Szabad Nógrád, 1952. március (8. évfolyam, 18-26. szám)

1952-03-29 / 26. szám

SZABAD NOGRAD 1952 MÁRCIUS 29. A békeszerető emberek milliói felháborodva bélyegzik meg az amerikai imperialisták koreai baktérium-gaztetteit MOSZKVA. A Turasznája znamja nevű moszkvakörnyéki gyapotszövet- gyár hétezer munkása tiltakozott az amerikai beavatkozó példátlan koreai gaztette elten. Többezren vettek részt egy moszkvakörnyéki mezőgazdasági gépgyárban tartott tömeggyűlésen is. Követelték, a baktériumháború azon­nali megszüntetését és a bűnösök leg­szigorúbb fele lőss égre vonását. PHENJAN. Csorvon megyében az elmúlt napokban naggyűléseket ren­deztek, amelynek többezer főnyi résztvevője megbélyegezte az ameri­kaiak baktériumháborúját. SZÓFIA. Kedden délután rragv til­takozó tömeggyűlést tartottak Szófiá­ban- Amelyben követelték az ENSZ-től: foganatosítson intézkedéseket a bak­tériumháború és a Koreában elkövetett egyéb gaztettek megszüntetése érde­kében és követelik az amerikai hábo­rús bűnösök bíróság elé állítását. VARSÓ. A lengyel szakszervezetek központi tanácsa titkárságának felhí­vására számos szakszervezet vezető­sége jelentős pénzösszegeket ajánlott fel az amerikai imperialisták bak­tériumháborújától szenvedő koreai nép megsegítésére. PRÁGA. Prágában a csehszlovák tudományos dolgozók tiltakoztak az amerikaiak koreai baktériumháborúja ellen. LONDON. James Crowther, a tudo­mányos dolgozók világszövetségének főtitkára a Daily Worker jelentése szerint üzenetet intézett a Béke­világtanácshoz: „Mindazokban az országokban, ame­lyeknek kormányai csapatokat küldtek Koreába, a békebizottságoknak köve­telniük kell, hogy kormányuk foglaljon állást a civilizáció ellen irányuló vad amerikai merénylettel szemben és haladéktalanul vonja vissza csapatait Koreából” — hangzik az üzenet Nagy érdeklődés a nyugati országokban a moszkvai gazdasági értekezlet iránt A moszkvai nemzetközi gazdasági * értekezlet elé az egész világ közvéle­ménye egyre fokozódó érdeklődéssel tekint. Az értekezlet előkészületei már világszerte folynak. A párizsi Liberation megírja, hogy az értekezleten résztvevő francia delegátusok ülést tartottak. A fran­cia küldöttség, — amely a hónap vé­gén hagyja el Párizst — körülbelül. 30 tagú. Az ausztriai Eisenstadtban a burgenlandi kereskedelmi kamara tagjai és több más neves szakembe- értekezletet tartott, amelyen megvitat­ták Ausztria kereskedelmi kapcsola­tainak kiszélesítését a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal. A felszó­lalók valamennyien a Kelettel folyta­tandó kereskedelem mellett foglaltak állást, Friedrich, kiváló osztrák köz­gazdász kijelentette: „A Szovjet­unióval ét a népi demokratikus orszá­gokkal való kereskedelem kibővítése kedvezően hatna Ausztria és Burgen- la-nd egész gazdaságának fejlődésére". A Macchi-féle olasz golyóscsapágygyár tulajdonosa kijelentette, hogy képvi­selőt küld az értekezletre. Mint mondotta,, remélhető, hegy az érte­kezlet elősegíti majd a Kelet felé irányuló olasz iparcikkek kivitelének fokozását. A holland kereskedelmi és ipari körök is a gazdasági élet fellendülését várják az értekezlettől, de különösen a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok megteremtését. A rotter­dami Handels en Transport Courant ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy „csak az amerikaiak félnek az oro­szok által kezdeményezett tanácsko­zástól. Az amerikaiak azonban — írja a lap — nem gondolnak arra, hogy sok ország, így Hollandia is a hanyat­lás állapotában van". A „Béke védelmében” című folyó­irat több cikke foglalkozik a moszk­vai értekezlet jelentőségével. A lap felelős szerkesztője, Pierre Cot, fran­cia nemzetgyűlési képviselő cikkében rávilágít azokra a nehézségekre, ame­lyekkel a nyugateurópai országok küzdenek az amerikai gazdasági nyo­más következtében: „A keleti orszá­gok fejlődésének tapasztalatai meg­mutatták — állapítja meg —, hogy meg tudják szervezni gazdasági éle­tüket. Számukra a Nyugathoz fűződő gazdasági kapcsolatok újítása ke- vésbbé éles kérdés, ennek ellenére tel­jesen reális és minden olyan akadályt te akarnak győzni, amely a Nyugathoz fűződő kölcsönös kapcsolatok útjá­ban áll" A lap. másik cikkében Gordon Shaffer angol újságíró megírja, hogy sok angol nagyiparos kész fel­újítani a kereskedelmet a Szovjet­unióval, Kínával és a népi demokra tikus országokkal. Széles Erzsébet erdőkürti traktorvezető levele AMÍG ISKOLÁBA JÁRTAM mindig vágytam, hogy ■/rí traktoroslány lehessek. Három osztály elvégzése után 1951. szeptember 3-án elmentem az erdőkürti gép­állomásra dolgozni, ahol mint munkagépkezelő dolgoztam. Jó munkám után a gépállomás vezetősége ez év január 6-án Majlátgárdonyba küldött iskolára, ahol kéthónapos traktorvezetői tanfolyamon vettem részt. Az iskola mene­te alatt nagyon sok mindent tanultam, ágy politikailag, mint műszakilag. Gyakorlatilag is elsajátítottam a gépek működését, s azok kezelését. Ellátásunk és étkezé­sünk igazán jó volt. De megvolt a kellő szakoktatásunk is. Sok tanulságos filmet láttam a moziban és sokszor vettünk részt nagyon szép színházi előadáson. A tan­folyam sikeres befejezésével a II. fokozatot kaptam a vizsgán és e hó 12-én visszakerültem az erdőkiirti gép­állomásra, ahol továbbra is jókedvvel dolgozom és mindenképpen úgy igyekszem, hogy jó munkámon ke­resztül építhessem szocializmusunkat. A fizetéssel is megvagyok elégedve, s csak azt látom, hogy ezer forintot könnyen meg lehet keresni, s ha egy kicsit jobban dol­gozom 1500—2000 forintot is elérhetek havonta. Tegnapi termelési értekezletünkön felajánlottam, hogy felszabadulásunk évfordulójára egy nőt fogok be­szervezni az erdőkürti gépállomásra, hogy minél többen lehessünk női munkaerők. Nagyon örülnék, ha minél több leány és asszony belátna jelenlegi boldog életem­be, ahol mindennel meg vagyok elégedve, beosztásom­mal, munkatársaimmal, a vezetőséggel és a fizetésem­mel is. Egész biztosra veszem, hogy akkor nem idegen­kednének felhúzni a traktorosruhát, sőt ugyan olyan bol­dogan ülnének fel a traktorra, mint én. 1937-BEN SZÜLETTEM, mindössze tehát 15 éves vagyok. Azon igyekszem, hogy 17-18 éves korom­ban már főgépész, még jobban szakképzett dolgozó legyek, mert meg van rá a mód és minden lehetőség. Széles Erzsébet traktorvezető, Erdőkürt LEVELÜNK NYOMÁN Kizárták a fegyelemlazító elnökhelyettest _jobban megy a munka a pataki Zsdánov tsz-ben, Ö sszekötött kézzel „önkéntes munkára” A titóisták jugoszláviai terrorja és a dolgozók elnyomása csak a gyarmati népek sorsával hason’ít- ható össze. íme egy kirívó példa a dolgozó nép borzalmas elnyomá­sáról: A timóti járásban lévő Lu­ka faluban a titóista jegyző éjjel két órakor elindult „önkéntes mun­kaerőikéit’’ toborozni. Fegyveres terroristák kísérték. A munka­erő „mozgósítás" a következőkép­pen zajlott le: a parasztokat ki­rángatták 'ágyaikból és a terror­legények összekötözték a kezüket és a községházára terelték őket. Másnap összekötözve Borba szállí­tották a parasztokat, ahol az ot­tani UDB-ügynök, liija Jenics fegyverrel arra kényszerítette őket, hogy „munkavállalási szerződést" írjanak alá. Növekszik az analfabéták száma Jugoszláviában A népelnyomó titóista rendszer következtében egyre rosszabbak az oktatási viszonyok Jugoszláviá­ban. Köztudomású, hogy a titóis- ták az évi költségvetés 75 száza­lékát háborús készülődésre for­dítják, így az oktatásügyre nem marad számottevő összeg. A nagy­arányú háborús készülődések kö­vetkeztében a dolgozó tömegek egyre jobban elszegényednek és egyre kevesebb dolgozó járathatja gyermekét iskolába. Még a titóista lapok beismerése szerint is minden évben 150 ezer iskolaköteles gyermek marad ki az általános oktatásból. Így természe­tes, hogy Jugoszláviában az anal­fabéták száma állandóan emelke­dik. Imre Kázmér pataki levelezőnk ina: „Patakon a Zsdánov tsz ben az el­múlt hetekben naqy változás történt, A tagság az utóbbi időben nem jó szemmel nézte a vezetőséq munká­ját és új vezetőséq választását kérte. Ez meq is történt március 15 én. Az. óta a taqsáq szívesen dolqozik, meg­javult a munkafegyelem, az új veze­tőség, az elnök kivételével, nagy gondossággal irányítja a tavaszi munkák minél előbbi elvégzését. Bár az idő igen akadályozza a munkát, ennek ellenére a földbe került 12 hold zab, 3 hold mák, az árp3 alá is el van készítve a föld, de az eső miatt nem tudtuk még elvetni. Föl van szántva 20 hold a tavaszi ülteté sek alá, el van duggatva 4 hold szer­ződéses hagyma. Amikor az idő miatt szántani vagy vetni nem lehet, két vontató és a kocsik a trágyát szállít, ják a földekre. A tavaszi magvak is előkészítés alatt vannak. Az árpát is kicsáváztuk, a krumpli is ki van válogatva, a szerződéses burgonya a csiráztatőoan van, a még vetésre ke- riilő zabot most szelektorozza az ér­sekvadkerti gépállomás. A vezetőség elkészítette a második negyedévi ter­vét, sajnos, az elnök nélkül, mert az többszöri hívásra sem Jelent meg egész héten sem a tszcs irodán, sem a munkában. Az új vezetőség össze­állította a briqádot, a munkacsapato. kát, akik azóta is rendesen kivették részüket a munkából. Ezek után megvan rá a reményünk, hogy a ver­senyben az első sorokban leszünk. A tagok közül igazán példamutatóan dolqozik Mészáros Ferencné, aki min­den munkában az első, legyen az bármilyen munka, mind becsületesen, hozzáértően végzi el, példa lehet minden tag előtt.” A levél nyomán megvizsgáltuk, mi volt az Oka, hogy a tsz-tagok hónapok óita elégedetlenkedtek, egyre rosszabb left a hangulat a csoportban, ősz óta egyetlenegy új belépő sem volt. El­mondták a csoporttagok, hogy senki­nek sem vo'.t kedve olyan emberrel dolgozni, mint ifj. Imre József, a tszcs elnökhelyettese, aki, ha csak benézett a ts-zcs-udvairra, már beírt magának egy munkaegységet. A csoport fejlő­dése is teljesen megállt, mert a kívül állóik is azt mondották, hogy amíg egy ilyen mihaszna ember, mint Imre József ott lesz, addig ők nem lépnek a csoportba. Budai Ferenc kilencholdas is kijelentette, hogy ő szívesen lenne tszcs-tag, de amíg olyan vezetőség van, amely csak magával törődik, de a tagokkal nem, saját maguk dol­gozni nem akarnak, de a legtöbb munkaegység nekik van, addig nem lép a csoportba. Id. Kormoséi Vince is harmadmagával lépett volna már be a csoportba:, és még sokan mások. Imre József múlt év szeptemberéig a tszcs pénztárosa is volt, de a tagok­nak sósam tudott beszámolni az egyes eladott termékek áráról'. A tagok vé­gül követelték, hogy adja át a pénztá­rat id. Imre Józsefnének. Ekkor a pénztárban egyáltalán nem volt pénz és arról sem volt hajlandó beszámolni a tagságnak, hogy mire költötte az el­adott zöldségfélék, a saláta, karfiol és egyebek árát. A tagok között az elé­gedetlenség egvre nőtt. Az elnöknek kellett volna erélyesen intézkednie, ő azonban nem ezt tette. A pártvezető­ség, a járási pártbizottság, a járási tanács szintén tudott a tagok elége­detlenségének okáról, tudta:, hogy azok Imre József elszámoltatását kérik, azonban mégsem intézkedett senki mindaddig, míg a tagok a március 6-án tartott gyűlésen erélyesen köve­teltek Imre József elszámoltatását, a vezetőség újjáválasztását. A vezetőség­választó taiggyűlést március 15-én tar­tották meg. Ezen a tszcs dolgozói egy­hangúan megszavazták Imre József kizárását és elszámoltatását. Kérték, mutassa meg a munkaegységkönyvét. Kiderült, hogy hosszú ideig sajátma­gának írta a munkaegységeket és az ősszel például, amikor a burgonya- ásásnáú felügyelt, egy napra három és fél munkaegységet írt be magának. De így volt ez más munkáknál is. \ taggyűlés megválasztotta az új vezetőséget, az eddigi elnököt, Családi elvtársat választották ismét elnöknek, mert úgy látják, hogy képzettségé­nél fogva ő a legmegfelelőbb és az új vezetőséggel — akik mindenben _ segít­ségére lesznek — jobb munkát tud majd végezni az eddigieknél. Az azóta eltelt idő alatt azonban, nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mivel egész héten feléje sem nézett a cso­portnak. Az új vezetőség elnök nélkül vezeti a: csoportot, a pénzügyi tervet is' nélküle kellett elkészíteni, mert hiába hívták, nem ment el a tszcs-irodáfoa. 18-án este tszcs-taggyűíés volt, ame­lyen kihívták versenyre az érsekvad­kerti tszcs-t, 20-án este az Imre József ügyét kivizsgáló elszámoltatási bizott­ság számolt be a tagságnak a: vizsgá­lat eredményéről. Az elszámoltató bi­zottság Imre József munkáját felül­vizsgálva, 2619 forint hiányt talált. A zöldségfélék ára be sem volt vezetve a pénztárkönyvbe. Bár mindkét taggyűlésre ai járási tanács küldötte is hívta az elnököt, mégsem ment el. A tagság jogosan kifogásolja az ilyen viselkedést. Nem tűrhető az, hogy a legnagyobb mun­kák idején, a tavaszi munkák beindu­lásánál magára hagyja az új vezetősé­get. Helyes lenne, ha a járási tanács megnézné, mi az oka annak, hogy Családi elvtárs így elhanyagolja a tszcs ügyeit. Belovai elvtárs pedig, a tszcs párttitkára érezze, hogy a párt­vezetőség és ő maga személy szerint elsősorban felelős a tszcs jó működé­séért. A tagok joggal várják él, a pártszervezet legyen vezetője, szerve, zője a csoport megtisztításáért folyta­tott harcnak. Fejlődik a haszonállattenyésztés Csehszlovákiában Csehszlovákiában mindenütt hatal­mas ütemben folyik az állattenyiiz- tés hozamának fejlesztéséről s2*tó párt- és kormányhatározat végrehaj­tása. A határozat különösen a hús, a zsír, a tej, a vaj, a tojás és a tej­termékek fokozását tűzi ki a legfőbb célul. A bronl kerület mezőgazdasági szö­vetkezetei jól kihasználták a tavaszi mun­kák előtti időt és a gépek meg­javításán kívül csaknem minde­nütt kibővítették, átépítették az istállókat. Nagy gondot fordítanak mindenütt a sertéshizlaldákra is. Közel 20.000 sertés részére építettek új, korszerű hizlaldákat. Természetesen nem feled­keztek meg a baromfitelepekről és a juhakiokról sem. A broni termelőszövetkezeti cso­portok 54 új baromfite'epet léte­sítettek. amelyekben máris több mint 44 ezer tyúkot nevelnek. A broni kerület tehenészei vállal­ták, hogy ebben az évben egymillió li tér tejjel többet szolgáltatnak be az Hőirányzottnál. A gottwaldowi kerület mezőgaz­dasági dolgozói is elhatározták a ha- Stonáliattenyésztés fokozását. A hodonini termelőszövetkezeti csoportok megfogadták, hogy idén 230 százalékkal emelik a te­henek tejhozamát Száz tehénnel növelték a szarvas- marhaállományt. A dolgozók meg­ígérték, hogy a fialási átlag növelé­sével 3000 kilogrammal több sertés­húst adnak ebben az évben az or­szágnak A baglyasaljai Népbolt-áruda építése bizonyítja, az Épületkarbantartó KTSZ és a Tatarozó Vállalat gondatlanul kezelik a dolgozók forintjait A megye különböző területéről a dol­gozók naponta keresik fel szerkesztő­ségünket különböző tárgyú levelekkel. Levelet kaptunk Kiss András elvtárs­tól, a baglyasaljai 46. sz. Népbolt áruda vezetőjétől is. Kiss elvtár® le­velében arról ír, hogy kormányzatunk a baglyasaljai dolgozók ellátása érde­kében új árudát építtetett. A régi áruda, mint ahogy Kiss elvtárs leve­lében írja, télviz és esős időjárás ide­jén a nagy sár miatt szinte megköze­líthetetlen. Részben ennek megszünte­téséért, másrészt azért, hqgy a régi árudát új, modern váltsa fel, a bag­lyasaljai dolgozók nagy érdeklődéssel várták, hogy az új áruda elkészüljön. A levél további részében arról szól, hogy az árudát építő Kisipari Ter­melőszövetkezet az áruda építésére szánt pénzt nem célszerűen használta // A tizenhétéves Bob Nila, a kanadai Vancou­verben lakik. Ez a fia­talember dicsőségre és hírnévre vágyva, elküld­te „munkáját" Torontó­ba, a Képzőművészeti Képtárba. Az elismerő válaszra nem kellett hosszú ideig várnia. Sidney D. Key, a képtár igazgatója kö­zölte Bobbal, hogy ab­sztrakt rajza, amelynek „Búskomorság a mo­csárban" címet adta, a képtár kiállított tár­gyai között szerepel. Sőt, az igazgató elis­merő hangú levélben megírta hogy őszintén Búskomorság a mocsárban büszke a fiatat művész eredményeire. Amint az egyik amerikai lap írta, Key igazgató levelében ez állt: „Valósággal le­nyűgöz az a váratlan hatás, amelyet a vona­lak, a betűminták, a szabályos foltok, vala­mint a festékporlasztás keltett". A levélben an­nak a nézetének adott kifejezést, hogy Nils nyilvánvalóan nagy ér­deklődést tanúsít az ál­tala használt anyagok „kísérleti alkalmazásá­val elért hatások válto­zatossága" iránt. De Nilsben egész vá­ratlanul felébredt a lel­kiismeret. A New York Times"-hez küldött táv­iratában Nils beismerte, hogy, a képtárban ki­állított ,.mü" mindössze egy darab karton, amellyel a helyi vés­nök': műhely mesterei a szerszámaikat tiszto­gatják. Ez a kartondarab vál­totta ki a torontoi igaz­gatójából a dicshimnu­szokat. Ez a „Búskomor­ság a mocsárban" című műnek az eredete, amely arra volt hivatott, hogy méltó dísze legyen a kanadai Torontóban a „modern művészet" kép­tárának fel, az áruda nem mindenben felel meg a kívánt követelményeknek. Kiss elvtárs a levél további részé­ben ezeket írja: • „Az új áruda nemcsak, hogy a határidőre nem készült elv de sem a dolgozók igényeinek, sem a szo­cialista kereskedelem igényeinek nem felel meg. A szocialista típusú áruda jellemzője a nagy, szemléltető kira­kat. amely helyes rendezésének az az árubőségről kell tanúskodnia és bemutatnia az árudában található árukat. A most készült árudánál ez a szempont sem érvényesül, mert a kirakatot egy lakás ablaka he. lyettesíti, aminek rendezését lehetet­lenné tesz az is, hogy a kirakat ablaka belülről nyílik A gyors ki­szolgálást meg az gátolja, hogy a kiszolgáló pult között két ember alig fér el eqymás mellett. A raktár el­helyezése sem észszerű, mert csak az árudán keresztül lehet a raktárba jutni. De nem minden fér oda be, mert a raktáraitó olyan szűk, hogv egy olajos hordót és eqy zsák lisz­tet csak aliq-aiig lehet átvinni rajta. A belső falak ugyan be lettek me­szelve, de olyan foltok éktelenked­nek rajta, mint az imperialista poli­tikusok múltján. Az új áruda külső meszelésére sem sok gondot fordítottak, mert olyan komor sötétre meszelték, mintha csak azt akarná ielezni. hogy az üzleten belül is sötét üzelmeket foly. tarthatnak. Amint az áruda elkészült (máieahogy elkészült, nem fűtötték be, hogy a falak kiszáradjanak. Ennek eredménye lett az, hogy a fiókok be. dagadtak. A pult furnérlemezei fel- táskásodtak, úgyhogy azokat feltét­len újjal kell felcserélni. Rosszul értelmezett önköltségcsökkentés miatt a fiókokra gombokat nem erősítet­tek. Még több ilyen aprónak látszó hibákat sorolhatnánk fel, ami az építőszervek felelőtlen, a dolgozók érdekeit semmibevevö munkáját iga­zolja. Megjegyezni kívánom azonban még azt, hogy a hiányosság elkerülé­sére a lehetőség megvolt, csak a rendelkezésre álló anyagot kellett volna lelkiismeretesen és szakszerűen felhasználni. A baglyasi dolgozók az új árudáról nem a leqmegelégedet- tebben beszélnek, mert tudják, hogy az új áruda elkészítése sok tízezer forintjába került államunknak.’1 Kiss elvtárs hozzánk küldött levele alapján a szerkesztőség megvizsgálta a baglyasaljai új áruda elkészítését és megállapítást nyert, hogy a levél mindenben fedi a valóságot, sőt idő­közben az árudába vezető lépcső is teljesen tönkrement. Miután az épü­let nincs ikiszárltva, a raktárban tar­tott áruk időelőtti megromlásának, sőt megmérgezésének lehetősége is fennáll. Március 13-án a megyei tanács, a Kiskereskedelmi Vállalat, valamint az építő vállalat részéről bizottság járt az áruda építésének színhelyén, hogy megállapítsa, isi ténylegesen a felelős ezekért a szabotázs fogalmát súroló cselekmények elkövetéséért. A vizsgá­dat megállapította, hogy a felelősség elsősorban az építő vállalatra hárul. Hogy a jövőben államunk sok tíz­ezer forintját ilyen felelőtlen embe­rek többé ne kezel hessék, elengedhe­tetlenül szükséges, hogy a munkálatok vezetőit a legszigorúbban felelősségre vonják, sőt büntessék meg. Meg­engedhetetlen, hogy a dolgozók tízezer forintjait ilyen hűtlenül kezeljék. A baglyasaljai dolgozók pedig joggal várják, hogy az új árudájuk végre el­készüljön, de úgy, hogy az valóban meg is feleljen a szocialista kereske­delem követelményeinek. A különböző bizottságok kiszállásával még nem oldódik meg a probléma, az ügy ak­tázása nem elégséges. Legyen azon a városi tanács, hogy a baglyasi dol­gozók mielőbb megfelelő árudát kap­janak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom