Szabad Nógrád, 1952. június (8. évfolyam, 45-52. szám)

1952-06-14 / 48. szám

2 1952 JÚNIUS 14. SZABAD TVOGBaD (Folytatás az első oldalról) Hányás, Mizserfa, Mátrnnovák . . A béketalálkozó küldöttei beszámolóinak tapasztalatai A iárási tanács küldöttje, — akt dél­A KANYASI vállalatnál 113 dol­gozó tett felajánlást összesen 31 folyó­méter kihajtására. A műszakiakkal karöltve megfogadták, hogy a harma­dik negyedévi tervüket 105 százalékra teljesítik. A MENKESI vállalat dolgozói közül 244 fő tett felajánlást, összes válla­lásuk 811 tonna tervenfelüli szén. A KISTERENYEI vállalatnál össze­sen 1078 dolgozó vállalt szocialista kötelezettséget. Augusztus 20-ra ösz- szesen 1417 tonna tervenfelüli szén ki­termelését vállalták. A MIZSERFAI vállalatnál 784 fő. összesen 2200 tonnái tervenfelüli szén kitermelését fogadtai meg. Ezenkívül anyagtakarékosságra 320, a munka­fegyelem és a 480 perc kihasználá­sára pedig 550 dolgozó tett- fogadal­mat. Áprilisi és májusi sorozatos igazo­latlan hiányzásaik miatt a salgótarjáni járásbíróság június 6-án vonta felelős­ségre Tőzsér gyurka István, Pópity Gyula, ifj. Kovács József, a mizserfai szénbányák és Csikós Mária, a mátra- nováki szénbányák munkavállalóit. A bíróság mind a négy vádlottat bűnösnek mondotta ki ai tervgazdálko­dást veszélyeztető bűntettért és ezért Tőzsér gyurka Istvánt 3, Pópity Gyu­lát 4, ifj. Kovács Józsefet 5, és Csikós Máriát 3 hónapi javító-nevelő mun­kára ítélte, A javító-nevelő munka tar­tama alatt a fent nevezettek a kisza­A salgótarjáni 63/1. építőipari válla, lat dolgozói harcolnak tervük teljesíté­séért, a munkaidő 100 százalékos ki­használásáért De vannak olyan dol­gozók, akik akadályozzák a többi be­csületes dolgozó munkatársukat tervük teljesítésében. Míg a többi dolgozó igyekszik minden percet kihasz a termelés érdekében, ez idő alatt Oláh Olga, Lipták Matild és két segéd­munkás társa állandón a szórakozás­ról beszélgetnek. Munkahelyükre szom­baton rendszeresen nem mennek be. hi­A MATRANOVAKI vállalatnál 1101 dolgozó felajánlása 2348 tonna ter- venfelüii szén kitermelésének felel meg. A TIRIBESI vállalat ezideig 64 szá­zalékra teljesítette előirányzatát. Fo­gadalmuk szerint a hónap végére 90 százalékra emelik teljesítményüket. A ZAGYVA! vállalat dolgozói közül 194 fő tett felajánlást. Az összes vál­lalásuk 1775 tonna tervenfelüli szén kitermelését jelenti. A SALGÖ-RÖNAI vállalatnál 162 dolgozó összesen 244 tonna terven­felüli szén kitermelésére tett fogadal­mat. A NAGYBATONYI vállalatnál 862 fő tett felajánlást, amely összesen 2768 tonna tervenfelüli szén kiterme­lését jelenti. bott munkát 15—20 százalékkal csök­kentett munkabér mellett kötelesek el­végezni. A bíróság megítélése szerint a vád­lottak fenti cselekményüket nem kár­tevő célzattal követték el. hanem an­nak egyedüli oka a kellő szocialista öntudat hiánya volt. Mivel a népi de­mokratikus ítélkezés célja elsősor ban a megtévedt dolgozók nevelése, a vádlottakat börtönbüntetés helyett ja­vító-nevelő munkára ítélte, abban a feltevésben, hdgiy a jövőben megjavulva, kellő szocialista öntudattá;!, becsületes dolgozókhoz méltóan fognak részt- venni a termelőmunkában. vatkoznak arra, hogy este táncolni mennek. Hétfői hiányzás után másnap reggel azt felelik, hogy vasárnap tán­colni voltak és nagyon kimerültek. Ezért nem tudtak bemenni előző nap munkába. A vállalat dolgozói ne tűrjék egyes dolgozók fegyelmezetlenségét, a válla­lat vezetősége pedig vonja felelősségre azokat, akik a termelést akadályozzák, a munkafegyelmet lazítják. STURMAN JÓZSEF levelező. 200 dolgozó paraszt a beszámolón Cserhátsurányban Több mint 200 dolgozó paraszt hall­gatta meg vasárnap délután Cserhát- surányban a béketalálkozó küldötté­nek. Leszák Pálnak a beszámolóját. Leszák elvtárs elmondotta, hogy a ta­nácskozás résztvevői mind megfogad­ták, ezentúl még jobb munkával erő­sítik hazánkat. Elmondta, hogy Gser- háísurány eddig sem maradt le, de az imperializmus egyre elszántabb hábo­rús készülődése, az egész világ dol­gozóinak hábo-rúellenes harca arra kell kötelezze a község do'gozóit, hogy még jobb munkával, az állam iránta kötelezettség minden vonalon való teljesítésével igyekezzenek a köz­séget a legjobb békeharcos községgé emelni. A község békebizottsága igen ko­moly munkát végzett, nagymértékben megerősödött a béketalálkozóra ké- szii've. Uj tagokkal frissítették fel a békebizottságot, a kisgyűléseken a község sok dolgozója tett felajánlást. A békebizottság jó felvilágosító mun­kájának az eredménye, különösen a békebegyüjtési íréten nyilvánult meg. A község ezen a héten kimagasló eredményt ért el a begyűjtésben. A békebizottság a béketalálkczó óta is tartott kisgyűlést, csoportos beszél­getéseket, egy percre sem hagyják abba a felvilágosító munkát. Ennek eredménye, hogy a félévi adóbefizetési tervüknek, amelyet a béketalálkozó napjáig még csak 80 százalékig telje­sítették, azóta 100 százalékon felül tettek eleget. A békebizottság azért tudta a mun­káját így megjavítani, mert segítsé­get kapott az MNDSZ-től és a DISZ- tő'. Az MNDSZ-asszonyok és a DISZ- fiatalok a békebizottsággal egvütt vé­geznek felvilágosító munkát, ismerte­tik a bel- és külpolitikai eseményeket, az amerikaj imperialsták aljas gaztet­teit, a világ dolgozóinak egyre erő­södő harcát, így segítik a pártszerve­zet és a tanács előtt álló feladatok teljesítését. A nagylóci pártszervezet segítse a békebizottság munkáját Nagylóc községben nem sok válto­zást hozott a békebizottság munkájá­ban a béketalálkozóra való készülődés. A község dolgozóit nem tudják úgy mozgósítani a kisgyűlésekre. egy-egy nagyobb békemegmozdglásra, mint ahogyan feladata lenne a bókebizott- ságna-k. A küldöttbeszámoló gyűlésen is mindössze 25—30-an jelentek meg. Hadra Ferenc, a békebizottság titkára nem végez rossz munkát. Mint az iskola igazgatója, úgy irányítja a ne­velő testület munkáját, hogy az ifjú­ság szocialista nevelése biztosítva le­gyen. Az iskolai békebizottság munká­ját is ő irányítja és az ifjúság lelkes részvétele minden munkában azt bizo­nyítja, jói vezeti őket. A szülői munka- közösség jó munkája is nagyrészt neki köszönhető. A falu dolgozói a szülői munkaközösség elnökét, Túrái Jánosné dolgozó paraszlasszonyt vá­lasztották küldöttnek a béketalálko­zóra. Az. hogy a békebizottság mégsem tud eredményt elérni, munkáját nem tudta megjavítani, inkább annak kö­vetkezménye, hogy maga a pártszer­vezet és a tömegszervezetek nem so­kat törődnek ezzel a munkával. Hadra elvlárs már többször kérte, szervezzék át a békebizottságot, válasszanak a békebizottság titkárául becsületes, jól dolgozó parasztembert, akinek társa­dalmi munkaként a békebizottság veze­tése lenne a feladata. Ennek ellenére a pártszervezet felületesen kezelte ezt a fontos kérdést. Helytelen, hogy mindössze egv pár dolgozót vonnak be a felada­tok elvégzésébe, egy-egyre annyi munka jut, hogy azt nem képes jól elvégezni. A békebizottság, hiányos munkájának is az az oka. hogy Hadra elvtársat leköti a nevelői munka és más társa­dalmi feladat. Mint szemináriumi elő­adó igen jó munkát végzett, de a békebizottsággal már nem tudott kel­lően foglakozni. Megnehezíti egy-egy gyűlés eredményes megtartását, hogy későn tudják meg, a felsőbb szervek melvik napon tervezik. A küldöttbeszámoló gyűlés is azért nem sikerült, mert nem volt idő annak gondos előkészítésére. A dolgozók közgazdasági középisko­lája az 1952—53 tanévben már mint közgazdasági technikum — ipari tago­zattal — működik és három évig tart. Ez kifejezetten szakismerteket nyújt a tervgazdálkodáshoz. Az alapos szak­képzés a hallgatókat alkalmassá teszi önálió munkaterületek elfoglalására és az cqvc <rmi továbbtanulásra. Súly­ponti tárgyak: számvitel, üzemi terv- gazdasági ismeretek, statisztika, poli­tikai gazdaságtan, technológia, áruis­meret. A dolgozók elfoglaltsága miatt a ta­nítás hetenként négy napon át a késé dé utáni órákban történik. A dolgozók­nak otthoni tanulásra kevés idejük előtt érkezett a községbe — adta tud- tukra, hogv estére keil megtartani a gyűlést, Nyári dologidőben semmi esetre sem lehet félnap alatt tudtára adni a község lakosságának a gyűlés időpontját, mivel a békebizottsági ta­gok és aktívák, a népnevelők maguk is kinn vannak a mezőn. Javítsanak a gyűlések szervezésén a szécsényi járásban A szécsényi járásban igen felülete­sen kezelték a küldöítbeszámo'.ö gyű­lések előkészítését. Sem a iárási béke- felelős. sem a iárási pártbizottság nem fordítottak elég gondot a gyűlé­sek gondos megszervezésére. A iárási békeje'.elős feladata volt, hogy minden községbe a gyűlés napjára kiküldjön valakit a gyűlés előkészítésére. Arról azonban elfeledkeztek, hogy erre még télen is kevéf egy nap, nem még nyáron, amikor a dolgozók legnagyobb része kinn van a mezőn. A gyűlések így csak azokban a községekben si­kerültek. hallgatta meg sok dolgozó a küldött beszámolóiát és szóltak hozzá, ahol nem a kitűzött időpontban tar­tották meg a gyűlést, hanem saját be­látásuk szerint. Nógrádszakalba szombaton délután 2 órakor ment ki a járási tanács kül­dötte, hogy előkészítse a gyűlést. Dudás elvtárs, a község békeküldötte — igen helyesen — nem egyezett ebbe bele. A gyűlést vasárnapra halasztót- léik el, amikor kb. 200 dolgozó hall­gatta meg nagy érdeklődéssel a be­számolót. Ilyen rendelkezésekkel tehát maga a járási pártbizottság és a járási tanács felelős do'gozója egyszerűen lehetet­lenné teszik, hogy a községekben jó népnevelő munkával készítsék elő a békegyűléseket. van, a fejlett tanítás, módszer azon­ban az anyagnak túlnyomórészt az órán való elsajátítását teszi lehetővé. A végzett dolgozók könyvelői, statisz- tikusi, tervezői, közgazdasági képesítő oklevelet kapnak. Eddig a dolgozó parasztsáq köré­ből aránylag kevesen jelentkeztek a do'gozók közgazdasági technikumára, igen fontos népgazdasági érdek, hogy a következő 1952—53. tanévben az üzemi és hivatali dolqozók meUett mi­nél több dolgozó paraszt kezdje meg középiskolai tanulmányait, A jelentkezőket az iskola igazgató­sága (Salgótarján, Bem-u. 4.) beiratásra előjegyzi. Javító-nevelőmunka a munkafegyelem megsértése miatt A munkafegyelem lazítói a salgótarjáni építőipari vállalatnál Minél több dolgozó paraszt jelentkezzen a dolgozók közgazdasági középiskolájába Duclos elvtárs, amikor a vizsgálóbíró június 7-én ki­hallgatta, felemelt fővel jelentette ki: „Azért üldöznek bennün­ket, mert kommunisták vagyunk, mert a háború ellen va­gyunk. Azért sújt íe ránk, Maurice Thorez pártjának harco­saira a megtorlás, mert a nép jogait védjük.” Duclos elvtárs­nak ez a kijelentése újból aláhúzza, hogy a Francia Kommu­nista Párt_ éppen úgy, ahogy a megszállás alatt a nemzeti felszabadítás pártja volt, most, amikor valamennyi többi párt az amerikai megszállók akaratának engedelmeskedik, most Franciaország függetlenségének pártja. Az amerikai imperialis­ták terjeszkedő politikájuk érdekében fel akarják áldozni az országot. Jelenlétük veszélyt jelent Franciaország számára, mert francia főidőn akarnak háborút viselni, mert 'készek ott min­dent rombadönteni. Ez ellen harcol a Francia Kommuista Párt! Harcol az Eszakatlanti Egyezmény ellen, rámutatott a Marshall-terv jellegére, felszóilltőtta a népet, hogy egyesítse erőit és egységesen harcoljon a békéért. A francia nép követi nagy pártját Ezt bizonyítja, hogy az 1951. június 17-én lefolyt parlamenti választások folyamán a Kommunista Párt Francia- ország legnagyobb pártja lett, több mint 5 millió szavazatot kapott. A választások eredményei komoly akadályokat gördí­tettek a háborús uszítok útjába, annak ellenére, hogy a példátla­nul gyalázatos új választási törvény több tucat mandátumtól fosztotta meg a pártot. A párt hősies harca keresztezi'az új háború előkészítőinek terveit- Ezért folyamodtak tehát olyan nyíltan fasiszta intézke­désekhez, mint Duclos és Stil elvtársak letartóztatása, a fran­cia békeharcosok üüldözése. A francia munkásosztály gúzsba­kötését, az ország fasizálódását pedig nem annyira a francia burzsoázia hajtja végre,— amely inkább eszköze ennek — ha­nem az amerikai imperialisták. Az dmerikai ,,védnökségből", amelyet a francia burzsoá lapok olLan nagy igyekezettel nép­szerűsítettek — nem az ország megvédése, hanem a francia burzsoázia, elsősorban pedig ez amerikai imperialisták háborús érdekének megvédése bontakozott ki. „A franciák láthatják. — frtg egyik cikkében Duclos elvtárs — hogy az amerikaiak, akik azzal az ürüggyel rendezkednek be nálunk, hogy meg­akarnak védeni bennünket egy nem-létező fenyegetés elten, felállítják hadianyagraktáraikat, beszállásolják helyőrségeiket, elkergetik katonáinkat a francia kaszárnyákból, hogy azokat ők vegyék birtokukba, elfoglalják repülőtereinket, hogy azokat a francia adófizetők pénzéből bővítsék és korszerűsítsék és straté­giai utakat építenek a mi költségünkre. Az amerikaiak Francia- országot katonai támaszpontjukká alakítják át." Érdemes közelebbről megvizsgálni, hogy az amerikai Imperialisták hogyan alakítják,át Franciaországot európai gyar­matukká. Az egyik reakciós angol lap már 1949-ben megje­gyezte: „Franciaország lesz a szárazföldi védelem (?) gerincé­nek kulcsa." Az amerikaiak vezérkari kodétól hadianya,grak- tárakig mindent létesítenek Franciaországban. Az amerikai imperialisták szívósan törekednek arra, hogv Franciaország területét az új világháború felvonulási területévé, lakosságát pedig ágyútöltelékké változtassák. A francia kormány több. mintád támaszpont felállítására egyezett meg az amerikaiakkal Ez a szám azonban napról napra növekszik. Az amerikai kor­mány pedig az elmúlt év 10 hónapja alatt mintegy 1 milliárd dollárt fektetett a németországi szövetséges csapatok felé irá­nyuló haditápvonalak kiépítésére A nagyobb francia városokban ma már mindenütt fe.lel hetők az emerikai tiszti gépkocsik és sok-sok szállodát a meg­szálló csapatok tisztjei számára foglalták le- A Párizstól 60 meg, hogy azok a nagy szállodák, amelyebben a háború alatt a nácik laktak, most amerikai tisztek tanyája. Párizs egyik legszebb terét, a Place Vendome teret jóformán az amerikai gazdasági szervek, monopóliumok és újságok franciaországi kirendeltségei tartják megszállva. Közép-Franciaországban Loiret-megye az egyik leg­jobban megszállt terület. A megye székhelyén, a történelmi ha gyományaira büszke városban. Orléans-ban, rendezték be az úgynevezett Európai Parancsnokság Hadtápvonala főhadiszállá­sát. A főhadiszállást a heidelbergi főparancsnoksággal 56 tele­fonvonal köti össze. Külön vonalak vezetnek a többi, ameriikaiaK által megszállt francia városokba és 9 párizsi különvonal áll rendelkezésükre- A város melletti rendezöpályaudvaron amerikai főnökség irányítja a hadianyagszerelvényeket a nyugati partvidék, illetve Néfneíország felé. Az egyik legjobban megszált vidéki francia város Chateauroux. Ügy tűnik, mintha a város az 1944-es időkben a fronttól nem messze lévő hadtápvonal lenne- A 40.000 lakosú várost mintegy 5000 amerikai katona szállta meg. Lefoglalták a legszebb épületeket, és ami elmaradhatat­Franciaország - az amerikai imperialisták hadfeivonulási területe kilométerre délkeletre fekvő Fontainebleau tilos területté vált, amióta a híres kastélyokat Montgomery tábornok vezérkara foglalta le. A kastélyáról és erdejéről híres Saint Germain-en- Laye mellett, az h-ennemonti uradalom területén a francia kormány felépítette a szövetséges erők európai főhadiszállását. Magában Párizsban az amerikai és katonai szervek több mint 400 épületet foglaltak el. A főváros lakói keserűen állapítják CAA9ATOK »ILOSTSBUl-CtCK »* KUOlADaAUTA» TflCP »^OlMvUETM NAGY ÁTVONULÁSI ÚTVONAL NYUGAT-NÍMCTCRSZÁe eelé lan az amerikai megszállástól, megnyitották a lokálokat, éjszakai mulatókat. A nagy francia kikötöket is megszállták az amerikaiak. Cherbourgból naponta sok-sok vagon hadianyag gördül az or­szág belterülete felé. Jellemző, hogy például a nantes-ii . ki­kötőt is csak engedéllyel lehet megtekinteni, tehát a franciák nem rendelkezhetnek szabadon saját országukban. A délnyu­gatfranciaországi kikötők is mind amerikai ha-dibázisok. Innen indulnak ki átlószerűen a Németország felé vezető után­pótlási vonalak. Ezen a vonalon indulnak el az amerikai sze­relvények és karavánok. A mofcdonyveziető és a fűtő melleit géppisztolyos francia rohamrendőrök állnak. ’ A vonat előtt magányos mozdony megy. amely elhárítja az esetleges szabo­tázst. Az amerikaiak tehát ebben is megegyeznek a nácikkal, mert azok is hasonló, rendkívül óvatossági intézkedésekkel védték szerelvényeiket. Az amerikaiak az egész francia Ri­viérán a legjobban felszerelt kikötőket, a legszebb lakó­házakat, szállodákat lefoglalták. Számos repülőteret is lefoglaltak az amerikai imperialis­ták- Elűzik a parasztokat földjeikről, a dúsantermő gabona- földeket elrabolják. De nemcsak ezt teszik, hanem odáig men­tek el, hogy Hoéricourt falut teljesen lerombolták, repülőtér építése céljából. Emellett számos helyen hadianyagrakt^rakat építenek. A Le Poteau nevű táborban, amelynek területe 27 kilométer, 50.000 tonna hadianyag van fel raktározva. Közép- Franciaorsz ágban, Limoges környékén van a méry-i tábor, ahol több. mint egymillió liter benzint halmoztak fel. Ezek osak kiragadott példák. De a francia nép helyzeté­hez tudni kell még azt, hogy az amerikaiak egyáltalán nem biznak a csatlós francia kormányban. Nemcsak megvetik és lenézik a franciákat, nemcsak kizavarják őket lakásukból, de nyíltam kijelentik, hogy a hadsereg biztonságának megőrzésére hivatott hírhedt Military Police — az amerikai katonai rend­őrség —■ az országban kitörő zavargás esetén gyorsan a Iran cia rendőrség és katonaság segítségére siethet. Hogy mennyire nem biznak a franciákban^ arra jellemző példa, hogy amíg valamennyi külföldi ország párizsi követsége előtt francia rendőrök állnak őrt, az amerikai nagykövetség vasrácsos ka­puja előtt géppisztolyos amerikai MP-k „vigyáznak a rendre." A jobboldali szociáldemokraták, akik oly nagy igye­kezettel egyengetik a fasizmus útját Franciaországban, hű ki­szolgálói az amerikai megszállóknak. Jules Moch, aki az ame­rikai háborús gyújtogatok e-gyik leghűbb kiszolgálója a fran­cia jobboldali szociáldemokrata vezetők között, azzal a kérés­sel fordult az amerikai imperialistákhoz, hogy nagyobb meny- nyiségű hadianyagot küldjenek Franciaországnak. A jobb­oldali szociáldemokratáik járultak hozzá, hogy a hódítók min­den csatazaj, minden invázió nélkül csendesen, szinte lábujj- hegyen lopózzana'í be Franciaországba, és hatalmas, pókháló módjára vonják be az országot. De a francia nép nem kér ebből. Egyre több és több ház falán, kerítésén jelenik meg a Nyugat-Európában már oly jól ismert jelmondat: „Ami. go home!” — „Amerikaiak menjetek haza!” Nem meglepő, hogy a francia népet mély gyűlölet hatja át a yankee megszállók elten. A francia nép tudja, hogy a nagy, békeharcos pártja elten indított amerikai támadás egyben támadás a francia dol­gozók szabadsága, függetlensége és kenyere ellen. A francia nép tovább folytatja harcát a megszállók ellen, a nemzet! függetlehsávért. amely elválaszthatatlan a békéért és a na­gyobb darab kenyérért folytatott harctól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom