Szabad Nógrád, 1952. május (8. évfolyam, 36-44. szám)

1952-05-24 / 42. szám

4 szarai) 1052 május 24. Levelezőink portyázása a borsosberényi állami gazdaságban Az alábbi cikk Balogh Pál, az új­majori kísérje.i gazdaság vezető je Csábi István, a magyamándor! ál­lami gazdaság vezetője — lapunk le­velezői — a Szabad Nógrád munka­társa jelentése alapján, valamint a Járási pártbizottság mezőgazdasági o-iztály vezetőjének közreműködésével készült A szocializmus építésének idősza­kában különösen nagy feladat hárul ál­lami gazdaságainkra. Állami gazda­ságainkat úgy kell fejlesztenünk, hogy mind a gépesítés, mind az élenjáró szovjet agrotechnikai eljárások beve­zetésében és ami ebből adódik, a ma­gas terméseredmények elérésében ter­melőszövetkezeteink előtt járjanak. Feladatuk példájukkal igazolni: a szo- cia'ista .nagyüzem a paraszti felemel­kedés egyedüli útja, hogy az egyéni­leg dolgozó paraszt megértse: a szö­vetkezetben a helye. Nagy feladat hárul állami gazdasá­gainkra azért is, mert a termelőszö­vetkezet munkája is nagymértékben az állami gazdaságoktól függ: a termelő- szövetkezetek gyors fejlesztéséhez jó­minőségű vetőmagra és kivá'ó minő­ségű tenyészállatokra van szükség és ezt a termelőszövetkezetek az állami gazdaságoktól várják. Rákosi elvtárs a járási, titkárok országos értekezletén az állami gazdaságok feladatairól szólva ezeket mondta: ......az állami gazda­s ágnak mint a mozdonynak kellene maga után húznia az egész szocialista mezőgazdaságot”. Röviden szólva, az állami gazda­ságok feladata: a példamutatás. Ha a fenti irányelvek alapján néz­zük a borsosberényi állami gazdaság munkáját, megállapíthatjuk, igen ko­moly eredményeket értekei. Különösen az élenjáró szovjet agrotechnikai mód­szerek bevezetéséért és meghonoso­dásáért végeztek jó munkát. 30 holdon a jarovizált tavaszbúzát kereszf&oro- san vetették. Ugyancsak keresztsoro- san vétettek 100 hold árpát, 40 hold zabot. A kukoricát négyzetesen vetet­ték, a cukorrépát „csokros” művelés­sel dolgozzák meg. Az állami gazda­ság mintaszerűen megszervezte a bor­jak mesterséges nevelését. A sertésál­lomány fejlesztését is gonddal vég­zik. Szabad szállást építettek a fiad- zás előtt álló anyakocáknak és több mint 500 malacuknak. (De hiba, hogy a beteg malacokat nem különítik el az egészségesektől.) E gondos munka eredménye, hogy fiaztatási tervüket is túlteljesítették. A gépesítés terén is értek el eredményeket. A gépeit úgy alakították át, hogy a munka na­gyobbik részét ne kézimunkával, ha­nem gépekkel végezzék. Az utóbbi idő­ben beállott szokatlan hűvös idő ellen is felvették a harcot. Füsttel védekez­tek ellene, nehogy a hűvös idő kárt okozzon a gyümölcsösben. A vezetés eredménye az is. hogy élnek az adott lehetőségekkel és öntevékenyen saját erejükből 6zénporos égetéssel biztosít­ják a gazdaság fejlesztéséhez szüksé­ges téglanrennyiséget. Az elért eredmények ellenére a bor­sosberényi állami gazdaság csak fél­gőzzel dolgozik, nem tölti be a már említett mozdony szerepét. A legfőbb hiányosság abból adódik, hogy a gazdaság vezetői nem törődtek kellő időben a gazdaság nagy földterülete példás megmunkálásához szükséges munkaerőről. A munkaerőszükségletnek mindössze 70 százaléka van biztosítva. A mun­kaerőhiány ha ezidáig nem is okozott különösebb bajt — nagy veszélyt rejt magában. A Horpács község határá­ban lévő cukorrépa és borsótábla is igazolja, sürgősen hozzá kell fogni és meg kell gyorsítani a növényápolási munkát. A "növényed kultúrállapota igen rossz. A cukorrépát már koráb­ban sarabolni kellett volna, hogy a föld nedvességtartalmát a lehetőségek­hez mérten visszatartsák és a hajszál- csőnyílásokat elzárják, A munkaeröszüteségief biztosítható, és minden eszközzel biztosítani is kell. Segítik e feladat végrehajtásában a gazdaság vezetőit az utóbbi időben megjelent határozatok. Az új norma bevezetése teljes mértékben érdekeltté teszi a dolgozókat a termelésben, a munka lelkiismeretes elvégzésében. Jól keresnek az állami gazdaságok dolgo­zói. Szabó János időszaki munkás l_u- cernakaszállsban 283. százalékot ért el. — Ezért napi fizetése 110 forint. Boda József tehenész áprilisi tervét jelentősen túlteljesítette. Jutalomként 40 liter tejet kapott. Ezzel kell te­hát agitálni és. biztosítva lesz a szük­séges munkaerő. Boda József jó munkát végez a tejtermelés fokozásáért, de nagyon sok még a teqnivaló. hogy valamennyi te­henész jó munkát végezzen. A gazda­ság tehenészetében igen alacsony a fejési átlag: mindössze 8.1 liter. A szovjet fejési módszerrel, az egyedi takarmányozás pontos betartásával és jobb takarmá nyozással a fejési átlagot tíz literre, sőt még magasabbra is lehetne emelni A munkaerőbiztosításnál felmerül, hogy a gazdaság meglévő munkaere­jével többet kell foglalkozni. A mun­kásszálló megépítése fontos, de ebben még nem merülhet ki a dolgozókkal való foglalkozás. A szállást olyanná kell tenni, hogy az otthonos legyen a dolgozók számára, és pótolja a csa­ládi otthon melegét. Az állami gazda­ság meglévő dolgozóitól a gazdaság vezetőinek jobban meg kell köve­telni a fegyelmet. Ha a szép szó nem használ, más eszközökhöz kell nyúlni. A munkafegyelem megszilárdí­tásáért nem tett meg mindent a gazdaság vezetősége. Csósza Irén és Varga Anna borsosberényi lakosok a1 gazdaság állandó munkásai voltak, önkényesen otthagyták a munkát, a vámosmikolai építkezéshez mentek dol­gozni. Több mint 2 hónapja már, hogv munkájukat otthagyták és bár törvény mondja ki, hogy a munkahe­lyüket változtató dolgozókat meg kell büntetni — mindmáig semmi sem tör­tént. A két fegyelmezetlen dolgozó el­távozását — miután a gazdaság ve­zetősége határozottan nem lépett fel ellenük — mások is követték. Ezért elsősorban Raj elvtársat, a gazdaság igazgatóját terheli a felelősség. A munkaerőszükséglet biztosítása érdeké- ben azonban igen helyes és példamu­tató az a kezdeményezés, amit a gazdaság vezetői indítottak. A gazda­ság kommunista vezetői ígéretet tet­tek, hogy feleségüket is bevonják a munkába, hogy 9 nővényápolási munkákat idő­ben elvégezhessék. Feltétlen helyes, ha az időszaki munkásak egy részét egyénileg dolgozó parasztok közül biztosítják, hogy azok a gazdaságban végzett munkájukon keresztül is meg­győződhessenek a nagyüzemi gazdál­kodás előnyeiről. A fenti hibák, hiányosságok nagy­részt abból erednek, hogy a gazdaság pártszervezete a sok munkára való hi­vatkozással teljesen elhanyagolta a pártépítö munkát, azt a munkát, ami egyet jelent a gazdaság erősítésével. A pártoktatást teljesen elhanyagol­ták, az üzem kommunistáit nem hív­ják rendszeresen össze, nem beszélik meg a legfőbb problémákat és ebbői adódó feladataikat. Ha a pártszervezet megjavítja mun­káját, ha a kommunista dolgozók pél­damutatóan kiveszik részüket a ter­melésből, ha a gazdaságban megszi­lárdul az egyszemélyi felelős vezetés, akkor a munkájukat gátló akadályo­kat könnyen elháríthatnák és a felada­tok kilenctized részét már megoldott­nak lehet tekinteni. Feltétlen szükséges, hogy a gazda­ság munkáját példamutatóan végez­hesse el, a munkaerőszükséglet bizto­sítása1, a munka magasabb fokú meg­szervezése úgy, hogv az aratás be­következésével ne álljon be fennaka­dás a .növényápolási munkákban. Ezért már most előre gondoskodjanak a gépek üzemképességéről. Csak ígv érhető el. hogy a borsos­berényi állami gazdaság betölthesse a mocdony szerepét és erejéhez mérten kedvezően befolyásolja mezőgazdasá­gunk szocialista átszervezésének üte­mét. A FÉMGYŰJTÉS SIKERÉÉRT Nógrádmegyei DISZ-bizoltság jelentése A vasárnapi fémgyűjtés! munkára megyénk területen 12 350 fiatalt moz­gósítunk. Kiemelkedő a sa'gótarjánl városi bizottság vállalása, ame’y 3030 fiata't mozgósít. NÓGRÁDMEGYEI DISZ- BIZOTTSAG A honvédség és a szövetkezeti dolgozók eredményei Dejtáron ' Dejtár község igen le van maradva a fémbegyiijtésben. Eddigi kiértékelés szerint 7-ek voltunk a járásban. Ezen javítani akartunk, ezért elhatároztuk, hogy vasárnap fémgyüjtő napot tar­tunk. Reggel röpgyülésen beszéltük meg, hogyan lehetne eredményeseb­ben végezni a munkát, eddigi egyhely­ben topogásunkon javítani. Ezen a röpgyülésen résztvett Fejes István hadnagy elvtárs is. aki megígérte, hogy a honvédség is belekapcsolódik ebbe a munkába. Ezt az ígéretet azonnal telt követte és ennek nem­sokkal később már 8 mázsa összegyűj­tött jém volt az eredménye. Ezt a szép eredményt látva,. a földműves- szövetkezet föboltjának do'gozói is elindultak. Feldíszített szekérrel ház- ró'-házra jártunk és 6 óra alaít 14 mázsa hulladékot gyűjtöttünk. A falu­nak az egyötödét tudtuk lejárni, de megfogad'uk, hogy állandó, folya­matos munkával az egész faluból ösz- szegyüjtünk minden hulladékot. Nem állunk meg, am':g azt nem haltjuk, hogy elsők lettünk. De még azután sem, mert akkor, az első hely megtar­tásáért küzdünk tovább. Ezúton is köszönetét mondunk a honvédségnek, hogy bennünket, szö­vetkezeti dolgozókat személyes és lelkesítő példamutatásukkal hozzáse­gítettek ilyen szép eredményhez. EARNER JÓZSEF bolt kezelő. A II C osztály a verseny élén a gépipari technikumban Nagy lelkesedéssel vesz részt a fémgyűjtésben a tanulóifjúság. A sal­gótarjáni 10. számú gépipari techni­kum tanulói már a fémgyüjtő hónap kezdetén igen élénk versenymozgalmat indítottak el. A 3 első osztály kölcsö­nösen k:hívta egymást versenyre, de ugyanezt tette,« a 3 másodikos év­folyam tanulói is. Ezenkívül még az egyes gyűjtő csoportok között is kibont taikozott a verseny. Már az első na­Naponta nyolc vonat indul Salgótarjánból Budapestre Az új nyári menetrendben ismét lé­nyegesen javult a Salgótarján—BudapeK közötti vonatkbzíekcdés. Salgótarjánból Budapestre 0.4S-kor. 5.03 kor, 5.55-kor (gyorsmotor), 6.18-kor (átszállással), 8.45-kor (átszállással, csak munkana­pokon), 12.43-kor (sebesvonati csatla­kozással), 15.30 kor (átszá'lássál), 18.25- kor (Hatvanban gyorsvonati csatlako­zás) indulnak vonatok. Ezenkívül 7.25- kor, 16.25-kor (csak munkanapokon) és 23.15 kor indu'nak vonatok Pásztóig. Miskolc felé a gyorsvonathoz, a 6.18-kor, a 12.43-kor, a 1ff.25-kor és 21.18 kor induló vonatokhoz van köz­vetlen csatlakozás. Budapestről Salgótarján fe'é 6.23-kor (gyorsvonati csatlakozással), 13.20-kor (átszállással), 14.25-kor (sebesvonati pókban felfigyellek a dolgozók lelkes és odaadó munkájukra. Megkérdezték a tanulókat, mi az oka annak, hogy ilyen szívesen veszik ki részüket ebből a munkából. Az egyik osztály DIS7- titkára erre a kérdésre azt váaszolta, hogy ők, akik technikusnak készül­nek, fémiparunk továbbfejlesztése lesz az élethivatásuk, még jobban tisztában vannak azzal, mennyi nyersanyagra van szüksége iparunknak. Május 19-én értékeltük a verseny állását és a következőket alapítottuk meg. Az osztályok közötti versenyben a 11. C. osztály érté el eddig a leg­jobb eredményt, 255 mázsát. A hárem elsőoszlály között megindult verseny­ben pedig az I. C. osztály vezet 142 mázsás eredménnyel, Az egyes cso­portok közül különösen jó eredményt értek el Kecskés Jánost, Smellkó Ferenc, Lakatos Rezső II. B. osztályos tanulók, valamint Laczkó Sándor, Rácz Mária, Szegedi Katalin és Szilágyi Tibor I. C. osztályos tanulók. VAS FERENC műhelyoktató. A DISZ-szervezetek jobban vegyék ki részüket a gyűjtésből Megállapítható, hogy a legjobb munKát a fémgyűjtés sikere érdeké­ben általában az úttörők ve'gzik. A legtöbb községben begyűjtési napot tartottak vasárnap. Nagybátonyban azonban a vasár­napi gyűjtés érdekében semmit sem tettek sem a szövetkezetnél, sem a tanácsnál. Itt az úttörők és a DISZ sem vette ki részét ebből a munkából. Hugyagon egyáltalán nem kapcsolódott bele a DISZ a íémgyüjtési munkába. 17-ig az úttörők és a szövetkezet dolgozói már 40 mázsa vashulladékot gyűjtöt­tek. A honvédség tagjai egyetlen nap alatt 10 mázsát gyűjtöttek össze. A vasárnapi fémgyűjtésé napon a szövet­kezet dolgozói további 8 mázsás ered­ményt értek el. Általában az a tapasztalat, hogy vasárnap a megye területén na­gyon kevés helyen vette ki részét a fémgyűjtésből a DISZ-ifjóság. Mihálygergén azonban kimagas,ió ered­ményt érlek el, mert a DISZ-tífkálr volt a begyűjtés vezetője és jó mun­kájuknak köszönhető, hogy a község vasból és fémből 120 százalékra telje­sítette tervét. csatlakozással), 18.10 kor (gyorsmotor), 18.33-kor (gyorsvonati csatlakozással) és 20.28 kor átszállással indulnak vonatok. Hatvanbél Salgótarján felé 3.05-kor, 5.18-kor (csak munkanapokon), 6.40- kor, Pásztoréi pedig 5.09 kor, 13.33-kor, valamint 20.23-kor (csak munkanapo­kon) indulnak vonatok. Meg kell Jegyezni, hogy a gyorsvonat szombaton este nem indul Budapestről, így vasárnap reggel sem Salgótarjánból. Ez elég helytelen intézkedés — és sűr- gős módosításra szorul — hiszen a szombati napon mindig fokozódik a forgalom, nem is beszélve Salgótarján rohamos fejlődéséről, a hétvégi ki­rándulásokra és sportrendezvényekre utazók nagy számáréi. Könyvtármozgalmunk fejlődésének segítője A könyvtármozgalom további fejlő­dése szempontjából igen nagy jelentő ségű a minisztertanács határozata, amelyet a könyvtárak fejlesztéséről hozott. E szerint a határozat szerint minden könyvkölcsönzéssel foglalkozó nyilvános tömegkönyvtár a tanácsok ellenőrzése alá került. 1952 szempiem- ber 15-ig nyilvántartásba vétel céljá­ból minden tömegkönyvtárait be kell jelenteni a területileg illetékes járási tanácsnak. Ez az intézkedés azt mu­tatja, hogy pártunk és kormányunk milyen nagy jelentőséget tulajdonít ku'rurális fejlődésünk szempontjából ai könyvtárak munkájának. Mint ahogy az egész országban, úgy megyénkben is óriási fejlődést ériünk el a könyvtármunka, terén, fölszabadu­lásunk óta. Amíg 1950 végén mind­össze egv körzeti könyvtár látta el a megve könyvtármozga'mának irányítá­sát és szervezését, 1951-ben már két. körzeti könyvtár segítette a népkönyv­tárak munkáját. amelyek számát 145-re emeltük. 1950-ben a körzeti könyvtár mindössze 1900 könyvvel rendelkezett. Ez 1951 év végé:g 28.000-re emelkedett. 1950 ben még csak 1200 állandó olvasót tartottunk nyilván, ma már 9000 állandó olvasó ismerkedik meg. az élenjáró szovjet irodalom remekeivel, a régi haladó, az új magyar írók és a világ haladó írói­nak munkáival. 1951-ben könyvtáraink mintegy 86.000 könyvet kö'csönöztek •ki. Révai elvtárs megállapítását, hogy „a magyar nép olvasó néppé vá't” bi­zonyítja' az, hogy egyre több dolgozó válik állandó olvasójává könyvtáratok­nak. Míg ez év első hónapjában 1L287 könvvet kölcsönöztek ki nép­könyvtárainkból, a harmadik hónapban már 14.404-et. A könyvek iránt fokoztádó érdeklő­dést bizonyítja a,z is, hogy egyre több dolgozó vesz részt a könyvankétokon. Ma már a könyv mindennapos segítő­társává vált dolgozó népünknek. A ro­hamos fejlődés, az olvasótábor hatal­mas növekedése, tette szükségessé, hogy ez a nagyfontosságú határozat létrejöjjön. Ezzel a könyvllrak mun­kája szervezettebbé válik. A határo­zat megtisztelő feladatot, egyben nagy felelősséget ró a helyi tanácsok,ra. Ök lesznek a könyvtárak gazdái és olyan gazdáivá ke’l válniok, hogy ne csak egyes községekben legyen jó a könvv- tármunka, növekedjen az olvasók tá­bora, hanem ott is. ahol ezt eddig el­hanyagollak. Például Drégelypalán- kon már két év óta c=ak 24 olvasója van a könyvtárnak. Nógrádiakéiban még a téli hónapokban is csak 4—5-tel szaparodott az olvasók száma. Egy- házasdengelegen és Nagybárkányban szinte semllven könyvtármunka nincs. A jövőben a határozat szerint sek ellenőrizni és támogatni a köny tárak munkáját, a könyvek forgs mának növekedését az olvasók ia nyelnek kielégítését. A helyi tanácsok kötelesek fog!? kozni az illetékességi területükön I vő könyvtárak anyagi szükségleteiről (megfelelő helyiségről, berendezésről, fűtésről stb) a könyvállomány fejlesz­téséről, az e ronqyolódott könyvek újrakö léséről és a könyvtáros állá­sok betöltéséről. Gondoskodnia kell arról, hogy az állami könyvtárakban a hivatásos könyvtárosok száma arányban le­gyen az elvégzendő feladattal. A könyvtáraknak az újonnan megjelenő könyvekkel történő ellátása a nép- nvjveéfl minlrz'er által megadott irányelvek alapján az Állami Könyv­terjesztő Vállalat feladata. A könyv­tárak könyvellátásának biztosítása céljából az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat keretén belül „könyv,áre;látó”-t szervez, A könyvtárosképzes továbbfejlesz­tése érdekében a jelen'egi pedagógiai főiskola könyvtáros szakán az esti és lave'ező tagozat mellett ebben az évben meg kell indítani a nappali t*- qczaiot”. Ez a határozat bizonyíték arra, hogy nagyjelentőségű feladat, amivel kor­mányunk a tanácsokat megbízza és ha a tanácsok felismerik, hogy fel­adataikat csak művelt, felvilágosult a politikai kérdésekben tisztánlátó dolgozókkal tudják megvalósítani, ak­kor lelkiismeretesen fogják ezt a ha­tározatot végrehajtani. Ez a határozat törvény a tanácsok számára és ennek végrehajtása alól nem lehet kibújni azzal, hogy nincsen idő még a könw- tárak munkájával is törődni. Azzal, hogy a tanácsok lesznek a könyvtárak gazdái a könyvtárak murfkáia 6zerve- zetebbé fog válni, gyorsabban fejlődik, magasabb színvonalat ér eh Ha a ta­nácsok jó gazdái lesznek a könyvtá­raknak. megszűnik az az állapot, hogsy_ — mint sok helyen — megvannak a~ könyvek a könyvtárak po'cain. de nem olvassák őket, mint például Mátrave- rehélyben. A határozat kimondja, hogy „meg kell teremteni az állami könyvtárak egységes rendszerét, amely biztosítja a tudományos könyvtárak tapasztalatát és segítsé­gét a városi, községi szakszervezeti és szövetkezeti könyvtárak számára. Az 1951-cs év végéig m nden megyé­ben a megyei tanács intézményeként megyei, és 1932-től kezdődően 1954 végéig minden járásban a járási ta­nács intézményeként járási könyv­tárat ke I szervezni. A megyei és járási könyviárak feladata, a köz­vetlen könyvtári tevékenység mellett a városi és községi könyvtárak rend­szeres szakmai és módszertani irá­nyítása és támogatása, a szakszer, vezeti könyvtárak részére kellő se- gilség biztosítása.” Mindez nagy segítséget fog jelenteni a könyvtármunka továbbfejlesztésére. A tanácsoknak azonban az eddigiek­nél komolyabban ke,’I gondoskodniok arról, hogv a könyvtárosképző tanfo­lyamokra olyan hallgatókat' küldjenek, akik szeretik a könyvei, akiknél meg van a biztosíték arra, hogv a tanfo­lyamról kikerülve ió! fogjak végezni könyvtárosi munkájukat. Hatalmas fegyver a dolgozók kezé­ben a könyv. Minél jobban végzik a tanácsok, a könyvtárak azt a szép fel­adatot, hogy növeljék az olvasók tá­borát, annál könnyebb lesz a népünk előtt álló feladatok megvalósítása, a szocializmus felépítése. »» »» »» »» »»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»»» »» »»»»»»»» »»»»»» SPORT SOROKBAN VIVAS A salgótarjáni Vasas rendezte meg az országos III, oszt. férfi és női tőr­versenyt, 23 női és 27 férfiversenyző részvéteiével. Nők közül 1. Ágoston (Misk. Lokomotiv) 7 győzelem, 2. Vari (Szegedi Lók.), 3. Vajda (Szegedi Lók.). Férfiaknál; 1. Tasnádi (Bp. Vasas) 7 győzelem, 2. Tari (Szegedi Lok.l, 3. Vajda (Szeged! Lók.). Férfiaknál: li Tas­nádi (Bp. Vasas) 7 győzelem, 2. Sági (Szolnoki Lokomotiv), 3. Rimor (Bp. Elektromos). LABDARÚGÁS Az olimpiára készülő magyar labda­rúgó válogatott Moszkvába utazott. Szombaton délután a moszkvai Dinamó- stadionban mér; össze erejét Moszkva válogatottjával. A mérkőzés iránt óriási az érdeklődés. A magyar sportolóknak igen nagy tekintélye van Moszkvában, így érthető, hogy ezt a találkozást mil­liók szeretnék látni. Ez a szovjet meg­hívás igen nagy megtiszteltetés a ma­gyar labdarúgók számára, — amely a haladó világ fővárosába vitte el a ma gyár labdarúgók legjobbjait, hogy itt készülhessenek fe| a közelgő olimpiai mérkőzésre. « Salg. Vasas—Budapesti VSK bainoki mérkőzésre kerül sor vasárnap a Saig. Bányász-pályán. Közel egyforma erős­ségű csapatok talá'kozöja lesz ez, hi­szen a bainoki táblázaton Is egymás mellett foglal helyet a két csapat. Kis- arányú hazai győzelmet várunk a mér­kőzésen. MEGYEI BAJNOKSÁGÉRT: Baglyas—Zp. Építők, Bgyarmati MÁV —St. Vasas II. St. Tűzhelygyár—Mnovák, Kisterenve—St. Bányász II." St. Dózsa— St. Építők, Karancsalja—Nagybátony, St. Üveggyár—Pásztó. SZABAD NÓGRAD MDP Nógrádmegyei Pártbizottsáqának lapja Felelős kiadó: NAGY KALMAN Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salqótarján, Rákóczl-u. 92. Telefon; szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Előfizetési díj: egy hóra 3.50 Ft. negyed évre 10.50 Ft félévre 21.— Ft egy évre 42.— forint Szikra Lapnyomda, Bpest, József-krt 5 i Felelő* nyomdavezető; Kulcsár Mihály A RÁDIÓMŰSORÁBÓL állandó hétköznapi MÜSORSZÁMOK: Kossuth rádió: 5.00: Hang'emezek. —* 5.20; Hírek, lapszemle. — 5.40: Hang­lemezek — 6.00: Falurádió. — 6.30: Hanglemezek. — 6.45: Hírek. — 7.45: Lapszemle. — 7.55: Műsorismertetés. — 8.05; Hanglemezek. — 12.00: Hírek. — Hangos Újság. — 14.00: Időjárás. — 16.20: Iskolások rádiója. — 17.00: Hí­rek. — 20.00; Hangos Újság. — 22.00; Hírek, sport. — 24.00: Hírek. Peiőfi-rádió: 6.00: Hanglemezek. — 6.35: Termelési hírek. — 6.45: Jóreg. geit, gyerekek' — 7.30: Hang.emezek.— 10.00: Hírek. — 17.30: Hírek. — 19.15: Sportnegyedóra. MÁJUS 24, SZOMBAT Kossuth rádió: 11.30: A győzelem út­ja. Irodalmi összeállítás. — 13.00: Szó­rakoztató zene. — 14.30: Családi ügy. összeállílás a Krokodilból. — 15.45: Ál­lami vállalatok hírei. — 16.10: Szovjet napok — szovjet emberek. — 18.00: Falurádió. — 18.30: Szív küldi szívnek szívesen. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. — 21.30: Gyermekekről szeretnék szólni. Peiőfi-rádió: 8.00: Operettzene. — 9.45: Görög gyermekek műsora. — 10.5Ö: Operarészle ek. — 15.00: Dicső­ség a munka. — 16.00; Zenei újság. — 16.35; Közgazdasági negyedóra. — 16.50. Szív ikíildl szívnek szíveden. — 17.40j Zenés posta. — 18.40; Tánczene. — 22.00; Tavaszi muzsika. MÁJUS 25, VASÁRNAP Kossuth-rádló: 9.00; Egy falu — egy nóta. — 10.00; Zenés vasárnap délelőtt. — 11.00; A magyar rádió békeműsora. — 14.15; Táncdalok. — 16.00: A Szov­jetunió szocialista mezőgazdasága. — 17.40; Kincses kalendárium. — 20.20; Hangverseny. — 22.20; Tánczene. Petőfi-rádió: 10.15; Orosz és szovjet dalok. — 11.00; Miska bácsi lemezes­ládája. — 11.35; Bányászműsor. — 14.0Ö; Budapest hangversenytermeiből. — 15.00; Tudományos fejtörő negyed­óra. — 15.45; A Tartós békéért népi demokráciáért című lap ismer etése. — 16.40; Szív kü'di szívnek szívesen. — 18.40; Vidám Vásár. — 22.10; Chopin­ül ű vek. Vesz mindennemű tejipari berende­zési tárgyat, fölözőgépet, pasztőrt, hő­cserélőt, tejtartályt. sajtüstöt, kom­presszort, sajtkádat a Nógrádmegyei Tejipari Vállalat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom