Szabad Nógrád, 1952. június (8. évfolyam, 45-52. szám)

1952-06-07 / 46. szám

1052 JÜNIUS 7. SZABAD NOGRÄn 3 A szovjet tapasztalatok alkalmazásával emeljék a Dombas-kombájn teljesítményét a tordasi bányaüzemben A felszabadulással a többi iparágak között a magyar bányaiparnak is új szakaszai kezdődött. Ezt megelőzően a. bányabárók és bányatulajdonosok csak az esetben állítottak be gépeket a szén termeléshez, ha ez egyéni hasznukat növelte. Ilyenkor azonban egy sorba nyamunkás került az utcára tanácsta­lanul. a nyomornak kitéve éis ezután megaláztatások 6oroza,ta következett. Érthető volt, hogy nem szívesen fogad­ták, sőt ellenséget láttak bányászaink a gépekben. 1945-től kezdve végeszakadt ennek az állapotnak. Azóta vittákat, kaparó- szaiagokat, rázócsuszdákat, fejtökala- pácsokat és más korszerű bányagépe­ket állítottunk a termelés szolgála­tába, de ennek ellenére egyetlen bá­nyamunkás sem került az utcára. Alig egy hónapja a széntermelés legmodernebb technikai felszerelései, szovjet es crkeitek megyénkbe. Olyan gépek ezek, ame­lyek forradalmasítják a széntermelést és könnyebbé teszik a bányászok mun­káját. Április elején, amikor a kisterenye! vállalatnál híre futott annak, .hogy szovjet Dombas-kombájnt kapnak, amely emberi erő nélkül fejti és rakja a's a szenet, ai dolgozók sokat beszél­gettek róla és kíváncsiam várták a megérkezését. Április közepén a műszaki vezetők intézkedésére a tordasi üzem negye­dik ereszke első balelosztóján megkezd­ték egy 60 méteres front előkészítését a kombájn részére. Külön transzformá­tor-állomást építettek be, előkészítet­ték ai szükséges bányafát. Rá egy hó­napra, május közepén, megérkezett a szovjet emberek nagyszerű alkotása. A kombájnnal szakemberek is ér­keztek. A szerelések és különböző elő­készületek során május 21-én reggel leszálltak a bányába. Sült Tibor üzemvezető mérnök a dolgozókait elosz­totta a kombájn részére kitűzött fron­ton. Farkas Ignác kombáj,övezető el­magyarázta a gép beállítását, hogyan kelj a kombájnkötelet kikötni, a kése­ket milyen módon kell beállítani, hogy a gép.eredményes, munkát végezzen. Azután Sült Tibor üzemvezető meg­adta a jelt az indulásra. Kíváncsi szemek meredtek a modern technika egyik legnagyobb vívmányá­ra, nézték, milyen „ördögi’' módon fejti S szenet. Pillanatok alatt teltek meg a csillék. Ezen a napon, összesen 4 órát' dolgozott a kombájn és ezalatt 181 csille szenet termelt. Ez volt az első kísérlet, s már ez a nap megmutatta, hogy az eddigi fenn­tartási módszerre;' nem tudják kel­lően és időben végezni a biztosítási munkálatokat. A front biztosítási mun­kálatait szervezettebbé kell tenniök, hogy követni tudják a gépet. A gép percenként 25 centimétert halad előre és 80 centiméter vastagságban fejti szenet. Négy fokozatú sebessége van ez esetbein csak a kettessel dolgozik. Azóta két hét telt el és ai gép napi üzemeltetési idejét négy órától többre nem tudták fokozni. Hol a fönntartás! munka, hol az ureses»!'!« hiány gátolta a gép üzemeltetésének idejét. Tordas üzemben ezelőtt még nem al kalmazták ai frontfejtést és a 60 méte res front iizembehelyezéséve! új. ez^ előtt ismeretlen főteviszonyak alakul­tak ki. A tető a szénhomlok közeiében megszakadt. Ezek az állapotok bizo­nyos fokig elkedvetlenítették a mű szaki és fizikai dolgozókat. A nyomás- viszonyok fci kísérletezése érdekében most azt vették tervbe, hogy 4—5 mezőt kézimííveléssel, gyors eíőreha ladással szednek ki. hogy a kombájn munkáját ilyenformán a nyomás elke­rülésével biztonságossá tegyék. Figyelembe kel! venni még azt, hogy jelenleg a légakna nincs átlyu­kasztva. nagy meleg van a bányában és a légakna hiánya a nyomási viszo­nyok alakulására is kedvezőtlenül hat. A szovjet Dombas-kombájn nem magyar bányaüzemeknek megfelelően lett tervezve. Ezt a Donyeci-szénme- deneében végzendő munkára szerkesz­tették, de a Kuznyecki-medencében ahol szintén mások a szén fejtési le­hetőségei, ma már kiváló eredményeket érnek el a Dombas-kombájnok. A Kuznyecki- medencében ugyanúgy, mint Ma­gyarországon, vastagabbak a szén­rétegek, mint a Donyeci-medencében. A Kuznyeal-medencében átalakították a kombájn résslő szerkezetét, a réselőkart. Magasságát másfélszeresére nagyob- bították és most már más1 bányákban is alkalmazzák a nagyobb réselőkar- ral ellátott kombájnt. Lényeges változtatásokat eszközöl­tek a munka megszervezésében. Az első időben nem volt folyamatos a bányafaellátás és nem volt mindig elegendő üres csille. Emiatt a kombájn gyakran ékít. A pártszervezet kezde­ményezésére kidolgozták a csillefor­galom és ai bányafaeflátás ütemtervét, amit ellenőriznek. Az első időkben hibái volt, hogy nem ismerték eléggé a gépet. Ezért csak az első sebességgel működtették. A gyakorlati munka mel­lett sokat tanultak, gyarapították mű­szaki ismereteiket és elsajátították a kombájn második sebességgel történő üzemeltetésének technikáját. Ekkor a bányászok maradtak el a kombájn munkaütemétöl. Ezen úgy segítettek, hogy ai két ács mindjárt a kombájn után minden második ácsolatköz biz­tosítását készíti el, két további ács pedig előkészíti a bányaiét és a köz­beeső ácsoiatokat csinálja. Zavarta a munkát ai gyakori, gép­hiba is. Megszervezték ai gép helyes kenését, jobban ügyeltek a résefőiánc, a tárcsák, a rúd fogainak állapotára, bevezették, hogy üzemzavar esetén egyes alkatrészek javítása helyett egész géprészeket cserélhessenek ki. Ezeket készenlétben tartják a fejtés közelében lévő raktáron. Átvétel és átadás alkal­mával a kombájnt mindig terhelés alatt próbálják ki, ezenkívül megjavították a hibamegelőző vizsgálatot és a gép javításának minőségét is. így tudták biztosítani a Kuznyecki- medencében a kombájn zavartalan működését, amely a» gép teljesítményé­nek megkétszereződését, sőt meghá­romszorozódását tette lehetővé. A Kuznyecki-medencében két műszak termel, a harmadik javít. A termelő brigádok gyakran ai műszak vége előtt fedezik be a ciklust és ilyenkor apró pótmunkákat végeznek a fejtés­ben a műszak végéig. Az a termelő- műszak, amely befejezte a ciklust, azonnali hozzáfog a kombájn követ­kező munkaciklusának előkészítésé­hez, elvégzi a javító műszakmunkájá­nak egyrészét. s így a javító műszak is korábban fejezi be ai javítást és megkezdheti a termelést. Még nagy tartalékok vannak a kom­bájn teljesítményének növelésére. A Kuznyecki-medence bányagépészei most azon dolgoznak, hogy 10—15 centimé­terrel növeljék ai réselés mélységét, így minden ciklusban több 10 tonnával le­het növelni a széntermelés meny- nyiségét. Újabb lehetőségeket keresnek a kombájn sebességének’fokozására1. E kérdéseket megoldva teljesítik fel­ajánlásukat, hogy jelenlegi rekordju­kat túlszárnyalják és még ebben az évben havi 25.000 tonnára növelik kombájn teljesítményét. Tofdas bányaüzem műszaki és fizi­kai dolgozói törekedjenek arra, hogy MEGYÉNK BÜSZKESÉGEI Endrész Pál, a pásztói általános iskola igazgatója Megyénk területén sok jó pedagógus dolgozik, akik munkájukkal segítik kulturális célkitűzéseink megvalósítását. Ilyen nevelő Endrész Pál, 0 pásztói állami általános iskola igazgatója. Endrész Pál munkáscsaládból származik. Gyermekkorában a ka­pitalista-rendszer munkásgyermekeinek szomorú sor­sát élte. 10 éves korától a nyári iskolai szünetekben, mint fűtisztogató, majd mint pályafenntartó munkás dolgozott, hogy megszerezze a továbbtanuláshoz szükséges pénzt. A tanítói oklevél megszerzése után végigszenvedte az akkori idők értelmiségének há­nyattatással. megaláztatással, állástalansággal teli életét. 1945-ben a pásztói állami népiskolába helyez­ték, 1950-t'ól a II. számú általános iskola igazgatója. A felszabadulás után lelkesen kapcsolódott az újjáépítő munkába. Állan­dóan képezte magát, munkatársainak is segített a tanulásban. A pedagógusok továbbtanulásánál kiemelkedően gondos munkát végzett; mint tanulókörvezető. Nevelői munkájával mindenkor a szocialista nevelés ügyét szolgálja, termé­szettudományos nevelésével küzdelmet folytai a babona, a tudománytalanság ellen. A szülői munkaközösséggel a legteljesebben együttműködve elérte, hogy az iskolában egyáltalán nincs hiányzó, nincs lemorzsolódás, a fegyelem kielégítő. Munkatársai és a szülők bizalommal, megbecsüléssel fordulnak hozzá, mert nevelő munkájával mindenkor a szocializmus építésének ügyét szolgálja. Nevelőtestületével együtt szép eredményt ért el a fegyelem megszilárdításáért és a jobb tanulmányi eredményért vívott harcban. Eredményeinek elismeréseként a pásztói helyi tanács tagjává választották, Endrész Pál nemcsak szavakkal hirdeti, hanem tetteivel is megmutatja, hogyan kell a pedagógusoknak a szocializmus építésébe bekapcsolódniok. \ francia munkásosztály és a nemzetközi közvélemény harca Duclos elvtárs sza badonbocsátásáért a szovjet tapasztalatok alkalmazásával elősegítsék a kombájn munkáját, hogy az mi,nél előbb teljes kapacitással mű­ködve segítse a terv rendszeres telje­sítését. Ügyeljenek arra; hogy a kom­bájn üzemeltetésével párhuzamosan a kővetkező front feltárási és ejővájási munkálatai hátrányt ne szenvedjenek. Úgy szervezzék meg a szállítást, hogy az üres csilié biztosítva legyen a kö­vetkező front előkészítésének munká­lataihoz is. így a kombájn kihaszná- ása biztosítva lesz és nagy segítséget ad ipari ütemeink szénszükségleteinek biztosításához. A francia dolgozók között és világ­szerte tovább erősödik a tiltakozó- mozgalom Duclos elvtárs kiszabaditá sáért, a francia kormány terror cselek menyei ellen. Szerdán a francia mun kásosztály hatalmas sztrájkkal vála szolt a kormány fasiszta intézkedése ellen. Amíg szerdán a kora reggeli órákban a kormány és a jobboldali szociáldemokrata újságok a sztrájk kudarcáról beszéltek, a Renault-gyár 42.000 munkása beszüntette a munkát. Megszállták a műhelyeket és meg­szervezték a sztráikőrséget. Délután 3 órakor a gyár melletti. Zola-utcában a sztrájkolok hatalmas nagygyűlést tartottak. A felszólalók valamennyien lelkesen hangoztatták: „Addig tartjuk a sztrájkot, ameddig arra szükség lesz." De nemcsak a Renault-gyár dolgo­zói, hanem a párizsi iparmedence és az ország többi gyárainak dolgozói is sztrájkba léptek. Megmozdultak a vasutasok is, különösen a délfranciai- országi vidéken. A rendőrök könny­fakasztó bombákat használtak és ki­kergették a vasutasokat a teherpálva- I udvarról. | A sztrájk-mozgalom erejét mu­tatja, Hogy ahol a s-árga szak- szervezeti vezetők megkíséreltek a sztrájk ellen uszítani, rendőri fedezet alatt menekültek eí a fel­háborodott munkások haragja elől. Az áruló francia kormány úgv gon­dolta, hogy különböző terror infézke­\ Del- és Közcp-Olasiországban \eg. utóbb megtartott községi választások a baloldali népi erők hatalmas előre­törését eredményezték. Megmutatták, hogy a néptömegek békepoíitikát akar­nak, olyan politikát, amely nem ta­szítja Olaszországot idegen érdekek kedvéért új háború útjára, hanem tá­voltartja minden új, szörnyű viiágmé- szárlást előkészítő tömböktől. A vá­lasztáson a szavazók 85 százaléka élt jogával. A népi erők a szavazatok 33.1 százalékát kapták meg és ezzel a baloldal Dél- és Közép-Oiaszország- ban is a legnagyobb egysége® poli­tikai erővé növekedett. Olaszország­nak ezen a részén 600 ra emelkedett azoknak a városoknak és községeknek a száma, ahol baloldali tanácsok jöttek létre. Az uralmon lévő keresz­ténydemokrata párt viszont súlyos vereséget szenvedett. Ez a párt 1948- hoz viszonyítva több mint 4 millió szavazatot vesztett. Jelenleg 8 millió szavazat birtokában van, míg a bal­oldali erők 8 és félmilliót tudhatnak magukénak. Dél- és Közép-OIaszország dolgo­zóinak ez az állásfoglalása elsősorban a kommunista párt szívós felvilágo­sító munkájának eredménye és annak következménye,, hogy a jelenleg urai­mon lévő, az amerikai érdekeket ki­szolgáló kormány arra törekszk, hogy újra rákényszerítse Olaszország népeire azt a politikát, amely egy új háborút készít elő, A De Gasperi-kor- mány kiárusítja Olaszországot az Egyesült Államok finánctőkéjének, megnyitotta az utat az amerikai tőke előtt az Olaszországba való terjesz­kedésre Az amerikai tőke rátette a ' kezét az olasz olajfinomító üzemekre, repülővállalatokra. Az amerikai tőké­sek elérték, hogy a neves Fiat Művek egy nagy amerikai autógyár fiókváiía- latává süllyedt. A demokratikus erők előretörése Olaszországban A Marsha'l-terv és a De Gasperi- ,kormány politikája következtében Nyu- gat-Európában ma Olaszország az az állam, ahol a legféktelenebb, a leg- szégyenteljesebb a fényűzés, ahol leg­nagyobb, a dolgozók nyomorúsága, ennek következtében pedig a legmé­lyebbek az osztá!yellentétek.__ Különö­sen nagy a nyomor és a feltűnő fény­űzés Dél-OIaszországban. A déli tarto­mányok valóságos gyarmati területek, ahol néhány báró kezében van a föld túlnyomó többsége. Az öt déli tarto­mányban, valamint Szicíliában é6 Szardíniában két és félmillió félhek­tárnál kisebb, majdnem másfélmillió két hektárnál kisebb és mindössze 5670 kétszáz hektárnál nagyobb föld­birtok van. Két és félmillió olasz pa­rasztcsaládnak egyáltalán nincs föld­je, másik egy és negyedmillió család­nak egyenként 0.4 hektárja van. A De Gasperi kormány a földreform égető kérdését úgy oldotta meg, hogy a legjobban rászorultak ne kapjanak főidet, ugyanakkor a földesúrakat azokért a területekért, amelyeket még­is átengedtek, busásan kárpótolják. Az olasz parasztok jelszava ezzel szemben: „Földet, nem háborút!” Dél- Olaszország nincstelen gazdasági cse­lédjei, íöldnélküli parasztjai már 1948-ban ezerszámra gyűltek össze, a legszegényebb déli tartományok fő­városaiban megtartott gyűléseken, amelyek a délvidék újjászületéséért, új gazdasági és társadalmi feltételek megteremtéséért folytatott harc jegyét viselték magukon. A földfoglaló moz­galom gyors és széles arányokat öl­tött. A földosztást sokhelyen a szö­vetkezetek intézték, amelyek egész faivak parasztjait és törpebirtokosait egyesítették. Es mi volt erre a De Gas­peri-kormány válasza? Melissa köz­ségben pé dául a rendőrök meggyil­koltak egy föidfogialó parasztot, a kormány jóváhagyásával működő ban­diták pedig a háború befejezése óta több mint száz parasztot, köztük né­hány legkiválóbb szakszervezeti tagot lőttek agyon Szicíliában. Dél-Olasiország parasztjai megelégel­ték a főidnélküiiség, a betegség, a tudatlanság és a terror tarthatatlan állapotát. Felismerték, hogy addig nem tudnak változtatni a helyzetükön, amíg a jelenlegi ellenséges .társadalmi rendszer által elfojtott erők fel nem szabadulnak, amíg a földért, a főid meghódításáért folytatott harcuk si­kerre nem vezet. Amint Togliatti elv­társ mondotta: „Eszak-OLaszország- ban pozíciónk máris erős és fokozato­san tovübb erősödik. Dél-Olaszország­ban a dolgozó néptömegek most mennek át azon a fejlődésen, a demokratikus és szocialista baloldal felé, amely észa­kon már egy-két évtizede végigment. A baloldali pártok, amelyek ezt a fo­lyamatot irányítják, nagy történelmi funkciót töltenek be. Olaszország való­ban kezd újjászületni és ez a demo­kratikus újjászületés most már kiter­jed Dél-Oiaszországra is, amelynek oly nagy szüksége van a haladásra és a békére." Dél- és Közep-Olaszország dolgozó népének áll/isfog'alása történelmi ál­lásfoglalás volt. A kereszténydemokra­ták és a Vatikán, akik a nyomorra, a butaságra, a félgyarmati rendszerre alapozták választási eredményeik szá­mításait, komoly kudarcot szenvedtek. Minden választási mesterkedés, tör­vénytelen eljárás és terror ellenére a kommunistái párt vezetése alatt álló demokratikus front tovább erősödött. Dél-Olaszország népének újjászületé­séért vívott harca, a baloldali erőkre leadott szavazata hozzájárult ahhoz, hogy az északi munkásság és a déli parasztság szövetsége a nagyiparosok és nagybirtokosok blokkja ellen, elő­segítse a földért vívott harc megoldd, sát. Az amerikai nagytőke és a Vatik/ín szó gátatában álló jelenlegi olasz kor­mány utat nyit a fasiszták visszaté­résére, a monarchista és fasiszta szél­sőjobboldali reakciós mozgalom fel­éledésére. A nyíltan fasiszta pártok DéLOlaszországban megkaparintották a szavazatok 22.5 százalékát. A nyilt fasizmus híveinek visszatéréséért egye­dül De Gasperit terheli a felelősség, aki kijelentette, hogy Olaszországban •a bolaevízmus az első számú ellenség. Minthogy népelnyomö, reakciós rend­szerüket a népi erők előretörésével szemben m/.r nehezen tudják tartani, sőt az uraimon lévő kereszténydemo­krata párt 1948 óta 1 és háromnegyed- milüó szavazatot vesztett, előtérbe tolják a fasizmust. A déli városok és falvak kisebb fasisztái egyre-másra gyüléseznek, nem egyszer pedig vá­lasztási szövetségre lépnek a keresz­ténydemokrata párt jelöltjeivel. A de­mokratikus rend alapjait végeredmény­ben Olaszországban az az igazi ve­szély fenyegeti, hogy az uralmon lévő párt és az azt támogató osztályok ki- rekesszék a politikai életből a nép és a demokrácia összes erőit. Olasz iZOrSZag napa azonban nem kér az újfasiszták uralmából. Dél-Olaiszor- szág elnyomott, kétszeresen kizsák­mányolt népe most magasraemelte az egység és haladás zászlaját, Észak- O aszország ipari proletariátusával együtt a kommun.sta párt vezetésé­vel hala I azon az úton, amely a há­borús tervek megakadályozásához, a béke és jólét, a Szovjetunióval és a béketábor többi országával való szo­ros, testvéri barátság felé vezet. désekke! sikerül ezt a nagyszabású megmozdulást megakadálvozniai. A párizsi rendőrség minden előze­tes elfogató parancs nélkül betört több mint 1000 szakszervezeti harcos lakására és elhurcolta mindazokat, akiket otthon talált. Június 4-e a francia munkásmozga- lom sikerekben gazdag ütközete volt. De ez csak a kezdet. Ezekben a na­pokban, amikor Ridgway tábornok utasítására a francia kormány a nyilt fasiszta terror útjára tért, egyre többen kérik felvételüket az üldözött, a megrágalmazott Fran­cia Kommunista Pártba. A gyalázatos merénylet ellen a vi­lág minden részéről érkeznek tiltako­zások a francia kormányhoz. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség a világ békeszerető asszonyai nevében tiltakozást intézett a francia kor­mány miniszterelnökéhez, amelyben ezeket írja: „Hatvankét ország 135 millió asszonya nevében erélyesen tiltakozunk a párizsi véres terror, a polgári szabadságiogok ellen intézett támadások, Jacques Duclos, André Stíl és más békeharcosok, köztük sok nő letartóztatása ellen. Követeljük, hogy azonnal engedjék szabadon a francia hazafiakat és szüntessenek meg minden megtorló intézkedést.’' Országunk dolgozóival! együtt me­gyénk népe is tiltakozik Duclos elv­társ letartóztatása ellen. A nógrád- kövesdi kőbánvászok röpgvűlésükről táviratot küldtek a francia kormány­nak: „Annak a felháborodásnak a hangján, amellyel ma a világ minden becsületes dolgozó és békeszerető em­bere ki feie zést ad az ön és kormánya által Duclos elvtárs és társai ellen el­követett szégyenteljes merénylete fö­lött, követetjük a francia hazafiak szabadonbocsátását, az ellenük foly­tatott erőszakoskodások megszünteté­sét. Egyben figyelmeztető szavunkat küldjük ön felé. hogy az imperialisták minden provokációja és mesterkedése ellenére a béketábor, élén a hatalmas^ Szovjetunióval, győzedelmeskedni fog." Táviratot küldtek ezenkívül még az Országos Béketanácsnak is. A salgótarjáni 76-os bérház dolgozó asszonyai és anyái szintén gyűlést tartottak. Innét táviratot küldtek a Francia Köztársaság elnökének, amely­ben többek között ezeket írták: „Egy­hangúlag követeljük, hogy azonnal helyezzék szabadlábra Jacques Duclos békeharcost, a francia nép nagy fiát, aki bátor életét kockáztatta népe sza­badságáért már a második világhá­ború idején... Mi asszonyok, anyák elítéljük a háborús politikát és meg­vetéssel gondolunk azokra, akik a harmadik világháborút ki akarják r(jb- bántani. Mi látjuk és tudjuk, hogy Jacques Duclos békét akar, nekünk is, és a francia népnek is, békét a világ összes dolgozóinak." A világ valamennyi becsületes em­bere mellett Duclos elvtárs a börtön­ben is tovább harcol, hogy leleplezze a francia kormány aljas rágalmait. A börtönből levelet intézett a francia nemzetgyűlés elnökéhez, amelyben a francia kormány cselszövéseiről meg­állapítja: „Mindezek a mesterkedések arra mutatnak, hogy a hatóságok a következő elvet követik: először tar­tóztassák le, majd aztán kiderül, mivel lehet vádolni." A továbbiakban meg­állapítja, most még csak világosabb, hogv az 1950 akt. 8-iiit ellene elkö­vetett merénylet ügyében miért nem indítottak nyomozást. „Akkor ugyanis arról volt szó, hogy megszabaduljanak tőlem anélkül, hogy felvilágosítsam a közvéleményt a merénylet hátteréről.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom