Szabad Nógrád, 1952. április (8. évfolyam, 27-35. szám)
1952-04-26 / 34. szám
SZARADAORRÁR 1952 április 2fi. Megyei adatok a politikai iskolák számára a „Népgazdaságunk ötéves terve c. anyaghoz Felemelt ötéves tervünket az eevre jobban élesedő nemzetközi helyzetben keit végrehajtanunk, amikor az amerikai imperialisták fokozzák háborús készülődéseiket, amikor Koreában i legbarbárabb eszközök alkalmazásá hoz, a baktériumfegyver használatához folyamodtak. A világ dolgozói a Szovjetunióval az élen — kemény harcot folytatnak az imperialisták agressziója ellen, s ebben a küzdelemben keH nekünk is helytállnunk. Az eddigi eredményeink azt mutatják, hogy Nógrád megye dolgozói mind egységesebben a tervek teljesítésével illetve túlteljesítésével harcolnak a béke megvédéséért. Megyénk — mint a többi más megye is az országban — az elmuit rendszerben a tőkések és íöldesurak kincseskamrája volt. A dolgozók munkájának gyümölcsét a Chorinok, Sztrainyavszkyak, Mocsáryak élvezték. Ma a felszabadult munka öröme tői ti el dolgozóinkat és munkánk gyümö! csét dolgozó népünk élvezi, életünk egyre szebb, jobb s vidámabb lesz. Mi bizonyítja dolgozóink jobb életét, mit adott és mit ad az ötéves tervünk megyénknek? Megyénk területén az elmuit két évben 216 millió forintot ruháztunk be üzemeink korszerűsítésére, munkáslakások építésére, kulturális, s egyéb célokra. Az Acélárugyár korszerűsítésére, 174 munkás lakás építésére több, mint 27 millió forintot ruháztunk be. Felépült a Salgótarjáni Tűzhelygyár korszerű vasöntödéje 10 miilió forintos költséggel, amit már üzembe is helyeztünk. Egyre növekvő iparunknak több szénre van szüksége. Magyarországon a Horthy-rendszerben évente 9.34 millió tonna szenet kapott a magyar ipar, amely szénmennyiséggel a mai szocialista iparunk éhenhalna. ötéves tervünk végére 27 miilió tonna szenet kell termelni, csaknem háromszorosát a háborúelőttinek. Ebben a munkában nagy feladat hárul megyénk bányászaira, hiszen a nógrádi szénmedence az ország szénszükségletének 15—16 százalékát adja. Népi demokráciánk nagy gondot fordít arra, hogy bányászaink munkáját megkönnyítse, hiszen már eddig is a bányák korszerűsítésére, a munkaviszonyok megjavítására több mint 20 milíjp forintot ruháztunk be megyénk tefütetéh. Ff 3 beruházás egyre jobban növekszik. Bányászaink egyre több gépet, íejtőkalapácsot, réselőgépet kapnak. Az elmuit héten Gáti-bárfyán már megkezdte munkáját a szovjet dombas- kombájn is és a jövő' hónapban Tor- dasbányaüzemnél szintén be lesz állítva a szovjet szénikom'bájn, amely könnyebbé, gyorsabbá teszi bányászaink munkáját, ötéves tervünk végére elfogjuk érni, hogy minden négy csille szénből hármat gép termel ki. A bányagépek gyártását segíti elő a Zagyvapálíalvai Bányagépgyár, ahol a szükséges gépek egyrészét készítjük el. Fejlődésünk szempontjából nagy- fontosságú a Balassagyarmaton épülő nyersolajszivattyúgyár építése, s az ötéves terv végére gyárral rendelkező város lesz, ahol jelentősen megnövekedik a munkásosztály száma. Megyénk székhelye. Salgótarján is 6okat változott az utóbbi években és rohamos fejlődésnek indult a város rendezése. Számos nyomortanyát szüntettünk meg, egészséges lakásokat építettünk. Eddig 352 kétszobás, fürdőszobás munkáslakás készült el 18 millió forintos beruházással. A Szi- lárdy-féle volt nyomortanyát eltüntettük és helyébe felépítettük az ország egyik legkorszerűbb megyeházát, ahol a dolgozók ügyét intézik. Megyénkben eddig több mint 2000-re tehető azoknak a lakásoknak a száma, amelyeket eddig építettünk és amelyből 7 olyan községet lehetne felépíteni, mint Rét- ság. Épül megyénk egyik büszkesége a nagybátortyi bányászváros, ahol már eddig 300 új bányászlakást, ezenkívül legényszállót építettünk H) millió forint értékben, ami újabb tanúielét adja a bányászokról való gondoskodásnak. Ötéves tervünk során a falu képe is megváltozik. Eddig! eredményeink is azt mulatják, hogy nagy léptekkel haladunk előre e téren is. Nézzük meg. hogyan nézett ki a falu a Horthy- rendszerben, a felszabadulás előtt, hogyan oszlott meg a földbirtok. 0—5 kh holdig birtokosok száma 21.246 42.456 kh területtel 5—50 kh holdig birtokosok.. száma 15.321 137.889 kh területtel, 50—100 kh holdig birtokosok száma 243 17.310 kh terű lettel, 100—1000 kh holdig birtokosok száma 436 138.383 kh területtel. 1000— 3000 kh holdig birtokosok száma 52 125.565 kh területtel, 3000 felüli kh birtokosok száma 8 41.897 kh területtel. A 100 holdon felüli birtokosok «zárna 496 fó volt. Ezeknek a kezén volt a megye föld területének 60 százaléka. A 40 százalék pedig 36810 fő kezén volt. A fenti példa mutatja, hogy a magyar föld gazdái a földbirtokosok, főpapok, grófok és bankárok voltak, ezeknek a népnyúzóknak, dologtalanoknak biztosított jó életet a dolgozó parasztság munkája. Küzdött, robotolt dolgozó parasztságunk egész nap. egész életén át, mégsem haladt egyről a kettőre. \ felszabadulás után gyökeresen megváltozott a helyzet e téren is. A föld jogos tulajdonosa kezébe, a dől gozó parasztságéba került. S ma már dolgozó parasztságunk egyre nagyobb része pártunk útmutatása alapján mindinkább kezdi megérteni a nagyüzemi társasgazdálkodás előnyét a kisárutermeléssel szemben. A fel emelkedés igazi útját, a tszcs-be való belépést választja. Mindezt bizonyítja a már működő 115 termelőszövetkezeti csoport, 6 szocialista község. Egyre jobban bővül gépállomásaink gépállománya, amely hozzájárul a föld jobb, alaposabb megműveléséhez, a termés- eredmények növeléséhez, a dolgozók munkájának megkönnyítéséhez. Új növényfajtákat termelünk ez évben megyénkben, például 40 holdon gyapotot. Ez hozzájárul ahhoz, hogy textilanyagból is több jusson dolgozóinknak, ugyanakkor újabb csapást mérjünk az ellenségnek arra az állítására, hogy e növényeket csak melegéghajlatú vidéken lehet termelni. Az elmuit rendszerben kevés községben volt villany. Ma már faivaink többségébe bevezettük a fénytadó villanyt, ami növeli a dolgozók kultúráját, többet tettünk e téren aránylag rövid idő alatt, mint az elmuit 50 év alatt a kapitalisták. Eddig 43 község kapott villanyt. 1952-ben újabb 12 kap, ötéves tervünk végére egy község sem lesz villany nélkül. \i elmúlt rendszerben a kultúra, a művelődés csak a kiváltságosak részére volt biztosítva. Hogy milyen körülmények között tanulhattak egykor a szegényebbsorsú egyetemisták, arra példa József Attila, aki nélkülözésében diáknyomorenyhítő akcióhoz kölcsönért folyamodni. Kérését azzal: indokolta hogy mindössze 14 fillérje van és másfél hónapja nincs lakása. A kapi talista országokban ma is így van Nálunk az ötéves terv során 35-ször többet fordítunk felső oktatás fejlesz tésére, mint Horthyék 1933—38-ig. Ugyanakkor Amerikában a költségvetés 80 százalékát fegyverkezésre, kémek és d:verzánsok pénzelésére fordítják ahol az iskolások egyre nagyobb tö meg ben hagyják ott az iskola kapuit. Náiunk a kultúra a dolgozó népé. Kuitúrházat építettünk többek között Nagvbátonyban, Mátranovákon és számos más helyen. Befejezéshez közeledik a salgótarjáni 150 személyes diákotthon, amelyet korszerű berendezéssel további biztosítása lesz gyermekeink fejlődésének Megyénk területé ről 125 diák tanul főiskolán, 1547 pedig középiskolában. Üj iskolát kapott Zagyvapálfaiva 400.000 forintos beruházással. Nagyorosziban a volt földesúri kastélyban 8 tantermes iskola van és számos helyen hoztunk még rendbe iskolákat. Eredményeinket sorolhatnánk tovább. de a számok nem helyettesíthetik azt a valóságot, amely szemünk előtt mu taíkozik meg megyénk területén nap, mint nap. Elért eredményeink, sikereink forrása pártunk irányítása és vezetése, a Szovjetunió állandó segítsége és támogatása, dolgozóink kitartó, példamutató munkája. Kemény akarattal, a kommunisták példamutatásával, a fejlődésünkben mutatkozó nehézségeket ezekután is le tudjuk győzni, Csakis fegyelmezett, jó munkával, a Szovjetunió sokoldalú segítségével, Rákosi elvtárs irányításával tudunk még nagyobb csapást mérni az imperialista háborús evujtogatókra, a hazai ügynökökre, a kulákságra és a klerikális reakcióra, ötéves tervünk a béke terve, s ha cé'kitűzéseinket jól valósítjuk meg. akkor ipari országunk még erősebb lesz, s a háborús gvuj- togatókat teljes fegyverzetbe fogadjuk, s minden kísérletüket, aljas terveiket cs rájában el tudjuk fojtani és meg kénytelen volt az országos magyar tudjuk semmisíteni. Május 1-én nyílik meg a Palóc Múzeum új kiállítása Dolgozó népünk egyre nagyobb követelményeket támaszt múzeumainkkal szemben. Nem elégszik meg azzal, hogy munkáját valamely tárgykör egyszerű vizsgálatára és bemutatására korlátozza. Táj-múzeumainkkal szemben azt az újabb követelményt támasztják, hogy a vidék soronlévő feladatainak propagandistája legyen, aktív harcosa az újnak, a fejlődőnek: a szocialista kultúrának és életmódnak. Ennek megfelelően anyagát sokoldalúan kell bemutatni, az egyes jelenségek fejlődési folyamatának dialektikus feltárásával. A Palóc Múzeumnak a kender feldolgozását bemutató kiállítása ezt a célt már nem szolgálta. Időszerűvé vált, éppen a látogató tömegek kívánságára, hogy a viselet változása mellett olyan anyaggal is bővítse néprajzi kiállításait, amely azt mutatja be, hogy a termelési eszközök változásának és fejlődésének milyen szerepe volt a különböző társadalmi formák kialakulásában Nógrád megyében. Mivel a termelési eszközök fejlődésének hatását a társadalmi formák változására régészeti anyaggal is igazolni kell, most a dolgozók és az iskola kívánságára a múzeum egységes kiállítás keretében szemléltetően bemutatja az emberi társadalom történetét, illetve a különböző társadalmi formáknak vidékünkről származó emlékanyagát. Bemutatja a termelőeszközöket a társadalom fejlődésének különböző sjakaszaiban. Bemutatja, hogy a termelőeszközök fejlődése hogyan mozdította elő a termelési viszonyok fejlődését, majd az egyes társadalmi formák kialakítását. A kiállítás mindenekelőtt szemlélteti a munka szerepét az emberré válás folyamatában, az ősközösség vadászó, majd földművelő gazdálkodásának eszközeit, az ősközösség bomlását, a magántulajdon kialakulását. A kelta leletanyag ismerteti a rabszolgatársadalom megjelenését és a kézműipar megjelenését. Az ipari rabszolgatársadalmat a nógrádverőcei római őrtorony leletanyaga dokumentálja. A kisterenyei, sziráki és mátraverebélyi népvándorláskori tárgyak az ősközösségi társadalom egész késői megnyilvánulását mutatják be, amelyet még a honfoglaláskor! magyarság képviselt. A magyar államalapítással jelentkező feudális termelésre a nógrádi várak leletanyagából következtethetünk. A kiállított anyag a későbbi feudalizmus során egyre élesedő társadalmi ellentétet is szemlélteti. A régészeti és történeti anyagot Balassagyarmat helytörténeti kiállítása zárja Te. A múzeumépület kiállítási és raktárhelyiségeinek jobb kihasználása lehetővé tette, hogy a múzeum képző- művészeti anyaggal is bővítse kiállításait. A kiállításra kerülő képzőművészeti anyag egyrészt nógrádmegyei művészek különböző, másrészt nem nógrádi művészek nógrádmegyei tárgyú alkotásait mutatja be. A balassagyarmati Palóc Múzeum új kiállításai május 1-én nyílnak meg. Befejeződött a Lengyel Népköztársaság alkotmánytervezetének népi megvitatása A Lengyel Népköztársaság alkotmánytervezetének népi megvitatása — amely az alkotmánytervezet nyilvánosságra hozatalának napján, január 20-án kezdődött, — az alkotmány előkészítőbizottság határozatának megfelelően befejeződött. Len gy előre z á gba n 200.000 gyűlést és előadást tartottak az alkotmánytervezetről. Ezeken több mint 10,000.000 ember vett részt és mintegy 1,400.000-en szólaltak fel. Ugyanakkor az újságokhoz, a rádióhoz és az alkotmány előkészitőbizott- sághoz intézett leveleikben a dolgozok tízezrei közölték megjegyzéseiket és javaslataikat az alkotmánytervezettel kapcsolatban. A I Humanité Maurice Mornet szakszervezeti titkár meggyilkolásáról Április 19-re virradó éjszaka Lai- rochesur-yon városában meggyilkolták Maurice Mornet, Vendée megye szak- szervezeti titkárát, községtanács jelöltet. Az l’Humanilé közli, hogy Mor- net-t az utóbbi időben fasiszta elemek üldözték és fenyegették. Az orvosi vizsgálat bebizonyította, hogy erőszakos halálról van szó. A gyilkosok a nyomok eltüntetése végett Mornet holttestét folyóba dobták. Franciaország demokratikus* közvéleménye felháborodással értesült a fasiszta bűncselekményről és követeli a degaulleista fegyveres csoportok feloszlatását, vizsgálat lefolytatását és a gyilkosok szigorú megbüntetését. Acheson május elejére elkészítteti Adenauerrel a háborús keretszerződést A bonni kormány és a nyugati megszálló hatalmak 88 szakértője, tanácsadója és tolmácsai tartózkodik kedd óta Mehlenben, McCIoy amerikai főbiztos hivatali székhelyén, hogy a nyugat német lakosság akarata e lenére május elejéig elkészítsék a háborús keretszerződést. A háborús keretszerződés mielőbbi elkészítését Acheson amerikai külügyminiszter parancsolta meg. Acheson íevélben utasította Adenauert, gondos, kodjék arról, hogy ai szerződés május elejéig feltétlenül aláírásra készen álU jón. Eisenhower Brüsszelben Eisenhower brüsz- szeli látogatása alkalmával nagyszabású tüntetés zajlott le szerdán délután a belga fővárosban. Az egész belga jóvárost elbontották az amerikai megszállás ellen tiltakozó röpcédulák. A délután folyamán tüntető tömeg vonult fel a város kőrútjain szavalókórusban kiáltozva: Amerikába az amerikaiakkal! — Brüsszel népe este pedig nagygyűlésen tiltakozott az ámerikaiak háborús politikája ellen. Ugyanekkor pedig Eisenhower nyilvánosan utasítást adott a belga kormánynak a sajtó képviselői előtt, hogy a katonai szolgálati idő felemelése „szükséges" intézkedés. Néróék Rómát gyújtották fel, Eisenhowe- rék az egész világot lángba akarják borítani. A nérói Róma-gyujtoga- tás vége az lett, hogy a zsarnok római császár által elnyomott népek és íptonák fellázadtak, meg akarták ölni Né- róékat, aminek láttára Néró az öngyilkosságba Menekült a felelósségre- vonás elöl. Eisenhowe- rék már most megkapják azt, amit Néró a gyújtogatás után kapott: a népek fellázadtak ellenük... De míg Néró vesztét látva, öngyilkos lett, addig Eisenhower, a vesztét látva, olajat öntött a tűzre. De nem kétséges előttünk, hogy az eisen- kowereknek is csak az lehet a végük, ami a nérók utódainak jár: Néró-pusztulás. Néró utolsó szavai állítólag ezek voltak: „Milyen nagy művészt vesztett bennem a világ!" A mi utolsó szavaink az eisen- howerékkel kapcsolatban az íesíf „Milyen nagy gazemberektől ! :abadult meg a világ!" Rohamrendőrök támadták meg Grenoble melletti Viscose selyemgyár sztrájkőrségét A Viscose-gyár 1100 dolgozója több mint négy hete sztrájkol béremelési követelései alátámasztására és hogy kiharcolja a 110 elbocsátott társa és 2 szakszervezeti megbízott visszavételéi. Az igazgatóság e hét elején „sárga” sztrájktörők segítségével rohamrendőrök felügyelete alatt isAz indonéz szakszervezeti szövetség május elsejei felhívása Az indonéz szakszervezeti szövetség május elseje tiszteletére több kampányt kezdeményezett. Nyilatkozatában felszólít minden indonéz férfit — és nőt, hogy: 1. írja alá az olcsó rizst követelő íveket és követelje, hogy minden háztartás adjon egy pohárnyi rizst a szegények megsegítésére. 2■ írja alá az öthatalmi békeegyez, mény megkötését követelő jelhívást és követelje az amerikai imperialisták ko. real baki ér iumhábor újának megszüntetését. 3. Tartson tömeggyűléseket és tüntetéseket. 4. Segítse elő a nép műveltségi szín. vonalának emeléséi. mét meg akarta kezdeni a termelést. Ezt a kísérletet a 6ztrájkörség meghiúsította. Szerdára virradó éjszaka a karhata. lom valósággal megrohamozta az üzemet- A sztrájkőrség heves ellenállást fejtett ki. A rohamrendőrök könnyfakasztó bombákat használtak. Az ösz- szetűzések során számos dolgozó megsebesült. A rohamrendőrök összesen 80 munkást tartóztattak le. Mihelyt az összetűzés híre a környéken elterjedt, több nagyüzem dolgozói szolidaritási sztrájkba álltak. A Viscose-gyár dolgozói szerda estére tömeggyűlést hirdettek a rendőri erőszakoskodások elleni tiltakozásul. A grenöblei megyefőnökségen egymást érik a demokratikus küldöttségek, amelyek tiltakoznak a rendőrség önkénye ellen. A füzetlap * Irta: V. Sztyezsenszkij Rita Hammer ezen a reggelen a szokottnál korábban jelent meg az iskolában. Táskájából kivette a könyveit, írószereit, mindent szépen a helyére rakott, azután sgv füzetlapot tett maga elé és szép, gömbölyű betűivel néhány sort vetett a papírra, majd aláírta: Rita Hammer. Közben már gyülekeztek iskolatársnői Rita mindegyikhez odalépett, megmutatta a füzetlapot és ennyit mondott: — Olvasd el és ha egyetértesz, írd alá! Egyik kislány a másik után olvasta és egyre szaporodtak az aláírások. Rita éppen az első padsornál volt, amikor nyílt az ajtó és belépett Frau Krüger, az iskola igazgatónője. „Jó reggelt/" — köszöntötte a lányokat, akik karban üdvözölték, majd így szólt: — Üljetek le! Rita helye a hetedik padban volt, de zavarában most ott maradt az első pad mellett, mintha csak lecővekelték volna. A nagyszemü szőke kislány elpirult és minden igyekezetével azon volt, hogy eltüntesse a kezében tartott füzetlapot. Már késő volt. Frau Krüger észrevette és megkérdezte: — Hát te miért nem ülsz le? És miféle papírlapot szorongatsz a kezedben ... — 0, semmi, semmi — jelelte zavartan a fülig elvörösödött Rita. — Gyere ide — intett az igazgatónő — és mutasd meg azt a papírlapot! Rita megrendült. Sokat hallott arról, hogv Nyugat-Németországban megbüntetik, üldözik azokat, akik ... nem is merte tovább fűzni gondolatait, hanem az a makacs elhatározás lett úrrá benne, hogy nem adja oda a füzetlapot, nem! Ott maradt a helyén, mintha nem hallotta volna a felszólítást. Az igazgatónő lelépett a dobogóról, odament a kislányhoz és vékony, kis kezéből kitépte a füzetlapot. Az egész osztály remegve, elhülve várta a fejleményeket. Frau Krüger elfoglalta helyét az emelvényen. Figyelmesen elolvasta az írást, azután aktatáskájából elővette töltőtollát, valamit írt a papírlapra, majd visszaadta Ritának. — Tessék, tedd el és menj vissza szépen a helyedre! Mint a könnyű szellő susogása, úgy áradt végig az osztályon a megköny- nyebbülés sóhaja. Este a neuhauseni külvárosban nagy élénkség uralkodott abban a teremben, ahol gyűléseket, összejöveteleket szoktak tartani. Az asztalon ívek sokasága sorakozott, azokat rendezgették Veorg Fiedler, az egyik munkás egyszer csak felkiáltott: — Nézzétek ez a legmeghatóbb! Felemelte a füzetlapot és elolvasta a bevezető sorokat: „Egy bombátámadásnál elvesztettem anyukámat és három nővéremet. Nem akarom egy újabb háborúban apámat és fivéremet is elveszíteni. Nem akarok többé óvóhelyre menni! Nem akarok többé háborúi! Minden gyerek, aki így gondolkozik, írja alá ezt az ivet. Rita Hammer.” Alatta sok-sok kislány aláírása következett. Es a kusza gyermekvonások között egy élesen kiemelkedő, energikus aláírás: „Klara Krüger igazgatónő.’'
