Szabad Nógrád, 1952. június (8. évfolyam, 45-52. szám)

1952-06-28 / 52. szám

4 SZABAD WOGRAD 1952 JÚNIUS 2S. IRTSUK AZ ARANKÁT Lóherése3"ik és| lucernásatok egyik legáltalánosabb kártevője az aranka, amely magottermő élősködő növény. Gyökére csak a földből való kicsírá­záshoz van. Egyébként egy cérnaszál- vékony, sárgásniövény,' hajlékony levél- szár a gazdanövényre csavarodik, en­nek testébe szívókat bocsát és azon keresztül szívja fel táplálékát. A szí­vása következtében a megtámadott nö­vény senyved, sárgul, a fejlődésiben visszamarad, majd elpusztít. Kúszó szárával mindig tovább haladva, na­gyobb nagyobb foltokban pusztítja ki a növényzetet. Az arankának nálunk két fajtája ismeretes, mint komoly kártevő: az illatos vagy nagy aranka és a here­fojtó, vagy kis aranka. Mindkettő kártétele és é:etmódia ha­sonló. Különbség a kettő között az, hogy a kis aranka magva a herefélék magváná! kisebb és így könnyen ki­választható a hereféléktől megfele'ő rostákkal. Az illatos, vagy nagy aranka magva azonban majdnem olyan nagy­ságú, mint a herefélék magva. ígv szét­választása már •körülményesebb 'és ne­hezebb. A nagy aranka azért veszélye­sebb, mert szára messzre tovakúszik a kipusztult folton tűi is, s irtása is alapos munkáit igényel. , A feltépett szárrészek is képesek a gazdanövényre csavarodni és újabb foltot előidézni. Az aranka általában magról szaporo­dik. Júniustól szeptemberig, sőt e hó­nap végéig is megérik, s júniusban már érett mag is található. Az ellene való védekezés megköve­tel hogy elsősorban is kizárólag arankamentes magot vessünk. Mag- fogásra mindég a tábla aranikamentes részét használjuk. Vásárlás esetén ál­lamilag ólomzárolt, fehérbárcás vető­magot vegyünk. Arankamentes vető­mag vetése ellenére is előfordulhat, hogy az aranka megfertőzi növényze­tünket, mert az aranka szárrésizét ál­latok, szél, áradás széthurcolja. Magja a földön, vagy a trágyában több évig is megtartja -csírázó­képességét, tehát így is terjedhet, ezért már magotérlelt arankás ló­herét állatainkkal ne etessünk. Állandóan kísérjük figyelemmel ló­here és lucerna tábláinkat s parcelláin­kat, hogy nem tűnik-e fel arankás folt. Ha arankafertőzést (foltot) észle­lünk, akikor az a teendőnk, hogy az arankás foltot ásónyomnyi mé­lyen beforgatjuk, mégpedig a fol­ton túl terjedően is néhány méteres körzetben. Kerülni kell az arankás foltok leka­szálását és az arankás takarmánynak zsákokban vagy kosarakban való - el­szállítását, mert a leggondosabb eljá­rás esetén is az arankarészek, széjjel- szóródhatnak, s ily módon csak. ter­jesztjük a fertőzést.. Ha már az aranka magotér’elt. a fent; intézkedési mód nem célravezető. Ez június hó elejétől szokott már be­következni, Ebben az esetben az arankás foltot, hogy a magvak a földbe ne kerüljenek, gondosan, megfelelő körzetben lekaszáljuk, szalmával, pelyvával vagy törekkel vastagon betakarjuk s petróleum­mal leöntözve felégetjük. Az .aranka irtását a törvény és ren­deletek szigorúan 'kötelezőnek írják elő. s aki ezt elmulasztja, nem csak hogy büntetésben részesül* hanem ma­gának is kárt okoz. * Zboray Tibor megyei növényvédelmi előadó Tszcs-ink teljesítsék a silózási tervet Termelőszövetkezeteinknél a zöld­takarmány silózása terén lemaradás tapasztalható. Még nem ismertek fel eléggé annak jelentőségét, hogy a besilózott zöldtakarmánynövé­nyekkel jó tápanyagú és vitamin- tartalmú takarmányt tudnak biz­tosítani, emellett sok szálas­takarmányt és abraktakarmányt takaríthatnak meg. A nagykeresztúri Petőfi. tszcs-nek pl. minden lehetősége . meg volt a zöld- silózásra, ennek ellenére nem tettek semmit a silózá^ érdekében. A lemaradt terme’őcsoportok köves­sék az olyan tszcs-k példáját mint a nagylóci Kossuth, amely 40 köbméter zöldlucernát silózott be és tavaszi silózási tervét 200 százalékra teljesítette. Az érdőtarcsai Szabadság tszcs 60 köbméter őszi takarmánykeveréket silózott be. A balassagyarmati Előre tszűs, annak ellenére, hogy kevés se­gítséget kapott a gépállomástól, két­száz köbméter zöldsilót készített. Ebből 15 köbméter zöldlucernát a ser­tések részére szánnak. MOZIMŰSOR Balassagyarmaton 28—30-án a Cir­kusz porondján című film kerül bemu­tatásra. Mátranovák községben 28—30-án: Popov. Szécsényben 28—29 én a Fények a faluban című magyarul beszé-’.ő színes szovjet filmet mutatja be a filmszínház. Cselekménye egy szovjet észtországi fa­luban játszódik le a Nagy Honvédő Há$ ború győzelmes befejezése előtt. A zaqyvapálfalvj bányai filmszínház­ban kerül bemutatásra az ..Aranycsil Jag lovagja” című színes szovjet film. A salgótarjáni ,,November 7” film­színház június 26-tól július 1-ig a ,.Sportbecsület” c. új színes szovjet já­tékfilmet mutatja be. A nagy új színes szovjet film bemutatása elé nagy vá­rakozással tekintenek a sportkedvelő dolgozók, de általában mindazok, akik szeretik az izgalmas, fordulatos, derűs filmeket. Vándorzászlót nyert a nagybátonyi kultúrcsoport Á Nagybátonyi Szénbányák szoros­pataki kultúrcsoportja 1951-ben az üzemi. és városi kultúrverseny megyei- döntőjében az első díjat nyerte el. A kultúrcsoport tagjai nem elégedtek meg, ezzel a sikerrel és kuttúrház, hiányában is fáradhatatlanul dol­goztak. A kultúrcsoport lelkes tagjai bá­nyászfiatalok, akik munka után min­den nap tanulnak és állandó előadást tartanak a Nagybátonyi Szénbányák üzemeinél, legényszáílóiban, ahol az élenjáró dolgozókat dicséretben része­sítik és a fegyelmezetlen dolgozók hibáira rámutatva, serkentik azokat a széntermelés fokozására. Szorgalmas munkájuk jutalmául 1952 június 2-án előadás keretében átvették Nógrád megye kultúrvándor- zászlaját. valamint a Bánya- és Energiaügyi minisztérium könyv- jutalmait. A kultúrcsoport megfogadta, hogy a vándorzászlót az 1952-es évben is megtartja. SZULYA MARIA A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL: ÁLLANDÓ HÉTKÖZNAPI MÜ SORSZÁM OK: Kossuth rádió: 5.00: Hanglemezek. — 5.20: Hírek, lapszemle. — 5.40: Hang­lemezek. — 6.00: Falurádió. — 6-30: Hanglemezek. — 6.45: Hírek. — 7.45: Lapszemle. — 7.55: Műsorismertetés. — 8.05: Hanglemezek. — 12.00: Hírek. — Hangos Újság. — 14.00: Időjárás. — 16.20: Iskolások rádiója. — 17.00: Hí­rek. — 20.00: Hangos Újság. — 22.00: Hírek, sport. — 24.00: Hírek. Petőfi-rádió: 6.00: Hanglemezek. — 6.35: Termelési hírek. — 6.45: Jóreg­gelt. gverekek! — 7.30: Hanglemezek. — 10.00: Hírek. — 17.30: Hírek. — 19.15: Sportnegyedóra. Június 28, szombat. Kossuth rádió: 5.00: Falurádió. — 11.30: Legyőzték a szolgaságot. —12.30: Horváth Elemér zenekara játszik. — 13.30: Magyar kórusművek. — 14.15: Részletek Zsukovszkij Boldog nyár c. filmjéből. — 14.30: Gyermekekről sze­retnék szólni. — 15.50: Könyv, muzsika, színház. — 16.20: Tánczene. — 18.00: Falurádió. — 18.30: Szív küldi szívnek szívesen. — 20.40: A begyűjtési ver­seny hírei. — 20.45: Zenés szombat este. — 22.25: Tánc éjfélig". Petőfi-rádió: 6.00: Szórakoztató zene­kari muzsika. — 8.40: Szovjet népek dalai. — 15.00: Népek dalaiból. — 15.45: Filmzene. — 16.35: Közgazdasági ne­gyedóra. — 17.10: Tanuljunk énekszóra oroszul. — 18.40: Tánczene. — 22.00: Operettmuzsika. Június 29, vasárnap: Kossuth rádió: 6.00: Zenés vasárnap reggel. — 9.00: Egy falu. egy nóta. — 10.00: Vidám délelőtti muzsika. — 11.00: Béke és szabadság. — 12.50: Zöld erdő­ben . . . verbunkosok, csárdások. nép­dalok. — 14.15: Táncdalok a diákélet­re-!. — 16.00: Ismerkedjünk holnapunk­kal. — 16.30: Tánczene. — 17.00: Egy hét külpolitika. — 17.40: Kincses kalen­dárium. — 20.20: Idegen árnyék. — 22.10* A magyar rádió tánc- és népi zenekara játszik. Petőfi-rádió: 8.30: Falurádió. — 10.15: Bellin operáiból. — 11.35: A világiro­dalom nagyjai. — 12.05: A világ ifjú­sága a békéért. — 15.20: Válassz mes­terséget. — 15.45: Tartós békéért, népi demokráciáért c. lap ismertetése. — 16.35: Szív küldi szívnek szívesen. — 18.40: Utazás a nagy folyón. — 20.22: Mezei csokor. — 22.25: Olasz operákból. Fejlesszük a helyi ipart és a kisipari termelőszövetkezeteket NÉPI DEMOKRATIKUS ÁLLA MUNKBAN a nehézipar gyorsütemű fejlesztése mellett tág- tér nyílik a helyi állami ipar és a kisipari szövet­kezetek tevékenységére. A helyi ipari vállalatok és a kisipari szövetkezetek szerves részét képviselik szocializmust építő országunk népgazdaságának és munkájukkal nagy segítséget adhatnak a szocialista ipar megerősödéséhez, dol­gozó népünk szükségleteinek kielégíté­séhez. A helyi iparnak az a feladata, hogy nagyüzemeink termeléseiből vissza­maradt hulladékanyagokat a lakosság szükségleteinek kielégítésére dolgozza fel. Emellett azonban a helyi ipar fel­adata az országosipar kiegészítése is így a konfekció, téglagyártás, mész- égetés stb. Ezeknek a munkálatoknak az elvégzéséhez szükséges a helyi- tartalékok állandó feltárása, beleértve az anyagot, a munkaerőt és a haszná­laton kívülálló gépeket. A helyi ipar akkor látja el jól a feladatát, ha minél több közfogyasz­tási tömegcikket, a mezőgazdaság gé­pesítését elősegítő alkatrészeket gyárt és elvégzi a lakosság ruha. cipő stb. javításainak munkálatait. De a helyi iparnak — különösen a kisipari ter­melőszövetkezeteknek — a gazdasági feladatokon túlmenően, a szocialista ipar kifejlesztésében politikai feladataik vannak. Mégpedig az, hogy a kisáru- termelőket, vagyjs a kisiparosságot segítsék bevonni szocialista szektorok munkájába, neveljék őket a szocialista társadalom harcos tagjaivá. Működé­sükért, állandó fejlődésükért a helyi tanácsok felelősek. Éppen ezért, a já­rási, városi és községi tanácsoknak *>kkal többet kell foglalkoztok, a helyi ipar és szövetkezetek fejleszté­sével, szervezésével. VANNAK MÁR HELYI tanácsok, mint például a balassagyarmati városi tanács, amely kezd gazdájává válni a helyi ipar szervezésének és fejleszté­sének. Az 1952-es évben eddig már négy helyi ipari vállalatot hoztak lét­re, amelyek Balassagyarmat város, de a megye szükségletét is hivatva lesz­nek kielégíteni. A balassagyarmati Fatömegcikk- és Bútorgyártó Vállalat termelvényei már e hónapban a fogyasztókhoz kerültek. Igen szép kivitelű bútorai, rökamék, kerti asztalok, sziták és egyéb olyan gyártmányai vannak, amelyekkel köz­vetlenül a dolgozók szükségleteit elé­gítik ki. Hasonló vállalatok és kis­ipari termelőszövetkezetek létrehozá­sára megvan a lehetőség Salgótarján­ban és a többi járások és nagyobb községek területén is, csak a helyi tanácsoknak föl kell számolniok e té­ren megnyilvánuló közömbösségüket. Kisterenyén például Galla Árpád élés­kamrájában hosszú időn keresztül transzmisszióra berendezett eszterga­pad. marógép, fúrógép volt elrejtve, R iparengedély nélkül kontárkodott. Ha­sonlóképpen Drégelypalánkon Simon László, akinek üzemnek beillő mii- helye volt és gépei egyáltalán nem voltak kihasználva. MEGYÉNK TERÜLETÉN igen el­harapódzott a kontárkodás. Ez főleg a női szabórészlegnél, fodrászatban, férfi szabóiparban fordul elő, de a kő­műves iparra is jellemző. Mátraszöl- lős községben Remény Ferenc kő­művesmester több ház építését elvál­lalta, azokat kontárokkal építtette fel i és ezektől az emberektől különböző összegű pénzt szedett el, azon a cí­men, hogy ő vállalta a felelősséget a ház felépítéséért. Megyénkben sok köz­ségi tanács tudatában van annak, hogy iparengedély nélkül kontárkodnak a községükben, de ezek felszámolására kemény intézkedést nem tesznek, sőt még munkával is ellátják őket. Ezért sokszáz munkaerő marad el hivatalos munkahelyéről és odahaza, megenge­dett áron felül dolgoznak, jogtalan pénzeket vesznek ki a dolgozók zsebé hői, ezenfelül az államot is megkáro­sítják, mert nem fizetnek adót. A helyi tanácsok ne nézzék ezeket az eseményeket közömbösen, mert ezek az események nem elősegítő!, hanem hátráltatói ötéves tervünk teljesítésé­nek. Az a helyes és gazdaságos, ha a hulladékanyagot, amelyet a . nagyüzem nem tud felhasználni, a helyi ipar hasz­nálja fel. Ezen a téren különösen fi­gyelemreméltók az acélárugyár és a tűzhelyárugyár hulladékanyagjai Ezek­ből az anyagokból helyi ipari vállala­taink és KTSZ-eink igen jelentős vas- artyagcikkeket állítanak elő. De me­gyénk igen gazdag a különböző helyi anyagokból, mint például a sás, fűz­favessző. kukoricacsuhé. mészkő, ho­mok, szén, gyógyvíz stb., amelyek fel használása igen gazdaságos lenne. A helyi tanácsoknak szorgalmaznak kell, hogy ezek a lehetőségek megyénk la­kosságának szükségleteit biztosítsák. A helyi munkaerőket főleg a nőkből és a csökkent munkaképességű férfi dolgozókból kell biztosítani. Vonják be a nőket bátran a szocialista építő munkába, akiknek cgyrésze bizonyos körülmények miatt nem tud a lakó- he yélől távol dolgozni A HELYI TANÁCSOKNAK éfniök kell a lehetőségekkel. hogy a helyi ipar és szövetkezeti élet Nógrád me­gyében is végezzék és a nagy kö­zösség szolgálatába álljon SZABÓ JÓZSEF Miért csak 26‘4 százalékra áll a minősítési terv teljesítése megyénkben Az 1952. évi minősítési terv a megye területén a május hó 31 i hely­zet alapján 26.4 százalékra van tel­jesítve. Ezen a téren tehát súlyos le­maradások tapasztalhatók. A sporto­lók osztálybasorolása a fejlesztési terv egyik részét képezi. Mégis ez a leqkisebb gondja a sportköröknek. Nézzük meg, mik az okai a nagyfokú lemaradásnak? Elsősorban általános érvényű az a megállapítás, hogy maguk a sport­köri vezetők, intézők, edzők nincse­nek tisztában az egységes sportminő­sítés szabályaival, holott 1951 feb­ruár 9 én jelent meg az erre vonat­kozó rendelet. Azóta könyv alakjában is nyilvánosságra került, mégis leg több vezető nem tud róla, teljesen új előttük a minősítés kérdése. Maguk az edzők nem úgy készítik elő a sportolók nevelését, ahogy a sport­minősítés megkívánná. Nincsenek tisztában, mi a minősítési szint az adott sportágban. Természetes ezek- után, hoqv nem végzi el az edző a munkáját a fejlesztési terv teljesí­tése érdekében — helyesen. A sport- események rendezését a minősítés megszerzésére, vagy a magasabb osz­tályba sorolás elérésére kell beállí­tani. Ezért minél több minősítő ver­senyt kell kiírni a sportköröknek, hogy a sportolóknak alkalmuk legyen jobb eredményeket elérni. Legtöbb sportkörben — igen helyesen — az MHK- munka az utóbbi hetek alatt felfelé ívelő tendenciát mutat. De itt követik el a hibát a sportkörök, hogy szétvá­lasztják a tömegsportot a minőséqi sporttól. Pontosan az a feladata az MHK testnevelési rendszernek, hogy az ott feltűnt tehetségeké tovább foglalkoztassa s ezen keresztül vál­janak osztálybasorolt sportolókká. Itt mutatkozik meg az egységes sportminősítési rendszer ösztönző hatása. Megvan a fejlődési lehetősége az MHK n feltűnt ifjú sportolóknak az ifj.—III.—II.—I. osztályon keresztül a Magyar Népköztársaság kiváló sportolójáig. Ha a sportvezetőink így tekintenék az osztálybasorolást, ak­kor biznyára nem 26.4 százalékra ál­lana a fejlesztési terv ezen része. Nézzük meg, hogyan teljesítették eddig a sportegyesületek összesítve tervüket (zárójelben az előirányzat): ökölvívó, birkózó, asztalitenisz, ko­sárlabda szakosztályok, a Zagyvapál- falvai MTSK, a balassagyarmati és salgótarjáni Petőfi, valamint a Ba­lassagyarmati Lokomotív s igen sok falusi sportkör rossz munkája hátráltatja a minősítési terv teljesí­tését. A lemaradásért elsősorban a sportkör elnökei a felelősek, akik nem törődnek a szakosztályok irá­nyításával, ellenőrzésével. Ami a városi, járási TSB-k minősí­tési munkáját illeti, meg kell állapí­tani, hogy nem fektetnek olyan súlyt az utóbbi időben erre az igen fontos teendőre, mint az év első negyedé­ben. Ezt igazolja pl. az, hogy a ba­lassagyarmati járási TSB március 31. óta egyetlen minősítést sem végzett május 31-ig. Jónás Pál TSB-elnöknek sokkal nagyobb súlyt kellett volna fektetnie a sportolók osztálybasorolá- sára, különösen olyan nagy járásban, mint a balassagyarmati, ahol több olyan versenyző van. aki II. osztályú szintet ért el még 1951 ben, de a mai napig nem kérte osztálybasorolását. Ilyen pl. Ocskó István ökölvívó. Nenn sokkal különb a helyzet a salgótar­jáni járásban sem, ahol március 31 óta 12 főt minősítettek. De valameny. nyi járás mögött messze elmarad a rétsági JTSB, ahol a mai napig egyet­len eqy minősítés nem történt. Mi­hály Dezső TSB elnök rossz munkájá­nak tudható be, hogy — úgy, ahogy a fejlesztési terv többi részében — a minősítés terén sem végzi el meg­felelően munkáját. Maga a járási tanács sem kéri számon, milyen mun­kát végzett a terv teljesítése érdeké­ben. f'Az 1952. évben a minősítések te­rén a város és járások között az alábbi eredményeket kapjuk a má­jus 31-i helyzet alapján: 1. Salgótarján város 174 fő 2. Balassagyarmati járás 78 fő 3. Salgótarjáni járás 61 fő 4. Pásztói járás 30 fő 5. Szécsényi járás 21 fő 6. Rétsági járás — Összesen: 364 fő Megyénk területére a sportfejlesz­tési terv 1376 fő osztálybasorolását írja elő. Bányász SE Építők SE Lokomotív SE Vasas SE MTSE Petőfi SE Vörös Meteor SE Falu 59 fő (109 fő) 50 fő (182 fő) 43 fő (299 fő) 40 fő (142 fő) 26 fő ( 49 fő) 1 fő ( 15 fő) 15 fő ( 23 fő) 39 fő (279 fő) Világosan láthatjuk, hol van a leg­nagyobb lemaradás! Ebből adódik az, hogy a Somosi Lokomotív, a Kistere- nyeí Lokomotív, a Zagyvapálfalvai Építők, a Somosi Építők, a Nagybáto­nyi Építők, a Karancsaljai Bányász, a Mátranovák Gáti, a Nagybátonyi Bányász, a Rauaknai Bányász, a Zagyvapálfalvai Bányász, a Salgótar­jáni Bányász, a Jobbágyi Vasas, a Salgótarjáni Acélgyári Vasasból az Tehát a lemaradás igen nagy, ha fi­gyelembe vesszük azt, hogy már csak pár nap választ el a félévi terv­jelentéstől. Feladata tehát minden sportköri elnöknek, hogy vizsgálja felül a sportkörében ezen a téren ta­pasztalt hiányosságokat s a legsür­gősebben adják be minősítési kérel­müket az illetékes TSB-hez a már el­ért eredmények alapján. Az osztály­besoroláshoz szükséges fényképeket házilag lehet előállítani, ami jóval ol­csóbbá és gyorsabbá teszi a minősí­tések végrehajtását. Ha a sportköri elnökök a hátralévő időben így véq- zik munkájukat, akkor sikerül némi­leg behozni ezt a lemaradást s fej­lesztési tervünket teljesíteni tudjuk az év végére. Jobban szervezzük meg a Béke-szpartakiád versenyeit A SZOVJETUNIÓ MINTÁJÁRA meg­indult szpartakiádok megyénk területén igen nagy népszerűségnek örvendenek. Az--elmúlt évben mindjárt a kezdet kezdetén' a szécsényi, balassagyarmati és pásztói járások értek cl szép ered­ményeket. Különösen a falusi fiatalok kapcsolódtak be örömmel ebbe a ver­senybe. Ludányhalásziban példám az országos szpartakiádon való részvétel után akarták újból megrendezni a szpartakiárlot. Salgótarján város területén az elmúlt hetekben a -tűzhelygyár rendezett Béke-szpartakiádot 60 versenyző .rész­vételével. Az acélgyár pedig 80 ver­senyzővel rendezte meg ezt a versenyt. Ez a két szám hűen tükrözi vissza, mennyire nem szívügye Salgótarján többi sportkörének ez a verseny. Sal­gótarján sportkörei még mindig ott tartanak, hogy legfontosabbnak tart­ják a labdarúgást. Nem érdekük, hogy minden szakosztályuk nagvobbszámú sportolóval bővüljön s új tehetségeket emeljenek ki. Nem tekintik fontosnak a tömegsport megteremtését. A SALGÓTARJÁNI JÁRÁS TERÜLETÉN Mátranovákon’ 72 fő ’ részvételével, So­moskőújfalun 18, Vízválasztói , Erőmű­nél 34, HomoktereYiyén 22. Kisterenyei Lokomotívnál 24. Zp. Építőknél 25 fő­vel rendeztek szpartakiádot. A balassa­gyarmati járásban Ipolyszög 30, Patak 24. Dejtár 35. Érsekvadkert 35, Nóg- rádkövesd 40. Balassagyarmat 75 fő­vel rendezte meg a versenyt. A szécsénvi járás területén Ipolytar- nóc 20, Mihálvgerge 40, Egyházasgeree 5. Szécsénvfelfalu 45, Szécsény 28, Nagvlöc 30, Nógrádmegyer 36 fővel vett részt. Hiba, hogy a járás $zékhe!vén, Szé­csényben mindössze 28-an vettek részt a Béke-szpartakiádon. Holott magának a mintasportkörnek sokkal több spor­tolója van. A rétsági járást mondhatjuk a leg­jobban dolgozó járásnak ezen a vona­lon. Palotás 52. Színák 35. Kalló 46. Egyházasdengeleg 62. Vanyarc 25, Pásztó pedig 79 fővel vett részt a szoar+akíádon. KÜLÖNÖS JELENTŐSÉGET ADOTT a szpartakiádon szereplő versenyzőknek, hogy az MHK-hónap alkalmából a szpartakiádon elért eredményeik bele­számítódnak az MHK-próbák letételébe. A megyénk területén rendezett szpartakiádokkal nem lehetünk elége­dettek, a legnagyobb hiba a kettő szer­vezés hiánya. Ez okozta azt is, hogy legnagyobb sportköreink eddig távol­maradtak a szpartakiádok rendezésé­től. Talán azt gondolják ezek a sport­körök, hogy ez kizárólag a falusi sportkörök feladata. Az elmúlt évben a palotási sportkör megmutatta, hogy a szpartakiádon feltűnt tehetségeknek a sportkörbe való bekapcsolása milyen nagymértékben lendíti fej a sportkör minőségi fejlődését. Szűcs Mária, aki tavaly az országos szpartakiádon 3. helyezést ért el, az idén pedig már két számban is megyei bajnokságot nyert, büszkén vehet részt majd az idén meg­rendezendő országos szpartakiádon is, mint megyénk képviselője. EBBŐL A PÉLDÁBÓL Is láthatjuk, mennyire fontos újabb és újabb tehet­ségek bevonása a sportba, különösen most. az olimpia évében. amikor a Szovjetunió v.?~3tte 800 milliós béke­tábor sportolói hitet tesznek a kapita­lista országok becsületes sportolóival együtt Helsinkiben a béke nagy ügye mellett s kifejezik akaratukat. mint ahogy Farkas Mihály honvédelmi mi­niszter elvtárs mondotta; ..A világ if­júsága ne csatatereken, lövészárkok­ban. hanem a sport nagy nemzetközi és kulturális találkozóin mérje össze képességeit. ezzel erősítve a békét és a népek közötti barátságot.” SZABAD NÓGRÁD MDP Nógrádmeqyei Pártbizottsáqánatt lapja Felelős kiadó: NAGY KÁLMÁN Szerkesztöséa *s kiadóhivatal: Salgótarján. Rákóczi-u 92. Telefon; szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30 Előfizetési díj: egy hóra 3.50 Ft. negyed- évre 10.50 Ft. félévre 21.— Ft egy évre 42.— forint. Szikra Lapnyomda. Bpest. Jözsef-krt 5 Felelős vezető: Kulcsár Mihály ; A Teherfuvar Vállalat gépkocsivezetői I JOGOSÍTVÁNNYAL RENDELKEZŐ, JÓZAN ÉLETET ÉLŐ GÉPKOCSIVEZETŐKET í AZONNALI BELÉPÉSRE FELVESZ a salgótarjáni, j valamint a balassagyarmati telephelyre. í Felvétetnek továbbá szerelő szakmunkások cs segédmunkások. FELVÉTELRE JELENTKEZNI LEHET Írásban, önéletrajz mellett Egri Teherautófuvarozási Vállalat, Eger, címen. csatolása ■ ■ ■ ■ ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom