Szabad Nógrád, 1952. július (8. évfolyam, 53-61. szám)
1952-07-16 / 57. szám
1952 JÚLIUS 16. SZABAD AD«BAD 3 /u Pál fal VA Bányagép«?*** flílkal és EO«*«ki íol$o«A Ulke« asocial 1st« vareonyvállaláaalk hátáéira a vállalat\raretoaég 1952 auguaztu* 2o. és szeptember 7 tiezteletáre felajánlja, hogy a harmadik negyedévi torvünket 5 nappal elJbty 1952 azop« tember h<5 26-án fejezzük be. Felajánljuk továbbá, hogy a harmadik negyedév minden egyee hónapját 9 %- al túlteljesítjük. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy az 5 évee tervünk döntő évét a bányagépgyártás vonalán, amelyik harcon bányászaink fizikai erőkifejtését van hivatva r.egkünny.itani, minél több uj bányagéppel erősítsük. t*' Zagy vápái falva 1952 julius hó 5-én Jé azaásicsét I pórttlkár Stefán Léseié ÜD titkár Adorján Henrik ■fánérní-k • főkönyvelő u.s.zl LbJoí lgoig.tó A Zagyvapálfalvi Bányagépgyár dolgozói Rákosi elv- társnak tett fogadalmuk teljesítéséért bátor és (kemény határozottsággal harcoltak. A dolgozók felajánlása között szerepelt a terv túlteljesítésén kívül a későnjövések és igazolatlan mulasztások megszüntetése is. A koreai műszakok megkezdésével Német Sándorné 10 tagú női brigádja minden igazolatlan mulasztót és későnjövőt felkeresett. Ennek eredményeképp a júniusi napi 5—6 későnjövővel szemben a koreai műszakok alatt másodikén és harmadikén egyetlen igazolatlan mulasztó és későnjövő sem volt, a többi napokon pedig két lőre csökkent a késó'njövők száma. Kemény, elszánt harc indult a bányagépgyárban, hogy fogadalmukat valóra váltsák. Tímár József daraboló 178.4, Máté Lajos szerszám-készítő 150, Gregus Vilmos 131, Cittór Gyula kovács 129.6 százalékot ért el átlagosan. A koreai műszakokon a bányagépgyár dolgozói eleget tettek vállat kötelezettségüknek és most azért harcolnak, hogy tervteljesítésükkel egy pillanatra sem maradjanak le, hogy emelt fó'vel járhassanak bányászaink között és büszkén jelenthessék Rákosi elvtársnak: „bányagépgyártási tervünk túlteljesítésével elősegítettük a több szénért folytatott harcot." Hasznosítsuk a termelési értekezletek tapasztalatait A nógrádi szénmedencében július 1 — 10-ig megtartott termelési értekezleteknek az volt a célja, hogy a második negyedév hibáit felszínre hozva segítséget adjanak a harmadik negyedévben Rákosi elvtársnak tett fogadalmak teljesítéséhez. A termelési értekezletek azoknál az üzemeknél, ahol az értekezletet jó szak- szervezeti előkészítő munka előzte meg és felkészültek műszaki vezetőink a beszámolóra, a termelési értekezletek sikerrel zárultak. Ott azonban, ahol nem volt meg a kellő előkészület, sikertelenek voltak az értekezletek. A NAGYBATONY1SZOROSPATAKI ÜZEMNÉL Letovai üzemvezető nem készült fel a termelési értekezletre, így természetesen műszaki szemszögből nem fedték fel az elmúlt negyedév termelésének akadályait. A dolgozók hozzászólása azonban megmutatta, mit kívánnak ahhoz, hogy vállalt kötelezettségüket teljesíteni tudják. Szaniszló István hozzászólásában elmondotta, hogy az ötös számú ereszt- kében egy végnélküli kötélpálya beépítésével 20—25 százalékos termelési emelkedést tudnak elérni. A dolgozók ilyen és hasonló javaslatának megvalósítása annál is inkább fontos, mert Szorospatakon — bár az első 10 nap koreai műszak volt. — mégis csupán 8-án tudták elsőízben teljesíteni a napi tervet. A dolgozók javaslatai, megvalósítása ese tén nagy segítséget adhat napi tervük rendszeres teljesítésében. KOSSUTH-TARÖ bányaüzemnél a termelési értekezlet alkalmával Pony Gyula a 6. sikló alatt lévő lemez kijavítását kérte, mert csak ennek megjavítása után tudják ellátni rendszeresen a csapatokat üres csiliévé’. Kaposvári Jenő szigorúan bírálta az igazolatlan hiányzókat és kérte az üzemvezetőséget, hogy a munkafegyelem megszilárdítása érdekében a legszigorúbb eszközöket haszná jáik. Javasolta, hogy aki két műszakot mulaszt igazolatlanul, a dolgozók maguk döntsenek a sorsa fölött. A TIRIBESI VALLALATNAL 19 dolgozó szólalt fel. Közöttük Balkó László a forgatólemezek és a sáros munkahelyek rendbehozásáira tett javaslatot. Mákos Dezső pedig azt kérte, hogy a 9 frontfejtésen a menekülővágatot javítsák ki, hogy veszély esetén a dolgozók biztosítva legyenek ... A MENKESI VALLALATNAL a dolgozók hiánytalanul résztvettek a termelési értekezleteken. Az elhangzott 21 felszólaló között Pintér Gábor arra hívta fel a műszaki dolgozók figyelmét, hogy több súlyt fektessenek a hibák kiküszöbölésére. „A dől- gőzök már többször tettek felajánlásokat — mondotta Pintér elvtárs — de a műszaki dolgozók nem sok segítséget adtak a vállalások teljesítéséhez." A KISTERENYEI VALLALATNAL 38 dolgozó szólalt fel a termelési értekezleteken. Prajda Sándor bírálatot mondott az üzemvezetőség felett, hogy a múlt termelési értekezleten elmondott hozzászólásával nem foglalkoztak. Már többször megemlítette, hogy a szükséges ácsolatfákat időben szállítsák a munkahelyre és szüntessék meg azt, hogy egyszerre 10—15 csille fát küldenek. Ezt ai sérelmét még mind a mai napig nem küszöbölték ki. A MŰSZAKI DOLGOZÓK gondoskodjanak arról, hogy a termelési értekezleten a dolgozók által elmondott javaslatok mielőbb megvalósuljanak, hogy ezzel elősegítsék a vállalt kötelezettségek teljesítéséért folytatott harcot. A hideghengermű a legjobb üzem A Salgótarjáni Acélárugyárban a 10 napig tartó koreai műszakok versenyében a hideghengermű került az élre. Ennél az üzemnél 268 dolgozó harcos munkája segítette a vállalt kötelezettségek teljesítését. A hideg- hengerműben a koreai műszakok alatt selejtmentes termelés folyt, ezenkívül egyetlen igazolatlan mulasztás, vagy későnjövés sem volt. Az üzemek közötti versenyben második helyre került az öntöde, harmadikra az üzemfenntartó, negyedikre a huzalmű és ötödikre a gazdasági szerszámgyár került. A koreai műszakok befejezése után tovább folyik a hare az acélgyárban. Azóta Tolnai Sándor hengerész 172, Angyal István formázó 160, Liska Andor sajtoló 144, Gyurkó József dróthúzó pedig 141 százalékra fokozta termelését. Az építkezések dolgozói is növelik eredményeiket A 63/1 számú építőipari vállalat dolgozói közül eddig 384-en fettek felajánlást. A koreai műszakok befejezése után itt is egyre élénkült a termelés fokozásáért folyó küzdelem. A 172. építkezésen Gyetvai János ács brigádja előző termelését 10 százalékkal növelte és így jelenleg 158 százalékot ért el, de termelésük további fokozásával ma már 138 százaléknál tartanak. Ugyan itt Verbói János kőműves brigádja 142 százalékról 150 százalékra emelte termelését. A vállalatnál 180 dolgozó tett fogadalmat anyagtakarékosságra és ez- idáig különösen a téglatörmelékek bedolgozásánál mutatkoztak ió eredmények ezenkívül az ifjúsági tanműhely-1 nél 180 ifjúmunkás harcol egymással újabb eredmények eléréséért. Cene József a múltra emlékezik, jövőnkért harcol a széncsata frontján a MATRANOVAKTOL 4 kilomé térré elterülő nyirmedpusztai cselédház ajtaja kinyílik és a hideg, csípős őszi szélben a 8 éves Cene József, akinek vékony, törékeny^ testét csak egy szál ing védi az időjárás vi* szontagságaitól, elindult munkába. A kegyetlen sors a fiatal gyereket iskola helyett munkába kényszerítette, már az ő keresetére is szüksége volt a családnak. Az apja hiába dolgozott naponta 18 órát, nem tudta megkeresni 8 tagú családja részére a mindennapi kenyeret. 1917 őszén a 8 éves fiú már a község libapásztora lett. Nem sejtette, hogy az élet sorsa milyen arculcsapásokban részesíti. Az ijedtségtől szinte megdermedt, mikor látta, hogy apját a csendőrök Nyir- med pusztától Mátranovák községig térdencsúszva hajtották. A család sírva kísérte a kínjaiban vergődő apát. A fiatal fiúra ezután még nagyobb feladatok hárultak, mivel családfő nélkül maradtak. Lassan fejlődött vékony teste, a sok nélkülözéstől megnyúlt. Kevés fizetés mellett még állandó munkája sem volt. 1925-ben a selypi uradalomnál az intézője pofozta meg, s rúgdosott bele a 16 éves fiúba, aki tehetetlenségét látva, otthagyta munkahelyét. Elment a bányához, ahol először a rakodón dolgozott, majd 1927-ben csillés lett. Keresete itt még a napi kenyér beszerzésére is kevés volt. Ruhát nem tudott vásárolni, apja elhasznált bakancsát s ruháját viselte. Egy héten csak három napot dolgozhatott, többször é’ esen, kenyér nélkül ment munkahelyére. 1Q9ß BAN A barnai banyaba KERÜLT. Egy januári reggelen elindult munkába, de útközben a nagy hidegben, az éhségtől hirtelen gyengülés fogta el. Homloka verejtékezni kezdett, érezte, hogy nem tud továbbmenni. Kénytelen volt leülni a havas útszélére pihenni. Tudta, hogy ereje nincs a munkához, ezért visszafordult. Otthon a többiek ránéztek s minden magyarázkodá- nélkül tudták, hogy miért jött vissza. Helyzete nősüiés után nem javult, hanem súlyosbodott. Keresetét, amely igen kevés volt, több esetben megcsonkították. Egy alkalommal 20 pengős fizetését párbér fejében Hoffmann Gyula, a község papja vetette el tőle. Neki csak az üres fizetési cédula maradt, amellyel felkereste a papot, aki megkönyörült rajta és 20 pengőből 3 pengőt visszaadott, csak azért, hogy másnap tudjon menni dolgozni. A bányában leginkább télen dolgozhattak, mikor legnagyobb szükség volt a szénre. Nyáron mezőgazdasági munkásnak, summásnak szegődött. Hajnaltól késő estig dolgozott, s amikor a hathónapi keresetét megkapta, útiköltségre sem volt elég. A Z ALLANDO NYOMORÜSAG TOL, rettegéstől a szovjet csapatok szabadították meg. A felszabadulás után bányájuk üzemképtelen volt, de tudták, hogy az ország vérkeringését csak a szénnel indíthatják meg. És minden utasítás nélkül hozzáfogtak dolgozni. Nehéz küzdelmet kellett folytatni minden csille szénért. A bányából kézidaruval húzták ki a szénnel megrakott csilléket. Munkájuk ■nem volt hiábavaló. Azóta nagy változás történt Délibányán most gépekkel dolgoznak, amely megkönnyíti a munkájukat. Eddig már háromszor részesült Cene József csapata díjazásban. Eredményeikkel jelenleg is élenjárnak az üzemnél. Múlt hónapban 300 csillével raktak többet az előirányzatnál. A koreai műszakra az 1300 csillés előirányzatra még ötszáz csillét vállaltak, amelyet túlteljesítettek. A koreai műszak befejezése után Cene József a másik két csapat- vezetőhöz így szólt: — Vállalásunknak ezen a 10 napon eleget tettünk, de harcunkat a többtermelésért folytatni kell, mert megfogadtuk Rákosi elvtársnak,' hogy a harmadik negyedéves tervünket túlteljesítjük. Nekünk kell példát mulatni a többi csapatoknak az alkotmány tiszteletére tett vállalás teljesítésében. Az alkotmány biztosítja nekünk a munkához való jogot. Ti is emlékeztek a múlt rendszerre, amikor nem hagytak dolgozni bennünket. Felmérhetetlen számunkra az alkotmány, amelyet termelésünkön keresztül kell erősítenünk. Eredményeinket látva, még ötszáz csille szén kitermelését vállalhatjuk augusztus 20-ig. C ENE JÓZSEF , László János, Gubán József vállalták az előirányzaton felül 500 csilié szén kitermelését. Július 12-én Cene József csapata 27 csillét rakott 15 helyett. Harcukat tovább folytatják a többtermelésért, a munkaidő minden percének kihasználásáért, hogy ezen keresztül bebizonyítsák, mennyire értékelik alkotmányunkat, hogyan küzdenek a békéért. ■ E a ■ H a a AKIK VALORAVALTJAK RÁKOSI ELVTARSNAK ADOTT SZAVUKAT: Ménkes 106.5 Mizserfa 105.5 Zagyva 104.3 Kistercnye 103.3 Nagybátony 102.— A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemeinek dolgozói a koreai műszakok befejezése után továbbra is harcos lendülettel állnak a termelés frontján. Július 12-ig Pálhegy üzem 124.6 százalékra teljesítette havi tervét. Az üzemek közötti versenyben másod'k helyet Újlak foglalja el 116.4 százalékos havi tervteljesítéssel. Az újlaki dolgozók a koreai műszakok'befejezése után 12-én 124 százalékra teljesítették napi előirányzatukat. A harmadik helyen a Béke lejtősakna áll 111.2 százalékkal. A bányaüzemek dolgozói napról napra újabb munkahöstetiel segítik elő az augusztus 20-i verseny sikerét. így Kányáson szegedi József csapat július 12-én 220 százalékot ért el. Irénbányán Dobrádi János csapata is 220 százalékra fokozta termelését. A rónai vállalatnál a koreai műszakok befejezését követő második napon 107 százalékra teljesítették a napi tervet. Ehhez az eredményhez nagy segítséget adott Klecsány József ifj. csapata, amely 200 százalékot ért el. Pálhegy üzemnél Budavári Károly csapat 197, Kazáron Sándor ifj. István csapata 184, Duclos-aknán Kőris István csapata 177, Szorospatakon Dör- nyei János csapata 185 százalékot teljesített e hónap 12-én. AKIKNEK ADOTT SZAVUKAT NEM KÖVETIK TETTEK: Róna 84.1 Kányás 86.— Mátranovák 96.6 Tiribes 99.1 A havi tervével alaposan le van maradva Gáti-bánya 80.2, Fővölgy 90.4. Szurdok 95 és Tiribes 97 százalékos havi tervteljesítéssel. A begyűjtési törvény Litke községre is vonatkozik! Megyénk területén javában folyik az aratás, behordás, csépiés, megkezdődött a gabonabegyüjtés is. Az idei begyűjtési törvény szerint minden dolgozó paraszt kötelessége, hogy a csépiés után azonnal teljesítse beadási kötelezettségét s a teljesítés után megmaradt mennyiséggel szabadon rendelkezik. A törvénynek azonban nem szereznek érvényt Litke községben. Az ősziárpa csépiés megkezdődött még 10-én és 12-én délután is voltak olyan dolgozó parasztok, akik nem teljesítették árpabeadási kötelezettségüket. A tanácselnökhelyettes, Imre János úgy vélekedik: „a gazdák megígérték, hogy teljesíteni fogják, hiszen erre fel is lettek szólítva." A valóság azonban az, hogy pl. Pál Jánosné 10-én elcsépelt, kötelezettségének még 12-én sem tett eleget. Maga a községi tanács elnökhelyettese is azon a véleményen van, hogy hagyni kell a sertéshízlaláshoz az árpát. így nem is csoda, ha a törvényes rendelkezéseket, a beadási kötelezettség felemelését, a hanyagok elszámoltatását nem alkafmazzlák. Azon siránkozik Imre elvtárs, hogy rossz termés volt náluk, elfagyott az ősziárpa. A tények azt mutatják, hogy nem mindenkinek fagyott el az árpája. Berta Vilmosnak pl, 150 négyszögölön 167 kilogramm termett. A községi tanács nem ellenőrzi, hogy az árpát mindenki a cséplőgépnél csépeli-e el. Nincs tiszta képük, hogy kik teljesítették kötelezettségüket, de megelégszenek az ígérgetésekkel, azzal, hogy majd teljesíteni fogják. A saécsényi járási tanács bár ellenőrizte a litkei begyűjtést, de felületesen, mert nem intézkedett e súlyos mulasztás megszüntetése érdekében, A járási tanács fokozottabban segítse és ellenőrizze a begyűjtés nagy munkájában a községi tanácsokat és ha szükség van rá, vonja felelősségre azokat a községi tanácselnököket, akik a törvényes rendelkezést semmibe veszik. Sallai István cséplőgépvezető jól felkészült a munkára Nem régen jelent meg a sajtóban Sallai István, az érsekvadkerti gépállomás felelős cséplőgépvezetőjének felhívása a legjobb cséplőbrigád címért. Azóta megyénk majd valamennyi cséplőbrigádjának dolgozói csatlakoztak a felhíváshoz. Sallai István amióta csak megismerte, megszerette és tanulmányozza is a gép szerkezetét, működését. Napszámos volt a múltban Tereskén a nagyurak földjén. Ha szerét tehette, már akkor forgolódott a traktorok körül és nagy szorgalommal, igyekezettel sajátította el a motorral való helyes bánásmódot. A felszabadulás után egészen 1950 augusztusáig a budapesti építkezéseknél dolgozott, de a szive, minden gondolata a gépállomás felé húzta. Két éve lesz augusztusban, hogy otthagyta az építkezést és munkára jelentkezett a vadkerti gépállomáson, örömmel fogadták, hiszen a gépállomás dolgozói közül már sokan ismerték. Már a második nap traktorra ült. Most is egy 120-a>s cséplőgép vezetését bízták rá. Nagy volt az öröm. Minden percét arra szentelte, hogy átvizsgálja az erőgépet meg a cséplőgépet. Nem volt hiábavaló. A cséplőn a porrosta nem volt megfelelő, az erőgépen a hűtőt kellett kicserélni. Amikor mindent rendbe talált, összehívta a brigád tagjait és így szólt: — Nagy feladatot bíztak r\ánk... Legyünk méltók rá. Ügy gondolom, hogy a 125 mázsás előirányzatunk helyett 140 mázsa elcséplését vállaljuk, s indítsunk versenyt a legjobb cséplöbrigád címért,.. A javaslatot a brigádban mindenki helyeselte és az elhatározást valamennyien aláírásukkal pecsételték meg. Sallai István most már az első lépésen túl volt. A brigád tagjai egy. emberként mögötte állnak, de ezt kevésnek tartotta. Tudta, hogy a gépek fokozottabb igénybevétele kezelésük új módszerét is megkívánja. Legelőször is a községi tanácsot kereste fel, hogy a szérűben a gabonát rendbe rakják, biztosítva legyen a gyors, folyamatos etetés, aztán bejelentette a gépállomás igazgatóságának, hogy gépét szocialista megőrzésre veszi át. Ezt jegyzőkönyvben is lefektették. Ezután a műszaki feltételek biztosítását gondolta át. Elhatározta, hogy 60 óra helyett 40 óránként cserél olajat, a hűtőt legalább minden második nap átvizsgálja, a csapágyakat pedig minden reggel indulás előtt. Elintézte, hogy a gépállomáson tartalék erőgép biztosítsa a zavartalan üzemmenetét és ha esetleg hosszabb üzemzavar jön közbe, ezzel a géppel folytassák tovább a munkát. — Amikor így mindent felmértünk és megszerveztük' a munkát, a brigád elhatározta, hogy vasárnap is csépelünk. Nem engedünk egy szem gabonát sem kárbaveszni. Tervszerű előkészítés, a brigád harcos versenyszelleme meghozta a maga eredményét. Sallai István cséplőgépe elsőnek búgott fel Ersekvadkerten és alig 3 nap alatt 440 mázsa ősziárpát csépeltek el. Közel 147 mázsát egy nap alait...! Versenytársainak azt üzeni, hogy alaposan készüljenek jel, ha a nyomában akarnak haladni.
