Szabad Nógrád, 1952. július (8. évfolyam, 53-61. szám)

1952-07-05 / 54. szám

yuág proletárjai egyesüljetek 7 Kimagasló teljesítmények a koreai műszak első napján Fokozott, gondos munkát a propagandisták kiválasztásánál A kévekötés szovjet módszere MD P NÓGRÁDMEGYE I PÁRTB IZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vili. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 1952 JÚLIUS 5. A kétlakiság fejlődésünk kerékkötője Á szocialiizmusért vívott harc egyik legfontosabb, sok nehéz küzdelmet és sok győzelmet látott osztaga: bá­nyászcégünk, az ipar Kenyerének, népgazdaságunk egyik legjelentősebb alapanyagának termelője. 1945-től kezdve sok győzelmet arattak a szén­csata frontján. Nagy részük van ab­ban, hogv hároméves tervünket sike­resen tudjuk befejezni. De az ötéves terv kezdetétől fogva , ugyanolyan hősiességgel harcoltak és harcolnak ma is pártunk és kormányunk célki­tűzéseinek megvalósításáért. Az 1952-es tervév ötéves tervünk döntő éve és ennek az évnek első hónaipját 104.9, a másodikat 106.3; a ■ harmadikat 109.4 százalékra teljesítették. Dolgozó népünk hálás ezért a szorgalomért, áldozatkészségért. Ha jelentősek is az eredmények, az ország még több szenet vár bányá­szainktól, mert napról napra újabb gyárak, gyárrészek és kohók épülnek, amelyek működése csak a részükre szükséges szénmennyiség kitermelésé­vel van biztosítva. Nem engedhető meg tehát egy pillanatra sem, hogy szénbányászatunk lemaradjon, adósa maradjon népgazdaságunknak. Az eimuit év példája arrp figyelmeztet bennünket, hogy feladataink megoldása érdekében szilárdabb alapokra kell helyezni a munkafegyelmet. Az elmúlt év nyári hónapjaiban, különösen Napvbátonyban, alaposan visszaesett a termelés de így volt eta Fővöigyön is, ahol a növény ápolási munkák meg­kezdésétől egészen a betakarítás végé­ig állandóan emelkedett az igazolat­lanul mulasztók száma és ezzel égy- idejűleg csökkent a termelés. Ebben az évben már az - elmúlt év példáján tanulva, komoly eredményeket értünk el a munkafegyelem megszilárdítá­sáért vívott harcban. Míg 1951 decem­ber hónapban 2434 műszakkiesés volt igazolatlan mulasztásból kifolyólag, márciusban 914-re csökkent le. A mezőgazdasági munkák megkezdésével áprilisban 1500-ra szaporodott az iga­zolatlanul távolmaradók száma, ugyanakkor a. beteglétszám 554-gyel emelkedett. Az igazolatlan hiányzások szaporodását dolgozóink kétlaki élete mozdította -elő, ugyancsak a beteg- l'étszám növekedése is a kétlakiak ál- betegeskedéséből ered. Igen sol.i még bányáinknál azon dolgozók száma, akik több hold földdel rendelkeznek. A nógrádi szénmedencé­ben jelenleg még 2159 dolgozó művel kisebb-nagvobb földterületet a bánya­munka mellett. Ilyenkor nyáron a nagy mezőgazdasági munkák idején sokan közülük kísértésbe esnek, hogy ne hagyják-e ott a bányát a föld ked­véért. Mások, akik ugyan rendszeresen eljárnak munkába, mert megszerették a bánvamunkát. csak fél szívvel dol­goznak. Amint Rákosi elvt'árs mondotta: „ ... akkor is, amikor dolgozik szaka­datlan rohanás az élete. Alig tette le a csákányt, máris rohan, mert otthon várja a föld, nem tudja kipihenni ma­gát, szakadatlanul fáradt, nem tud a családjával foglalkozni", Ilyen például Fekete László dudás, aki a ménkesi üzemnél a mező- gazdasági munkák megkezdése előtt rendszeresen 110, vagy ennél maga­sabb százalékot ért el, de a tavaszi mrnka megkezdése után. amikor a bá­nyából egyenesen a földre ment dol­gozni, termelése 50—60 százalékra esett vissza. Ugyanennél az üzemnél Rainik Ferenc földnélküli dolgozó 150 százalékot ér el. Hogv milyen súlyo­san nehezedik bányászainkra a kétlaki élet, ennek jó példája Egyed Lajos Kossuth-táró bányaüzem dolgozója, aki azelőtt, amíg a földién is és a bányában is dolgozott, legtöbbször 100 százalék alatt termelt és csak rit­kán érte el az előirányzatát is. Amióta lemondott a földiéről: és a bányamun­kát választotta hivatásának, megválto­zott a termelése is. Azóta 150 vagy ennél magasabb százalékot teljesít, ugyanakkor keresete is ennek arányá­ban emelkedett. A kétöaki bányászok, a paraszt fiata­lokból lett munkások nagv többsége jószándékú, becsületes dolgozók, csak meg kell magyarázni nekik, hogv a bányában . végzett fegyelmezett, szor­galmas munkájával segítenek legtöb­bet saját maguk és családjuk gazda­sági életén, de így lesznek a leghasz­nosabb tagjai a nép államának. Az elmúlt Horthy-íasizmus ideje alatt az ország többi dolgozói mellett megyénk bányászai is ki voltak téve annak, hogy egyik napról a másikra az ut­cára kerülnek, munkanélkülivé váinak. Ebben az időben a dolgozók százával álltak a Rimamurányi-Acélgyár, a Hirs- gyár vagy a Salgótarjáni Kőszén­bánva RT. üzemeinek irodái előtt. De napról napra eredménytelenül tértek ha,za éhező családjuk körébe. A sok megaláztatás és nyomor tette szüksé­gessé. hogy iélienntartásuk biztosítása érdekében a kétlaki életben keressék menedéküket. Ma már mindezek csak rossz emlékek. Azóta már megszületett a dolgozó nép alkotmánya, amely biz­tosítja a munkához való jogot. Meg­szűnt már a munkanélküliség és vele együtt a dolgozók és családjuk lété­nek bizonytalansága. A szocialista bérezés lépett érvénybe, amety min­denkinek munkája arányában biztosítja a keresetet. Ezenkívül alkotmányunk minden dolgozó számára biztosítja a pihenéshez és üdüléshez való jogot. Ara ország legszebb üdüiői várják bá­nyászainkat, hogv nehéz fizikai mun­kájuk után pihenhessenek. Ezt a jogot azonban különösen ai kétlaki dol­gozóink nem élvezik, mert minden csepp idejüket a földön töltik el. A föld csak visszahúzza őket attól, hogy olvassanak, tanuljanak, szórakoz­zanak és pihenjenek. Rákosi elvtárs szavával: „Most ez a jöld, amely tő vagy 2Ö évvel ezelőtt az a mentőöv vagy az a szalmaszál volt, amelyben a fuldokló kapaszkodott, malomkő kezd lenni a nyakán, mely húzza öt lefelé És hozzá kell tenni, hogy sokan ezt még nem vették észre. Népi demokráciánk a múlt rendszer keserves keresetével szemben bizto­sítja bányászaink számára a becsüle­tes megélhetőséget. Nyugodtan mente­síthetik magukat a mezőgazdasági munkáktól. Ezt napról napra több bányászunk ismeri föl és a legutóbbi hónapban is 15 bányamunkás szakított a kétlakisággal. Több mint 26 holdnyi területet adtak át a tanácsnak és a bányászatot . választották élethivatá­suknak. Etziek között van Kispál Ferenc dorogházi lakos,, aki közel 8 hold föld­ről, Bodor Pál karancsaljaá lakos 3 hold. Szűcs Márton és Liszi János Ménkes üzem dolgozói 2—2 hold föld­ről mondtak le. Ezek a dolgozók meg­értették. hogy elaprózott kis gazdasá­gokkal nem lehet biztosítani az ipari munkások számára a szükséges mező- gazdasági termékeket és. nversanvagot. Már az elmúlt évben is több dolgozó akart földiéről lemondani, hogy szakít­son a kétlakisággal, azonban taná­csaink bürokratikus munkája következ­tében földjüket nem tudták leadni. Pártunk és kormányunk segítségére sietett bányászainknak és rendeletet adott ki, ami szerint a helyi tanácsok kötelesek átvenni a felajánlott föld­területeket. A létlaki élet megszüntetése érde­kében üzemi pártszervezeteinknek az eddiginél nagyobb segítséget kell biztosítani » vállalatok munkaügyi osztályainak.. Jó politikai felvilágosító munkával el kell érni. hogv minden kétlaki dolgozó felismerje, hogv ipari munkájuk mellett a föld csak terhet és nehézséget jelent, hogv ma már nincsen szükség a bányamunka mellett földet tartaniok. Ezenkívül a földfel- ajánlási mozgalomhoz a tröszt igaz­gatósága is adjon nagyobb segítséget a vállalatok részére, hogy a dolgozók bürokrácia mentesen le tudják adni fői djeiket Tartsák szem előtt, hogv a két­laki dolgozó nem íár iskolába, nem hallgatja meg a gyűléseket, nem megy a szemináriumra'. Csaik arra gondol, hogy minél hamarabb hazamén jen és túrhassa földiét. Természetesen ígv maga sem feilőd'k és visszahúzza az egész munkásosztály fejlődését. Ezt nédig meg kell szüntetni. Követni kell Rákosi elvtárs útmutatását: „...nem elég a bányászatot emelni, nekünk szocialista bányászatot kell létrehozni. Es meg kbll értenie mindenkinek, hogy amint a szocialista bányász már egé­szen más, mint a régi vágású bányász úgy a szocialista bányászat is más. nem egyszerű folytatása a régi tőkés bányászainak.'1 Kovács József MB... ipari-közlekedési o. munkatársa Az aratás, cséplés és betakarítás sikeréért Aratják a megyében a búzát Érsekvadkerten megindult az első cséplőgép Megyénk sok községében már befejezték az ősziárpa aratását, sok helyen a rozs vágása is végéhez közeledik. A pásztói járás több községében, minit Kisbágyonban, Szarvasgédéri megkezdték az egyénileg dolgozó parasztok a búza aratását. Kovács Ignác érsekvadkerti dolgozó paraszt egy hold búzáját levágta és a község többi dolgozó parasztjai is hozzáfogtak a búza aratásához. A községi tanács dolgozói és aktívái csütörtökön végigjárták a határt és értesítették azokat, akiknek megérett a gabonájuk, hogy másnap reggel kezdjék meg az aratást. Az érsekvadkerti gépállomás egyik cséplőgépe már megkezdte a csép- lést is. Elsőnek Kordics János tanácse'nökhelyettes csépelte el egy holdról le­aratott és a község egyik legszebb ősziárpáját. Beadási kötelezettségét — szin­tén elsőnek a községben — mindjárt a cséplőgéptől teljesítette. Feldíszített ko­csiját zeneszóval kísérte a magtárhoz. Népnevelő-brigádokat szerveztek a közös szérűkhöz Cserhátsurányban Cserhátsurányban . szerda reggel elsőnek Psota László 12 holdas kezdte meg félholdon az ősziárpa vágását. A hét végére a rozs aratását is meg­kezdik a községben. A két mezőőr és a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai a részükre kijelölt területet állandóan vizsgálják, hogy amint a gabona megérett, megkezdjék az ara­tást. A község dolgozó parasztjai el­határozták, hogy a behordást egymás segítségével végzik. A learatott gabonának mintegy 60 százalékát a községben felállított 4 közös szérűn fogják elcsépelni. A palotást Palóc Isz mint minden más munkában, példát mutat a köz­ség dolgozó parasztjai előtt az állam iránti kötelezettség teljesítésében is- így a 13.500 darab évi toiásbeadási kötelezettségből már 11.782 darabot teljesítettek. Hasonlóképpen az 1080 kg-os baromfibegyüjtési kötelezettsé­gükből 436 kg téliesítettek. Az egyre jobban fejlődő állatállomány takar­mányszükségletének biztosítása érde­kében ez évben 50 holdon fognak másodnövényt termeszteni, amelyből már ezidá’g 16 holdat be is vetettek. A 16. holdban van 8 hold silókuko­rica. 4 hold csalamádé, hogy bizto­sítsák a zöldtakarmányt, de vetettelf A gépekhez pedig már biztosították a szükséges munkaerőket. A községi pártszervezet és a tanács a gépállomás dolgozói segítségével valamennyi cséplőgéphez népnevelő brigádot szervezett. A pártszervezet ugyanúgy, mint a műit esztendőben versenyzászlóval ju­talmazza a napi teljesítményben leg­jobb eredményt felmutató cséplőgépét. Ezenkívül még a tanácsházán és a terményraktárnál egy-egy versenytáb­lán hirdetik majd a beadásban, élen­járókat és pellengéreik ki a lemara­dókat. már 2 hold nyárivetésű burgonyát is. A Kossuth fszcs-ben az arató mun­kacsapatok versenyben végzik az ara­tást. Egy nap alatt 12 hold ősz'árpát araitok le. Így a munkacsapat tagjai 201 százalékra teljesítették tervüket. Hasonló jó eredmények vannak a biborhere cséplésénél, ahol a cséjílő- brigád 257 százalékot ért el. Élenjár­nak a cséplőbrigádban Fodor Margit, Molnár Ilona DISZ-tagok. A nyári nagy munkákkal párhuzamosan végzik a tavaszi silózást is és az előirány­zott 40 köbméter helyett 160 köbmé­tert silóztak be, hogy biztosítsák a kétéves állattenyésztési terv Sikeres végrehajtását. Hasznoson négy nap alatt végzik el az aratást Pásztó község versenyfelhívását tárgyalták meg Hasznos község dol­gozó parasztjai június 29-én. A dol­gozó parasztok vállalták, hogy az aratást 4 nap alatt fogják befejezni, megszervezik a kölcsönös segélynyúj­tást és az aratás után a behordást két nap alatt fogiák befejezni. A köz­ségi tanács az állandó bizottsággal karöltve, valamint a párt népnevelői­nek felvilágosító munkáján keresztül tudják csak biztosítani, hogy a válla­lásukat maradéktalanul teljesítsék. Az erdőkürti gépállomás dolgozóinak fogadalma Az erdőkürti gépállomás dolgozói az aratás, cséplés idejére számos fel­ajánlást tettek. Hegedűs Sándor trak­torvezető vállaltit, hogy a 26 mázsás cséplési előirányzatával szemben 30 mázsát csépel el, a szemveszteséget félszázalékkal, az üzemanyagfogyasz­tást pedig 10 százalékkal csökkenti. Gépét szocialista megőrzésre vette át. Ugyanilyen felajánlást tett Dudok Io­nos is, aki vállalta, hogy nyári tervét 5 százalékos üzemanyagcsökkentés mellett 120 százalékra teljesíti. A gépállomás traktoristái, párosverseny­be léptek egymással. FiMöp Zoltán vezető agronómus megfogadta, hogy a minisztertanács határozatában elő­irt határidőket a gépállomás minden­kor betartja. Kapuszta János körzeti agronómus vállalta, hogy a brigádok nyári taujmunka tervének 120 szá­zalékos teljesítéséhez a feltételeket biztosítja, a másodvetésnét alkalmazza az új agrotechnikai módszereket. Obreczán András 122 százalékra teljesíti cséplési tervét Az újmajori kísérleti gazdaságban a felelős Csénlőgépvezetők párosver­senyre hívták egymást. Obreczün András Turcsi Istvánt szólította páros­versenyre. Vállalta, hogy az elmúlt évi 115 százalékos átlag­teljesítményét ez évben 122 szá­zalékra emeli. Biztosi fsak szövetkezeteink a termény raktárakat A palotási tszcs-k az aratás mellett a másodnövények vetési és a silózás tervét is teljesítik Földművesszövetkezeteink dolgozói is készülnek a begyűjtésre. A kistere- nyei szövetkezet ügyvezetője a bolt dolgozóiból 'egv br’nádot alakított, hogy segítsenek a helybeli állami gaz­daságnak. A megyei szövetség repülőbrigádot szervez a terménybegyüjtő helyek ellenőrzésére és segítésére. A szövetkezetek a. kitakarított és fertőt­lenített terményraktárakat késő éjsza­Számos DISZ-brigád segíti Megyénk ifjúsága nagy többségben felkészült az aratás; cséplés, betaka­rítás munkáira. Sok helyen brigádokat szerveztek, hegy segítséget nyújtsa­nak a nagy munkához. A sámsonházai DISZ-szervezet például 25 tagú aratóbrigádot szer­vezett, amelynek tagjai szerződést kötöttek a tszcs-vel, hogy munka­idő után segítenek a csoportnak. Ilyen brigádok alakultak Erdőkürtön, Patakon, Ilinyben és Lucfalván. De vannak még olyan DlSZ-szerve- zetek. amelyek ezidáig keveset, vagy semmit sem tettek, hogy a fiatalság aktívan kivegve .részét az aratásból. Ilyenek a héhalmi és a pásztói DISZ- szervezetek. Pedig lenne mit termiök. Azon túl, hagy arató és csépiőbrigádot szerveznek elvállalhatnák a tüzőrsé- get, kultúrműsort készítenének elő és mindenütt ott lennének, ahol a leg­nehezebb a munka. Horváth József, a balassagyarmati járási DISZ-bizottságról. hozzánk kül­dött levelében arról számol be, hogy a galibapusztai DÍSZ-szervézet — amelynek mindössze 15 tagja van — már kora tavasz éta foglalkozik az­zal. hogyan tudnának a ’ fiata'ok ered- mépyes munkát végezni a nyári mun­kák idején. FT rom brigádot szervez­tek, amelyek, a szügyi tangazdaságban dolgoznak- A . brigádok általában 120— káig nyitva tartják, hogv a begyűjtés zavartalanul menjen. Azonban vannak olyan községek, mint Rí- móc, Nagylóc és Bencurfalva, ahol még nem biztosították a ter­ményraktárt. A tanácsok pusztám a szövetkezeti ügy­vezetőt teszik felelőssé, pedig tudniok kell, hogy a helyiség kiutalása egyedül az ő feladatuk. az aratást megyénkben 130 százalékos teljesítményt érnek el. Hiba azonban, hogy a brigádon belül lévő három munkacsapat még nem lépett egymással versenybe. A DISZ-szervezet tagjai ezenfelül kultúrműsorral is készülnek a nyári munkák idejére. Csuka Mátyás kombájnvezető arra tett fogadalmat, hogy a miniszter­tanács határozatában előírt 150 kh helyett 180 kh-on végzi el az aratás és cséplés munkáit A kombájnnal való aratással naponta 78 munkaerőt takarítanak meg. Amíg a kombájn megkezdi munkáját, átadták a tszcs-knek segítségképpen. A héhalmi Április 4 tszcs-ben 10 hol­don a kombájn végezte az ősziárpa aratást, amelyről 114 mászsás termést takarítottak be. Bár a gazdaságban versenyben végzik az aratást és más egyéb munkálato­kat, azonban hiba, hogy nincs bizto­sítva a verseny nyilvánossága. A gaz­daság udvarán lévő versenytáblára nincsenek kiírva az élenjárók és le­maradók, amely újabb lendületet adna az aratás-cséplés nagy munkájához. Jól készítsük fel a cséplőgépellenőröket Megyénk területén az elmúlt év­hez viszonyítva megnövekedett a gépállomások cséplőgépeinek száma. Ez csak fokozza a gépállomások po­litikai és gazdasági vezetőinek fele­lősségét, hogy augusztus 20-a előtt az összes gabonát elcsépeljék. Ezt a nagy felelősséget a gépállomás ve­zetői csak akkor tudják helyesen megoldani, ha támaszkodnak minden egyes dolgozóra, elsősorban a kom­munistákra. A cséplés időszakában különösen nagy feladat vár a cséplő­gépek felelős vezetőire, ellenőreire. Az ellenség igyekszik támadni, ami — mint a múlt esztendőben — ab­ban is megnyilvánul, hogy igyekszik elrejteni gabonáját, hogy a dolgozó nép magtárába minél kevesebb jus­son. Á csépliígépelenőrök igen fontos és megtisztelő feladata, hogy az ellenségnek e támadását vissza­verjék, hogy az ellenség ezen ■ fronton teljes vereséget szenvedjen. A cséplőgépeLenőrök 2 napos tanfolyamon fognak résztvenni. A járási tanácsok és gépállomások ve­zetői alaposan készítsék elő ezeket a tanfolyamokat. De ezek után is törődni kell azzal, hogy oktassák és neveljék az ellenőröket, érezzék, hogy milyen felelősséget jelent mun­kájuk, hogy a dolgozó vnép állama milyen fontos feladattal bízta meg őket. A községi tanácsok is nyújt, sanak hathatós segítséget számukra. Az ellenőrök mindenütt érezzék maguk mögött a község vezetőinek és egész dolgozó népünknek a tá­mogatását. mert csak ez a biztosí­ték arra, hogy munkájukat becsüle­tesen végezzék, végrehajtsák a párt és a kormány határozatát. BARANYI BERTALAN, megyei politikai csoportvezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom