Szabad Nógrád, 1952. április (8. évfolyam, 27-35. szám)
1952-04-19 / 31. szám
T952 ípH'fs 19. SZABAD nScrIh 3 PARTMUNKA TAPASZTALATAI A kisbágyoni pártszervezet jól használja fel a kisgyűléseket a begySjtés és a tavaszi munkák végrehajtásánál MEG YÉNK B Ü Dudok János erdőkürti traktorista Falusi párfózervezefejnk egyre magasabb színvonalra emelik agitációs munkájuk minőségét, a népnevelők egyre kukább betöltik feladatukat: a párt- és kormányhatározatokra való mozgósításit, e határozatok jelentőségének tudatosítását. így van ez Kis- bágyon községben is a begyűjtés és a tavaszi mun ák területén. A község azzal dicsekedhet, hogy két-három nap múlva befejezi a vetést, sőt a termelő- cso-port már a növényápolást is megkezdte, az első negyedévben tojásból több mint 3300 darabot, baromfiból köze! 30 kilóval adtak be többet terven felül, a félévi sertésbeadási kötelezettségből mintegy háromnegyed részét, marhából kő. ül be! ül 80 százalékát már eddig teljesítették. Hátralékost ritkán találni a községben, mert a jó felvilágosító munka biztosította e határozataik teljesítését, eőt túlteljesítését. A község egyébként az április 4-i versenyben megnyerte a járási tanács vándorzászlaját. A kisbágyoni pártszervezet megfogadta pártunk és Rákosi elvtárs útmutatásiáit, kiépítette a községben a csoportos agitációt, a kisgyűléseket. Merész Mihály elvtárs, az alapszervezet titkára a legjobb népnevelőkből választotta ki a kisgyűlés: előadóikat. Olyanokat, mint Tóth János tanácselnök, Jambrik János, Pálinkás Joachim tszos-tagok. Amikor megtörtént az előadók kiválasztása, Mérész elvtárs megbeszélte a tagsággal, alök helyeselték és jóváhagyták elgondolását. Ezután a pártvezetőség feltérképezte a falut, a legtekintélyesebb, köztiszteletben álló dolgozó parasztokkal beszélték meg,' hogy egy-egy kis.gyűlést az ő házukban tarthassanak meg. Ezzel elérték, hogy például Szabó János 10 holdas, Homolya Jánosné 3 holdas és a többiek is megtiszteltetésnek vették, hogy a pártszervezet őket kérte fél a’ kisgyűlés helyiségének biztosítására. Mindenütt előre megmondták, hogy pontosan mikor lesz a kisgyűlés, körülbelül hányán fognak összejönni. Valamennyi helyen erre az időpontra szépen kicsinosították a házakat és a 'kisgyűlés részvevőit úgy várták, mint kedves vendégeket. Mérész eivters a- kisgyülések időpontja előtt néhány nappal alaposan felkészült, hogy gazdag útravalóval lássa e1 a kisgyűlés előadóit. Március hónap legelején a kisgyülések napirendjén a begyűjtés szerepelt. Mérész elvtárs ekkor számításba vette a múltat, a jelent és a jövőt. Ö maga is gazdasági cseléd volt, hajnali háromkor kellek, de .már ott volt a nyomukban a botos- ispán. Ilyen sorsban tengődött a község lakosainak 90 százaléka. Harkányi János, meg Ondrejovios Láisizló föi- desurak vagyonát gyarapították munkájukkal!. A paraszt látástól-vakolásig dolgozott, hogy 8 pengőért eladhassa a borítás búzát, de azt is Selypre kellett bevinniök. Aztán megnézte, hogy mit kapott a falu. Kultúrházat, benne új székek, asztalok, rádió, a községből két fiatal a néphadsereg tisztje, mások felsőbb állami funkciókba kerültek és igen sokan a községből nagy üzemekben dolgoznak. A jövő távlataiban Sztálinváros, az új bányák, traktorok, a villany vonul végig gondolatán ... A tanácsházán tüzetesen megvizsgálta, hogyan áll a község a begyűjtésben, merre mutatkozik lemaradás. Kisbágyon dolgozó parasztjai már tudják, hogy a begyűjtés teljesítése törvény, de Mérész elvtárs újra meg újra elmondja, hogyan függ össze országunk' építése a beadás jó teljesítésével. így készült ő maga is és közben már kiküldte a faluba a népnevelőket, hogy meghívják a dolgozó parasztokat a kisgy ülésekre, tudatosítsák, hogy milyen kérdések merülnek majd ott fel. Népi demokráciánk nagy győzelme, a jegyrendszer megszüntetése óta fokozottabb érdeklődéssel hallgatják a pánt szavát a falu dolgozó parasztjai. A kisigyűiésekre 20—25-en is elmennek egy-egy házhoz. A kisgyülések előadói egyenesen a párthelyiségből indulnak el, amikor néhány községi adatot kapnak Mérész elvtárstól. A Szabad Népből, a megyei pártsajtóból és a népnevelő füzetből gyűjtenek példákat a községi adatokhoz, valamint a kisgyű- lésen résztvevők életéről, munkájáról, eredményeiről is beszélnek. Az elmúlt héten a tavaszi munka és a begyűjtés szerepelt a kisgyülések napirendjén. Mérész elvtárs erre az alkalomra elmondotta a kisgyűlési előadóknak, hogy érdemes az új módszer szerint dolgozni, mert amíg a község egyénileg gazdálkodó parasztjai az elmúlt évben 9 mázsás átlagtermést értek el, addig a termelöcsoport 12.60 mázsás termést takarított be. Ezzel aláhúzta a nagyüzemi gazdálkodás fölényét is. Érlelődik a községben a csoportbalépés gondolata és a határban nem egy helyen látni, hogy megfogadva a párt szavát, az egyéniek is alkalmazzák a sknilózást, a fej trágyáz ást, a négyzetes vetést és sokan a kukorica pótbeporzását Is elhatározták. Nagy ezeknek a kisgyűléseknck a neveíöereje. Váióczi Ferencet az egyik kisgy ülésen azért szólták meg társai, mert néhány darab tojással adós volt az elmúlt negyedévről. Kiss Pált pedig, mert nem jelentette be vetésterületét, bár példamutatóan elvégezte a tavaszi munkát, de — mint mondták neki —• így a tanács nem tud pontos helyzetképet kialakítani arról, hogyan ál! a tavasz: munka a községben. így segítik a kis- gyűlések kialakítani azt a légkört, amikor a dolgozó parasztok maguk vonják felelősségre a mulasztókat. Ez ebben az esetben sem marad hatás nélkül, mert m nd Váióczi Ferenc, mind Kiss Pál teljesítették kötelességüket, hiszen Váióczi Ferencnek maguk a dolgozó társai mondták, „ha m! tudjuk teljesíteni a beadást, akkor te is tudod, nem hozhatsz szégyent a községre!” A lelkesein és nem kis eredmény- nyel végzett munka meghozta a gyümölcsét. De a pártszervezetnek és a kisgyülések előadóinak nem szabad itt me-gállbiak. Elsősorban el kell érni, hogy a kisgyülések a dolgozó parasztok versenymozgalmának fejlődését is szolgálják. Nincs a községben egymással versenyző dolgozó paraszt, a versenytáblán is elavult adatok vannak, pedig a verseny iránti érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, minthogy az egyéni gazdálkodók és a termelőcsoport tagjai soha nem mulasztják el megnézni, hogyan ált a másik a tavaszi munkáiban. És a csoportbeliek bizony nagyon fogják a fejüket, mert az egyéniek megelőzték ősét, de ígérik, nem engednek az elsőségből. A versenyszellem tehát mer- van és ha többet törődik vele a pártszervezet, akkor még komolyabb sikerek rugójává tehetik. Hiányosság még az is, hogy a kisgyűlési előadók között nincs a begyűjtésben, a tavaszi munkában példamutató pártonikívüli dolgozó paraszt. A begyűjtés és a tavaszi munkáik kimagasló eredményei pártunk és kormányunk politikájának elismerése és minden bizonnyal nem egy dolgozó paraszt büszkeséggel venné azt a megbízatásit, hogy ismertesse e politikáit gazdatiársai előtt. Ebhez még szükséges, hogy a pásztói járási pártbizottság egyes alkalmakkor hívja össze a kisgyűlési előadókat és a pártbizottság valamelyik tagja tartson nekik előadást. Necs-ak az ellenőrzést tartsa feladatának, hanem nyújtson segítséget aiz előadó felkészülésénél is és idejében hívja fel a klsgyűlésen tapasztalt hiányosságokra az előadók figyelmét. A kisbágyoni pártszervezet helyesen hajtja végre pártunk II. konigresz- szusának határozatát és ez — mint egyik láncszem a másikba kapcsolódva — biztosítja a többi párt- és kormányhatározatok teljesítését, az egész falu dolgozó parasztságának rohamos DUDOK JANOS ; íz erdőkürti gép- illomás legjobb .raktoristája. Társai és a gépállomás vezetői sze •étik és megbe- :sülik, a munkaegyelem terén is élenjár. Dudok János nem miniig volt ilyen megbecsült tagja 1 társadalomnak. A szülei a múltban zsellérek voltak, ő maga is már gyermekkorában kezdte a cselé- deskedést, a napszámbajárást, 16 éves volt, amikor a Szovjet Hadsereg fölszabadította hazánkat, így ő már nem sokáig volt földbirtokosok, kulákok cselédje. Megváltozott az élete. Mindig szerette a gépeket, amikor gépállomást kapott a falu, elment traktorosnak. Már harmadik éve dolgozik az erdő- kürti gépállomáson. Jó eredményeinek nincs semiiyen titokzatos magyarázata, minden traktorista számára elérhető, csupán az kell hozzá, hogy úgy szeresse a gépet, úgy gondozza, mint ő és olyan lelkiismeretesen dolgozzon. Dudok János gépével soha sincs baj. A műszaki karbantartást pontosan elvégzi, a műszak minden percét kihasználja, úgy szervezi meg a munkáját, hogy üresjárata eigiy méterrel se legyen több a szükségesnél. így érte el azt, hogy mire az id5 beesősödött, a tavaszi tervét már 120.8 százalékra teljesítette. Dudok János, mint minden becsületes dolgozó, nem elégszik meg saját jó eredményével. Azt akarja, hogy a többi traktorosok is ilyen eredményeket érjenek el. A gépállomás két műszakban dolgozik. Az ö felváltója, Kiss József nagyon fiatal, gyakorlatlan még, az első dekádban bizony nagy különbség volt kettőjük teljesítménye között. Még Dudok 43 normálholdat szántott föl, addig Kiss József 21-et. A második dekádban már megmutatkozott annak eredménye, hogy Dudok János sokat foglalkozott Kiss Józseffel. Kiss József is igyekezett, Dudok János útmutatásai alapján sokat javított a munkáján, elérte, hogy azalatt az idő alatt, még Dudok János 14 normál holdat művelt meg, ő íl-et. A tavaszi munka megindulása előtt Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére vállalta, hogy tavaszi idénytervét április 4-ig 62 százalékra teljesíti. Már az első dekádban 90 százalékot ért el. Ekkor újabb vállalást tett: április 4-ig tervét 125 százalékra teljesíti. Ha az eső ebben meg nem akadályozza. vállalását teljesítette volna, így is elérte a 120.8 százalékot. Bebizonyította ezzel, hoigy a jó, lelkiismeretesen dolgozó traktorost az idő sem akadályozza terve teljesítésében. j fejlődését Új burgonyaültetési módszer a „Harcos" kolhozban írta: Sí. Szkornyakov, a „Harcos“ kolhoz agronómusa BALOGH GYULA A burgonyaültetés négyzetes-fészke® módszere lehetővé teszi, hogv majdnem teljesen gépesítsük a növényápolást, s ami a fő: nagy munkamegtakarítást jelent. Idén is négyzetes-fészkes módszer rel ültetjük m.ajd a burgonyát, de különböző eljárásokkal. A gép- és Irak tor ál lom ássál köpött szerződés értelmében 60 hektáron már az új búr gonyaültetőgép végzi az ültetést, amelyet speciálisan a négyzetes-fészkes ültetéshez szerkesztettek. A vetésterület többi részén a tavalyi módszert alkalmazzuk: fogatos eke után vetünk. Sokféleképpen vélekednek arról, hogy milyen a munkamegtakarítás az új ültetési módszer mellett. Ezért számítást közlök, amely kimutatja, hogy nálunk, a „Harcos” kolhozban tavaly hány normál munkanapot használtunk fel egv hektárra a régi és az I új ültetési módszer mellett: Levelezőink írják a pártoktatásról Több segítséget várnak a vezetőktől a balassagyarmati II. alapszervezet tanulói JDártunk Politikai Bizottsága ha*■ tározata alapján a ba'assa- gyarmati 11 körzet pártszervezetének vezetői is megértették azt a feladatot, amely az oktatás területén hárul rájuk. Az 1951152. oktatási évadban homo’y haladást értünk et, mert ma már a tagság 85 százaléka vesz részt szervezett pártoktatásban és ezen keresztül mindjobban kezdik elsajátítani a marxizmus-leninizrhus alapfogalmát. Alapszervezetünkben három szeminárium folyik. A politikai alapismereték köreire mindössze 4-en jelentkeztek, ma már azonban t5-en járnak rendszeresen, akik igyekeznek elsajátítani pártunk politikáját. A hallgatók igyekezetével szemben komoly akadályai vannak a tanulásnak. Elsősorban nem biztosítanak megfelelő helyiséget és gyakran előfordul, hogy a hallgatóknak vándorútra keltett hellni. hogy valami helyet keressenek. Hiba az is, hogy az előadókat gyakran cserélik és a tanuláshoz megfelelő anyag nem áll rendelkezésre. Jelentős eredményeket értünk el az alapfokú politikai iskolánál is. melynek 31 hallgatója van- A politikai Iskola vezetője jól készül fel az előadásokra. A hallgatók közül különösen kiemelkedik Borza Lidia elvtársnő. aki a múlt rendszer elnyomatását igyekszik most behozni szorgal; más tanulásával. A középfokú politikai iskolán van a legkomolyabb fejlődés, amely 24 hallgatóval indult be. Ezek közüt a vezetőség már nyolc elvtársat magasabb fokú oktatási formába osztotta be. A létszám ma mégis 27 aktív hallgató. Az előadó itt is á'talában jól készül az előadásokra, azonban hiba, hogy a hallgatók közül csak kevesen készítenek jegyzetet, s a kötelező Irodá mat sem olvassák el, pedig ez a kettő az alapja az eredményes tanulásnak. Az alapszervezet vezetőségének is többet ked ellenőriznie a politikai iskolát. Munkánk Igazán akkor ’rész eredményes, ha a vezetőség és a tagság a hibákat minél előbb kijavítja és a politikai iskolán tanultakat a gyakorlati életben hasznosítjuk. Somos Istvánná Balassagyarmat 55-en tanulnak Dejtáron a politikai iskolákon A Szabad Nógrádban már megjelentek azok a levelek, amelyek községünk kultúr- és sportmunkájáról szóltak. De nemcsak ez folyik Dejtáron. Nemcsak sportolnak, szórakoznak, hanem tanulnak is községünk dolgozói. A szocializmus épül községünkben is. Művelődik községünk dolgozó népe. Van mozink, ami állandóan teltház mellett mutatja be a legjobb filmeket. Nagyon megszerették dolgozóink a szovjet filmeket. Van könyvtárunk is, melyben 601 kötet könyv van. A tél folyamán állandó beszervezett olvasók létszáma 77 dolgozó volt. Azonban könyvtárunk hiányos és a keresletet nehezen tudjuk kielégíteni. Állandó olvasók: dolgozó parasztok, nők és iskolás gyermekek, akik egész tél folyamán cserélték a könyveket. A tél folyamán községünkben megindult pártunk politikai tanfolyamai is. A‘Zi alapfokú politikai iiskoia 30 hallgatóval, a középfokú politikai iskola 25 hallgatóval indult. Ezen aiz iskolákon is sokat tanultunk, egyre jobban megismerjük pártunk politikáját, a követendő utat és megismer- .tük az ellenséget, hogy harcoljunk ellenük. így halaid Dejtáron a kultúra fejlődése, tanul, 6.zórakozik nevelődik községünk dolgozó parasztsága. Pöihös Lajos levelező Dejtár Amióta pontosan készülök az előadásokra, a politikai kör létszáma 25-ről 32-re emelkedett Kedves Elvtársiak! Az a nagy megtiszteltetés ért hogy községünk fiataljainak bizalmából a DISZ politikai kör vezetője lettem. El kell azonban mondanom, hogy ezt a megtiszteltetést nem megfelelően viszonoztam. A szemináriumokat ugyan megtartottam, de nem minden esetben pontosan és nem készültem megfelelően az előadásokra, bár párttitkár elvtársunik többször felhívta a figyelmemet erre. Én mindig azt feleltem, hogy sok a munkáim. Ugyanezt a rossz módszert alkalmazta Matusek elvtársnő is, aki az alapfokú politikát körnek volt a vezetője. Nem gondoltunk arra, hogy a felolvasás unalmassá válik. Matusek elvtársnőnél például teljes egészében lemorzsolódott a szeminárium és többszöri figyelmeztetés el enére sem változtatott munkamódszerén. Ezért az elvtársnőt kizárták az oktatásból. Amikor én ezt a titkár elvt.Vstól meghallottam, mindjárt arra gondoltam, hogy én velőm is ez fog történni, ha nem fogadom el a párttitkár elvtárs javas’atát. örömmel mondhatom, hogy azóía a szemináriumra felkészülök és nem olvasom fel az anyagot, a hallgatók száma 26-ről 32-re emelkedett. Az én esetemből megyénk DISZ politikai köreinek vezetői sokat tanu hatnak, hogy nem szabad egyszerűen felolvasni a szemináriumanyagot, hogy az előadásokra mindig alaposan fel kell készülni. PETRAS VERONIKA Terény. Egy hók tan művelésére felhasznált normál munkanap A munka neme: N éqyzetes- fészkes ültetéssel: VI _. II SS S3 Sorhúzás Barázda vágás és beteme0.2 — tés fogatos eszközzel 1.6 ■ 1.9 Kézi ültetés 5.5 5.5 Fogatos boronálás 0.3 0.3 Fogatos ku-1 ti vá torozás 0.7 0.7 Traktoros kultivátorozás Kézi gyomirtás és bokor0.15 — kiigazítás 2.0 7.0 Fogatos töltögetés 0.7 0.7 Traktoros töltögetés Kézi gyomirtás és bokor0.5 — kiigazítás (második) Második fogatos töltö— 4 0 getés Második traktoros töltö0.7 0.7 getés 0.25 Kézi szedés 32.0 32.0 összesen; 44.60 52.50 A számítás tehát hektáromként több, mint 8 normál-munkanap megL.karí* táist mutat. A megtakarítás még nagyobb lehet. A mi 210 hektáros vetés* területünkön ez több, mint másfélezer normál-munkanap megtakarítást jelent, ha azonban már - teljesen áttér tünk, több normál-munkanapra növekszik. A burgonyaszedőgép használata további nagy munkamegtakarítást jelent A korai burgonya 70 hektáros területén idén valamivel eltérünk a tavalyi módszertől és a 70x70 centiméteres sortávolság is megengedi, hogy kétirányú traktoros művelést végezzünk. Tíz hektáron megpróbálunk „KUTSZ- 2, 8b“ kultivátortöltögető után vetni. Ez a módszer a Moszkva területi kolhozokban már igen elterjedt. Tavaly tartózkodtunk tőle. mert alkalmazásánál az a veszély fenyeget, hogy az alátatorási mélység sekély lesz. Az élenjáró kolhozok tapasztalatai azonban meggyőztek bennünket róla, hogy a veszély elkerülhető- A gumót 14—16 centiméter mélységre munkálhatjuk be, utána simítőval az ormokat 4—6 centiméterre elsimítjuk és a takarást mélységet a rendessé tesszük. Hogy ellenőrizzük az eredményt, öt hektárt közönséges módszerrel ültetünk. A késői burgonya négyzetes-fészkes ültetését mi a következőképpen szerveztük meg: a földet traktorvontatású töltögetőve! egyirányúan megvonalazzuk, a barázdák 70 centiméterre lesznek egymástól. Az ültetés fogatos eke után történik. A barázdákat a sorhúzógép menetirányra merőlegesen nyitjuk. A fogatos eke ugyanúgy dolgozik. mint a közönséges ültetésnél. Az első fordulónál megnyitja a barázdákat. a másodiknál betakarja a gn- mókát. Az első fordulónál az eke után kolhozparasztok haladnak, akik trágyát szórnak a barázdába, utánuk perekig mások, burgonyagumót helyeznek barázda oldalába, azonban nem 30 —35 centiméterenként egyeí-egyet, mint rendesen, hanem a sorhúzógép megjelölte helyekre, vagyis két gumót 70 centiméterenként. A gumók meny* nyisége tehát mindkét módszernél egyenlő, a különbség csupán elhelyezésükben van. A gumók átlagsúlva OO —80 gramm, egv hektáron körülbelül 30 mázsát ültettünk. Az ültetés után közvetlenül egy. vagy két irányban fogatoljuk a földet.
