Szabad Nógrád, 1952. május (8. évfolyam, 36-44. szám)

1952-05-07 / 37. szám

jTilág proletárjai egyesüljetek I SZABOD NÓGRÍID r 40 éves a Pravda Szakszervezeteink soronlévő feladatai a tervek mindennapi teljesítésében Hozzászólások a munkafegyelem kérdéséhez J NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vili. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 1952 MÁJUS 7. Történelmi évforduló Használjuk ki jobban a gépeket A tűzhelygyárban 550 órára emelik a gépek kihasználási idejét Mi, a Salgótarjáni Vasöntöde- és Tűzhelygyár dolgozói csatlakozunk a DIMÁVAG Gépgyár dolgozóinak kez- deményezéséhfez, a gépek jobb kihasz­nálásának érdekében. Megvizsgáltuk 2 üzemünk területén a. gépek - kihasz­nálásának fokát és megállapítottuk, hogy nálunk is komoly lehetőségei vannak az 550 órás gépkihasználási mozgalomhoz való csatlakozáshoz. Az öntöde II. dolgozói és műveze­tői vállalták, hogy az eddigi 416 órás gépkihasználási időt június 15-ig 550 óra átlagos kihasználásra fokozzák. Ezt úgy érik el, hogy az üzemet a Az acélgyári karbantartó gyárrészleg jár az élen a gépek jobb kihasználásában A Salgótarjáni Acélárugyárban is csatlakoztak a DIMAVAG Gépgyár dolgozóinak 550 órás havi gépkihasz­nálási mozgalmához. A dolgozók közül már többen felkeresték a vállalat­vezetőséget a mozgalomba való be­kapcsolódás érdekében. A pártvezefőség a vállalatvezető- séggél' egyetemben teljes egészében magáévá tette a dolgozóktól jövő kívánalmakat és minden segítséget Harcban a második negyedévi tervért Megyénk bányászai W2'4 százalékra teljesífetfék az április havi tervet jelenlegi 2 műszak helyett 3 mű­szakra állítják- be. megelőző karban­tartással a gépek üzemközbeni javítási idejét csökkentik, külön öntőcsoportot szerveznek meg és a munkafegyelem megerősítésével a teljes 480. percet kihasználják. Az esztergályos rezsi üzemben' 2 esztergapadot 3 műszak beállításával és a felfogási idő felére csökkentésé­vel 550 órás átlagban használjuk ki. Kovács Ernőné párttitkár Merlák Mihály Kovács János UB-titkár igazgató megad, hogy a gépek kihasználásának fokozását megoldják. Egyes gyárrészlegek vezetői már kísérleteket is tettek az újszerű és jó kihasználható gépeken. A mozgalom­ban a karbantartó gyárrészleg dolgo­zói járnak az élen. akik az üzemveze­tőséggel együtt 550—600 órás válla­lások kivitelezését tervezik. A karban­tartó gyárrészleg példáját követni fogják a gyár többi üzemei is. * 11 jus 1-i verseny befejezése után ünnepi gyűlésre jöttek össze a bánya leszálló­jánál. Ott volt közöttük Nagypécskői József és csapata, atnely elsőnek ke­rült ki ebbőj a versenyből. Jó. munkál végzett a Nagypécskői csapat és bol­dog örömmel álltak dolgozótársaik előtt, amikor Balázs' elvtárs vállala­tunk termelési osztályvezetője Gecse Pálnak, Nagypécskői Józsefnek, Vanó Pálnak, Lászlók Istvánnak. Szíjgyártó Ferencnek és Paluch Józsefnek át­nyújtotta a sztahanovista oklevelet. A csapat tagjain látni lehetetett, hogy örülnek a kitüntetésnek és látják, hogy 68.000 téglát gyártottak terven felül a szécsényi téglagyár dolgozói A szécsényi téglagyár dolgozói má­jus 1 tiszteletére tett felajánlásukat túlteljesítették. Felajánlásunk az volt, hogy az április havi nyers téglagyár­tási tervünket 10 százalékkal túltelje­sítjük. Ezzel szemben április hónapban 11 százalékos többtermelést értünk el. Április hónapban előirányzatunkon felül 68.000 darab kisméretű téglát gyártot­\i állami fegyelem lazításáért bűnvádi eljárás indult a volt kozárdi tanácselnök ellen Megyénk ipari üzemeiben nagy tehetőségek vannak a gépek kihasz nálásának fokozására. Gerő elvtárs január 12-én a gazdasági vezétpk aktíva-ülésén a gépek jobb kihaszná­lásáról úgy beszélt, mint a termelés és a termelékenység további foko­zásának egyik legfontosabb tartalé­káról. A DIMÁVAG Gépgyár kezdemé­nyezőként lépett fel és elsőnek tett fogadalmat a rendelkezésükre álló gépek jobb kihasználására. E nagy- jelentőségű kezdeményezést a Szabad Nép tudomására hozta az ország összes üzemeinek és országszerte megindult a havi 550 órás gépki­használási mozgalomhoz való csat­lakozás. A mi megyénk műszaki vezetői azonban nem tanulmányozzák eléggé pártunk központi lapját és így az élenjáró gyárak és üzemek példáját nem ismerik. Ezt igazolja az, hogy a DIMÁVAG Gépgyár kezdeményezé­sének harmadik napján is ismeretlen volt a Tűzhelygyár és Acélárugyár műszáki dolgozói előtt az 550 órás mozgalom. A Zagyvapálfalvai Bányagépqyár- ban és még több üzemünkben hagy lehetőségek vannak a gépek üzemel­tetési idejének növelésére. Komo­lyabb intézkedések azonban még sehol sem történtek. Az üzemi pártszervezetek vezetői hívják fel a műszaki dolgozók fi­gyelmét a Szabad Nép fokozottabb tanulmányozására hogy az élenjáró példákat alkalmazva, korszerűbb irá­nyítás mellett, még sikeresebb har­cot tudjanak vívni az 1952 tervév maradéktalan teljesítéséért. nem hiábavaló a több szén kitermelé­séért folytatott küzdelmük. A versenyben elért eredményükért Humeni János, Tari Ferenc és a 20 éves Berzák .J- r.re sztahanovista jel­vényt kapott. Enhek a csapatnak Ko­vács ifj. József kitüntetett sztahano­vista vájár a vezetője. Jelenleg 1952 december havi tervükön dolgoznak. Jó munkát végzett Forgácslejtős minden dolgozója. Ezt igazolja az a zászló, amelyet a versenyben nyer­tünk és az a felirat van rajta, hogy „a legjobb eredményt elérő üzem". E zászló még fokozottabb munkára ser­kenti dolgozóinkat:f ezért most egysé­gesen indultak harcba a II. negyedévi terv túlteljesítéséért." tünk, hogy ezzel segítsük népgazda­ságunk további megerősödését és lehe­tőséget nyújtsunk arra, hogy megyénk minden községében iskolák, óvodákt kultúrotthonók és munkáslakások épül­jenek és tegyék boldoggá a bányák, gyárak és mezőgazdaság dolgozóinak életét. Czobor Pál szécsényi téglagyár üzemi partlitkára. tési kötelezettségét 20 százalékra tel­jesítette. Juhász Ferenc csa’ádja és rokonai részére a törvény megkerülésé­vel vágási engedélyt adott ki. Ezzel hozzájárult az állami fegyelem lazí­tásához és jogtalan előnyöket biztosí­tott magának. Hét évve! ezelőtt, 1945. május 8-án tűzte ki a Szovjet Hadsereg Berlin felett a győzelmi zászlót. A szovjet nép és fegyveres erői a nagy Sztálin vezetésével teljes győzelmet arattak az ellenség felett. A háború bebizonyította Lenin-Sztálin pártjának hatalmas szervezőerejét, amely eggyé ková­csolta a Szovjetunió dolgozóit a fasizmus elleni, a népek szabadsá­gáért és győzelméért vívott harcra. Mint Sztálin elvtársnak a szovjet néphez iatézett 1945 május 9-i szó­zata megállapította: „A Hazánk szabadságáért és függetlenségéért hozott sok nagy áldozat, a háború folyamán népünk által átélt mér­hetetlen nélkülözés és szenvedés, a haza oltárán áldozatul hozott meg­feszített munka a hátországban és a fronton — mindez nem voll hiábavaló, mindezt az ellenség fe­lett aratott teljes győzelem koro­názta”, A szovjet nép győzelme bebizo­nyította a szovjet társadalmi rend­szer és államforma fölényét a ka­pitalista rendszerrel szemben. A népek egyenjogúságát és barátságát hirdető szovjet világ győzedelmes­kedett a fasizmus, a háború, a pusztítás erői felett. A második világháború győzelme — valóra- vá'totta Sztálin elvtársnak még 1934-ben mondott szavait: ,Aligha fér hozzá kétség, hogy a második, Szovjetunió elleni háború a táma­dók teljes vereségére, Európa és Ázsia .számos országában forra­dalomra, s ez országok burzsoá- földesúri kormányainak megsemmi­sítésére fog vezetni." Valóban egész sor ország szakadt ki az imperia­lizmus láncolatából, amelyeknek népei a demokrácia, a szocializmus zászlaja alá álltak — köztük ha­zánk is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom — amely a kapitaliz­mus világrendszerének első áttörése volt. az imperialista kapitalizmus belső ellentmondásainak további éleződését hozta magával. A .máso­dik világháború az egyre gyengülő és veszettebbé váló világimperia­lizmus második súlyos csapása volt. Az Októberi Forradalom ered­ményeképpen létrejött a Szovjet­unió, s most már a munkások szerte a világon láthatták, hogy a szocializmus nemcsak álom, hanem egy országban meg is valósult. A szocializmus országa nyitott utat a dolgozó parasztság felemelkedésére és a Szovjetunió eredményeiből merítettek erőt fölszabadító har­cukhoz az elnyomott gyarmati népek. Az első világháború és az ezt követő, most már általánossá lett gazdasági válságok minden terhét a dolgozó nép vállaira rakták a tőkések. Az első világháború után a győztes hatalmak újra felosztották egymás között a világot és kétsze­res terhét raktak a legyőzöttekre. Már akkor nem volt kétséges, hogy a legyőzőiteket megszégyenítő béke- szerződés elleni gyűlölet előbb­utóbb utat tör magának. A kettős teher a legyőzött népeket meggyőzte arról, hogy számukra csak a hazai burzsoázia megdöntése, a proletár­hatalom megteremtése hoz válto­zást. De»a győztesek, az angol és amerikai tőkések minden erejüket latbavetették, hogy . a jobboldali szociáldemokrácia segítségével le­törjék a forradalmi mozgalmakat. Ismeretes, hogyan történt ez Magyarországon, majd Olaszor­szágban. Amidőn látták, hogy a német ■ nagytőkések és junkerek hatalmukat a régi módszerrel meg­őrizni már nem tudják, uralomra segítették Hitlert, egyengették a fasizmus útját és kétségtelenné tették egy újabb világháború létre­jöttét, amely nemcsak a világ­piacok újrafelosztásáért folyt, hanem egyúttal és elsősorban az első szo­cialista állam, a Szovjetunió ellen irányult. Hogy a két világháború között mégis olyan hosszú idő telt el, elsősorban a lenini-sztálini po­litikának köszönhető. A Szovjetunió a két világháború között a béke megőrzésén fáradozott, nem kímélte erejét, minden alkalmat megra­gadott, ahol a béke ügyéért tenni kellett valamit, a sztálini ötéves tervek pedig megsokszorozták a szovjetország gazdasági és poli­tikai erejét. A két világháború között egy­mást követték a válságok, illetve állandósult a kapitalista világ vál­sága. Az elnyomott gyarmati or­szágok kommunista pártjai maguk köré kezdték tömöríteni nemcsak z proletáriátust, hanem a kiszipolyo­zott parasztság millióit is. A tőkés országokban kihasználatlanul áll­tak a gépek, milliók-tízmilliók ten­gődtek munka nélkül. Csak egy ipar, a hadi ipar mutatott állandó fellendülést. A nagy, 1929-es gazdasági világ­válságot megelőző stabilizáció már háborúval volt terhes. A bekövet­kező válság pedig meggyorsította a háborúban résztvett országok gazdaságának hadiútra terelését, amely végeredményben a második világháborúhoz vezetett. A második világháború eredmé­nyei mindenki előtt ismeretesek. A győzelem napja óta 7 esztendő telt el. Ezalatt a 7 esztendő alatt a -Szovjetunió begyógyította a sebe­ket, s ma már a kommunizmus alapjainak lerakását végzi. Az angol-amerikai imperialisták azon­ban a kapitalizmus egyre élesedő ellentmondásából új világháborúban keresnek kiutat és a világ fölötti uralom megszerzésére törekednek. A második világháború óta azonban kénytelenek voltak a világkapita­lizmus harmadik súlyos csapását elszenvedni. A kínai nép a Szovjet­unió baráti segítségével lerázta magáról az imperialista igát és a béke és a szocializmus táborába lé­pett. „Ez világtörténelmi jelentő­ségű győzelem, mely az emberi haladás legnagyobb lépése az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és a fasizmus szétverése óta." A béke és a hala­dás táborának másik nagy győzelme a Német Demokratikus Köztársaság létrejötte, amely egyik legbiztatóbb előfeltétele az egységes, demokra­tikus Németország megteremtésé­nek. „A Szovjetunió győzelmet ün­nepel, jóllehet — nem szándékozik, sem szétdarabolni sem megsemmi­síteni Németországot” — szögezte le már 1945-ben is Sztálin elvtárs. De azok, akik Hitler gyászos örö­kébe léptek, az angol-amerikai tő­kések nem valósítják meg a Német­ország egységesítéséről és demo­kratizálásáról szóló potsdami ha­tározatot. Helyette nyiltan végre­hajtják Nyugat-Németország fel­fegyverzését és arról beszélnek, hogy egy esetleges harmadik világ­háborúban elsősorban a Hitler tá­bornokai által kiképzett és vezetett nyugat-német hadseregre számíta­nak. Azonban a német nép és a világ népei, különösen akik ki­mondhatatlanul sokat szenvedtek a német fasiszta rablóktól a második világháborúban, erélyesen követelik egy egységes, a német nép által választott kormány megalakítását. A világ békéjéért harcoló népek Sztálin elvtárstól tanulták meg, hogy egy ilyen egységes, békesze- rető Németország kizárja egy újabb vérontás lehetőségét Európában. Az eszüket vesztett háborús uszítok, a háború előkészítéséről Koreában áttértek a fegyveres in­tervencióra, sőt a világtörténelem­ben példa nélkül álló leggyalázato­A nógiádi szénbányászati tröszt az 1952 II. negyedév első hónapjában, áp­rilisban 102.4 százalékra teljesítette havi tervelőirányzatát. Április hónap­ban Kányás kivételével- a tröszt min­den vállalata teljesítette havi tervét. Legjobb eredményt a mizserfai vállalat érte el, 106.5 százalékos eredményével. Utána a kisterenyei vállalat következik 105.4, a mátranováki 104.3, a rónai 103.2, a zagyvái 103.1, a nagybátonyi 102.5, a ménkesi 100.1, a tiribesi válla­lat, amely 100 százalékra teljesítette havi tervét. Az elért sikerekhez hozzájárult, hogy a tröszthöz tartozó vállalatok közül közel 8800 dolgozó tett kötelezettség­vállalást május 1 tiszteletére, A fel­ajánlások teljesítéséért folytatott harc­ban a mizserfai vállalat dolgozói 1954 tonna szenet adtak terven felül. Mátranovák.. dolgozói 1232, a kistere­nyei . pedig 1193 tonna terven felüli szénnel segítette gyárüzemeink meg­növekedett szénszükségletének kielégí­tését. A május 1-i versenyben a szénbá­nyászati tröszt 5663 dolgozója teljesí­tettel vállalt kötelezettségét. A verseny­ben elért eredmény több dolgozót sztahanovista .szintre emelt. Egy ilyen ünnepségről számol be Budafoki Sán­dor, a forgácsi bányaüzem versenyfele­lőse, amikor a kemény harc után a hős bínyászok átvették kiérdemelt jutalmu­kat, a sztahanovista jelvényt vagy ok­levelet: „Forgács-lejtősakna dolgozói a ma­sabb tettükre, a baktériumháborúra. Ezzel egyidőben fokozzák saját népeik kizsákmányolását, elnyomá­sát, egyre tovább haladnak azon az úton, amely a fasizmushoz, a nyílt terrorhoz vezet. A Szovjetunió és a világ munkásosztálya elleni impe­rialista cselszövések egyik lánc­szeme Tito és áruló bandájának uralomrajuttatása, akiknek a meg­tévesztés, a tömegek megcsalása a kenyerük. Tito és áruló bandája Jugoszláviát két és fél év alatt át­lökte az imperialisták oldalára, oda. ahol áruló vezetőik, már régen állot­tak. De nem kétséges, hogy a jugo­szláv hazafiak hárca Titóék ellen előbb, vagy utpbb, de biztosan Tito és bandája mégsemmisítésével vég­ződik. Mindezek a^fényfek’ szoros tarto­zékai egy harmadik világháború Juhász Ferenc, Kozárd község volt tanácselnöke ellen bűnvádi eljárás in­dult, mert a begyűjtési törvényt nem hajtotta végre, és munkájával akadá- dályozta, hogy a község dolgozói ha­táridőre eleget tegyenek kötelességük­nek. A község első negyedévi begyüj­előkészítésének. Azonban, ha az imperialisták végkép erre az útra fognak lépni, tapasztalni fogják Malenkov elvtárs megállapításainak helyességét; hogy egy ilyen háború, „már nem egyes kapitalista orszá­gok, hanem az egész világkapita­lizmus sírja lesz.” Ezekben a napokban, amikor a széleskörű békekampányoknak első­rendű jelentőségük van, a mi né­pünk, megyénk dolgozói is tanulva és emlékezve a második világ­háború tapasztalataira és szenvedé­seire, megaláztatásaira, majd a föl-' szabádulásrá, 1 mindén ' erejével helyt áll a békefrant ránkeső szaka­szán. Egyre inkább felismerik dol­gozóink, hogy az egység, a szilárd megingathatatlan kiállás pártunk, kormányunk, Rákosi elvtárs mögött egyik legjobb biztosítéka az impe­rialisták mesterkedéseinek vissza­verésére, erős és független Magyar- ország épíjésének. Ezt bizonyítják a termelési eredmények, ezt bizo­nyítják a május 1-i nagyszabású megmozdulások. Ennek megnyilvá­nulása, amikor dolgozóink harcol­nak a munkafegyelem megszilárdí­tásáért, amikor napról napra túltel­jesítik terveiket, a mezőgazdaság­ban újabb terméseredményekért harcolnak. A fasizmus felett aratott győzelem hetedik évfordulóján Rákosi elvtárs szavaival - élve, me­gyénk dolgozói ígérhetik:- „... lanka- dátlanul, hűen, erőnket nem kímél­ve küzdünk tovább a béke frontján, s mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kell."

Next

/
Oldalképek
Tartalom