Szabad Nógrád, 1952. május (8. évfolyam, 36-44. szám)

1952-05-14 / 39. szám

7 1952 május 14. SZARA.» NOCRAD Új mezőgazdasági gépek Moszkvában nagyszabású kiállításon mutatták be a szovjet ipar leg­újabb típusú mezőgazdasági gépeit, A nemzetközi gazdasági értekezlet rész­vevői is megtekintették a kiállítást és a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a szovjet technika nagyszerű eredményeiről. A képen újtipusú traktorvontatású rigó!-ekét látunk, melyet szőlő- venyige és gyümölcsfacsemeték 60 centiméter mélyen történő elültetésére használnak. A népi demokráciák életéből A .SOLDEK" GÖZÖS ÉS AKIRŐL ELNEVEZTEK. Stanislaw Sojdek a parton áll, s a tengert nézi. A Balti-tenger hullámai ragyogva verik vissza a felhőtlen ég­ről tűző nap sugarait. Hatalmas gőzös közeledik a gdanski kikötő felé. Sta­nislaw most megmozdul, integet a hajó felé és hangosan mondja: — Szervusz druszám! Megint csak találkozunk... Ügy örül a gyönyörű hajónak, mint rég nem látott kedves barátjának. Nem is csoda, hiszen az első hazai gyártmányú lengyel hajó és neki is része volt benne, hogy jóval a határ­idő előtt bocsátották vízre. Néhány évvel ezelőtt történt. Azóta sok hajó épült Gdanskban. Soldek kezében aktatáska van, — tele könyvekkel és rajzokkal A volt munkás most a gdanski Hajóépítő Fő­iskola egyik legkiválóbb hallgatója. A tenger megtanítja az embert ábrán­dozni. Stanislaw a végtelen víztükörre néz, s arra a napra gondolj amikor majd vízrebocsátják az első maga­tervezett hajót­A hajó eltűnik a fok mögött. El­nyújtott dudálása hallatszik. A ten­gerészek üdvözíik a hazai . partokat. Scldek örömrepesve indul a hajó felé. Amikor felmegy a fedélzetre, a ten­gerészek sorra kezetszorítanak vele,' érdeklődnek; hogy megy a tanulás, el­mesélik útiélményeiket. — Igaz is — mondja a második tiszt — üzenetet hoztam számodra ... Az egyik nyugateurópai kikötőben egy rakodómunkás megkérdezte tőlem: — Ki ez a Soldek. akiről az önök hajóját elnevezték? Államférfi? — Nem, — feleltem. — Hadvezér? — Nem — Hát akkor ki? — Munkás. Alig akart hinni a fülének. Sok mindent kérdezett rólad és végül ez zel búcsúzott: — En is munkás vagyok ... most halt meg a lányom, mert nem volt pénzem orvosságra. Mondja ezt el Soldeknek. megérti az üzenetet simítja végig táskáját, könyvek és a rajzok A BOLGÁR MEZÖGAZDASAG gépesítése. Bulgáriában — akárcsak a többi népi demokratikus országban — egyre nagyobb arányokban folyik a mező- gazdaság gépesítése. Ez elsősorban a Szovjetunió baráti segítségének kö­szönhető. Az elmúlt év végéig a Szovjetunió 550 kombájnt, 7314 trak­tort es 3034 traktorhoz kapcsolható mezőgazdasági gépet jutíalotl a bolgár mezőgazdaságnak. Ebben az évben a bolgár mezőgazdaság a Szovjetunióból 1000 nagyteljesítményű traktort. 1000 kombájnt, 2000 traktorekét. 500 cséplő­gépet, 500 újlípusú velőmagtisztitó gépet. 1475 traktorhoz kapcsolható vetőgépet, 375 gyapotvélő gépet, 1570 kukorxamorzsolót és sok más mező- gazdasági gépet kap. A MEZÖGAZDASAG! FELSŐ­OKTATÁS FEJLŐDÉSE LENGYELORSZÁGBAN. A gyorsiramban fejlődő lengyel mezőgazdaságnak egyre több szak­emberre van szüksége. Lengyelország­ban jelenleg a mezőgazdasági felső­oktatás keretében négyszer annyi fia­tal tanul, mint a háború előtt. Ezidö- szerint négy mezőgazdasági főiskola és két egyetemi mezőgazdasági fakul tás működik. A háború előtt Lengyel országban csupán egyetlen mező- gazdasági főiskola volt. Az országban jelenleg 20 mezőgazdaságtudományi tanszék van a háborúelőtti néggyel szemben. Minden mezőgazdasági fő iskolán megszervezték az agrotechni kai és a talajjavítás tanszékét, ahol mezőgazdasági mérnököket képeznek. Ezenkívül felállították a főiskolán halászati- és tejgazdasági tanszékeket is, hogy a hallgatók a második év­folyamtól kezdve egy-egy területre szakosítsák magukat. A mezőgazdasági főiskolák haliga tói az elméleti oktatáson kívül termé­szetesen gyakorlati oktatásban is résztvesznek. A gyakorlati munkát hallgatók a legjobb állami gazdasá­gokban, termelőszövetkezetekben és tudományos intézetekben végzik. hírek NEMREG J4YILT MEG Balassa­gyarmaton 4000 tojást befogadó ké­pességű és a legmodernebb gépekkel felszerelt keltetőállomás. A közel 200.000 forintos beruházást igénylő keltető állomás egy idépy alatt 150.000 naposcsibét képes keltetni. A keltetőállomás dolgozói el6öhetes tojás- berakási tervüket 110 százalékra tel­jesítették. * A SZÉCSÉNYI ÁLLATTENYÉSZ­TÉSI TECHNIKUM TANGAZDASAGA a Szovjetunió élenjáró agro- és zoo- technikai eredményeinek minél szélesebb körben való megismertetése érdekében május 20-án bemutatót rendez. A be­mutató délelőtt 9 órakor kezdődik, ahol a növénytermesztési brigád szervezete, munkája, valamint a takarmányelőké­szítés, az egyedi takarmányozás és a napi háromszori fejés kérdései szere­pelnek. Országos állat- és kirakodóvásár lesz Salgótarjánban május 18 án. vasárnap. A RÉTSÁGI JÁRÁS termelőcso­portjai egymásután teljesítik beadási kötelezettségeiket. \ romhányi vilá­gospusztai tszcs jelenleg 40 darab sertést hizlal, hogy ezen a téren is példát mutasson. A felsöpetényi tszcs tagsága 12 tyúkot ajánlott fel a be­adási kötelezettség teljesítésére. A ■romhányi IIj élet tagsága május 1-ig 1000 darab tojást adott be. s fel­ajánlották, hogy minden család bead egy kotlóslyúkot, s annak megfelelő tojást. megjelent m áj US havi száma, mely­nek tartalmából az alábbi cikkek emel- kednek ki: A Politikai Bizottság határozata a párt­tagság növekedésének, összetételének alakulásáról és a tag- és tagjelölt- felvételi munkáról. Emeljük a párttagság eszmei színvo­nalát és aktivitását! A pártaktíva — a párt vezetőség fontosabb támasza. Uj, nagy feladatok a DISZ szervezetek előtt. A pártoktatási év zéséért. Fokozott Május 22-25 közölt Pécsett rendezik meg az Első Békekölcsön második sorsolását leg­eredményes befeje- munkát politika; felvilágosító a termelőszövetkezetekben! E fontos cikkek mellett még több más időszerű kérdéssel foglalkozik a „Párt­építés” legújabb száma. DOBOZY IMRE „TAVASZI SZÉL** című kisregénye az Országos Béketa­nács kiadásában jelent meg. Dcbozy írása az új utat járó magyar faluról ad hírt. a péterkuti „Vörös hajnal” terme­lőszövetkezet tagjainak dolgos életéről, munkájáról. Hatalmas erő rejlik ezek­ben az emberekben, még a természetet is rendre szoktatják és maguk terve­zik, formálják széppé jövőjüket. Hiába­való a kulákok rágalma, — a falu egyé­nileg dolgozó parasztjai is követik a jó pé!dát, őket ;s meggyőzik az eredmé­nyek és arra az útra irányítják léptei­ket, amelyen a „Vörös hajnal” terme­lőszövetkezet taqiai járnak. Dobozy Imre jól ismerj a magyar fa­lut. A Békebizottságok Kiskönyvtára sorozatban megjelent műve szír tozato.; formában tárja az olvasó elé a falu életét, örömét, problémáit. A bé- kebizotiságok jó! felhaszná:hatják mun­kájukban Dobozy Imre kisregényét, arne'y fejlődő, erősödő tesmielőszövet- kezetj mozgalmunkat erősíti. Május 22—25 között a pécsi Nem­zeti Színházban tartják meg az 1950 szcpiemberében kibocsátott Első Béke­kölcsön második sorsolását. Ezalkalom- mal 95.300 darab nyeremény kerül ki­sorsolásra. Megkezdődik a kő csönök törlesztése is. Névértékben történő visszafizetésre több mint 48.000 darab kötvényt sorsolnak ki. Nyereményekben közel harminckilenc millió forintot, tör eszíés formájában pedig 9.7 mi lió forintot fizet vissza ál­lamunk azoknak a dolgozóknak, akik kölcsönjegy zésükkel hozzájárultak népgazdaságunk erősítéséhez, a béke védelméhez. A sorsolásra kerülő ösz- szeg tehát csaknem 49 mi iió for.ntot tesz ki. A sorsolási tervezetnek megfelelően ezaikalomma! t százezer forintos, 18 ötvenezer forintos. 39 huszonötezer fo­rintos, 95 tízezer forintos, 284 ötezer forintos nagy nyereményt sorsolnak ki. Ezen felül kihúzásra kerü. még 470# ezer forintos, 14.200 ötszáz forintos, 75.963 háromszázforintos nyeremény Több mint 48 ezer kötvényt — nyere­mény és kamatozót — pedig névérték­ben történő visszafizetésre sorolnak ki. Feladataink a bányaüzemek új kollektív szerződésének megkötésében Felszabadulásunk után a dolgozók viszonya megváltozott a termeléshez. A bányák és gyárak államosítása után dolgozóink mind jobban magukénak érezték üzemüket. Ezzel egyidőben azonban pártunk segítségével és út­mutatásával új alapot kapott a gyár és a dolgozók közötti gazdasági vi­szony is. 1945-ben megszületett az el­ső kollektív szerződés. Ez a kollektív szerződés rögzítette a különböző mun­kaágban dolgozók bérkategóriáját. Kötelezőnek mondta ki a különböző munkaágakban elvégzett munkák után járó bérek kifizetését­Ez volt az első lépés, amikor meg­szüntettük a kapitalista rendszer „pofa-szerinti” bérezését. Ebben az időben kemény harcot kellett vívni a még meglévő tőkésekkel, de ugyanígy a jobboldali szociáldemokratákkal is. A későbbiekben, az 1946-ban és 47 ben megkötött kollektív szerződéseknél is kemény harc árán született meg a dol­gozók jogainak megfelelően szőve gé­zéit kollektív szerződés. Az első szocialista jellegű kollektív szerződés 1949 januárjában született meg. Ipari jellege azonban ennek sem domborodott ki megfelelően, mert a lefektetett pontok csak globálisan ha íározták meg az egész ország bánya ipari dolgozóinak jogait és kötelezett­ségeit. Az általános jellegű kollektív szerződés sok esetben nem tükrözte vissza egy-egy üzem adottságait, nem foglalta magába az üzemek dolgozói­nak véleményeit, javaslatait. Mint minden téren, a kollektív szer­ződések elkészítése és megkötése terén is a Szovjetunió tapasztalatai segíte­nek bennünket. Hogv az álta'ános jel­legű pontok megszűnjenek és minden üzem sajátosságainak megfelelően le­gyenek kidolgozva, bányavállalataink most első alkalommal dolgozzák ki az üzemi kolléktív szerződést. Az üzemi kollektiv szerződésnek magába kell foglalnia a dolgozók véleményét, ja­vaslatait, meg kell határoznia a vál­lalatok feladatait. „ dolgozók és a vál­lalat vezetőié között létrejött gazda­sági. társadalmi és kulturális meg­állapodások alapián. Az üzemi kol'.ek tív szerződés mintegy tükörképe í vállalatoknak. Magába foglalja azokat a pontokat, amelyre a vállalatvezető és a dolgozók meghatározott időre kötelezik magukat Az üzemi kollek­tív szerződést a dolgozók nevében í szakszervezeti bizottság köti a vállalat Stanislaw Szeretettel amelyben a vannak.., A KÍNAI NÉPI EGYÜTTES CSEH­SZLOVÁKIÁI SZEREPLÉSE. Május 3-án érkezett Csehszlovákiába a Kínai Népköztársaság ifjúsági mű­vészegyüttese. Az együttes 215 tagból áll, Kína minden tájáról, vannak kö­zöttük Kínában élő más nemzetiségű személvek Is. A kinai művészegyüttes nagy sikerrel szerepelt a múlt évben a III. Ifjúsági Béketalálkozón Berlin­ben és a Magyar Népköztársaság­ban is. A művészegyüttes gazdag műsora keretében többek között évszázados művészi hagyományokat tükröző egész sor népi- és klasszikus táncot ad e ő, amelyek a kínai nép forradalmi és harci eszméit fejezik ki. Meghiúsították a kulák szabotálását Az alvégtől a felvégig villámgyor­san bejárta a hír a dobrudzsai falut. Az emberek csoportokba verődve tár­gyalták az utcákon: ebéd után a Sei- m-enti A4ici-i iskola nagytermében a nép bírósága elé került Diínitru Moise kulák! Dimitru Moise semmiféle aljas mes­terkedéstől sem riadt vissza vagyoná­nak gyarapítása érdekében. Seimenti Mici faluban például megkaparintotta Dinca Ispas özvegyének földjét. Sel­tnem Mari községben pedig még a Duna vizére is igényt tartott földjei mentén. Cernavoda községben több piaci árusító helyet bérelt és „fekete­piaci" áron árusította terményeit. Egyáltalán nem érdekelte az a harc, amelyet a becsületes termelők az árak csökkentéséért és a lej megszilárdítá­sáért folytattak. Este 8 óráig nyitva van a Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vállalat 19. számú (Petőfi-tér sarok) árudája. Ebben az üzletben ugyanazokat az árukat megkaphatja, melyeket a 14. számú (espresso) boltunkban keres. időt nyer az, aki a túlzsúfolt áruda helyett a 19. számú árudában vásárolja meg mindazt, amire szüksége van. Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vallalat ' A dolgozó parasztok ébersége azon­ban leleplezte aljas mesterkedéseit, s most a nép bírósága előtt felel telteiért. A zsúfolásig megtelt teremben az ügyész felolvassa a vádiratot: ..Di­mitru Moise kulák, Seimenti Mici-i il­letőségű, 52 éves. Vagyona: 30 hektár föld, 3 ház, 4 tehén 4 ló, 22 juh. A vád ellene: a tavaszi vetési munkálatok és a begyűjtés szándékos szabolálása." A terhelő bizonyítékok lesujtóak. A kulák zsírpárnás arca elvörösödik, za­varos, ellenséges tekintete ide-oda ugrál. Mézes-mázosan beszél, igyek­szik a hallgatóság körében szánal­mat ébreszteni maga iránt, mint akit „igazságtalanul sújt a végzet’“. Kész megalázkodni könyörögni, sőt sírni is, ha úgv véli, ezzel hatást ér hét el. Hajlandó bármit megfogadni, csak szabadon engedjék. Olyan, nrnt egv sarokba állított vadállat, amely az utolsó menekvési lehetőségre les. — Testvéreim! A rial tan vagyok. Nem ítélhettek el — könyörög sirán­kozó hangon. — Talán elvesztetted a hangod. Moi­se? — hangzik a tépem végéből. —- Már nem emlékszel rá. hogyan szidtad munkásaidat. Akkor bezzeg volt han­god a káromkodáshoz! A kulák hebegve válaszol a bíró kér déseire. — Igen... a tavaszi munkát nem fejeztem be- Nyolc hektáron tavaszi árpái és napraforgót kelteit volna vet­nie ... Elmulasztotta ... össze! 4 hek­táron nem végezte el az őszi vetést... Tovább nem tudja folytatni. A ter­men végigzúg ai felháborodás viha ra ... Egymásután hallgatják ki a tanukat. Gheorghe Ciieaga elmondja, hogy a kulák rendszeresen háborús rémhíre­ket terjeszt, aljas módon rágalmazza a kollektív gaz.daság tagjait és mind­untalan akadályokat gördít munkájuk elé. Nicoiae Bucur dolgozó paraszt jo­gos haragtól fűtött szavakkal mutat rá a kulák embertelen kapzsiságára. Magtárai aszály idején is telve voltak gabonával és a nincstelen embereket kimé'et nélkül kiforgatta vagyonuk ból. Hányán és hányán váltak hajlék­talanokká a kapzsi kulák miatt. Egymásután vonulnak fel a tanuk A kulák epvre inkább megtörik a ter- he'ő bizonyítékok súlya alatt. A teremben egy-egv újabb aljasság ha Határa ismételten felzúg a tömeg és a kulák péidás megbüntetését köve­teli . . . A bíróság kihirdeti a7 ítéletet: „Ti­zenegy évi fegyházA teremben he­lyeslő moraj hallatszik. Most már a kulák szava is megjön. Gyűlölködve káromkodik. A tárgyalás befejeződött. A falu ut­cain kisebb nagyobb csoportok beszél gelnek. A falu dolgozói megkönnyeb­bülten lélegzenek fel: Dimitru Moise az őt megillető helyre kerül. Megfo­gadják. hogv a jövőben még fokozot­tabb éberséggel folytatják a haieot a kulákok leleplezéséért. igazgatójával. A kollektív szerződés aláírása után a szerződésben lefek­tetett pontok törvényerőre emelkednek és azok betartása mind a két léire nézve kötelező. Az üzemi kollektív szerződés ki­dolgozásánál a szakszervezet vezetői aktívaértekezieteken, üzemi értekezle­teken beszélje meg a dolgozók észre­vételeit és javaslatait. Külön-külön minden dolgozótól szóbelileg, vagy írásban kérjék ki a véleményt és eze­ket a javaslatokat a lehetőséghez mér­ten dolgozzák be a kollektív szerző­dés pontjaiba. Felemelt ötéves tervünk megnöve­kedett feladatai megkövetelik, hogy az üzemi szerződések fokozzák a dolgo­zók. az igazgatók és az SZB fele­lősségét az állami tervek teljesítésé­ért, túlteljesítéséért és a munkafegye­lem megszilárdításáért. A nógrádi tröszthöz tarlozó üzemek új, üzemi kollektív szerződésének is a tervek teljesítését és túlteljesítését kell szolgálnia. Ehhez azonban szükséges, hogy dolgozóink — legelsősorban sztahanovistáink —, akik gazdag gya­korlati tapasztalatokkal rendelkeznek, feltárják az üzem szűk keresztmetsze­tét, felszínre hozzák a rejtett tartalé­kokat, de nem utolsósorban csapat­vezetőink, akik egyben felelősek azért, hogy a csapatokon belül mi történik, konkrét javaslatokat tegyenek. Ne le­gyen tehát az üzemnél egy csapat sem, amely meg ne vitatná, hogy mit is jelent az üzemi kollektív szerződés megkötése szocialista hazánk építé­sében, saiát üzemük fejlődésében. Ez azonban akkor lesz eredményes, ha az üzemek dolgozói felmérve a lehető­ségeket. kollektív vállalásokat tesz­nek a tervek teljesítésére, illetve túl­teljesítésére, anyagtakarékosságra, ön­költségcsökkentésre és a munkafegye­lem megszilárdítására. Minden csa­patnál ki kell alakulnia annak a lég­körnek, hogy a csapaton belül nem tűrik a hiányzókat. Ennek kialakítása legelsősorban a csapatvezetők fel­adata. Az üzemi kollektív szerződések tar­talmazzák mindazokat a konkrét in­tézkedéseket. amelyek a dolgozók szo­ciális és kulturális helyzetének javí­tását célozzák. A szerződésben a szak- szervezeti bizottság a dolgozók vélemé­nye alapján meghatározza a szerződés tartamára az általuk kitűzött felada­tokat, ugyanígy a vállalat igazgatója az üzemre vonatkoztatva teszi meg vállalását. Az üzemi kollektív szerződés alap- vetően különbözik a korábban meg­kötött iparági kollektív szerződésektől. Nagyobb felelősség hárul a szak-szer­vezeti bizottságra, a vállalat igazgató­jára, akiknek feladatuk állandóan szemmel kísérni a szerződésben !e- fektetetteket és negyedévenként köte­lesek beszámolni az előírt pontok magvalósításáról. Ez az új forma te­hát nem csupán annyiban különbözik a régitől, hogy azt az illetékes minisz­ter kötötte a szakszervezet vezetőiével, ezt pedig a vállalatvezető az SZB-vel, hanem döntően abban, hogy ennek végrehajtását a dolgozók megfelelően ellenőrizhetik és ez a vállalat dolgo­zóinak problémáit oldja rneg. a dol­gozok érdekvédelmével helyileg, kon­kréten foglalkozik. Az üzemi kollektív szerződés nem vet fel új jogi szabályokat, nem jelent uj bértarifa táblázatot, hanem a vál­lalatok előtt álló feladatok megoldá­sait rögzíti le. Az üzemi kollektív szerződések jó kidolgozásának sikere attól függ. hogy á szakszervezet vezetői és bizalmiai hogyan tudják mozgósítani felvilágo­sító munkával a dolgozókat. Hogyan tudják megmagyarázni, hogy a dolgo­zóknak a- kollektiv szerződés kidolgo­zásában való aktív részvétele, a hiá­nyosságok feltárása és jó javaslatok szerződésbe foglalva jobb munka- körülményekhez vezetnek, elősegítik ötéves tervünk sikeres befejezését és meggyorsítják hazánkban a szocializ­mus felépítését SÁNDOR JÁNOS a bányászszakszervezet területi biz. elnökhelyettese

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom