Szabad Nógrád, 1952. március (8. évfolyam, 18-26. szám)

1952-03-19 / 23. szám

4 SZAKAD KSfinSlI 1952 MÁRCIUS 1«. A járási kultúrversenyek tapasztalatai március lÓ-ar1 a Salgótarjáni Acélárugyár kultúrtermében 10 kultúr- csoport részvételével tartották meg a salgótarjáni járási kultúrverseny dön­tőjét. Ez a bemutató nagy eredményt jelent a múlt évihez képest. Az elmúlt években nagyrészt műsorfüzetekből, mértani pontossággal betanult, gépie­sen előadott táncok szerepeltek a kul- túrosoportofe műsorán. A kultúrcsopor- tok nagyrésze megértette, hogy ez helytelen és az idei bemutatón már nagyrészt saját gyűjtésű, falujuk ősi hagyományait felelevenítő népi táncok­kal és dalokkal szerepeltek. Nagy lé­pést jelent ezen a valódi népi kultúra kibontakozása ; felé. A kisterenyei kultúrcsoport saját gyűjtésű kisterenyei lakodalmasa bi­zonyítja, milyen nagy lehetőségeink vannak ezen a téren, csak fel kell ku­tatni és tovább kell fejleszteni eze­ket. Ágasvári elvtársnő, a csoport ve­zetője megszívlelte a tavaly kapott bírálatot és most bátran fordult régi hagyományainkhoz. Ennek eredménye­ként minden színpompájával, forgata­gával valódi lakodalmas hangulatot keltve elevenedtek tne£f a színpadon a község régi lakodalmi szokásai, a lakodalom előestéjétől, — amikor a menyasszony mint leárfy utoljára van együtt leánypajtásaival — egészen a lakodalom befejezéséig. Az eredeti népviseletbe öltözött táncosok a menyasszonytól a szakácsnőt meg­személyesítő 75 éves Mari néniig olyan valódi falusi lakodalmi hangu­latot tudtak a színpadra vinni, hogy a bemutató közönsége és a többi résztvevő csoport előtt egy pillanatra sem tehet kétséges, nekik is ezt a példát kell követni. Az eddiginél fo­kozottabb mértékben kell a falu idős dolgozóinak a segítségét kérni, hogy az évszázadok óta megőrzött népi művészetet tovább fejleszthessék. Ez nem lehet kétséges a nagybá­tonyi és homokterenyei tánccsoport vezetői előtt sem. A nagybátonyi és homokterenvei lányok sem tehetségte­lenebbek, a fiataloknak itt is eltáncoljá.k az idősek azokat a táncokat, amelye­ket fiatalkorukban táncoltak, ugyan­úgy, mint a kisterenyei csoport idős asszonyai. Ha ezt megértik ezek a csoportok is, akkor a legközelebbi bemutatón igazi mátravidéki táncokat láthatunk az ő előadásukban is, ahelyett a mértani pontossággal be­tanított műmagyar tánc helvett, amely a táncosokat sem tudta fellelkesíteni. A mátraverebélvi, a máíraszelei és a karancsaljai tánccsoportok szintén saját gyűjtésű és feldolgozást! tánco­kat adtak elő, igen tehetségesen, lel­kesen, hangulatosan. Népi énekeseink előtt követendő példa lehet Tóth József, a homoktere­nyei kultúrcsoport tagja, aki régi job- bágykorabeli, évszázadok óta apáról- fiúra szálló népdalokat adott elő, minden hamisítástól, hatásvadászattól mentesen. Helytelen azonban, hogy a kultúrcsoport vezetője megengedte, hogy Budavári Barnabásné a Horthy- világ műmagyarkodó, ezüsttükrős ká- véházainak borgőzös hangulatát elő­idéző dalokból állítsa össze műsorát. Nem szabad összekeverni a nép aj­kán született népdalt a megrende­lésre írt, álmagyarkodó úgynevezett „magyar nótákkal”. Komoly értéket jelentettek Szarvas Erzsébetnek, a mátraszelei kultúrcsoport tagjának ha­misítatlan palócz énekiésmóddal, hanghordozással előadott mátravidéki népdalai. A prózai műsort a kultúrcsopor- tok nagyrésze jól választotta meg. Az előadott jelenetekkel betöltötték hiva­tásukat: kultúrával nevelni népünket, igaz szocialista hazafiságra. Ez a be­mutató nagy tanulság volt a prózai művek betanítóinak is. Megmutatta, hogy a jelenetek technikai kidolgozá­sára még nagyobb gondot keil fordí­tani. Például a mátranovákiak „Meg­lepetés” című jelenetében a szereplők­nek jobban kellett volna ügvelniök arra, hogv érthető, hangos, tagolt be­szédjükkel még jobban felkeltsék az egyébként kitűnő, mai életünket bemu­tató jelenet iránt az érdeklődést. A műsor megválasztásánál a járási ta­nács népművelési csoportjának segít­séget kellett volna nyújtania az egyes csoportoknak, hogy azok ne válasz- szanak erejüket meghaladó darabo­kat. A mátraszelei csoport a „Meg­szállók" című drámai jelenet szerepei­vel éppen ezért nem tudtak eléggé megbirkózni. Nagyon figyelemreméltó tehetségnek bizonyult Vonék Gyula, a mátraverebél vi csoport 18 éves tagja, aki egy öreg bérest • alakított, olyan színészi tehetséggel, ami az ilyen műkedvelő szereplőknél igen ritka. Jó előadó készségről tett még tanúbizonyságot a zagyvarónai cso­portból Kovács Margit és Szekerei Irén, akik egy kőműves csasztuska című jelenetet adtak elő. A szécsényi járás kultúrcso- portjai is az elmúlt esztendeihez vi­szonyítva határozott lépést tettek előre. A versenyen a tavalyinál több csoport vett részt. A kultúrmunkások nagyobb tömegét mozgatta meg, mint egy esztendeje. A versenyen fellépő csoportok nagyobb részt a helyi DISZ-szervezeték kultúrcsoportjai vol­tak. A szécsényfeifalui DISZ-eseik népi táncokat mutattak be. Igen ügyesen, de a kellő gyakorlat hiánya minden lépésükből kiütközött. Az egyházas- gergei kultúrcsoport Vörös Duna cím­mel imperialista ellenes darabot mu­tatott be, amiben leleplezik az impe­rialisták aljas, népi demokráciánk eilen irányuló politikáját. A darab megválasztása jó volt, de hogy a kellő hatást nem érte el, bármily lel­kesedéssel tettek a szereplők eleget 'kötelességüknek, az a tény okozta, hogy felnőtt, komoly emberek szere­pét nagyon fiatal emberek játszották. A szécsényi kultúrverseny azt iga­zolja, hogy a kultúrcsoportok kezdik felfedezni a népi tánc kultúrában rejlő értéket. A ludányhalászi lányok népi tánca igen szép volt, de itt is kiütközött, hogv keveset szórakoztat­ják, tanítják otthoni fellépésükkel a helyi dolgozókat. Mereven, bátortala­nul mozogtak a színpadon. Igen nagy sikerük volt a ludány­halászi cigányok 19 főből álló ének­karának. Az énekkar tagjai valameny- nyien most végezték el az analfabéta tanfolyamot. Fellépésük alkalmával két, nagyon szép szovjet dalt éne­keltek. A versenyen felléptek a Zsuny- pusztai általános iskola népi tánc­csoportjai is. A tánccsoport tagjai 13—14 éves kislányok. Táncukban az ifjúság szabad élete, jövőbe tekintése tükröződik. Csupa báj, szépség, erő minden mozdulatuk. Egv felszabadult nép ifjúságának életét látjuk benne. A kultúrversenyek legfőbb tanulsága hogy egyre mélyebb gyökeret vert dolgozóink széles töme­gében a tartalmában szocialista, for­májában nemzeti népi kultúránk. De itt sem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a kultúra nem önmagáért van, a kultúrmunkán, keresztül az emberek szocialista nevelését kell biztosítani, igaz hazafiságra, proletár nemzet­köziségre, a Szovjetunió szeretetére, hazánk és a szabad országok ellen­ségeinek szent gyűlölete szellemében kell nevelnie a dolgozókat. De, hogv a fejlődés a jövőben alaposabb és mélyrehatóbb legyen, szükséges, hogy a meglévő kultúrcsoportok meg­erősödjenek. Gyakrabban szerepelje­nek községük kultúrtermének szín­padán és kultúrmunkájukon keresztül segítsék azt a harcot, ami a falvak népe előtt áll. Kultúrmunkájukon ke­resztül segítsék, hogy a tavaszi mező- gazdasági munkát mindenütt időben és jól végezzék el. Segítsék a beadás teljesítésének munkáiét. Kultúreso- portjaink ennek a feladatuknak úgy tudnak eleget tenni, ha az eddigiek­nél több támogatást kapnak a járási és helyi tanácstól. A kultúrversenyek tapasztalatai azt is igazolják, hogy sok helyen felületesen, megnemértően, könnyel müségge! kezelik a kul túrmun­kát. Ez megnyilvánult már a kultúr­versenyek lebonyolításánál is. Szé- csényben a délelőtti órákban szinte nem is kultúrverseny, hanem szakmai tapasztalatcsere jelleget öltött a járási kultúrverseny. A kultúrverseny meg­szervezése Szécsényben is nemcsak azt kellett volna hogv ffelentse, hogv kitették a falakra a kultúrversenyrő! szóló plakátot. Nagymértékben nö­velte volna a kultúrverseny színvona­lát és valóban kultúrforradalmi je­lentőségű lett volna, ha megfelelő gonddal és lelkiismeretességgel a já­rási tanács gondoskodott volna a kö­zönség szervezéséről is. Az sem a leghelyesebb módja a kö­zönségszervezésnek, amit Pászton ta­pasztaltunk, ahol a téli termet a fiatal gyerekek olyan zsivaj gással töltötték meg, hogv a szereplők alig -értették meg egymás hangját. Persze nem he­lyesebb az sem, ami Salgótarjánban történt, ahol ugyan ezt a felnőttek csi­nálták, akik többszöri figyelmeztetésre sem értették meg, hogv a teremben való ki-be járkálást a szünetekben bonyolítsák le. De nagyfokú fegyel­mezetlenségről tettek tanúságot ma­guk a csoportok is, akik annak elle­nére, hogv tudták, mikor következnek műsoron, elhagyták helyüket és fe­gyelmezetlenségükkel gátolták a ver­seny folyamatosságát. A kultúrcsoportok nagy része túl van a kezdeti stádiumon, de hogy valóban megerősödjenek és betölthes­sék azt a feladatot, ami rájuk a szo­cializmus építése során hárul, feltét­len szükséges, hogy az erős üzemi kultúrcsoportok, de a legjobb falusi csoportok segítsék tapasztalataik át­adásán keresztül a gyengébben dol­gozó kultúrcsoporlokat. A pártszerve­zetek sem lehetnek közömbösek, hogv kulíúrcsoportuk, mit játszik, milyen előadás bemutatására készül. Párt­szervezetei rak is többet, alaposabban foglalkozzanak a kultúrcsoportok se­gítésével. Jelentkezzenek a munkás- és dolgozó parasztfiatalok legjobbjai szakérettségire! A munkás- és dolgozó paraszlfiata^ lók — 18.tói 30 éves korig — március 5-töl április 12-ig jelentkezhetnek szak- érettségis tanfolyamokra az üzemek, gyárak, tszcs-ék. állami gazdaságok, gépál lom ások pártszervezeteinél. Áz 1952—1953 as tanévben egy- és kétéves szakérettségis tanfolyamok in­dulnak. Az egyéves szakérettségis tanfolyam­ra a szélesebb alaptudással rendelkező dolgozó fiatalok jelentkezhetnek és fel­vételük után július 1-től kéthónapos bentlakásos előkészítő tanfolyamon vesz. nek részt. Már 1951 őszén fiataljaink alapo. snfob előkészijtése céljából a mérnök, TTK, orvos és gyógyszerész szakra úgy­nevezett kétéves szakérettségis tanfolya­mokat létesítettek. A kétéves szakérett­ségis tanfolyamok első évében a hall­gatók esti tagozatokon tanulnak és így nem kapcsolódnak ki a termelő munká. bél: a második évben már nappali ta­gozatokon vesznek részt. Az 1952— 1953-as évben a kétéves tanfolyamok esti tagozatain, eltérően az eddigiektől, nemcsak 3 mérnök, TTK. orvos és ciyónyszerésa, hanem minden egyetemi és főiskolai szak képviselve lösz, kivéve az agrár, művészi és testnevelési főis­kolai szakokat. A kétéves tanfolyamok esti tagozatai az ország 65 helyén, me­gyeszékhelyeken, ipari és mezőgazda sági gócpontokban nyílnak meg. Az egyéves tanfolyamokra 3800, a kétéves tanfolyamokra 6500 dolgozót vesz­nek fel. A felvételi vizsqákat máius 5—15 kö­zött tartják. Szeptember 15-én kezdődik a tanulás. Az eddigi gyakorlattól eltérően a szakérettségis tanfolyamok nappali ta­gozataira iárók számára nem lesz kö­telező a diákotthoni bentlakás. Azok a hallgatók, akik a diákotthon székhelyén laknak, este a tanulmányi munka befe jeztével hazatérhetnek. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL ÁLLANDÓ HÉTKÖZNAPI MÜSORSZÁMOK: Kossijtih-rédió: 5.00: Hanglemezek. — 5.20: Hírek, lapszemle. — 5 40: Hang­lemezeik. — 6.00: Falurádió. — 6.30: Hanglemezek. — 6.45: Hírek. — 7.45: Lapszemle. — 7.55: Műsorismertetés. — 8 05: Hanglemezek. — 12.00: Hírek. Hangos Újság. — 14.00- Időjárás. — 16.20: Iskolások rádiója — 17.00: Hí­rek. — 20 00: Hangos Ulság, — 22.00: Hírék. sport. — 24.00: Hírek. Petőfi-rádió: 6.00: Hanglemezek. — 6.35: Termelést hírek. — 6 45: Jóreg­gelt.. gyerekek! — 7.3Ó: Hanglemezek. — 10.00: Hírek — 17.30: Hírek. - 19.15: Sportnegyedóra. MÁRCIUS 19, SZERDA Kossuth-rádió: 11 30: Csehov életé és müvei. — 15.00: Úttörő híradó. — 15.50: Építő német Hiúság. — 16.20: Palotai Boris ifjúsági rádiójátéka. — 17.30: A magynr nép történeté.ből. — 18.15: Szív küldi szívnek szívesen. — 19.00: Építőipari félóra. — 21.00: Ä Szovjet­unió Állami Zenekarának hangverse, nyel. Petőfi-rádió: 7.00: Szovjet keringök. — 9.20: A íevegő hősei. — 9.40: A gyermekrádió műsora. — 15.30: A földkerekség egvnegyedén — 16.30: A do'!ár álarc nélkül. — 17.40: Mezőgazda­sági híradó. — 18.00: Népzene. — 18.40: Tánczene. — 20.10: Lenin és Sztálin a magyar Tanácsköztársaságról. MÁRCIUS 20, CSÜTÖRTÖK Kossuth-rádió: 12.30: A Mumkaerötar- talékok Központi Kultúregyüttese ének. ás zenekarának hangversenye. — 14.15: A Rádió gyermekműsora — 16.15: Rádió Politikai Kör. — 17.10: Ifjúság Hangja. — 17 30: Jó munkáért szép mu­zsikát. — 18Ó0: A Néphadsereg Hír­adója' — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. Petőfi-rádió: 8.30: A Szovjetunió a szocializmus országa. — 8.40: Operett- részletek. — 9.40: Úttörő sporthíradö. — 15.00: Fiatalók zenei újságja. — 17.00: Magyar tánczene. — 18 40: Szív küldi szívnek szívesen. — 19.00: Az ötéves terv nyomában. — 19.30: A rádió aján­dékműsora. MÁRCIUS 21, PÉNTEK Kossuth-rádió: 11.30: Uj kínai szín­ház. — 13.15: Oiáh Kálmán és zenekara játszik. — 15.30: Az előadóművészét mesterei. — 16.20: A Rádió ajándékmű­sora. — 17,10: A magyar munkásmoz­galom története forradalmi dalaink tük­rében. — 17.55: Tánczene. — 19 00: Rádió Politikai Kör. — 20.40: Begyűj­tési verseny hírei. — 22.25: A kuruc- kor dalaiból. Petöfi-rádió: 7.00: Mezőgazdasági hír­adó. — 9.20: A rádió ajándékműsora. — 11.00: óvodások műsora. — 15.25: Nemzetközi kérdések. — 17.00: Szív küldi szívnek szívesen. — 17.40: Az ifjúsági rádió műsora — 19.00: Egy falu — egy nóta — 141.30: Jó munkáért — szép muzsikát. —.21.55: Az opera története. Jobb munkával a magasabb termésért Keresztsorú vetés A nagyüzemi gazdálkodás keretén beiül egyre több termelőszövetkezet alkalmazza a fejlett módszereket, így a keresztsorú vetést is. Jakuskin szovjet tudós írja: „a ke­resztsorú vetés egyik legfontosabb előnye, hogy a növények jobban tudják felhasználni a napsugarakat” Hozzá­teszi még —, hogy jobban tudják fel­használni a talaj anyagkészletét is és ezért gyorsabban, egyenletesebben fej­lődnek. A növényállomány zártabb lesz, jobban bokrosodik, és ennek kö­vetkeztében a terméshozam is nagyobb lesz. Ezt tapasztalták azok a termelőszö­vetkezetek is, ahol az ősz folyamán egy-egy területen már alkalmazták ezt a vetési módszert. Karcagon például 300 kát. hold őszibúzát vetettek el ke- resztsorosan a termelőszövetkezetek és most tavasszal maguk a tagok arra tettek felajánlásokat, hogy az összes tavaszi kalászosokat keresztsorosan ve­tik el, mert látták, hogy az az őszi, amit az új módszerrel vétettek, jobban fejlődött, erőteljesebben bokrosodott, nagyobb termest ígér. A keresztbe-hosszába vetés alkalma­zásával ugyanis elkerüljük azt .hogy a sorokban egymás mellett sűrűn áll­nak a növények, ugyanakkor pedig a sorközökben egymástól 12 .cm távol­ságra vannak. Sikeresen alkalmazhatjuk ezt a ve­tési módszert a takarmánynövények és kalászosok együttvetésénél Í6. Eddig a régi módszer az volt, hogy például a vöröshere magját összekeverték az árpával és egyszerre vetették Nem csoda tehát, hogy nem volt az eloszlás egyenletes, mert az apró magvak a nagyobbakkal együtt nem egyforma mennyiségben jutnak a földbe, továbbá hátrány volt még az is, hogy az apró lóheremag túl mélyre került. A helyes módszer szerint először az árpát vet-' jük el, kevesebb ma.gmennyiséggel, majd utána az árpa soraira keresztbe vetjük el a vörösherét. Ezt a munkát is hengerezés és tüskeborona haszná­lata kövesse. A keresztsorú vetés után is — ha az időjárás szárazabb — hengerezni kell, majd azonnal magtakarót, tüskeboronát alkalmazzunk. Őszi kalászosok fejtrágyázása A tavaszi fogasolás előtt alkalmaz­zuk a pétisó fejtrágyázást. Elsősorban azoknál az őszi kalászosoknál, ame­lyek nem kedvező elővetemenyek után kerültek a földbe. így például a napraforgó, kukorica, burgonya, cukor­répa, stb. után. Ha az őszi kalászoso­kat lóhere, csitlagfürt után vetettük, akkor nem kell fejtrágyázni nytrogén műtrágyával, mert a talaj nytrogén- ben gazdag. A tavaszi fejtrágyázásra igen _ jól fel tudjuk használni a szervestrágyát is, mint pld. a hulladék- és baromfi­trágya. Ezeket az eddigi gyakorlatban nem becsülték sokra és nem is hasz­nálták. Különösen a kedvezőtlen elő- vetemények után vetett őszi kalászo­sok tavaszi trágyázásánál igen ered­ményes a hulladék, baromfitrágya, a morzsáiékor televény, sőt az istálló­trágya felhasználása is. Ezekből kát. holdanként 20—30 q-t szórjunk szét egyenletesen a reggeli fagyok idején, amíg a föld fel nem engedett. Az ilyen fejtrágyázás szovjet tapasztalatok alapján közel kétszerié jobban növeli a terméseredményt, mint a fogasolás­kor adott fejtrágya. í A műtrágyázást legcélszerűbb mü~ trágyaszóró géppel végezni, mert ez biztosítja a veszteségnélküli felhaszná­lást és az egyenletesebb kiszórást. A kiszórandó műtrágya mennyiségének megállapítása attól függ, hogy az őszi vetések milyen állapotban vannak, hogy teleltek át. Kát. holdanként álta­lában 38—100 kg pétisó szükséges. Foszfor és káli fejtrágyázást akkor alkalmazzunk, ha a kalászosok előve- teménye ugyan pillangós volt, de ősz szel alaptrágyának nem adtunk fosz­fort- •— vagy homokos talajon káli — műtrágyát, akkor, ha azokat sorvető­géppel az őszi kalászosok, sorai közé munkáljuk be a vetés sorával meg­egyező irányban haladva. Ebben az esetben már nem kell fogasolni. A szemcsézett műtrágyából kát. holdan­ként 30—40 kg-t szórjunk el. Bp. Kinizsi—Salgótarjáni Bányász 1:0 (1:0) Vasárnap igen jó labdarúgó-időben és jó talajú pályán került sor a mérkő­zésre, mintegy 4000 néző jelenlétében. A tarján! csapat a következő össze­állításban kezdte a mérkőzést: Oláh, Kamyó, Para Debrecen! — Sziojka Dávid — Bakiéira, Vilezsál, Csuberda, Lahos, Szabó. A bányászfiúk mindjárt kezükbe vet­ték a játék irányítását, s meleg hely­zeteket teremtelek a Kinizsi kapuja előtt. Bablena elfut a szélen, s jó be­adása elszáll a kapu előtt, Lahos az ötösön állva 'lyukat rúg, majd Szabó rohan a labdára, de ő is elvéti s így oda a jó helyzet. Pedig a Kinizsi vé­delme verve volt A vendégek csak szórványos támadá­sokat vezetnek a tarján! kapura. A fél­idő közepén újból egy hatalmas hely­zetet hagynak ki a tarjáni csatárok. Vi’ezsá!—Bablena össziáfcéik fut a pá­lyán, Bablena beadását Szabó a Kinizsi kapusa csak kiütni tudja, a labda az üresen áüó Lahos elé kerül, aki a meglepetéstől az ötös­ről messze, az üres kapu mellé vágja a labdát. (Óriási helyzet volt.) Nem sokkal a fél­idő előtt a Kinizsi felszabadító rúgása után Para.fejéről hátrafelé száll a labda, Kanyó és Koczó szalad a labdára, Koczó éri el hamarabb és a kapujából kiinduló Oláh meMett hálóba gurít. 1:0 (Nagv védelmi hibából született meg a gól.) A második félidőben hatalmas tarjáni fölény alakul ki. Hosszú negyed­órákig a félpályán sem tudnak átjönni a Kinizsi-csatárok, de a tar.jániak fő lényüket nem tudják eredményesen ki­használni. Bátran mondhatjuk, hogy ezt a mér­kőzést a csatársor tehetetlensége miatt vesztette el a Bányász. A mérkőzés legnagyobb részében a bányászcsapat irányította a játékot. Helyzeteket is teremtettek különösen az első félidőben, de ezeket még az üres kapura sem tudták berúgni. Oláht nem Igen tették próbára' a Kinizsi-csatárok így nem is akadt dol­ga. A gólt e-Iháríthatta volna, ha előbb A sportköri MHK-jelentesek fontosságáról indul ki kapujából. A hátvédhármas Jól működött. A csapat legjobbjai a Szojka— Dávid fedezetpár volt. Bablena kis élénkséget vitt a csatársorba Vi'ezsái és Csuberda csak a mezőnybe elégítet­tek ki, a kapura egyáltalán nem voltak veszélyesek. Lahos sokat vállalt ma­gára. s így a lövésekre már nem volt ereje. Szabó nem volt jó szélső, Zsé. delynek már jobban ment. Molnár Játékvezető kjén sok hibát vétett, amivel a Kinizsit hozita elő­nyösebb helyzetbe. MISKOLCI LOKOMOTIV—SALG. VASAS 5:1 (3:1) Miskolcon hatalmas érdeklődés előzte meg ezt a találkozót. A mérkőzés igen nagy iramot hozott. A miskolci csapat nem volt annyival jobb, mint amit a gólarány mutat, hanem a csatáraik job­ban ki tudták használni a kínálkozó helyzeteket. A salgótarjáni csapatnak Is volt helyzete, de a csatárai mindent agyonkomblnáltak a miskolci kapu előtt Igaz. hogy Csala is benne volt egy két gólban. A mérkőzés második fétidetébeh Nagyot a Játékvezető kiállította. Jók vol­tak: Csete, Kleian II és Bíró. MEGYEI BAJNOKSÁGÉRT Sakj. Építők—Bqy. MÁV 1:1 (1:1) A balassagyarmatiak jó Játékuk ré­vén még a győzelmet is megérdemelték volna. Salg Bányász H—Baqlyasl Bányász 4:0 (1:0) A második félidőbe!! játék alapján megérdemelt a tarjáni csapat győzelme, még ilyen arányban is. St Dózsa—St. üveggyár 4:3 (1:2) Az első félidőben még az. üveggyári csapat szerezte mejf a vezetést de szü­net után tíz r>erc alatt megszerezte a Dózsa a győzelmet. Nagybátonyi Bányász—St. Tűzhelygyár 4:4 (2:2) Hatalmas küzdelem leFemezte ezt a mérkőzést, melyen a hazaiak álltak kö­zelebb a győze'emhez. Karancsaljai Bányász—Zp Építők 1:0 (1:0) Igen kemény mérkőzésen csinálták ezt. a meglepetést a karancsaljt bányász­fiúk. A Zp. Építők otthonában szerezték meg mindkét bajnoki pontot Mátranováki Bányász—Salg. Vasas 11 2:2 (2:1) Sportköreink nagyrésze már az év elején nagy lendülettel dolgozik, hogy az idei MHK.munka minél sikeresebb legyen. Az OTSB rendeleté értelmében az MHK-jelentkezésekröi és a próbákról a sportköröknek minden hónap 3-lg jelentést kell küldeni az illetékes TSB- nétk és a területi elnökségnek. Az első ilyen jelentést március 3-ig kellett a sportköröknek, á felettes sporthatóság­nak megküideniök. Azonban több sport­kör megfeledkezett erről a fontos fel­adatról, így többek között a Baglyas- alji Bányász, a Salgói Bányász. Salgó­tarjáni Üveggyár. Salgótarjáni Vasas. Ez annak tudható be. hogy még min dig nem látják világosan a sportkörök vezetői a jelentés fontosságát. A jelen­tések időben való beküldése biztosítja azt. hogy sportéletünk irányító szervei időközben is állandóan láthassák: he­lyes ütemben halad-e a munka, hol van­nak hibák, megkereshetik a hibák okait és segH.séqet nyújthatnak ott, ahol erre szükség van. Tavaly a sport­köri vezetők még sok tekintetben ta­pasztalatlanok voltak, azonban az idén már nem lehet erre hivatkozni. Nem lehet hivatkozni arra sem, hogy a je­lentések elkészítése nehéz adminisztrá­ciós feladat, amelyre nincs megfelelő munkaerő, mert egész egyszerű a je­lentéstétel. A sportkör nyilvántartó munkáját a sportkör egyik legjobb ve­zetőségi tagja végezze, aki legyen tu­datában annak, hogy milyen fontos munkát végez. Ha a sportkör rendsze­resen vezeti a nyilvántartást, akkor ide­jében és pontosan el tud iá készíteni a jelentést a való helyzetről. Azonban a sportköri elnökök feladata, hogy foko­zott figyelemmel kísérjék ezt a munkát és minden segítséget megadjanak. Eb­ben az évben fokozott gondot kel! for­dítani az MHK-munka minőségi meg­javítására és ehhez közvetlen hozzá­tartozik a ieleníéstétel. a Je’entések valódisága. Kerüljük a legcsekélyebb lazaságot, a jelentések beküldése ha téridőre történjenek és a va'ó helvzetet tükrözzék. Az a sportköri nyilván­tartó. aki mindenáron „szép” jelentést akar készíteni, gondoljon arra, hogy ezzel saját sportkörét is megtéveszti. A sportfejlesztési terv és benne az MHK-terv teljesítése kötelesség. A sport­körök legyenek tudatában annak, hogy az MHK testnevelést rendszer a ma­gyar sport alapja, hogy az MHK test- nevelési rendszert a széles tömegekre, alapozzuk* Közepes színvonalú mérkőzésen osz­tozkodott a két csapat a pontokon. Kisterenyei Bányász—Pásztói Vörös Meteor 3:1 (1:0) A fiatal erőkből áüó Kisterenyei Bá­nyász igen szép játékkal aratott biztos győzelmet Pásztón. KÖZPONTI JÁRÁSI BAJNOKSÁGÉRT . St. Bástya—Jobbágyi Vasas 2 0 (1:0) Jobb csatárjátékával megérdemelten győzött a Bástya. Kitűnt: Földi, Kónya és Szabó Albl. SZABAD NÖGRAD MDP Nóqrádmegyel Pártbizottságának lapja Felelős kiadó: NAGY KALMAN Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salgótarján, Rákóczl-u. 92. Telefon’ szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Előfizetési díj: egv hóra 3.50 Ft negye* évre 10 50 Ft. félévre 21.— Ft. egy évre 42.— forint. Szikra Lapnyomda, Bpest, József-krt S. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom