Szabad Nógrád, 1952. április (8. évfolyam, 27-35. szám)

1952-04-04 / 28. szám

7 SZARAI) AOGnTiD 1952 ÁPRILIS 4 AZ ERDŐKÜRTI PÁRTSZERVEZET AZ AKTÍVAKRA TÁMASZKODVA SIKERREL OLDJA MEG FELADATAIT k pásztói járás > alapszervi titkárainak legutóbbi értekezletén Bárnai elvtárs erdökürti párttitkár is felszólalt. El­mondotta, hogy Erdőkürt község már­cius 20-ra befejezte az árpa, a here, a zab, a mák, 25-re a napraforgó ve tését és a cukorrépamag nagyrésze is már a földben van. A község túlteljesí­tette első negyedévi tojás- és vágó- marha-beadásat is. Erdőkürt község a tavaszi munkák­ban a megyében az elsők között van, de így volt ez az elmúlt évben az aratásnál, a cséplésnél, a begyűjtés­nél és így van ez a pártmunka min­den területén. Ezek az eredmények nem jöttek maguktól. Pártunk és Rákosi eivtárs útmutatása alapján ve­zette győzelemre a község parasztjait a pártszervezet. Eredményük elérésé­nek módja, annak megismerése most csak azért is fontos, mert a járási tit­károk országos értekezlete pártszerve' zeteink feladatául tűzte ki a pártbeli és pártonkívüli falusi aktíva kiépíté­sét, a tömegszervezetek pártvezetésé­nek biztosítását. És mert az erdőkürti pártszervezet már hosszú idő óta nagy figyelmet fordít a feladatok meg­valósítására, azért büszkélkedhet a község szebbnél-szebb eredményekkel. Az aktívák kiépítése, rendszeres tá­mogatása és segítése Erdökürtön a múlt esztendőbe nyúl k vissza. Bárnál elvtárs az aratás előtt összevont nép­nevelőértekezletet hívott össze, majd gazdagyűlésen tárgyalták meg az ara­tás gyors elvégzésének feladatait. Bár­nál elvtárs éjt nappallá téve dolgozott ebben az időben, hogy biztosítsa azt az aktívát, amely segítségére lesz a nagy munkában. Nagy gondot fordí­tott arra, hogy jól működjön a mező- gazdasági állandó bizottság. A mező gazdasági állandó bizottság elnöke a pártszervezet egyik régi, kemény har­cosa, Nánai János elvtárs. A bizott­ság a párttitkár útmutatásával cso­portosította a behordást, a dolgozó parasztok egymásnak segítettek. A falu dolgozói látták, hogy a párt sza­vára érdemes hallgatni, hogy a párt értük dolgozik. Salamon Pál 8 hol­das például személyesen ment el meg­köszönni Nánai elvtársnak, hogy be- hordták a gabonáját, — bár akkor még ennek nem látta jelentőségét — gyorsan elcsépeltek neki, addigra pe­dig már másik helyen készítették elő a gabonát és ezzel a cséplőgép fél­napos kiesését akadályozták meg. Látták a falu dolgozói, hogy a párt szava valósággá válik. Valóság lett a községben a villany, telefon, a gép­állomás traktorai szántják a főidet, új utat kapott a község, a tanácsválasz­táskor pedig saját közigazgatást, szép tanácsházat. Az áldozatos, fáradsá­gos munkának megvolt az eredménye. Ma 9 pártbeli és 14 pártonkívüli nép­nevelő végez felvilágosító munkát a községben és tartanak rendszeresen kisgyűléseket, két pártcsoport, egyre erősödő DISZ-szervezet, és a rohamos fejlődésnek indult kultúrcsoport hir­deti a jó pártmunkát. — Olyan ez, mint a láncszem- — mondja Budai Mihály, aki maga is pártonkívüli népnevelő. — A pártta­gok példamutatása, értünk folytatott küzdelmük meggyőzött bennünket ar­ról. hogy nemcsak hallgatni kell a párt szavára, hanem kötelességünk meggyőzni annak végrehajtásáról többi gazdatársainkat is. A pártonkívüli népnevelők között a legjobbak közé tartozik Proszka Jó­zsef középparaszt, aki 60 éves fejjel is szorgalmasan járja a falut, a tava­szi vetés idején. Budai Mihállyal, egy­mással vetélkedve végezték nemcsak a népnevelőmunkát, de a tavaszi mun­kát is. Buda: Mihály büszke rá, hogy ő vetett el elsőnek a községben. A népnevelők kettesével járták az utca­sorokat és izgatottan figyelték, hogy melyik ér el jobb eredményt a tavaszi munkában, nem rőstelték a jobb nép­nevelők munkamódszerét megtanulni. A pártbeli és pártonkívüli népneve­lők mint egy nagy család forrtak már össze. Élenjártak a tavaszi munkák­ban, ők mutatnak példát a begyűj­tésben. A pártbeli népnevelők közül például Palkó Pál tojásból 170, ba­romfiból 185. Nanai János tojásból 200, baromfiból 171 százalékra teljesí­tette első negyedévi beadását. A pár- tonkívüiiek sem vallanak szégyent, Havjar Mihály tojásból 140, baromfi­ból 108, Krajcs János tojásból 160, ba­romfiból 103, Budai Mihály tojásból 153, baromfiból 160 százalékot telje­sített. Maga Bárnai elvtárs, a párt- tit'kár, tojásból évi 240 helyett már 420-at, kiienc kiló baromfi helyett 13.20 kilót adott be és teljesítette egészévi vágómarhabeadását és adófizetési kö­telezettségét is. tzek az aktívák hozzák felszínre a falu dolgozóinak helyeslését vagy bí­rálatát a pártszervezet munkájával kapcsolatban, ök mondották el, hogy a falu dolgozói a pártszervezettől már korábban vártak volna intézkedést a gazdagyűlés megtartására és a dülő- utak rendbehozására. A pártbeli és pártonkívüli aktívák járnak élen az új agrotechnika alkalmazásában. Elhatá­rozták, hogy ebben az évben a kuko­ricánál elvégzik a pótbeporzást, há­romszor töltögetik a burgonyát, Budai Mihály ped g már anyasertésének két­szeri búgatására is gondol. Havjar Mihály például ebben az évben már saját tapasztalata alapján mondotta el a dolgozóknak, hogy érdemes műtrá­gyázni, érdemes simítózni. Ezt az aktívahálózatot Bárnai elv­társ, a párttitkár Irányítja. Erdőkür­tőn már el sem tudják képzelni, hogy egy-egy nagyot feladat végrehajtása előtt ne hívják össze a pártvezetőséget, a népnevelőket, a páríesoportbizal- míakat, tanácstagokat, a DISZ és a többi tömegszervezetek, valamint a termelőcsoport vezetőit. így volt ez a tavaszi munkák megkezdése előtt is, ahol minden párttag egy-egy dűlőért volt felelős, a népnevelők házsoron­ként végezték az agitácíós munkát és a DISZ is kapott pártmegbízatást. A fiatalok vállalták, hogy résztvesznek a dűlők ellenőrzésében és a népnevelők után mégegyszer megvizsgálják, min­den rendben van-e. A DISZ-szel való foglalkozás, a pártmegbízatás végre­hajtása erősíti a szervezetet és leg­utóbb is öt parasztfiatalt vettek fel. De még iöbbet is bele lehetne vonni, ha a gépállomás fiataljai több segít­séget nyújtanának a falusi fiatalok­nak. Többet keli foglalkoznak a dol­gozó parasztasszonyokkal. Az MNDSZ gyengén működik a faluban és ehhez nem kis köze van annak, hogy az MNDSZ felsőbb szervei a vezetőség- választó taggyűlés óta nem keresték fel a szervezetet. Az érsekvadkerti gépállomáson megvalósítiák Bukin elvtárs tanácsait, de még sok a tennivaló a munkafegyelem terén Bár árnai elvtárs nagy gondot fordít arra, hogy a pártcsoportbizalmiakon keresztül a párttagokkal való rendsze­res törődés, a párttagok megismerése, nevelése, ellenőrzése biztosítva le­gyen. Áz alapszervezet elég kislét- számú és így csak két pártcsoport- bizaimi van. Az egyik Kapuszta Jó­zsef, a másik pedig Számpor Mihály. Mind a ketten rendszeres pártoktatás­ban vesznek részt. Bárnai elvtárs az egyes taggyűlések előtt megbeszélésre hívja őket össze, elmondja, hogy miről lesz 6zó a taggyűlésen, amit a párt­csoport bizalmiak tudatosítanak a ta­gokkal. Ennek eredménye, hogy a tag­gyűlésekről aüg-alig hiányoznak, job­bára csak azok, akik távol dolgoznak a községtől. A pártcsoportbizaimiakkal való foglalkozás eredménye az is, hogy február hónapban például 100 százalékos volt a tagdíjfizetés. Az erdőkürti kommunisták, aktívák Visz- szaverik és leleplezik az ellenség tá­madását, mesterkedéseit, mert a tanu­láson keresztül mindjobban kezd:k megismerni pártunk politikáját és ezt összekötik a maguk egyszerű, de ere­deti elgondolásaival. Ékes példa erre Nyemec János elvtárs magtáros esete. Az ősszel az ellenség azt a hírt ter­jesztette a faluban, hogy az államtól kapott minőségi árpa vetőmagnak csak 30 százaléka kel ki. Nyemec elv­társ 100 szem árpát kicsiráztatott és amikor abból 85 szem életképesnek bizonyult, megmutatta a falu paraszt­jainak, hogy mennyire aljas és hazug az ellenség híresztelése. Alig két nap alatt elfogyott az összes ősziárpa így. használja fel az erdőkürti párt- szervezet a pártbeli és pártonkívüli aktívák munkáját nagy feladatai végrehajtásában. A pártvezetőség az aktívákra támaszkodva, egy elszakít­hatatlan kapcsolatot épített ki a falu dolgozóival, és a falu néhány kom­munistája valóban harcra tudja moz gósítani a pártonkívülieket a maga­sabb terméseredményekért, a dolgozó parasztság boldog jövőjéért. Balogh Gyula Mint ahogy sokmit U6 dolgozónak hazánkban, úgy Valkai Istvánnak is csak hányattatás, megaláz­tatás. nyomor jutott ki a Horthy-fasiszta időkben. 16-an voltak testvérek- Édesapja a nösülés során jutott 3 hold földhöz, ad­dig kubikos volt, Amikor már sok volt a gyerekük, kapott még 3 hold földet. A Nagyatádi-féle — úgy­nevezett — „földreform" során. 6 hold szikes, sava­nyú föld — és 16 élő gye­rek ... A gyerekek hamar saját keresetre szorultak, de mi­lyen kereset volt az, Val­kai István először kanász- kodott egy kuláknál, de az ottani megalázó kegyetlen bánásmódot nem solia bír. ta: megszökött. Ide-oda hányódott az akkori mos toha körülmények között. Jóllakásig nem is ehetett soha. Végül kertészinas lett A kertészvizsgát nem tehette le 4 polgári nél­kül. így az inaskodás mel­lett magánúton végezte el a 4 középiskolát. Éhezés és az inasmunka mellett azon­ban nagyon nehéz volt a tanulás. Ezenkívül ab ban az időben akkor sem kapott egy szegény gye­rek jó bizonyítványt, ha a legjobb tanuló is volt. Valkai Istvánt éppcnkogy átengedték a vizsgán. _ a legalacsonyabb minősítést kapta. Házmester-kertész­nek megfelel — írták a bi­zonyítványára. De még ez is csak papíron maradt, a valóságban még ilyen ál löst sem kapott. Hosszú évek kínlódása után ő is Valkai István élete Valkai Irtván elvtárs az e'ső enyhe tavaszi na­pot kihasználva, újonnan é-piilő háza előtt az ud­varon írja levelét a Sza bad Nógrád szerkesztő­ségé nek. a munkanélküliek sokszáz­ezres táborát szaporította. Ez a múlt■ A változást, az emberi életet neki is. mint minden dolgozónak, április 4-e, hazánk felsza­badulása hozta. A háború alatt sokszor volt katona, majd hadifogságba került, a Szovjetunióban volt egé­szen 1947-ig. Csodálattal látta a szovjet emberek hatalmas újjáépítő munká­ját. 1947-re szinte teljesen eltüntették a háborúokozta pusztítást. Régi álmát, a virágzó mezőgazdaságot megvalósulva látta a Szovjetunióban. De tudta azt is. hogy a régi mó­don, egyéni gazdálkodás­sal ilyen eredményt el­érni lehetetlen. Azzal a szilárd elhatározással jött haza, hogy meggyőzi 8 dolgozó parasztokat a kö­zösen végzett munka elő­nyeiről. Ez még idáig nem sikerült. Nem a szülőfalu­jába, Szentesre, hanem Dorogházára, felesége szülőfalujába jött haza- A dolgozó parasztok azonban a falubéliekkel szemben is bizalmatlanok voltak, vele szemben pedig kétszere­sen. A dolgozó parasztot sokszor és sokan csapták be a múltban. A fejlődés nem minde­nütt gyors-ütemű. őszre azonban itt is sok dol­gozó kezdi el a kollektív gazdálkodást. 10 dolgozó paraszt máris aláírta a belépési nyilatkozatot, de sok van olyan, akit csak egy lépés választ el ettől. — Majd akkor mi is meg­mutatjuk, mit lehet a föld­ből kihozni — mondja a többieknek Valkai eivtárs. Azok pedig egyre job­ban bíznak benne, szaktu­dásában is és amire Val­kai elvtárs a legbüszkébb — két hónappal ezelőtt < legfontosabb feladatra la látta méltónak a falu dol­gozó népe. öt, aki még alig két éve párttag, az alapszervezoí titkárának választót túli- Valkai e'v- társ méltó erre a bi zalomra, lelkiismeretesen végez el minden munkát, amivel a dolgozó nép és a párt megbízza. ö is, mint hazánk sokezer dől gozója a felszabadulás óta, a magyar sajtó levelezője lett. Megírja a párt lapjá nak a falu problémáit, ha szükséges, bátran bírál is Ezzel is példát mutat falu többi dolgozójának. A múlt lenézettje, megve- tettje az országépiiés fon tos feladatával birkózik. Es sikerre!... Valkai eivtárs jól, lelkiismeretesen végzi ezt a feladatot is- A me­gyei levelező konferencia után többek között ezeké' irta a szerkesztőségnek „Semmiféle fáradság nem fog gátolni abban, hogy ezekután rendszeresen ki ne venném részem a leve­lezésből. " Alá már egyre több azoknak a száma, akik ugyanígy gondolkoznak és ez a biztosíték arra, hogy a szocialista sajtó egyn jobban azzá válik, amiről pártunk vezetői azt tanít­ják, hogy fegyver a dolgo zók kezében, nz újért ví vott harcban, Bukin elvtársnak, a Veiikó-Mihaj- lovszkij gépállomás igazgatójának lá­togatása óta az érsekvadkerti gépállo­máson a dolgozók és vezetők egyaránt igyekeznek munkájukat jobbá, szerve­zettebbé tenni. Megfogadták Bukin elvtárs tanácsát, hogy a kis, jelenték­telennek látszó hibákat époly gondo­san kell kijavítani, mint a nagyokat. jbó! átnéztek minden erő- és munkagépet, meghúzták a laza csavarokat, s min­den ilyen kisebb hibát kijavítottak, ne. hogy ismét előforduljon az, ami a múlt esztendőben, amikor alig ért ki traktorista a föidekre, máris elrom­lott a traktora. A traktorosok felfigyeltek Bukin eivtárs beszédének arra a részére, melyben elmondta, hogy a Szovjet­unióban a tavaszi munkák során is több munkagépet összekapcsolnak, hogy időben befejezzék a munkát. Ra- dos Ferenc és Fábián József trakto- isták elhatározták, hogy ők is így fognak dolgozni. Az idén az idő miatt még csak keveset tudtak elvégezni a tavaszi munkából és ha az Idő jobbra fordul, ezzel a módszerrel akarják be­hozni a lemaradást. Például össze kapcsolták a tárcsát a fogassal, egy­szerre két munkafolyamatot végeznek el. Vetőgép után kapcsolják a mag­takaró fogast, így nem fordulhat az elő, mint az elmúlt években sokszor, hogy elvetettek, közben elkezdett esni és mivel a magot nem tudták beta­karni, kimosta az eső. Sokszor hallot­tak már eddig is erről a módszerről, itt-ott alkalmazták is, de eddig nem volt elterjedve és a traktorosnak is csak egyik munkafolyamatért fizettek Most már rendelet biztosítja, hogy akik két munkafolyamatot végeznek el egyszerre, ennek megfelelően több a fizetésük is. Rados és Fábián elvtársak kezdeményezését a többi dolgozó előtt ismertették, akik mind megfogadták, hogy alkalmazzák ezt a módszert. Beszélt Bukin eivtárs arról is, hogy náluk a gépállomás tervét részletesen felbontják brigádokra és brigádokon belül az egyes gépekre, figyelembe véve annak képességét és a terepet ahol dolgozni fog. A gépállomás vezetői elhatározták hogy a tavalyi gépies tervfelbontássa szemben az idén már ők is így esi nálják. Az elmúlt évben még úgy tör tént a tervfelbontás, hogyha volt öt brigád, akkor az elvégzendő munkát öt egyenlő részre elosztották. Ugyan így történt a brigádon belül is. Az idei tervkészítésnél figyelembevették a helyi adottságokat, terepviszonyokat egy körzeten belül és egyénekre bontották fel a tervet. Vörös Csillag-brigádban például traktorista dolgozik, de a brigád tér vét nem hat egyenlő részre osztották föl. A könnyebb terepen dolgozó trak­torosnak többet kell szántania, hogy tervét teljesítse, mint annak, aki ne hezebb talajon dolgozik. Ugyanígy van az egyes brigádok között is. A Vörös Csillag-brigádnak például több talaj munkát kell elvégeznie terve teljesíté­séhez, mint a Petőfl-brigádnak, mert az ő területükön az adottságok jobbak. Az elmúlt évben a gépállomások és a tszcs-k közötti megállapodást elég hanyagul kezelték mindkét fél részéről Most a gépállomás terve a Szovjet unió tapasztalata nyomán a tszcs terve alapján készült. Az így elkészf telt terv alapján kötötték meg talaj munkára a szerződéseket a tszcs- taggyűlésén. Még az idén sem ismer ték fel azonban teljesen, milyen jelen tősége van annak, ha a megkötendő szerződést a taggyűlés megvitatja esetleg még módosít rajta, megállapít ják, hogy az egyes munkákért személy szerint ki a felelős. A pataki és lőrinepusztai tsz-ekben közgyűlés vitatta meg a szerződés egyes pontjait és csak ezután írták alá. így megvan a b.ztosíték arra, hogy azt be is tart iák. Vannak azonban olyan tszcs-k is, mint a tereskei Zalka Máté és dejtári József Attila, ahol az elnök azt mondta, hogy felesleges ezért gyű lést összehívni, mert a szerződést tszcs, terve alapján készítették, azt pe dig már ismerik a tagok. Az érsek vadkerti Tartós Béké-ben viszont gépállomás hibájából nem tudták meg vitatni a szerződést, mert a 6zerző dé-stervezet nem készült el, amikorra a taggyűlést összehívták, Bukin elvtárs a gépek állandó mű­szaki karbantartására is felhívta a gyeimet. A gépállomáson megfogad­ták ezt a tanácsát is. Martin-kó elvtárs, vezető mechanikus minden egyes gépre elkészítette a műszaki karbantartás pontos tervét A gép anyaga, minősége, elhasználó* dása figyelembevételével dátum sze- :nt megállapította minden gépre, hogy melyik napon kell kettes, vagy hármas számú karbantartáson átes­nie. Ezt a tervet megkapta minden gép tulajdonosa, ezen kívül a gépállo­más vezetője, a politikai helyettes, az agronómusok és természetesen a kör­zet; szerelők. Minden kettes számú karbantartásnál feltétlenül o'.t kell len­nie a brigádvezetőnek, nehezebb ese­teknél a körzeti szerelőnek. A hármas számú karbantartást mindaddig a gépállomáson végzik, míg a brigád­szállások el nem készülnek. Az egyes számú karbantartást minden nap el kell végezni. A laza munkafegyelem az elmúlt év­ben nagyban hátráltatta a terv telje­sítését. Az ősszel a gépállomás veze­tője, a főgépész eltávolítása és a pártvezetőség újjáválasztása után azonban sokat javult a munka. No­vember 1-én az őszi talajmunkák még csak 17 százalékban voltak elvégezve. mulasztást az új vezetőség nem tudta teljes egészében helyrehozni, 66 százalékra teljesítették az őszi tervet, az egészévii pedig 87 százalékra. A té­len a politikai és szakmai oktatás elég jól folyt a gépállomáson. Három politikai szeminárium volt, amelyen a gépállomás dolgozóinak mintegy 80 százaléka rendszeresen résztvett. Négyen középfokú káderképzőn ta­nulnak. A szakmai oktatáson 36 fő vett részt. A március 18 án megtartott szakvizsgán 30-an első fokozatot, 5 en második fokozatot értek el. Különö­sen jó eredménnyel végeztek Maglódi János, a lőrinepusztai Dimitrov tsz. traktorosa, Vida István és Laczó András á gépállomás traktorosai, akik gyakorlati és az elméleti anyagot egyaránt kitünően megtanulták. Azon­ban nem mindenki állja ilyen jól meg a helyét. Sokszor hátráltatták a munkát a lógósok, az igazolatlan mulasztók. A gépjavító* brigád január 7 én vállalta, hogy Rákosi elvtárs születésnapja tisztele­tére február 28-i határidő helyett feb­ruár 20-ára befejezi a javítást. Ezt a vállalásukat csak 23-ára tudták telje­síteni az egyes gépalkatrészek kése­delmes beszerzése és a sok igazolatlan távolmaradás miatt. Január 1-től feb­ruár 29-ig 153 műszakmulasztás 1224 munkaórakiesést jelentett. Ez alatt 5 erőgépet lehetett volna teljesen kija­vítani és a vállalást már február 5 éré teljesíthették volna. Goda János DISZ-titkárhelyettes maga is a leg­rosszabb példát mutatja. Január és február hónapban 25 műszakot mu­lasztott, többízben részegen ment dol­gozni. A gépállomás társadalmi bírósága erélyes intézkedéseket hozott a fegye­lem megszegőivel szemben. A párt- szervezet még jobb felvilágosító mun­kával, a sajtóolvasás kiszélesítésével, a hanyagok kipellengérezésével és az élenjárók megdicsérésével harcolt a fegyelmezetlenség megszüntetéséért. Értek is el eredményt. Március 1—1 20-ig már csak 19 igazolatlan távol- maradás volt. Ezt a harcot azonban tovább kell fokozni. Ennek érdekében fontos, hogy a gépállomás vezetői pó­tolva az elmulasztottakat, értekezleten ismertessék minden egyes dolgozóval Bukin elvtárs oeszámolóját. A beszá­molón nem volt ott ugyanis a gépállo* más minden egyes dolgozója. Éppen ezért vitassák meg velük, hogyan tud­ják leghamarabb elérni, hogy az ér­sekvadkerti gépállomáson is olyan légkör alakuljon ki a dolgozók között, amelyben minden egyes ember becsü­letbeli kötelességének érzi a terv rá* eső részének maradéktalan teljesítését, a lógás pedig szégyen és gyalázat. SZABAD NÚGRAD MDP Nóqridmegyei Pártbizottságának tapja Felelős kiadó: NAGY KALMAN Szerkesztősbe és kladóhivatalj Salgótarján. Rákóczi-u. 92. Telefon: szerkesztőség 52, kiadóhivatal 30. Előfizetési díj: egy hóra 3.50 Ft. negyed! évre 10,50 Ft, félévre 21.— Ft, égi Évre 42.— forint. Szikra Lapnyomda. Bpest. József-krt Sí felelő» nyomdavezető: Kulcsár Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom