Szabad Nógrád, 1952. július (8. évfolyam, 53-61. szám)

1952-07-26 / 60. szám

7 SZOBAI) NBfíBAP 1952 JULIUS n. A BOLSEVIK PART TAPASZTALATAIBÓL ★ Géppuskás lelkipásztorok Korea fölött A komszomol-tagok nevelése A kazahsztáni „Vörös Partizán” kol­hoz komszomol-tagjai Anyiszija Pro- cenkot választották meg titkáruknak. A fiatal lány elment a kerületi kom- szomol-bizottsághoz és izgatottan ma­gyarázta: •— Sohasem lesz belőlem jó komszo- mol-titkár. Nem értek én ehhez. Sej­telmem sincs, mit kell csinálnom. Anyiszaja azelőtt népnevelő volt. Igen jól látta el feladatát, éppen ezért tisztelték meg bizalmukkal társai. A titkári teendők ellátása azonban jóval nagyobb felelősséget jelent, mint a népnevelő beosztás. Anyiszija tapasztalatlannak érezte magái, s attól félt, nem tud majd megbirkóz­ni ezzel a munkával. Elment a kerületi pártbizottsághoz is és felmentését kérte. Itt meggyőz­ték, hogy megszerezheti a szükséges tapasztalatokat. — Mi segíteni fogunk neked, a ta­nulásban és munkában egyaránt — mondta a fiatal lánynak a pártbizott­ság titkára, s mindjárt a beszélgetés után, alig hogy Anyiszija kilépett az épületből, áttelefonált a komszomol- bizottsághoz és kérte a titkárt, fordít­son gondot a „Vörös Partizán”-kolhoz új komszmol-titkárának segítségére. Minden kezdet nehéz. Igaznak bizo­nyult ez a mondás Procenko Anyiszija esetében is. Akadozott a szervezeti munka, sűrűn jelentkeztek a hibák. De nemsokára fordulat következett be. Mi­nél többször járt Anyiszija a város­ban, hogy beszámoljon a kerületi párt- és komszomol-bizottság előtt, a szervezet tevékenységéről, annál rit­kábbak lettek a mulasztások. Az ifjú komszomol titkár a párt- és a kom- szomol vezetőitől kapott segítséggel elsajátította a bolsevik vezetés művé­szetét. Anyiszija Procenko példája mutatja, milyen fontos, hogy a komszomol-bi­zottságok állandóan segítsék a kom­szomol alapszervezetek titkárait. A Csilik-kerületi komszomol-bizottság a kerületi pártbizottság útmutatása nyo­mán felismerte az alapszervi titkárok nevelésének nagy jelentőségét. Az alapszervi komszomol-titkárok szá­mára havtmta egyszer egésznapos szemináriumot rendez, amelynek keretében vezető pártmunká­sok tartanak politikai és módszertani előadásokat. Az előadást követő meg­beszéléseken a kerületi pártbizottság titkárai és osztályvezetői kivétel nél­kül résztvesznek. Részvételük biztosít­ja a komszomol munkával való ösz- szeforrottságukat. Az alapszervi komszomol-titkárok nevelésében nagy szerepet játszik az igényes, bátor bolsevik bírálat és ön­bírálat, a határozatok végrehajtásának rendszeres ellenőrzése. Rendszerint olyan komszomol-titkárok dolgoznak rosszul, akiket nem bíráltak meg ide­jében, akiket nem figyelmeztetnek hi­báikra, akiktől csupán jegyzőkönyve­ket, kimutatásokat követelnek. A kerü­leti komszomol-bizottságoknak gondos­kodni kell, hogy az alapszervi titká­rok közvetlen gyakorlati segítséget s ennek során a mulasztások lényegére rámutató bírálatot kapjanak. Énélkül nem fejlődhetnek s a gondjukra bízott szervezet sem végezhet jó munkát. A párt vezetése biztosítja a Kom­szomol erejét: ezt az igazságot pél­dázza a Szovjet Hadsereg nevét viselő kolhoz komszomol-szervezetének fejlő­dése is. Ebben a kolhozban a legfontosabb keidemcnyezéssk a komszomoüstáktói indulnak ki. De nemcsak példás munkájukért sze­retik a komszomolisíákat. A kolhozfalu a fiataloknak köszönheti, hogy színes, változatos klubélet fejlődött ki. Mind­ezek a sikerek, a termelésben és a kulturális munkában elért eredmények annak köszönhetők, hogy a kolhoz nárt- sz'ervezete állandó, gyakorlati támo­gatásban részesíti a komszomol-szerve­zetet. A komszomol-tagok nevelése, az eszmei és kulturális fejlődésükről való gondoskodás a kolhoz pártszervezet szívügye. A pártvezetőség és a taggyűlés idő­ről időre meghallgatja a komszomol- szervezet titkárának beszámolóját. A pártvezetőség egy év alatt 12 ízben tűzte napirendre az ifjúság kommu­nista nevelésének kérdéseit. A kom­szomol-tagok résztvesznek a pártna­pokon, ahol élénk tevékenységet fejte­nek ki, értékes javaslatokat tesznek. A ártszervezet vezetői látogatják a omszomol-gyűléseket. Egyetlen kom- szomol-gyűlés sem zajlott le már hosszú idő óta valamelyik pártvezető­ségi tag és több kommunista részvé­tele nélkül. Kifejlődött bennünk a közös munka iránti szeretet — Levél diák iáink nvári munka iáról — szeretni és becsülni a mezőgazdasási munkát is- A vezetők, a mezőgazdasá­gi munkások szeretettel és türelem­mel segítettek bennünket, hogy a szo­katlan munkát el tudjuk végezni. Mi pedig vidámsággal küzdöttük le a felmerülő nehézségeket, így kellemes emlékkel indulunk haza innen." A pásztói járási tanács oktatási csoportja Levél diákjaink nyári munkájáról Elbeszélgettünk a tanulókkal, kér­dést intéztünk hozzájuk a nyári terme­lőmunka hatásáról. Hallgassuk meg, mit mond Dúló Anna III/a osztályos tanuló: „En, aki szintén résztvettem a nyári termelőmunkában, azt tapasz­taltam. hogy a munka ideje alatt és utána erősen kifejlődött a tagok kö­zött a szeretet a közösség iránt. Egy­máson segítettünk, egymást bíztattuk. Megtanultuk a mi munkánk mellett Az MSZT kultúrkefének műsora JÚLIUS 26: szombaton este 8 órai kezdettel az acélgyári kultúrteremben műsoros est, tánccal egybekötve. Köz­reműködnek a Zagyvapálfalvi Üveggyár és a Saiqótarjáni üveggyár kultúrcso- portjai. JÚLIUS 27: vasárnap reggel 9 órából a főtéren térzene és sportbemutatók. Ugyanebben az időben a bányai stran­don úszóverseny. Délután a bányász sporttelepen békekupa labdarúqómér- kőzések. Este a Fő téren 8 órai kezdet­tel a belügyminisztérium 160 tagú köz­ponti ének- és táncegyüttesének műso­ros bemutatója. JÚLIUS 30-án; szerdán este 8 órakor a November 7. filmszínházban szépiro- da’mi e’őadás. AZ JÚLIUS 31: csütörtökön este 6 órai kezdettel a bányász szakszervezeti kul- íúrotthonban „Hogyan él és dolgozik a szovjet bányász” címmel előadás. Mű­sort a bányász és a MÁV egyesített ve­gyeskara, valamint a MÁV kultúrcso- portja ad. AUGUSZTUS 2: szombatön este 7 órai kezdettel a tűzhelygyárl kultúrotthon- ban történelmi előadás Szondy György­ről. Műsort a szakszervezeti ifjúsági zenekar, a mátraverebé'yi kultúrcso- port és tánccsoport ad. AUGUSZTUS 3t vasárnap egésznapos kirándulás Sa lg óra, ahol a kultúrcso- portok fogják szórakoztatni szabadtéri szírm-tön a dolgozókat. Amikor áttanulmányoztuk kormá­nyunk utasítását a középfokú iskolák tanulóinak nyári termelőmunkájáról, teljes egészében értékelni tudtuk a rendelkezés nagy jelentőségét- Itt nem- csupám arról van szó, hogy tanulóink önkéntes, lelkesedéssel vállalt közhasz­nú tevékenysége előrelendíti a szo­cializmus építését, hanem szó van ar­ról is, hogy a kommunista nevelés egyik_ leg­fontosabb feladatának megvalósítá­sára. a munka iránti tiszte’etre nevelésre, a gyakorlati munkakész- ség beoltására nyílik nevelőink­nek kiváló alkalom. Iskolásaink saját szemükkel figyel­hetik meg az emberek hősies munká­ját és ennek a munkának hatalmas eredményeit. Nemcsak személyesen győződnek meg a szocialista építés fölényéről, hanem vágy is támad ben­nük, hoigy az iskolában szerzett tudá­sukat, erejüket a szocializmus épí­tésére fordítsák. Nem csekély jelentő­ségű fiataljaink nyári termelőmunkája az akarat a bátorság, a merészség ne­velése szempontjából sem. Makarenko szerint nem nevelhetüpk bátor embert, ha n>m helyezzük olyan környezetbe, olvan körülménvek közé, amikor bátor­ságát megmutathatja. — mindegy hogy miben: tartózkodásban, egyenes, nyílt beszédében, némi nélkülözésben, tü­relemben, merészségben. Tanulóink közös gyakorlati mun­kája rendkívül értékes a kommu­nista ember kiváló tulajdonságai kifejlesztésének — mint a közös­ségi érzés, a bátorság, bajtársias- ság, a tudatos fegye'em, a felelős­ségérzet — szempontjából. Miután sorra vettük iskoláink^ köz­hasznú tevékenységének sokoldalú, jó­tékony hatását, menjünk e! közéjük az egyák állatni gazdaságba, miként telje­sítik vái'.alt munkájukat, hogyan nyilat­koznak új helyzetükről, őajáit munká­jukról. Érdeklődésünkre dr. Gajzágó Alá- dárné felügyelő tanár elmondja, hogy június 23-án indult el a salgótarjáni közgazdasági középiskolából 22 tanuló­val a pásztói állami gazdaságba. Jú­lius 1-re már 29-en voltak. Egyik ta­nuló csak a következő tanévben lesz iskolájuk tanulója, de nővérétől kedvet kapott és jelentkezett a munkára^ A tanulók, a középiskola II—III. osztályos tanulói nem válogattak a munkában. Kapáltak, gyomláltak, szelektáltak, ré­pát és borsót szedtek. A nagy melegben nem hagyták abba a szokatlan munkát, szívesen végezték és senki sem kívánko­zott haza. A vezetőség szórakoztatásukról is gon­doskodott. Az állami gazdaság könyv­tárát, rádióját rendelkezésére bocsá­totta. Vasárnaponként a Mátra hüs erdeje várta a kiránduló fiatalokat. Közbe-közbe érdeklődő mamák érkez­tek, hogy megtekintsék otthonról el­távozott gyermeküket munkájuk köz­ben. Amikor tájékozódást szereztek élelmezésükről, elszállásolásukról, megnyugodva tértek hazat A gyarmati népek felszabadító mozgalma, hazájuk függetlenségéért, a betolakodó hóhérok ellen folytatott harc korunk egyik jellemzője. A nem­zeti felszabadító mozgalom, a prole­tárforradalom egyik gyújtópontja Kö­zép-Keleten Irán. Amióta csak felfe­dezték az iráni olajat és szaga bejárta az egész világot, eljutott a hatalmas monopóliumok, tőkés csoportok pár­názott szobáiba, szüntelenül folyik a harc Iránért, helyesebben az olajért egyes tőkés államok, csoportok között. A burzsoá ideológia népbutító törté­nelemtanítása Perzsiát mindiga mesék, a titokzatosságok, a különböző miszti­kumok országának festette le, ahol nem áll egyébből az élet, mint a per­zsa vásárokból, csodalámpákból es a perzsa sah fényűző udvarából. Most arról adnak hírt az újságok, hogy Iránban nem jól megy a „mese­mondók” — az iráni nép jogos tulaj­donát képező olaj • elrablóinak sora. Legutóbb az imperialista bérenc Ká­vám esz Szaltane került a miniszterel­nöki székbe. A kinevezés hírére hatal­mas sztrájkok és tüntetések robban­tak ki Teheránban, Irán fővárosában. A tüntetők lerombolták a sah szobrát, vörös zászló alatt vonultak az utakon. A tüntetés olyan arányokat öltött, hogy Kávám esz Szaltane benyújtotta lemondását. A volt miniszterelnök el­leni tüntetések során a rendőrség és a katonaság három nap alatt 300— 350 embert ölt meg. Több helyen azon­ban a katonaság nem volt hajlandó a tömegekre lőni. Számos katonatiszt le­szakította magáról a rangjelzést és katonákkal együtt a tüntetőkhöz csat­lakozott. Amikor a rádió hétfőn este közölte Kávám esz Szaltane lemondá­sát, a katonaság és rendőrség elvonult az utcákról. A hétfőn este összeült parlament ismét Moszadikot jelölte új miniszterelnöknek. Irán nemcsak gazdag olailelő helyei miatt „élvezi” az imperialista hatal­mak „figyelmét”, hanem elsősorban azért, mert közvetlen szomszédos a Szovjetunióval és az amerikai impe­rializmus ezt az országot felvonulás] területté léptette elő a Szovjetunió el­len. Ez a terv nem újkeletű. A máso­dik világháború kitörésétől kezdve a fasiszta Németország különböző vál­lalatainak kirendeltségei a német hír­szerzők kém- és diverzánstevékenysé- gének középpontjai voltak. Több mint 50 hivatal állt Teheránban hitlerista befolyás alatt. Az ország vezetőkörei, élén Riza sahhal, pedig a fasiszta ügynökség kezére játszottak és támo­gatták az imperialisták szovjetellenes intézkedéseit. A szovjet kormány több figyelmeztetése ellenére Irán vezetői megszegték a semlegességre tett Ígé­retüket, így került sor 1941 őszén a szövetségesek iráni bevonulására. Az északi területeken, ahol a szovjet csapatok tartózkodtak, fellen­dült a demokratikus mozgalom. 1941 októberében megalakult az Iráni Nép­párt, amely követelte a demokratikus rendszer felállítását, és sok szociális reform megvalósítását tűzte ki pro- grammjában. Haladó szakszervezetek, női és ifjúsági szervezetek, továbbá parasztszövetségek alakultak. Az egyesült szakszervezetek tagjainak lét­száma 1944 őszére mintegy hetven­ezerre nőtt. Maga a Néppárt az ország legszervezettebb és legerősebb politi­kai pártja lett. Ebben a időben már Ha hihetünk Mr. Harold H. Martin­nak, a „Saturday Evaning Post” műn- katársának, Korea napalmmal felége­tett rizsföldjei, városai és hegyei fö- .ött, a légierők kötelékében ott repül egy amerikai „lelkipásztor” repülő­gépe is. Dean Elmer Guess nem holmf kicsapott pap, aki elhatározta, hogy a „Ne öljl", „Ne lopj!” és a hozzá- hasonló parancsolatokat és az ima- könyvet, forgó géppuskatoronnyal cse­réli fel. Nem. Repülőgépjének szár­nyán ez felirat áll: „Por Fidem Volo” — „Hit által repülők". Lába alatt teljes bombakészlet, zsebében rakétapisztoly. Mellékfoglalkozása: pap. Mr. Martin a gyilkosok e válfaját leíró történetének elején óva inti az olvasót, nehogy összetévessze hősét például Jeanne d’Arc-kal. Nem, „nem sújtott bele semilyen villám, nem rettentene meg semilyen mennydörgés és nem szólt hozzá semm'féle hang a felhők közül. A gon­dolat magától született meg benne..." Ö, isten őrizz, ne gondolják, hogy vallásos egzaltáltságról, vagy valami hasonlóról van szó. Dean Guess egy­szerűen és érett értelemmel arra a következtetésre jutott, hogy az ájtatos szavakért besöpört dollárok nagyon jól megférnek kezében a légi kalózko­dásért kapott dollárokkal. Guess „egyike a legrettenetesebb gyilkosoknak Koreában. Ez az elhízott, sötétképü és különösen kitartó pilóta maradéktalan odaadással teljesíti fel­adatát: pusztítja a kínaiakat és a „vö­rös" koreaiakat bombákkal és gép­fegyverrel, rakétalövedékkel és na­palmmal”. Martin, aki sokatsejtető együttérzéssel rajzolja meg a „lelki- pásztor" alakját, azt erősftgeti, hogy ,,mélyen vallásos ember, ciki minden este bibliát olvas és aki lelki kínokat él át, amikor repülés közben látja, hogy pásztázó géppuskasoroza­tai pusztítják az ellenséget." Martin tovább vájkál a véreskezü pap lelkét képező szemétládába, meg­állapítja, hogy „a lelkipásztor rettene­tesen fél a békés lakosság gyilkolásá­tól... és ezért légitámadásait soha nem kapkodva végzi." Nézzük csak, milyen módszerrel gyilkolja ez a lelkipásztor az embe­reket. „Mikor mozgást észlel a földön... először lejjebb ereszkedik gépével, hogy jobban körülnézzen. Amint „célpontot” észlel, az ég felé repül, majd ismét visszatér, tűzzel árasztja el az utat és az árkokat. Megöli az elfutó embe­reket." A lekipásztor nemcsak — hogy úgy mondjuk — gyakorló gyilkos. 5 kísérletező gyilkos is. „Mindig kísérletezik, igyekszik meg­találni a leghatásosabb módszereket az ellenség elpusztítására." Ilyen a „hit szárnyán szálló" lel­kipásztor „tárgyi", jellemzése. ^Néhány vonást lélektani jellemzésé­ből. Guess „a bevetések számának nö­vekedésével eljutott addig az álla­potig, hogy nem akart sem leveleket írni. sem beszélgetni, sőt még pihenni sem. Egyszerűen elnyújtózott ágyán és várta a következő bevetés idejét." A képmutatás édes testvére a ke­gyetlenségnek. Volt a történelemben egy intézmény, amelyben a szerve­zett képmutatás és a szadista kegyet­lenség kötelező magatartási normák voltak. Az inkvizícióra gondolunk, amely nem tűrte a vért és ezért ele­venen elégette áldozatait. Az inkvizíció átkozottá vált a népek szemében. Az álszent gyilkosok azóta elkorcsosultak, s ma már csak a törvényszéki orvos- tudomány szempontjából érdekesek. Hitler hadseregében törvényerőre emelkedett a kíméletlenség, az ember- kínzás, de ott sem reklámozták a gyil­kos papokat, a repülő lelkipásztorokat. A géppuskás lelkipásztornak Koreá­ban kitörik (ha még nem törték ki) a nyakát. Az sincs kizárva, hogy kény­szerzubbonyban fejezi be életét. — For- restal egyideig szintén szabadon sé­tálgatott. De lehet, hogy a lelkipász­tor a népek ítélőszéke elé kerül. A sors egy ideig megőrzi azokat, akiknek akasztófát szán. ...S akkor a pap szörny elszakad a főidtől és annyira közel jut az éghez, amennyire a két oszlopon átfektetett keresztgerenda megengedi. Az amerikai húsárak állandó, s már elérhe­tetlen magasságokba len­dült emelkedése meny- nvei ötletet svigalt egy vállalkozószellemű new- yorki nagykereskedőnek, bizonyos K. Goidberg- nek, A jeles üzletember, aki egyforma otthonos­sággal mozog az export és import virányain. fe­jébe vette, hogy meg­oldja az amerikai em. berek húséhségét és megetet velük néhány­sz á*ezer vagy akár né­hány millió tonna bálna­húst A bálnahús Igen ki­adós, egy-egy ilyen ha- ta'mas tengeri á'lat akár­hányszor 60—70 torma sú'yú. nem nehéz tehát a kívánt mermylséqet előteremteni. Amellett olcsón lehet importálni ás telt In tél y es haszonnal továbbadni, K. Goldberg számára tehát nVnden­A hálna képpen jó üzletnek Ígér- kezett. Egy, csak egy volt a bökkenő a széles távla­tokban kidolgozott terv­ben ... Nevezetesen az, hogy pénteken a kato­likusok számára tilos a húsfogyasztás, ezen kel­tene valahogyan segíteni és Mr. Goldberg, most minden akaraterejét en­nek a kérdésnek a meg^ o'dására összpontosítot­ta Az eredmény nem ma­radt el. A „Newsweek” cimű amerikai hetilap egyik íegutőbbf számá­ban közölte, hogy a Va­tikán kegyesen megen­gedte a böjtnapokon a bálnahús fogyasztását A nagyhorderejű döntést a következő indokolással hozták meq: „A bálna, emlősállat létére, é’ete túlnyomóré. szét vízben, víz alatt töl­ti. így semmi akadálya annak, hogy halnak ne­veztessék.” Körülbelül ugyanebben az időben a „Tablette” című katolikus hetilap nyelvészeti kérdésekről cikkezett, amelyben a többi között leszögezte, hogy az „oké” lellegze- tes amerikai kifejezés tulajdonképpen rokoné", telmű a latin „amen”- eel... Ennek ismereté­ben alaposan gyanúsít, ható, hogy a bálna hallá történt átalakításinak szentszéki döntését Ilyen párbeszéd előzhette meg: — Kész vagyok bármi­lyen áldozatra! — han­goztatta a bálnaárus — Arannyal halmozlak el. ha a bálnát a halak közé sorolják. Amen! — Legyen meg a te akaratod! — felelte a pá­pa, majd kegyesen hoz- zátöt*er — Oké! HELYZET több mint 25 ezer tagja voll. A Nép­párt és a szakszervezetek számos vál­lalatnál elérték a nyolcórás munkaidő bevezetését, a munkabér emelését, a fizetett betegszabadság engedélyezé­sét, a hetenkénti szabadnapot és az évenként kétheti üdülési szabadságot, így tehát a dolgozók a Néppártban és a munkásszakszervezetekben látták ér­dekeik valódi védelmezőit. Az Egyesült Államok imperialista körei kitartóan folytatták tovább ter­jeszkedési politikájukat Közel- és Kö­zép-Keleten. Kihasználva az akkor uralomra került Kávám esz Szaltane által nyújtott lehetőségeket, szerződést csikartak ki Angliával, és csapataik 1942 őszén bevonultak Iránba. Az irá­ni reakció elsősorban az Egyesült Ál­lamok erejére támaszkodva, mindent elkövetett, hogy elnyomja a demokra­tikus mozgalmat. Az amerikai tanács­adók utasítására különböző program­unkat, terrortevékenységeket hajtottak végre a rendőrség és csendőrség erői, a demokratikus erők ellen. Ez csak tovább növelte a demo­kratikus mozgalom fellendülésének üte­mét. A szakszervezetek taglétszáma 1945 augusztusára már 235.000-re emelkedett. A Néppártnak 1946 nya­rán körülbelül 100.000 tagja volt. Az iráni munkásosztály harci szellemét megmutatta az 1946 július 14—16-án rendezett általános sztrájk, amelyben az angol-irám olajtársaság több mint 90.000 munkása és hivatalnoka vett részt. A demokratikus erők fejlődésé­re a reakció azzal válaszolt, hogy az 1943-ban lemondott Kávám esz Szal­tane 1946-ban újra a miniszterelnöki székbe került. Ez egyűttjárt az ame­rikai imperialisták gazdasági, politi­kai és katonai térhódításával, a szov­jetellenes uszítással, az ország dolgo­zói helyzetének további romlásával. Az iráni reakció betiltotta a demokratikus sajtót, törvényen kívül helyezte a Nép­pártot, a hazafiak százait vetette bör­tönbe, gondolván, megerősítheti hely­zetét. Az ország nemzeti-demokratikus erői azonban nem adták fel a harcot a reakció ellen. Kávám esz Szaltane kénytelen volt távozni a miniszterel­nöki székből. 1950. november 6-án szerződést írtak alá a Szovjetunió s Irán közötti kereskedelmi kapcsolatok megújítására. De az amerikai imperia­lizmus és iráni lakájaik súlyos vere­sége volt az is, amikor nem sikerült a tervük, hogy az államosítás jelsza­vával kitúrják az angol ellenfeleket az olajmezőkről és azt ők vegyék birto­kukba. Hiába vitték az államosítás ügyét az ENSZ elé, az iráni nép, az illegalitásban működő Néppárt vezeté­sével, következetesen harcolt nemzete függetlenségéért, az olajipar államosí­tásának végrehajtásáért. M nép ereie most alig né­hány nap alatt lemondásra kényszerí­tette az újra hatalomra jutott Kávám esz Szaltane miniszterelnököt. Ismét Moszadik került a kormány élére. A Moszadik vezetése alatt álló nemzeti front és a Néppárt között blokk jött létre az amerikai imperializmus és iráni lakája; elien. A néptömegek ha­talmas megmozdulása alaposan meg­ingatta az imperialisták iráni helyze­tét és demokratikus pártok és szerve­zetek harca az egység, a nemzeti és demokratikus jogok megteremtéséért súlyos csapást mért az új háború elő­készítőire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom