják meg, így a hozott határozd, tok is általánosak, nem adnak meg­felelő segítséget á DlSZ-munka meg­javításához és a határozatok i$ álta. lánosak, nem ellenőrizhetők. Az el­múlt oktatás! évben pártbizottságaink, pártszervezeteink _bár 70 propagan­distát átadtak a DISZ-nek, de ezek is a leggyengébbek voltak, menetköz, ben a pártszervezetek nem ellenőriz­ték munkájukat, nem segítették s en­nek eredménye az lett, hogy az okta­tási év befejezésekor mindössze hatan végezték munkájukat. DISZ-szervezeteink befolyása az ifjú­ságra gyenge, amelyet bizonyít az is, hogy megyénk • ifjúságának mind­össze 36 százaléka DISZ-tag. Bánya­üzemeinknél — ámetyek megyénkben a legjelentősebbek éts legfontosabbak is, — az ifjúságnak • csak 50 százaléka DISZ-tag. A DISZ-szervezetek gyengék, nincs még kialakult szervezeti és politikai élet, nem harcolnak kö­vetkezetesen az új technika elsa­játításáért, az új módszerek beve­zetéséért. A kisterenyei .vállalatnál például egy DISZ-tagut sem., , vyutak be műszaki oktatásba, nem dolgoznak fiatalok a kombájn és a kaparószalagok mellett. A legényszáliásWkón, ahol a toborzott munkások Jaknak, nem folyik nevelő­munka, s ez nem’ kid mértékben járult ahhoz, hogy minjégy 180 fiatal mun­kás otthagyta az üzemet. A politikai neyeíőmunka hiánya kihatással van az ifjúságnak a szocialista munkaversenyben való részvételére, a szervezeti é'et gyengeségére. Építkezéseinknél mintegy 670 fiatal munkás dolgozk, amelyből mindössze 245 tagja van a DISZ-nek. Építkezé­seinken a pártszervezetek gyenge munkája nem kis mértékben a DISZ- szervezetek munkájára is komoly kihatással van. Föl kell számolni DlSZ-bizottsá- gainknál a?t a helytelen nézetet, hogy a vidékről bejáró fiatalokat nem lehet az üzemnél szervezeti­leg összefogni és biztosítani kell az üzemi DISZ-szerveze'ek meg­erősítését, így tudjuk az ifjúságot a szocialista munkaversenybe be- *■’ vonni. A leggyengébb azonban a DISZ befolyása a paíasztifjúság között. A parasztifjúságnak mindössze 11 százaléka DISZ-tag Mivel, DISZ-szervezeteink gyengék a. klerikális reakció befolyása nagy­mértékben érvényesül. az ifjúságnál. Keszegen péjdául a DISZ-titkár látja el a kántori teendőket, a helyi párt­szervezet titkárának tudtával és bele­egyezésével. De többet ke!! foglalkozni a tszcs DISZ-szervezetekkel is, meg kell erősíteni, javítani kell a poPtikai nevelőmunkát.. Bár állami gazda­ságainkban és gépállomásainkon a DISZ-szervezeteink többsége dolgo­zd. de munkájukhoz, nem kapnak megfelelő segítséget a pártszerveze­tektől. KuUúr- és sportmunkánk te­rén értünk el bizonyos eredményeket Sámsonházán például a D1SZ- kultúrcsopott tagjai lelkesítik a munkában élenjárókat és pellen- gérezik ki a lemaradókat. Ez azonban még nem általános, s ezt kell továbbfejleszteni, fölszámolva az önmagáért való kultúrmunkát, az állandó táncmulatságokat. DISZ­szervezeteinknek arra kel! töreked­niük, hogy ifjúsági kultúrcsoportjaink fel­karolják megyénk haladó népi ha­gyományait, népi táncait, ismer­tesse ezeket, mutassák meg me­gyénk dolgozóinak múltbeli nyo­morúságos sorsát, mai boldog je­lenét és biztos jövőjét. A tanulóifjúság között, ha a szám­szerű eredményt nézzük, azt látjuk, hogy nincs komolyabb hiba, hiszen a tanulóifjúságnak 95 százaléka DISZ-tag. Azonban csakúgy, mint a több: területen a nevelőműnka gyenge­ségét bizonyítja az, hogy a tanulási eredmény középiskoláinkban 3.4 szá­zalékos volt, s nem egy helyen a DISZ.vezetök voltak a leggyengébb tanulók. A tanulásra való mozgósítás helyett az iskolai DISZ-szervezetek különböző köröket akartak szervezni, 'amelyből az ifjúság és a tanárok kö­zött nézeteltérések voltak, s inkább ezzel foglalkoztak a tanulás helyett. A DISZ-alapszervezetek rossz irányítását bizonyítja az is, hogy az üzemi és az iskolai DISZ- szervezetek is az üzemi munka­verseny állását és feladatait tár­gyalták meg, a tanulmányi ered­mények megjavításával kapcsola­tos feladatok helyett. Az ifjúsági kaiászszedő brigádok szervezésével' kapcsolatban megemlí­tette Kelemen elvtárs, hogy bár e téren vannak eredmények, azonban elmarad az országos átlag mögött. Megyénk területén is DlSZ-szerve- zeteink befolyása különösképpen a 20 éven aluli fiatalokra korlátozódik, hiszen DISZ-tagságun;k 90 százaléka 20 éven aluli. Egy-egy katonai be­vonulás alkalmával nem egyszer tapasztaljuk, hogy a szervezetek ve­zetőségei felbomlanak, nincs meg az ifjúság között végzett munkában a tapasztalt kádertartalék. Pártszervezeteink nem magyarázzák' meg következetesen a 20—24 év kö­zött lévő fiataloknak azt, hogy ők a DlSZ-ben dolgozzanak, segítsék a DISZ-szervezet munkáját, neveljék az ifjúságot. Értünk el eredményt DISZ bizott­ságainknál a vezetés és irányítás­nál, rendszeresen' megtartják már üléseiket, azonban hiba, hogy sok ha­tározatot hoznak és ezeknek egyrésze nem jut le az alapszervezetekhez, n mcsenek ellenőrizve menetközben a hozott határozatok végrehajtása. Pártszervezeteinknek a jövőben több segítséget kell adniok a DlSZ-szerve- zeteinek, s nem szabad sajnálni az időd, a fáradtságot az ifjúság neve­lésénél. Biztosítani kell tehát_ a párt vezetőszerepét a DISZ-ben, ígv fog valóra vá!n: az, arrrt Farkas elvtárs mondott a Központi Vezetőség ülésén: „A DISZ csak akkor válik igazán a párt szilárd és hűséges segítőtársává, biztos tartalék serepévé, ha soraiban megingathatatlanul élni fog az a fel­ismerés hogy a pártot minden hely­zetben követni, a párt politikájának szellemében cselekedni, ez a magyar ifjúság legfontosabb kötelessége" — fejezte be beszédét Kelemen elvtárs. „A pártmunka az Ifjúság között” referátumhoz is többen hozzászóltak. Seres elvtárs, a balassagyarmati já­rási pártbizottság munkatársa elmon­dotta, hogy járásukban egyes helye­ken a, DISZ-szervezetek szépen fej­lődnek, mint Ersekvadkerten, Dejtá- ron, mivel a pártszevezetek itt segí­tik az ifjúságot munkájukban. Rend­szeresen beszámoltatják a vezetőségi üléseken, segítenek a feladatok végre­hajtásában. Ersekvadkerten például cséplőgép­brigádot szervezek s a brigád vállalta, hogy napi 140 mázsás átlagcséplési eredményt érnek el s ma már nem ritka, amikor 200 mázsára teljesítik vállalásukat. Nem mindenhol foglalkoznak azonban így a pártszervezetek az ifjúsággal. Herencsényben a, párttitkár jóformán nem is ismeri a DISZ-titkárt, nem adnak a DISZ-szervezefnek feladato­kat. Megtalálható még olyan is mint Magyarnándorban, ahol a kulákcse- mete beférközött a DISZ-szervezetbe és így igyekezett azt szétzülleszteni. A pártszervezet titkára észre i sem vette, hiszen nem is foglalkozik a DISZ-Szervezetlel, és a járási. bizott­ság hívta fel erre a figyelmét. A ku- lákcsemete kizárásával a szervezet munkája megjavult. Csincsik elvtárs, a megyei DISZ- bizottság szervező titkára elmondotta, hogy a bányász DISZ-szervezeteknél a leggyengébb a munka, nem tartanak rendszeresen vezetőségi üléseket taggyűléseket. Az 1951/52-es oktatási évben bányászvonalon mind­össze két politikai kör működött és az is lemorzsolódott. Baranyi elvtárs, a gépállomások po­litikai osztályának vezetője elmondot­ta, hogy a gépállomások politikai he­lyetteseinél és az igazgatóknál meg­van a>z a nézet, mint Ersekvadkerten, hogy az ifjúságot kigúnyolják, úgy vélekednek, hogy a fiatalokat nem ie- het nevel ni. Súlyos hiba, hogy a becsületes parasztlányokat nem mozgósítot­tuk, hogy traktoristák legyenek, pedig az aratási és cséplési mun­kákban jól megállják a helyüket. A hiba az, hogy nem foglalkoznak velük. Koós elvtárs, a pásztói járási DISZ-bizottság titkára arról beszélt, hogy járásukban egyre jobban kiveszi ma már részét az ifjúság a feladatok végrehajtásából. Az erdőtarcsai tszcs fiataljai naponta két-három munka- egységet teljesítenek a hényeli állami gazdaság DISZ-brigádja a répa kapá­lásánál 210 százalékot ért el. Ahhoz, hogy munkánkat megjavítsuk, szüksé­ges, hogy a DISZ-bizottságok is változtassanak munkamódszerükön, többet kell tartózkodni az alapszervezeteknél, s ne csupán számonkérő szerv legyen a DISZ-bizottság, hanem domborod­jon ki a, segítökészség az alapszerve- zetek vezetősége felé. Barják elvtárs, a salgótarjáni járási pártbizottság szervező titkára arról beszélt, hogy párttitkáraink egv- része csak egy-egy kampányfeladatok­nál bízzák meg a DISZ-szervezeteket munkával, pedig fiataljaink sok helyen élenjárnak a munkában, mint Csipkés és Kazár, bányaüzemeknél. Nálunk is előfordul, hogy egyes párt­titkárok, mint a márkházi, lebecsülik az ifjúság lendiiiejét úgy beszélnek a DlSZ-fiptalokr.óI, hogy azolrat nem le­het megbízni munkával, úgy sem tud­ják azokat végrehajtani. Szükséges, hogy segítséget ad­junk a DISZ-szervezeteknek, DISZ-b;zo'tságcknak az aktíva­hálózatok kiépítésében, úgy tud­juk a feladatokat sikeresen meg­oldani, Kudela elvtárs, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára arról be­szélt, hogy az. üzemekben a fiatalok egyre lendületesebben vesznek részt a szocialista munkaversenyben lelkesen vonulnak be a néphadseregbe, s onnét viszakerüive, újült erővei fognak a munkához. A DISZ-munkánál leg­főbb hibái hogy rm magunk sem fog­lalkoztunk kellően a DlSZ-szerveze- tekkel. nem beszélgetünk el a DISZ- aktívákkal ugyanakkor a felsőbb DISZ-bizottságok sem fordulnak a városi pártbizottsághoz segítségért. ' Nagy Kálmán elvtárs. a me­gyei pártbizottság titkárai elmondotta, hogy a DISZ-szervezetek munkájának megjavítása attól függ. hogy pártszer- vezeteink hogyan fogják segíteni őket. A legfontosabb, hogy pártszervezeteink irányítsák, s ellenőrizzék munkájukat Az augusztus 20-i versenyben az a, fel adat, hogy ifjúságunk döntő többsé­gét bevonjuk a szocialista munkaver­senybe hiszen a legtöbbet alkotmá­nyunktól ők kaptak. Ahogyan az idő­sebb korosztálynál nagy jelentősége van a politikai nevelőmunkának, úgy még fontosabb az ifjúság kö­zött, mivel a tm ifjúságunk nem is­meri a múlt rendszer nyomorúságát, nehézségeit s ha kisebb nehézségek vannak egyes helyeken, meghátrálnak. Ma mutatkozik olyan jelenség, hogy ifjúságunk csak kapni akar a népi de­mokráciától, bányáinknál- 20 éves vá­járok j-s zúgolódnak, hogy 1600 forin­tos kereset kevés és nem veszik figye­lembe. hogy a múltban 10—12 évig is csillésnek kellett lenni ahhoz, hogy vájár lehessen. Mindez tehát még- jobban növeli az ifjúság között vég­zendő nevelőmunka fontosságát. Ifjú­ságunk fogékony, könnyén tanul, lel­kes és az a feladat, hogy tudatosítani kell közöttük azokat a nagy célokat, amely előtt állunk. Jobban be kell kap­csolni pedagógusainkat is az ifjúság nevelésébe, tanítsák, lelkesítsék mun­kára, s harcra, tanulásra ifjúságunkat A választmányi ülés a második napirendi pont vitájának befejezésével ért véget. Hozzájárulás a ,,A szovjet emberek sikerrel építe­nek fel olyan müveket, amelyek meg­haladták eddig az emberiség erejét, s a jövő embereire vártak..." — így ír a „Glosz Pracy” című lengyel lap, a Lenin-csa torna építkezésének befeje­zéséről. A Szovjetunió barátainak mil­liói ai világ minden részén lelkes örömmel üdvözlik ezt a nagy ese­ményt. A volga—doni viziút üzembehelye­zésével a szovjet nép ismét óriási mértékben' járult hozzá a béke erősítéséhez — így vélekedik mindenki, akinek drága a béke ügye. ,.A szovjet nép lelkesen, odaadóan építi nagyszabású békemüveit, amelyek növelik a béke és demokrácia táborá­nak erejét — hangsúlyozza a „Sisi- souce” című kínai folyóirat. — Éppen ezért a Szovjetuniónak a kommuniz­mus építése során kivívott győzelmei a világ minden békeszerető népének győzelme is”. A tőkés országok haladó szefemű sajtója is részletesen beszámol a Volga—Don-csa torna építkezésének befejezéséről. a nyugati reakciós polgári lapok túlnyomó többsége azonban to­vábbra is elhairgatja ezt az ese­ményt. Ez persze érthető is. Ha beszámolná­nak a Szovjetunióban ( folyó nagysza­bású békés építkezés óriási eredmé­nyéről, ezze-j semmivé válnának ai há­borús gyujtogatóknak az állítólagos „szovjet veszélyeiről" terjesztett rém­hírei, amelyeknek a- polgári tanok nap. mint nap bővebben adnak helyet hasábjaikon. Az igazság a szovjetországban fo­lyó békés építkezésekről és a Szovjet­unió békepo!it-ikájáról azonban a, reak­ciós propaganda emelte mesterséges akadályokon át is utat tör magának a dolgozó milliók szívéhez. így hát a polgári sajtó — fogcsikorgatva bár — utóbb mégis csak arra kényszerült, hogy tájékoztassa ol­vasóit a Volga—Don-csatorna épít­kezésének befejezéséről. A polgári lapok persze roppant keíle­Jugoszláviában az amerikaiak jobban érzik magukat, min’: otthon és arcát­lanabba viselkednek, mint bárhol más­hol a világon. Nem szükséges elmenni messzi gyarmati országokba, hogy megismerkedjünk az amerikai „civili­zátorok humanizmusával“’. Elegendő el menni Jugoszláviába, például Belgrad „6zeigénynegved“-ébe, Jatagan-Mai’ba. ... A bőséges ebéd megemésztése után az amerikai követség tisztviselői Ja.agan-Mali félé indulnak. Magukkal visznek pár tucat zacskó limonádéport, néhány doboz büdös cigarettát és rom­lott biszkitet. Ez az amerikai „segély”. A „vidám” amerikaiak ezeké1 a kis csomagokat kidobálják az autóból és elnézik, hogy marakszik a sok kiéhezett gyerek a zsákmányon. -Ez ritka szóra­kozás az amerikai uraknak. Micsoda „nagylelkűség”! Nem hiába csap a titótata lakájibanda akkora lármát a Sam nagybácsi „segélyéből”. De még folytatás is van. Az első kocsi után jön egv második. A főhelyet egy hollvwoodi úr foglalja el benne. Kezében filmvetítőfrép. Filmet készít a jugoszlávok életéből, akik az amerikai ■segélyt” élvezik. Hamarosan láthatta majd az USA és más országok lakossága a filmet, arrtelv bemutatja az amerikai nagy­lelkűséget, amely megmenti az éh­haláltól a jugoszláv népet. Valóban nem tudnának a jugoszlá­béke ügyéhez metlenü! és húzódozva szánták rá ma­gukat erre, s ezek a közlemények a legeldugottabb helyeken jelennek meg hasábjaikon. Beismeréseik azonban így is rendkívül figyelemreméltóak. A londoni „Times” például megje­gyezte, hogy ai Volga—Don-csatorna .,a természetátalakítás tervében elő­irányzott első nagy mű”, s még azt a kellemetlen elismerést js kiszorította magából, hogy a csatorna különböző objektumait ,,kétségtelenül a mérnöki művészet kiemelkedő vívmányainak kell tekinteni”. A „New York Times”, az amerikai imperialisták lápja ki­emeli, hogy „a csatorna üzembehelye­zése ... gazdasági szempontból ko­moly haladást jog előidézni". ,El kell ismerni — írja az egyik' holland pol­gári hetilap —, hogy, a Szovjetunió a béke útján halad, s. műszaki eredmé­nyeit népeinek szolgálóidba állítja”. A polgári lapok kényszerű elismerő sza­vait olvasva, érdemes visszagondolni arra, hogv például,, a fentemlíMt londoni „Times” diplomáciai: szemle- írója 1950-ben, amikor a szovjet kor­mány határozatot hozott a csatorna­építkezés határidejének lerövidítéséről, azt állította, hogy mindez csak „ra­vasz fogás, amellyel a Szovjetunió a maga békés haladását akarja bizonyí­tani, s szembeállítani azt a nyugati hatalmak által hangoztatott fegyver­kezési hajszával’'... A reakciós ame­rikai lapok ugyanakkor azt hangoztat­ták, hogy a Volga—Don-csatorna épít­kezése nem egyéb, mint ,propaganda- trükk. Ezt az „ötletet” átvette az an­gol központi tájékoztatási iroda is és kijelentette, hogy a Szovjetunió bé­kés építkezését nem szabad „kész­pénznek venni”... A polgári újságíró urak tetetett „szkepticizmusukkal’' most alaposan benne maradtak -a- pácban. A becsüle­tes emberek világszerte látják, mi a valóság: mialatt nyugaton eszeveszett fegyverkezési hajsza folyik, a Szovjetunióban elkészült a kom­munizmus egyik nagy békeműve. A Volga*— Don-csatorna már létezésé­vel is megcáfolhatatlanul bizonyítja^ hogy a béketábor erősebb és hatalma­sabb a háborús gyújtogatok táboránál. vök meglenni, amerikai „segélv” nél­kül? Érre a kérdésre az alábbi tárnok meggyőzően felelnek: a títóisták hiva­talos. adatai szerint az utolsó négy év alatt a dolgozó parasztságtól 6 mil­liárd kilogramm búzát és kukoricát szedtek el. Ebből ugyanazoknak az amerikaiaknak az utasítására, akik ma nagylelkűen osztogatják az amerikai „segély” csomagocskáit a Jatagan- Mali szegényeinek, 5 milliárd kilo­grammot szállítottak Id a kapitalista országokba. Ezért tart ma Jugoszlávia lakossága ott, hogy könyöraidományt kell elfogad­nia az amerikai követség uraitól. BALASSAGYARMAT városi tanács VB mezőgazdasági csoportja közhírré teszi, hogy Balassagyarmat városba 1952 augusztus 3 ra kitűzött vásár a nyári mezőgazdasági munkákra — aratás, cséplés, begyűjtésre — tekintettel elmarad és helyébe 1952 augusztus 20-án ünnepi vidámvásár lesz (állat és kirakodó) -Balassagyarmaton megtartva. nélkülözhetetlen az agitációs munkában TÖNKRETETT SZENZÁCIÓ Alexander brit hadügyminiszter nemrégiben Koreában tett utazása bizo­nyos mértékig demonstratív jellegű volt. Meg akarta mutatni d megriadt közvéleménynek, hogy az angol kormány nem óhajt a koreai eseményekről 'kizárólag az amerikaiakon keresztül tájékozódni, hanem szeretne független véleményt alkotni arról, mi is történik Koreában, A dolog azonban kuaarc- l végződött. Sőt, pont áz ellenkezőjét bizonyította be, mint amit tervezői erede­tileg az utazástól vártak. Alexander visszatérése után a parlament ben, beszámolt a Koreában tátot­tákról.. Azt a benyomást igyekezett kelteni, hogy a parlameríti tagok a szem­tanútól kimerítő tájékoztatást kapnak. Néhány órával később Alexander az egyik londoni klubban- egy magán- ebéden szólalt jel és elfecsegett a vendégeknek néhány, a parlamenti beszéd­ből kihagyott, részletet. Többek között Alexander, fényt vetett Van Fleet tábornok koreai tartalékainak állapotára. 4 ■ .v; Felvetődik a kérdés, miért tett Alexander sokkal bőbeszédűbb a magán­ebéden, mint a parlamentben? A titok csakhamar kiderült. Ismeretessé vált (és július 2-án Churchill hivatalosan is megerősítetté az alsóházban), hogy Alexander parlamenti beszé­dét előzőleg Bradley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök csoportjának elnöke cenzúrázta és egyet-mást kihúzott belőle. Alexander viszont azon a véleményen lehet, hogy Bradley utasításai csupán a parlamenti beszédre vonatkoznak, a tiszteletreméltó intézmény jalain túl már nem kötik Bradley parancsai ] i Kiderült tehát, hogy az amerikai tábornok cenzúrázza az angol hadügy­miniszter parlamenti beszédét. Ez aztán a legékesszólóbb bizonyítéka annak, mennyire dróton rángatja az Egyesült Államok Angliát. Amerikai „segély“ Jugoszláviának

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom